Presentation of the results of the ex-post evaluation on integrated urban development INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉS EX- POST ÉRTÉKELÉSÉNEK EREDMÉNYEI DR. KUKELY GYÖRGY TERRA STÚDIÓ KFT.
Két stratégiaalkotási hullám 2007-13 Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) Funkcióbővítő és szociális városrehabilitációs pályázatokhoz előírás az IVS Akcióterületi fókuszú stratégia kötelező 2014-2020 Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) Átfogó tervezés része (országos, megyei, települési) TOP/VEKOP pályázatok egy részéhez szükséges Akcióterületi fókusz mellett kulcsprojektek és hálózatos projektek meghatározása
Városrehabilitáció 2007-2015
INTEGRÁLTSÁG TERÜLETI INTEGRÁCIÓ Területi célok - területi eszközök Várostérség (?), városrészek, szegregátumok Akcióterületi beavatkozás területi koncentráció ÁGAZATI INTEGRÁCIÓ Koordinációs feladatok Komplex beavatkozások: infrastruktúrafejlesztés, gazdaságfejlesztési fókusz, társadalmi szoft beavatkozások FORRÁSINTEGRÁCIÓ Addicionalitás A magán és civil szektor fejlesztéseinek integrálása Projekt alapú gondolkodás Stratégia alapú gondolkodás
Akcióterületi beavatkozások integrált vagy pontszerű? A pályázati kiírás meghatározta a funkciókat - ágazati integráltság elvileg megvalósult, de miről szóltak a projektek? Városháza felújítása Fő tér díszburkolattal történő ellátása Piacépület/Üzlethelyiség felújítása, ÉS Fő tér vonzóvá tétele? Forgalomcsillapítás? Gazdasági szereplők kiegészítő fejlesztései? Zöldterületek rekonstrukciója? Városrehabilitáció vagy elmaradt fejlesztések megvalósítása? Integrált fejlesztések Pontszerű fejlesztések
Funkcióbővítő városrehabilitációk hatásai Az életminőség javítása terén a városi és közösségi funkciók kapcsán történt pozitív változás, de növelte az elégedetlenséget: az idős fák kivágása, értékes zöldfelületek degradálódása, zöldfolyosók megszakítása, a visszapótolt zöldfelületi elemek minősége és mennyisége, a főterek térkövezése és látványberuházások. A zöldfelületek növelését szolgáló közterületfejlesztések minden esetben növelték a lakossági elfogadottságot. A közösségi tereknél azokat vette birtokba a lakosság, ahol a burkolat megújítása mellett egyéb szolgáltatások is megjelentek. A megvalósult beavatkozások volumenükben kicsik voltak ahhoz, hogy jelentős városi szintű gazdasági hatást generáljanak.
Integráltság önkormányzati szemléletváltás szükségessége Milyen egyéb fejlesztésre/beavatkozásra lett volna szükség, amely pozitív hatást gyakorolt volna a város gazdaságára, társadalmára, valamint életminőségére? (Önkormányzatok kérdőíves felmérése alapján) egyéb sportfunkció gazdaságfejlesztés köztér épületfelújítás útfejlesztés 10% 10% 14% 14% 24% 28% 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30%
PARTNERSÉG Hasznos vagy csak problémaforrás? Kötelező előírás a nyilvánosság bevonása - szabályozott formában A valódi és hatékony társadalmasításnak a legtöbb településen alig van hagyománya, (a bevont szereplők meghatározása gyakran ad hoc jellegű) Tanulási fázis: Sok olyan település volt, ahol komolyan vették a bevonást, széleskörűen igyekeztek megszólítani a különböző társadalmi csoportokat, gazdasági és civil szervezeteket. Sok helyen a döntéshozók nem tekintik fontosnak, nem elkötelezettek, inkább problémaforrásként, mint segítő módszerként azonosítják a társadalmi bevonást. A társadalom és a gazdaság érdemi szereplőinek széleskörű bevonásával kialakított stratégia elfogadottsága, az iránta való elköteleződés számottevően nagyobb
Mit ad a partnerség a stratégiai tervezés során? A partnerek részéről az inputok a lényegesebbek, a tervek érdemi véleményezése ritka. A helyzetértékelésben, s részben az igényfelmérésben a partnerek aktívak - ebben a fázisban a leghatékonyabb a partnerek bevonása Az önkormányzatok és a bevont szereplők több időt töltöttek a megalapozó vizsgálat tökéletesítésével, mint a stratégiával. A partnerségi egyeztetéseken a résztvevők aktivitása és a részvétel aránya időben csökken, s éppen a jövőt meghatározó szakaszoknál, a stratégia kialakításában, a fejlesztési feladatok megfogalmazásában gyakran nincs érdemi részvétel/reakció. Jellemzően a tervezőn és az önkormányzat néhány munkatársán múlott, hogy milyen minőségű és tartalmú stratégia készült el. Az alapos, partnerségi egyeztetéssel alátámasztott helyzetelemzést készítő települések IVS/ITS-ei magasabb színvonalúak voltak! Fontos a motiváció, ösztönzés, mind az intézményi/önkormányzati, mind a partnerek oldalán szemléletformálásra van szükség!
A partnerek bevonásának időtávja Fontos a folyamatos párbeszéd a közszféra, a magánszféra és a lakosság között. Ezzel erősíteni lehet: a beavatkozások elfogadottságát, az identitástudatot, az önkormányzati döntéshozók iránti bizalmat is A partnerségi folyamatot nem tervekhez kell kapcsolni ad hoc jelleggel, hanem folyamatos tevékenységnek kell lennie. Fontos, hogy a létrehozott infrastruktúrák, programok, szoft elemek fenntartása, működtetése terén is megmaradjon a kapcsolat az egyes érintettek, célcsoportok, ill. a kezelők között. Fontos a sikerkommunikáció, a lakossági elégedettségmérés, a térhasználók felé történő visszacsatolás. Kiemelt feladat: a városvezető aktívan képviselje a stratégiát!
Partnerség eszközei A munkacsoport a leghatékonyabb társadalmasítási módszer (érdemi párbeszéd,viták) Az internetes felületek, kérdőívek a 2014-2015-ös tervezési időszakban kaptak nagyobb szerepet - sok helyen hasznos volt A lakossági fórumok eredményessége rendkívül csekély. A legaktívabbak: önkormányzati munkatársak, intézmények képviselői Alacsony aktivitás: szomszédos települések, vállalkozók, lakosság Fontos a hatékony és folyamatos KOMMUNIKÁCIÓ szerepe!
Partnerség az akciótervezés során Általában az önkormányzatok határozták el a beavatkozásokat. Néhány esetben szólt bele érdemben más (egyházak, civilek). A gazdasági funkcióhoz a megfelelő partner bevonása nehéz. Szándéknyilatkozat kellett, mely javította a kommunikációt, segítette a bevonást. Különösen a szociális városrehabilitációs projektekben nagy a partnerség szerepe (a fenntartható programok kialakítása több szervezet, intézmény összefogását igényli), mivel ez sok konfliktusforrással terhelt (fontos az érintettek megszólításának módja, a konfliktusok kezelése, az érdekek egyeztetése) Ma hangsúlyos szerepet kap a kapacitásvizsgálat igényfelmérés, célcsoportvizsgálat (a célcsoportokhoz leginkább illeszkedő kommunikációs eszközök alkalmazásával)
Kiket vontak be az akcióterületi tervezésbe? (Önkormányzatok kérdőíves felmérése alapján) civil szervezeteket akcióterült gazdasági szereplőit helyi önkormányzat dolgozóit város lakosságát akcióterület lakosságát egyéb vállalkozásokat csak a konzorciumi partnereket egyéb kisebbségi önkormányzatot 0% 20% 40% 60% 80% 100% Funkcióbővítő Szociális
Forrásintegráció Az egyre inkább csak az európai uniós támogatásokra szorítkozó fejlesztéspolitika nem lehet igazán sikeres, ha nem tud bevonni addicionális forrásokat a településfejlesztésbe. Az integrált városfejlesztési politika révén növelhető a közpénzek felhasználásának hatékonysága, s jobban koordinálhatók a közés magánberuházások is. Fontos lenne, hogy ne a finanszírozási lehetőségekhez keressék a projekteket, hanem a célokhoz kapcsolják a bevonható eszközöket. Az ITS-nek feladata, ami sajnos sok településen nem, vagy csak nyomokban valósult meg, hogy az önkormányzati elképzeléseken túl integrálja a magán és civil szektor fejlesztéseit is a meghatározott célok mentén. A források integrációjában az ERFA és ESZA források, valamint a magántőke jelent meg.
A városok számára komoly feladat, hogy a magánszféra és a közszféra közötti együttműködés fontosságát elfogadják, s javítsák. A gazdasági szervezeteknél az elérhető pályázati forrás legalább annyira befolyásolja a fejlesztést, mint az önkormányzatoknál. A magáncégek sokszor nem kommunikálják fejlesztési elképzeléseiket, s gyakran nem áll rendelkezésükre elegendő gazdasági erő és saját forrás. Nehéz annak az uniós elvnek az érvényesülése, hogy a pályázati források generáljanak további fejlesztéseket. A forrásintegráció akadályát a támogatásalapú szemléletmód és a magántőke passzivitása jelenti. Több városban is beépült az ITS-be a magánbefektetőkkel való együttműködés lehetőségeinek kialakítása, rendszeressé tétele
Forrásösszetétel a funkcióbővítő városrehabilitációs projekteknél (millió Ft) Pest Hajdú-Bihar Budapest Borsod-Abaúj-Zemplén Szabolcs-Szatmár-Bereg Csongrád Jász-Nagykun-Szolnok Bács-Kiskun Heves Veszprém Zala Békés Győr-Moson-Sopron Fejér Vas Komárom-Esztergom Nógrád Somogy Tolna Baranya ROP forrás Egyéb forrás 0 5.000 10.000 15.000 20.000 25.000
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Dr. Kukely György Terra Stúdió Kft. kukely.terra@prourbekft.hu