Mechatronika szak Licenszvizsga 2016/2017-es tanévben A licenszvizsga két próbából áll: Írásbeli vizsga a megadott tételek alapján: alapismeretekből és szakismeretekből. Diploma dolgozat védése; A hallgatók mindkét próbára külön osztályzatot kapnak. A diplomadolgozat bemutatására minden hallgatónak 10 perc áll a rendelkezésére, ezután következik a diplomadolgozattal kapcsolatos kérdések megválaszolása hozzávetőleg 5 perc alatt. Írásbeli vizsga a megadott tematika alapján, teszt kitöltésével történik. Alapismeretek felmérése A. Számítógépes tervezés 1. ALAPFOGALMAK: A számítógépes tervezés megjelenésének szükségessége. A legkülönbözőbb műszaki szoftverek megjelenése, ezeknek az adatbázisához kezelni képes szakosított programozói nyelvezetek. A parametrikus tervezés fogalmának bemutatása, a mechanikai tervezésben. Az Autodesk Inventor program bemutatása. 2. AZ API HASZNÁLATA AUTOCAD-BEN. AUTOLISP. AutoLISP utasítások áttetsző használata AutoCAD utasításokban. Az AutoLisp-ben készített különböző AutoCAD utasítások futtatása az utasítási vonalban (command line). 3. AZ AUTOCAD ADATBÁZISÁNAK VALÓ KIKÉRDEZÉSE ÉS MEGVÁLTOZTATÁSA AUTOLISP SEGÍTSÉGÉVEL. Az AutoCAD adatbázis struktúrájának ismertetése. A VizualLisp használata AutoCAD 2002-ben. AutoLisp függvények, ezek írásához szükséges utasítások. Az AutoCAD adatbázisának kikérdezése AutoLisp programmal AutoCAD rajzelemek elérése: rajzelem szelekciók készítése, rajzelemek tulajdonságainak kikérdezése és megváltoztatása AutoLisp-el.A programok futtatása saját készítésű menügombról. 4. A PARAMETRIKUS MODELLEZÉS ALAPFOGALMAI. A PROGRAMOK ÁLTALÁNOS FELHASZNÁLÓI FELÜLETE. Az Autodesk Inventor szoftver felhasználói felületének ismertetése. Az Objektumböngésző. Az különböző modellrészek közötti kapcsolatok értelmezése. Beállítások alkalmazása. Nézet típusok, nézetek használata. 5. VÁZLATOK KÉSZÍTÉSE. Vázlatok, körvonalazások készítése. Geometriai és méreti megkötések a vázlat különböző elemei között. 1
6. SZILÁRD TESTEK MODELLEZÉSE ÉS FELÜLETI MODELLEK KÉSZÍTÉSE. Extrudálás, forgástestek, lyukak, menetek, sarkítások készítése; testek metszése. Egyszerű felületek készítése. Intelligens testmodellek. ifeature-ok készítése. 7. SZERELÉSI MODELLEK. ALAPFOGALMAK. Szilárd testek szerelési modellbe való beillesztése. Geometriai és méreti megkötések használata. 8. A TECHNIKAI DOKUMENTÁCIÓK ELKÉSZÍTÉSE. MŰSZAKI RAJZOK. Különböző nézetek készítése. Metszetek. Szöveg és egyéb szabványelemek hozzáadása a rajzokhoz. 1. Banach, Daniel T., Jones, Travis, Kalameja, Alan J.: Autodesk Inventor 6. Essentials with Autodesk Inventor 7 update. Clifton Park, N.J., Autodesk Press, 2003. + 1 CD ROM. 2. Ferencsik, János: AutoCAD. Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1996. 3. Horváth, Imre, Juhász, Imre: Számítógéppel segített gépészeti tervezés. Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1996. 4. Pintér, Miklós: AutoCAD tankönyv és példatár. AutoCAD 2002, AutoCAD LT 2002. Budapest CompuerBooks, 2002. 5. Pintér, Miklós: Autodesk Inventor 6. Tankönyv és példatár. Budapest, Computer Books, 2003. 6. Varga, Tibor: Az AutoCAD programozása. AutoLIPS, ADS R12-R13. Győr, Computer Studio, 1996. 7. Tolvaly-Roşca, Ferenc: A számítógépes tervezés alapjai. AutoLISP és Autodesk Inventor alapismeretek. Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár, 2009. B. Feldolgozási és formatervezési alapelemek 1. A FORGÁCSOLÁS ELEMEI. A munkadarab. A forgácsoló mozgás. A szerszám. A szerszám elemei. A szerszám konstruktív szögei. A szerszám működő szögei. A konstruktív és működő szögek közti összefüggések. A forgács. 2. A FORGÁCSKÉPZŐDÉS FÉMEK FORGÁCSOLÁSA ESETÉN. A forgácsolás alapfogalmai. A forgácsképződés. Forgácstípusok. Forgácstörők. 3. A FORGÁCSOLÁSI ERŐ. A forgácsoló erő kötött forgácsolás idején. A forgácsoló erő meghatározása számítással. A fajlagos forgácsoló erő. 4. TERMIKUS JELENSÉGEK FORGÁCSOLÁS IDEJÉN. A forgácsolás idején keletkező hő. A forgácsolási hőmérséklet. A forgácsolási hőmérséklet meghatározása számítással. 5. A SZERSZÁMKOPÁS ÉS SZERSZÁMÉLTARTAM. A szerszámkopás formái. A minimál árat biztosító éltartam. A maximális teljesítményt biztosító éltartam. 6. A FÉMEK FORGÁCSOLHATÓSÁGA. A forgácsolhatóság meghatározása. A forgácsolhatóság meghatározása a szerszámkopás függvényében. A forgácsolhatóság meghatározása a forgácsolási hő függvényében. A forgácsolhatóság meghatározása a forgácsoló erő függvényében. A forgácsolhatóság meghatározása a megmunkált felületminőség függvényében. A forgácsolhatóság meghatározása a keletkezett forgács alapján. 2
7. A FELÜLETGENERÁLÁS ALAPJAI. Bevezetés a felületgenerálás elméletébe. A generáló görbe és a vezérgörbe meghatározása. A generáló görbe. A generáló görbék osztályozása formájuk szerint. A generáló görbék osztályozása megvalósíthatóságuk szerint. A vezérgörbe. A vezérgörbék osztályozása formájuk szerint. A vezérgörbék osztályozása megvalósíthatóságuk szerint. 8. FELÜLETEK GENERÁLÁSA ESZTERGAGÉPEKEN. Az esztergálás elve. Forgácsparaméterek meghatározása. Forgácsolási erő. Forgácsoló sebesség, Az álló koordinátarendszer meghatározása. Forgásfelületek generálása esztergagépeken. Esztergálással generált forgásfelületek analitikus egyenletei. Elikoidális felületek generálása esztergagépeken. Elikoidális felületek analitikus egyenletei. 9. FELÜLETEK GENERÁLÁSA FÚRÓGÁPEKEN. A fúrómegmunkálások elve. Forgácsparaméterek a fúrógépeken generált felületek esetében. A forgácsoló erő és a csavaró nyomaték lyukak megmunkálása esetén. A forgácsoló sebesség fúrás és süllyesztés esetén. 10. FELÜLETEK GENERÁLÁSA MARÓGÉPEKEN. A marási megmunkálások elve. Forgácsparaméterek a marási megmunkálások esetén. A forgácsoló erő marási megmunkálások esetén. Az álló koordinátarendszer meghatározása marógépeken. Marógépeken generált felületek analitikus egyenletei. 11. EGYMÁST KÖLCSÖNÖSEN BURKOLÓ GÖRBÉK ÉS FELÜLETEK. Görbecsalád burkológörbéje. Felületcsalád burkolófelülete. 12. HENGERES FOGASKEREKEK FOGAINAK GENERÁLÁSA. Homlokkerekek fogainak generálása. Az evolvens profil generálása. Az evolvens profil generálásának sajátosságai. Fésűskéssel generált fogprofil analitikus egyenlet. Fésűskéssel generált fogfelületek analitikus egyenlete. Metszőkerékkel generált fogprofil analitikus egyenlete. Metszőkerékkel generált fogfelületek analitikus egyenlete. 1. Heberger Károly, Kalászi István: A gépgyártás technológiája. Budapest, Tankönyvkiadó, 1972. 2. Dobrota,Dan: Bazele aşchierii şi generării suprafeţelor, Craiova, Editura Sitech, 2006. 3. Diţu, V. Bazele aschierii metalelor : teorie si aplicatii, Bucuresti, Matrix Rom, 2008. 4. Enache, St., Minciu, C. Aşchiere şi scule aşchietoare. Bucureşti, Atelierul poligrafic, 1980. 5. Hollanda, D. Aşchiere şi scule aşchietoare. Reprografia Universităţii Braşov, 1976. 6. Hollanda, D., Mehedinţeanu, M., Ţăru, E., Oancea, N. Aşchiere şi scule aşchietoare. Bucureşti, Editura didactică şi pedagogică, 1982. 7. Hollanda, D. Aşchiere şi scule aşchietoare. Tg. Mureş, Reprografia Institutului de Învăţământ Superior, 1982. 8. Hollanda, D. Bazele aşchierii şi generării suprafeţelor. Vol.I Tg. Mureş, Reprografia Universităţii Petru Maior, 1993. 9. Hollanda,D., Máté Márton. Aşchiere şi scule. Editura Universităţii Petru Maior Tg. Mureş, 2004, ISBN 937-8084-94-4 10. Hollanda,D. A forgácsolás alapjai (Bazele aşchierii). Editura Scientia Cluj-Napoca, 2008. 11. Oprean, A., şi col. Bazele aşchierii şi generării suprafeţelor. Bucureşti, Editura didactică şi pedagogică, 1981. Szakismeretek felmérése 3
A. Mechatronikai rendszerek 1. AZ IRÁNYÍTÓRENDSZEREK FEJLŐDÉSE 2. PROGRAMOZHATÓ VEZÉRLŐK HARDVERFELÉPÍTÉSE: Bitprocesszor alapú programozható vezérlők. Bájt- vagy szóprocesszor alapú programozható vezérlők. 3. PROGRAMOZHATÓ VEZÉRLŐK PROGRAMOZÁSA: PLC-n futó programok és feladataik. PLC programnyelvek. A PLC program végrehajtásának módjai. 4. PLC-K KOMMUNIKÁCIÓS RENDSZERE: Soros átvitel. RS típusú kommunikációs szabvány. Hálózati kommunikáció. ETHERNET-hálózat. Terepi buszrendszerek. 5. HARDVER- ÉS SZOFTVERMEGOLDÁSOK 6. PÉLDÁK PLC ALAPÚ AUTOMATIZÁLÁSRA: Átrakási műveletek vezérlése. Pneumatikus vezérlések. PLC-k rugalmas gyártórendszerekben 7. PLC-S VEZÉRLÉSEK MEGBÍZHATÓSÁGÁNAK NÖVELÉSE 1. Ajtonyi István, Gyuricza István: Programozható irányítóberendezések, hálózatok és rendszerek. Bp., Műszaki Kvk., 2002 2. Bärnkopf, R., Ezer, R., Kiss, P., Máté, S. Hidraulikus Rendszerek Tervezése. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1984. 3. Benjamin, C. Kuo Önműködő Szabályzó Rendszerek. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1979. 4. Csernyánszky, Imre, Kéri, Ferenc Pneumatikus Automatizálás. Pneumatikus Irányítástechnika, Feladatgyűjtemény. Kecskemét, Kecskeméti Főiskola, Műszaki Főiskolai Kar, 2000. Iv.84 5. Csernyánszky, Imre Pneumatikus Irányítástechnika. Irányítóelemek Megválasztása. Oktatási Segédlet, Kecskemét, Kecskeméti Főiskola, Műszaki Főiskolai Kar, 2000. 6. Csernyánszky, Imre Pneumatikus Irányítástechnika. Programvezérlések. Kecskemét, Kecskeméti Főiskola, Műszaki Főiskolai Kar, 2000. 7. Csernyánszky, Imre Pneumatikus Irányítástechnika. Kecskemét, Kecskeméti Főiskola, Műszaki Főiskolai Kar, 2000. 8. Csordás, Zoltán Pneumatikus Irányítástechnika. Bp., Műszaki Kvk., 1966. 9. Dabney, B. James, Harman, L. Thomas Mastering Simulink 4. Prentince Hall, New Jersey, 2001. 10. Forgó, Zoltán, Bevezetés a mechatronikába. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2009 11. Goodwin, C., Graham, Graebe, F., Stefan, Salgado, E. Mario: Control System Design. Prentince Hall, New Jersey, 2001. 12. Histand, B. Michael, Alciatore, G. David Introduction To Mechatronics And Measurements Systems. Mcgraw-Hill, 1999. 13. Lewis, H., Paul, Yang, Chang Basic Control Systems Engineering. Prentice Hall, New Jersey, 1997. 4
14. Pneumatikus vezérléstechnika, pneumatika, elektropneumatika, PLC : oktatási segédanyag. Szerk.Lohoda Klára. Bp., Műegyetemi kiadó, 2001. 15. Tietze, U., Schenk, Ch. Analóg és Digitális Áramkörök. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1990. B. Robotok kinematikája és dinamikája 1. AZ IPARI ROBOT MECHANIKAI STRUKTÚRÁJA: Az ipari robot meghatározása. Robot topológiák ismertetése. A robotstruktúra modellezése 2. MÁTRIX-TRANSZFORMÁCIÓK A ROBOTOK MODELLEZÉSÉBEN: Egy pont térbeli relatív helyzetének meghatározása. Forgásmátrixok meghatározása. Forgatások álló és mozgó tengelyek mentén. Homogén transzformációs mátrix 3. DIREKT GEOMETRIAI MODELLEZÉS: Geometriai modellezés a helyzetmátrixok segítségével. Geometriai modellezés a DH paraméterek segítségével 4. DIREKT KINEMATIKAI MODELLEZÉS (DKM): Lineáris és szögsebességek egyenletei. Iteratív módszer használata a DKM-ben. Jacobi mátrix meghatározása. Az átviteli mátrix módszere a DKM-ben 5. INVERZ KINEMATIKAI MODELLEZÉS (IKM) 6. ROBOTOK DINAMIKÁJA: Tömegeloszlás modellezése. Statikus erők modellezése. Newton-Euler egyenletek 1. Forgó, Zoltán. Bevezetés a robotikába. Sapientia Egyetem, 2005. 2. McKerrow, P. J. Introduction to Robotics. Addison-Wesley Publishing, 1998. 3. Negrean, I., Vuşcan, I., Haiduc, N. Robotics Kinematic and Dynamic modelling. Editura Didactică şi Pedagogică, Bucureşti, 1998. 4. Negrean, I. Kinematics and Dynamics of Robots Modelling. Experiment, Accuracy, Editura Didactică şi Pedagogică, Bucureşti, 1999. 2017. január 25. 5