KUNPESZÉR TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

Átírás

1 KUNPESZÉR TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV 1

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 3 2. Kunpeszér bemutatása 4 3. Örökségünk 7 4. Eltérő karakterű településrészek 9 Településközpont 10 Régebbi falusiasi településrész 13 Új beépítésű falusia településrész 15 Telepszerű karakterű területek 17 Beépítésre nem szánt területek Építészeti útmutató 27 Kerítések 36 Kertek, kerti építmények 37 Erkélyek, tornácok 41 Ajtók, ablakok 42 Részletek Mai példák Utcák, terek Hirdetések, reklámtáblák 47 2

3 1 BEVEZETÉS A Polgármesteri hivatal épülete és a művelődési ház előtti park A település megjelenése, arculata sokat elárul annak történetéről, lakóiról, jelenéről, gazdasági helyzetéről. Az egyes építészeti korszakok rányomják bélyegüket a település összképére, de annak jellege, megjelenése mégis lehet egységes. A házak is lehetnek eltérőek egymástól, más rendeltetésűek, de ha nincsenek tekintettel egymásra, zavaros, élhetetlen környezetet alakítanak ki. Az utcák, terek összképe sokat elmond a közösség életéről, például arról, hogy lakóinak és a település vezetőinek fontos-e a közterületek rendezettsége, növényzete, az utak, járdák állapota. A házak elöregednek, előbb-utóbb felújításra szorulnak, esetleg elbontják azokat, helyükre új ház épül. Nagyon fontos, hogy a régebbi épületek között felújított vagy újjáépülő épületek építtetői tartsák tiszteletben a szomszédos épülettömegeket, ne akarjanak azoktól merőben más jellegű, tetőzetű, színvilágú épületet létesíteni, mert bár legyenek azok a legkorszerűbbek, legdivatosabbak, mégis zavarón jelenhetnek meg az utcaképben. Nagyon fontos az újonnan kialakuló utcák tér- és tömegformálása. Nem kell falansztert építeni, ahol minden ház egyforma, de a nagyjából azonos épületmagasság, az egymáshoz illeszkedő tetőidomok, a hasonló jellegű kerítések, az utca egységes ritmusa még nem jelenti ezt. A kézikönyv segítség kíván lenni a település bemutatásával, az értékek megismertetésével. Az útmutató résszel javaslatot tesz az olvasónak, hogy olyan házat tudjon építeni, ami valódi büszkeséggel töltheti el, és a település képéhez illeszkedik, azt jó ízléssel viszi tovább. Az ajánlások nem tekinthetők kötelező jellegűnek, a céljuk nem a tervezési szabadság megnyirbálása, hanem a település karakteréhez illeszkedő választási lehetőségek bemutatása, megismertetése. Ez a kézikönyv nem szakembereknek készül, hanem Önöknek, Lakosoknak, Építtetőknek, Mindenkinek, akinek fontos a természeti és az épített környezet. 3

4 KUNPESZÉR BEMUTATÁSA 2 Kunpeszér Bács-Kiskun megye északi részén, a Felső Kiskunságban található 690 lakosú kistelepülés. Az itt élők fő megélhetési forrása ma is elsősorban a mezőgazdaság. Vállalkozóként, őstermelőként foglakoznak növénytermesztéssel, állattenyésztéssel. Az alapszolgáltatásokat helyi vállalkozók biztosítják. A községben négy élelmiszerjellegű vegyesbolt és három vendéglátó üzlet működik. Az elmúlt húsz év alatt szépen fejlődött a település, nőtt a lakosságszám. Kunpeszéren az infrastruktúra kiépített. Villany, vezetékes víz, szennyvízcsatorna-hálózat, telefon, internet, kábeltévé, földgáz mind megtalálható. A községnek nyolcosztályos általános iskolája, napközi otthonos óvodája, művelődési háza, játszótere; piactere, postája, háziorvosi rendelője, könyvtára van, teleház működik. Itt épült először templom a ROSA MYSTICA- Titkosértelmű Rózsatiszteletére 1981-ben, mely azóta kedvelt kegyhely. A templomszentelés évfordulójának tiszteletére minden év július 13-át követő vasárnapon búcsúünnepet tartanak. E napot megelőző szombatot választotta a község a falunap időpontjául, ahol színvonalas kulturális programok, sportrendezvények, kiállítások, utcabál vonz egyre több vendéget. Az önkormányzat fontos feladatának tartja a község fejlesztését, önállóságának megőrzését, a lakosság számára élhető körülmények biztosítását, vonzó falukép kialakítását. 4

5 2 Kunpeszér bemutatása A községet körül öleli mintegy 7754 ha szántó, rét, erdő, melynek nagy része a Kiskunsági Nemzeti Park kezelésében van, védett természetvédelmi terület, rendkívül gazdag növény és állatvilággal. A Turján-vidéken elhelyezkedő Peszéradacsi rrétek NP törzsterület kiterjedése 5757 ha. A törzsterület É-i felén Kunpeszéren jelentős kiterjedésű vizes élőhelyek, lápok és láprétek jellemzőek. A Nemzeti Park egyes részei nem látogathatók, ezekre táblák hívják fel a figyelmet. A tudományos és természetvédelmi szempontból kiemelt értéket jelentő rétek élővilágát azok zavarása nélkül, a földutak mentén gyalogosan közlekedve maradéktalanul megfigyelhetjük. A térségben láthatunk ritka madarakat (túzokot, nagy kócsagot, gyurgyalagokat), májusban és júniusban pompás külsejű orchideákban és nőszirmokban gyönyörködhetnek a túrázók. Gyöngyvirágos tölgyes A Kunpeszér határában található gyöngyvirágos tölgyes a Duna-Tisza közén már csak foltokban megtalálható homoki erdők leggazdagabb társulása. Ebben a közel háromhektáros, egészséges erdőben a kocsányos tölgyek már több mint százévesek, mellettük elegyfaként néhány fehér nyár, tatár juhar és vadalma fordul elő. A cserjeszintben a fagyal, a galagonya, az ostormén- és kányabangita, valamint a veresgyűrűsom a leggyakoribb, az aljnövényzetet a három orchideafaj a kétlevelű sarkvirág, továbbá a széleslevelű és vörösbarna nőszőfű mellett a tavaszi csillagvirág és az epergyöngyike előfordulása jellemzi. Tömeges a gyöngyvirág, az erdei gyöngyköles és az Alföldön különlegességnek számító erdei tisztesfű azonban ritka. Állatvilágának vonatkozásában a fekete harkály, az egerészölyv, a héja és a karvaly költése, a gerinctelenek közül a védett orrszarvúbogár előfordulása érdemel említést. A Peszéri-erdő közepén helyezkedik el a Tilos-erdő, amely fokozottan védett erdőrezervátum magterület, nem látogatható. 5

6 2 Kunpeszér bemutatása Rákosi vipera-védelmi Központ A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1993 óta foglalkozik kiemelt programként a rákosi vipera védelmével. Ez a faj a 20. század során folyamatosan tűnt el ismert előfordulási helyeiről. A Kiskunsági Nemzeti Park területén 2004 óta működő Rákosivipera-védelmi Központ adja az egyesület fajmegőrzési programjának gerincét. A telep létrehozására azért volt szükség, mert a rákosi vipera természetes, hazai populációjának fogyása olyan méreteket öltött, ami szinte garantálta a faj végleges eltűnését. A kígyók tenyésztése 10, különböző élőhelyről befogott egyeddel indult és további 6 egyed befogására került sor során. Mára mintegy 700 vipera él a Központban. Ez a szám azért is jelentős, mert becslések szerint a vadon élő egyedek száma a Kárpát-medencében kb. 500 lehet. A Központ elsődleges célja a veszélyeztetett élőhelyekről bekerült állatok tartása és szaporítása. A szabadtéri terráriumokban lehetőség nyílik az egymástól elszigetelt élőhelyekről származó egyedek párosítására, orvosolva az izolált, kisméretű, vad populációkban jelentkező beltenyésztéses leromlás jelenségét. Az Egyesület munkáját és a kígyókat övező nagy érdeklődés hatására a LIFE+ program keretében elkészült a környék jellemző élőhelyeit bemutató tanösvény, valamint oktatóterem, kiszolgáló vizesblokkok és a viperákon kívül a környék gyíkfajait is bemutató szabadtéri terráriumok épültek. A Központ egész évben nyitva áll azok előtt, akik szeretnék megfigyelni ezeket a hüllőket, illetve megismerni a védelmi programot. A Központ és a tanösvény csak szakmai vezetés mellett, előzetes egyeztetés után látogatható. 6

7 ÖRÖKSÉGÜNK 3 Ásatások során bronzkori kultúrára jellemző leletekre, szarmatakori települések maradványaira (vasfegyverekre, ékszerekre, préselt, bronzrozettás veretektől ékes övekre, cserépmaradványokra) leltek a kutatók. Kunpeszérről az első írásos emlék 1264-ből származik, ekkor a csúti prépostság leveleiben Pezer néven szerepelt. s feladata a környező falvakkal együtt a királyi udvar ellátása volt ben Peszér és Adacs puszta Savoyai Eugén birtoka lett, később a királyi kincstárhoz tartozott, majd 1872-ben összevonták és Peszéradacs néven önálló községgé szervezték. Az 1949-es közigazgatási átszervezés során megszüntették, és így hetvenhét év után ismét két önálló kisközség kezdte meg működését Kunadacs és Kunpeszér néven ban Kunszentmiklós társközségévé vált a település, az általános iskolát is körzetesítették es önkormányzati választások óta önálló önkormányzat működik. Értékes helytörténeti gyűjtemény tekinthető meg az általános iskola udvarában lévő helyiségben. Második katonai felmérés ( ) Helytörténeti múzeum Katonai térkép 1941-ből 7

8 Helyi védelemre javasolt építészeti ÖRÖKSÉGÜNK Kunpeszéren kevés olyan épület van, amely építészeti értéket képvisel, ezért nagyon fontos, hogy a néhány ilyen épületet az önkormányzat helyi védelemben részesítse. A katolikus templom jelenleg is helyi védettségű, a magtárt és a polgármesteri hivatalt a településrendezési terv 2015-ös felülvizsgálata helyi védelemre javasolta, ezért ezt a településképvédelmi rendeletbe mindenképpen javasolt beépíteni. Katolikus templom Községháza Középpeszéri Magtár 8

9 ELTÉRŐ KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK A belterület épületállománya a második világháború utáni, az 1950-es 1960-as évektől épült fel. Az egész falu területe falusias karakterű. A település építészeti karaktere követi az építésekor szokásos beépítéseket és az építéskori divatot. Némi eltérés fedezhető fel a településközpont esetében, ahol az intézményi jelleg erősebb. Egyéb eltérés csak az építészeti karakterben figyelhető meg az 1960-as évektől az 1970-es évek végéig terjedő sátortetős, illetve az 1970-es évek végétől nagyjából 2000-ig terjedő tetőtér beépítéses építések tekintetében. Kunpeszér ma épülő lakóházai még többnyire hagyományos formát, építészeti stílust tükröznek, de már itt is megjelenik az úgynevezett mediterrán stílus, amely az Alföldön tájidegennek számít, és inkább kertvárosias jellegű. Szerencsére ez egyelőre nem meghatározó, de a kor divatja sajnos minden korábbi elvet, szándékot felülír. Az arculati kézikönyvnek kell javaslatot tenni ennek elkerülésére. A kertségek ugyan beépítésre nem szánt területeken vannak, mégis mutatnak némi hasonlóságot, beépítésre szánt területekre jellemző jegyeket, ezért ezzel külön is kell foglalkozni. 4 9

10 4 Eltérő karakterű településrészek TELEPÜLÉSKÖZPONT A település meghatározó központi része, ahol a község intézményei találhatók. Itt van a polgármesteri hivatal, posta, iskola, orvosi rendelő, óvoda. Itt van a község katolikus temploma is, és az 5205 számú országos közút mellett az alapellátást biztosító üzletek is. Telkeinek területe az intézményi igényekhez igazodóan változó., 500 m2-től 6500 m2-ig vannak telkek. Az iskola telke pl m2, a polgármesteri hivatalé 1500 m2. A lakóházas telkek kisebbek, m2 körüliek. A beépítés földszintes, az épületek magas tetősek. Kivételt képez az Arany János utcai társasház, amelyben orvosi rendelő van, ez lapos tetős, egy emeletes. A magas tetős épületeket natúr színű cserépfedés jellemzi, az épületek általában nyeretetősek, de van kontyolt tetőidomú is. A tető hajlásszög jellemzően fok közötti. Községháza az előtte lévő parkkal 10

11 4 Eltérő karakterű településrészek TELEPÜLÉSKÖZPONT Orvosi rendelő Művelődési ház Templom Általános iskola 11

12 4 Eltérő karakterű településrészek TELEPÜLÉSKÖZPONT Általános iskola óvoda üzletek Településközponti park 12

13 4 Eltérő karakterű településrészek RÉGEBBI FALUSIAS KARAKTERŰ TERÜLETEK A településközponthoz közvetlenül kapcsolódó lakóterület csakúgy, mint a központ, a község legrégebbi része. A falusias, telkes, földszintes családi házas beépítés a meghatározó. A telekméret 1000 m 2 feletti, jellemzően 1500 m2 körüli. A telekszélesség m. A lakóházak előkerttel épültek. Oldalhatáros beépítés a jellemző. Natúr színű cserépfedés az általános, az épületek jellemzően sátortetősek vagy kontyolt fedélidomúak, fok hajlásúak. Az 1950-es, 60-as években épült lakóházak általában sátortetősek. Az 1970-es években épült épületek általában utcára merőleges gerincű, 45 fok hajlású tetővel fedettek és gyakran tetőtér beépítésesek. 13

14 4 Eltérő karakterű településrészek RÉGEBBI FALUSIAS KARAKTERŰ TERÜLETEK Sátortetős családi házak 1960-as évek és 1970-es évek eleje Nyeregtetős, beépítés legkorábbi épületek 1950-es évek Nyeregtetős tetőtér beépítéses házak 1980-as évek, mindenfelé átépítés Vegyesen megjelenő nyereg, kontyolt és utával párhuzamos gerincű 14

15 ÚJ BEÉPÍTÉSŰ FALUSIAS TERÜLETEK Az Ady Endre, Bajcsy-Zs. utcák valamint a 300/1 és 300/16 hrsz-ú névtelen utcák által határolt terület és a Kossuth Lajos utca két oldala a 214 és 135 hrsz-ú telkektől a 172/2 és 200 hrsz-ú telkekig, a 150 hrsz-ú utca déli oldala, valamint a 171 hrsz-ú névtelen utca mindkét oldala. Földszintes, esetleg tetőtér beépítéses, előkertes beépítés az általános. Az épületek jellege még inkább falusias, de már megjelenik a kertárosias, mediterrán térségre jellemző épülettipus is. 4 Eltérő karakterű településrészek Vegyes színű betoncserép fedés jellemzi nyeregtetős vagy teljesen kontyolt tetőidommal. A nyeregtetős, tetőtér beépítéses épületek tető hajlásszöge 45 fok körüli, de a teljesen kontyolt tetőtér beépítés nélküli tetők hajlásszöge 30 fok vagy az alatti. Terjedőben van a mai korra jellemző, egyébként tájidegen tömör falazott kerítés is. 15

16 ÚJ BEÉPÍTÉSŰ FALUSIAS TERÜLETEK 4 Eltérő karakterű településrészek 16

17 TELEPSZERŰ KARAKTERŰ TERÜLETEK 4 Eltérő karakterű településrészek A gazdasági területek, mezőgazdasági üzemi területek jellemző karaktere. A jelentősebb vállalkozások telephelye ma külterületen, de a belterületek közelében van. Ezek a volt majorok területén élnek tovább vagy maradtak mezőgazdasági üzemi területek. 17

18 TELEPSZERŰ KARAKTERŰ TERÜLETEK 4 Eltérő karakterű településrészek Földszintes, szabadon álló csarnok jellegű épületekkell történő beépítés az általános különösebb rendszer nélküli elrendezésben. Vegyes színű hullámpala és acél trapézlemez fedés jellemzi nyeregtetővel 30 fok alatti tetőhajlással. 18

19 TELEPSZERŰ KARAKTERŰ TERÜLETEK 4 Eltérő karakterű településrészek 19

20 4 Eltérő karakterű településrészek BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Kunpeszér a Felső-Kiskunság észak-keleti részén fekszik, közigazgatási területe: ha. A lakosság kevesebb, mint 1/6-a él külterületen. A települést nem a legjobb termőhelyi adottságú mezőgazdasági területek jellemzik. A külterületének közel harmada országos védettségű természeti terület, Peszéradacsi rétek elnevezéssel a Kiskunsági Nemzeti Park része. A külterület egy részét lőtér fedi, talán ez is az oka, hogy a külterület ritkán tanyásodott. A település érdekessége a nagy területű kertség, Középpeszér területén, amely ugyan az országban nem egyedül álló, itt viszont a külterület egy jelentős részét képező sajátos karakterű tájelem. Településképi szempontból meghatározók a régészeti érdekű területek és a régészeti lelőhelyek területe, a természetvédelmi területek (Kunpeszérre vonatkozóan: a NATURA 2000, az ex-lege terület, az országos ökológiai hálózat magterülete és ökológiai folyosó területe; a nemzeti park területe, a tájképvédelmi terület. ). 20

21 4 Eltérő karakterű településrészek BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK -KERTSÉGEK A volt zártkertek területe, ahol vegyes területhasználat jellemző. Együtt jelentkezik a rekreációs, hobbi funkció és a háztartási célú termelés. Szabályos utcaszerkezet és telekalakítás jellemzi, de az utcák szűkek (9-10 m). A terület, amely a belterülethez viszonyítva igen nagy,, annál összességében nagyobb. Utcaképről nem beszélhetünk, mert a telkek bár szabályos, 5-10 m-es előkertekkel, de ritkán és mozaikosan beépültek. A telkek 800 m2 körüliek, kb. 20 m szélesek. Nagy a zöldfelületi fedettség. Jellemző az átmenetiség sok ideiglenes épülettel, építménnyel (általában gazdasági épületek). Építészeti karakterről gyakorlatilag nem beszélhetünk, mégis kellemes színfoltja ez a településnek. 21

22 4 Eltérő karakterű településrészek BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK -KERTSÉGEK 22

23 4 Eltérő karakterű településrészek BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK -KERTSÉGEK 23

24 4 Eltérő karakterű településrészek BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Beépítésre nem szánt területek A régészeti lelőhelyek megőrzése elsődleges feladat. Többnyire többszörösen védett területen helyezkednek el (NATURA2000, Nemzeti Park, nemzeti ökológiai hálózat területe, ezért a lelet megsemmisülésére kevés az esély. Az esetleges beépítések, föld megbolygatásával járó tevékenységek során biztosítni kell a leletmentést, az előzetes régészeti feltárást, amelyben a Kecskeméti Múzeum részvételét kell kérni. 24

25 A nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló terület, a nemzeti ökológiai hálózat magterülete és az ökológiai folyosó az igazgatási terület közel kétharmadát lefedi. Ezeken a területeken a hagyományos, természetmegőrző gazdálkodás, a hagyományos tájelemek megőrzése a településképet alapvetően meghatározza. Ezt az önkormányzat településrendezési eszközeivel is, a településkép-védelmi helyi rendelettel is elő kell segíteni. 25

26 4 Eltérő karakterű településrészek Beépítésre nem szánt területek Jelentős a kiemelten kezelendő tájképvédelmi területek aránya, ahol az országos területrendezési terv sajátos szabályokat fogalmaz meg. A terület érinti a már beépített lakóterület egy részét is (Béke utca déli része) Ezek a területek, amelybe a természeti adottságok, rendszerek, valamint az emberi tevékenység kölcsönhatása, változása következtében kialakult olyan területek tartoznak, amelyek a táj látványa szempontjából sajátos és megkülönböztetett fontosságú, megőrzésre érdemes esztétikai jellemzőkkel bírnak. Az érintett területeken meg kell határozni a tájjelleg megőrzendő elemeit, elemegyütteseit, valamint a tájképi egység és a természeti adottságokhoz igazodó hagyományos tájhasználat helyi jellemzőit, a tájképi egység és a hagyományos tájhasználat fennmaradása érdekében meg kell határozni a területhasználatra és az építmények tájba illeszkedésére vonatkozó szabályokat. 26

27 ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ 5 ÁLTALÁNOS AJÁNLÁSOK: A községben domináns a Kiskunsági Nemzeti Park védett térsége, a Peszéradacsi rétek. A jellegzetes alföldi táj erdőkkel, szikes- és homokpusztákkal tagolt. A kialakult településszerkezet alapjegyei megtartandók, az csak a fenntartható fejlődés előtérbe helyezésével fejleszthető. A kialakult természeti táj és t művi környezet igénylik az épített és természetes környezet védelmét, a településszerkezet alapvető változtatása nélkül az ökológiai szempontokat előnyben részesítő takarékos területgazdálkodást javasolt. Faleváltásoknál, fatelepítéseknél az idegenhonos invazív fajok kerülendők, őshonos növényzet telepítése javasolt. A község szépen gondozott zöldfelületei megtartandók. A meglévő, már beépült településrészeken az átépítések arányaira, az épületmagasságok, tetőhajlások összhangjára kell ügyelni. Sátortetős környezetben nem célszerű oromfalas, utcára merőleges gerincű épület építése, fésűs, oromfalas beépítésbe nem illik a ma divatos kontyolt fedélszerkezetű épület. A telepítések során a szomszédokhoz való illeszkedés fontos szempont. A legszebb épület is zavaró, ha telepítési módja kilóg a sorból, vagyis teljesen más helyre, eltérő előkerttel épül, mint a szomszédai. A homlokzatok és anyaghasználat összhangja ugyanolyan fontos. Egyszerű homlokzatok társaságába nem illik egy túldíszített kialakítás. Egyszerű homlokzat minőségi anyagok alkalmazásával kedvező eleme lehet a település képének. Az épületeket úgy kell telepíteni, hogy azok a szomszédos építési vonalakhoz illeszkedjenek Az épületmélységek helyes megválasztásával meg kell előzni, hogy az utcakép vonatkozásában aránytalanul magas, nagy tetőidomok jöjjenek létre. Magas tetős környezetben csak magas tetős épületek épüljenek, sátortetős környezetben utcára merőleges nyeregtető és lapos tető kerülendő, a tető legalább részleges kontyolása javasolt. Az új, tervezett épület tetőidomát, a közterületi határvonalhoz viszonyított tetőgerinc irányát az utcaszakaszra jellemző, vagy a szomszédos épületek figyelembevételével javasolt meghatározni. Az utcai kerítést az épület építészeti karakteréhez, anyaghasználatához, megjelenéséhez, településképi sajátosságaihoz illeszkedően javasolt kialakítani, tömör kerítés csak abban az estben épüljön, ha az utcában, a közvetlen környezetben ez jellemző. Ez esetben is javasolt az élősövény, tömör falkerítés előkertes beépítésben nemjavasolható. Az épületek hagyományos (tégla, fa, vályog, cserép, stb.) anyagból készüljenek, megőrizve a hagyományokat, kerülendők a rikító színek mind a homlokzatokon, mind a tetőfelületeken, különös tekintettel a kék, zöld és élénkpiros színű lemezfedésekre. Tetőfelületeken a vörös és barna árnyalatai javasoltak, kerülendő a tarka, tájidegen mediterrán cserép. A homlokzatok megjelenésénél a természetes és földszínek alkalmazása javasolt. (fehér, törtfehér, világos natúr, zöld, barna, homok, stb. színek) A külterületi építkezések során a hagyományőrző, eredeti motívumok alkalmazása javasolt, léptékében, tömegformálásában a földszintes kialakítás a mérvadó 27

28 5 Építészeti útmutató TELEPÜLÉSKÖZPONT TELEPÍTÉS A településközpontban az intézményekhez igazodó beépítés részesíthető előnyben, mind bővítések, mind átépítések esetén. MAGASSÁG, TETŐHAJLÁSSZÖG TETŐIDOMOK: A Vt településközpont vegyes területeken a HÉSZ 7,5 m beépítési magasságot enged, ami legfeljebb egyemeletes, tetőtér beépítéses épület elhelyzésére ad lehetőséget. Az új építések (átépítések), bővítések ennek megfelően kell, hogy történjenek, a magastetős kialakítás javasolt. A meglévő épületektől eltérő hajlásszög, vagy lapos tetős tömeg beépülése kerülendő. A túl magas illetve túl alacsony hajlásszögű tetővel rendelkező épületek nem illeszkednek az utcaképbe, a nagy tetőfelépítmények megbontják a tetőfelületek harmóniáját, különösen akkor, ha a szomszédos épületeken ilyenek nincsenek. ANYAGHASZNÁLAT, HOMLOKZATKÉPZÉS, SZÍNEK: A nyílászárók méretrendje, osztásrendje igazodjon a szomszédos épületek méret- és osztásrendjéhez. A tetőfelületek ne legyenek természetellenes színűek és anyagúak, a vörös, a barna, a natúr színű tetőfelületek és az alföldi hagyományokhoz illő agyag, esetleg betoncserép alkalmazása javasolt. Amennyiben fémlemez alkalmazása szükséges, az legyen anyagszerű (természetes cink vagy réz) színű. A kék, és egyéb rikító szín alkalmazása az Alföldön tájidegen. A homlokzatszínezéseknél kerülendők a rikító színek. Pasztell, környezetbe simuló színek, földszínek alkalmazása javasolt. 28

29 5 Építészeti útmutató 5 Építészeti útmutató FALUSIAS KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK RÉGI ÉS ÚJ BEÉPÍTÉSŰ RÉSZEK A telek határaitól való szögeltérés kedvezőtlen Helyes telepítés a kialakult telekhatárokhoz és előkertekhez igazodó TELEPÍTÉS A település beépült részei nagyon hasonló karakterűek, az új beépítésű részek már egyre inkább kertvárosias karatert mutatnak, de még a falusias karakter a meghatározó. Nincs azonban olyan lényeges eltérés a régi és az új beépítések között, amely az eltérő ajánlásokat indokolná, ezért azokat összevontan, mindkét településegységre vonatkozóan fogalmazzuk meg. A beépítési módban az illeszkedés szabályait kell követni az ábrák szerint: A kialakult előkerttől eltérő előkert nem javasolt 29

30 5 Építészeti útmutató FALUSIAS KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK RÉGI ÉS ÚJ BEÉPÍTÉSŰ RÉSZEK A kialakulttól eltérő épületszélesség kedvezőtlen Ikres beépítésben az eltérő előkert tiltandó A többi épülettől való szögeltérés tiltandó Előkertes beépítésben utcafrontra telepítés nem megengedhető 30

31 5 Építészeti útmutató FALUSIAS KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK RÉGI ÉS ÚJ BEÉPÍTÉSŰ RÉSZEK Közel azonos utcafronti épületszélességek, azonos méretű előkertek alkalmazása javasolt Ikres beépítésben szabadon álló épület elhelyezése nem javasolt Fésűs beépítés mind szabadon álló, mind oldalhatáros beépítésben lehetséges 31

32 5 Építészeti 5 Építészeti útmutató útmutató FALUSIAS KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK RÉGI ÉS ÚJ BEÉPÍTÉSŰ RÉSZEK TELEPÍTÉS KERTVÁROSIAS KARAKTERBEN Az épületek hátrahúzása, elforgatása, lényegesen eltérő utcafronti szélesség szabadon álló beépítés esetén sem javasolt 32

33 5 Építészeti útmutató FALUSIAS KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK RÉGI ÉS ÚJ BEÉPÍTÉSŰ RÉSZEK BEÉPÍTÉSI MAGASSÁG Rontja az utcaképet az eltérő szintszám, az eltérő szélességből adódó eltérő épületmagasság, nem javasolt Helyesen megválasztott épületmagasságok A beépítési magasság HÉSZ- szerinti teljesülése esetén sem javasolt földszintes beépítésben a rejtett kétsztintes (többszintes) megoldás, kerülendő. Törekedni kell az azonos szintszám, utcával párhuzamos hasonló épületszélesség alkalmazására. 33

34 5 Építészeti útmutató FALUSIAS KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK RÉGI ÉS ÚJ BEÉPÍTÉSŰ RÉSZEK TETŐHAJLÁSSZÖG, TETŐIDOMOK Kerülendő megoldások: túlságosan eltérő hajlásszögű, manzárd, sátortetők, túlzottan nagy tetőfelépítmények, az utcában meglévőktől jelentősen eltérő tetőidomok. Javasolt: a szomszédokhoz és a hagyományokhoz igazodó fok közötti tetőhajlás, az egyszerűbb tetőidomok, sátortetős környezetben az oromfalak kontyolása. 34

35 5 Építészeti útmutató FALUSIAS KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK RÉGI ÉS ÚJ BEÉPÍTÉSŰ RÉSZEK ANYAGHASZNÁLAT, HOMLOKZATKÉPZÉS, SZÍNEK Kerülendők az utcára néző lodzsák, erkélyek, aránytalanul nagy vagy kicsi nyílászárók A nyílászárók méretrendje, osztásrendje igazodjon a szomszédos épületek méret- és osztásrendjéhez. A tetőfelületek ne legyenek természetellenes színűek és anyagúak, a vörös, a barna, a natúr színű tetőfelületek és az alföldi hagyományokhoz illő agyag, esetleg betoncserép alkalmazása javasolt. Amennyiben fémlemez alkalmazása szükséges, az legyen anyagszerű (természetes cink vagy réz) színű. A kék, zöld szín alkalmazása az Alföldön tájidegen. A homlokzatszínezéseknél kerülendők a rikító színek. A világos pasztellszínek, földszínek alkalmazása javasolt. 35

36 5 Építészeti útmutató KERÍTÉSEK A kerítések Magyarországon hagyományosak, biztosítják a vagyonvédelmet, jelzik a telekhatárokat, intimitást biztosítanak. Emelhetik az épület megjelenését, de sokat ronthatnak is azon. A kapuk jelzik a bejáratot. Sokfélék lehetnek, de azok a legjobban sikerültek, amelyek a helyi ősi motívumokból, hagyományokból táplálkoznak. A kerítések is, mint ahogyan az épületek, tükrözik egy-egy korszak divatját. A régebbi korok stílusa a fából készített tömör vagy áttört léc vagy deszkakerítés, később a kovácsoltvas kerítések terjedtek el, amelyek leegyszerűsödtek a lakatosok által készített zártszelvény kerítésekké. Manapság ismét divatjukat élik a díszesebb, esetleg túldíszített megoldások. Célszerű a mértékletesség, javasolt az egyszerűségre törekedni. A jó kerítés ugyanolyan gonddal megtervezett, mint az épület. Itt helyezendők el a postaládák, újabban kötelezően az elektromos és gáz mérőórák, de a szeméttároló jó kialakítása sem kevésbé fontos. A személybejáró és a gazdasági bejáró kapuzata eltérő kell, hogy legyen, nemcsak méretbeli, de funkcionális kialakítása okán is. A személybejáró kapunak biztosítania kell a ki- és belátást, míg a gazdasági bejáró jó, ha a kerítésbe beleolvad, alig észrevehető. Jó hatású lehet, ha áttört és zárt felületek jó arányban együttesen jelennek meg, de az utcai homlokzat teljes takarása nem kívánatos. Anyaghasználatát tekintve a természetes anyagú áttört vagy tömör lábazatos, részben áttört megoldások a kívánatosak. Az oszlopok lehetnek kőből, téglából, esetleg betonból vagy zártszelvényből is. A kerítésmezők az egyszerű drótfonattól a lécrácsokon át a vízszintes vagy függőleges osztású falamellákig használhatók. Ami mindenképpen kerülendő, az átláthatatlan, tömör, különösen a tömör falazott kerítés, amely előkertes beépítés esetén nem tekinthető jó megoldásnak. Ezek ritkán sikerülnek jól, és sokszor börtönhatást, felesleges bezárkózottság érzetét keltik, ugyanakkor a megfelelő, elvárt vagyonvédelmet csak korlátozottan biztosítják. Nem szerencsés az áttört kerítések benádazása, mert ezek hiába készülnek természetes anyagból, az ideiglenesség látszatát keltik. Ha a tulajdonos mindenképpen szeretné a belátást akadályozni, a növénnyel befuttatott, vagy élősövény megoldások részesítendők előnyben, (repkény, tűztövis, fagyal, virágzó sövények, örökzöldek, mind megfelelők lehetnek) de ekkor sem célszerű a teljesen zárt kialakítás. 36

37 5 Építészeti útmutató KERÍTÉSEK Benádazott kerítés Falkerítés Zárt sövény, amely kitakarja a homlokzatot aránytalan nyílászárók Zárt fémlemezkerítés Fésűs, utcavonalas beépítésben zárt kerítés aránytalan nyílászárók Élősövény Tömör lábazatos áttört kerítényílászárók Egyszerű drótfonat Fésűs utcavonalas beépítésben áttört kerítés, karám típusú kerítés (csak jelzés) 37

38 5 Építészeti útmutató KERÍTÉSEK JAVASOLT MEGOLDÁSOK 38

39 5 Építészeti útmutató KERTEK, KERTI ÉPÍTMÉNYEK A kert is az épített környezet része, akkor tölti be szerepét, ha harmonikus egységet képez az épülettel, amelyhez kapcsolódik. A kertalakítás során az épület és a kert stílusa, hangulata illeszkedjék egymáshoz. Kunpeszéren szerencsére még szép számmal láthatunk hagyományos parasztkerteket előkertben egynyári virágokkal, udvarban gyümölcsfákkal, hátsó kertben szőlővel, veteményesekkel. Jó lenne ezt hagyományként megőrizni. Elsődleges feladat, hogy a klímánkhoz nem illő növényzetet ne, vagy csak mértékkel alkalmazzunk. A kert funkcióját tekintve lehet díszkert, pihenő kert és haszonkert. Eleink az előkertet díszítő, virágzó, többnyire egynyári növényekkel, főként virágokkal ültették be. (margaréták, legényvirágok, dáliák, őszirózsák, muskátlik, és egyéb, félfás és fásszárú labdarózsák, tearózsák, stb.) Mára gyakran tuja, fenyő vagy egyéb örökzöld jelenik meg, főleg az új építkezések kertjeiben. Ezeknek szintén megvan a szerepük a kertben, de az előkert alkalmatlan nagyméretű növények telepítésére, mert elfoglalják azt, takarják az ablakainkat, homlokzatainkat. Az oldalkerteknek korábban megvolt a gazdasági szerepük, főleg ott, ahol állatokat is tartottak, mára ez többnyire füvesített terület, gyakran a lakóterek meghosszabbítása. Itt célszerű dézsás növényeket elhelyezni, így nem akadályozzuk a hátsó telekrészbe történő bejutást. A hátsókertek a hasznonkertek szőlővel, közte gyümölcsfákkal, veteményes kerttel. Jó lenne ezeket megőrizni nemcsak a korábbi növénykultúrák felélesztése, de gazdasági hasznuk okán is. A pihenőkertekben gyakran kerti pavilonokat, kerti sütőket, tavacskákat, pergolákat létesítenek. A kerti építmények a főépülettel azonos építőanyagokból, vagy azzal harmonizálva készüljenek. A pergolák, növényrácsok, gépkocsi beállók, kukatárolók kialakíthatók favázas szerkezettel is, a nyílászárókkal harmonizáló színezéssel. A növénnyel való befuttatás javasolt. A kerti burkolatokat vízáteresztő felülettel készítsük, ami lehet fagyálló tégla, a mostanában divatos térkő, de lehet bontásból szerzett kockakő, esetleg fakocka is. 39

40 5 Építészeti útmutató KERTEK, KERTI ÉPÍTMÉNYEK Elhelyezhetünk környezetünkből származó dézsákat, talicskákat, puttonyokat, amelyeket növénnyel beültethetünk, de kidobott régi szép tárgyakat (kerekes kút, közterületi vaskút, stb.) is. Ezek különösen akkor hasznosak, ha eredeti funkciójukat is be tudják tölteni. Kertünkben kerüljük a más vidékekről származó anyagokat (ciklopköveket, nagy kőtömböket) különösen akkor, ha sziklakertet építünk. Az odahányt kőkupac nem dísze kertünknek, inkább rendetlenség benyomását kelti. Nagyanyáink nyomán ültethetünk vegyesen díszés hasznonnövényeket, fűszernövényeket. (tököt, paradicsomot, karfiolokat, káposztaféléket virágokkal, nagyfejű napraforgókkal díszítve, büdöskét, mángoldot egy ágyásba), ez nagyon kellemes hatást kelt a kertben. Gyakorlatlan vagy kezdő kertész bízza kertjének megtervezését szakemberre. Különösen érvényes ez az évelő növényekkel beültetett diszkertekre, mert gyakolat és tapasztalat kell ahhoz, hogy elkerüljük kertünk túlzsúfolását és azt, hogy kedvenc növényeink idővel leárnyékolják és esetenként élvezhetetlenné tegyék kertünket. 40

41 5 Építészeti útmutató ERKÉLYEK, TORNÁCOK A köztudatban a régi magyar parasztház tornácos képe él. Fontos a funkcionális, lakáskiterjesztő szerepe is. A tornác a lakóház homlokzata mellé épített, oszlopokkal, pillérekkel alátámasztott fedéllel ellátott tér, amely azon túl, hogy védte a bejáratot a bevágó esőtől, számtalan más célra is használható volt: emberi tartózkodás, munkavégzés, raktározás, termény szárítás. A régi épületek döntő többsége tornác nélkül épült. A későbbiek folyamán azonban a tornác mintegy toldalékként szinte mindenhol megjelent. Például a bővítés során toldaléktornác építésével oldották meg a régi és az új helyiségek összekapcsolását. De új helyiség létesítése nélkül is praktikus dolog volt tornácot, vagy legalábbis fedett ereszaljat építeni. Ezt külön tetővel építették, melynek tetősíkja alacsonyabb hajlásszögű volt az eredeti tetőnél. A megtört tetősík mindig árulkodik a későbbi átalakításról. A tornácok lehettek teljesen nyitottak, de gyakori volt a könyöklő magasságáig lécezéssel, deszkázattal ellátott, vagy felfalazott tornác is. Kunpeszéren is vannak az 1970-es és1980-as években épített lodzsák, tornácok, sőt, még ma is felellhető az új épületeken, bár ez kevésbé jellemző. Erkélyeket többnyire többszintes épületeken alkalmaznak, de itt ezeken is lodzsákat látunk. 41

42 5 Építészeti útmutató AJTÓK, ABLAKOK Az épületek megjelenését és hangulatát a nyílászárók nagyban befolyásolják. Az épületeken már nem láthatunk hagyományos, a paraszt-polgári építészetre jellemző három- hatosztatú ablakokat. A lakóházak többségén az 1960-as, 1970-es években beépített háromszárnyú és kétszárnyú kapcsolt gerébtokos ablakok, a később beépített hőszigetelő üvegezésű faablakok, és mostanában a műanyag ablakok jelentek meg. A nyílászárók cseréjekor is általában műanyag szerkezeteket építenek be. Érdemes lenne a hagyományos nyílásrendet alakalmazni a mai homlokzatokon és törekedni arra, minél több faszerkezetű nyílászárót építsenek be, visszahozva a régi motívumokat. Az ablakképek nem helyi épületekről valók. 42

43 5 Építészeti útmutató Javasolt részletek RÉSZLETEK Az épületek, azok elemei, a kerítések, a kerti és közterületi burkolatok részletei tehetik igazán hangulatossá, szerethetővé településeinket, különösen, ha azok jó ízléssel és gondosan megtervezettek és a terv párosul az építtető, tulajdonos szándékával. A tetőhéjazatok kiválasztásánál a hagyományokra kell hagyatkozni, kerülni a kék és zöld színű fémlemezt. A tetőhöz kapcsolódó bádogozás kialakítása, a tetőn megjelenő részletek, kémények, antennák, újabban napelemek és napkollektorok elhelyezése lehet szép és lehet kevésbé tetszetős. A homlokzatokon megjelenő klímaberendezések kültéri egységei, gépészeti berendezések homlokzaton megjelenő részletei, maguk a homlokzati díszítő elemek, vakolatdíszek, különféle burkolatok, a színezés szintén meghatároz egy-egy utcaképet. Ha az épületek anyaghasználatukban, színezésükben hasonlítanak egymáshoz, az kellemes megjelenést teremt. 43

44 MAI PÉLDÁK Új lakóházak 6 44

45 6. MAI PÉLDÁK Új lakóházak 45

46 UTCÁK, TEREK A széles utcák, virágos parkok, játszóterek megőrzése, folyamatos fenntartása fontos feladata az önkormányzatra. A virágos, zöld utcák, gondozott terek nagyon fontos hozzátartozói a településnek, és esztétikus településképnek. Kunpeszéri sajátosság, hogy a lakóházak előkertjei kiköltöztek az utcára. Mindenütt szép gondozott füvet, virágágyásokat lehet látni. Üdítő látvány, hogy itt az utcákon gyakran vannak gyümölcsfák, melyek nemcsak díszítenek, hasznuk is van. 7 Az utcák kialakításánál is az összhangra kell törekedni, amely vonatkozik a közterületi burkolatokra, műtárgyakra és utcabútorokra is. Az utcai fasorok telepítése során is a megfelelő arányokat és ültetési távolságokat figyelembe kell venni. 46

47 HIRDETÉSEK, REKLÁMTÁBLÁK 8 Kunpeszéren reklámokat szinte nem lehet látni talán azért, mert távol esik a forgalmas útvonalaktól, talán mert az országos közút a lakóterület szélén halad, talán mert kistelepülés. Ennek ellenére szabályozni szükséges, hogy milyen reklámhordozókon lehet különféle reklámot elhelyezni, mert cégérek, üzletfeliratok elhelyezése is ronthat a település képn. Cégér, cégtábla elhelyezésekor elengedhetetlen, hogy az alkalmazkodjon az épület jellemzőihez, anyaghasználatához. Az egyéb hirdetések, önkormányzati tájékoztatások céljára egységes hirdetőtáblák vannak, ezek számát kell szükség szerint növelni. Jó hirdetőfelületet kínálhatnak a buszvárók, esetleg a közterületi utcabútorok. A település külterületén, védett természeti területeken nem megengedhető semmiféle reklámfelület. A tájképvédelmi jelentőségű területeken reklámfelület elhelyezésére szolgáló önálló építmény, felszíni elektromos hálózati vagy hírközlési elem vagy építmény elhelyezése nem ajánlott. 47

48 IMPRESSZUM KUNPESZÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Kunpeszér honlapcíme: Kunpeszér címe: Kunpeszér postai címe: Kunpeszér, Béke utca Telefon: 76/ Polgármester: Megbízott főpítész: Főépítész címe: SZERKESZTETTE: Kunpeszér, november Kálózi Sándor Rédeiné Bondor Klára Rédeiné Bondor Klára okl. építészmérnök 48