Egyszerűsített foglalkoztatás Időállapot: 2014-01-01-2014-12-31 Szerző: Varga Ferenc, Lektor: Zatik László, Módosítva: 2014-05-21 15:25:38 Tartalomjegyzék: 1. Az egyszerűsített foglalkoztatás 2. Adózás 3. Könyvviteli elszámolás 4. Iratminták, nyomtatványok 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 6. Módosítás az előző változathoz képest A téma rövid leírása A normál munkaviszonytól egyszerűbb foglalkoztatási forma. Alkalmi és időszaki foglalkoztatásra használható, kevés adminisztrációval járó foglalkoztatási forma. A Munka törvénykönyvének csak bizonyos, meghatározott pontjai vonatkoznak e foglalkoztatási formára. 1. Az egyszerűsített foglalkoztatás Olyan feltételekkel létesített munkaviszony, mely a Munka törvénykönyve által szabályozott, szigorú feltételekhez kötött munkaviszonytól egyszerűbb feltételekkel, azaz egyszerűsített módon létesíthető 2010. április 1-től kezdődően. Ez az egyszerűsített foglalkoztatási forma váltja fel a 2010. március 31-ig élő Alkalmi Munkavállalói Könyvet. A 2010. április 1-től érvényes szabályozás 2010. július 31-ig élt. 2010. augusztus 1-től teljesen átalakult ez a foglalkoztatási forma. Egyszerűsített foglalkoztatás keretében - alkalmi munkára - mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára lehet munkavállalót foglalkoztatni. 1. oldal
1.1. Alkalmi munka 1.1.1. Az alkalmi munkavégzés feltételei A munkáltató és a munkavállaló között összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony. Az alkalmi munkára egy naptári napon a foglalkoztatott munkavállalók létszáma nem haladhatja meg - főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt - egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt - hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt - húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát A napi alkalmi munkavállalói létszámkeretet a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja, de a fel nem használt létszámkeret a következő évre nem vihető át. Az alkalmi munkára foglalkoztatható munkavállalók létszámát a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat havi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszám alapján kell meghatározni. Példa: Egy teljes évet (2012) figyelve meg kell nézni, hogy 2012.01. hónapját megelőző hat hónapban (2011.07.01 2011.12.31.) hány főállású munkavállalót foglalkoztatott az adózó. Ha ez négy fő, akkor naponta 2 főt alkalmazhat alkalmi munkára 2012. első félévében. Júliusban meg kell nézni, hogy az előző hat hónapban (2012.01.01 2012.06.30) hány főállású munkavállaló volt foglalkoztatva. Ha ez 15 fő, úgy naponta 4 főt alkalmazhat alkalmi munkára. Így összesen 182 napon át 2 főt, azaz 364 napot, 183 napon át 4 főt, azaz 732 napon 2. oldal
át, összesen 1 096 napon át lehet alkalmi munkavállalót foglalkoztatni. Ha az alkalmi foglalkoztatás egyik nap 22.00 órakor kezdődik és másnap 2.00 óráig tart, két napra kell a munkavállalót bejelenteni és két napi közterhet kell megfizetni, két nap kerül felhasználásra az 1. pontban írt keretből. A fenti korlátozások a filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatása esetén nem kell alkalmazni. Filmipari statiszta az a természetes személy, aki a 3711 FEOR számmal azonosított foglalkozásúnak minősül, feltéve, hogy tevékenysége a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvényben meghatározott filmalkotás elkészítésében való kisegítő (pótolható) jellegű részvételre irányul és e tevékenységből származó napi nettó jövedelme nem haladja meg az e törvényben meghatározott mértéket. Ha a munkáltató az egyszerűsített foglalkozás engedélyezett időtartamát túllépi, a túllépés napjától ezt az alkalmazási formát nem folytathatja, illetve a túllépés napjára visszamenőlegesen át kell térnie a normál munkaviszonyos foglalkoztatásra. A munkáltató az érintett munkavállalót a normál munkaviszonyos jogviszonyban még legalább addig az időtartamig tovább kell foglalkoztatnia, mint amennyi ideig a szabálytalan foglalkoztatása fennállt. A munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatásának bejelentését először törölni kell a XXT1042E nyomtatványon, majd bejelenteni a XXT1041-es nyomtatványon. 1.1.2. Az alkalmi munka közterhei Alkalmi foglalkoztatás esetén a munkáltató által fizetett közteher minden foglalkoztatott napra munkavállalóként 1.000 forint. A filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglakoztatása esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 3000 forint. A közteher megfizetésével mentesül a munkáltató a társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alól. Nem kell Szja-előleget vonni. A magánszemélynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, kivéve 3. oldal
- ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele meghaladja az e foglalkoztatás naptári napjai száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napibérként meghatározott összegének szorzatát (e szorzat a továbbiakban: mentesített keretösszeg). A minimálbér 2013-ban 4.510 Ft/nap, 2014- ben 4.670 Ft/nap. Ha a magánszemélynek a személyi jövedelemadó-bevallási kötelezettségét teljesítenie kell (mentesített keretösszeget meghaladó jövedelmet szerzett), jövedelemként a mentesített keretösszeget meghaladó részét kell figyelembe venni. A filmipari statisztaként végzett - e törvény hatálya alá tartozó - alkalmi munkából származó bevételéből nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania. E rendelkezés alkalmazható az egyszerűsített foglalkoztatásból 2012. évben megszerzett jövedelem személyi jövedelemadó-kötelezettségének megállapítása során is, ha az a természetes személy számára kedvezőbb. Ha az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy foglalkoztatása nem felel meg a fenti szabályoknak, úgy a foglalkoztatott személy után a személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre a normál munkaviszonyban foglalkoztatottakra előírt szabályok vonatkoznak. 1.2. Mezőgazdasági idénymunka 1.2.1. A mezőgazdasági idénymunka feltételei A növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása - a továbbfeldolgozás kivételével - feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot, 1.2.2. A mezőgazdasági idénymunka közterhei Mezőgazdasági idénymunka esetén a munkáltató által fizetett közteher minden foglalkoztatott napra munkavállalóként 500 forint. A közteher megfizetésével mentesül a munkáltató a társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás 4. oldal
megfizetése alól. Nem kell Szja-előleget vonni. A magánszemélynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, kivéve - ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele meghaladja az e foglalkoztatás naptári napjai száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napibérként meghatározott összegének szorzatát (e szorzat a továbbiakban: mentesített keretösszeg). A minimálbér 2013-ban 4.510 Ft/nap, 2014- ben 4.670 Ft/nap.. Ha a magánszemélynek a személyi jövedelemadó-bevallási kötelezettségét teljesítenie kell (mentesített keretösszeget meghaladó jövedelmet szerzett), jövedelemként a mentesített keretösszeget meghaladó részét kell figyelembe venni. E rendelkezés alkalmazható az egyszerűsített foglalkoztatásból 2012. évben megszerzett jövedelem személyi jövedelemadó-kötelezettségének megállapítása során is, ha az a természetes személy számára kedvezőbb. Ha az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy foglalkoztatása nem felel meg a fenti szabályoknak, úgy a foglalkoztatott személy után a személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre a normál munkaviszonyban foglalkoztatottakra előírt szabályok vonatkoznak. 1.3. Turisztikai idénymunka 1.3.1. A turisztikai idénymunka feltételei A kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka, munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot. A hivatkozott törvény értelmében kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenység az idegenvezetői tevékenység, a lovas szolgáltató tevékenység, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység, a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység, valamint az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység. 1.3.2. A turisztikai idénymunka közterhei Turisztikai idénymunka esetén a munkáltató által fizetett közteher minden 5. oldal
foglalkoztatott napra munkavállalóként 500 forint. A közteher megfizetésével mentesül a munkáltató a társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alól. Nem kell Szja-előleget vonni. A magánszemélynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, kivéve - ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele meghaladja az e foglalkoztatás naptári napjai száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napibérként meghatározott összegének szorzatát (e szorzat a továbbiakban: mentesített keretösszeg). A minimálbér 2013-ban 4.510 Ft/nap, 2014- ben 4.670 Ft/nap. Ha a magánszemélynek a személyi jövedelemadó-bevallási kötelezettségét teljesítenie kell (mentesített keretösszeget meghaladó jövedelmet szerzett), jövedelemként a mentesített keretösszeget meghaladó részét kell figyelembe venni. E rendelkezés alkalmazható az egyszerűsített foglalkoztatásból 2012. évben megszerzett jövedelem személyi jövedelemadó-kötelezettségének megállapítása során is, ha az a természetes személy számára kedvezőbb. Ha az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy foglalkoztatása nem felel meg a fenti szabályoknak, úgy a foglalkoztatott személy után a személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre a normál munkaviszonyban foglalkoztatottakra előírt szabályok vonatkoznak. 1.4. Általános feltételek 1.4.1. Az alkalmazás feltételei Ha a munkáltató és a munkavállaló alkalmi munkára és idénymunkára is létesít egymással munkaviszonyt, akkor ezek együttes időtartama sem haladhatja meg az évi 120 napot. 2010-ben az új törvény hatálybalépéséig az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásban és egyszerűsített foglalkoztatásban eltöltött napok számát az új törvény szerinti időtartamok számításánál nem kell figyelembe venni. 6. oldal
A törvény szabályai nem zárják ki, hogy az egyszerűsített módon létesített munkaviszonyt a munkáltató és a munkavállaló az Mt. általános szabályai szerint létesítse. Az a munkáltató, aki 300 ezer forintot, vagy ezt meghaladó összegű adótartozást halmoz fel akár az egyszerűsített foglalkoztatásból, akár az általános szabályok szerinti foglalkoztatásból származó adókból, egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult mindaddig, míg adótartozását ki nem egyenlíti, eddig az időpontig nem alkalmazhatja kedvezményes közteher fizetési lehetőséget. Egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött munkaviszony - a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítésével - nem elektronikus úton bevallásra kötelezett munkáltató választása szerint, az egyszerűsített foglalkoztatás céljából munkaviszony egyszerűsített munkaszerződés megkötésével is létrejöhet, de a bejelentési kötelezettségnek ekkor is eleget kell tenni. Az egyszerűsített munkaszerződést legkésőbb a munka megkezdéséig kell írásba foglalni. Amennyiben azt a munkavállaló kéri, az egyszerűsített munkaszerződést minden esetben írásba kell foglalni. Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra munkaviszony olyan felek között, akik között a szerződés megkötésekor már a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény szabályai szerint létesített munkaviszony már fennáll. Ha a munkaviszony eredetileg nem egyszerűsített foglalkoztatás céljából jött létre, a munkaszerződés nem módosítható annak érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztassa. Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény 1. e) pontjában, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 1. (1) bekezdésében meghatározott munkáltató által az alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására. Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkavégzés megkezdése előtt a munkáltatónak meg kell győződnie arról, hogy a munkavállaló a munka elvégzésére alkalmas, a munkavállaló esetleges testi vagy egészségügyi fogyatkozása a biztonságos munkavégzést és a munkavállaló testi épségét nem veszélyezteti. 7. oldal
Fő szabály, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásnak nem feltétele az előzetes foglalkozás-egészségügyi vizsgálat, kivéve: - fiatalkorú (18 év alatti) foglalkoztatása esetében - idősödő (nyugdíjkorhatárt elérte) munkavállaló foglalkoztatása esetében - terhes nő foglalkoztatása esetében - szoptató anya foglalkoztatása esetében - ha a munkakör ellátásához személyi higiénés orvosi vizsgálat szükséges (élelmiszer forgalmazás, pultos) Elsőre kedvezőnek tűnik ez a megoldás, de egy baleset esetén felmerülhet a kérdés, a munkáltató tényleg meg tudta állapítani, hogy a munkavállaló alkalmas volt a munkára? Javasoljuk, hogy legalább a rendszeresen visszatérő munkavállalók alkalmi orvosi vizsgálatát végeztesse el a munkáltató. Függetlenül attól, hogy mennyi időre történik a foglalkoztatás, a munka és tűzvédelmi oktatást meg kell tartani. Az oktatást a munkáltató is megtarthatja (nem kell feltétlenül külső szakembert erre felkérni). Fontos azonban az oktatás dokumentálása az oktatási naplóban. Ennél a foglalkoztatási formánál is kötelező védőeszközt biztosítani a munkavállalónak. Ez főleg az építőiparban jelent problémát, mert a védőeszközök egy része egészségügyi okokból nem cserélhető a munkavállalók között. Ez adott esetben nagyon megdrágítja a foglalkoztatást. A munkahelyre vonatkozó kockázatértékelést ki kell egészíttetni az alkalmi munkavállalók által végzett tevékenységgel. START-kártya igénylése esetén az első ízben történő munkaviszony, illetve a tanulói jogviszony megszűnését követő első ízben történő munkaviszony létesítésének minősítésénél az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyt figyelmen kívül kell hagyni (nem zárja a START kártya igénylési lehetőséget). 1.4.2. Eltérés az Mt. szabályaitól Egyszerűsített foglalkoztatás esetén az Mt. előírásai közül nem kell alkalmazni 8. oldal
- A munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére a megkötött munkaszerződésben nem lehet hátrányos jogkövetkezményeket kikötni. - A munkáltatónak nincs olyan kötelezettsége, hogy tájékoztatja a munkavállalókat a teljes vagy részmunkaidős, a távmunkavégzésre irányuló, valamint a határozatlan idejű munkaviszony keretében történő foglalkoztatás lehetőségéről. - A munkavállaló nem köteles a munkaszerződést módosítani a munkavállaló kérésére. - A munkáltató a munkavállaló ajánlatára nem köteles a gyermek hároméves koráig a munkaszerződést a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. - A munkáltató a munkavállaló kérelmére munkájáról nem köteles írásban értékelést adni. - A munkaidő-beosztást nem kell előre közölni. - A vasárnapi rendes munkaidő alkalmazásának nincsenek előzetes feltételei. - Ha a munkavállaló részére vasárnapra rendes munkaidőt osztottak be, számára a közvetlenül megelőző szombatra is rendes munkaidő osztható be. - A határozott idejű munkaviszony meghosszabbításának nincsenek korlátai. - Nem vonatkoznak e munkaviszonyra a vezető állású munkavállalóra vonatkozó speciális szabályok. - Nincs korlátozva a munkáltató felmondási lehetősége pl. várandóság, szülési szabadság miatt. - A munkáltató általi felmondást nem kell indokolni. - A munkáltató által történő felmondásra nem vonatkoznak a felmondási tilalmi idők. Az új Mt. 2013.01.01-én hatályba lépő szakaszai közül is több nem alkalmazandó majd az egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő foglalkoztatásra. Alkalmi munkavállalás esetében továbbá 9. oldal
- a munkaidő-beosztás az egybefüggő munkavégzés első napján is közölhető - munkaidőkeret hiányában is elrendelhető az egyenlőtlen munkaidő-beosztás - munkaviszony megszűnése esetén nem kell kiadni a jogszabályban előírt igazolásokat - a minta munkaszerződés használata esetében nem kell külön nyilvántartani a rendes és rendkívüli munkavégzés időtartamár, a készenlétet és a szabadságot - a minta munkaszerződés használata esetében nem kell a kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást kell adni. 1.4.3. Jövedelem, adatszolgáltatás Az előírt korlátok betartásával történő foglalkoztatásból származó jövedelemnek a kifizetett (nettó) munkabér száz százalékát kell tekinteni. E foglalkoztatási forma keretében megállapított keresetre is alkalmazni kell a minimálbér, illetve a garantált bérminimumra vonatkozó előírásokat azzal az eltéréssel, hogy 2012.01.01-től az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján személyi alapbérként, illetve teljesítménybérként - a meghatározott feltételeknek megfelelően - legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a jár. A filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a 12 000 forintot. Ha a magánszemélynek az egyszerűsített foglalkoztatásból szerzett jövedelmét (a mentesített összeget meghaladó jövedelmet), a bevallásban a jövedelmet bérként kell szerepeltetni, így utólagos Szja-fizetési kötelezettség keletkezhet. A korhatár előtti ellátásban részesülő (korábban előnyugdíjban részesülő személyek, a nyugdíjkorhatárt még el nem ért rokkantnyugdíjasok) személyek nyugdíjjárulék alapot képező keresete korlátozás alá esik. A kereset számbavételekor az egyszerűsített foglalkoztatás keretében elért keresetet is számba kell venni. A folyósító szervet értesíteni kell, ha a korlát átlépésre kerül. Az így alkalmazott munkavállaló nem minősül a Tbj. szerinti biztosítottnak, de 10. oldal
nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot. Tehát ha az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott személy más jogon nem biztosított és egészségügyi ellátásra sem jogosult, ez a foglalkoztatás nem mentesíti az egészségügyi szolgálati járulék megfizetése alól. Az így alkalmazott munkavállaló részére a tárgyévet követő január 31-ig nem kell összesített igazolást kiadni, de kifizetéskor olyan bizonylatot kell kapnia, melynek segítségével az esetleges adóbevallását el tudja készíteni. 1.4.4. Költség elszámolási korlátok Költségkén figyelembe nem vehető kiadások, nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség - az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szabályai szerint létesített munkaviszonyban foglalkoztatott részére a magánszemély által az egy napi munkáért kifizetett munkabérből a minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladó mértékű kifizetés 1.5. Bejelentési, bevallási szabályok 1.5.1. Bejelentési kötelezettség Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató köteles az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak a munkavégzés megkezdése előtt bejelenteni a a) a munkavállaló nevét b) a munkáltató adószámát c) a munkavállaló adóazonosító jele és TAJ számát d) az egyszerűsített foglalkoztatás jellegét e) a munkaviszony napjainak számát A bejelentési kötelezettség történhet - elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül 11. oldal
- telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon A bejelentés esetleges visszavonására és módosítására a foglalkoztatás jellegének változása, illetve a munkavégzés meghiúsulása esetén - az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentését követő két órán belül, vagy - ha a bejelentésben foglaltak szerint a foglalkoztatás a bejelentés napját követő napon kezdődött, vagy ha a bejelentés egy napnál hosszabb időtartamú munkaviszonyra vonatkozott, a módosításra a módosulás napján délelőtt 8 óráig van lehetőség. Ha a munkáltató a módosítást a fenti időpontig nem jelentette be, a közteherfizetési kötelezettségének köteles eleget tenni. Az elektronikus bejelentéshez a XXT1042E nyomtatványt kell használni. Az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos adatok telefonon, a 185-ös hívószám felhívásával, helyi tarifával az alábbiak szerint intézhetőek: - A telefonon történő bejelentés során a bejelentős első alkalommal kap egy regisztrációs számot, melyet a következő alkalmak során használni kell. - A bejelentés során közölni kell a munkáltató adószámát, a munkavállaló adóazonosító jelét és TAJ számát, a foglalkoztatás jellegét (alkalmi munka, turisztikai, illetve mezőgazdasági idénymunka) valamint a munkaviszony napjainak számát. - A bejelentést követően a telefonos ügyfélszolgálat tájékoztatja a bejelentőt a bejelentő regisztrációs számáról, melyet, amennyiben lehetséges rövid szöveges üzenetben (SMS) is megküld a bejelentőnek. - Az ügyfélszolgálat a bejelentett adatokat megküldi az adóhatóság részére. - A korábbi bejelentést a regisztrációs szám ismeretében lehet módosítani. A bejelentés során jelezni kell, hogy - új bejelentést kíván tenni, vagy korábbi bejelentést kíván módosítani - a munkáltató által foglalkoztatni kívánt alkalmi munkavállalók létszáma a 12. oldal
bejelentés időpontjában és a bejelenteni kívánt munkavállalók létszámát figyelembe véve meghaladja-e a törvényben foglalt korlátot - a munkáltató a tárgyhónapban felhalmozott-e 300 eft összegű kiegyenlítetlen adótartozást Megítélésünk szerint a mezőgazdasági idénymunkák esetében, amikor a munkavállalók létszáma, illetve a munkavégzés megkezdése több napra előre nem látható biztosan, javasolt a naponkénti telefonos bejelentés alkalmazása. Ebben az esetben nem merülhetnek fel a korábban bejelentett adatok módosításából eredő problémák, illetve az indokolatlan közteherfizetés is elkerülhető. 1.5.2. Bevallási kötelezettség A munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggő bevallási kötelezettségét - ha elektronikus bevallásra kötelezett, az ügyfélkapun keresztül XX08-as bevalláson - ha elektronikus bevallásra nem kötelezett, papír alapon XX08E bevalláson teljesíti A bevallást mindkét esetben a tárgyhónapot követő hónap 12-ig kell teljesíteni 1.5.3. Közteher befizetési kötelezettség A munkáltató a közteher-fizetési kötelezettségét a tárgyhót követő hó 12-éig, az állami adóhatóság által erre a célra meghatározott beszedési számla javára teljesíti. A közterhet a NAV Egyszerűsített foglalkoztatásból eredő közteher befizetések beszedési számlára (10032000-06057763). 1.5.4. Igazolások kiadása Alkalmi munkavállalónak a munkavégzés befejeztekor csak adóigazolást kell kiadni. Ez nem vonatkozik az idénymunka keretében foglalkoztatottakra, számukra a munkaviszony megszűnésekor ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó igazolásokat is. A kifizetett összegről szóló igazolásból ki kell derülni, hogy az összegből mennyi a rendkívüli munkavégzésért (túlóra), az ügyeletért, a készenlétért kapott összegnek. Ez utóbbi rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a jogviszony munkaszerződéssel jött létre. 13. oldal
1.6. Az egyszerűsített foglalkoztatás és az álláskeresési járadék kapcsolata Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama alatt folytatott alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony időtartama az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését vagy megszüntetését követően megállapított álláskeresési járadék esetében nem vehető figyelembe jogosultsági időként. Meg kell szüntetni az álláskeresési járadék folyósítását, ha az álláskereső kereső tevékenységet 90 napot meghaladóan folytat, kivéve az alkalmi foglalkoztatási jogviszonyban történő foglalkoztatás esetét. Szüneteltetni kell az álláskeresési járadék folyósítását, ha az álláskereső rövid időtartamú, legfeljebb kilencven napig tartó kereső tevékenységet folytat, kivéve az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetét. 2. Adózás 2.1 ÁFA Nem érinti 2.2 Társasági adó Az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó bérek a minimálbér napi összegének kétszereséig, és közteher az adó alapját csökkenti. 2.3 SZJA 2.3.1 SZJA szerint adózó (vállalkozó) Az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó bérek a minimálbér napi összegének kétszereséig, és közteher az adó alapját csökkenti. 2.3.2 Magánszemély Nem érinti 14. oldal
2.4 EVA 2.4.1 Kettős könyvvitelt vezető EVA alany A bevallott kötelezettség és a kifizetett bér a ráfordítások között elszámolható, az adózás előtti eredmény csökkenti. 2.4.2 Bevételi nyilvántartást vezető EVA alany Az EVA alapját nem csökkenti 2.5 Egyéb adók és járulékok Fizetendő közteher az 1. pontban részletezettek szerint. 3. Könyvviteli elszámolás 3.1 Kettős könyvvitel A jövedelem elszámolása és kifizetése a munkavállalónak T543 Egyéb bérköltség K4711 Kereset elszámolási számla T4711 Kereset elszámolási számla K381 Pénztár vagy 384 Elszámolási betétszámla Egyszerűsített foglalkoztatás közterhének elszámolása és befizetése T569 Egyéb bérjárulékok K473 Társadalombiztosítási kötelezettség T473 Társadalombiztosítási kötelezettség K3841 Elszámolási betétszámla 3.2 Egyszeres könyvvitel A jövedelem kifizetése a munkavállalónak 15. oldal
NF - Pénztár kiadás NF - Munkabér A közteher megfizetése NF - Bankszámla kiadás NF - Munkabér közterhei 3.3 Szja szerinti adózás A jövedelem kifizetése a munkavállalónak PK - Alkalmazott bére és közterhei A közteher megfizetése PK - Alkalmazottak bére és közterhei 4. Iratminták, nyomtatványok Adatlap alkalmi munkavállaló bejelentéséhez (doc - 33 KiB) Ha az alkalmi munkavállalók APEH-hoz történő bejelentését nem a munkáltató teljesíti (pl.könyvelőiroda), ezen a lapon közli a munkáltató a szükséges adataikat. Alkalmi munkavállaló havi nyilvántartása (doc - 48.5 KiB) A munkavállaló foglalkoztatásának havi összesített nyilvántartása történhet ezen a nyomtatványon. Az alkalmi foglalkoztatás napjainak nyilvántartása. (doc - 57 KiB) A nyomtatvány segítségével követhetők egy-egy munkavállaló éves alkalmi foglalkoztatásának napjai, megakadályozva ezzel a napi korlátok túllépését. Egyszerűsített foglalkoztatás díjának kifizetését igazoló bozonylat (doc - 38 KiB) A munkáltató foglalkoztatottként ezen a nyomtatványon közölhet adatot az éves kifizetésekről. 16. oldal
Egyszerűsített munkaszerződés (2010.08.01-től) (doc - 38.5 KiB) 2010.08.01-tőlalkalmazható munkaszerződés minta. Munkaidő nyilvántartás (xls - 21.5 KiB) A nyomtatvány egy-egy foglakoztatott havi munkaidejének nyilvántartására szolgál a nyomtatvány. 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 28. (1) Megszűnik az álláskeresési járadék folyósítása, ha az álláskereső a) kéri, a kérelemben megjelölt időponttól, b) megváltozott munkaképességű személyek ellátására válik jogosulttá, a jogosultság kezdő napjától, c) oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, a tanulói, hallgatói jogviszony kezdő napjától, d) meghalt, a halál bekövetkezését követő naptól, e) az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette, a folyósítási idő utolsó napját követő naptól, f) olyan képzési lehetőséget fogad el, amelynek során a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét elérő rendszeres támogatásban részesül, a támogatás folyósításának kezdő napjától, g) kereső tevékenységet folytat - kivéve a (2) bekezdésben, a 29. (1) bekezdés d) pontjábanfoglaltakat, valamint az 58. (5) bekezdés n) pontjábanfoglalt alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony keretében folytatott kereső tevékenységet - a kereső tevékenység kezdő napjától. (2) Meg kell szüntetni az álláskeresési járadék folyósítását, ha a) az álláskeresőt törlik a nyilvántartásból, a nyilvántartásból való törlés napjától, b) az álláskereső kereső tevékenységet folytat, és a 36. (1) bekezdéseszerinti bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a kereső tevékenység kezdő napjától, ha ez nem állapítható meg, a kereső tevékenység megállapításának napjától. (3) Ha az álláskeresési járadék folyósításának megszüntetése a (2) bekezdés b) pontjábanmeghatározott ok miatt történik, az álláskereső részére álláskeresési járadék csak a folyósítás megszüntetésének kezdő napjától számított 90 nap elteltével folyósítható még akkor is, ha a jogosultsághoz szükséges feltételekkel 17. oldal
rendelkezik. Könyvelői Praktikum (http://online.kpr.hu) 2018-12-01 05:22:48 IP: 148.251.232.83 29. (1) Szünetel az álláskeresési járadék folyósítása, ha az álláskereső a) terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megállapítását jelenti be, terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj esetén a jogosultság megállapítását követő naptól, gyermekgondozási segély esetén a jogosultság megállapításának napjától, b) előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti, kivéve, ha a szabadságvesztés-büntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg, a büntetés megkezdésének napjától, c) a 25. (5) bekezdésébenmeghatározott közfoglalkoztatás alatt, a közfoglalkoztatási jogviszony kezdő napjától, d) rövid időtartamú, legfeljebb kilencven napig tartó kereső tevékenységet folytat - az 58. (5) bekezdés n) pontjábanmeghatározott alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével, feltéve, hogy bejelentési kötelezettségének eleget tett - a kereső tevékenységet megalapozó jogviszony kezdő napjától, e) a 14. (6) bekezdésébenmeghatározott keresetpótló juttatásban részesül, a keresetpótló juttatás kezdőnapjától, f) az önkéntes tartalékos katonai szolgálat keretében tényleges szolgálatot teljesít, ezen időszak teljes időtartamára. (2) Ha az álláskeresési járadék folyósítása szünetelésének oka megszűnik, és fennállnak a 25. (1) bekezdésébenmeghatározott feltételek, az álláskeresési járadékot a megállapító határozatban meghatározott feltételekkel tovább kell folyósítani. (3) 30. (1) Az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési segélyt (a továbbiakban: álláskeresési segély) kell megállapítani, ha a) rendelkezik a 25. (1) bekezdésének c)-d) pontjában, meghatározott feltételekkel, és b) a kérelem benyújtásának időpontjában a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesült és az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítette, vagy a folyósítási időtartam kimerítését megelőzően az álláskeresési járadék folyósítását az állami foglalkoztatási szerv - kereső tevékenység miatt - megszüntette és az álláskereső álláskeresési járadékra ismételten nem szerzett jogosultságot, 18. oldal
c) az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését, vagy a b) pontbanmeghatározott megszüntetését követően három éven belül betöltötte a b) pontbanmeghatározott életkort, és d) rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, és e) korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül. (2) Az álláskeresési segély összegét a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér összege 40 százalékának alapulvételével kell megállapítani. Ha a 26. (1) bekezdésébenmeghatározott járadékalap az előbbi összegnél alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összegét a járadékalap alapulvételével kell megállapítani. Az egy napra járó álláskeresési segély összege az előzőekben foglaltak szerint meghatározott segélyalap harmincad része. (3) Az álláskeresési segély az álláskereső öregségi nyugdíj, megváltozott munkaképességű személyek ellátása jogosultságának megszerzéséig terjedő időtartamra folyósítható. (4) Az álláskeresési segély folyósításának kezdő napja az álláskeresési segély iránti kérelem benyújtásának napja. Ha az álláskereső a személyes adatait - az állami foglalkoztatási szerv részére - a személyes jelentkezését megelőzően - elektronikus levél útján küldte meg, az álláskeresési segély folyósításának kezdő napja az adatoknak az állami foglalkoztatási szervhez történő megérkezésének a napja. (5) Megszűnik az álláskeresési segély folyósítása a 28. (1) bekezdés a)-f) pontjábanmeghatározott esetben. Meg kell szüntetni az álláskeresési segély folyósítását a 28. (2) bekezdésébenmeghatározott esetben. (6) Az álláskeresési segély folyósítására a 28. (3) bekezdésébenfoglaltakat megfelelően alkalmazni kell. (7) Szünetel az álláskeresési segély folyósítása a) a 29. (1) bekezdésébenmeghatározott esetben, b) a keresőtevékenység időtartamára, függetlenül az időtartam mértékétől, c) 90 napra, ha az álláskereső a 36. (1) bekezdésébenmeghatározott bejelentési kötelezettséget elmulasztotta, d) ha az álláskereső az álláskeresési segély folyósításának szünetelése alatt folytatott keresőtevékenység eredményeként álláskeresési járadékra szerzett jogosultságot. (8) A (7) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését követően az álláskeresési segélyt kell tovább folyósítani. 58. (5) E törvény alkalmazásában 19. oldal
n) alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony: az adórendszeren kívüli háztartási munka, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény által szabályozott alkalmi munka, valamint idénymunka, 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről 13. E törvény rendelkezéseit a) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, b) a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni. 16. (1) Egészségügyi szolgáltatásra jogosult - az e törvény szerint biztosított, illetőleg a 13. szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl - az, aki a) táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben, baleseti járadékban, b) a 14. (3) bekezdése alapján saját jogán nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásban, rehabilitációs járadékban, c) mezőgazdasági járadékban (öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban), megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, bányászok egészségkárosodási járadékában, fogyatékossági támogatásban, rokkantsági járadékban, házastársi pótlékban, házastársi jövedelempótlékban, d) nemzeti gondozási díjban (pótlékban), hadigondozotti ellátásban, e) bányászati keresetkiegészítésben vagy átmeneti bányászjáradékban részesül, g) Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól, felekezettől nyugdíjban vagy a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi vagy rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül, h) az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátásban, időskorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban részesül, i) a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerinti köznevelési intézményben, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó 20. oldal
felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, menekült, oltalmazott, valamint az a külföldi állampolgár, aki nemzetközi szerződés vagy az oktatásért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban áll, továbbá az a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében államilag támogatott, vagy magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzési formában hallgatói jogviszonyban áll, j) megváltozott munkaképességű, illetve egészségkárosodást szenvedett és munkaképesség-változásának mértéke az 50 százalékot, illetve egészségkárosodásának mértéke a 40 százalékot eléri, vagy egészségi állapota 50 százalékos vagy ennél kisebb mértékű, és az illetékes hatóság erre vonatkozó igazolásával rendelkezik, k) a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát, l) kiskorú, magyar állampolgársággal, menekült vagy oltalmazott jogállással és Magyarország területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, továbbá az a nem magyar állampolgárságú kiskorú, aki Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik, m) személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy (ide nem értve a külföldi állampolgárt), a gyermekvédelmi rendszerben utógondozási ellátásban részesülő 18-24 éves fiatal felnőtt, továbbá magyar hatóság által a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett külföldi kiskorú személy, n) fogvatartott, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 54. -a alapján szociálisan rászorult, p) egészségügyi szolgáltatás megszerzése érdekében kötött megállapodás alapján jogosult, r) a 39. (2) bekezdése szerint egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett, s) t) hajléktalan. u) a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény alapján korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesül, 21. oldal
v) az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényben meghatározott balettművészeti életjáradékban részesül. w) a szociális szövetkezetben tagi munkavégzési jogviszonyban áll, kivéve e jogviszony szünetelésének időtartamát. (2) A 13. hatálya alá tartozó külföldi személy az ugyanott hivatkozott külön jogszabály, illetőleg nemzetközi egyezmény szerint jogosult egészségügyi ellátásra. (3) Az (1) bekezdés a)-k), továbbá o), s), u) és v) pontja esetében - az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott ösztöndíjas és a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alatt álló, nappali rendszerű oktatás keretében államilag támogatott vagy magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzési formában résztvevő hallgató kivételével - az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság további feltétele, hogy az érintett személy belföldinek minősüljön. 19. (4) A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet, valamint a 39. (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6810 forint (napi összege 227 forint). 39. (2) Az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a 16. (1) bekezdésének a)-p) és s)-w) pontja, valamint a 13. szerint sem jogosult, köteles a 19. (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. 2005. évi CLXIV. Törvény a kereskedelemről 2. E törvény alkalmazásában: 8. kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenység: az idegenvezetői tevékenység, a lovas szolgáltató tevékenység, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység, a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység, valamint az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység; 2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról 1. (1) E törvény hatálya kiterjed az egyszerűsített módon létesíthető munkaviszonyban (a továbbiakban: egyszerűsített foglalkoztatás) végzett a) mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy b) alkalmi munkára. 22. oldal
(1a) E törvény szabályait kell alkalmazni továbbá abban az esetben, ha foglalkoztatási szövetkezet a tagjait munkaerő- kölcsönzés keretében a 2. 1. és 2. pontjában meghatározott idénymunkára kölcsönzi ki azzal, hogy munkáltató alatt a foglalkoztatási szövetkezetet kell érteni. (2) Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma - a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat havi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát alapul véve - nem haladhatja meg a) a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt, b) egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt, c) hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt, d) húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát. (3) A (2) bekezdésben meghatározott napi alkalmi munkavállalói létszámkeretet a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja, a 2. 3. pontjára is figyelemmel. Ennek során a tárgyévben fel nem használt létszámkeret a következő naptári évre nem vihető át. (4) Ha a munkáltató és a munkavállaló a) idénymunkára, vagy b) idénymunkára és alkalmi munkára létesít egymással több ízben munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a százhúsz napot nem haladhatja meg. (4a) A (2) és (3) bekezdésben foglaltakat filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatására, továbbá a szociális szövetkezetekben az egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem kell alkalmazni. (5) E törvény szabályai nem zárják ki, hogy az (1) bekezdésben foglalt esetekben a munkáltató és a munkavállaló az Mt. általános szabályai szerint létesítsen munkaviszonyt. 2. E törvény alkalmazásában: 1. mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása - a továbbfeldolgozás kivételével - feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre 23. oldal
szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot, 2. turisztikai idénymunka: a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot, 3. alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között a) összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és b) egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és c) egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony, 4. külföldi személy: a magyar állampolgársággal nem rendelkező természetes személy, 5. harmadik országbeli állampolgár: a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott harmadik országbeli állampolgár, 6. tagállam: az Európai Unió tagállama, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá olyan állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez, 7. idénymunka: az Mt. 90. c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő munka. Mezőgazdasági idénymunka esetén az év adott időszakához vagy időpontjához kötődőnek kell tekinteni az olyan munkavégzést is, amely az előállított növény vagy állat biológiai sajátossága miatt végezhető el kizárólag abban az időszakban vagy időpontban. 8. filmipari statiszta: az a természetes személy, aki a 3711 FEOR számmal azonosított foglalkozásúnak minősül, feltéve, hogy tevékenysége a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvényben meghatározott filmalkotás elkészítésében való kisegítő (pótolható) jellegű részvételre irányul és e tevékenységből származó napi nettó jövedelme nem haladja meg az e törvényben meghatározott mértéket. Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létrehozott munkaviszony 3. (1) Egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött munkaviszony a munkáltató 11. -ban meghatározott bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezik. A 24. oldal
jogszabály alapján nem elektronikus úton bevallásra kötelezett munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján az egyszerűsített foglalkoztatás céljából munkaviszonyt az e törvény Melléklete szerinti szerződés megkötésével is lehet létesíteni, a 11. -ban szereplő bejelentési kötelezettség teljesítése mellett. A munkaszerződést ekkor a munka megkezdéséig írásba kell foglalni úgy, hogy a munkavégzés napjának végéig elegendő kitölteni a munkáltató és a munkavállaló megnevezésén kívüli egyéb azonosító adatait. (2)-(3) (4) Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény 1. e) pontjában, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 1. (1) bekezdésében meghatározott munkáltató által az alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására. 4. (1) Egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra az Mt., valamint a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabály rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (1a) Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján személyi alapbérként, illetve teljesítménybérként - a meghatározott feltételeknek megfelelően - legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a jár. (2) A filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a 12 000 forintot. (3) (4) 5. (1) Harmadik országbeli állampolgár - a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy kivételével - kizárólag mezőgazdasági idénymunka keretében foglalkoztatható e törvény szerint létesített munkaviszony alapján. (2) Az állami foglalkoztatási szerv a harmadik országbeli állampolgár kérelmére haladéktalanul megkeresi a) az egészségbiztosítási szervet a társadalombiztosítási azonosító jel (a továbbiakban: TAJ-szám), valamint b) az állami adóhatóságot az adóazonosító jel kiadása érdekében. (3) Az egészségbiztosítási szerv, illetve az adóhatóság az igazolványt közvetlenül a munkavállalónak adja ki. (4) A (2) bekezdés szerinti kérelem esetén az állami foglalkoztatási szerv ellenszolgáltatás nélkül hatósági bizonyítványt ad ki a harmadik országbeli 25. oldal
állampolgárnak, amely igazolja, hogy a harmadik országbeli állampolgár az állami foglalkoztatási szervet megkereste annak érdekében, hogy a jövőben egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony keretében vállaljon munkát. 6. Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkavégzés megkezdése előtt a munkáltatónak meg kell győződnie arról, hogy a munkavállaló a munka elvégzésére alkalmas állapotban van. Az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherfizetés 7. (1) Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy utáni személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja.tv.), illetve a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre az egyszerűsített foglalkoztatás esetén a) a 2. 1. és 2. pontjában meghatározott mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén, b) a 2. 3. pontjában meghatározott alkalmi munka eseteiben az Szja.tv. és a Tbj. rendelkezéseit a 8-9. -ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 8. (1) A munkáltató a 7. (2) bekezdésében meghatározott egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony alapján a (2) bekezdésben meghatározott közterhet fizet. (2) Egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke a 7. (2) bekezdés a) pontja esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 500 forint, a 7. (2) bekezdés b) pontja esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 1000 forint. A 2. 8. pontjában meghatározott filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglakoztatása esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 3000 forint. (3) Az (1) és (2) bekezdésben szabályozott közteher megfizetésével nem terheli a) a munkáltatót társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja.tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség, b) a munkavállalót nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg- 26. oldal
fizetési kötelezettség. (4) Ha a munkáltató a (2) bekezdésben szereplő közteherrel terhelt munkára az 1. (2)-(4) bekezdésében, a 2. 1-3. pontjában és a 4. (2) bekezdésében meghatározott létszám-, kereseti-, illetve időkorlátok túllépésével létesít, illetve tart fenn e törvény szerinti munkaviszonyt, attól a naptól, hogy az előzőek szerinti feltételek nem teljesülnek, a munkáltató a munkavállalóira nem alkalmazhatja az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit. A munkáltató a 7. (1) bekezdésében meghatározott jogszabályokat köteles továbbá alkalmazni az előzőek szerinti feltételek megsértése feltárásának időpontjától annyi ideig, ameddig az (1)-(3) bekezdést jogosulatlanul alkalmazta. (5) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha a) a munkavállaló a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, vagy a Magyarország által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján másik tagállamban, illetve egyezményben részes másik államban biztosított és b) a 11. (4) bekezdés szerinti igazolással, vagy az egyezmény alapján kiállított, az egyezményben részes másik államban fennálló biztosítást tanúsító igazolással rendelkezik, a munkáltató közterhet nem fizet. 9. (1) E törvény alkalmazásában a 7. (2) bekezdésében említett foglalkoztatásból származó jövedelemnek a kifizetett (nettó) munkabér száz százalékát kell tekinteni. (2) A 7. (2) bekezdésében említett foglalkoztatásból származó bevételből - figyelemmel a (4) bekezdés rendelkezésére - a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, kivéve, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele meghaladja az e foglalkoztatás naptári napjai száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napibérként meghatározott összegének szorzatát (e szorzat a továbbiakban: mentesített keretösszeg). (3) Amennyiben a természetes személynek a személyi jövedelemadó-bevallási kötelezettségét teljesítenie kell, jövedelemként az (1) bekezdés szerinti összegnek a mentesített keretösszeget meghaladó részét kell figyelembe venni. (4) A (2)-(3) bekezdés rendelkezésétől eltérően a természetes személynek a filmipari statisztaként végzett - e törvény hatálya alá tartozó - alkalmi munkából származó bevételéből nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania. Ellátásra való jogosultság 27. oldal