ÁBTL - 4.2. - 199/1968 /1



Hasonló dokumentumok
UTASÍTÁSA A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BELÜGYMINISZTERHELYETTESÉNEK ÁBTL /8/1968 /1. 8. számú. Budapest, évi március hó 30-án

2000. évi CXXVIII. törvény a közúti közlekedési elõéleti pontrendszerrõl

A legfőbb ügyész 103/1968. száma. a nyomozás felügyeleti feladatokról a Szabálysértési Kódex hatálybalépése után.

Magyar joganyagok évi CXXVIII. törvény - a közúti közlekedési előéleti pontre 2. oldal (3)1 A bírósági határozattal elbírált cselekményhez ren

Belügyminisztérium. S t a t i s z t i k a i a d a t g y ű j t é s - s t a t i s z t i k a i a d a t á t v é t e l a d a t k ö r. c í m.

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA,

T Á J É K O Z T A T Ó. bűnüldözésről


Forrás: ENyÜBS. 18 d 000

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése* Az elítéltek jogai A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő


Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015.

A pontrendszer hatálya alá tartozó egyéb szabálysértések

A Kkt. 20. (1) bekezdés k) pontjának módosítása és a (4a) bekezdéssel történő kiegészítése július 1-jén lép hatályba.

A közvetítői eljárás

A fővárosi és megyei kormányhivatalok által évben ellátott feladatatok részletes statisztikai adatait tartalmazó OSAP adattáblák.

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

Szándékos bűncselekmény elkövetésén tettenérés miatti elfogások száma évek statisztikai kimutatása Bonyhádi Rendőrkapitányág

Rendőri eljárásban regisztrált bűncselekmények számának és nyomozás-eredményességének alakulása az ENyÜBS évi adatai alapján

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG. Mindig a vizsga napján hatályos törvényszöveget kell a vizsgázónak ismernie.

Regisztrált bűncselekmények Összesen

Erdélyi Gábor r. alezredes kapitányságvezető-helyettes február 22.

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

A.21. A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás.

Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA

A közigazgatási szankcionálás

1. A Rendőrségről szóló évi XXXIV. törvény módosítása

20;2 2 6, Bizottsági módosító javaslat. Kövér László úr az Országgyűlés elnöke részér e. Helyben. Tisztelt Elnök Úr!

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATALBAN A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE

Űrlap kizárási indítvány bejelentéséhez B-36 nyomtatvány

2 82/A. (1) A bíróság a 82. -ban foglaltakon kívül kivételesen, a társadalombavalóbeilleszkedés elősegítéseérdekében elrendelhetiapártfogó felügyeleté

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e

Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész

T Á J É K O Z T A T Ó. az ügyészi szervek évi büntetőjogi ügyforgalmáról A BÜNTETŐJOGI SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI

G Y O R S T Á J É K O Z T A T Ó. a Magyar Köztársaság ügyészi szerveinek évi büntetőjogi ügyforgalmáról

FELKÉSZÜLÉSI KÉRDÉSSOR i g a z g a t á s r e n d é s z e t

Az alaptalanul alkalmazott szabadságkorlátozásért járó kártalanítás

Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán. I. félév

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete

A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása. a bírói gyakorlatban

A belügyminiszter. /2014. ( ) BM rendelete. a pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtásáról

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013

Önkormányzat- Rendőrség kérdőíves felmérés 2015.

Összes regisztrált bűncselekmény

Kollokviumi kérdések büntetőeljárási jogból 2011/12-es tanévtől visszavonásig

a Kormány /2012. (.) Korm. rendelete

30/2013. (VI. 28.) BM rendelet. a rendőrség katonai nyomozó hatóságairól és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról. 1. A katonai nyomozó hatóságok

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola. A főiskola hallgatóinak fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE

Büntetőjog II. Igazságügyi igazgatási alapszak

Fiatalkorúak

Nyíregyházi Egyetem SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

KONCEPCIÓ. Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2010

99/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet

A Bírósági Határozatok című folyóiratban évben megjelent határozatok

A SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG ÉVI TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE

Helye a közigazgatásban, fogalmak

H A T Á R O Z A T. h e l y t a d o k.

Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna

Közigazgatási szankciótan

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 16/2005.(IV.28.) KGY. r e n d e l e t e

A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok

A KOLLÉGIUM FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI ÜGYEK ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDJE

Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testületének. 28/1995. (IX. 11.) ÖR számú rendelete

Óbuda-Békásmegyer Közterület-felügyelet

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

Magyar Precíziós Légfegyveres Országos Sportági Szövetség FEGYELMI SZABÁLYZAT

MAGYAR KÖZLÖNY 75. szám

Óberling József r. ezredes rendőrségi főtanácsos ORFK Közlekedésrendészeti Főosztály vezetője

FEGYELMI SZABÁLYZAT. A Baráti Kör tagsága tekintetében első fokon a Választmány, másodfokon a Közgyűlés rendelkezik fegyelmi jogkörrel.

2. oldal A VÁDELŐKÉSZÍTÉS, A NYOMOZÁS TÖRVÉNYESSÉGE FELETTI FELÜGYELET, A VÁDEMELÉS Hatásköri és illetékességi szabályok 3. (1) A büntetőügyben eljáró

B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

ÓBUDAI EGYETEM KOLLÉGIUM

BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG STATIKUS RÉSZÉHEZ NAPPALI ÉS LEVELEZŐ TAGOZATOS HALLGATÓK RÉSZÉRE

TARTALOMJEGYZÉK Általános rendelkezések A Tagkollégium Fegyelmi Bizottsága A fegyelmi eljárás formai és tartalmi követelményei, az elj

ÜDVÖZÖLJÜK VENDÉGEINKET!

Szabálysértési eljárás

A.22. Kitiltás és kiutasítás. A mellékbüntetés jellemzői. A közügyektől eltiltás

SZIGORLATI KÉRDÉSEK BÜNTETŐELJÁRÁSI JOGBÓL (2018-tól visszavonásig)

T/ számú törvényjavaslat. a büntetőeljárások időszerűségének javítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról

A büntetés kiszabása

A TÁRGYALÁS ELİKÉSZÍTÉSE

Fővárosi Munkaügyi Bíróság

A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok

PANNON EGYETEM Kollégiumi Tanács

Rendőrkapitányság Szekszárd Mellékletek

74. A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSÉNEK ALAKI SZABÁLYAI

A szabálysértési elzárás problematikája fiatalkorúak vonatkozásában. Szerző: dr. Faix Nikoletta november 11.

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON

NYILATKOZAT a baleset (sérülés) körülményeiről

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2017

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! V É G Z É S T :

B NÖZÉS ÉS LEGF BB ÜGYÉSZSÉGE

BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG 2013/2014. TANÉV TAVASZI FÉLÉV

Átírás:

LEGFŐBB ÜGYÉSZ Ig. 199/1968. Legf.Ü.sz. MÁSO LAT. 1 A legfőbb ügyész 3/1968. számú utasítása a közúti közlekedési szabályok megszegői felelősségre vonásának egyes kérdéseiről. I. A közúti közlekedés rendjének biztosítása a bekövetkezett közúti balesetek előidézésében vétkes személyeknek gyors és a jogalkalmazás jogpolitikai elveinek mindenben megfelelő felelősségre vonását teszi az illetékes szervek köteleségévé Az e tárgyban kiadott 5/1964. Legf. Ü.sz. utasítás hatályba lépése óta eltelt időszak jóreszt kedvező tapasztalatai ellenere is megállapítható, hogy a közúti közlekedési balesetek okozása miatti felelősségre vonás során a jogalkalmazás jogpolitikai elvei fokozottabb differenciáltsággal még hatékonyabban érvényesíthetők. A közúti közlekedési szabályoknak azokat a megszegőit, akik bűntettet nem követtek el, szabálysértés miatt kell fele lőssé tenni. A megelőzés és visszatartás érdekében fokozott figyelmet kell fordítani az igazgatásrendészeti intézkedésekre is. A nyomozás színvonalának további emelésével is biztosítani kell a jogalkalmazás jogpolitikai elveinek megfelelő érvényesülését. Mind a büntető, mind a szabálysértési eljárásban hatékonyabban kell vizsgálni a közlekedési baleseteket előidéző okokat és körülményeket, különösen az olyan tényező ket, mint az útviszonyok jelzési rendszer fogyatékosságai, a nem megfelelő műszaki állapotban lévő járművek forgalomba bocsátása stb. Arra kell törekedni, hogy az eljárás a közúti baleset összes okait felderítse és az annak előidézésében vétkesek valamennyien felelősségre vonásban részesüljenek. ÁBTL - 4.2. - 199/1968 /1

- 2 - I I. A fentebb meghatározott elveknek megfelelő gyakorlat kialakítása érdekeben a Magyar-Népköztársaság ügyészségéről szóló 1959. évi 9. számú tvr. 3.. d./ pontja alapján - valamennyi nyomozó szervre kötelezően - az alábbi adom: utasítást 1./ Olyan közúti közlekedési balesetnél, amelynél bár személyi sérülés nem történt, de valaki - a balesetért egyedül hibáztatható járművezetőt ide nem értve- az élet, vagy testi épséget, vagy egészséget közvetlenül veszélyeztető helyzetbe kerül és a baleset körülményeiből a közvetlen veszély fennforgása kétséget kizáróan megállapítható, az ügy szabálysértésként nem bírálható el, ennél fogva az eset összes körülményeinek figyelembevételével kell a büntető eljárás megin dítása, illetve a nyomozásnak a Be. 104/A., vagy a Be. 105..-a alapján való megtagadása kérdésében dönteni. Olyan vétkesen okozott közúti közlekedési balesetnél viszont, amelynek következtében senki sem sérült meg, illetve senki sem került közvetlen veszélyhelyzetbe, úgyszintén amikor a balesetet előidéző és azért egyedül hibáztatható járművezető sérült meg, vagy került közvetlen veszélyhelyzetbe, közlekedési szabálysértés miatti felelősségre vonás iránt kell intézkedni. 2./ Közlekedési szabálysértés megállapítása esetén a nyomozás megtagadásáról, csak akkor kell határozni, ha az elkövető meghalt, ha az ügyben büntetőfeljelentést tettek / a baleset bejelentése nem minősül feljelentésnek/, végül ha a Magyarországon ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok állományába tartozó személyek közúti baleseti ügyeiben a baleset bekövetkezése miatt magyar állampolgár is felelős. Ha a közlekedési szabálysértést külföldi állompolgár, vagy mentelmi jogot élvező országgyűlési képviselő követte el, a helyszínen intézkedő rendőr köteles meg állapítani, hogy a szabálysértő külföldi állampolgár nem élvez-e diplomáciai, vagy egyéb személyes men tességet. E megállapításról, illetve a mentelmi jog fennállásáról a jelentésben nyilatkozni kell, hogy a bírságoló szerv a 32/1955. /VI.8./ Mt. számú rendelet 21..-ában foglalt rendelkezésnek megfelelően járhasson el. ÁBTL - 4.2. - 199/1968 /2

- 3 - Ha a közlekedési szabálysértés elkövetője katona /Btk. 103../1/ bek. és Btk.32../ a feljelentést az elbírálásra illetékes parancsnoknak /vezetőnek/ kell közvetlenül megküldeni. A közúton történt olyan eseményekre vonatkozó iratokat, amelyek sem közlekedési szabálysértéssel, sem bűntett elkövetésével nincsenek összefüggésben és az ügyben büntető feljelentést nem tettek, irattárba kell helyezni. 3./ Azokban az esetekben, amelyekben a közúti közlekedési baleset következményeként - a balesetért egyedül hibáztatható járművezetőt ide nem értve - más személy könnyű testi sértést szenvedett, a nyomozás elrendelése iránt kell rendszerint intézkedni, ha az elkövető a könnyű testi sértéssel járó közúti közlekedési balesetet azáltal okozta, hogy a/ a gépjárművet szeszesital hatása alatt lévő álla potban vezette; b/ gépjárművet anélkül vezetett, hogy a megfelelő érvényes vezetői engedéllyel rendelkezett volna, vagy a gépjármű vezetését ilyen engedéllyel nem rendelkező személynek engedte át és a baleset előidéző oka a gépjárművezetésben való járatlanság volt; c/ szeszesital hatása alatt lévő személynek a gépjár mű vezetését átengedte, vagy ilyen állapotban lévő személyt - munkakörénél fogva - a vezetésre utasított és a baleset előidéző okai között az italos állapot szerepelt, mégpedig olyan esetben is, ha a könnyű testi sértést a vezetést átvevő személy szenvedte el /a Legfelsőbb Bíróság Bk. 249.sz. állásfoglalása./; d/ megsértette az elsőbbség megadására, vagy az elő zésre vonatkozó közlekedési szabályokat; e/ olyan gépjárművet vezetett, amelynek kormányberendezése, illetőleg lábféke üzemképtelen állapotban volt; f/ nem tett eleget a járművek kivilágításaira, különösen az arra szóló rendelkezésnek, amely gépjárműve fényszórójának szembe jövő járművel való találkozásnál kötelező tompítására vonatkozik. 4 ÁBTL - 4.2. - 199/1968 /3

- 4 - Ezekben az ügyekben az elrendelt nyomozás lefolytatását követően a baleset következményeire az elkövető addig tanúsított közlekedési fegyelmére tekintettel kell a felelősségre vonás módjáról határozni /a nyomozás megszüntetése a Be. 160./1/ bek. f/ pontja, illetve a Be. 161..-a alapján, vagy a Be. 192..-a alkalmazásának indítványozása./ Sorállományú katonával szemben a Be. 192..-ának indítványozása helyett általában a Be. 352.. /2/ bekezdésének megfelelő határozatot kell hozni, vagy vádiratot kell benyújtani és katonai fogdában kiszabható szabadságvesztést indítványozni. 4./ Ha a könnyű testi sértéssel, járó közúti közlekedési balesetet az elkövető nem a 3./ pontban felsorolt közúti közlekedési szabályok megszegésével idézte elő és a bűntett társadalomra veszélyességének csekély foka indokolja a büntetőeljárás lefolytatása helyett a nyomozásnak a Be. 104/A..-a, illetve a megfelelő feltételek fennforgása esetén a Be. 105..-a alapján való megtagadása iránt kell rendszerint intézkedni. A katonai büntető eljárásban a Be. 104/A..-a alapján hozható intézkedés a katonai ügyész feladata. 5./ A társadalomra veszélyesség csekély fokára, következésképpen a Be. 104/A.. és a Be. 105.. alkalmazhatóságára utalnak különösen az alábbi körülmények: a/ Ha az elkövető által megszegett közlekedési szabály sem tartalmát, sem a szabályszegés módját tekintve nem jelentős, b/ ha az okozott sérülés jelentéktele n, c/ ha a sérült az elkövető hozzátartozója, d/ ha a baleset folytán az elkövető maga is megsérült, vagy egyébként jelentékeny hátrány érte. 6./ Ha közúti közlekedési baleset folytán súlyos testi sértést okozó gondatlan veszélyeztetés bűntette állapítható meg, az elkövető bírósági felelősségre vonásától általában nem lehet eltekinteni. A halálos eredménnyel járó, illetőleg tömegszerencsétlenséget előidéző közúti közlekedési balesetek okozóival szemben indított büntető eljárás gyors lefolytatásával oda kell hatni, hogy az ilyen balesetek előidézésében vétkesükkel szemben a bekövetkezett súlyos ÁBTL - 4.2. - 199/1968 /4

- 5 - eredménnyel és bűnösségük fokával arányos büntetőjogi következmények mielőbbi alkalmazásával a büntetés nevelő és megelőző hatása érvényesüljön. Hasonló módon kell eljárni azokkal szemben is, akik mások életét, testi épségét, egészségét szándékosan teszik ki közvetlen veszélyhelyzetnek. 7./ Az Utasítás 6./ pontjában felsorolt esetekben, amennyiben annak feltételei fennforognak, indítványt kell tenni a foglalkozástól való eltiltás mellékbüntetésének kiszabására is. A megfelelő mellékbüntetés kiszabá si gyakorlat kialakítása érdekében a közlekedési ügyész következetesen éljen fellebbezési óvással. 8./ Az újabban kialakított igazságügyi orvosszakértői gyakorlat, az alkoholos befolyásoltság fennállását a Wid mark féle vizsgálati módszerrel meghatározott véralko holtöménység 0,8 ezrelékes értékénél állapítja meg, ezért a Btk. 194..-aban meghatározott bűntett /járművezetés ittas állapotban/ rendszerint csak a fenti esetben valósul meg. Erre tekintettel a 0,8 ezrelékes véralkoholtöménységet nem okozó szeszesital fogyasztás miatt - az egyéb feltételek fennforgása eseten - a KRESZ 46.. /3/ és /4/ bekezdésében foglalt rendelkezések megszegése címén szabálysértési eljárást kell kezdeményezni. Amennyiben a rendőrség által beszerzett véralkoholvizs gálati eredmény szerint a véralkoholtöménység a 0,8 ezrelékes értéket meghaladta, a Btk. 194.-ában meghatározott bűntett alapos gyanúja fennforog és ezért a nyomozás elrendelése iránt kell intézkedni. Az enyhén alkoholos befolyásoltság állapotában gépjárművet vezetők ellen általában a Be. 192.-ának alkalmazását indokolt indítványozni. Ha a katonai személynél a véralkoholtöménység a 0,8 ezrelékes értéken alul van, az eljáró rendőri szerv az elkövető illetékes parancsnokát /vezetőjét/ értesíti. Amikor a véralkoholtöménység a 0,8 ezrelékes értéket meghaladja, az illetékes katonai ügyész az Utasítás 3./ pontjának utolsó bekezdésében foglaltak szerint jár el. Visszaesőkkel, vagy súlyos alkoholos befolyásoltság állapotában vezetőkkel szemben indokolt a nagyobb szigor alkalmazása, ezért a vádiratban tárgyalás kitűzését kell indítványozni. Ilyen esetekben az ügyésznek a tárgyaláson részt kell vennie. A vádképviseleti ÁBTL - 4.2. - 199/1968 /5

- 6 - és fellebbezési óvási gyakorlat következetességével biztosítani kell azt, hogy a notóriusan italozókkal szemben a biróság hatékonyabban alkalmazza a kellő időtartamban megallapított foglalkozástól való eltiltás mellékbüntetését is. 9./ Ha a gondatlansággal okozott közúti közlekedési balesetnek csak a társadalmi tulajdonban a bűntetti értékhatárt meghaladó összegű kár volt a következménye, a társadalmi tulajdon gondatlan megrongálása miatt a nyomozásnak a Be. 104/A..-a alapján való megtagadására az egyéb vagyon elleni büntettek körében követendő jog politikai elvek az irányadók. A társadalmi tulajdon gondatlan megrongálásának bűn tette elbírálásánál a kisebb súlyú minősítés, következésképpen a Be. 105.. illetve 161..-ának alkalmazása kérdésében a magatartás gondatlanságából kell kiindulni. Ehhez képest tehát nincs akadálya kisebb súlyú minősítésnek azokban az esetekben sem, amelyekben a közúti közlekedési balesetek következtében a társadalmi tulajdonban okozott kár összege a 30. 000 Ftot nem haladja meg. 10./ A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés nyomozása során körültekintően vizsgálni kell, hogy a bekövetkezett közúti közlekedési balesetet előidéző okok és körülmények között nincsenek-e olyanok, a melyek akár önállóan, akár a járművezető vétkessége mellett a közutak nem megfelelő kiépítésével, karbantartásuk elmulasztásával, a közúti jelzések hiányosságaival, a forgalomszervezésf vagy forgalomirányítás fogyatékosságaival függnek össze. Gondos vizsgálat tárgyává kell tenni azt is, hogy a járművek megfelelő műszaki állapotban vesznek-e részt közúti forgalomban és az ezzel kapcsolatos kötelességek megszegése miatt a gépjárművezetőn kívül nem terhel-e más személyt is büntetőjogi felelősség. A nyomozó hatóságok minden olyan esetben, amikor a közúti közlekedési balesetek okai között a fentebb felsorolt, vagy egyéb más mulasztást, hiányosságot állapítanak meg, az indokolt büntetőjogi felelősségre vonás mellett a Be. 13.. alapján kötelesek intézkedni és az intézkedés eredményét figyelemmel kisérni. 11./ A nyomozó hatóságoknak fokozottabb figyelmet kell fordítani a büntető eljárásban alkalmazott és a terheltek személyi szabadságát korlátozó kényszerintézkedések törvényességére. ÁBTL - 4.2. - 199/1968 /6

T \ - 7 - Az előzetes letartóztatás elrendelésére az egyéb feltételek hiányában pusztán a közúti közlekedési baleset súlyos eredménye nem szolgálhat alapul. Közúti közlekedési balesettel kapcsolatos büntető eljárásban a Be. 120../1/ bekezdés b./ és c./ pontjára alapított előzetes letartóztatás elrendelése általában csak a súlyos eredménnyel járó szándékos veszélyeztetés /Btk. 258.. /3/ bek.ii. és III. tétele. / és a segítségnyújtás elmulasztásának bűntette miatt indokolt, mégpedig az utóbbi esetben akkor, ha az elkövető a helyszínről megszökött, vagy a nyomok, illetve egyéb tárgyi bizonyítékok megsemmisítésével, megváltoztatásával törekszik m agát a büntető eljárás alól kivonni, illetőleg a nyomozás eredményét meghiúsítani. A Be. 120../1/ bek. c./ pontjára alapított előzetes letartóztatás elrendelése iránt rendszerint akkor lehet intézkedni, ha az eredményében is kiemelkedően súlyos közúti közlekedési balesetet annak okozója a közlekedési szabályok feltűnően durva megszegésével idéz te elő és ez a magatartása a közúti közlekedési balesetet nagyobb számban észlelők körében a köznyugalom megzavarására alkalmas módon keltett felháborodást. 12./ A közlekedési szabálysértések miatt indult eljárások törvényességének felügyelete során a közlekedési ügyésznek biztosítani kell azt, hogy a jogalkalmazás jogpolitikai elvei a szabálysértési eljárásban is kellő differenciáltsággal érvényesüljenek. Szabálysértési ügyben a közlekedési ügyészek - az eljárási szabálysértéseket ide nem értve - abban az esetben nyújtsanak be óvást a törvénysértő határozat ellen, ha a szabálysértési hatóság bűntettet megvalósító olyan közúti közlekedési balesetet bírált el, amelynek előidézése miatt bírósági felelősségre vonás lett volna indokolt. Amennyiben a szabálysértési hatóság bírósági felelősségre vonást ugyan nem igénylő, de bűntettet megvalósító közúti közlekedési balesetek ügyében jár el, a közlekedési ügyészek éljenek felszólalással és biztosítsák, hogy a bűntettet megvalósító közlekedési baleseteket a büntető eljárás lefolytatására vagy annak megtagadására hatáskörrel és illetékességgel rendel kező nyomozó hatóságok, illetve az ügyész bírálja el. ÁBTL - 4.2. - 199/1968 /7

- 8 - Az Utasítás 1968. évi március 1. napjával lép hatályba és rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Ezzel egyidejűleg a közúti közlekedési sza bályszegések üldözésének egyes kérdéseiről szóló 5/1964. Legf. Ü. számú utasítás továbbá az annak végrehajtásával kapcsolatos és az Ügyészségi Közlöny 1967. évi 4. számában közzétett 24. számú állásfoglalás a/ d/ pontjai hatályukat vesztik. Budapest, 1968. évi február hó 24. napján. Dr. Szénási Géza s.k. A másolat hiteles. /Gazdik Edéné/ I.o.sgt. ÁBTL - 4.2. - 199/1968 /8