KEREKEGYHÁZA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

KEREKEGYHÁZA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV 1

TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 3 2. Kerekegyháza bemutatása 5 3. Örökségünk 7 4. Eltérő karakterű településrészek Kerekegyházán 9 Városmag 10 Régi településrész 12 Újabb településrész 13 Új beépítésű településrész 14 Gazdasági területek 15 Beépítésre nem szánt területek 17 5. Építészeti útmutató 22 Városmag 23 Régi, újabb és új beépítések 28 Kerítések 35 Kertek, kerti építmények 38 Erkélyek, tornácok 40 Ajtók, ablakok 41 Részletek 42 6. Mai példák 43 7. Utcák, terek 46 8. Hirdetések, reklámtáblák 47 2

BEVEZETÉS 1 A település megjelenése, arculata tükrözi annak történetét, lakóinak ízlésvilágát, gazdasági helyzetét. Az egyes építészeti korszakok nyomait fellelhetjük, az összkép mégis lehet egységes. A házak is különbözhetnek, de ha nincsenek tekintettel egymásra, élhetetlen környezetet alakíthatnak ki. Az utcák, terek összképe sokat elmond a közösség életéről, a közterületek rendezettsége, növényzete, az utak, járdák mind-mind sajátságos helyi hangulatot teremthetnek. Nagyon fontos az újonnan kialakuló utcák térés tömegformálása. Nem kell, hogy minden ház egyforma legyen, de a hasonló épületmagasság, az egymáshoz illeszkedő tetőidomok, a jellegükben nem eltérő kerítések, az épületek közötti közel azonos távolság egységes utcaképet eredményez. A kézikönyv segíteni kívánja a település bemutatásával, az értékek megismertetésével és az útmutató résszel az olvasókat, hogy olyan házat tudjanak építeni, ami büszkeséggel töltheti el őket, és a település képéhez illeszkedik. Ez a kézikönyv nem szakembereknek készül, hanem Önöknek, Építtetőknek, akiknek fontos a természeti és az épített környezet. Forgassák nyitott szívvel és merítsenek belőle ötleteket, gyarapítsák jó példákkal. 3

1 Bevezetés A kézikönyv alapjául szolgál a település arculatát, a településképet szabályozó helyi önkormányzati rendeletnek, melyben rendelkezni kell és lehet arról, hogy milyen épületek épülhessenek, milyenek ne épülhessenek, hova és milyen reklámhordozók kerülhessenek vagy ne kerülhessenek, milyen anyagok és színek használhatók. Ebben a rendeletben fog szerepelni a helyi értékek védelme és ennek támogatási, finanszírozási rendszere. 4

KEREKEGYHÁZA BEMUTATÁSA 2 Az 1856-ban alapított Kerekegyháza város a megyeszékhelytől északnyugatra, 19 km-re a Homokhátságon fekszik, az 52-es út felől, valamint az M5 autópályán Lajosmizse felől is megközelíthető. A település már az Árpád-korban létezett, egy kör alakú templomról kapta nevét. Az itt élő emberek ősei pásztorkodással, földműveléssel, halászattal foglalkoztak. Szabályos településszerkezet, széles utcák, tágas terek, nagy zöldfelületek jellemzik. Mai lakói mezőgazdaságból, helyi ipari tevékenységből, vendégfogadásból élnek. A kerekegyháza-kunpuszta védett területen ősgyep, szikes puszta, ősborókás jellemzi az eredeti szépségében megőrzött szép és tiszta természeti környezetet. A kedvező természeti adottságokra épülő idegenforgalom meghatározó a város életében. A jelentős szálláshely-kapacitással rendelkező településen az üdülőtanyák egy része külföldi- tulajdonban van. A vendégek megtekinthetik a Rendek Tanyamúzeumot, a Kunpusztai református templomot, a Halász tanyát és a római katolikus templomot, a Langó-kápolnát, valamint tavasszal az országos távlovagló bajnokságot, és az októberi szüreti felvonulást. 5

2 Kerekegyháza bemutatása 1 Látnivalók, kirándulási lehetőségek: Római katolikus templom (1913), Szent István tér Református templom (1911) Szent István tér Langó-kápolna Temetőben Kunpusztai református templom (1901) Kunpuszta Kunpusztai régészeti leletek Kunpuszta - Herczegegyháza Rendek Élőtanya (tanyamúzeum, biogazdaság) (Rendek Lászlóné) Kunpuszta tanya 81. 76/710-962 S. Nagy-tanya (népi ház) Kunpuszta dűlő 50. Halász tanya (népi ház) Kondor-tó partján Borbély Béláné magángyűjteménye Jókai u. 7. Helytörténeti gyűjtemény Szent István tér 4. Kerekegyháza-kunpuszta KNP védett területe (szikes puszta, Búhegyi ősborókás, Kunpusztai nádas) Kondor-tó, madárvárta KNP védett területe a várostól délnyugatra 6

ÖRÖKSÉGÜNK 3 A település története az Árpád-korra nyúlik vissza, amikor is egy kör alakú templom épült, ahonnan a város a nevét kapta. Az első írásos dokumentumok 1323-ból származnak. Az itt élő emberek ősei a régmúlt időben pásztorkodással, földműveléssel, halászattal foglalkoztak. A hagyományok, a szellemi és tárgyi örökség e múltból ered. A régészeti leletek azt mutatják, hogy már az ősidők óta különböző népcsoportok éltek ezen a területen: avarok, bolgárok, szlávok, szarmaták. A település első jelentősebb tárgyi emléke egy majdnem kör alakú templom alapzata, melyet valószínűleg a XI-XIII. században építettek. 1323- az első írásos emlék, mely szerint a falu Kerekegyházi Folkus fia István kezében volt. A XVI. Században török hódoltság alatt áll; ez időben a falu neve mind a török kincstári adminisztrációban, mind pedig a királyi adománylevelekben szerepel. 1702- I. Lipót a jászkun településekkel együtt eladja a területet a Német Lovagrendnek. 1745- Mária Terézia engedélyével az eladott területek lakossága visszaváltja azt, melynek túlnyomó részét Jászárokszállás váltja meg, ezért a falu neve Jászkerekegyháza lesz. A címerbe így kerül a jász vitéz, jobb kezében a jász kürttel. 7

3 Örökségünk 1856- Farkas János 1848-as honvédszázados vezetésével megindul a török hódoltság alatt kihalt terület újratelepítése. Az első telepesek: jászok, svábok, tótok, csehek, morvák és sziléziaiak. 1900- A település hivatalos neve: Kerekegyháza község. 1901- A református gyülekezet Baksay Sándor püspök adományának segítségével templomot épít Kunpusztán. 1910- Kerekegyháza népessége 4450 főre emelkedik. A lakosság fő foglalkozása a földművelés. A futóhomokot kezdetben erdő, majd később szőlő és gyümölcsös telepítéssel kötik meg. 1913- A Szent István római katolikus templom megépülése. Ez az ország első vasbeton szerkezetű temploma, és mint ilyen, ipartörténeti műemlék. 1915 1920- A Községháza építése. 1927- Megépül a Kerekegyházi Általános Iskola épülete. A II. világháború előtt Kerekegyháza kimondottan agrárfalu. Főleg a zöldségtermesztés paradicsom, sárgarépa, tarlózöldbab és a gyümölcstermesztés alma, sárgabarack, szilva jelentős. A növénytermesztés mellett fejlődik az állattenyésztés is (szarvasmarha és lótenyésztés). A II. világháború után a település gazdasági és társadalmi szerkezete alapvetően átalakul. A korábban szinte kimondottan mezőgazdasági jellegű községből ipari mezőgazdasági község lesz. Gazdaságának profilját az élelmiszeripar (baromfi, tej, tojás, üdítő) és a fémtömegcikk gyártás jellemzi 1961- Megépül a Katona József Művelődési Ház, ahol ismeretterjesztő foglalkozásokat és egyéb előadásokat is tartanak. Az intézmény keretében különböző kulturális és művészeti csoportok működnek, amelyeknek kiemelkedő szerepük van a helyi hagyományok őrzésében. 8

ELTÉRŐ KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK 4 Az Árpádházi királyságig visszanyúló település mind a tatárjárás alatt, mind a török hódoltság folyamán elpusztult, önálló községgé 1856-ban alakult. A tervezett alaprajzú, az északi iránytól cca. 45 -os szöggel elforduló utcarendszer jellegzetes karaktert képez. A község legrégebbi magjának tekinthető a 600x1800 m-es terület. Északnyugatidélkeleti irányú, 36-38 m-es szélességű utak határolják. (Dózsa Gy.- Zrínyi- Széchenyi- Szilágyi J. utcák) Mindkét irányban 2-2, 20-20 m-es szélességű utca tagolja. Ezen belül helyezkedik el a városias képet mutató településközpont, a téglalap súlypontjában, a Fő utcára és a Kossuth utcára felfűzve, kereszt alaprajzzal. Ezt tekintjük a városmag területének. E központi mag fejlődött az előző 150 évben elsősorban északkeleti irányban, (újabb falusias településrész) az utóbbi években pedig északnyugat felé (új beépítésű településrész). 9

4 Eltérő karakterű településrészek A történeti központ része a településrendezési terv szerint is településközpont vegyes területbe sorolt városmag, ahol az intézmények sűrűsödnek. Itt van a város két temploma is, (katolikus, református) tornyai messziről jelzik a központot. A város központja a Szent István tér a két főtengely (Fő utca, Kossuth L. utca) kereszteződésében alakult ki. Itt találhatók Kerekegyháza, valamint a környék lakosságát is kiszolgáló alap- és középfokú intézmények. Az igazgatási és társadalmi, szociális és egészségvédelmi, művelődési és kulturális, oktatási, testnevelési és sport, ellátási és szolgáltatási intézmények megfelelő helyen és nagyrészt megfelelő nagyságrendben állnak a lakók rendelkezésére. Az alapításkor kialakított telekméret (1200-1300 m 2 ), beépítési mód (előkert nélküli, északnyugati oldalhatáron álló) mind a mai napig meghatározza a település központi részének karakterét, melyre alapvetően a rendezettség, tágasság, szellősség, a zöldfelületek nagy aránya a jellemző. Beépítési módja a TRT-ben részben zártsorú, mely beépítési mód egyre jellemzőbbé válik, erősítve a városközponti jelleget. Natúr színű cserépfedés jellemzi, az épületek általában nyeregtetősek és 35-45 fok hajlásúak. Vegyesen utcával párhuzamos, utcára merőleges gerincűek. Az utcával párhuzamos gerinc általában a középületeket jellemzi. 10

4 Eltérő karakterű településrészek VÁROSMAG Művelődési ház, előtte nagy park Városháza Református templom Református parókia Könyvtár Lakóház üzletekkel 11

4 Eltérő karakterű településrészek RÉGI TELEPÜLÉSRÉSZ A városmagot szegélyező lakóterület csakúgy, mint a városmag a város legrégebbi része. A falusias, telkes, családi házas beépítés a meghatározó. A telekméret 1200-1300 m 2, néhol hosszában megosztott. A lakóházak általában utcavonalra, előkert nélkül épültek, de előfordul előkertes beépítés is. Oldalhatáros beépítés a jellemző. Natúr színű cserépfedés az általános, az épületek jellemzően nyeregtetősek és 35-45 fok hajlásúak. Vegyesen utcával párhuzamos, utcára merőleges gerincűek. Kontyolt tetővel fedettek, de nem ritka a sátortetős fedés sem. Ahogy haladunk a városközponttól kifelé, egyre inkább az utcára merőleges gerinc és a kontyolt tetőidom jelenik meg. Petőfi utca Dózsa György utca 12

ÚJABB TELEPÜLÉSRÉSZ A Széchenyi utcától északkeletre, a Dózsa György utcától délnyugatra, illetve a bejárati utak mentén kialakított lakóterületek karaktere az előbbiekhez hasonló, a telekméretek még általában 1000 m 2, fölöttiek, a telekszélesség 20 m körüli. Jellemzően falusias karaktert mutat. Natúr színű hornyolt cserépfedés jellemzi, az épületek a Dózsa György utcában még leginkább sátortetősek vagy kontyolt tetővel fedettek, a Széchenyi utcában és a tőle északkeletre fekvő utcákban már inkább utcára merőleges gerincű nyeregtetővel fedettek, gyakran tetőtér beépítésesek. A tetősík a sátortetős épületek esetében 35 fok körüli hajlású,. Előfordul 1-1 utcával párhuzamos vagy utcára merőleges gerincű épület is. Az 1960-as évek és az 1970-es évekre, 1980-as évek elejére jellemző homlokzatképzés a meghatározó. 13

4 Eltérő karakterű településrészek ÚJ BEÉPÍTÉSŰ TERÜLETEK A Zrínyi utcától északnyugatra, illetve Széchenyi utcától északkeletre lévő területek kiegészítéseként alakultak ki az új beépítésű területek. A beépítési mód itt is jellemzően oldalhatáros, de a telekméretek már szerényebbek mintegy 1000 m 2 körüliek, szélességük 15-16 m. Földszintes, tetőtér beépítés nélküli, előkertes beépítés az általános. Egy sorházas beépítés is elkészült. A terület építészeti karaktere inkább kertvárosias, mint falusias. Vegyes színű betoncserép fedés jellemzi kontyolt tetőidommal, 30 fok alatti tetőhajlással. Terjedőben van a mai korra jellemző, egyébként tájidegen mediterrán stílusú építés is. 14

4 Eltérő karakterű településrészek GAZDASÁGI TERÜLETEK Kerekegyháza gazdasági területei a belterületen, az ipari, és kereskedelmi, szolgáltató tevékenység elsősorban a lakóterület szomszédságában a település északnyugati részén található (Kölcsey Farkas I. Dohány utca). A jelentősebb vállalkozások ma külterületen, de a belterülettel közvetlenül határosan helyezkednek el. Különösen jelentős az 5214-es számú szabadszállási út mentén települt König KFT (fémipar), valamint a baromfivágóhíd. Az élelmiszeripart képviseli a tejüzem, és üdítőitalt előállító vállalkozás. Megjelentek a vállalkozások az 5214-es számú út mentén a belterület déli oldalán is. Általában földszintes, szabadon álló csarnoképületekkell történő beépítés jellemző. Vegyes színű hullámpala és acél trapézlemez fedés jellemzi nyeregtetővel 30 fok alatti tetőhajlással. 15

4 Eltérő karakterű településrészek Gazdasági területek 16

4 Eltérő karakterű településrészek BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Kerekegyháza nagy mezőgazdasági művelésű külterülettel rendelkezik, de erdőterületekben sem szegény. Településképi szempontból meghatározók a régészeti érdekű területek és a régészeti lelőhelyek területe, a természetvédelmi területek: (a NATURA 2000 terület, az országos jelentőségű természetvédelmi terület, ex-lege szikes terület és ex-lege lápok, az országos ökológiai hálózat magterülete és ökológiai folyosó területe; a tájképvédelmi terület az egyedi tájérték területe. Ezekben bővelkedik a város. - Országos jelentőségű természetvédelmi terület a Kondor tó, melynek egy része Kerekegyháza külterületén Kunpusztán található. A térség legnagyobb szikes tava 1983-ban száradt ki, majd 1999-ben átmenetileg ismét vizes élőhellyé alakult. - Helyi természetvédelmi terület: Kunpuszta, Közlegelő, Homokbuckás borókás nyáras - Hagyományos dűlőúthálózattal feltárt jellegzetes domborzatú sortanyás pusztai táj - Szabályos dűlőutakkal feltárt jellegzetes domborzatú, rét-legelőkkel tarkított alföldi táj - Tanyai turizmus fejlesztésére alkalmas gyenge termőképességű, de kedvező táji adottságú terület Az elmúlt időben a növénytermesztés vesztett gazdasági jelentőségéből (aszály, talajvízszint süllyedése, szél pusztító hatása stb.) helyette a takarmánytermesztésen alapuló állattenyésztés, a baromfi, vízi szárnyas, tojótyúk tartása és feldolgozása került előtérbe. Turisztikai érdekességét a térség elsősorban földrajzának, a kiskunsági táj sajátosságainak, a végtelenbe nyúló pusztáinak, az egymásba omló homokbuckáinak, a homoki tölgyeseknek, az ősborókások világának, az apró hófehér tanyáknak és gémeskútjainak, Európa szerte egyedülálló növény- és állatvilágának köszönheti. 17

4 Eltérő karakterű településrészek Beépítésre nem szánt területek A homokbuckás, mozgóbuckás sziki mélyedéseivel ritka növény- és állatvilágával (árvalányhaj, homoki csenkesz, homoki báránypirosító, homoki rózsa, ugartyúk, szürke gém stb.) Búhegy a buckás homokvidék záró társulása, a borókás-fehérnyáras alakult ki, melyet "ősborókásnak" neveznek. Nagy részük másodlagos képződmény. Kialakulásukat az erdőirtás, a már megkötött futóhomok megindulása serkentette. Fennmaradásukhoz nagyban hozzájárult a legeltetés. A homoki fehérnyáras-borókások az egyik legmagyarabb vegetációtípust képviselik a bennszülött növény- és állatfajok nagy száma miatt. A táj tanyákkal tagolt. 18

4 Eltérő karakterű településrészek Beépítésre nem szánt területek A tanyavilág is változatos. Az élő tanyák egy részét alapvetően eredeti rendeltetésük szerint használják, más részüket emellett (Rendek tanya) turisztikai céllal is bemutatják. Jellemző a lovas turizmus és a tisztán turisztikai hasznosítás. 2 régi tanya országos védettségű műemlék 1 Kunpusztai tanyák (vendéglátás, tájérték) Halász-tanya (műemlék) Kunpusztai tanyák (vendéglátás, tájérték) 19

4 Eltérő karakterű településrészek Beépítésre nem szánt területek A régi tanyasi iskolákat képviseli a Búhegyi iskola és a kunpusztai régi iskola. Kunpusztai református templom (eklektikus) Kunpuszta tanya, hrsz.: 073/3. helyi védettségű templom, 1901-ben épült Kerekegyháza külterületén Kunpusztán. Közadakozásból és Baksai Sándor püspök adományaiból a pusztai emberek építették vallásuk gyakorlásához. A puszta közepén álló templom értékes tájelem. S. Nagy-tanya (műemlék) Kunpusztai iskola 20

4 Eltérő karakterű településrészek Beépítésre nem szánt területek A Varga tanya felújított komplexuma, új épületei tisztán turisztikai hasznosításúak. Az egykori nádfedeles tanyából mára hangulatos, hagyományt kívülről megőrző hotelrészt alakítottak ki, de a belső terek, a szobák, a wellness már a mai kor követelményeinek teljes mértékben megfelel. Pusztaprogram keretein belül fogathajtás és lovasbemutatók szórakoztatják az érdeklődőket. 21

ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ 5 ÁLTALÁNOS AJÁNLÁSOK: A szabályos utcahálózat és településszerkezet megtartása elsődleges. A település széles közterületei egyedülállóak a térségben, ezeket szűkíteni nem szabad. A széles közterületek növényzetének megtartása, helyenként cseréje vagy fejlesztése célszerű. Faleváltásoknál az idegenhonos invazív fajok kerülendők, őshonos növényzet telepítése javasolt. A városközpont szépen gondozott parkjai megtartandók, gazdagításuk még lehetséges, de ez nyilván az önkormányzat anyagi erőforrásainak függvénye. A meglévő, már beépült településrészeken az átépítések arányaira, az épületmagasságok, tetőhajlások összhangjára kell ügyelni. Sátortetős környezetben ugyanolyan idegen egy tisztán oromfalas, utcára merőleges gerincű épület, mint fordítva, fésűs beépítésbe nem illik a ma divatos kontyolt fedélszerkezetű épület. A telepítések során is a szomszédokhoz való illeszkedés az elsődleges szempont. A legszebb épület is zavaró, ha telepítés módja kilóg a sorból, vagyis teljesen más helyre, eltérő előkerttel épül, mint a szomszédai. A homlokzatok és anyaghasználat összhangja ugyanolyan fontos. Egyszerű homlokzatok társaságában nem szerencsés egy túldíszített ornamentika, régi díszes homlokzatok mellett egy egyszerű homlokzat szegényes lehet, hacsak nem az a cél, hogy semlegességével kiemelje a szomszédos díszes, régi homlokzatot. Ugyanakkor az egyszerűség nem azonos a szegényességgel, az egyszerű homlokzat minőségi anyagok alkalmazásával méltó társasága lehet egy műemléknek vagy egy védett épületnek is. Az épületeket úgy kell telepíteni, hogy azok a szomszédos építési vonalakhoz illeszkedjenek Az épületmélységek helyes megválasztásával meg kell előzni, hogy az utcakép vonatkozásában aránytalanul magas, nagy tetőidomok jöjjenek létre. Magas tetős környezetben csak magas tetős épületek épüljenek, sátortetős környezetben utcára merőleges nyeregtető és lapos tető kerülendő, a tető legalább részleges kontyolása javasolt. Az új, tervezett épület tetőidomát, a közterületi határvonalhoz viszonyított tetőgerinc irányát az utcaszakaszra jellemző, vagy a szomszédos épületek figyelembevételével javasolt meghatározni. Az utcai kerítést az épület építészeti karakteréhez, anyaghasználatához, megjelenéséhez, városképi sajátosságaihoz illeszkedően javasolt kialakítani, tömör kerítés csak abban az estben épüljön, ha az utcában, a közvetlen környezetben ez jellemző. Ez esetben is javasolt az élősövény, tömör falkerítés csak előkert nélküli beépítésben javasolható. Az épületek hagyományos (tégla, fa, vályog, cserép, stb.) anyagból készüljenek, megőrizve a település hagyományait, kerülendők a rikító színek mind a homlokzatokon, mind a tetőfelületeken, különös tekintettel a kék színű lemezfedésekre. Tetőfelületeken a vörös és barna árnyalatai javasoltak, kerülendő a tarka, tájidegen mediterrán cserép. A homlokzatok megjelenésénél a természetes és földszínek alkalmazása javasolt. (fehér, törtfehér, világos natúr, zöld, barna, homok, stb. színek) 22

5 Építészeti útmutató VÁROSMAG, TELEPÜLÉSKÖZPONT TELEPÍTÉS A településközpontban az intézményekhez igazodó, előkert nélküli beépítés részesíthető előnyben. A jellemző oldalhatáos beépítés megtartása indokolt, a telken belüli elhelyezkedés a telkek alakjából és méretéből következően az utcára merőleges rendszerű. A zártsorú beépítésű részeken az utcával párhuzamos elrendezés jellemző. Az előkertes, hátrahúzott ház építése nem javasolt. A városközpont jellegéhez igazodóan az utcavonalon a tömör falazott kerítés is elfogadható, közelítendő a zártsorú beépítéshez, ez esetben azonban annak építészeti részletei gondosan megtervezendők.-.a beépítés a városi jelleget kell, hogy erősítse. j Az egységes utcafronti beépítés kedvező, a hátsókertek benapozottak. Kerülendő a beforduló épületrész összefordításával a zártsorú beépítést megbontani. Kerülendők a mélyen beforduló épületrészek a leárnyékolás miatt. Kerülendő az utcavonalas beépítés előkerttel történő megbontása. 23

5 Építészeti útmutató VÁROSMAG, TELEPÜLÉSKÖZPONT MAGASSÁG A Vt településközpont vegyes területeken a HÉSZ 7,5-8,5 m beépítési magasságot enged. Az aránytalanul magas épület rontja az utcaképet akár az eltérő szintszám, akár az eltérő épületmélységből vagy hajlásszögből keletkező tetőmagasság okozza azt. Az új építések (átépítések) már ennek megfelően történtek. A HÉSZ keretei között, figyelemmel arra, hogy a szomszédos épületek hosszú távon megmaradnak-e, a közel azonos beépítési magasság alkalmazandó. Törekedni kell a közel azonos utcára merőleges épületmélység és közel azonos hajlásszög és az ereszmagasságban kis különbség alkalmazására. A legfeljebb 1 szintszám különbség és a közel azonos utcára merőleges épületmélység megválasztásával megakadályozható az utcakép aránytalan megbillenése. 24

5 Építészeti útmutató VÁROSMAG, TELEPÜLÉSKÖZPONT TETŐHAJLÁSSZÖG TETŐIDOMOK: A lapos tető vagy az aránytalanul kishajlású tető, illetve a félnyereg tető magastetős környezetben kedvezőtlen utcaképet, takaratlan tűzfalakta eredményez, kerülendő.. A meglévő épületek közé épülő új házak eltérő hajlásszöge, netán a lapos tetős tömeg beépülése tehát a durván eltérő tetőhajlás kerülendő. Nem javasolt továbbá a tetőtér többszintű beépítése még akkor sem, ha egyébként a benapozottság, a szükséges telken belüli parkoló biztosítható, és egyebekben a tervezett beépítés megfelelne a hatályos jogszabályoknak. A túl magas illetve túl alacsony hajlásszögű tetővel rendelkező épületek nem illeszkednek az utcaképbe, a nagy tetőfelépítmények megbontják a tetőfelületek harmóniáját, különösen akkor, ha a szomszédos épületeken ilyenek nincsenek. Az utcai tetőfelületen megjelenő nagy tetőfelépítmények megbontják az egységet. Az eltérő ereszmagasság és a tetőtér többszintes beépítése, a túlzottan eltérő tetőhajlásszög kerülendő megoldások. 25

5 Építészeti útmutató VÁROSMAG, TELEPÜLÉSKÖZPONT TETŐHAJLÁSSZÖG TETŐIDOMOK: A meglévő épületek közé épülő új házaknak hasonló tetőhajlásszöggel kell épülniük, mint környezetüknek. Javasolt a nagy tetők tetőtérbeépítése esetén a többszintes beépítés tiltása. Javasolt a tetősík ablakok alkalmazása. A lapostető a magastetős környezetben, zártsorú beépítésben kedvezőtlen megjelenésű, kerülendő. A beforduló magas épületszárny leárnyékolja vagy a saját telket, vagy ami rosszabb, a szomszéd telkét. A beforduló alacsonyabb épületszárny, a tetősík ablakok alkalmazása, az eltérő szintszám ellenére közel azonos ereszmagasság és a közel azonos tetőfelület magasságok kialakítása kedvező, de legalább elviselhető utcaképet eredményez. A benapozottság és a tűzfalak takarása biztosítható. 26

5 Építészeti útmutató VÁROSMAG, TELEPÜLÉSKÖZPONT ANYAGHASZNÁLAT, HOMLOKZATKÉPZÉS, SZÍNEK: A nyílászárók méretrendje, osztásrendje igazodjon a szomszédos épületek méret- és osztásrendjéhez. A tetőfelületek ne legyenek természetellenes színűek és anyagúak, a vörös, a barna, a natúr színű tetőfelületek és az alföldi hagyományokhoz illő agyag, esetleg betoncserép alkalmazása javasolt. Amennyiben fémlemez alkalmazása szükséges, az legyen anyagszerű (természetes cink vagy réz) színű. A kék szín alkalmazása az Alföldön tájidegen. A homlokzatszínezéseknél kerülendők a rikító színek, ezek még akkor sem illenek egy patinásabb környezetbe, ha az színes. Pasztell, környezetbe símuló színek, földszínek alkalmazása javasolt. 27

5 Építészeti útmutató FALUSIAS ÉS KERTVÁROSIAS KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK RÉGI, ÚJABB ÉS ÚJ BEÉPÍTÉSŰ RÉSZEK A telek határaitól való szögeltérés kedvezőtlen Helyes telepítés a telekhatárokhoz igazodó TELEPÍTÉS A település beépült részei nagyon hasonló karakterűek, az új beépítésű részek már inkább kertvárosias karatert mutatnak. Nincs azonban olyan lényeges eltérés a karakterek között, amely az eltérő ajánlásokat indokolná, ezért azokat összevontan, mindhárom településegységre vonatkozóan fogalmazzuk meg. A beépítési módban az illeszkedés szabályait kell követni a következők szerint: A kialakult előkerttől eltérő előkert nem javasolt Helyes telepítés a kialakult előkertekhez igazodó 28

5 Építészeti útmutató FALUSIAS ÉS KERTVÁROSIAS KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK RÉGI, ÚJABB ÉS ÚJ BEÉPÍTÉSŰ RÉSZEK A kialakulttól eltérő épületszélesség kedvezőtlen Ikres beépítésben az eltérő előkert tiltandó A többi épülettől való szögeltérés tiltandó Előkertes beépítésben utcafrontra telepítés, utcafrontos beépítés esetén az előkertes telepítés kerülendő. 29

5 Építészeti útmutató FALUSIAS ÉS KERTVÁROSIAS KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK RÉGI, ÚJABB ÉS ÚJ BEÉPÍTÉSŰ RÉSZEK Közel azonos utcafronti épületszélességek, azonos méretű előkertek vagy egységes utcafronti beépítés alkalmazása javasolt Ikres beépítésben szabadon álló épület elhelyezése nem javasolt Fésűs beépítés mind szabadon álló, mind oldalhatáros beépítésben lehetséges 30

5 Építészeti útmutató FALUSIAS ÉS KERTVÁROSIAS KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK RÉGI, ÚJABB ÉS ÚJ BEÉPÍTÉSŰ RÉSZEK TELEPÍTÉS KERTVÁROSIAS KARAKTERBEN Az épületek hátrahúzása, elforgatása, lényegesen eltérő utcafronti szélessége kertvárosias karakter esetén sem javasolt 31

5 Építészeti útmutató FALUSIAS ÉS KERTVÁROSIAS KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK RÉGI, ÚJABB ÉS ÚJ BEÉPÍTÉSŰ RÉSZEK BEÉPÍTÉSI MAGASSÁG Rontja az utcaképet az eltérő szintszám, az eltérő szélességből adódó eltérő épületmagasság, nem javasolt Helyesen megválasztott épületmagasságok A beépítési magasság HÉSZ- szerinti teljesülése esetén sem javasolt földszintes beépítésben a rejtett kétsztintes (többszintes) megoldás, kerülendő. Törekedni kell az azonos szintszám, utcával párhuzamos hasonló épületszélesség alkalmazására. 32

5 Építészeti útmutató FALUSIAS ÉS KERTVÁROSIAS KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK RÉGI, ÚJABB ÉS ÚJ BEÉPÍTÉSŰ RÉSZEK TETŐHAJLÁSSZÖG, TETŐIDOMOK Kerülendő megoldások: túlságosan eltérő hajlásszögű, manzárd, sátortetők, túlzottan nagy tetőfelépítmények, az utcában meglévőktől jelentősen eltérő tetőidomok. Javasolt: a szomszédokhoz és a hagyományokhoz igazodó 35-45 fok közötti tetőhajlás, az egyszerűbb tetőidomok, sátortetős környezetben az oromfalak kontyolása. 33

5 Építészeti útmutató FALUSIAS ÉS KERTVÁROSIAS KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK RÉGI, ÚJABB ÉS ÚJ BEÉPÍTÉSŰ RÉSZEK ANYAGHASZNÁLAT, HOMLOKZATKÉPZÉS, SZÍNEK A nyílászárók méretrendje, osztásrendje igazodjon a szomszédos épületek méret- és osztásrendjéhez. Kerülendők az utcára néző lodzsák, erkélyek, aránytalan nyílászárók A tetőfelületek ne legyenek természetellenes színűek és anyagúak, a vörös, a barna, a natúr színű tetőfelületek és az alföldi hagyományokhoz illő agyag, esetleg betoncserép alkalmazása javasolt. Amennyiben fémlemez alkalmazása szükséges, az legyen anyagszerű (természetes cink vagy réz) színű. A kék szín alkalmazása az Alföldön tájidegen. A homlokzatszínezéseknél kerülendők a rikító színek, a világos pasztellszínek, földszínek alkalmazása javasolt. 34

5 Építészeti útmutató KERÍTÉSEK A kerítések Magyarországon hagyományosak, biztosítják a vagyonvédelmet (bizonyos keretek között), jelzik a telekhatárokat, intimitást biztosítanak. Emelhetik a lakóház (vagy éppen gazdasági épület) megjelenését, de sokat ronthatnak is azon. A kapuk jelzik a bejáratot, hívogatnak vagy éppen azt jelzik, eddig és ne tovább. Sokfélék lehetnek, de azok a legjobban sikerültek, amelyek a helyi ősi motívumokból, hagyományokból táplálkoznak. A kerítések is, mint ahogyan az épületek, tükrözik egyegy korszak divatját. A régebbi korok stílusa a fából készített tömör vagy áttört léc vagy deszkakerítés, később a kovácsoltvas kerítések terjedtek el, amelyek leegyszerűsödtek a lakatosok által készített zártszelvény kerítésekké. Manapság ismét divatjukat élik a díszesebb, olykor giccses megoldások. Célszerűbb az egyszerűségre törekedni. A jó kerítés ugyanolyan gonddal megtervezett, mint az épület. Itt helyezendők el a postaládák, újabban kötelezően az elektromos és gáz mérőórák, de a szeméttároló jó kialakítása sem kevésbé fontos. A személybejáró és a gazdasági bejáró kapuzata eltérő kell, hogy legyen, nemcsak méretbeli, de funkcionális kialakítása okán is. A személybejáró kapu hívogat, valamelyest biztosítania kell a ki- és belátást, míg a gazdasági bejáró jó, ha a kerítésbe beleolvad, alig észrevehető, hiszen az elvilegritkábban használatos. Jó hatású lehet, ha áttört és zárt felületek jó arányban együttesen jelennek meg, de az utcai homlokzat teljes takarása nem kívánatos. Anyaghasználatát tekintve a természetes anyagú áttört vagy tömör lábazatos, részben áttört megoldások a kívánatosak. Az oszlopok lehetnek kőből, téglából, esetleg betonból vagy zártszelvényből is. A kerítésmezők az egyszerű drótfonattól a lécrácsokon át a vízszintes vagy függőleges osztású falamellákig használhatók. Ami mindenképpen kerülendő, az átláthatatlan, tömör, különösen a tömör falazott kerítés, amely legfeljebb félzártsorú beépítés esetén fogadható el jó megoldásnak. Ezek ritkán sikerülnek jól, és sokszor börtönhatást, felesleges bezárkózottság érzetét keltik, ugyanakkor a megfelelő, elvárt vagyonvédelmet csak korlátozottan biztosítják. Nem szerencsés az áttört kerítések benádazása, mert ezek hiába készülnek természetes anyagból, ezek az ideiglenesség és igénytelenség látszatát keltik. Ha a tulajdonos mindenképpen szeretné a belátást akadályozni, a növénnyel befuttatott, vagy élősövény megoldások részesítendők előnyben, (repkény, tűztövis, fagyal, virágzó sövények, örökzöldek, mind megfelelők lehetnek) de ekkor sem célszerű a teljesen zárt kialakítás. 35

5 Építészeti útmutató KERÍTÉSEK Benádazott kerítés Falkerítés Zárt sövény, amely kitakarja a homlokzatot aránytalan nyílászárók Zárt fémlemezkerítés Fésűs, utcavonalas beépítésben zárt kerítés aránytalan nyílászárók Élősövény Tömör lábazatos áttört kerítés Egyszerű drótfonat Fésűs utcavonalas beépítésben áttört kerítés, karám típusú kerítés (csak jelzés) 36

5 Építészeti útmutató KERÍTÉSEK JAVASOLT MEGOLDÁSOK 37

5 Építészeti útmutató KERTEK, KERTI ÉPÍTMÉNYEK A kert is az épített környezet része, akkor tölti be szerepét, ha harmonikus egységet képez az épülettel, amelyhez kapcsolódik. A kertalakítás során az épület és a kert stílusa, hangulata illeszkedjék egymáshoz. Elsődleges feladat, hogy a klímánkhoz nem illő növényzetet, nem őshonos növényeket ne, vagy csak mértékkel alkalmazzunk. Az utcák, közterületek fásítására sem ördögtől való bizonyos gyümölcsfák telepítése. A kert funkcióját tekintve lehet díszkert, pihenő kert és haszonkert. Mára sajnos a hasznon kertek divatja elmúlt, bár az utóbbi pár évben mintha ismét megjelennének erre irányuló törekvések. Eleink az előkertet honos díszítő, virágzó, többnyire egynyári növényekkel, főként virágokkal ültették be. (margaréták, legényvirágok, dáliák, őszirózsák, és egyéb, labdarózsák, tearózsák, muskátlik, stb.) Mára gyakran tuja, fenyő vagy egyéb örökzöld jelenik meg, amelyeknek szintén megvan a szerepük a kertben, de az előkert kis mérete alkalmatlan nagyméretű növények telepítésére, és akkor kell ezeket kivágni, amikor teljes díszükben pompáznak. Célszerű itt is visszanyúlni nagyanyáink növényeihez és azokkal díszíteni előkertünket, nem leárnyékolva, eltakarva homlokzatainkat. Az oldalkerteknek korábban megvolt a gazdasági szerepük, főleg ott, ahol állatokat is tartottak, mára ez többnyire füvesített terület, gyakran a lakóterek meghosszabbítása. Itt célszerű dézsás növényeket elhelyezni, így nem akadályozzuk a hátsó telekrészbe történő bejutást. A hátsókertek voltak korábban a hasznon kertek szőlővel, közte gyümölcsfákkal, veteményes kerttel. Jó lenne ezeket újra divatba hozni nemcsak a korábbi növénykultúrák felélesztése, de gazdasági hasznuk okán is. A pihenőkertekben gyakran kerti pavilonokat, sütögetőket, tavacskákat, pergolákat létesítenek. A kerti építmények a főépülettel azonos építőanyagokból, vagy azzal harmonizálva készüljenek. A pergolák, növényrácsok, gépkocsi beállók, kukatárolók kialakíthatók favázas szerkezettel is, a nyílászárókkal harmonizáló színezéssel. A növénnyel való befuttatás javasolt. A kerti burkolatokat javasolt vízáteresztő felülettel kialakítani. Ez lehet fagyálló tégla, a mostanában divatos térkő, de lehet bontásból szerzett kockakő, esetleg fakocka is. 38

5 Építészeti útmutató KERTEK, KERTI ÉPÍTMÉNYEK Elhelyezhetünk környezetünkből származó dézsákat, talicskákat, puttonyokat, amelyeket növénnyel beültethetünk, de kidobott régi szép tárgyakat (kerekes kút, közterületi vaskút, stb.) is. Ezek különösen akkor hasznosak, ha eredeti funkciójukat is be tudják tölteni. Kertünkben kerüljük a más vidékekről származó anyagokat (ciklopköveket, nagy kőtömböket) különösen akkor, ha sziklakertet építünk. Az odahányt kőkupac nem dísze kertünknek, inkább rendetlenség benyomását kelti. Nagyanyáink nyomán ültethetünk vegyesen dísz- és hasznonnövényeket, fűszernövényeket. (tököt, paradicsomot, karfiolokat, káposztaféléket virágokkal, nagyfejű napraforgókkal díszítve, büdöskét, mángoldot egy ágyásba), ez nagyon kellemes hatást kelt a kertben. Gyakorlatlan vagy kezdő kertész bízza kertjének megtervezését szakemberre. Különösen érvényes ez az évelő növényekkel beültetett diszkertekre, mert gyakolat és tapasztalat kell ahhoz, hogy elkerüljük kertünk túlzsúfolását és azt, hogy kedvenc növényeink idővel leárnyékolják és esetenként élvezhetetlenné tegyék kertünket. 39

5 Építészeti útmutató ERKÉLYEK, TORNÁCOK Kerekegyházán nem jellemző, hogy erkélyeket építenek, mert a beépítés zömmel földszintes és a tetőtérbeépítés kiment a divatból. A régi tornácos parasztházak is csak elvétve találhatók meg, tornácukat gyakran beépítették, vagy beüvegezték. Kivételt képez a városközpont, ahol a szabályozás nagyobb beépítési magasságot, így többszintes épületek elhelyezését lehetővé teszi. Az erkély, a lodzsa kiváló építészeti elem az épülethomlokzatok monotonságának megbontására, azonban óvatosan kell ezzel bánni, mert a rosszul kialakított erkélyek, lodzsák nagyon el tudják csúfítani a városképet. Az áttört korlátokat gyakran benádazzák, vagy egyéb módon próbálják intimitásukat növelni, a tömör mellévédek robusztusak. Példa a városközpontból Kerülendő a fedetlen erkély és a nádazás. Javasolt megoldások 40

5 Építészeti útmutató AJTÓK, ABLAKOK Az épületek megjelenését és hangulatát a nyílászárók nagyban befolyásolják. A régi településrészen és a tanyákon még fellelhetők hagyományos háromosztatú ablakok, míves tömör bejárati ajtók, de a városbelsőben már ilyet a védett épületektől eltekintve csak elvétve látni. A védett épületek és középületek még őrzik építéskori stílusukat, de a lakóházak többségében már nyílászárókat cseréltek. A parasztházakon megjelentek a háromszárnyú és kétszárnyú kapcsolt gerébtokos ablakok, amelyek az 1960-as, 1970-es éveket jellemzik, míg manapság leginkább hőszigetelő üvegezésű jellegtelen műanyag ablakokat építenek be mind felújításkor, mind új építéskor. Érdemes lenne a hagyományos nyílásrendet,-ahol még fellelhető-, visszacsempészni a mai homlokzatokra és törekedni arra, minél több faszerkezetű nyílászárót építsenek be. 41

5 Építészeti útmutató RÉSZLETEK Az épületek, azok elemei, a kerítések, a kerti és közterületi burkolatok részletei tehetik igazán hangulatossá, szerethetővé településeinket, különösen, ha azok jó ízléssel és gondosan megtervezettek és a terv párosul az építtető, tulajdonos szándékával. A tetőhéjazatok kiválasztásánál a helyi hagyományokra kell hagyatkozni, kerülni a kék és zöld színű fémlemezt. A tetőhöz kapcsolódó bádogozás kialakítása, a tetőn megjelenő részletek, kémények, antennák, újabban napelemek és napkollektorok elhelyezése lehet szép és lehet nagyon oda nem illő is. A homlokzatokon megjelenő klímaberendezések kültéri egységei, gépészeti berendezések homlokzaton megjelenő részletei, maguk a homlokzati díszítő elemek, vakolatdíszek, különféle burkolatok, a színezés szintén meghatároz egy-egy utcaképet. Ha az épületek anyaghasználatukban, színezésükben hasonlítanak egymáshoz, az kellemes megjelenést teremt. Az előkertek hasonló növényzete, és az egymással nem rivalizáló kerítések egységbe foglalhatják az utcaképet. Egy-egy kevésbé érdekes vagy nyílás nélküli homlokzatot széppé tehet a növényzettel történő befuttatás (repkény, vadszőlő, borostyán, virágzó kúszó cserjék, stb.), amely így szerves részévé, kellemes színfoltjává válik az utcának azzal, hogy évszakonként más-más képet mutat. 42

MAI PÉLDÁK 6 Új középület 43

6 Mai példák Felújítások Új lakóházak 44

UTCÁK, TEREK 7 Kerekegyháza szerencsére széles utakkal, viszonylag nagy közterületekkel, parkokkal rendelkezik, szinte monumentálisnak hat. Ezek megőrzése, folyamatos fenntartása nem kis terhet ró az önkormányzatra. A nagy parkok megtartása elsődleges. A külsőbb utcákban van tennivaló, ebben az utcák lakói sokat tehetnek a közösségért azzal, hogy növényeket telepítenek és azt fenntartják a lakóházuk előtt. Itt is az egységességre, az összhangra kell törekedni, amely vonatkozik a közterületi burkolatokra, műtárgyakra és utcabútorokra is. 45

HIRDETÉSEK, REKLÁMTÁBLÁK 8 Kerekegyházát, mivel majdnem zsáktelepülés, szerencsére nem lepték el a reklámok. Mivel távolabb esik a forgalmas utaktól, elkerülték az óriásreklámok és egyéb, sokszor ízléstelen reklámhordozók. Ennek ellenére szabályozni szükséges, hogy milyen reklámhordozókon lehet különféle reklámot elhelyezni, mert előbb-utóbb mivel mindenütt szigorítás várható, amelyeket az országos jogszabályok jórészt már meg is tettek- ide is elérne az üzleti célú reklám. Nagyon fontos az is, hogy a cégérek, üzletfeliratok elhelyezésére szabályokat állapítson meg az önkormányzat, mert ennek híján esetleg nemkívánatos folyamatok indulhatnak meg. Cégér, cégtábla elhelyezésekor elengedhetetlen, hogy az alkalmazkodjon az épület jellemzőihez, anyaghasználatához. Az egyéb hirdetések, önkormányzati tájékoztatások céljára egységes hirdetőtáblák vannak, ezek számát kell szükség szerint növelni. Jó hirdetőfelületet kínálhatnak a buszvárók, esetleg a közterületi utcabútorok. A település külterületén, természeti területeken nem megengedhető semmiféle reklámfelület. 46

IMPRESSZUM KEREKEGYHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Kerekegyháza honlapcíme: www.kerekegyhaza.hu Kerekegyháza emailcíme: Kerekegyháza postai címe: Kerekegyháza, Fő u. 47/a Telefon: Polgármester: Polgarmester emailcíme: Megbízott főpítész: Főépítész emailcíme: SZERKESZTETTE: dr. Kelemen Márk. mark.kelemen@kerekegyhaza.hu Rédeiné Bondor Klára klara.redei@gmail.com Rédeiné Bondor Klára okl. építészmérnök Kerekegyháza, 2017. 47