NAP ROBI ENERGIA KALANDJAI TARTALOM I. Bevezetés Mi az energia? Mire használjuk? (fűtés, hűtés, közlekedés, termelés/gyártás) Miből állíthatjuk elő? II. Energia fajták, típusok 1. fosszilis 2. megújuló III. Energia a környezetünkben 1. otthon 2. iskolában 3. utcán IV. Energiapazarlás takarékoskodj az energiával! 1. Miért kell? 2. Hogyan lehet energiát megtakarítani? V. Összefoglalás
I.Mi az energia? Szia! A nevem Nap Robi, és én fogok segíteni neked abban, hogy hogyan tudsz akár te magad is tenni a környezetért, ezzel együtt a Földünk biztonságos jövőjéért. Ne feledd, a tenger is cseppekből áll, azaz ha mindenki csak egy picit tesz hozzá, hogy javítson környezetén, annak együtt óriási hatása lesz! Környezetünkben mindig történik valami. Gondold végig, amikor az iskolába jössz, mi minden zajlik körülötted! Nézzük csak! Felébredsz, kimész a fürdőszobába, felkapcsolod a villanyt, láthatod, hogyan folyik a víz a megnyitott csapból. Kinyitod az ablakot, kint fúj a szél és hordja a faleveleket. Elindulsz az iskolába, jönnek-mennek körülötted az emberek, rohannak az autók, röpködnek a madarak. Most is, amikor ezt a kis tanulmányt olvasod, energia szükséges a megjelenítéshez, de benned is energiaigényes folyamatok játszódnak le, például mikor testnevelés órán futnotok kell. Mindezek mozgatórugója az energia. Az energia hozza létre a változásokat környezetünkben és az egész világmindenségben. Energiára van szükséged, hogy mozogni tudj, hogy megértsd a tananyagot, hogy beszélgetni tudjunk. Energiára van szükségünk, hogy meleg és világos legyen az otthonunkban, hogy közlekedni tudjunk vagy közösen hallgassunk egy kis zenét.
Mire használjuk az energiát? Mindennapi életünk nem képzelhető el energia nélkül. A tisztálkodáshoz, a mosáshoz, a takarításhoz, a világításhoz, a főzéshez és a háztartási gépeink használatához elektromos áramra, valamint gázra van szükség. Egy háztartásban az energiafelhasználás döntő többségét a fűtés adja. A fűtési energia előállítása viszont nagymértékben hozzájárul a környezetszennyezéshez. Miből nyerjük az energiát? Az energiát energiahordozókból nyerjük. Ezeket pedig a természetben találjuk meg, melyeket bonyolult folyamatok során átalakítunk, hogy fel tudjuk használni a mindennapjainkban. Az energia forrása alapvetően kétféle lehet: NEM MEGÚJULÓ és MEGÚJULÓ! II. Energiaforrások Azok az energiaforrások, melyeket folyamatosan felhasználva mennyiségük idővel csökken, nem megújuló forrásoknak nevezzük. Ezek azok az energiahordozók, melyek évmilliókkal ezelőtt alakultak ki, mint a kőszén, az olaj vagy a földgáz. Ezeket nevezzük összefoglalóan, fosszilis energiahordozóknak. Azért kapták ezt a nevet, mert növényi és állati maradványokból, azaz idegen szóval fosszíliákból keletkeztek.
Pl., amikor autóval utazunk, akkor átalakított olajat, azaz benzint használunk, és a benzin nem termelődik újra, így előbb-utóbb elfogynak a világ olajkészletei. Vagy sok lakásban földgázzal fűtünk, melynek készletei szintén végesek. A nem megújuló energiaforrások közé soroljuk az atomenergiát is, mivel azt egy ércből, az uránércből állítjuk elő. Azok az energiaforrások viszont, melyek a hasznosítás során nem csökkenek, és akár több száz év múlva is termelhető belőlük energia, megújulóknak nevezzük. Még a föld mélyében zajló radioaktív folyamatoknak az energiáját is tudjuk hasznosítani, geotermikus energia formájában. Ma már a hulladékból is képesek vagyunk energiát előállítani. Hulladék is folyamatosan képződik, így ez is megújuló energiaforrás. A növények és állatok maradványait hasznosítva is energiát tudunk kinyerni, ezt összefoglalóan biomasszának nevezzük. Például a Nap ugyanúgy fog sütni a későbbiekben, függetlenül attól, hogy most hasznosítjuk-e az energiáját vagy sem. A megújuló energiaforrásokhoz soroljuk a szél energiáját, mivel a szél mindig fújni fog, a víz energiáját, mivel a folyók mindig rohanni fognak a tenger felé.
Ha jobban megnézzük, azt látjuk, hogy a napenergia és a szélenergia, a biomasszából nyert energia közvetlen módon vagy közvetve a Nap energiájából származik. III. Energia a környezetünkben Bármerre járunk, akár a lakásban, az iskolában, az utcán, mindenhol energiát használunk fel, néha fel sem tűnik, hogy mi minden használ fel energiát. Ahhoz, hogy a dolgok mozogni, működni tudjanak, energiára van szükségük, még az élőlényeknek is energia kell a növekedéshez. Miután megismertük, hogy mi az energia, és tudjuk, hogy mire használjuk fel, felmerül a kérdés, hogy mégis hogyan jut el az otthonunkba, az iskolába, a gyárakba az energia, azaz, hogy válik felhasználhatóvá a kibányászott szén vagy a kitermelt kőolaj, esetleg a Nap, a víz vagy a Föld belsejének energiája? A megoldás EGYSZERŰ. Az eredeti (nyers)anyagokat ún. erőművekben átalakítják bonyolult folyamatokon keresztül, vagy az otthonokban néhány berendezés segítségével teszik felhasználhatóvá, és az így átalakított energiaforrást különféle vezetékeken juttatják el a házakhoz, gyárakhoz. Ilyen vezetékeket mindenfelé láthatsz a környezetedben. Például, az utak mentén látható villanyvezetékek, azok, melyek az áramot juttatják el a lakásba, iskolába és a többi helyre.
1. Energia otthon Járjuk végig képzeletben a lakásunk helyiségeit, és vegyük szemügyre, hogy melyik tárgy használ energiát, és nézzük is meg, hogy milyen energiát használ fel: TV elektromos energia távirányító - akkumulátor hi-fi berendezés elektromos energia DVD lejátszó elektromos energia számítógép elektromos energia falióra galvánelem vagy akkumulátor ventilátor elektromos energia csillár elektromos energia lámpa elektromos energia radiátor forró víz, amit földgázzal, elektromos energiával, a Nap vagy a Föld hőjével melegítenek fel mobiltelefon - akkumulátor kandalló tűzifa. Vajon milyen tárgyak használnak fel energiát a fürdőszobában? csap meleg vize földgáz vagy elektromos energia melegíti fel zuhany meleg vize földgáz, elektromos energia, a Nap vagy a Föld hője melegíti fel lámpa elektromos energia hajszárító elektromos energia borotva elektromos energia mosógép elektromos energia centrifuga elektromos energia Nézzünk be a konyhába is: tűzhely földgáz vagy elektromos energia mikrohullámú sütő elektromos energia hűtőszekrény elektromos energia lámpa elektromos energia bojler földgáz vagy elektromos energia vízforraló elektromos energia robotgépek elektromos energia kenyérpirító elektromos energia
2. Energia az iskolában Ahogy otthon, az iskolában is használunk energiát, járjuk végig, hogy mire: 3. Energia az utcákon folyosó világítás elektromos energia tanterem világítás elektromos energia fűtőtestek földgáz vagy megújuló energia számológép elem vagy napenergia számítógép elektromos energia Energiát nem csak otthon és az iskolában használunk fel, hanem az utcákon is. Nézzünk néhány tárgyat, amik energiát használnak fel: közlekedési lámpák elektromos energia, autók benzin, gázolaj, gáz, elektromos kerékpár akkumulátor Gondolkozzatok el ti is, hogy milyen tárgyakat, eszközöket találtok, ami még energiát használ fel! IV. Energiapazarlás takarékoskodj az energiával! Miért kell takarékoskodnunk az energiával? Bármi is használjon energiát, az energiaforrások egy része előbb-utóbb elfogy a Földön, valamint az energia pénzbe kerül. Például, ha télen a tanteremben melegben üldögélsz, azért az iskola fizet sok pénzt. Ha otthon egész nap megy a számítógéped, azért a szüleid fizetnek. Ha megtaláljuk azokat a forrásokat, ahol energiapazarlás folyik, sok pénzt és energiát takaríthatunk meg.
Az energiatakarékoskodás nem csak amiatt fontos, hogy pénzt spóroljunk. Ugyanis, minél több energiát használunk, annál több szén- dioxid kerül a levegőbe, mely a fűtőanyag elégetésekor termelődik. Ez hozzájárul a Föld felmelegedéséhez, ami árvizekhez, éhínséghez és az élővilág jelentős pusztulásához vezethet. Ha energiát használó berendezéseink olyankor is folyamatosan üzemelnek, amikor nem használjuk őket, akkor beszélünk energiapazarlásról. Hol tehetünk a pazarlás ellen? Bármennyire is meglepő, TE is tudsz tenni ellene! Csak egy mozdulat! Húzd ki! Egy átlagos televízió készenléti állapotban áramfogyasztása kétötödét használja el. Ha tévézés után kinyomod a stand by gombot,azzal nem csak energiát, de akár évi 9 ezer forintot is spórolhat a családod. Ne hagyd készenléti állapotban az elektromos készülékeket, használd a főkapcsolót, és kapcsold ki őket! A telefontöltőt (és minden egyéb töltőt) felesleges a konnektorban hagyni, ha nincs használatban. Az általuk felhasznált energia 95 százaléka megy kárba, ha állandóan az aljzatban van.
Fürdés helyett inkább zuhanyozz! A zuhanyzáshoz negyedannyi energia szükséges, mint a fürdéshez. A kis vízátfolyású zuhanyrózsával további energiát spórolhatsz meg, miközben ugyanazt a kényelmet biztosítja, mint nagyobb átmérőjű testvérei. Tetőt az edényre! Főzésnél rengeteg energiát spórolhatsz meg. Főzés közben ne nyúljanak túl a lángok az edény alján, és fedd le az ételt, vagy nézd meg, hogy anyukád betartja-e ezt a szabályt! Ha kuktafazékban készül az étel, azzal a hagyományos főzésre fordítandó energia akár 70 százaléka is megspórolható. Annyi vizet, amennyi kell! Egy csésze kávéhoz, vagy egy bögre teához felesleges a kelleténél több vizet forralni. Ha napi szinten minden ember egy literrel kevesebb felesleges vizet forralna fel, a megtakarított energia elég lenne az Európában található utcák egyharmadának közvilágítására Zárd el! Egy fogmosáshoz hány pohár víz kell? Egy, esetleg kettő? Ez kb. 4 deciliter. Ha folyó víz mellett súrolod a fogadat, akár 8 liter vizet is elpazarolhatsz. Ha nem szereted a poharat, akkor csak öblítéshez nyisd ki a csapot, úgy nagyjából csak 1 litert használsz fel. A csöpögő csapokat is javíttassátok meg, azok is sok vizet pazarolnak! Ne égjen feleslegesen! Ha nem kell a villany, kapcsold le! Pénzt és energiát spórolhatsz azzal, ha nem az öt égős csillár világít a szobában, hanem egy olvasólámpa. Még többet spórolhatsz azzal, ha le is kapcsolod, mikor nincs senki a szobában. Apropó, az energiatakarékos izzókat nem szabad sűrűn kapcsolgatni!
Tölts újra! Walkman, discman, mp3, mp4, digitális fényképezőgép, vezeték nélküli egér a számítógéphez, zseblámpa, és minden, amibe elem kellhet. Ezekhez használj újratölthető elemeket! Olcsóbb, tartósabb, nagyobb teljesítményű, és nem termel annyi veszélyes hulladékot! Kevesebb szemetet! Kerülni kell az egyszer használatos termékeket! Használj saját bevásárlótáskát a nylon- szatyrok helyett! Gyűjtsd szelektíven a hulladékot! A heti több kilogramm reklámújságnak, a műanyag palackoknak és az üvegnek jobb helye van az erre kihelyezett kukákban s utána az újrahasznosításban, mint a szeméttelepeken. - A hűtést nem igénylő élelmiszereket (pl. felbontatlan konzerv) nem kell a hűtőben tárolni. - Ne tegyél a hűtőbe meleg ételeket, mert plusz energiát igényel a lehűtése. - A hűtőszekrények ajtaját lehetőleg ne nyitogasd gyakran, és csak rövid ideig. - Hosszabb távollét esetén teljesen kapcsold ki a háztartási készülékeket! V. Összefoglalás Az elmúlt percekben megtudtad, hogy mi az energia, és hogy mennyi mindenre használjuk, hogy energia nélkül nem is tudnánk létezni. Arról is tudomást szereztél, hogy néhány energiaforrás, melyeket széles körben használunk, idővel kimerülhetnek, elfogyhatnak, és ezek használata sok kárt okoz a Földnek, szennyezés vagy az éghajlat melegedése révén. Vannak viszont megújuló energiaforrások, amik szinte korlátlanul a rendelkezésünkre állnak, és ezek fokozottabb használatával a Föld is egészséges maradhat. És ami nagyon fontos, mindezekért te magad is tehetsz akár otthon, akár az iskolában, csak egy kis odafigyelés szükséges! Jó kutakodást kíván a munkafüzet feladataihoz Nap Robi! Sziasztok!w
Impresszum Készítette: LENERG Energiaügynökség 2018 Írta és szerkesztette: Szabó Valéria Kiss Kamilla Rajzok, borítóterv: Tóth Tamás www.lenergia.hu
Egy kis használati útmutató, Sziasztok! Nap Robi vagyok, az energiatudatos robot, aki segít nektek megérteni, hogy miért olyan fontos beszélnünk az energiáról, és megértenünk, hogy honnan jön az energia, miért kell takarékosan bánnunk az erőforrásainkkal. A munkafüzet 3 részre tagolódik: I. Feladatok a kis tanulmányhoz kapcsolódóan II. Feladatok, melyeket otthon és az iskolában kell megoldanod III. Feladatok az Energia-éghajlatváltozás-környezetvédelemhez kapcsolódóan A három részben háromféle feladattípust találtok: a fejezet elején található ismeretanyag vagy a kis tanulmány alapján megoldható feladatok a megoldáshoz kutatnotok kell az interneten, vagy a szüleitek, tanáraitok segítségét kell kérnetek az ismereteitek alapján, a saját véleményeteket, gondolataitokat kell megfogalmazni. A csillagozott (*) fogalmak magyarázatát megtalálod a munkafüzet végén lévő szómagyarázatban. Minden fejezetet olvassatok el először figyelmesen, és azután kezdjetek neki a feladatoknak! A feladatoknál is nagyon figyelmesen olvassátok el a kérdést, és csak arra válaszoljatok! 1
I. Feladatok a kis tanulmányhoz Miután elolvastátok a kis tanulmányt Nap Robi kalandjairól, amit az energia világában tett, válaszoljatok a következő kérdé- sekre, és teljesítsétek az alábbi feladatokat! Párosítsd össze a megfelelő energiaforrást a megfelelő tí- pussal! atomenergia* napenergia szélenergia szén fosszilis energiahordozók* és nem megújulók vízenergia földgáz földhő (geotermikus energia*) kőolaj megújuló energiaforrások* biomassza* Keress öt olyan tárgyat a környezetedben, melyekről nem olvastál a kis tanulmányban, és energiát használnak fel! Írd le azt is, hogy mivel működnek, és mire fordítódik az energia! 2
Írd le, hogy milyen tevékenységre használod fel a legtöbb energiát a hétköznapokban és a hétvégén! Írj legalább öt-öt példát! hétközben: hétvgén: Gondold végig, hogy hogyan spórolhatnál energiát! Írd le az ötleteidet! Írj legalább öt példát! 3
Nézz utána az interneten, hogy milyen fajta erőművek léteznek, sorold fel őket és derítsd ki azt is, hogy milyen energiaforrást használnak fel benne! Írj megújulókra és nem megújulókra is példát! pl. atomerőmű - uránérc Írd le, hogy mit értünk fosszilis energiahordozón, és sorold fel azokat, melyekről a kis tanulmányban olvastál! Írd le, hogy miért kell takarékoskodnunk az energiával! 4
Döntsd el Nap Robi állításairól, hogy energiapazarló (P) vagy energiatakarékos (T)! Írd az állítások után a megfelelő betűjelet! - A telefonom feltöltése után a töltőt bedugva hagyom, mert így legközelebb nem kell keresgélnem. - Este TV-nézés után, éjszakára kikapcsolom a készüléket, és a stand by gombot is. - Inkább kádban fürdök, mert ott kényelmesen ellazulhatok, és télen jól átmelegít a meleg vízben üldögélés. - Ha tésztát főzök, sosem fedem le az edényt, mert így folyamatosan látom, hogy megfőtt-e az étel, és közben a legnagyobb lángot használom. - Fogmosásnál poharat használok, mert nekem az kényelmes. - Ha teát főzök, mindig felforralok egy liter vizet, hátha anyukám vagy apukám is akarna inni. - Szeretek úgy TV-t nézni, hogy a szoba fényárban úszik, így közben néha mást is csinálhatok. 5
II. Feladatok otthon és az iskolában Legyünk mi is energiatudatosak! Az otthonokban és az iskolában is a legtöbb energiát a fűtésre használjuk el. Ahhoz, hogy csökkentsük az energiafelhasználást, és mégis ugyanolyan melegben legyünk, több mindent is tehetünk. A házakban sok helyen szökhet el a meleg, az energia, ilyenek pl. a rosszul szigetelő ablakok, ajtók, falak. Amit ilyenkor tehetünk: - jól szigetelő ablakokra, ajtókra cseréljük a régit (ma ezek a keretek műanyagból készülnek). - vagy mi is leszigetelhetjük, hogy kevesebb energia tudjon elszökni. Télen ne hagyjuk nyitva a bejárati ajtót sokáig, csak amed- dig szükséges, mert sok energia elszökhet akkor is. 6
Ha szabályozható a fűtés otthon, akkor csökkentsük 1 C-kal a lakás hőmérsékletét, ezzel szintén jelentős mennyiségű energiát tudunk megtakarítani, kb. 6%-ot. Ha megnézzük háztartási gépeinket, az újabbakon (pl. mosógépen, hűtőn, fagyasztón) láthatunk egy kis címkét, az energiacímkét, ami a különböző kategóriákat jelzi. Ezek azt mutatják, hogy mennyire energiatakarékos az adott eszköz. Az A a legjobb kategória a G a legrosszabb. Ez azt jelenti, hogy egy C kategóriás berendezés kb. 30-65%-kal több energiát használ fel, mint egy azonos űrtartalmú A kategóriás gép. Ha új gépet akarunk venni, ezekre is oda kell figyelni! Tovább csökkenthetjük az energiafelhasználást azáltal, hogy odafigyelünk a használatukkor a következőkre: A mosógépet ne használjuk fele töltettel! Azokat a ruhákat, melyek nem nagyon szennyezettek, alacsony hőfokon (30-40 C) mossuk! A melegebb vízhez több energia szükséges. A hűtő ajtaját ne hagyjuk sokáig nyitva, ha pakolunk bele, azokat gyűjtsük össze, és tegyük be egyszerre! 7
Soha ne tegyük a hűtőt hőforrás közelébe (pl. tűzhely, fűtőtest mellé), és mindig hagyjunk egy tenyérnyi rést a hűtő és a fal között, hogy a meleg tudjon távozni! Figyeljünk oda, hogy ne jegesedjen el a hűtő, mert az csökkenti a hatásfokát, ami több energia felhasználását jelenti. Otthon és az iskolában nem csak a fűtési hővel és az elektromos energiával kell takarékoskodni, hanem a vízzel is. Az ivóvíz előállítása és a keletkező szennyvíz kezelése sok pénzbe és energiába kerül, ezért is kell takarékoskodni a használatával. Mi is csökkenthetjük vízfogyasztásunkat, ha pár dologra odafigyelünk. Nézzük meg, hogy mit tehetünk ennek érdekében: Ha csöpög a csap, meg kell javítani, ugyanis naponta (!) 40-100 liter víz is elcsöpöghet, ami elég egy pár perces zuhanyozásra. Inkább zuhanyozzunk fürdés helyett! Ha zuhanyozunk, az ne tartson tovább 5 percnél, és ha lehet, szerezzünk be alacsony áteresztésű adagolót, mely akár felére is csök- 8
kentheti a vízfelhasználást a hagyományos zuhanyrózsákhoz képest. Fogmosáskor zárjuk el a csapot, vagy használjunk fogmosópoharat! Ha csak tehetjük, ne mosogassunk folyó vízben, mivel így kb. kétszer annyi vizet használunk el ugyanannyi edényhez, mintha állóvízben mosogatnánk. A zöldségeket és a gyümölcsöket se folyó vízben mossuk meg! A kertben gyűjtsük össze az esővizet, és azzal locsoljuk a növényeket! A sok zöldfelület, mint a fák, bokrok, virágok nem csak a szépségük miatt fontosak. A növények oxigént termelnek, és szén-dioxidot nyelnek el, azaz kötnek meg. Ezen kívül nyáron árnyékot adnak, hűsítenek, javítva ez- zel a közérzetünket, valamint sok élőlénynek, rovaroknak, madaraknak táplálkozási és élőhelyet nyújtanak. 9
Lássuk a feladatokat! Jelöld be és nevezd meg azokat a helyeket, ahol az ener-gia elszökhet a lakásban! Írd le, hogy milyen fűtést használtok otthon! Kérdezd meg, hogy szabályozható-e és hogy télen kb. hány C hő- mérséklet szokott lenni a szobákban! 10
Sorold fel, hogy melyek azok a berendezések otthon, me- lyek elektromos energiát használnak! Készíts leltárt: melyek azok, amik folyamatosan energiát használnak fel, és melyek csak használatkor? folyamatosan áramot használnak: csak használatkor fogyasztanak áramot: Kérdezd meg, és írd le, hogy milyen energetikai osztályba tartozik a hűtőtök, a mosógépetek és a mosogatógépetek! 11
Írd le, hogy melyik a legjobb (azaz leginkább energiatakaré- kos) és melyik a legrosszabb kategória. ftennyivel több energiafelhasználást jelent a C kategória az A -hoz képest? ftagyarázd el, hogy miért kell takarékoskodni a vízzel! Írd le ide, hogy otthon Te és a családod mire használtok vizet, és hogy mivel tudnátok csökkenteni az adott felhasználással kapcsolatos vízfogyasztásotokat! 12
Képzeld el egy iskolai napodat energia nélkül, és írd le, hogy melyek azok a dolgok, amiket nem tudnál megcsinálni, vagy nem működnének, és milyen következménye lenne. Kezdd onnan, hogy reggel felébredsz addig, hogy este lefek- szel! Írj legalább 10-15 példát! Egy példával segítünk: - nem hűt a hűtő, ezért megsavanyodik a tej 13
Keress válaszokat az iskolában! (Csoportos feladat) Segítségként kérdezzétek az iskola tanárait, vagy figyeljétek meg, amit lehet, vagy kutassatok a válaszok után! - Hasznosítja az iskola a Nap energiáját? Ha igen, milyen módon? - Használ-e az iskola energiatakarékos izzókat a tantermekben, a tanári szobákban vagy a folyosókon? - Gyakran látod, hogy égve hagyják a villanyokat a mosdó- ban, tantermekben, amikor senki nem tartózkodik bent? - Hány C van kb. télen a tantermekben? - Szabályozhatóak-e a fűtőtestek az iskolában? - Ha használtok számítógépeket, azok ki vannak kapcsolva, amikor senki nem használja? - Újrahasznosított papírt használtok nyomtatáshoz, dolgozatokhoz? - Ti magatok újra felhasználjátok az elrontott papírokat? - Tervez az iskola energiahatékonyság fokozására bármilyen intézkedést? Ha igen, mit? 14
- Számoljátok meg, hogy hány fát láttok az iskola területén! Majd írjátok le, hogy miért fontos, hogy minél több fa, nö- vény legyen a környezetetekben! Nyomozz otthon és az iskolában a következő pár napban: keress olyan eseteket, amikor energiapazarlásra látsz példát, és jegyezd fel a munkafüzetbe! ftost gondold át és írd le, hogy Te magad mit tehetsz az iskolában, hogy energiát takaríts meg! 15
III. Energia Éghajlatváltozás - Környezetvédelem Három fogalom, melyek valamilyen módon összefüggnek, de vajon hogyan? Nézzük meg először, hogy mit értünk az éghajlatváltozás és a környezetvédelem fogalmán. Az energia fogalmával már megismerkedtünk korábban a kis tanulmányban. Az éghajlatváltozá s (vagy más szóval klímaváltozás) olyan jelenség, amelyről naponta egyre többet hallunk és olva- sunk. Biztosan már ti is hallottatok róla. De mit jelent ez egészen pontosan? És vajon miért változik éghajlatunk*? És egyáltalán, tehetünk valamit ennek megfékezésére? És Te vajon mit tehetsz ellene? Az éghajlatváltozás nem új keletű jelenség, az ember megjelenése előtt is változott a Föld éghajlata, mégpedig drasztikus mértékben, viszont mindez lassan történt. Az utóbbi 100 évben azonban ez a változás felgyorsult, aminek az okozója a legtöbb tudós szerint az ember. Ehhez a gyors változáshoz pedig nehéz alkalmazkodni, így két dolgot tehetünk. Az egyik, 16
hogy lassítjuk a változást, a másik, hogy próbálunk alkalmazkodni. A szén-dioxid és más gázok, melyeket összefoglalóan üvegházhatású gázoknak nevezünk, természetes módon fordulnak elő Földünkön, és segítenek abban, hogy a Földön az átlaghőmérséklet +15 C legyen. Ez a jelenség az üvegházhatás*. Ezek nélkül a gázok nélkül az átlaghőmérséklet kb. 18 C lenne. Sok tevékenység során, mint pl. az autók közlekedése, a lakások fűtése, az energia előállítása az erőművekben sok-sok plusz szén-dioxidot juttatnak a levegőbe, ami az éghajlat nem természetes melegedéséhez vezet, és ez mindenkit érint napjainkban is a Földön! Az éghajlat megváltozása hatással van a mindennapjainkra, pl. az öltözködésünkre, hogy milyen növényeket tudunk termeszteni, hogyan óvjuk meg magunkat a különféle időjárási jelenségek (pl. jégesők, szélviharok, aszályok*) hatásaitól. A Föld jégsapkái olvadnak, emiatt emelkedik az óceánok vízszintje, áradások nehezítik az életet a folyók mentén, a trópusi területeken, a száraz vidékeken még nagyobb szárazság tapasztalható. Ahhoz, hogy ezt megakadályozzuk a jövőben, nem csak a világ politikusainak, vezetőinek és az iparágak vezetőinek kell 17
összefogni, hanem saját magad is tehetsz valamit! Ehhez nem kell lemondanod sok dologról, csupán pár dolgon kell változtatnod a szokásaidban. Mégis hogyan? Ha csökkented vagy helyettesíted azokat a tevékenységeket, amelyek szén-dioxidot termelnek, azzal már hozzájárulsz a klímaváltozás mérsékléséhez. Az első lépést már megtetted azzal, hogy elolvastad a kis tanulmányt, és megoldod a munkafüzet feladatait. De most nézzük meg, hogy milyen konkrét dolgokat tehetünk meg mi magunk. Amit lehet, tekerj lejjebb! (Kérdezz rá a szüleidnél, tegyetek együtt a klímaváltozás ellen!) Ha a lakásotok fűtését csak 1 C-kal csökkentitek, akkor a fűtésszámla akár 6-7%-kal is csökkenhet! Fürdés helyett zuhanyozz, ehhez négyszer kevesebb energia szükséges! Csak annyi vizet forraljatok fel a tűzhelyen vagy a vízforralóban, amennyire épp szükségetek van! Ne hagyd elszökni a meleget szellőztetéskor, rövid ideig, de többször nyisd ki az ablakot! 18
Ne tegyél forró ételt a hűtőbe, mert akkor több energiára lesz szüksége, hogy lehűtse! Nézzétek meg a szüleiddel, hogy hány fokra van a hűtőtök állítva, és ha 5 C alá, akkor vegyétek feljebb, mert az ételek nem maradnak tovább frissek, azonban sokkal több energiát használnak el. Amit nem használsz, kapcsold ki! Ha nem vagy a szobában, oltsd le a lámpát! Ha nem használod a számítógéped, kapcsold ki! Éjszakára kapcsold ki a monitort! (vagy áramtalanítsd a gépet) Ha már nem töltöd a mobilod, húzd ki a töltőt! Használjatok energiatakarékos izzókat, azok ugyanis akár 80%-kal kevesebb energiát használnak fel. Ha új hűtőt vagy mosógépet vesznek a szüleid, kérd meg őket, hogy olyat válasszanak, melyek a leginkább energiatakarékosak, ezek az ún. A+ kategóriába esnek. Fogmosásnál ne folyasd folyamatosan a vizet, használj poharat, vagy zárd el közben a csapot! Használd a lábad! Rövid távolságokra ne menj autóval, inkább sétálj! 19
Ha teheted, autó helyett tömegközlekedéssel utazz, az autók ugyanis jelentősen hozzájárulnak a széndioxid mennyiségének növekedéséhez! Rövid távon biciklizhetsz! fti egyebet tehetek még? Ültess egy fát otthon, vagy vegyétek rá a tanárokat, hogy az osztály közösen ültessen fát az iskola területén! A növények ugyanis megkötik a szén-dioxidot. 5 fa kb. 1 tonna szén-dioxidot tud tárolni élete során. Takarékoskodj a papírral! Ne nyomtass ki mindent, ami nem feltétlenül szükséges! Gyűjtsétek szelektíven a hulladékot! A tevékenységeink, kezdve az ipari termeléssel, a házépítések, az élelmiszerek előállítása, a benzin előállítása, az energiatermelés, mind-mind nyomot hagy a természetben, és ahogy a Föld lakossága (kb. 7 milliárd fő) is egyre gyorsabb ütemben nő, egyre nagyobb lesz ez a hatás is. A tevékenységeink egy 20
része károsan hat a környezetünkre ahol élünk; szennyezzük a folyóinkat, a levegőt, a talajt. A környezetvédelem* pedig az- zal foglalkozik, hogy ezeket a károkat megszüntesse, csökkentse vagy megelőzze. Három fő területe a levegőtisztaság-, a vízés a talajvédelem. A környezetünk épségéért is tudunk tenni, ahogy te is megtehetsz néhány egyszerű dolgot. Csökkentsd az ökológiai lábnyomodat! Vajon mit takarhat ez a fura elnevezés? Eszedbe jutott valaha, hogy milyen hatással vagy a környezetedre, a bolygónkra? Azáltal, hogy eszel, fűtött lakásban laksz, öltözködsz, nyaraltok a családoddal, még a kedvenc együttesed CD-jének megvásárlása is és még sorolhatnánk hosszan a sort hatással van a természeti környezetre. Nyomot hagysz, mint a homokban, amikor mezítláb jársz, csak ez a lábnyom nem látható, de a következményei nagyon is érezhetőek. Az ökológiai lábnyom azt az értéket mutatja meg, hogy mekkora részét használjuk a természeti forrásainknak, azaz mekkora földterületre, vízre van szükség egy adott csoport fenntartásához, és a keletkező hulladék ártalmatlanításához. Az 21
ökológiai lábnyom a különféle emberi fogyasztások kategóriájából (pl. víz-, energia-, élelmiszer-fogyasztás) áll össze, melyet számítással lefordíthatunk az előállításukhoz szükséges földterület nagyságára (globális hektár gha), amit már összehasonlíthatunk mások lábnyomaival. Pl. az is befolyásolja az ökológiai lábnyomodat, hogy az az étel, melyet megeszel, milyen messziről jut el a tányérodra. Ugyanis, ha a világ másik végéről érkezik pl. egy sajttermék, ahhoz nagyon sok üzemanyag szükséges, és így több természeti forrást használ fel, mint az, amelyiket itthon állítottak elő. Ökológiai lábnyomod van neked is, a családodnak, az országunknak és az egész Földnek is. A teljes emberiség jelenlegi lábnyoma 25%-kal nagyobb, mint a bolygónk biokapacitása*, azaz 25%-kal kellene csökkenteni globálisan a fogyasztást ahhoz, hogy az erőforrások regenerálódni tudjanak, vagy más szóval 1 és egy negyed Földre lenne szükség ahhoz, hogy az emberiség a jelenlegi színvonalon fenntartható módon éljen, a természeti erőforrások pusztítása nélkül. 22
Csökkentsd a keletkező hulladék mennyiségét! A nem a megfelelő helyre dobott hulladék látványa nem csak csúnya, hanem igen káros is lehet. Ugyanis a hulladék egy része nem tud természetes úton lebomlani, amelyik pedig lebomlik, sokszor mérgező anyagokat juttat a természetbe, melyek a vízbe, talajban jutva pusztítják az élővilágot. Amit tehetünk, az az, hogy csökkentjük a keletkező hulladék menynyiségét, hogy szelektíven gyűjtjük, hogy segítsünk abban, hogy könynyebben újra felhasználhatóak legyenek. A veszélyes hulladékokat (mint pl. az elhasznált elemeket) pedig a megfelelő tárolóba kell dobni! Takarékoskodj a vízkészletekkel! Elgondolkodtál már azon, hogy honnan jön az a víz, amit nap mint nap felhasználsz? Tudtad-e, hogy a Föld sok területén az is gondot okoz, hogy tiszta ivóvízhez jussanak a gyerekek? Tudtad azt, hogy Földön található víznek mindössze 2,5-3%-a 23
édesvíz, melynek nagy része hó vagy jég formájában van jelen a sarkvidékeken és a magashegységekben? A víz sok helyről származhat, pl. föld alatti vízkészletekből, folyókból, csatornákból, tavakból, esővízből, onnan pedig tisztítás után csővezetékeken jut el a lakásokba. Ha szennyeződnek ezek a készletek, egyre kevesebb víz áll rendelkezésünkre, hogy biztosítsuk az ipar, a mezőgazdaság és a lakosság számára a megfelelő minőségű és mennyiségű vizet. Több erdőt! A zöld növények nem csak az iskolában vagy otthon fontosak. Biztosan tapasztaltad már Te is, hogy erdőben járva frissebbnek érezted magad. Ez azért is van, mert a fák megszűrik a szennyeződéseket. Fontos szerepük van még a zajcsökkentésben, a lehulló levelek pótolják a talaj tápanyagait, megfékezik a felszíni vízfolyásokat, ezáltal megvédik a talajt a lepusztulástól. Sajnos azonban a világon minden másodpercben kivágnak egy hektárnyi erdőt! A civilizáció hajnalán még a szárazföldek 50%-át erdők borították, ma már csak a 20%-át. 24
Hogyan is függ akkor össze az energia, az energiatakarékosság, az éghajlatváltozás és a környezetvédelem? Azzal, hogy takarékoskodunk az energiával, hogy kevesebb energiát használunk fel, kevesebb természeti erőforrást kell felhasználni. Ha kevesebb erőforrást kell kiaknázni, kibányászni, feldolgozni, előállítani, azáltal: - kevesebb szén-dioxidot és más káros anyagot juttatunk a levegőbe, így csökken az üvegházhatás, ezáltal a felmelegedés. - kevesebb szennyező anyag kerül a folyókba és a talajba is, így védjük környezetünket. Lássuk a feladatokat! Írd le, hogy mit nevezünk klímaváltozásnak! Repüljünk el egy lehetségese távoli jövőbe, ahol az ég-hajlat nagyon forró vagy ahol nagyon hideg, télennyáron! 25
Gondold végig a két helyzetet, hogy mi változna a családod életében, és írd le! forróság esetén: fagyos idő esetén: fti értünk a környezetvédelem fogalmán? Sorold fel azt a három fő területet, amivel a környezetvédelem foglalkozik! Sorold fel, hogy milyen jelei észlelhetők a Földön a klí-maváltozásnak napjainkban! Írj legalább 5 példát! 26
Ellenőrizd, hogy van-e az iskolában veszélyes huladék vagy használt elem gyűjtésére alkalmas tároló! Három napon keresztül figyeld meg a környezetedet ot-hon és az iskolában, hogy hol látsz példát vízpazarlásra! Írj legalább öt példát! Jegyezd fel ide, és írj tanácsot, hogyan előznéd meg! Nézz utána, hogy mekkora ftagyarország ökológiai lábnyoma! Számold ki, hogy mekkora az ökológiai lábnyomod! Kérjétek meg a tanáraitokat vagy a szüleiteket, hogy segítsenek! (A számításhoz segítséget találtok a következő oldalon talál- 27
játok meg: http://www.kothalo.hu/labnyom/) Értékeld a ka- pott eredményt, és írj le pár ötletet, hogyan csökkentenéd! ftagyarország ökológiai lábnyoma: Az én ökológiai lábnyomom: Sorold fel, hogy mit vacsoráztál tegnap! Próbáld kinyo- mozni (akár a csomagolás alapján), hogy honnan származik (hol gyártották), és írd mellé, hogy kb. hány km-t utazott, amíg a lakásotokba érkezett. Írj legalább 6-8 példát! Pl. kenyér (Győri Sütödék) 350 km km km km km km 28
km km km km Nézz utána az interneten, hogy mit nevezünk a Föld tü- dejének és írd le, hogy hol található! ftilyen szerepük van az erdőknek? Vágd ki a következő oldalt a munkafüzetből, és tedd kiaz íróasztalodra, a faladra vagy olyan helyre, ahol mindig látha- tod! Tegyél pipát amellé a tevékenység mellé, amit sikerült teljesítened, vagy úgy érzed, hogy most már figyelni fogsz, hogy mindig betartsd! 29
10 EGYSZERŰ DOLOG, AftIT TE IS ftegtehetsz A KLÍftAVÉDELEftÉRT 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 0 ENERGIA AKCIÓ TERV Kapcsold le a lámpát, ha nem vagy a szobában! Kapcsold ki a számítógéped, amikor nem használod! Kapcsold ki azokat a berendezéseket, amelyeket nem használsz, pl. tv, játékok stb. Húzd ki a telefontöltőd, ha nem töltöd a telefonod! Használj okos hosszabbítókat, és kapcsold le, ha nem használod! Természetes fény mellett tanulj, játssz! Használj energiatakarékos izzókat otthon! Az elrontott papírlapokat használd fel újra! Nézzétek meg otthon, hogy hány C-ra van állítva a hűtő, és állítsátok át, ha 5 C alatti értéken van! Szelektíven gyűjtitek a hulladékot otthon? 30
SZÓftAGYARÁZATOK Aszály Olyan természeti jelenség, amikor az átlagosnál sokkal kevesebb csapadék hullik, a magas hőmérséklet miatt megnő a párolgás, ennek következtében a növények nem jutnak elég nedvességhez, ami a pusztulásukat is jelentheti. Atomenergia Az atommaghasadáskor felszabaduló energiát hasznosítják az atomerőművek. A magreakció ellenőrzött felhasználása hő, elektromosság létrehozásának céljából. Az atomenergia egy irányított láncreakció után keletkezik, és hőt hoz létre. Ezt a hőt gőz előállítására vagy egy gőzturbina meghajtására használják, ami elektromos energiát termel. Biokapacitás Azok a föld- és tengeri területek összessége, melyek biológiailag termékenyek, és az emberek (pl. egy ország vagy a Föld) igényeinek kielégítésére rendelkezésre állnak. Ez tulajdonképpen egy terület vagy a Föld eltartóképességét jelenti. Mértékegysége a globális hektár (gha). Biomassza Tágabb értelmezésben a Földön található összes élő anyag tömegét értjük, szűkebb értelemben pedig az energetikailag hasznosítható növények, termések, melléktermékek, növényi és állati hulladékok. Éghajlat (klíma) Valamely földrajzi hely hosszú távra jellemző időjárási viszonyainak összessége, azaz az időjárás egyes elemei (pl. az esők gyakorisága, az egyes hónapok átlaghőmérséklete, a szelek erőssége stb.) hosszabb időn át ugyanúgy ismétlődnek. 31
Fosszilis energiahordozó A bányászott szenet, ként, szénhidrogéneket (kőolaj, földgáz) értjük rajta, melyek lebomlott növények és állatok maradványaiból képződtek évmilliókkal ezelőtt. Geotermikus energia A geotermikus kifejezés görög eredetű szó, jelentése: földi hő. A geotermikus energia pedig a Föld belső hőjéből származó energia. A Föld belseje felé haladva 100 méterenként 3 C-kal emelkedik a hőmérséklet. Pl. a termálfürdők is a geotermikus energiát használják fel, ezen kívül fűtésre, elektromos energia előállítására is alkalmas. Környezetvédelem Egy társadalmi tevékenység, mely a saját környezetünkben okozott károk megelőzésére vagy a károk elhárítására irányul. ftegújuló energiaforrások Olyan energiaforrás, azaz olyan közeg, természeti jelenség, melyből energia nyerhető ki, és naponta többször ismétlődően rendelkezésre áll, vagy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül újratermelődik. Ide soroljuk a nap, a szél, a víz energiáját, a biomasszát, a föld hőjét. Üvegházhatás A légkör hőmegtartó tulajdonsága. Az üvegházhatású gázok (pl. szén-dioxid, metán, vízpára) falat alkotnak a Föld felszíne és a világűr között. Beengedik a napsugárzást, de a felmelegedett felszínről visszasugárzódó energia egy részét csapdába ejtik, ezzel melegítve a légkört. 32
Jussanak eszedbe Nap Robi tanácsai minden nap, és tegyél vele együtt a környezetünkért, Földünk megóvásáért! LENERG Energiaügynökség Nonprofit Kft. 4028 Debrecen, Kassai út 26.; Email: info@lenergia.hu Telefon: +36 52 512 900 Mellék: 74705 Honlap: http://www.lenergia.hu