A Kjt. értelmében: (2) A magasabb vezető megbízású közalkalmazottat évi tíz munkanap, a vezető megbízásút évi öt munkanap pótszabadság illeti meg.

Átírás

1 I. A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) és a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) július 24. napján hatályba lépő rendelkezései értelmében a pedagógiai szakszolgálati intézmények vonatkozásában mereven el kell határolni a július 1. előtti és utáni időszakra vonatkozó szabályok alkalmazását. A Kjt. értelmében: 56. A közalkalmazottat a) az A, B, C és D fizetési osztályban évi húsz munkanap, b) az,,e'',,,f'',,,g'',,,h'',,,i'',,,j'' fizetési osztályban és a 79/C. -ban említett munkakör betöltése esetén évi huszonegy munkanap alapszabadság illeti meg. 57. (1) A közalkalmazottnak a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság jár. Az 1. fizetési fokozatban a közalkalmazottat e címen pótszabadság nem illeti meg. (2) A magasabb vezető megbízású közalkalmazottat évi tíz munkanap, a vezető megbízásút évi öt munkanap pótszabadság illeti meg. (3) A bölcsődékben, a csecsemőotthonokban, az óvodákban, továbbá az alsó-, közép- és felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban az oktató, nevelő munkát végző közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltató oktató, nevelő, illetőleg az oktatással, neveléssel összefüggő munkára igénybe vehet. Az oktatással és neveléssel kapcsolatos munkák körét végrehajtási rendelet állapítja meg. 58. (1) A pótszabadság a közalkalmazottat alapszabadságán felül a (2) (3) bekezdésben foglalt kivételekkel egyszerre többféle jogcímen is megilleti. (2) A fizetési fokozathoz kapcsolódó [57. (1) bekezdés] és a munkakör [57. (3) bekezdése] alapján járó pótszabadság közül a magasabb mértékű pótszabadság jár.

2 (3) A munkakör és a beosztás [57. (2) bekezdése] alapján járó pótszabadság közül a magasabb mértékű pótszabadság jár. Mivel a pedagógus előmeneteli rendszer bevezetésétől 203. szeptember 1. napjától a Kjt. több szabálya már nem alkalmazható a pedagógus munkakörben foglalkoztatottakra a Kjt. szerinti fizetési osztállyal és fokozattal nem rendelkezik a pedagógus, így a Kjt. fenti szabályait az Nkt. az alábbiak szerint adaptálja 64. (2a) A köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a) a középfokú végzettségű pedagógusnak évi 20, a felsőfokú végzettségű pedagógusnak évi 21 munkanap alapszabadság jár, (megjegyzés: Kjt. 56. a)-b) pontjának adaptálása) b) a fizetési fokozat alapján járó pótszabadság nem illeti meg az oktató, nevelő munkát végzőknek járó pótszabadságra jogosult pedagógust, (megjegyzés: Kjt. 58. (2) bekezdésének adaptálása) c) a szabadságra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában fizetési fokozat alatt fizetési kategóriát kell érteni.) (megjegyzés: fogalmak egyenértékűsítése ) január 1. és június 30. közt: Alkalmazható jogszabályok: Kjt. 56. b) pont, illetve Nkt. 64. (2a) bekezdés felvezető szöveg (21 nap) + Kjt. 57. (1) bekezdés, illetve Nkt. 64. (2a) bekezdés c) pont (1-15 nap) + Kjt. 57. (2) bekezdés (10 vagy 5 nap), azaz összesen nap + vezetőnél 10 vagy 5 nap. Ez az éves számítás, a január 1. és június 30. közti időszakra mindegyik tételnek azaz a 21 nap alapszabadságnak, az 1-15 nap fizetési fokozat szerinti pótszabadságnak és a 10 vagy 5 nap vezetői pótszabadságnak külön-külön a részarányos része, azaz a fele alkalmazható. Azaz, a január 1. és június 30. közti időszakra figyelembe vehető szabadság: - 10,5 nap alapszabadság, - 0,5-7,5 nap fizetési fokozat szerinti pótszabadság (kivéve 1. fizetési fokozat), - 5 vagy 2,5 nap vezetői pótszabadság.

3 E tételek összeadása után a kapott számot egész napra kell kerekíteni, a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 121. (2) bekezdése alapján a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít július 1. és december 31. közt: Kjt. 56. b) pont, illetve Nkt. 64. (2a) bekezdés felvezető szöveg (21 nap) + Kjt. 57. (3) bekezdés (25 nap munka). Összesen 46 nap az egész évre, részarányosan a július 1. és december 31. közti időszakra mindegyik tételnek azaz a 21 nap alapszabadságnak és a 25 nap munkaköri pótszabadságnak elviekben a részarányos része, azaz elviekben a fele, tehát: - 10,5 nap alapszabadság, - 12,5 nap munkaköri pótszabadság, DE Az Nkt. átmeneti szabályának alkalmazásával a munkaköri pótszabadság javára torzítva a július 1. és december 31. közti időszakra alkalmazható szabadságszabályok: - 10,5 nap alapszabadság, - 15 nap munkaköri pótszabadság, (E tételek összeadása után a kapott számot egész napra kell kerekíteni, az 121. (2) bekezdése alapján a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít.) Nem alkalmazható: Kjt. 57. (1) bekezdés (1-15 nap) fizetési fokozat szerinti pótszabadság és nem alkalmazható a Kjt. 57. (2) bekezdés (10 vagy 5 nap) vezetői pótszabadság sem az alábbi szabályok miatt: Kjt. 58. (2) A fizetési fokozathoz kapcsolódó [57. (1) bekezdés] és a munkakör [57. (3) bekezdése] alapján járó pótszabadság közül a magasabb mértékű pótszabadság jár.

4 (3) A munkakör és a beosztás [57. (2) bekezdése] alapján járó pótszabadság közül a magasabb mértékű pótszabadság jár. Nkt. 64. (2a) b) a fizetési fokozat alapján járó pótszabadság nem illeti meg az oktató, nevelő munkát végzőknek járó pótszabadságra jogosult pedagógust.

5 II.

6 A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. -a a következő 8. ponttal egészül ki: [E rendelet alkalmazásában:] 8. klinikai szakvizsga: a) a szakpszichológus képzésről szóló 10/1981. (VIII. 6.) MM-EüM együttes rendelet és a klinikai pszichológusok és a klinikai gyermekpszichológusok szakképzéséről és továbbképzéséről szóló 14/1981. (XI. 4.) EüM rendelet (a továbbiakban: MM és EÜM rendelet) alapján szerzett klinikai pszichológia, b) a klinikai és mentálhigiéniai felnőtt szakpszichológia és c) a felnőtt klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológia (a továbbiakban a)-c) együtt: klinikai és mentálhigiénés (felnőtt) szakpszichológus), d) az MM és EÜM rendelet alapján szerzett klinikai gyermekpszichológia, e) a klinikai és mentálhigiéniai gyermek- és ifjúsági szakpszichológia és f) a gyermek- és ifjúsági klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológia (a továbbiakban d)-f) pont alattiak együtt: klinikai gyermek szakpszichológus) szakvizsga. 57. A Rendelet 16. (3) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg Rendelet 16. (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: (A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátásában részt vevő köznevelési intézményeket tartalmazó jegyzék összeállításához a megyei szakértői bizottság részére) b) a kormányhivatal a sajátos nevelési igényt megalapozó fogyatékosság, autizmus spektrum zavar vagy egyéb pszichés fejlődési zavar, valamint a nevelés, oktatás formájának (együttnevelés, gyógypedagógiai osztályban történő különnevelés) megjelölésével a nemzetiségi önkormányzatok, valamint az egyéb nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartó által fenntartott, sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelését, oktatását, fejlesztő nevelés-oktatását ellátó, illetve szakszolgálati tevékenységet végző köznevelési intézmények jegyzékét és azok felvételi (működési) körzetét tartalmazó adatokat, c) a tankerületi igazgató a sajátos nevelési igényt megalapozó fogyatékosság, autizmus spektrum zavar vagy egyéb pszichés fejlődési zavar, valamint a nevelés, oktatás formájának (együttnevelés, gyógypedagógiai osztályban történő különnevelés) megjelölésével a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelését, oktatását, fejlesztő nevelés-oktatását ellátó, a Központ, valamint az egyéb állami fenntartó fenntartásában lévő, az általa vezetett tankerületben működő köznevelési intézmények jegyzékét és azok felvételi (működési) körzetét tartalmazó adatokat, valamint d) a hivatal a sajátos nevelési igényt megalapozó fogyatékosság, autizmus spektrum zavar vagy egyéb pszichés fejlődési zavar, valamint a nevelés, oktatás formájának (együttnevelés, gyógypedagógiai osztályban történő különnevelés) megjelölésével a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelését, oktatását, fejlesztő nevelés-oktatását ellátó, illetve szakszolgálati tevékenységet végző gyakorló köznevelési intézmények jegyzékét és azok felvételi (működési) körzetét tartalmazó adatokat (minden év január 31-ig megküldi.)

7 58. A Rendelet 32. (1) bekezdés b) pont bc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az Intézményben a vezetői megbízás feltétele b) főigazgató-helyettesi, igazgatói, igazgató-helyettesi megbízás esetén] bc) önálló továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó tagintézményben a ba) pontban foglaltaktól eltérően igazgatói, igazgató-helyettesi megbízás esetén a 6. melléklet 1. A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak végzettségi és szakképzettségi követelményei a megyében, fővárosban az Intézmény egyes tevékenységeinek ellátásához című táblázat 6. sorának C oszlopában jelzett végzettség és szakképzettség, továbbá pedagógiai szakszolgálati feladat ellátására létesített pedagógus munkakörben szerzett, legalább ötéves szakmai gyakorlat, valamint pszichológus megbízása esetén pedagógiai, óvoda- és iskola vagy tanácsadói szakvizsga, pedagógus esetében pedagógus-szakvizsga, 59. A Rendelet 34. (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) Az Intézmény egész évben folyamatosan működik. 60. A Rendelet 34. (7) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az Intézmény szervezeti és működési szabályzatában tagintézményi szintre lebontva kell meghatározni] e) a pedagógus munkakörben foglalkoztatottaknak és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörökben foglalkoztatottaknak a 6. mellékletben meghatározott képesítési előírásoknak megfelelően a pedagógiai szakszolgálati intézmény egyes feladatainak ellátásába történő részvételének rendjét, 61. A Rendelet 44. -a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: (4) A pedagógiai szakszolgálati intézményben, intézményvezetői megbízás esetén, a pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettséggel egyenértékűnek minősül a) pszichológus megbízása esetén a klinikai, pedagógiai, óvoda- és iskola vagy tanácsadói szakvizsga, b) pedagógus megbízása esetén a pedagógus-szakvizsga. 62. A Rendelet 1. melléklete helyébe e rendelet 3. melléklete lép.

8 63. A Rendelet a) és 7. a) alpontjában a főiskolai, alapképzési szintű szövegrész helyébe a főiskolai szintű, alapfokozatú szöveg, (1) bekezdésében és 42. (1) bekezdés c) pontjában a testi szövegrész helyébe a mozgásszervi szöveg, (5) bekezdés b) és c) pontjában, 31. (6) bekezdésében a szakalkalmazotti testület szövegrész helyébe a szakalkalmazotti értekezlet szöveg, (3) bekezdésében a nevelőtestülete szövegrésze helyébe a szakalkalmazotti értekezlete szöveg lép.

9 III. I. Egyes szakértői bizottsági és szakértői tevékenységekről: A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Rendelet) értelmében a szakértői bizottság alatt a megyei (fővárosi) pedagógiai szakszolgálatok (a továbbiakban: Intézmények) székhelyintézményeit, tankerületi, megyei és országos tagintézményeit kell érteni. 9. A szakértői bizottsági tevékenységet az Intézmény székhelyintézménye és tagintézményei látják el a 10. -ban meghatározott feladatellátási kötelezettség szerint. 10. (1) Az Intézmény szakértői bizottságként eljáró tankerületi tagintézményének (a továbbiakban: tankerületi szakértői bizottság) feladatellátási kötelezettsége a 11. -ban meghatározott feladatok vonatkozásában arra a járási, a fővárosban fővárosi kerületi tankerületre terjed ki, amelyben működik. (2) Az Intézmény szakértői bizottságként eljáró székhelyintézményének, valamint megyei, fővárosi tagintézményének (a továbbiakban: megyei szakértői bizottság) feladatellátási kötelezettsége a 12. -ban meghatározott feladatok vonatkozásában a) a főváros, a megye teljes területére terjed ki, ha a szakértői bizottsági tevékenységet az Intézmény székhelyintézménye látja el, vagy b) a fővárosban, megyében több tankerületre terjed ki, ha a szakértői bizottsági tevékenységet feladatmegosztásban az Intézmény székhelyintézménye és megyei, fővárosi tagintézménye látja el. (3) Az Intézmény szakértői bizottságként eljáró országos tagintézménye (a továbbiakban: országos szakértői bizottság) a mozgásszervi fogyatékosság, az érzékszervi (a látási, a hallási) fogyatékosság, valamint a beszédfogyatékosság megállapítását vagy kizárását országos feladatellátási kötelezettséggel végzi azzal, hogy a beszédfogyatékosság megállapítása vagy kizárása a megyei szakértői bizottság feladatai körében is ellátható. Fontos megjegyezni a kivételeket: - az Intézmény szakértői bizottságként eljáró feladatellátási helyei a közigazgatási hatósági eljárásokban a hatóság megkeresésére nem szakértői bizottsági, hanem szakértői minőségben járnak el,

10 - az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gyakorló Gyógypedagógiai és Logopédiai Szakszolgálat, Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Országos Gyógypedagógiaiszakmai Szolgáltató Intézménye (a továbbiakban: Gyakorló Szakszolgálat) a közigazgatási hatósági eljárásokban a hatóság megkeresésére nem szakértői bizottsági, hanem szakértői minőségben jár el, - a tankerületi tagintézmény nem a szakértői bizottsági tevékenység, hanem a nevelési tanácsadás keretében végez pszichés állapot feltárását célzó vizsgálatot és készít szakértői véleményt (mely nem azonos a szakértői bizottsági minőségben készített szakértői véleménnyel) a szülő, a jogszabályban meghatározott esetben a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény hatálya alá tartozó gyermekvédelmi szakellátást, gyermekjóléti alapellátást végző intézmények kérésére. A Rendelet kimondja, hogy az illetékes járási hivatal közigazgatási hatósági eljárás keretében hoz döntést a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség, vagy a sajátos nevelési igény megállapításával, illetve a szakértői véleményben foglaltakkal összefüggésben. Az eljárás megindítását a szülő kérheti, ha nem ért egyet a szakértői véleményben foglaltakkal, illetve a szakértői bizottság eljárásával. Az eljárás megindítását köteles kérni - a nevelési-oktatási, a gyermekjóléti, gyermekvédelmi, szociális intézmény, vagy a gyámhatóság, ha a szülő a szakértői vizsgálat szükségességével nem ért egyet, illetve a kérelmet nem írja alá, - a szakértői bizottság, ha a szülő a gyermekével a szakértői vizsgálaton ismételt felhívás ellenére nem jelenik meg vagy a szakértői vizsgálatban nem működik közre, illetve a szakértői véleményben foglaltakkal vagy annak továbbításával nem ért egyet, - a szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértő, ha a szakértői bizottság eljárásában megszegték a vizsgálat eljárási szabályait, - a kijelölt nevelési-oktatási intézmény vezetője, ha a gyermeket a szakértői vélemény alapján a kijelölt nevelési-oktatási intézménybe nem íratják be.

11 A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 58. (1) értelmében szakértőt kell meghallgatni vagy szakértői véleményt kell kérni, ha az eljáró hatóság nem rendelkezik megfelelő szakértelemmel, és - az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges, vagy - jogszabály írja elő a szakértő igénybevételét. A Rendelet 41. (4)-(5) bekezdése értelmében a járási hivatal eljárásában szakértőként a járási hivatal kirendelése alapján az a szakértői bizottság jár el, amely az eljárásban érintett szakértői véleményt kiállította, de az eljárásban szakértőként nem vehet részt az a szakértő, aki a (4) bekezdésben meghatározott szakértői bizottság részéről az eljárásban érintett szakértői vélemény elkészítésben részt vett. A Rendelet 41. (4) bekezdése azonban nem mondja ki kötelezően azt, hogy a járási hivatal köteles azt a szakértői bizottságot, amely az eljárásban érintett szakértői véleményt kiállította, új vizsgálatra felhívni, illetve azt sem zárja ki, hogy a járási hivatal a rendelkezésre álló dokumentáció alapján hozza meg határozatát. Így a jelzett szakértői bizottság igénybe vétele lehetőség és nem kötelezvény a járási hivatal számára. A járási hivatal határozata ellen benyújtott fellebbezést a kormányhivatal bírálja el. A kormányhivatal másodfokú eljárásába nem kötelező szakértőt bevonni, amennyiben azonban a kormányhivatal a másodfokú eljárásba szakértőt von be, úgy az (a Rendelet 41. (6) bekezdése alapján) kizárólag a Gyakorló Szakszolgálat lehet. A Rendelet 16. (1) bekezdése értelmében a szakértői bizottság a lefolytatott vizsgálatok alapján készíti el a szakértői véleményét. A szakértői bizottság alatt a Rendelet 10. -ában meghatározott szakértői bizottságokat kell érteni. Az ezen szakértői bizottságok által készített szakértői véleményekre vonatkoznak a Rendelet 17. (1) bekezdésében meghatározott tartalmi követelmények, miszerint a szakértői véleménynek tartalmaznia kell: a) a gyermek, tanuló és a szülő nevét, a gyermek, tanuló születési idejét, lakóhelyét és tartózkodási helyét, b) a szakértői vizsgálat rövid leírását,

12 ba) a beilleszkedési, a tanulási vagy a magatartási nehézségre, vagy annak kizárására vonatkozó megállapítást, az azt alátámasztó tényeket, bb) a sajátos nevelési igényre, vagy annak kizárására vonatkozó megállapítást, az azt alátámasztó tényeket, c) a korai fejlesztés és gondozás szükségességét, az ennek keretében nyújtott szolgáltatásokat, a fejlesztéssel kapcsolatos szakmai feladatokat, valamint annak megjelölését, hogy a feladatokat milyen ellátás keretében mely intézmény biztosítja, d) annak megállapítását, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az e célra létrehozott, a fogyatékosság típusának megfelelő nevelési-oktatási intézményben, osztályban, csoportban, tagozaton vagy a többi gyermekkel, tanulóval közösen is részt vehet az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban, kollégiumi nevelésben, e) annak megállapítását, hogy a sajátos nevelési igényű tanuló a tankötelezettségét kizárólagosan iskolába járással, illetve kizárólagosan magántanulóként teljesítheti, f) ha a tanuló a tankötelezettségét kizárólagosan magántanulóként teljesítheti, a heti foglalkoztatás idejét és a felkészüléshez szükséges szakembereket, g) annak megállapítását, hogy a tanuló a tankötelezettségét fejlesztő nevelés-oktatás, illetőleg a fejlesztő nevelés-oktatást nyújtó iskola által szervezett egyéni fejlesztés keretében teljesíti, h) a gyermek, tanuló sajátos nevelési igényének megfelelő ha) óvodára, csoportra, hb) általános iskolára, csoportra, osztályra, tagozatra (a továbbiakban: kijelölt iskola), hc) kollégiumra [a h) pont alattiak a továbbiakban együtt: kijelölt nevelési-oktatási intézmény] vonatkozó javaslatot és a kijelölt nevelési-oktatási intézmény megjelölését, i) a hivatalból történő felülvizsgálat időpontját, j) a gyermek, tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos sajátos követelményeket, fejlesztési feladatokat, a fejlesztési feladatok ellátásának javasolt időkeretét, javaslatot az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítésre, k) a szükséges szakemberre vonatkozó javaslatot, l) m) a szülő tájékoztatását a 18. -ban foglalt jogairól és kötelezettségeiről. Ezen formai és tartalmi követelmények a közigazgatási hatósági eljárás során a Gyakorló Szakszolgálat által készített szakértői véleményekre nem vonatkoznak, hiszen

13 - a Gyakorló Szakszolgálat a közigazgatási hatósági eljárásban nem szakértői bizottságként, hanem a kormányhivatal megkeresésére szakértőként jár el, - a Gyakorló Szakszolgálat a közigazgatási hatósági eljárásban nem a Rendelet szerinti szakértői véleményt, hanem a Ket. szerinti szakértői véleményt készít. A Ket. szerinti szakértői vélemény jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztet, ellene önálló jogorvoslati lehetőség nincs, csak a kormányhivatal döntésével együtt támadható meg. Ebből kifolyólag a Ket. szerinti szakértői vélemény többek közt intézményt sem jelölhet ki a gyermek, tanuló számára. Természetesen a Ket. szerinti szakértői véleményben a Gyakorló Szakszolgálat élhet javaslattal a gyermeket, tanulót ellátó intézménnyel kapcsolatban, azonban erre nem kötelezhető, tekintve, hogy a Gyakorló Szakszolgálat nem rendelkezik minden tankerületre kiterjedő közvetlen helyismerettel illetve intézményi jegyzékkel. II. Az Nkt. 45. (2) bekezdésének alkalmazásáról: 45. (2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. Megítélésünk szerint e speciális esetben az 1. pontban vázoltakhoz hasonlóan az ügy gazdája a kormányhivatal, az eljárásnak minden esetben a kormányhivatal előtt kell megindulnia, s a szakértői bizottság itt sem szakértői bizottsági, hanem a kormányhivatal felkérésére, a Ket. szabályai szerinti szakértői minőségében jár el. III. A szakszolgálati feladatellátásról és az egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézményekről: Az Nkt. és az Nkt. felhatalmazása alapján megalkotott Rendelet új alapokra helyezte a pedagógiai szakszolgálati feladatellátást. A Rendelet hatályba lépése előtt a feladatellátás szétszabdalt és szakmailag nehezen kontrollálható volt, különböző típusú fenntartók által

14 fenntartott, nem egységesített intézményi struktúrában került sor e tevékenységek végzésére, melyben az egyes megyék közt hatalmas ellátásbeli különbségek voltak (mind mennyiségi, mind minőségi mutatóik alapján). A Rendelet alapján minden megyében egy szakszolgálati intézmény (a továbbiakban: Megyei Intézmény) került létrehozásra, mely a Rendeletben foglalt esetleges kivétellel, valamennyi az adott megyében működő szakszolgálatot egyesítette, egységes vezetéssel, egységes eljárásrend alkalmazásával. Ezen kívül az Megyei Intézmény személyi állományába kerültek át a szakszolgálatokon kívül tevékenykedő, ámde szakszolgálati tevékenységet végző kollégák is. A hangsúlyos állami feladatellátáson túl, kisebb mértékben ugyan, de lehetőség van arra, hogy a Megyei Intézményekhez nem tartozó intézmények is elláthassanak pedagógiai szakszolgálati feladatokat. A Rendelet 3. -a értelmében a pedagógiai szakszolgálati feladatokat - a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (a továbbiakban: KLIK) által fenntartott pedagógiai szakszolgálati intézmények (a fent jelzett Megyei Intézmények saját jogon ), - az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott pedagógiai szakszolgálati, illetve egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmények (ugyancsak saját jogon ), - továbbá az állami köznevelési közszolgálati feladatellátásban az oktatásért felelős miniszterrel (a továbbiakban: miniszter) kötött köznevelési szerződés alapján részt vevő, az egyházi jogi személy, a vallási tevékenységet végző szervezet, vagy más nem állami, nem önkormányzati köznevelési intézményfenntartó által fenntartott pedagógiai szakszolgálati, illetve egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmények látják el. Tekintve, hogy a hatályos jogszabályok alapján a pedagógiai szakszolgálati tevékenységet ellátni kívánó egyházi jogi személy, vallási tevékenységet végző szervezet, vagy más nem állami, nem önkormányzati köznevelési intézményfenntartó által fenntartott pedagógiai szakszolgálati, illetve egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézménynek (a továbbiakban: EGYMI) az oktatásért felelős miniszterrel kötött köznevelési szerződéssel kell rendelkeznie, tisztelettel megkérjük Önt, hogy hiánypótlás keretében köznevelési szerződés (vagy köznevelési szerződés megkötésére irányuló miniszteri szándéknyilatkozat) benyújtására hívja fel az Önhöz ilyen jellegű kérelemmel forduló fenntartókat.

15 Az EGYMI az Nkt. 20. (1) bekezdés e) pontjában és (9) bekezdésében meghatározott többcélú intézmény. Az Nkt. értelmében az EGYMI a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítése céljából hozható létre. Az EGYMI céljaival összhangban az országos és megyei szakértői bizottsági feladatokon kívül pedagógiai szakszolgálati feladatokat is elláthat, továbbá utazó gyógypedagógusi hálózatot működtethet. Elláthatja továbbá a családsegítő szolgálat, az iskola-egészségügyi ellátás feladatait, valamint az intézmény keretén belül óvodai, általános iskolai vagy középfokú iskolai feladatot ellátó intézményegységnek kell működnie. Az EGYMI-ben ellátott feladatokra külön-külön szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységeket kell létrehozni. Jelen szabályozás szerint tehát az EGYMI-n belül kötelezően kell működnie egy nevelésioktatási intézményegységnek, jelesül: - óvodai, vagy - általános iskolai, vagy - középfokú iskolai feladatot ellátó intézményegységnek. Ezen kívül az EGYMI-n belül működnie kell még legalább egy másik intézményegységnek, mely lehet: - pedagógiai szakszolgálat (az országos és megyei szakértői bizottsági feladatokon kívül), vagy - családsegítő szolgálat, vagy - iskola-egészségügyi ellátás, vagy - utazó gyógypedagógusi hálózat. Az EGYMI nevelési-oktatási intézményegységei (óvoda, általános iskola, középfokú iskola) vonatkozásában szegregált gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény, azaz a saját nevelési-oktatási intézményegységei kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat láthatnak el.

16 (Nkt. 15. (1) A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, konduktív pedagógiai intézmény a kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat ellátó nevelési-oktatási intézmény, amely a szakértői bizottság véleménye alapján vehető igénybe.) Amennyiben tehát az intézmény akár egyetlen osztály vagy csoport vonatkozásában integrált nevelés-oktatást folytat, úgy az EGYMI kategóriának nem felel meg (s ebben az esetben nem végezhet családsegítő, iskola-egészségügyi, vagy pedagógiai szakszolgálati tevékenységet, de utazó gyógypedagógusi tevékenységet igen, mivel az utazó gyógypedagógusi hálózat intézményegysége a jelen hatályos jogszabályi előírások szerint nemcsak EGYMI-hez rendelhető hozzá). Az EGYMI-k fő céljukat, azaz a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítését főképp utazó gyógypedagógusi hálózatuk (illetve kisebb mértében pedagógiai szakszolgálati tevékenységük, családsegítő szolgálatuk vagy iskola-egészségügyi ellátásuk) révén szolgálják. Fontos továbbá elhatárolni az EGYMI és a közös igazgatású köznevelési intézmény fogalmakat. 20. (1) A többcélú intézmény lehet a) egységes óvoda-bölcsőde, b) egységes iskola vagy összetett iskola, c) közös igazgatású köznevelési intézmény, d) általános művelődési központ, e) egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmény (a továbbiakban: EGYMI), 20. (4) A közös igazgatású köznevelési intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében különböző típusú nevelési-oktatási intézmények, továbbá egységes iskola, összetett iskola feladatait láthatja el. (6) A közös igazgatású köznevelési intézményben és az általános művelődési központban a nevelő és oktató munkához kapcsolódó, nem köznevelési tevékenységet ellátó intézményegység is működhet. (7) Nevelő és oktató munkához kapcsolódó, nem köznevelési tevékenység:

17 a) a felsőoktatás, a köz- és felsőoktatási kutatás, a közművelődés, a kultúra, a művészet, a könyvtár, a muzeális intézményi feladat, a sport, b) minden olyan gyermekvédelmi, gyermekjóléti, szociális és egészségügyi ellátás, amely gyermekek, valamint tanköteles tanulók számára nyújtható. Az EGYMI tehát jelentősen különbözik a közös igazgatású köznevelési intézménytől (bár mindkettő önálló többcélú intézmény típus). 1. A közös igazgatású köznevelési intézmény csak nevelési-oktatási intézmények (a pedagógiai szakszolgálati tevékenység nem nevelési-oktatási feladat), továbbá egységes iskola, összetett iskola feladatait, valamint a nevelő és oktató munkához kapcsolódó, nem köznevelési (például szociális) tevékenységet láthatja el. 2. Szakszolgálati feladatot csak önálló szakszolgálat vagy EGYMI láthat el (közös igazgatású köznevelési intézmény nem). 3. Ebből kifolyólag az EGYMI már nem lehet része a közös igazgatású köznevelési intézménynek. A szakszolgálati tevékenységekre vonatkozó jogszabályi változások egyes intézményeknél az intézmény átalakítását tették szükségessé. Az Nkt. 84. (7) bekezdése értelmében a fenntartó, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézmény esetében az oktatásért felelős miniszter legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása éve májusának utolsó munkanapjáig hozhat döntést a) a nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogának átadásával, b) a nevelési-oktatási intézmény átalakításával, amely történhet: ba) egyesítéssel, amely lehet beolvadás vagy összeolvadás, bb) szétválasztással, amely lehet különválás vagy kiválás, c) a nevelési-oktatási intézmény megszüntetésével, d) a nevelési-oktatási intézmény átszervezésével kapcsolatban. Az Nkt. 84. (10) bekezdése azonban azt is kimondja, hogy többcélú intézmény esetén az e - ban foglaltakat csak az érintett intézményegység vonatkozásában kell alkalmazni.

18 A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 157. (2) bekezdése értelmében új nevelési-oktatási intézmény indítása esetén, valamint az Nkt. 84. (7) bekezdése szerinti esetekben a tervezett indítás vagy az átszervezés, fenntartóváltás évének május utolsó munkanapjáig nyújthatja be a fenntartó a kormányhivatalhoz az intézmény működésének megkezdéséhez szükséges engedély iránti kérelmet. Tekintve azonban az Nkt. 84. (10) bekezdésének szabályát, amennyiben az átszervezési döntés a nevelési-oktatási intézményegységet nem érinti, akkor a fenntartót a május végi határidő nem köti.

19 IV. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelésével, oktatásával kapcsolatban engedje meg, hogy az alábbiakról tájékoztassam. A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt) 47. (9) bekezdése kimondja, hogy a gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben, pedagógus munkakörben való alkalmazás feltétele a sajátos nevelési igény típusának megfelelő szakirányon szerzett gyógypedagógusi, gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, konduktor, konduktor-tanító, konduktor-óvodapedagógus, konduktor(tanító) vagy konduktor(óvodapedagógus) szakképzettség megléte, ha - a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentése, - az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció, - az értelmi fogyatékossággal élő tanuló iskolai nevelés-oktatása a külön e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban történik. Emellett azonban a fent felsoroltakon túl az általános szabályok szerinti végzettség és szakképzettség is elfogadható, - ha az óvodai foglalkozás, a tanórai foglalkozás elsődlegesen nem a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentését, illetve nem a tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációját, rehabilitációját szolgálja, - valamint az egyéb foglalkozáshoz, a kollégiumi foglalkozáshoz. Álláspontunk szerint a jelen hatályos jogszabályok alapján a sajátos nevelési igény típusának megfelelő szakirányon szerzett gyógypedagógusi, gyógypedagógiai tanári, terapeuta szakképzettség: - mozgásszervi fogyatékosság esetén a szomatopedagógia, szomatopedagógus szak, szakirány, - látási fogyatékosság esetén a tiflopedagógia szak, illetve a látássérültek pedagógiája szak, szakirány, - hallási fogyatékosság esetén a szurdopedagógia szak, illetve a hallássérültek pedagógiája szak, szakirány,

20 - enyhe értelmi fogyatékosság esetén az oligofrénpedagógia szak, illetve a tanulásban akadályozottak pedagógiája szak, szakirány, - középsúlyos értelmi fogyatékosság esetén az oligofrénpedagógia szak, illetve az értelmileg akadályozottak pedagógiája szak, szakirány, - beszédfogyatékosság esetén a logopédia, logopédus szak, szakirány, - az egyéb pszichés fejlődési zavar esetén valamennyi zavar tekintetében a pszichopedagógia, pszichopedagógus szak, szakirány, - az egyéb pszichés fejlődési zavar esetén kizárólag a diszlexia, diszgráfia és diszkalkulia tekintetében a pszichopedagógia, pszichopedagógus, a logopédia, logopédus, valamint a tanulásban akadályozottak pedagógiája szak, szakirány bármelyike, - autizmus spektrum zavar esetén az autizmus spektrum pedagógiája szakirány, valamint az autizmus spektrum zavarok pedagógiája szakirányú továbbképzésben szerzett szakképzettség, - több sajátos nevelési igény-típus együttes előfordulása, valamint a súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekek, tanulók esetén a sajátos nevelési igény típusának megfelelő gyógypedagógusi szakképzettséget az adott gyermek, tanuló, osztály, vagy csoport sajátosságainak figyelembevételével, egyedileg kell meghatározni. A fentiek a konduktor, konduktor-óvodapedagógus, konduktor-tanító, konduktor (óvodapedagógus), konduktor (tanító) végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezők alkalmazási feltételeit és kompetenciakörét nem érintik. Arról, hogy a mozgásszervi fogyatékos gyermek, tanuló ellátását szomatopedagógus vagy konduktor szakképzettségű személynek kell-e végeznie, a szakértői bizottság szakértői véleménye ad iránymutatást. Az általános szabályok szerint szükséges végzettségi és szakképzettségi szabályok az Nkt. 3. mellékletében találhatóak meg, amelyhez kiegészítésként jelezzük, hogy az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet értelmében a nem értelmi fogyatékos sajátos nevelési igényű tanulók sajátos nevelési igényének megfelelő szakon, szakirányon végzett gyógypedagógusok kompetenciája a közismereti tantárgyak oktatása vonatkozásában csak az általános iskola 6. évfolyamáig terjed (értelmi fogyatékos sajátos nevelési igényű tanulók sajátos nevelési igényének megfelelő szakon, szakirányon végzett gyógypedagógusok kompetenciája a nevelés, oktatás teljes időtartamát felöleli). Felhívom továbbá a figyelmet arra is, hogy tanítók esetében nem tévesztendő össze a szakkollégium és a műveltségi terület által adott jogosítvány, az adott