27/1 Összeállította: Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 1. szám 27. április 4. i mozaik 4. Közlekedési helyzet A tartalomból Közlekedési hálózat 1 Összefoglaló 1 Helyi tömegközlekedés 4 Személyszállító gépjármûállomány 6 Közúti közlekedési balesetek ÖSSZEFOGLALÓ közlekedésében meghatározó a tömegközlekedési hálózat. A BKV járatait bár számuk 2 óta csökkent éves szinten jelenleg is több mint 13 milliószor veszik igénybe. A jármûfajták közül a villamosok és az autóbuszok bonyolítják a legnagyobb forgalmat, ugyanakkor a jármûállomány és a szállított utasok arányát összevetve a metró a leghatékonyabb közlekedési eszköz. A tömegközlekedést igénybe vevõk számát a személygépkocsi-állomány növekedése módosította. A en bejegyzett személygépkocsik száma 5 év alatt 37 ezerrel nõtt. Javult a gépkocsik életkor és gyártmány szerinti összetétele; a kifutóban lévõ típusok száma felére csökkent, s a legelterjedtebb márkává az Opel és a Suzuki vált. A fõvárosban az itt bejegyzett gépjármûvekhez viszonyított balesetek száma valamelyest több az átlagosnál. 26-ban közútjain 4211 közlekedési baleset történt, több mint nyolctizedének okozója volt jármûvezetõ. A balesetek során 527-en sérültek meg, 2-uk halállal végzõdõ, 22-uk pedig súlyos sérülést szenvedett. Helyi tömegközlekedés Pálya-, illetve hálózathossz, km 2 158,3 64,7 736, 12,9 34,6 1 96,5 21 157,1 64,7 752,7 12,9 34,7 1 112,1 22 155,1 66,3 763,2 12,9 34,7 1 122,2 23 153,6 66,3 775,7 12,9 34,7 1 133,2 24 154,1 66,3 784,5 12,9 34,8 1 142,6 25 154,2 66,3 794,9 12,9 34,8 1 153,1 Megállóhelyek száma, darab 2 681 274 3 46 139 78 4 632 21 682 274 3 494 139 78 4 667 22 679 278 3 519 139 78 4 693 23 68 278 3 532 139 78 4 77 24 68 278 3 55 139 78 4 725 25 682 281 3 679 139 78 4 859 A budapestiek mindennapi életében meghatározó szerepet játszik a helyi tömegközlekedés: az egész várost lefedõ, kiterjedt hálózatán naponta több millió ember utazik. A fõváros tömegközlekedésének ugyanakkor nem csak a helyi igényeknek kell megfelelnie: a 25. évi mikorcenzus adatai szerint naponta 273 ezren ingáznak munkavégzés, illetve tanulás céljából re más településrõl. A tömegközlekedés iránti igényeket az elmúlt másfél évtizedben ugyan módosította a személygépkocsi-állomány növekedése, de a munkába, illetve az iskolába járó budapestiek több mint fele, illetve közel kétharmada vesz igénybe valamilyen tömegközlekedési eszközt. A budapesti tömegközlekedést teljes egészében a i Közlekedési Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság (BKV) bonyolítja, melynek adatai a tömegközlekedési hálózat folyamatos bõvülése mellett az utasszám fokozatos csökkenését mutatják a 2 és 25 közötti idõszakban. A BKV adatai szerint 25 végén 177 autóbusz- (ebbôl 31 éjszakai), 35 villamos- (ideértve a fogaskerekût is), 14 trolibusz-, 3 metró- és 5 HÉV- (helyiérdekû ) viszonlylat közül választhattak az utazni vágyók. Néhány autóbusz- és HÉV-járattal nem csak területe, hanem a környezõ települések is elérhetõk. A fõvárosban a helyi közlekedési hálózat hossza 25 végén összesen 1153 km volt, 57 km-rel több, mint 2-ben. A hálózatbõvülés döntõ hányada a szabadpályás tömegközlekedési útvonalak bõvülésébõl adódott: az autóbuszok 59 km-rel hosszabb útvonalon közlekedtek 25- ben, mint a vizsgált idõszak elején. A kötöttpályás tömegközlekedési eszközök közül a trolibuszok pályahossza 1,6 km-rel bõvült, a metró és a HÉV esetében lényegében nem történt pályabõvítés, a villamosok pályahossza pedig 4,1 km-rel csökkent. A megállóhelyek esetében is a fent említett tendencia érvényesült: az utasok 25-ben 4859 megállóhelyen szállhattak fel a BKV jármûveire, ami 227-tel haladta meg a 2. évi értéket. A megállóhelyek számának bõvülése szinte teljes mértékben az autóbusz-megállók számának növekedésébõl adódott, a kötöttpályás közlekedési eszközök megállóinak száma a trolibuszok esetében bekövetkezett kismértékû növekedéstõl eltekintve 25-ben szinte azonos volt a 2. évivel.
2 i mozaik 4. Közlekedési helyzet Statisztikai tükör 27/1 A közlekedési hálózathossz növekedésével ellentétben a BKV által üzemeltetett jármûvek száma valamelyest csökkent a vizsgált idõszakban: míg 2 végén 372 jármûvet vehettek igénybe a en utazók, 25-re számuk 2992-re csökkent. A közlekedési eszközök közül egyedül az autóbuszok esetében volt magasabb a jármûállomány, mint öt évvel korábban, a többi jármûfajtánál a HÉV kivételével mindenhol csökkent a jármûvek száma. A jármûszám kismértékû csökkenésével párhuzamosan a vizsgált idõszakban megvalósult jelentõs beruházásoknak köszönhetõen az állomány egy része kicserélõdött: modernebb villamosok, trolibuszok és autóbuszok vették át egyes vonalakon a régi típusú jármûvek helyét. A korszerûbb technológiával készült jármûveknek köszönhetõen a jármûvek befogadóképességét illetõen javulás mutatkozott: míg 2- ben egy jármûre átlagosan 115 férõhely jutott, addig öt évvel késõbb ez az érték 118-ra növekedett. A jármûfajták közül legnagyobb mértékben a villamosok utasbefogadóképessége növekedett, de kismértékû javulás tapasztalható az autóbuszok és a metró esetében is. A HÉV szállítható maximális utasszáma a vizsgált idõszak alatt nem változott, míg a trolibuszoknál enyhe csökkenés volt tapasztalható. A javuló tömegközlekedési feltételek ellenére évrõl évre folyamatosan csökkent az utasok száma: míg 2-ben 1428 millióan, 25-ben már csak 1314 millióan utaztak a közlekedési vállalat jármûvein. Az utasszám visszaesése legnagyobb mértékben a HÉV és a metró esetében éreztette hatását: ezeket a közlekedési eszközöket 25-ben 11 11-kal kevesebben vették igénybe, mint a vizsgált idõszak elején. Az autóbusszal, a villamossal és a trolibusszal utazók száma egyaránt 7-kal csökkent. A jármûvek száma és befogadóképessége Jármûállomány a) 2 81 168 1 46 294 43 3 72 21 79 163 1 398 294 43 3 48 22 777 168 1 41 294 43 3 52 23 756 165 1 48 294 43 3 26 24 73 162 1 428 294 43 3 17 25 725 166 1 415 294 392 2 992 Férõhelyszám, 1 2 94, 17,1 125,3 43,2 73,3 352,9 21 96,6 16,6 125, 43,2 73,3 354,8 22 97,7 16,7 126,6 43,2 73,5 357,8 23 96,2 16,5 126,5 43,2 73,4 355,8 24 93,4 16,2 127,9 43,2 73,6 354,3 25 92,9 16,5 127,4 43,2 71,6 351,6 a) A pótkocsikkal együtt. A jármûvek átlagos befogadóképessége 2 117,4 11,6 89,1 147, 181,8 114,9 21 122,3 11,8 89,4 147, 182, 116,4 22 125,8 99,7 89,8 147, 182,5 117,2 23 127,2 99,8 89,9 147, 182,2 117,6 24 128, 1, 89,6 147, 182,6 117,5 25 128,2 99,2 9, 147, 182,7 117,5 A szállított utasok száma (millió fõ) 2 374,4 83,4 582,2 65, 323,4 1 428,4 21 375, 83,5 583,4 64,5 323, 1 429,5 22 37,1 82,5 575,6 63,7 317,9 1 49,8 23 367,1 81,9 57,5 63,5 315, 1 397,9 24 356,6 79,7 559,1 6,7 298,5 1 354,6 25 346,6 77,5 542,8 57,6 289, 1 313,6 (fõ)
Statisztikai tükör 27/1 i mozaik 4. Közlekedési helyzet 3 Az utasok számának csökkenése a vizsgált idõszakban szinte egyáltalán nem változtatott a jármûfajták utasforgalomban betöltött szerepén. A legnagyobb forgalmat bonyolító villamosok és autóbuszok hasonló arányban részesedtek az utasforgalomból, mint az összes jármûállományon belüli súlyuk, és ez igaz a kisebb részarányt képviselõ trolibuszokra is. A leghatékonyabb közlekedési eszköznek a metró bizonyult, melynek szerelvényei a jármûállomány 13-át adták, viszont a BKV összes utasának közel negyedét szállították. A szintén kötöttpályás HÉV esetében fordított a helyzet: ezen jármûfajta utasforgalmon belüli aránya mintegy fele a jármûállományból való részesedésének. A növekvõ jármûkapacitások és az egyre csökkenõ utasszám miatt a zsúfoltság a BKV által mûködtetett jármûveken folyamatosan csökkent: a férõhelykihasználtság a 2. évi 29-ról 27-ra esett vissza. A jármûfajták közül az autóbuszok férõhelykihasználtsága volt a legmagasabb (35-39), mutatóértékük azonban a vizsgált idõszak alatt a villamosokéhoz hasonlóan 3 százalékponttal csökkent. A többi közlekedési eszköz kihasználtsága az átlagosnál kisebb mértékben mérséklõdött. A jármûvek férõhelykihasználtságának csökkenéséhez hozzájárult, hogy a lakosság egyre kevesebbszer veszi igénybe a tömegközlekedés nyújtotta lehetõségeket. A vizsgált idõszak elején egy fõvárosi lakos összességében átlagosan 85 alkalommal utazott a BKV jármûvein a 25. évi 774-gyel szemben. A legnagyobb csökkenés a metró esetében következett be: ezen közlekedési eszköz esetében az egy fõvárosi lakosra jutó utasok száma a 2. évi 182-rõl 17-re csökkent. 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 A jármûállomány és a szállított utasok megoszlása jármûfajtánként 2 25 Villamos Trolibusz Autóbusz HÉV Jármûállomány A jármûvek férõhelykihasztáltsága (százalék) 2 24,3 3,4 38,1 21,2 24,9 29,4 21 23,4 31,5 39,2 2,9 24,9 29,5 22 23,4 31,3 38,5 2,6 24,2 29, 23 23,2 31,6 37,9 2,3 23,9 28,6 24 22, 3,2 36,3 19,1 22,9 27,3 25 21,3 29,9 34,9 18,7 22,3 26,5 Az egy lakosra jutó szállított utasok száma 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 2 25 Villamos Trolibusz Autóbusz 2 211 47 328 37 182 85 21 214 48 333 37 185 817 22 214 48 333 37 184 815 23 214 48 333 37 184 816 24 21 47 329 36 175 796 25 24 46 32 34 17 774 HÉV Szállított utas
4 i mozaik 4. Közlekedési helyzet Statisztikai tükör 27/1 Személyszállító gépjármûállomány Magyarországon az 199-es évektõl kezdõdõen jelentõs mennyiségi és minõségi változás következett be a személyszállító gépjármûvek terén. A tizenöt évvel ezelõttihez képest 25- ben csaknem 9 ezerrel több gépjármû közlekedett az ország közútjain. A növekedés különösen 2 25 közötti idõszakban volt erõteljes, az állománybõvülés több mint hattizede ezekre az évekre tehetõ. 25-ben a személyszállító gépjármûvek egyötödét en tartották nyilván. en a személyszállító gépjármûvek száma az elmúlt 5 év alatt 7,8-kal gyarapodott, ez a növekedés jóval kisebb volt, mint országosan. A személyszállító gépjármûvek közül 2 óta a személygépkocsik száma 6,6-kal nõtt, a motorkerékpároké 1,7-szeresére emelkedett, miközben az autóbuszok száma nem változott. Mind ez arra utal, hogy a közúti közlekedésben növekedett az egyéni közlekedés szerepe. A közúti közlekedésben továbbra is a személygépkocsik a meghatározóak; a személyszállító gépjármûvek 96-át a személygépkocsik tették ki, arányuk 2-hez képest lényegében nem változott. A személygépkocsi-állomány változását tekintve en következett be a legkisebb arányú növekedés, a legnagyobb pedig Pest megyében. Ez összefüggésbe hozható a két térség közötti népesség-átrendezõdéssel: népessége 61 ezerrel csökkent, Pest megyéé pedig 86 ezerrel nõtt az elmúlt öt év során. A személygépkocsi-állományban bekövetkezett változás ugyanakkor nem tükrözi a fõváros útjait terhelõ, megnövekedett személygépkocsiforgalmat. A sugaras szerkezetû, centrikus közúthálózat miatt egyrészt számottevõ tranzitforgalom is terheli a fõváros útjait, másrészt jelentõs forgalomnövelõ tényezõ a 5 4 3 2 1 A személyszállító gépjármûvek Év Személyszállító gépjármû összesen, ezer darab Ebbõl személygépkocsi motorkerékpár Személygépkocsik száma az elõzõ év százalékában ezer lakosra 2 575 559 11 318 21 596 579 12 13,6 333 22 612 594 14 12,6 346 23 624 65 15 11,8 355 24 624 62 18 99,5 355 25 62 596 19 99, 351 Ország 2 2 474 2 365 91 232 21 2 594 2 483 93 15, 244 22 2 745 2 63 98 15,9 259 23 2 899 2 777 13 15,6 275 24 2 96 2 828 114 11,8 28 25 3 29 2 889 123 12,1 287 A személygépkocsi-állomány változása területi egységenként, 2 25 Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala darab 4 3 2 A személygépkocsik 1 lakosra jutó száma térségben a lakó- és munkahely szétválásának erõsödõ folyamata is. A 25. évi mikrocenzus adatai szerint en a jármûvel közlekedõ foglalkoztatottak 36-a használt a munkába járáshoz személygépkocsit, a fõvárosból más településre ingázó foglalkoztatottak körében ez az arány 55 volt. en 25-ben az 1 lakosra jutó személygépkocsik száma 351 volt, 64-gyel több az országos átlagnál. E mutató az európai országok viszonylatában alacsonynak számít. A személygépkocsi-ellátottság en 23- ig nõtt, ezt követõen stagnált, illetve csökkent, de az idõszak végére 33-mal meghaladta a 2. évi értéket. 1 2 21 22 23 24 25 Ország
Statisztikai tükör 27/1 i mozaik 4. Közlekedési helyzet 5 A gépkocsik átlagéletkora a vizsgált idõszakban folyamatosan csökkent. Mind országosan, mind en évrõl évre fiatalabb gépkocsik közlekedtek az utakon, azonban a fõvárosi jármûállomány javára fennálló korkülönbség öt évvel ezelõtt nagyobb (2,2 év) volt, mint 25- ben (1,5 év). A személygépkocsik átlagéletkora A személygépkocsi-állomány gyártási év szerinti összetétele kedvezõbb, mint országosan. A 6 évesnél fiatalabb gépkocsik aránya mindhárom kategóriában meghaladja az országost, a különbség a 3 5 évesek esetében a legszembetûnõbb. A személygépkocsik megoszlása gyártási év szerint, 25 megemelkedett. A fõvárosban a legnépszerûbb típusok az Opel (86 ezer), a Suzuki (67 ezer), a Volkswagen (44 ezer), a Ford (43 ezer) és a Skoda (34 ezer). 2-hez képest nagy elõretörés figyelhetõ meg a francia gyártású Renault, Peugeot és Citroën gyártmányoknál, ahol a növekedés a bázisévhez képest 52 77 közötti. Kedveltté vált az elmúlt öt évben a japán Toyota, melynek elterjedése megelõzte az elõbb említetteket, számuk 81-kal nõtt. Év Átlagéletkor, év Elõzõ év=1, ország ország Személygépkocsi-állomány a gyártmányok fõbb típusa szerint 2 9,6 11,8 21 9,6 11,8 1, 1,2 22 9,6 11,7 99,9 99,1 23 9,5 11,4 99, 97,3 24 9,2 1,9 97,3 95,6 25 9, 1,5 97,5 96,5 en 2-hez képest az 1 éven belül gyártott gépkocsik száma 1-kal, az 1 2 éveseké egyharmaddal esett vissza, ezzel szemben a 3 5 évesek száma 2,4-szeresére nõtt. A legtöbb személygépkocsit (238 ezret) magában foglaló 6 15 évesek száma kismértékben csökkent, de még mindig a gépkocsik négytizedét teszik ki. A 15 évesnél idõsebb kocsik száma 9 ezerrel több volt, mint öt évvel ezelõtt. ezer darab 25 2 15 1 5 A személygépkocsik száma gyártási év szerint 1 éven belül 2 25 1-2 éve 3-5 éve 6-15 éve 16 és több éve gyártott Ország 2 4 6 8 1 1 éven belül 1 2 éve 3 5 éve 6 15 éve 16 és több éve gyártott A fõvárosban 25-ben 59 ezer személygépkocsit helyeztek elsõ alkalommal forgalomba, 7,9-kal többet, mint öt évvel korábban. Az újonnan forgalomba került jármûvek száma kisebb mértékben gyarapodott, mint országosan, s az új gépkocsik országon belüli aránya a 2. évi 36-ról egynegyedre esett vissza. Üzemanyag-felhasználás szerint mind a fõvárosban, mind országosan a benzinüzemû személygépkocsik túlsúlya (9 körüli) figyelhetõ meg. 2 25 között kis elmozdulás történt a gázolajüzemû gépkocsik irányába, arányuk évente 5 6 százalékponttal nõtt, ami abban is megnyilvánul, hogy en a gázolajjal hajtott gépkocsik életkora átlagosan 3 évvel alacsonyabb, mint 2-ben volt. Az egyéb energiahordozóval hajtott személygépkocsik száma országosan nem éri el a 1 ezret, en pedig a 7-at. A vizsgált idõszakban jelentõsen változott a személygépkocsi-állomány gyártmány szerinti összetétele. A közép-, illetve kelet-európai országok által gyártott gépkocsik aránya jelentõsen csökkent, ugyanakkor a távol-keleti, az Európai Unió és az USA területén elõállítottaké Opel Suzuki Volkswagen Ford Skoda Renault Toyota Peugeot Fiat Lada Citroën Daewoo Trabant Seat Audi BMW Polski Fiat Wartburg 2 4 6 8 1 ezer darab 2 25 A kifutóban lévõ, korszerûtlen gépkocsik száma több mint a felére csökkent, de még így is 23 ezer Lada, 11 ezer Trabant és 8 8 ezer körüli Wartburg, valamint Polski Fiat közlekedik a fõvárosi utakon, átlagéletkoruk 19-2 év közötti. Életkorukat tekintve legfiatalabbak, ötévesek a Daewoo és a Suzuki gépkocsik, de nem éri el a hat évet a Toyota, Peugeot és a Seat típusok átlagos kora sem.
6 i mozaik 4. Közlekedési helyzet Statisztikai tükör 27/1 Közúti közlekedési balesetek A személysérüléssel járó közúti közlekedési balesetek en az országos tendenciához hasonlóan a személysérüléssel járó közúti közlekedési balesetek száma a hetvenes évek elejéig nõtt, ezt követõen a nyolcvanas évek elejéig ingadozásokkal ugyan, de csökkent. A nyolcvanas évtizedben újra emelkedett a balesetek száma, azonban en az országosnál lassúbb ütemû növekedés következett be. Az 199-es éveket mind a fõvárosban, mind az országban javuló tendencia jellemezte. en a balesetek száma 1993-ig gyors ütemben mérséklõdött, majd 2-ig kisebb-nagyobb növekedések és csökkenések mellett alacsony szinten stabilizálódott. Országosan a közlekedési balesetek számának mérséklõdése hosszabb idõszak alatt következett be; a javuló folyamat az egész kilencvenes éveket végig kísérte és 2-ig tartott. en 2 és 26 között hozzávetõlegesen 41 közúti közlekedési balesetben, mintegy 51 ember sérült, illetve halt meg évente. A fõvárosban bekövetkezett személysérüléssel járó balesetek száma az országos érték ötödét (2 21-át) teszi ki. Az itt megsérültek aránya ennél rendre 2 százalékponttal alacsonyabb, mivel en a balesetek során kevesebb ember sérül meg, mint országosan; 1 balesetben a fõvárosban 122 125 ember, országosan pedig 137 14. 6 5 4 3 2 1 A balesetet szenvedett személyek és a balesetek számának alakulása 2 21 22 23 24 25 26 A balesetben megsérült, meghalt személyek száma Balesetek száma 26-ban az elõzetes adatok alapján a fõváros közútjain 4211 közúti közlekedési baleset történt. A balesetek száma 2-tõl 23- ig évrõl évre emelkedett, az ezt követõ két évben némileg mérséklõdött. 26-ban a csökkenés nem folytatódott, a balesetek száma 1,7- kal haladta meg az elõzõ évit, hozzávetõlegesen balesetek száma 3 25 2 15 1 5 196 197 198 199 2 en történt balesetek száma Az országban történt balesetek száma annyi volt, mint 24-ben és némileg, 1-kal alacsonyabb, mint 23-ban, illetve 22-ben. A baleseti szempontból kedvezõnek mondható 2-hez képest azonban 16-kal, 568 esettel nõtt a múlt évben bekövetkezett balesetek száma. 26 során a balesetek közül 361 könnyû, 153 súlyos sérüléssel járt, 97 halálos kimenetelû volt. Mind a halálos, mind a könnyû sérüléses balesetek száma megegyezett az egy évvel korábbival. Az összes baleset esetén megfigyelhetõ emelkedés a súlyos sérüléssel járó balesetek 7-os növekedésébõl adódott. Ennek hatására a balesetek kimenetele az egy évvel korábbihoz képest kissé romlott; a súlyos sérüléssel járóké 1 százalékponttal, 25-ra növekedett, a könnyûeké pedig ugyanennyivel, 73- ra csökkent, miközben a halálos balesetek aránya változatlanul 2 maradt. E változás ellenére ezek az adatok még mindig kedvezõbbek, mint a 2. éviek. Akkor a balesetek 3-a volt halálos, 26-a súlyos, 71-a pedig könnyû sérüléses. en a balesetek kimenetele kedvezõbb, mint országosan, ahol 26-ban 1 balesetbõl 6 volt halálos és 34 súlyos sérüléses. 26-ban a fõváros útjain a balesetek túlnyomó részét, 84-át okozták a jármûvezetõk és több mint 15-át a gyalogosok. A mûszaki hiba, pályahiba és egyéb ok miatt történt balesetek részesedése nem érte el az 1-ot. 2-ben is a jármûvezetõk hibájából következett be a legtöbb baleset, de ekkor arányuk alacsonyabb, 78 volt. A gyalogosok hibájából bekövetkezett balesetek részesedése 2-ben 21-ot tett ki, azóta ez az arányszám a 21-es évet nem számítva évrõl évre csökkent. A többi ok miatt bekövetkezõ balesetek aránya lényegesen nem A fővárosban történt balesetek aránya az összes baleseten belül változott; 1 körüli értéket tett ki. Országosan a jármûvezetõk hibájából bekövetkezett balesetek aránya még nagyobb, 26-ban a balesetek 91-a történt az õ hibájukból, a gyalogosok az esetek 8-ában voltak felelõsek. A közúti közlekedési balesetek okai 26 2 2 4 6 8 1 Járművezető hibája Gyalogosok hibája Utasok hibája, jármű műszaki hibája, pályahiba és egyéb ok 26-ban a jármûvezetõk hibájából a fõvárosban bekövetkezett balesetek harmada az elsõbbségmegadás elmulasztásából, több mint negyede a szabálytalan irányváltoztatásból és kanyarodásból adódott. A sebesség nem megfelelõ megválasztása volt az oka minden hetedik ilyen balesetnek és a figyelmetlen vezetés minden tizedik esetben volt a balesetet elõidézõ ok. 2-ben még a szabálytalan irányváltoztatás, haladás és bekanyarodás tette ki a jármûvezetõk által okozott balesetek legnagyobb részét, megközelítõleg 4-át. Az 6 5 4 3 2 1
Statisztikai tükör 27/1 i mozaik 4. Közlekedési helyzet 7 elsõbbség meg nem adása az esetek harmadát, a sebesség nem megfelelõ alkalmazása pedig 12-át adta. A balesetek okok szerinti összetétele országosan kiegyenlítettebben alakult, 26-ban az ország területén a jármûvezetõk okozta balesetek leggyakoribb oka a sebesség nem megfelelõ alkalmazása, ebbõl származott a balesetek 29-a, 25, valamint 24-a pedig a szabálytalan irányváltoztatásból, haladásból és bekanyarodásból, illetve az elsõbbség meg nem adásából. A közúti forgalomban leggyakrabban haladó jármûvek ütköznek. A fõvárosban ennek a balesettípusnak az aránya meghaladta az 59-ot, amely 5 százalékponttal nagyobb, mint országosan. Gyalogosokat a balesetek 28-ában ütöttek el, szilárd tárgynak 6-ban ütköztek. Az ország egész területén szintén a gyalogosok elütése a második leggyakoribb balesettípus, de arányában kisebb, 17-os. A fõvárosinál gyakoribb a szilárd tárgynak ütközés, illetve a farolás, vagy pályaelhagyás. Ezeknek a típusoknak az aránya országos szinten meghaladja a 1-ot. A fõvárosban 2-ben a haladó jármûvek ütközése ritkábban fordult elõ, mint napjainkban, de a balesetek felét még akkor is ez tette ki. A gázolás gyakoribb volt; minden harmadik esetben gyalogost ütöttek el. Az ittas állapotban okozott közlekedési balesetek száma 2 és 26 között 124-rõl 16-ra nõtt, aránya az összes fõvárosi közúton bekövetkezett személysérüléses baleseten belül viszont lényegesen nem változott; 3 és 4 körül alakult. A fõvárosi adatok jóval kedvezõbbek az átlagosnál. Országosan a vizsgált idõszakban az ittasan okozott balesetek aránya 12 14. A legtöbb baleset péntekenként történik. A fõvárosban és az országban, 2-ben és 26- ban egyaránt 17-ot tett ki az ezen a napon bekövetkezett balesetek aránya. A két terület közötti különbség a többi napon figyelhetõ meg. Szombatonként és vasárnaponként en az átlagosnál kevesebb (13, illetve 1) baleset történik, míg a többi napon viszonylag állandó a balesetek megoszlása. Országosan is vasárnap következik be a legritkábban baleset (13), de a szombati napra esõ balesetek aránya magasabb (16), mint a hét elsõ négy napján. A balesetek során megsérültek száma tendenciájában hasonló változásokat mutatott, mint a baleseteké, mivel viszonylag állandónak tekinthetõ az elmúlt években a balesetekre jutó sérültek száma. 2 és 23 között emelkedett, majd kétévnyi csökkenést követõen 26-ban ismét nõtt az áldozatok száma. Ekkor 527-en sérültek meg, 811-gyel többen, mint 2-ben, és 36-tal kevesebben, mint 23-ban. 1 75 5 25 A balesetet szenvedett személyek megoszlása a sérülés súlyossága szerint 2 21 22 23 24 25 26 Könnyen megsérült személy Súlyosan megsérült személy Meghalt személy A legfrissebb rendelkezésre álló adatok szerint a fõváros útjain 11 ember vesztette életét, 1163 súlyosan, 46 pedig könnyebben sérült. A halállal végzõdõ és a nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedettek aránya 2-hez képest kismértékben csökkent, arányuk 26-ban 2, illetve 22 volt, kedvezõbb az országosnál. Az egész országot tekintve a sérültek 4-a vesztette életét és 29-a szenvedett nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket. Ebben vélhetõleg szerepet játszik az is, hogy a fõváros esetében elhanyagolható a magasabb halálozási arányt mutató lakott területen kívüli balesetek száma. A sérültek ahogy ez a balesettípusokból is következik legnagyobb hányada jármûvezetõ. A fõvárosban 26-ban õk tették ki az áldozatok 49-át, a sérültek 28-a az utasok, 23-a pedig a gyalogosok körébõl került ki. 2-ben a jármûvezetõk áldozatokon belüli aránya elmaradt a jelenlegitõl, 42-ot tett ki, a gyalogosok aránya magasabb, 3-os volt, az utasoké pedig megegyezett a mostanival. A legújabb adatok szerint Magyarországon a közúti közlekedési balesetekben megsérültek 54-a jármûvezetõ, harmada utas és 13-a gyalogos volt. A balesetek kimenetelét tekintve a fõvároson belül jóval kedvezõbbek a túlélési esélyek. A halálozási arány itt is a gyalogosok esetén volt a legrosszabb, közel 4-os. A jármûvezetõk és az utasok körében ez az arány 1 körül alakult. Országosan a halálozás mindhárom kategóriában gyakrabban fordult elõ. Száz gyalogos elütésébõl 8 eset bizonyult halálosnak. A jármûvezetõk körében az elhunytak aránya megközelítette az 5-ot, az utasok körében pedig 3-os morbiditási arány volt. Információk, elérhetõségek: Judit.Vida@ksh.hu Telefon: 345 1293 Módszertan: Információszolgálat Telefon: 345 6789 www.ksh.hu KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 27 A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni. Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet!