Aktualitások a klinikai szakpszichológia és a pszichoterápia jogi szabályozásában Németh Rita klinikai szakpszichológus, jogász 2014. április 25. kötelező szinten tartó képzés
Az előadás vázlata: I. Bevezető gondolatok II. Az utóbbi idők legfontosabb változásai a klinikai pszichológia jogi szabályozásában II.1. Kamarai tagság II.2. A megszerezhető szakképesítések II.3. A szakmakódok kérdése az egészségügyben III. A (klinikai) szakpszichológia és a pszichoterápia aktuális jogi szabályozása
I. Bevezető gondolatok - Érzékelhetően megnövekedett a jogi kérdések iránti érdeklődés a pszichológusok részéről - A kollégák egyre tudatosabbak e vonatkozásban részben a különböző feljelentések nyomán is (kártérítési perek, etikai eljárások már nem csak az igazságügyi szakértőket illetően) - Szakmai jogi szabályozási kérdésekről folyó szakmai közéleti diskurzusok (pl. pszichológus kamara)
Szakmai identitásunk új elemévé válik: - egészségügyi szolgáltatóként kell magunkra tekintünk ismernünk kell(ene) az eü.-i szolgáltatókra vonatkozó kötelezettségeket, ill. a betegek jogait /Eütv./ - egészségügyi adatkezelők vagyunk ismernünk kell(ene) az adatkezelésre vonatkozó szabályokat
A legfontosabb tételek: egészségügyi szolgáltatás: az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedély birtokában végezhető egészségügyi tevékenységek összessége. egészségügyi szolgáltató: a tulajdoni formától és fenntartótól függetlenül /ez az un. szektorsemlegesség elve/ minden, egészségügyi szolgáltatás nyújtására és az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedély alapján jogosult egyéni egészségügyi vállalkozó, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet; (Eütv.3. )
Az eü.-i adatkezelés vonatkozásában a legfontosabb tétel: Az egészségügyi dokumentációval az egészségügyi szolgáltató - az abban szereplő adattal a beteg rendelkezik. Ez a fő szabály, az adatok ura a beteg, de van kivétel, amikor hozzájárulása nélkül is közölni kell az adatait: 1. ha törvény elrendeli, 2. mások életének, testi épségének és egészségének védelme szükségessé teszi. /SZEK 5.4. is ezt mondja lényegében: mások védelme /
Legfontosabb jogszabályok e vonatkozásban az 1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről (Eütv.), ill. 1997. évi XLVII. tv. az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről Ez és a további hatályos jogszabályok fellelhetőek: www.magyarorszag.hu - jogszabálykereső
II. Az utóbbi idők legfontosabb változásai a klinikai pszichológia jogi szabályozásában
1. Kötelező kamarai tagság 2. Megszerezhető alap- és ráépített egészségügyi szakképesítések módosítása 3. Szakmai minimumfeltételek változása, szakmakódok
1. Kamarai tagság 2006. évi XCVII. tv. 14. (1a) 2011. július 1-jétől a működési nyilvántartásba való felvételnek, illetve megújításnak a feltétele (klin.) szakpszichológusok esetében is Nem egészségügyi dolgozók esetében is a szakképesítéssel rendelkező személyt felveszi a kamara. /(1b)/ A Magyar Pszichológus Kamaráról szóló tv. előkészületei
2. Megszerezhető egészségügyi szakképesítések (22/2012. (IX.14.) EMMI r.) Alap eü-i szakképesítések pszichológusok esetében: 1. felnőtt klinikai és ment. szakpszichológia 2. gyermek- és ifjúsági klin. szakpszich. 3. neuropszichológiai szakpsz. 4. alkalmazott egészségpszichológiai szakpsz. /36 hó/
Szakpszichológusi ráépített szakképesítések: 1. Klinikai addiktológiai szakpszichológia 2. Pszichoterápia Ehhez bemeneti szakképesítések: - Felnőtt klin. és ment. szakpsz., v. gyermek- és ifjúsági klin. és ment. szp. 24 hó képz. idő - Neuropsz. szakpsz., alk. egészségpszich. szakpszich. 36 hó
3. Szakmai minimumfeltételek, szakmakódok 60/2003. (X.20.) ESZCSM r. Jelentős módosulás. Részletes új szabályokat fogalmaztak meg az egészségügyön belüli pszichológiai tevékenységek tárgyi és személyi feltételeit illetően, valamint szakmai kérdések is rendezésre kerültek.
Szakmakódok(2/2004. EüM. r., ill. 60/2003. (X.20.) ESZCSM r. ): Eddig: 2013. december 03-tól: 7100 pszichológia 7101 klin. és ment. szakpsz. 7104 pszichoterápia Csak szakpszichológia! 7101 klinikai és mentálhigiéniai szakpsz. 7104 pszichoterápia (klinikai szakpsz. végzettséggel) 7106 neuropsz. 7107 klinikai addiktológiai szakpsz.
Figyelem: Az alkalmazott egészségpszichológiának nincsen önálló szakmakódja bár ilyen egészségügyi szakképzettség is szerezhető. Kérdés az ő kompetenciájuk (pl. szakmai felügyelet ellátása).
III. A (klinikai) szakpszichológia és a pszichoterápia aktuális jogi szabályozása
Klinikai szakpszichológia def. /Eütv. 103. (2) bek./ Klinikai szakpszichológus által végzett tev., amely: - a lelki egészség megőrzésére, fejlesztésére és helyreállítására - a lelki zavarok megállapítására, vizsgálatára, okainak feltárására - az egyes betegségek diagnosztizálásához szükséges pszichodiagnosztikai vizsgálatok végzésére - Lelki zavarok pszichológiai módszerekkel történő korrekciójára irányul.
A pszichoterápia tv-i def. /Eütv. 103.. (1)/ : többféle módszeren alapuló, tudományosan megalapozott, pszichés és pszichoszomatikus zavarok esetén alkalmazott, egyéni vagy csoportos formában több, meghatározott időtartamú ülésben történő terápiás eljárás.
A tv. még két fontos dolgot rögzít: - szigorú önkéntességet (mind a beteg, mind a terapeuta oldaláról) 103. (3) - orvosi vizsgálat szükségességét. 103. (4): A pszichoterápia megkezdése előtt orvosi vizsgálat szükséges. A klinikai szakpszichológus munkája során köteles orvosi konzultációt igénybe venni minden esetben, amikor a beteg állapota vagy állapotának védelme indokolja. Mindezt a 60/2003. sz. r. is tartalmazza a szakmai minimumfeltételekről!
Végzésre jogosultak körét is meghatározza az Eütv.: pszichoterápiás eljárások végzésére képesítéssel rendelkező szakorvos vagy klinikai szakpszichológus végezheti önállóan.
Figyelem! Eltér a tv. szerinti pszichoterápia végzésére önállóan jogosultak köre azokétól, akik számára ráépített szakképzésként pszichoterápiás végzettség szerezhető a neuropszichológusok és alkalmazott egészség szakpszichológusok önállóan NEM végezhetnek tehát pszichoterápiát.
A szakmai minimumfeltételek fontos új szakmai elemei: Önálló, ill. felügyelet/szoros szupervízió melletti munkavégzés szabályozása Szakértőjelölt státusza Kompetencia-határok meghúzása A szomatikus betegségek megelőzésében, korszerű ellátásában a klinikai és mentálhigiéniai szakpszich. szerepének kiemelése.
Tárgyi és személyi feltételek meghatározása: Az egyes szakmakódok alatt a konkrét feltételek felsorolva (pl. klinikai szakpszichológiánál legalább egy a felsorolt intelligencia-tesztekből, projektív tesztekből, kérdőívek, zárható szekrény az adatok kezeléséhez, stb.) Szakambulancia min. személyi feltételei
Önálló vs. felügyelet melletti pszichológiai tevékenység az egészségügyben
Egészségügyi tevékenység keretében gyakorló pszichológiai tevékenységet függetlenül az egészségügyi tevékenység végzésének formájától ideértve minden olyan esetet, amelyben a szakmai minimumfeltételekre vonatkozó rendelet pszichológus személyi feltételt ír elő: önállóan csak /eü.-i/ szakpszichológus végezhet.
szakpszichológus végzettséggel rendelkező személy felügyelete vagy szoros szupervíziója mellett: - szakpszichológus jelölt végezhet, vagy - az a pszichológus végezhet, aki vállalja, hogy az egészségügyi tevékenység végzésére irányuló jogviszonya létrejöttétől számított legfeljebb 2 éven belül szakpszichológus jelöltté válik.
Szakpszichológus jelölt: az a pszichológus, aki pszichológia mester szakon szerzett pszichológus (kizárólag Ma vagy Msc) szakképesítéssel a korábbi osztatlan 5 éves képzésben szerzett okleveles pszichológus képesítéssel rendelkezik és 2 éven belül megkezdi az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzést. (22/2012. (IX. 14.) EMMI rendelet )
A szakpsz. jelölt kompetenciája: Nem jogosult szakpszichológiai vélemény kiadására! Amennyiben a beteg ellátása szakpszichológiai véleményt tesz szükségessé, szakpszichológus ellenjegyzése szükséges.
De végezheti az alábbiakat: Vizsgálja (dokumentálja, elméletileg elemzi) a kóros lelki jelenségek - kiváltó okait, - lefolyásuk törvényszerűségeit, - hatásait az emberi cselekvésekre. - Vizsgálja az egyéni lelki megnyilvánulások sajátosságait, fejlődését, - illetve a társas helyzetben, csoportban lezajló történések hatásmechanizmusát
- Pszichodiganosztikai tevékenységet nem végezhet (ami pl. a klin. szakpsz. tevékenységében a legfontosabbak közé van sorolva) - Pszichoterápiát /pszichoterápiás szakmai irányelv alapján definiált PTt/ csak pszichoterapeuta szakpszichológusi szupervízió mellett végezhet a pszichológus, ill. a szakpszichológus jelölt.
A felügyeletre vagy szoros szupervízióra vonatkozó feltétel teljesítése 2014. március 31-étől kötelező. Szakmai felügyeletet csak szakpszichológus láthat el, aki írásban vállalja ezt 2014. 03. 31-től.
Pszichoterápia szintjei: alap- és szakpszichoterápia. (un. Korszerűsített pszichoterápiás szakmai protokoll, ill. OENO kódok alapján 4/2014. EMMI r.) 1. Alap-pszichoterápiás tev.: pszichiáterek, gyermekpszichiáterek és klin. szakpsz.-ok végezhetik. A képzés un. propedeutikai fázisához kötött. Pszichoterápia végzéséhez ráépített pszichoterápiás szakvizsga szükséges. 2. Szakpszichoterápia (módszerspecifikus pszichoterápia): pszichoterapeuta szakképesítés és módszerspec. jártasság szükséges hozzá.
Alap-pszichoterápia a finanszírozási rendszerben (OENO kód Orvosi Eljárások Nemzetközi Osztályozása - www.gyogyinfok.hu): 96023 Név: Alap pszichoterápiás ülés, rövid (min. 30 perc). Leírás: Pszichiáter szakorvos, illetve klinikai szakpszichológus által végzett tünet- állapot- és élménykorrekciós pszichoterápiás eljárások alkalmazása minimum 30 perc időtartamban. Pont: 745 96024 középhosszú 40 96025 hosszú 60
Ezen túl létezik az OENO-ban: - pszichoterápia és - szakpszichoterápia is, különböző kódokkal ennek megfelelő végzettséghez kötve: -Pszichoterápiás ülés: pszichoterapeuta szakvizsgával rendelkező szakember végzett tünet-, állapot- és élménykorrekciós 3 hosszúságban (96026-8-as kódig) -Szakpszichoterápia: módszerspecifikus vizsgával rendelkező szakember által végzett, spec. szaktudást felhasználó pszichoterápiás tev. 3 hosszúságban
Ki milyen szintű terápiát végezhet? 7101-es kód alatt szabályozva: Klinikai szakpszichológus: Pszichoterápiás szakmai irányelvek által definiált PT-t végezheti: - Életvezetési TA - Krízisintervenció - AT - Supportív T. - Pszichoterápiás konzultáció.
Egyébként pszichoterápia végzése ráépített pszichoterapeuta szakvégzettséget igényel, szakpszichoterápia pedig módszerspecifikus végzettség megszerzését is szükségessé teszi.
Klinikai szakpszichológus végezhet-e módszerspecifikus pszichoterápiát? Amennyiben már képesítést szerzett valamely pszichoterápiás módszerben (ez részképzésnek minősül), de még nem pszichoterapeuta, kiképző pszichoterapeuta szupervíziója mellett az adott módszerrel kezelhet (pl. kognitív viselkedésterápia, hipnózis, stb.).
7104-es szakmakód alatt: A pszichoterapeuta klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus kompetenciája: - a pszichés, mentális és viselkedészavarok felismerése, - speciális klinikai és egészségpszichológiai, mentálhigiénés és pszichoterápiás módszerekkel történő prevenciója, - diagnosztikája - és kezelése, pszichoterápiás szakképzettséggel rendelkező szakemberek által.
PT. def. a szakmai minimumfeltéteknél: A pszichoterápia olyan segítő, gyógyító beavatkozás a pszichés betegségek kezelésében, amely: - verbális vagy nonverbális kölcsönhatás révén hoz létre változásokat az élményfeldolgozásban és a magatartásban. - Sajátos kapcsolat, amely sűríti és céltudatosan használja az interperszonális kapcsolat hatótényezőit - és meghatározott keretek között működik, zárt lélektani térben. - Alapja az empátia, feltétel nélküli elfogadás és kongruencia.
Neuropszichológia szabályozása Neuropszichológus az, aki a korábbi szakképzési rendszerben klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus szakképesítésen felül második szakképesítésként neuropszichológus szakvizsgát tett, vagy aki az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítés megszerzéséről szóló 22/2012. (IX. 14.) EMMI rendelet szerinti szakképzésben neuropszichológus alap szakképesítést szerzett. A neuropszichológiai mobilellátás fogalmát is használja a speciális betegcsoport kapcsán
neuropszichológia def.: határterületi tudományágak közé tartozik, az agyi struktúrák és a pszichés folyamatok közötti összefüggésekkel, elsősorban agykárosodást szenvedett személyekkel foglalkozik. Cél: a károsodott és az épen maradt kognitív funkciók minél pontosabb/részletesebb feltérképezése alapján az érintett személy megsegítése.
Klinikai addiktológiai szakpszich. Kompetencia: vizsgálja és kezeli azon magatartászavarban (szenvedélybetegségek valamelyikében) szenvedő betegeket, akik bizonyos kémiai anyagokat (alkohol, drog, nyugtatók, altatók, kávé, stb.) rendszeresen fogyasztanak, vagy egyes magatartásformákról nem tudnak lemondani, és azoktól való függésük alakult ki.
A jövő: Jelentős előrelépés történt a jogalkotásban a szakmai minimumfeltételek szabályozásával, mely definiál számos kérdést az egészségügyön belül. További jogalkotási munka szükséges lenne a pszichológia egészére nézve is, elhatárolni az egyes területek kompetenciáit (pl. a tanácsadás pszichológiája és klinikai szakpszichológia).
Köszönöm a figyelmet!
Legfontosabb jogszabályok: 1997. évi CLIV. tv. az egészségügyi ellátásról 1997. évi XLVII. tv. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről 2006. évi XCVII. tv. Az egészségügyben működő szakmai kamarákról 22/2012. (IX. 14.) EMMI rendelet az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítés megszerzéséről 60/2003. (X.20) ESzCsM r. az egészségügyi szolgáltatások nyújtáshoz szükséges szakmai minimumfeltételekről