Népesség: önmagát reprodukáló sokaság Népességtudomány: demográfia
Természetes szaporodás A természetes szaporodás a halálozások és az élvszületések számának különbsége, amelyet 1000 lakosra számítva ezrelékben, vagy százalékban szoktak megadni. Értéke lehet negatív is, ha az adott időszakban többen halnak meg, mint ahányan születnek. Ezt természetes fogyásnak is nevezik.
Természetes szaporodás Magyarországon 2012- ben Magyarországon 2012-ben a természetes szaporodás aránya 3,9 ezrelék volt, vagyis természetes fogyás következett be.
A tényleges szaporodás, fogyás a születések és a halálozások különbözete mellett a belföldi és a nemzetközi vándorlások egyenlegéből adódó népességszám növekedést, illetve csökkenést is tartalmazza ezer lakosra számítva. A mutató a természetes népmozgalmi folyamatok (születések, halálozások) mellett egy adott földrajzi terület népességmegtartó erejét, vagy annak hiányát is kifejezi.
A vándormozgalom Térbeli mobilitás: a népesség helyváltoztató mozgása A vándorlás fajtái: 1. Külső-belső: a vizsgált területen belül, vagy annak határait átlépve történik-e a vándorlás 2. Állandó vándorlás: megváltozik az állandó lakóhely 3. Nem állandó vándorlás: csak a tartózkodási hely változik meg 4. Ingázás: a lakóhely és a munkahely más településen van Forma szerinti speciális jellegek: nem önkéntes, illegális
Népszámlálás: Egy meghatározott területen élő népesség minden egyedére kiterjedő, az adott időpontra vonatkozó demográfiai, gazdasági és szociális adatok gyűjtése, feldolgozása és közzététele, többnyire 10 évenként zajlik.
A népesség regisztrációja Jelenlevő (de facto) népesség: egy adott közigazgatási egység területén ténylegesen tartózkodó lakosság, lakhelyétől függetlenül Jogi (de jure) népesség: egy adott közigazgatási egységben állandó lakóhellyel bíró, letelepedett egyének összessége, függetlenül a népszámlálás időpontjában való tartózkodási helytől Állandó népesség: az adott területen bejelentett állandó lakosok összessége attól függetlenül, hogy más településen van-e ideiglenes lakhelyük Lakónépesség: a bejelentett állandó lakhellyel bírók és máshol bejelentett ideiglenes lakóhellyel nem rendelkezők, valamint az adott közigazgatási egységben bejelentett ideiglenes lakóhellyel rendelkezők összessége, attól függetlenül, hogy a felvétel időpontjában hol tartózkodtak.
Általános termékenységi arányszám: Az adott év élveszületéseinek számát elosztjuk a szülőképes korú (15-49) éves nők számával, ezer főre számítva.
Teljes termékenységi arányszám: 15-49 év közötti, szülőképes korban lévő nőkre számított korspecifikus termékenységi arányszámok összege, ez az elméleti gyerekszám, amelyet egy nő szülne élete folyamán, ha az adott évi gyakoriság szerint szülne élete során. 2,1 gyermek / nő alatt nem biztosított a népesség egyszerű reprodukciója.
A születések számának fiziológiai alapjai A nő termékeny életkora serdülőkor és a változó kor közötti időszak 12-14 év és 38-45 év között Szülésképes évek száma 25-30 év Petesejtek száma 5. magzati hónapban ca. 6 millió születéskor ca. 40-50.000 ivarérettség elérésekor ca. 20.000 Megérő petesejtek száma 400-450 db (ca. 1 ezrelék)
Egy ízben üzbég fiúkat kérdezgettek: - Hány testvéretek van? - 9-10-12... - válaszolták. - És ti is ilyen sok gyereket szeretnétek? - Á, dehogy! Ez túl sok. Ennyit nem lehet tisztességesen felnevelni. - Hát akkor, hány gyereketek lesz? - Csak öt-hat. Esetleg hét - felelték.
Egy másik alkalommal Indiában kérdeztek meg különböző kasztba tartozó fiatalokat (a kasztrendszer miatt nagyok az ellentétek: pl. éhező-gazdag, írástudatlan-diplomás). Minél "magasabb" kasztba tartoztak a fiatalok, annál kevesebb gyermeket terveztek. Míg a "legalsó" érinthetetlenek a kérdést sem nagyon értették, s azt mondták, hogy "amennyit Isten akar", a legmagasabb "brahminok" csak 2-3 utódot szeretnének. v
A demográfiai átmenet elmélete Frank Notestein (1902-1983): a szülétések és halálozások arányának alakulását a tecnológiai fejlettség és a társadalmi normák befolyásolják. 1.Preindusztrális: magas termékenység és halandóság. Alacsony technológiai fejlettség. 2.Átmeneti: csökkenő halálozás, magas termékenység. Fejlődő agrártechnológia, higiéniai rendszabályok. 3.Indusztriális: megkezdődik a születési ráta gyors csökkenése. Születésszabályozás, változó társadalmi normák. 4.Posztindusztriális: alacsony szinten stabilizálódik a születési és halálozási ráta. Stagnáló tendenciák, népességcsökkenés.
Az emberiség történelme során három olyan fontosabb időszak volt, amikor a népesség intenzívebben nőtt: 1. Kr.e. 10000 körül, a neolit forradalom idején, amikor a gyűjtögető-vadászó életmódot felváltotta a mezőgazdasági termelés és ezzel összefüggésben megkezdődött a letelepedés. Az állandó települések kialakulása és a mezőgazdasági termelésből adódó biztonságosabb megélhetés a népesség intenzív növekedését eredményezte.
2. A XVIII. század közepétől az ipari forradalom nyomán javuló életfeltételek, közegészségügyi ellátás, a visszaszoruló gyermekhalandóság, a növekvő várható élettartam Nyugat-Európában a népességszám ugrásszerű emelkedését eredményezte (első demográfiai forradalom).
3. A XX. század második felében az ipari forradalom vívmányai a fejlődő országokban is elterjedtek, így itt is javultak az életkörülmények, a közegészségügyi ellátás, ezáltal a halálozások jelentős mértékben csökkentek, viszont a születések száma továbbra is magas maradt.
Mindezek következtében egy addig nem tapasztalt mértékű népességnövekedés zajlott (zajlik) le ezeken a területeken, például Kelet-Ázsiában, Afrikában (második demográfiai forradalom). Ez a világ népességének robbanásszerű növekedését eredményezte, amit népességrobbanásnak nevezünk.
A népesség területi eloszlása A népesség eloszlása a Földön közel sem egyenletes. Vannak sűrűn lakott, és vannak lakatlan területek. Az emberiség 25%-a a tengerpartok melletti 50 km-es sávban él, további 25%-a pedig a folyók mentén."ideális kontinens" - milyen volna a népsűrűség, ha "összetolnánk" az összes földrészt?
A tengerszint feletti magasságban a 0-500 m-es térszintek a sűrűbben lakottak (Földünkön a szárazföldeknek csak 60%-a ilyen, mégis itt él a lakosság 80%-a). Ez alól kivétel az a trópusi öv, ahol a tengerszinten olyan egészségtelen az éghajlat, hogy az emberek szívesebben költöznek a fennsíkokra.
Földünkön három kiemelkedő népességtömörülés figyelhető meg: 1.Az ázsiai kettős népességkoncentráció, amelybe Délkelet-Ázsia és India térsége tartozik. Itt a népesség rizstermesztésből él. Egy hektár rizsföld sokkal több ember eltartására képes, mint egy hektár búzaföld, aminek köszönhetően itt helyenként a 2000 fő/km 2 -t is meghaladja a népsűrűség.
India és Délkelet- Ázsia területén kialakult népesség -koncentráció kialakulása az ókori civilizációk idejébe nyúlik vissza.
2.A nyugat- és közép-európai koncentráció az ipari forradalom szülötte. Az emberek többsége városlakó, és a népsűrűség 500 fő/km 2 feletti.
3.Az észak-amerikai koncentráció, mely kettős: egyrészt az Észak-atlanti-part, másrészta Nagy-tavak vidéke büszkélkedik 50-300 fő/km2-es népességgel. A tömörítő tényező itt is az ipar.
Észak- amerikai koncentráció A Föld egyik jelentős népességkoncentrációja, amely az USA atlanti partvidékén és a Nagy-tavak környékén alakult ki, átlagos népsűrűsége 250 fő/km2. E népességkoncentráció kialakulásának alapja az ipar fejlődése volt.
A Föld népsűrűsége
A népesedési ciklus négy szakaszát különböztetjük meg: A negyedik szakasz, amelyben a halálozási arányszám tovább csökken, és a születések száma is lényegesen kisebb. A népességnövekedés megáll, esetleg természetes fogyásról is beszélhetünk. Az európai országok nagy része ebben a szakaszban tart, beleértve Magyarország népességét is. Vannak azonban olyan fejlett európai országok is, ahol magas a természetes szaporodás, például Lengyelországban és Írországban. Ez a katolikus egyház befolyásával magyarázható. A katolikus vallás ugyanis ellenzi a születésszabályozást, különösképp pedig az abortuszt. Az első szakasz, amikor a születési és a halálozási arány is magas, és a népességszám lényegében stagnál. Ma már minden ország túllépett ezen, legfeljebb néhány amazóniai törzset találhatnánk ebben a szakaszban. A második szakasz, amelyben a halálozási arány lecsökken, de a születési arány ugyanolyan magas, mint korábban. A népesség száma rohamosan gyarapszik. A periféria országainak jó része ebben a stádiumban van. A harmadik szakasz, amelyben a halálozási arány az előzőnél is alacsonyabb, de a születési arány is csökken. Mindez persze hosszú folyamat. A népesség száma még mindig növekszik, de már nem olyan ijesztő mértékben. A periféria országai közül sokan most lépnek ebbe a szakaszba, és a félperiféria, illetve a centrum országai közül is több itt tart.
A népesség összetétele - nemek és kor szerinti megoszlás A két nemnek nem egyenlő a születési és halálozási aránya, ezért a különböző korosztályokban a férfiak és a nők aránya nem 50-50 százalék. A férfiaknak magasabb a halandósága, vagyis átlagosan korábban halnak meg. A nemek közötti torzulást a természet úgy akadályozza meg, hogy a férfiak születési arányszáma is magasabb.
A korfák típusai Fiatal, stagnáló, öregedő társadalom piramis harang hagyma
Várható élettartam: Minden életkorban az azt követő továbbélési rend alapján ki lehet számítani, hogy az ilyen életkort megért személy átlagosan hány évig fog még élni leggyakrabban a születés pillanatában várható élettartamot vesszük, Ez a születéskor várható élettartam. Átlagéletkor: A népesség összes tagja életkorának súlyozott számtani átlaga
Népsűrűség Az egységnyi területen rendszerint egy négyzetkilométeren élő népesség átlagos száma,