város rehabi litáció Alföldi György DLA építész, egyetemi docens, BME Urbanisztika tanszék

város rehabi litáció Alföldi György DLA építész, egyetemi docens, BME Urbanisztika tanszék 2010.11.22.

rendszerezés város városi alrendszerek társadalmi gazdasági környezeti város-fejlesztés város-rehabilitáció megközelítések történeti ágazati integrált fenntartható versenyképes

rendszerezés típusok [urban renewal] [urban regeneration] tömb-rehabilitáció közterület rehabilitáció integrált város-rehabilitáció szociális város-rehabilitáció eszközök intézmények közvetlen akciók támogatások együttműködések mikroakciók

rendszerezés Magyarország műemléki Eger, Győr tömb-rehabilitáció Bp 7, Bp 9 városközpont Bp 4, Bp 13, Pécs, Debrecen közterület rehabilitáció Bp 5, Bp 17, Nyháza integrált város-rehabilitáció Bp 8, Bp 10, szociális város-rehabilitáció - Bp 8, Bp 10 mikroakciók Bp 8

alapfogalmak a város az emberek együttélési formája és helye, amely a természet része, élő organizmus, életét, fejlődését vagy bukását külső és belső kapcsolatai határozzák meg, az összekapcsolódó elemek kölcsönhatásai adják a változások irányát és dinamikáját;

alapfogalmak Manchester, Józsefváros / Rév8

alapfogalmak a város társadalmi & gazdasági & környezeti együttélési forma, és szerveződés; kialakulásuktól fogva a társadalmi & gazdasági fejlődés motorjai

alapfogalmak Józsefváros - Palotanegyed / Rév8

alapfogalmak 21 sz-i városi kihívások a fennmaradás kulcsa a növekedésből származó hatásoknak a nagy társadalmi-kulturális különbségekkel bíró társadalmi csoportok konfliktusainak, és a környezetszennyezés problémáinak a feloldása, a fenntarthatóság megteremtése.

alapfogalmak rendszerezés The City in 2050 / ULI

alapfogalmak városfejlesztés a városok változásaiba történő, egyedi vagy összefogott beavatkozások sora; legfontosabb feladata a város motorikus funkcióinak biztosítása, a város fejlődésének változásainak kedvező mederben tartása.

alapfogalmak város-rehabilitáció a város-rehabilitáció és a városfejlesztés mint akciók megegyeznek; az eltérés, hogy a belső város-részeket, és főleg valamilyen összefüggésben a társadalmi szövet feszültséggel teli részeit érinti, és szinte mindig tartalmaz lakhatási feladatokat

alapfogalmak város-rehabilitáció feladata az egyes beavatkozási területeken a szerves fejlődés helyreállítása, az önfenntartó képesség javítása, a 21.században az akcióknak érintenie kell a városalkotó erők társadalmi/kulturális, gazdasági és fizikai/környezeti összességét.

megközelítések történeti Európában nagyon erős az épített környezet kultúra hordozó szerepe, ezért a 70-es 80-as években a 2 vh utáni mechanikus megújítások ellenreakciói is voltak a VR akciók, egybeesett az olajválsággal, és a posztmodern építészeti, városépítészeti gondolkodás kialakulásával lásd Berlin 1984, New Urbanism

megközelítések ágazati a különféle kormányzati/önkormányzati ágazati alrendszerek (közlekedés, építés, szociális, oktatási, ) feladatainak a megoldása történik, ezek területi hatása másodlagos; mind a mai napig a fejlesztések/rehabilitációk nagy része ebben a keretben zajlik

megközelítések ágazati az akciók közötti összefüggések kevéssé koordináltak, a vertikális és a horizontális kooperáció nagyon nehezen működik a területi alapú megközelítés még kevéssé tudott áttörni az EU-ban is, GB példa a két fejlesztési források közötti arány 1:10 [Keith Thorpe, 2010]

megközelítések integrált az 1980-as 90-es években az EU-ban kimerült a gazdaság növekedése, nagy arányúvá vált a munkanélküliség, és az urbanizációs népesség mozgás teljesen átszabta a nagyvárosok társadalmi összetételét; globális kihívások:eu verseny és innovációs képessége jelentősen csökken, és megjelennek a környezeti kihívások

megközelítések integrált az EU 1997-es alapvetései: gazdaságfejlesztés, ezen belül a foglalkoztatás bővítése; a gazdasági, a társadalmi, a kulturális, a közlekedési a környezetvédelmi, a közbiztonsági szempontok együttes és egyforma hangsúlyú kezelése

megközelítések integrált a szubszidiaritás elvének, a helyi demokráciában és a politikai döntéshozatalban történő érvényesítése; a társadalmi egyenlőség biztosítása; a városi környezet minőségének fejlesztése, a természeti források hatékony felhasználása; a hulladék és szennyezőanyag kibocsátás minimalizálása, az ökoszisztémá(k)ban történő gondolkodás

megközelítések integrált Új kiemelt célok: városok szerves fejlődésének helyreállítása, az önfenntartó képességük javítása, a gazdaságfejlesztés és a fenntarthatóság. Megvalósítási prioritások: a gazdasági ágazatok közötti integráció, a piaci és a társadalmi szereplők közötti egyre erősebb együttműködés

megközelítések integrált a lépések végrehajtása során alapvetően szükséges a magán, a közösségi, és a piaci szereplők bevonása a folyamatoknak a piaci hatékonyság elvén kell megvalósulnia, a piac működését kell felhasználni, a városban működő rendszerek gazdasági potenciáljának erősítésére, az új gazdasági és társadalmi igények kielégítésére.

megközelítések versenyképesség az EU intézményi szinten értette, és fogalmazta meg [Lisbon Agenda,2000] az elvárásokat: a városok a fejlődés motorjai; a verseny képesség mellett a szétszakadó társadalom miatt, a döntésekben [policy] és a programokban növelni kell az integrált és a területre koncentrált programokat [M. Parkinson, 2010]

megközelítések fenntarthatóság látható, hogy milyen erősen összefügg az integrált megközelítés, a versenyképesség, és a fenntarthatóság,

típusok urban renewal a 2.vh utáni gyors újjáépítés több problémát vet fel az 1960-as évekre társadalmi, funkcionális, és kulturális ezek az igények vetik fel a városrehab-t 1970-es évektől az EU országokban a fejlődés lelassulása miatt történik a váltás, és előtérbe kerülnek a gazdasági és társadalmi célokat kitűző prog-ok [Couch, Fraser, Percy, 2003]

típusok Nyugat - Berlin IBA, 1987 / AGY

típusok Berlin, 2007 / AGY

típusok urban renewal [Tallon, 2010]

típusok urban regeneration [Tallon, 2010]

Glasgow Gorbals, 2004 / A. McDonald

Magyarország / Bp műemléki Mo-n sokszor keveredik össze a műemléki városfelújítás és a város-rehabilitáció Eger, Győr Győr / Google

Magyarország / Bp tömbrehabilitáció Erzsébetváros, Klauzál tér és környéke, 1980-as évek eleje, torzóként maradt kísérlet Ferencváros, a Középső-Ferencvárosban 1989-től folyamatosan zajlik a folyamat Józsefváros, a Belső-Józsefvárosban, az 1990-es évek közepétől zajlik a folyamat,

Magyarország / Bp Erzsébetváros, 1984 / AGY

Magyarország / Bp tömbrehabilitáció a Ferencvárosban Locsmándi Gábor által 1984-től elkészített és az akkoriban legkorszerűbb regionalizmussal közvetlen rokonságot mutató terv volt az alapja a folyamatnak. a megvalósítás kezdetén a beépítés sok szempontból leegyszerűsödött, a forma vált ezután a hazai rehabilitáció iconjává.

Magyarország / Bp Ferencváros / Főépítészi Iroda

Magyarország / Bp Ferencváros 1996/ AGY

Magyarország / Bp Ferencváros 2008 / AGY

Magyarország / Bp tömbrehabilitáció Fővárosi Önkormányzat 1997-ben fogadta el a Budapesti Város-rehabilitációs Programot, létrejött 1997-ben a Rév8 Rt-t városfejlesztési társaság, feladata: a fejlesztési és a rehabilitációs munkák irányítása, szervezése, Belső-Józsefvárosban a Krúdy Gy.u. és a Baross u. között önkorm-i tulajdonú 10 épület és kapcsolódó közterület felújítása indult meg.

Magyarország / Bp Józsefváros Palotanegyed 2000 / Rév8

Magyarország / Bp városközpontrehab Újpest, Városközpont az 1990-es évek közepétől Angyalföld, Központ és a Duna part az1990-es évek közepétől Ferencváros, Duna part a 2000-es évektől

Magyarország / Bp Újpest, 2010 / Google

Magyarország / Bp Angyalföld, 2010 / Google

Magyarország / Bp közterületrehab Belváros, Szabadság-tér, Szent-István bazilika előtti közterületek, Erzsébet-tér, Bp Szíve Ferencváros, Ráday utca és környéke, Ferenc tér, Lenhossék tér Terézváros, Erzsébetváros Király utca közterület Józsefváros, Futó utca

Józsefváros Magdolna negyed 2005 / Rév8

Magyarország / Bp közterületrehab Fővárosi Önkormányzat 1997-ben fogadta el a Budapesti Város-rehabilitációs Programot, létrejött 1997-ben a Rév8 Rt-t városfejlesztési társaság, feladata: a fejlesztési és a rehabilitációs munkák irányítása, szervezése, Belső-Józsefvárosban a Krúdy Gy.u. és a Baross u. között önkorm-i tulajdonú 10 épület és kapcsolódó közterület felújítása indult meg.

Magyarország / Bp Ferencváros, Józsefváros 2005 / Rév8

Magyarország / Bp város-rehabilitáció Józsefváros, Corvin Sétány Program, befektetői partnerséggel működő program, 1999-től Kőbánya, Ligettelek 2002-től

Magyarország / Bp Kőbánya Ligettelek 2007 / Kőbányai Vagyonk.

Magyarország / Bp Józsefváros Corvin Sétány 2000 / Rév8

Magyarország / Bp szociális város-rehab Józsefváros, Magdolna Negyed Pr.1, 2005-2009 Magdolna Negyed Pr.2, 2008-2011 Kőbánya, Kis-Pongrác telep, 2010-től

Magyarország / Bp Józsefváros Magdolna negyed 2007 / Rév8

Magyarország / Bp Józsefváros Magdolna negyed 2009 / Rév8

Magyarország / Bp mikroakciók Józsefváros, Palotanegyed Új Irány/ Tihanyi D.

Magyarország / Bp Józsefváros Palotanegyed 2008 / Rév8, Tihanyi D.

Józsefváros Palotanegyed 2008 / Rév8, Tihanyi D.

Magyarország / Bp Józsefváros Palotanegyed 2008 / Rév8, Tihanyi D.

Magyarország / Bp Józsefváros Palotanegyed 2008 / Rév8, Placc.

Eszközök intézmények állami, önkormányzati, ügynökségek, társaságok, rendeletek, szabályzatok közvetlen akciók állami/önkorm-i beruházások támogatások állami/önkormányzati támogatások pályázatok, együttműködések lakossági, civil, piaci, formális és informális szervezetek, horizontális, vertikális, lakossági bevonás mikroakciók lakosági csoportok

Eszközök Rév8 / AGY.

jövő a direkt fejlesztési pénzek mind hazai, mind EU elfogyóban, önk. csak saját belső működésükből tudnak új erőt meríteni, a lakossági, és civil csoportok bevonása felelősség megosztás, ennek a tv-i hátterét kell biztosítani, és tanulni, mert nincs más út globális kihívások öregedés, klima változás, energia korlátok, és kötelezettségek, szegényedés, szennyezettség, versenyképesség

jövő Józsefváros Palotanegyed 2008 / Rév8, Tihanyi D.