Tájékoztató a 2018. január 1. napját követően indult, mezőgazdasági célú öntözéshez kapcsolódó vízjogi engedélyezési eljárásokról BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Budapest, 2018. január 17.
TARTALOMJEGYZÉK ELVI VÍZJOGI ENGEDÉLY 2 Mikor kérhető elvi vízjogi engedély? 2 Ki a kérelmező? 2 Hogyan kell benyújtani a kérelmet? 2 Mit tartalmazzon a kérelem? 3 A befizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértéke és módja? 4 Ügyintézési határidő? 4 Mely szakhatóságok vesznek részt az engedélyezési eljárásban? 5 Mire jogosít fel az elvi vízjogi engedély? 5 Az elvi vízjogi engedély érvényessége és hatálya 5 EGYNYÁRI ÖNTÖZÉS VÍZJOGI ENGEDÉLYEZÉSE 6 Milyen engedély szükséges? 6 Ki a kérelmező? 6 Hogyan kell benyújtani a kérelmet? 6 Mit tartalmazzon a kérelem? 7 A befizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértéke és módja? 7 Ügyintézési határidő? 8 Mely szakhatóságok vesznek részt az engedélyezési eljárásban? 8 HOSSZABB TÁVÚ, ÁLLANDÓ LÉTESÍTMÉNYEKKEL TÖRTÉNŐ ÖNTÖZÉS VÍZJOGI ENGEDÉLYEZÉSE 9 Milyen engedély szükséges? 9 Ki a kérelmező? 9 Hogyan kell benyújtani a kérelmet? 9 Mit tartalmazzon a kérelem? 10 A befizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértéke és módja? 12 Ügyintézési határidő? 13 Mely szakhatóságok vesznek részt az eljárásban? 13 Mire jogosít fel a létesítési engedély? 13 Mit kell tenni a vízilétesítmények megépítése után azok használatbavételéhez, üzemeltetéséhez? 14 Kinek kell kérelmezni a vízjogi üzemeltetési engedélyt? 14 Hogyan kell benyújtani a vízjogi üzemeltetési engedély kiadására irányuló kérelmet? 14 Mit tartalmazzon a vízjogi üzemeltetési engedély iránti kérelem? 14 Hogyan folyik az üzemeltetési engedélyezési eljárás a továbbiakban? 15 Mire jogosít fel a vízjogi üzemeltetési engedély? 16 A vízjogi üzemeltetési engedély érvényessége és hatálya? 16 HOSSZABB TÁVÚ, IDEIGLENES LÉTESÍTMÉNYEKKEL TÖRTÉNŐ ÖNTÖZÉS VÍZJOGI ENGEDÉLYEZÉSE 17 Milyen engedély szükséges? 17 Ki a kérelmező? 17 Hogyan kell benyújtani a kérelmet? 17 Mit tartalmazzon a kérelem? 18 A befizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértéke és módja? 19 Ügyintézési határidő? 20 Mely szakhatóságok vesznek részt az eljárásban? 20 Mire jogosít fel a vízjogi üzemeltetési engedély? 21 A vízjogi üzemeltetési engedély érvényessége és hatálya? 21 1. MELLÉKLET 22 2018. január 17-én hatályos jogszabályok listája 22 2. MELLÉKLET 23 A vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező fővárosi, megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok illetékességi területe és elérhetősége 23 1
Elvi vízjogi engedély Mikor kérhető elvi vízjogi engedély? Elvi vízjogi engedély a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó tevékenység tervezését megelőzően kérhető. A kérelmet a területileg illetékes vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz kell benyújtani. A vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező katasztrófavédelmi igazgatóságok illetékességi területeit és elérhetőségét a 2. melléklet tartalmazza. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Khvr.) hatálya alá tartozó, vagy az ezek megvalósításához szükséges vízimunka, vízilétesítmény esetén elvi vízjogi engedélyezési eljárás a Khvr. szerinti eljárást vagy eljárásokat megelőzően nem folytatható le. Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 2. (1) és (8) bekezdése, a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. (1) bekezdése és 2. melléklete Ki a kérelmező? Elvi vízjogi engedélyt a tulajdonos, az építtető, a vagyonkezelő, vagy az általuk meghatalmazott tervező is kérelmezhet. Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése Hogyan kell benyújtani a kérelmet? Az elvi vízjogi engedély 2018. január 01. napjától kizárólag írásban terjeszthető elő. Az írásbeli kapcsolattartási mód alkalmazásának kizárólag a postai úton, valamint az elektronikus ügyintézést biztosító információs rendszer útján megküldött kérelem felel meg. Az elektronikus levélcímről (e-mail) érkező beadványok a vonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmében nem felelnek meg az írásbeli kapcsolattartás követelményeinek. Az ügyfél jogosult az ügyei intézése során ügyintézési cselekményeit elektronikus úton végezni, nyilatkozatait elektronikus úton megtenni. Elektronikus ügyintézésre köteles: a) az ügyfélként eljáró aa) gazdálkodó szervezet, ab) állam, ac) önkormányzat, ad) költségvetési szerv, ae) ügyész, af) jegyző, ag) köztestület, b) az ügyfél jogi képviselője. 2
Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28/B. a) pontja, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 8. (1) bekezdése, 9. (1) bekezdése Mit tartalmazzon a kérelem? Az elvi vízjogi engedély iránti kérelemhez a következőket kell csatolni: 1. Általános adatokat: 1.1. kérelmező adatai és elérhetősége (név, cím, adóazonosító jel, adószám); 1.2. meghatalmazott adatai és elérhetősége (név, cím, adóazonosító jel, adószám); 1.3. az engedélyezéssel közvetlenül érintett felszíni vagy felszín alatti víz vagyonkezelőjének neve; 1.4. a műszaki dokumentáció elkészítésére jogosult nyilatkozata a megbízásáról és a jogosultságáról. 2. Vízilétesítmény vagy vízimunka műszaki adatait: 2.1. vízilétesítmény vagy vízimunka megnevezése; 2.2. az érintett terület: település, helyrajzi szám, EOV koordináták; 2.3. a tervbe vett műszaki megoldás általános ismertetése; 2.3.1. a vízgazdálkodási igények és a kielégítésükre tervbe vett vízimunka, vízhasználata vagy vízilétesítmény célja, valamint a megvalósítás választott műszaki megoldása; 2.3.2. a megvalósítás tervezett időtartama, illetőleg annak ütemezése; 2.3.3. az esetleg már lefolytatott előzetes vizsgálatok (talajmechanikai, talajtani szakvélemény, talajvízjárás-vizsgálat, előzetes környezeti tanulmány, az igénybe vett vízkészlet mennyiségi és minőségi paramétereinek értékelése) eredménye; 2.3.4. a vízgazdálkodási cél és a tervezett műszaki megoldás megítélése szempontjából jelentős egyéb körülmények; 2.3.5. a vízgazdálkodási cél megvalósításával érintett térség 1:1000-1:5000, illetőleg a szükséges áttekintést nyújtó egyéb méretarányú helyszínrajza, amely feltünteti a) a tervezett vízilétesítmények vízgazdálkodási szempontból érintett hatásterületét és annak határát, b) a műszaki hatásterületen elhelyezkedő vizeket, jelentősebb vízhasználatokat, illetőleg vízilétesítményeket és egyéb, a tervezett vízgazdálkodási cél megvalósítása szempontjából érintett létesítményeket, c) a tervezett vízimunka vagy vízilétesítmény helyét és elrendezését, d) a tervezett létesítményeknek az érintett terület-felhasználási kategóriákba, terület- és településrendezési tervbe történő beilleszkedését; 2.3.6. az alábbi vízgazdálkodási céloktól függően, a 2.3.1-2.3.5 pontokban foglaltakon felül: a) vízhasznosítás esetén: (1) a vízhasznosítás (vízigény) célja és időszaka, (2) a szükséges (tervezett) víz mennyisége és minősége, (3) a vízbeszerzés lehetőségeit és tervezett (választott) módja, 3
(4) a vízkivétel időszaka és üteme, a vízkezelés tervezett módja, a vízkezelés-víztisztítás tervezett módja, ha hasznosítás előtt a kivett vizet kezelni, tisztítani szükséges, (5) a felszín alatti vízkészlet tervezett igénybevétele esetén a külön jogszabály szerint szükséges egyéb adatok, (6) a 2.3.5. pontban meghatározott méretarányú helyszínrajz, amelyen fel kell tüntetni a vízkivétel helyét (vízfolyás, csatorna, természetes vagy mesterséges tó, tározó), a vízbeszerzésre szolgáló művet és a nyomvonalát, valamint a vízhasznosítás helyét, 2.4. a környezeti hatások jelentősége vizsgálatának eredménye. Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet 1. -a és 1. számú melléklete A befizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértéke és módja? Az elvi vízjogi engedélyezési eljárásért műszaki megoldásonként 60.000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Ezen díjtétel összege nem tartalmazza a vízügyi hatóság engedélyezési eljárásában szakhatóságként résztvevő szervek eljárási díjait, azokat a kérelmezőnek külön meg kell fizetnie. Az igazgatási szolgáltatási díjat az első fokon eljáró, vízügyi hatáskörrel rendelkező, területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságnak a Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára átutalási megbízással egyértelműen beazonosítható módon kell teljesíteni, vagy készpénz-átutalási megbízással (csekk) postai úton kell befizetni. Az eljáró vízügyi hatáskörrel rendelkező katasztrófavédelmi igazgatóságok számlaszámait a 13/2015. (III. 31.) BM rendelet tartalmazza. Az igazgatási szolgáltatási díjat az eljárás kezdeményezésekor kell a kérelmezőnek megfizetnie. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a kérelem előterjesztéséhez mellékelni kell. Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: a vízügyi és vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III. 31.) BM rendelet 2. (1) és (2) bekezdés, 5. (1) és (3)-(4) bekezdése, 1. melléklete, 3. melléklete Ügyintézési határidő? Az elvi vízjogi engedélyezési eljárás ügyintézési határideje (teljes eljárásban) 60 nap. Az eljárás a kérelemnek az eljáró hatósághoz történő megérkezését követő napon indul. Az ügyintézési határidő az eljárás megindulásának napján kezdődik. Az ügyintézési határidőbe nem számít be az eljárás felfüggesztésének és az ügyfél mulasztásának vagy késedelmének időtartama. Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: Ákr. 50. (2) bekezdés c) pontja, Ákr. 50. (4) bekezdése 4
Mely szakhatóságok vesznek részt az engedélyezési eljárásban? Amennyiben a szakhatóság által vizsgálandó szakkérdés az eljárásban felmerül, a következő szakhatóságokat kell bevonni: Ha a vízimunka, vízhasználat vagy vízilétesítmény nem környezeti hatásvizsgálat vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles, és a hatóság korábbi eljárásban nem vizsgálta a kérdést, annak elbírálása, hogy a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 2. melléklete szerinti tevékenységek és létesítmények esetében feltételezhetőe jelentős környezeti hatás, a megyei kormányhivatal környezetvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatalát; Ha az öntözéssel érintett terület külterületet, belterületen országos jelentőségű védett természeti területet, Natura 2000 területet, barlang felszíni védőövezetét vagy egyedi tájértéket közvetlenül érinti, annak elbírálása, hogy a természetvédelem jogszabályban meghatározott követelményei a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett érvényesülnek-e, a Megyei kormányhivatal természetvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatalát; Ha a vízimunka, vízilétesítmény megvalósítása erdő igénybevételével jár, az erdő igénybevétel engedélyezhetőségének vizsgálatára vonatkozóan a Megyei kormányhivatal erdészeti hatósági hatáskörében eljáró járási hivatalát. Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 16. táblázatának 2., 3., és 4. sora Mire jogosít fel az elvi vízjogi engedély? Az elvi vízjogi engedély csupán az építtető által a tervbe vett vízgazdálkodási cél megvalósításának általános műszaki megoldási lehetőségeit, feltételeit határozza meg. Az elvi vízjogi engedély vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére, illetőleg vízhasználat gyakorlására nem jogosít. Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 2. (1) bekezdés Az elvi vízjogi engedély érvényessége és hatálya Az elvi vízjogi engedély az abban meghatározott vízimunka vagy vízilétesítmény vízjogi létesítési engedélyének véglegessé válásáig, de az elvi vízjogi engedély jogerőre emelkedésétől számított legfeljebb 2 évig hatályos. Az engedély hatálya egy esetben, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha a kiadásának alapjául szolgáló körülmények (feltételek) változatlanok. Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 2. (6) bekezdés 5
Egynyári öntözés vízjogi engedélyezése Milyen engedély szükséges? Egynyári öntözésre vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni az illetékes vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező megyei katasztrófavédelmi igazgatóságtól. A vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező katasztrófavédelmi igazgatóságok illetékességi területeit és elérhetőségét a 2. melléklet tartalmazza. Egynyári öntözésre szóló vízjogi üzemeltetési engedély abban az esetben adható, ha a kérelemben megjelölt, ugyanazon helyrajzi számú területre, illetve ugyanazon helyrajzi számú területen belüli részterületre öt éven belül egynyári öntözésre szóló vízjogi üzemeltetési engedély kiadására nem került sor. Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 5. (13) bekezdése Ki a kérelmező? A vízhasználat gyakorlásához szükséges vízjogi üzemeltetési engedélyt annak kell kérni, aki a vízhasználattal járó jogokat és kötelezettségeket közvetlenül gyakorolja, illetve teljesíti, azaz az a gazdálkodó, aki egy öntözési idényben maximum 100 ha területet közvetlenül felszíni vízből ideiglenes szivattyúval, maximum 120 mm/ha (1200 m 3 /ha) öntözővizet juttatna ki. A kérelmet eljáró képviselőként benyújthatja a fentiek által meghatalmazott személy vagy szervezet is. Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 5. (1) bekezdés, a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 10a. pontja Hogyan kell benyújtani a kérelmet? A vízjogi üzemeltetési engedély 2018. január 01. napjától kizárólag írásban terjeszthető elő. Az írásbeli kapcsolattartási mód alkalmazásának kizárólag a postai úton, valamint az elektronikus ügyintézést biztosító információs rendszer útján megküldött kérelem felel meg. Az elektronikus levélcímről (e-mail) érkező beadványok a vonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmében nem felelnek meg az írásbeli kapcsolattartás követelményeinek. Az ügyfél jogosult az ügyei intézése során ügyintézési cselekményeit elektronikus úton végezni, nyilatkozatait elektronikus úton megtenni. Elektronikus ügyintézésre köteles: a) az ügyfélként eljáró aa) gazdálkodó szervezet, ab) állam, ac) önkormányzat, ad) költségvetési szerv, ae) ügyész, af) jegyző, ag) köztestület, b) az ügyfél jogi képviselője. 6
Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28/B. a) pontja, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 8. (1) bekezdése, 9. (1) bekezdése Mit tartalmazzon a kérelem? Egynyári öntözésre szóló vízjogi üzemeltetési engedély iránti kérelem tartalmazza, illetőleg ahhoz mellékelni kell: 1. Általános adatok 1.1. Kérelmező adatai, elérhetősége (név, cím, adóazonosító jel, adószám). 1.2. Meghatalmazott adatai, elérhetősége (név, cím, adóazonosító jel, adószám). 1.3. Kérelem tartalma: 1.3.1. új (üzemeltetési, fennmaradási vagy megszüntetési) engedély iránti kérelem és előzményengedély száma (ha van); 1.3.2. meglévő engedély módosítása (időbeli hatály módosítása/engedélyes személyében bekövetkezett változás/engedélyezett vízmennyiség módosítása/műszaki adatokban bekövetkezett változás) és alapengedély száma (ha van). 1.4. Az engedélyezéssel közvetlenül érintett felszíni vagy felszín alatti víz vagyonkezelő neve. 1.5. A műszaki dokumentáció elkészítésére jogosult nyilatkozata a megbízásáról és a jogosultságáról. 2. Kérelmezett/engedélyezett vízilétesítmény adatai 2.1. A vízilétesítmény, valamint vízimunka megnevezése. 2.2. Az érintett terület helye: település, cím, helyrajzi szám, EOV koordináták. 2.3. Műszaki leírás: 2.3.1. a vízkivétel helye: az öntöző- vagy belvízcsatorna és az annak vizét szolgáltató megnevezése, szelvényszáma vagy a vizet adó vízfolyás megnevezése és szelvényszáma vagy pedig a vizet adó tó, holtág, illetőleg tározó megnevezése; 2.3.2. az öntözendő terület településnevének és helyrajzi számának megadása, illetve adott helyrajzi számú területen belüli öntözni kívánt részterület esetén annak pontos lehatárolása; 2.3.3. az öntözés módja és megvalósítása, valamint az öntözendő terület nagysága, növénykultúrája; 2.3.4. a felhasználandó öntözővíz mennyisége (l/s, m3/év), valamint csúcsmennyisége (l/s) és az üzemelés napi leghosszabb időtartama. 2.4. Egyszerűsített talajvédelmi terv. Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: a 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet 1. -a és 3. számú melléklet VII. pontja A befizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértéke és módja? Az egynyári öntözésre szóló vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárás lefolytatásáért a 13/2015. (III. 31.) BM rendelet alapján 5.000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat kellene fizetni, azonban a Vgtv. a következőkről rendelkezik: Mentes a díjfizetési kötelezettség alól a) az öntözési berendezések vagy az öntözőtelepek engedélyezési eljárása, ha arra a vízhasználat engedélyezése keretében kerül sor; 7
b) a vízkivételt biztosító vízilétesítmények engedélyezési eljárása 2018. december 31. napjáig. A vízügyi hatóság engedélyezési eljárásában szakhatóságként résztvevő szervek eljárási díjait azonban a kérelmezőnek az eljárás kezdeményezésekor meg kell fizetnie. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a kérelem előterjesztéséhez mellékelni kell. Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: Vgtv. 31. (2) bekezdése, 13/2015. (III. 31.) BM rendelet 1. melléklete Ügyintézési határidő? A vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárás ügyintézési határideje (teljes eljárásban) 60 nap. Az eljárás a kérelemnek az eljáró hatósághoz történő megérkezését követő napon indul. Az ügyintézési határidő az eljárás megindulásának napján kezdődik. Az ügyintézési határidőbe nem számít be az eljárás felfüggesztésének és az ügyfél mulasztásának vagy késedelmének időtartama. Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: Ákr. 50. (2) bekezdés c) pontja, Ákr. 50. (4) bekezdése Mely szakhatóságok vesznek részt az engedélyezési eljárásban? Amennyiben a szakhatósági bevonás és közreműködés feltételei az eljárásban teljesülnek, úgy a vizsgálandó szakkérdések tekintetében a következő szakhatóságokat kell bevonni: A gázveszélyes vízkészletet igénybe vevő vízilétesítmény esetében a vizek minőségét és egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők fennállásának elbírálása érdekében a népegészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt. Ha a vízimunka, vízhasználat vagy vízilétesítmény nem környezeti hatásvizsgálat vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles, és a hatóság korábbi eljárásban nem vizsgálta a kérdést, úgy annak elbírálására, hogy a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 2. melléklete szerinti tevékenységek és létesítmények esetében feltételezhető-e jelentős környezeti hatás, valamint érintenek-e szennyezett területet, a megyei kormányhivatal környezetvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatalát, Ha az öntözéssel érintett terület külterületet, belterületen országos jelentőségű védett természeti területet, Natura 2000 területet, barlang felszíni védőövezetét vagy egyedi tájértéket közvetlenül érinti, annak elbírálására, hogy a természetvédelem jogszabályban meghatározott követelményei a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett érvényesülnek-e, a megyei kormányhivatal természetvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatalát, Amennyiben az öntözés a termőföldön valósul meg, úgy a termőföld minőségi védelme és a növényvédelem követelményeinek való megfelelés kérdésében a megyei kormányhivatal talajvédelmi igazgatási hatáskörében eljáró járási hivatalát, Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 16. táblázata 8
Hosszabb távú, állandó létesítményekkel történő öntözés vízjogi engedélyezése Milyen engedély szükséges? Hosszabb távú, állandó létesítményekkel történő öntözés esetén először vízjogi létesítési engedélyt, azt követően vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni, a területileg illetékes vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező megyei katasztrófavédelmi igazgatóságtól. A vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező katasztrófavédelmi igazgatóságok illetékességi területeit és elérhetőségét a 2. melléklet tartalmazza. Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. (1) és (2) bekezdése, valamint 2. melléklete Ki a kérelmező? Az állandó vízilétesítményekkel történő öntözés esetén a vízilétesítmények megépítéséhez szükséges vízjogi létesítési engedélyt az építtető, a tulajdonos vagy a vagyonkezelő köteles megszerezni. A kérelmet eljáró képviselőként benyújthatja a fentiek által meghatalmazott személy vagy szervezet is. Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdése Hogyan kell benyújtani a kérelmet? A vízjogi engedély 2018. január 01. napjától kizárólag írásban terjeszthető elő. Az írásbeli kapcsolattartási mód alkalmazásának kizárólag a postai úton, valamint az elektronikus ügyintézést biztosító információs rendszer útján megküldött kérelem felel meg. Az elektronikus levélcímről (e-mail) érkező beadványok a vonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmében nem felelnek meg az írásbeli kapcsolattartás követelményeinek. Az ügyfél jogosult az ügyei intézése során ügyintézési cselekményeit elektronikus úton végezni, nyilatkozatait elektronikus úton megtenni. Elektronikus ügyintézésre köteles: a) az ügyfélként eljáró aa) gazdálkodó szervezet, ab) állam, ac) önkormányzat, ad) költségvetési szerv, ae) ügyész, af) jegyző, ag) köztestület, b) az ügyfél jogi képviselője. Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28/B. a) pontja, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 8. (1) bekezdése, 9. (1) bekezdése 9
Mit tartalmazzon a kérelem? Hosszabb távú, állandó létesítményekkel történő öntözésre szóló vízjogi létesítési engedélyezési dokumentációnak a következőt kell tartalmaznia: 1. Általános adatok 1.1. Kérelmező adatai, elérhetősége (név, cím, adóazonosító jel, adószám). 1.2. Meghatalmazott adatai, elérhetősége (név, cím, adóazonosító jel, adószám). 1.3. Kérelem tartalma: 1.3.1. új (létesítési, üzemeltetési, fennmaradási vagy megszüntetési) engedély iránti kérelem és előzményengedély száma (ha van); 1.3.2. meglévő engedély módosítása (időbeli hatály módosítása/engedélyes személyében bekövetkezett változás/engedélyezett vízmennyiség módosítása/műszaki adatokban bekövetkezett változás) és alapengedély száma (ha van). 1.4. Az engedélyezéssel közvetlenül érintett felszíni vagy felszín alatti víz vagyonkezelő neve. 1.5. A műszaki dokumentáció elkészítésére jogosult nyilatkozata a megbízásáról és a jogosultságáról. 2. Kérelmezett/engedélyezett vízilétesítmény adatai 2.1. A vízilétesítmény, valamint vízimunka megnevezése. 2.2. Az érintett terület helye: település, cím, helyrajzi szám, EOV koordináták. 2.3. Műszaki leírás: 2.3.1. az öntözőtelep helye és területe; 2.3.2. az öntözés módja és megvalósítása, valamint az öntözendő terület tervezett növénykultúrái; 2.3.3. a vízkivétel módja (gravitációs vagy gépi emelés), helye, a vizet adó felszíni megnevezése és szelvényszáma vagy pedig a vizet adó tó, holtág, illetőleg tározó megnevezése, vagy a vizet adó felszín alatti víz esetén a vízbeszerzés helye (település, hrsz., EOV koordináták), a vízilétesítmény típusa; 2.3.4. az öntöző- vagy belvízcsatorna és az annak vizét szolgáltató megnevezése, szelvényszáma vagy szakaszhatárainak szelvényszáma, valamint a vízfolyás, tó, holtág, tározó maximális-minimális vízszintje, illetőleg a csatorna üzemvízszintje; 2.3.5. a felhasználandó öntözővíz mennyisége (l/mp, m3/év), valamint csúcsmennyisége (l/mp) és az üzemelés napi leghosszabb időtartama, szennyvíz öntözése esetén a szennyvíz minősége; 2.3.6. felületi öntözés esetén a lecsapolásra kerülő víz közvetlen és közvetett befogadójának megnevezése, a torkolati szelvényszám megjelölésével, a legnagyobb vízhozama és ennek várható ideje; 2.3.7. az öntözőtelep berendezéseinek és műtárgyainak rövid ismertetése; 2.3.8. az érintett vízi- és egyéb létesítmények megjelölése és leírása. 2.4. Általános (átnézetes) helyszínrajz 1:10 000-1:100 000 méretarányban, amely feltünteti 2.4.1. az öntözendő területnek és a közvetlen környéknek az öntöző-, belvízcsatornáját; 2.4.2. a legközelebbi település belterületének határvonalát. 10
2.5. Részletes (rétegvonalas) helyszínrajz 1:4000-1:10 000 méretarányban, amely feltünteti 2.5.1. az öntözendő terület rétegvonalát (felületi öntözési módnál); 2.5.2. az öntözőtelep berendezéseinek és műtárgyainak elhelyezését magassági adatokkal megadva; 2.5.3. annak az ingatlannak a helyrajzi számát, amelyen az öntözőtelep épül, valamint a közvetlen szomszédos ingatlanok helyrajzi számát; 2.5.4. az érintett vízfolyásokat, belvízcsatornákat, valamint a többi vízi- és egyéb létesítményeket. 2.6. Telepen belül az állandó jellegű vízellátó és lecsapoló felszíni csatornák hosszszelvénye és mintakeresztszelvénye. 2.7. Az öntözőtelep műtárgyainak általános terve. 2.8. Talajvédelmi terv. 2.9. A környezeti hatások jelentősége vizsgálatának eredménye. A létesítőnek (kérelmezőnek) a kérelem részeként igazolnia kell a következőket: a) ha a tervezett vízimunka vagy vízilétesítmény közműveket érint, a közmű kezelője (üzemeltetője) - az engedélyezési dokumentációra alapozott, a kérelemmel összefüggő - hozzájárulásának meglétét, b) a c) pont kivételével, ha a tervezett vízhasználattal, vízimunka elvégzésével, vízilétesítmény megépítésével, üzemeltetésével vagy megszüntetésével érintett ingatlan nem az engedélyes tulajdona az ingatlan igénybevételére, használatára vonatkozó jogcím fennállását, vízilétesítmény megvalósítása esetén az ingatlan tulajdonosa, állami tulajdon esetén a vagyonkezelője - a tervezett vízilétesítmény tulajdonjogát is megjelölő, az ingatlanhasználattal járó jogokat és kötelezettségeket rögzítő - írásbeli hozzájárulásának meglétét, c) ha a tervezett vízhasználat, vízimunka elvégzése, vízilétesítmény megépítése, üzemeltetése vagy megszüntetése termőföldet érint vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy részeként valósul meg, azonban az ingatlan nem az engedélyes tulajdona a létesítő (kérelmező) nyilatkozatának fennállását arról, hogy rendelkezik vagy a kivitelezés megkezdéséig rendelkezni fog az érintett ingatlan vonatkozásában a polgári jog szabályai szerinti jogosultsággal, illetve a tervezett vízhasználattal, vízimunka elvégzésével, vízilétesítmény megépítésével, üzemeltetésével vagy megszüntetésével összefüggésben létrejött vagy létrejövő megállapodással, d) ha a tervezett vízhasználat, vízimunka, vízilétesítmény állami tulajdonban lévő vízkészletet, vízilétesítményt, felszín alatti vizek víztartó képződményét vagy felszíni víz medrét érinti, vagy arra közvetlen hatással van, a vízügyi igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulásának meglétét, e) valamennyi vízhasználat, vízimunka, vízilétesítmény esetén a vízügyi igazgatóság vízügyi objektumazonosítási nyilatkozata meglétét, Az öntözéshez szükséges talajvédelmi terv elkészítése időigényes és tenyészidőszakhoz kötött, ezért annak elkészítéséről időben intézkedni kell! Felhívjuk a figyelmet, hogy minden engedélykérelem benyújtásakor meg kell vizsgálni a jogszabályi feltételek teljesülését. A fent bemutatott engedélyezési terv tartalma az ügy egyedi sajátosságai alapján változhat. 11
Abban az esetben, ha a hosszabb távú, állandó létesítményekkel történő mezőgazdasági célú öntözés felszín alatti vízre települt vízkivételt biztosító vízilétesítmény (kút) létesítésével valósul meg, úgy az engedélyes tervdokumentáció tartalma annak függvényében változik, hogy a kút létesítése a vízügyi hatóság, vagy a helyi önkormányzat jegyzőjének engedélyéhez kötött. A vízjogi létesítési engedély kiadására irányadó terveket csak arra jogosultsággal rendelkező szakirányú tervező készítheti el. Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1/B. (4) bekezdése, 3. -a, a 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet 3. -a és 3. számú melléklet VI. pontja A befizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértéke és módja? A vízjogi létesítése engedélyezési eljárás lefolytatásáért alapesetben igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke függ az igényelt, lekötni kívánt vízmennyiségtől. Abban az esetben, ha az öntözéshez a gazdálkodó egyéb létesítményeket is kíván létesíteni (pl. táp- és lecsapoló csatornák, nyomó- és gravitációs vezetékek, vízkormányzó műtárgyak, vízkivételi zsilipek, meliorációs létesítmények), úgy az igényelt, lekötni kívánt vízmennyiségen felül a beruházás bruttó költségéhez igazodva létesítményenként további igazgatási szolgáltatási díj is felmerül. A fentieken túl azonban a Vgtv. a következőkről rendelkezik: Mentes a díjfizetési kötelezettség alól a) az öntözési berendezések vagy az öntözőtelepek engedélyezési eljárása, ha arra a vízhasználat engedélyezése keretében kerül sor; b) a vízkivételt biztosító vízilétesítmények engedélyezési eljárása 2018. december 31. napjáig. A díjfizetésre vonatkozóan a 13/2015. (III. 31.) BM rendelet a következőkről rendelkezik: E rendelet 1. mellékletének a) 1., 6., 8., 13-15. pontját a felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítmények esetében, valamint b) 2. pont 2.2-2.4.2., valamint 2.10-2.12. alpontját 2018. december 31. napjáig nem kell alkalmazni. A vízügyi eljárások igazgatási szolgáltatási díjainak mértékét a 13/2015. (III. 31.) BM rendelet tartalmazza. Ezen díjtétel összege nem tartalmazza a vízügyi hatóság engedélyezési eljárásában szakhatóságként résztvevő szervek eljárási díjait, azokat a kérelmezőnek külön meg kell fizetnie. Az igazgatási szolgáltatási díjat az első fokon eljáró, vízügyi hatáskörrel rendelkező, területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságnak a Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára átutalási megbízással egyértelműen beazonosítható módon kell teljesíteni, vagy készpénz-átutalási megbízással (csekk) postai úton kell befizetni. Az eljáró vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező katasztrófavédelmi igazgatóságok számlaszámait a 13/2015. (III. 31.) BM rendelet tartalmazza. Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: a Vgtv. 31 (1) és (2) bekezdése, a 13/2015. (III.31.) BM rendelet 9. -as és 1. melléklete 12
Ügyintézési határidő? A vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyezési eljárások ügyintézési határideje (teljes eljárásban) 60 nap. Az eljárás a kérelemnek az eljáró hatósághoz történő megérkezését követő napon indul. Az ügyintézési határidő az eljárás megindulásának napján kezdődik. Az ügyintézési határidőbe nem számít be az eljárás felfüggesztésének és az ügyfél mulasztásának vagy késedelmének időtartama. Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: Ákr. 50. (2) bekezdés c) pontja, Ákr. 50. (4) bekezdése Mely szakhatóságok vesznek részt az eljárásban? Amennyiben a szakhatósági bevonás és közreműködés feltételei az eljárásban teljesülnek, úgy a vizsgálandó szakkérdések tekintetében a következő szakhatóságokat kell bevonni: A gázveszélyes vízkészletet igénybe vevő vízilétesítmény esetében a vizek minőségét és egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők fennállásának elbírálása érdekében a népegészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt. Ha a vízimunka, vízhasználat vagy vízilétesítmény nem környezeti hatásvizsgálat vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles, és a hatóság korábbi eljárásban nem vizsgálta a kérdést, úgy annak elbírálására, hogy a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 2. melléklete szerinti tevékenységek és létesítmények esetében feltételezhető-e jelentős környezeti hatás, valamint érintenek-e szennyezett területet, a megyei kormányhivatal környezetvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatalát, Ha az öntözéssel érintett terület külterületet, belterületen országos jelentőségű védett természeti területet, Natura 2000 területet, barlang felszíni védőövezetét vagy egyedi tájértéket közvetlenül érinti, annak elbírálására, hogy a természetvédelem jogszabályban meghatározott követelményei a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett érvényesülnek-e, a megyei kormányhivatal természetvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatalát, Amennyiben az öntözés a termőföldön valósul meg, úgy a termőföld minőségi védelme és a növényvédelem követelményeinek való megfelelés kérdésében a megyei kormányhivatal talajvédelmi igazgatási hatáskörében eljáró járási hivatalát, Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 16. táblázata Mire jogosít fel a létesítési engedély? A megszerzett vízjogi létesítési engedély a tervezett vízilétesítmény megépítésére jogosít, az abban meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése mellett. A vízjogi létesítési engedély megszerzése nem jogosít fel vízhasználatra, valamint nem mentesít a vízilétesítmény használatbavételéhez, üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély, vagy a jogszabály szerint szükséges egyéb hatósági engedély megszerzésének kötelezettsége alól. Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. (6) bekezdése 13
Mit kell tenni a vízilétesítmények megépítése után azok használatbavételéhez, üzemeltetéséhez? A vízilétesítmények megépítését követően vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni a területileg illetékes vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező megyei katasztrófavédelmi igazgatóságtól. Kinek kell kérelmezni a vízjogi üzemeltetési engedélyt? A vízjogi üzemeltetési engedélyt annak kell kérelmezni, aki a vízhasználattal járó jogokat és kötelezettségeket közvetlenül gyakorolja, illetve teljesíti. A kérelmet eljáró képviselőként benyújthatja a fentiek által meghatalmazott személy vagy szervezet is. Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 5. (1) bekezdés Hogyan kell benyújtani a vízjogi üzemeltetési engedély kiadására irányuló kérelmet? A vízjogi üzemeltetési engedély kiadására irányuló kérelem benyújtásának szabályai megegyeznek a vízjogi létesítési engedély benyújtásánál ismertetett szabályokkal. Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28/B. a) pontja, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 8. (1) bekezdése, 9. (1) bekezdése Mit tartalmazzon a vízjogi üzemeltetési engedély iránti kérelem? Vízjogi üzemeltetési engedély iránti kérelem esetén az alábbiakat kell benyújtani: 1. a vízjogi létesítési engedélytől eltérő kivitelezés esetén a tényleges állapotot tartalmazó (a vízilétesítményre, vízimunkára vonatkozó vertikális és horizontális) adatokat is rögzítő tervdokumentáció; 2. a létesítési engedélyben foglaltakkal megegyező kivitelezés esetén az erre vonatkozó nyilatkozat a tényleges (úgynevezett abszolút) magassági adatok átvezetésével; 3. a vízjogi létesítési engedélyben meghatározott rendelkezésektől függően a próbaüzemeltetés eredményét rögzítő adatok; 4. a jogszabályban meghatározott esetben a létesítmény műszaki átadás-átvételének igazolása; 5. ha a tervezett vízimunka, vízilétesítmény vagy vízhasználat a hatósági határozaton alapuló vízvezetési szolgalom útján valósult meg, az üzemeltetéssel összefüggő és a szolgalom gyakorlásával járó használati korlátozások tartalma, továbbá e korlátozásoknak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges adatok. Az öntözéshez szükséges talajvédelmi terv elkészítése időigényes és tenyészidőszakhoz kötött, ezért annak elkészítéséről időben intézkedni kell! Felhívjuk a figyelmet, hogy minden engedélykérelem benyújtásakor meg kell vizsgálni a jogszabályi feltételek teljesülését. A fent bemutatott engedélyezési terv tartalma az ügy egyedi sajátosságai alapján változhat. 14
Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: 72/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 5. -a, a 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet 1. -a és 3. számú melléklet VI. pontja Hogyan folyik az üzemeltetési engedélyezési eljárás a továbbiakban? Az vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárás ügyintézési határideje (teljes eljárásban) 60 nap. Az eljárás a kérelemnek az eljáró hatósághoz történő megérkezését követő napon indul. Az ügyintézési határidő az eljárás megindulásának napján kezdődik. Az ügyintézési határidőbe nem számít be az eljárás felfüggesztésének és az ügyfél mulasztásának vagy késedelmének időtartama. A vízjogi üzemeltetési engedély kiadásához alapesetben igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, melynek mértéke a vízjogi létesítési engedélyre megállapított díjtételek 80%-a, azonban a Vgtv. a következőkről rendelkezik: Mentes a díjfizetési kötelezettség alól c) az öntözési berendezések vagy az öntözőtelepek engedélyezési eljárása, ha arra a vízhasználat engedélyezése keretében kerül sor; d) a vízkivételt biztosító vízilétesítmények engedélyezési eljárása 2018. december 31. napjáig. A díjfizetésre vonatkozóan a 13/2015. (III. 31.) BM rendelet a következőkről rendelkezik: E rendelet 1. mellékletének a) 1., 6., 8., 13-15. pontját a felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítmények esetében, valamint b) 2. pont 2.2-2.4.2., valamint 2.10-2.12. alpontját 2018. december 31. napjáig nem kell alkalmazni. A vízügyi hatóság engedélyezési eljárásában szakhatóságként résztvevő szervek eljárási díjait azonban a kérelmezőnek az eljárás kezdeményezésekor meg kell fizetnie. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a kérelem előterjesztéséhez mellékelni kell. Amennyiben a szakhatósági bevonás és közreműködés feltételei az eljárásban teljesülnek, úgy a vizsgálandó szakkérdések tekintetében a következő szakhatóságokat kell bevonni: A gázveszélyes vízkészletet igénybe vevő vízilétesítmény esetében a vizek minőségét és egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők fennállásának elbírálása érdekében a népegészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt. Ha a vízimunka, vízhasználat vagy vízilétesítmény nem környezeti hatásvizsgálat vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles, és a hatóság korábbi eljárásban nem vizsgálta a kérdést, úgy annak elbírálására, hogy a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 2. melléklete szerinti tevékenységek és létesítmények esetében feltételezhető-e jelentős környezeti hatás, valamint érintenek-e szennyezett területet, a megyei kormányhivatal környezetvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatalát, Ha az öntözéssel érintett terület külterületet, belterületen országos jelentőségű védett természeti területet, Natura 2000 területet, barlang felszíni védőövezetét vagy egyedi tájértéket közvetlenül érinti, annak elbírálására, hogy a természetvédelem jogszabályban meghatározott követelményei a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett érvényesülnek-e, a megyei kormányhivatal természetvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatalát, 15
Amennyiben az öntözés a termőföldön valósul meg, úgy a termőföld minőségi védelme és a növényvédelem követelményeinek való megfelelés kérdésében a megyei kormányhivatal talajvédelmi igazgatási hatáskörében eljáró járási hivatalát, Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: Ákr. 50. (2) bekezdés c) pontja, Ákr. 50. (4) bekezdése, Vgtv. 31. (1) és (2) bekezdése, 13/2015. (III. 31.) BM rendelet 9. -a és 1. melléklete, 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 16. táblázata Mire jogosít fel a vízjogi üzemeltetési engedély? A vízjogi üzemeltetési engedély a vízilétesítmény használatbavételére és az engedély érvényességi ideje alatt annak üzemeltetésére jogosít fel, az engedélyben meghatározott feltételekkel és az üzemeltetéshez kapcsolódó jogszabályokban, illetve hatósági előírásokban meghatározott kötelezettségek mellett. Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 5. (7) bekezdés A vízjogi üzemeltetési engedély érvényessége és hatálya? A vízjogi üzemeltetési engedély határozott ideig érvényes. Az engedély hatályát a hatóság a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 5. (5) bekezdés rendelkezéseire figyelemmel állapítja meg. A más (azaz nem az engedélyes) tulajdonában lévő földterületek esetén a vízjogi üzemeltetési engedély hatályára vonatkozóan korlátozó tényező az öntözéssel érintett területekre vonatkozó rendelkezési jog (földhasználat) időtartama. Az engedély hatálya az engedélyes kérelmére az engedély érvényességi idején belül meghosszabbítható. Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 5. (5) bekezdés 16
Hosszabb távú, ideiglenes létesítményekkel történő öntözés vízjogi engedélyezése Milyen engedély szükséges? Abban az esetben, ha a mezőgazdasági területet hosszabb időtartamig (nem egy nyáron keresztül), kizárólag ideiglenes létesítményekkel (szivattyú és mobil öntözőberendezések) kívánjuk öntözni, azaz amikor nem kerülnek fix létesítmények (földfelszín alatti csővezeték, kiépített vízkivételi hely, fix öntözőberendezés) telepítésre, úgy kizárólag a vízkivételre kell vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni az illetékes vízügyi hatóságtól. Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet, 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet Ki a kérelmező? A vízjogi üzemeltetési engedélyt annak kell kérelmezni, aki a vízhasználattal járó jogokat és kötelezettségeket közvetlenül gyakorolja, illetve teljesíti. A kérelmet eljáró képviselőként benyújthatja a fentiek által meghatalmazott személy vagy szervezet is. Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 5. (1) bekezdés Hogyan kell benyújtani a kérelmet? A vízjogi engedély 2018. január 01. napjától kizárólag írásban terjeszthető elő. Az írásbeli kapcsolattartási mód alkalmazásának kizárólag a postai úton, valamint az elektronikus ügyintézést biztosító információs rendszer útján megküldött kérelem felel meg. Az elektronikus levélcímről (e-mail) érkező beadványok a vonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmében nem felelnek meg az írásbeli kapcsolattartás követelményeinek. Az ügyfél jogosult az ügyei intézése során ügyintézési cselekményeit elektronikus úton végezni, nyilatkozatait elektronikus úton megtenni. Elektronikus ügyintézésre köteles: a) az ügyfélként eljáró aa) gazdálkodó szervezet, ab) állam, ac) önkormányzat, ad) költségvetési szerv, ae) ügyész, af) jegyző, ag) köztestület, b) az ügyfél jogi képviselője. Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28/B. a) pontja, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 8. (1) bekezdése, 9. (1) bekezdése 17
Mit tartalmazzon a kérelem? Hosszabb távú, ideiglenes létesítményekkel történő öntözésre szóló vízjogi létesítési engedélyezési dokumentációnak a következőt kell tartalmaznia: 1. Általános adatok 1.1. Kérelmező adatai, elérhetősége (név, cím, adóazonosító jel, adószám). 1.2. Meghatalmazott adatai, elérhetősége (név, cím, adóazonosító jel, adószám). 1.3. Kérelem tartalma: 1.3.1. új (létesítési, üzemeltetési, fennmaradási vagy megszüntetési) engedély iránti kérelem és előzményengedély száma (ha van); 1.3.2. meglévő engedély módosítása (időbeli hatály módosítása/engedélyes személyében bekövetkezett változás/engedélyezett vízmennyiség módosítása/műszaki adatokban bekövetkezett változás) és alapengedély száma (ha van). 1.4. Az engedélyezéssel közvetlenül érintett felszíni vagy felszín alatti víz vagyonkezelő neve. 1.5. A műszaki dokumentáció elkészítésére jogosult nyilatkozata a megbízásáról és a jogosultságáról. 2. Kérelmezett/engedélyezett vízilétesítmény adatai 2.1. A vízilétesítmény, valamint vízimunka megnevezése. 2.2. Az érintett terület helye: település, cím, helyrajzi szám, EOV koordináták. 2.3. Műszaki leírás: 2.3.1. az öntözőtelep helye és területe; 2.3.2. az öntözés módja és megvalósítása, valamint az öntözendő terület tervezett növénykultúrái; 2.3.3. a vízkivétel módja (gravitációs vagy gépi emelés), helye, a vizet adó felszíni megnevezése és szelvényszáma vagy pedig a vizet adó tó, holtág, illetőleg tározó megnevezése, vagy a vizet adó felszín alatti víz esetén a vízbeszerzés helye (település, hrsz., EOV koordináták), a vízilétesítmény típusa; 2.3.4. az öntöző- vagy belvízcsatorna és az annak vizét szolgáltató megnevezése, szelvényszáma vagy szakaszhatárainak szelvényszáma, valamint a vízfolyás, tó, holtág, tározó maximális-minimális vízszintje, illetőleg a csatorna üzemvízszintje; 2.3.5. a felhasználandó öntözővíz mennyisége (l/mp, m3/év), valamint csúcsmennyisége (l/mp) és az üzemelés napi leghosszabb időtartama, szennyvíz öntözése esetén a szennyvíz minősége; 2.3.6. felületi öntözés esetén a lecsapolásra kerülő víz közvetlen és közvetett befogadójának megnevezése, a torkolati szelvényszám megjelölésével, a legnagyobb vízhozama és ennek várható ideje; 2.3.7. az öntözőtelep berendezéseinek és műtárgyainak rövid ismertetése; 2.3.8. az érintett vízi- és egyéb létesítmények megjelölése és leírása. 2.4. Általános (átnézetes) helyszínrajz 1:10 000-1:100 000 méretarányban, amely feltünteti 2.4.1. az öntözendő területnek és a közvetlen környéknek az öntöző-, belvízcsatornáját; 18
2.4.2. a legközelebbi település belterületének határvonalát. 2.5. Részletes (rétegvonalas) helyszínrajz 1:4000-1:10 000 méretarányban, amely feltünteti 2.5.1. az öntözendő terület rétegvonalát (felületi öntözési módnál); 2.5.2. az öntözőtelep berendezéseinek és műtárgyainak elhelyezését magassági adatokkal megadva; 2.5.3. annak az ingatlannak a helyrajzi számát, amelyen az öntözőtelep épül, valamint a közvetlen szomszédos ingatlanok helyrajzi számát; 2.5.4. az érintett vízfolyásokat, belvízcsatornákat, valamint a többi vízi- és egyéb létesítményeket. 2.6. Telepen belül az állandó jellegű vízellátó és lecsapoló felszíni csatornák hosszszelvénye és mintakeresztszelvénye. 2.7. Az öntözőtelep műtárgyainak általános terve. 2.8. Talajvédelmi terv. 2.9. A környezeti hatások jelentősége vizsgálatának eredménye. A kérelmezőnek a kérelem részeként igazolnia kell a következőket: a) ha a tervezett vízhasználat, vízimunka, vízilétesítmény állami tulajdonban lévő vízkészletet, vízilétesítményt, felszín alatti vizek víztartó képződményét vagy felszíni víz medrét érinti, vagy arra közvetlen hatással van, a vízügyi igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulásának meglétét, b) valamennyi vízhasználat, vízimunka, vízilétesítmény esetén a vízügyi igazgatóság vízügyi objektumazonosítási nyilatkozata meglétét, Az öntözéshez szükséges talajvédelmi terv elkészítése időigényes és tenyészidőszakhoz kötött, ezért annak elkészítéséről időben intézkedni kell! Felhívjuk a figyelmet, hogy minden engedélykérelem benyújtásakor meg kell vizsgálni a jogszabályi feltételek teljesülését. A fent bemutatott engedélyezési terv tartalma az ügy egyedi sajátosságai alapján változhat. Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1/B. (4) bekezdése, 5. -a, a 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet 3. -a és 3. számú melléklet VI. pontja A befizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértéke és módja? A vízjogi üzemeltetési engedélyért alapesetben a vízhasználat mértékétől függően (a felhasználni kívánt vízkészletre vonatkozóan) a vízjogi létesítési engedélyre megállapított díjtételek 80%-át kell megfizetni, azonban a Vgtv. a következőkről rendelkezik: Mentes a díjfizetési kötelezettség alól a) az öntözési berendezések vagy az öntözőtelepek engedélyezési eljárása, ha arra a vízhasználat engedélyezése keretében kerül sor; b) a vízkivételt biztosító vízilétesítmények engedélyezési eljárása 2018. december 31. napjáig. 19
A díjfizetésre vonatkozóan a 13/2015. (III. 31.) BM rendelet a következőkről rendelkezik: E rendelet 1. mellékletének a) 1., 6., 8., 13-15. pontját a felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítmények esetében, valamint b) 2. pont 2.2-2.4.2., valamint 2.10-2.12. alpontját 2018. december 31. napjáig nem kell alkalmazni. A vízügyi hatóság engedélyezési eljárásában szakhatóságként résztvevő szervek eljárási díjait azonban a kérelmezőnek az eljárás kezdeményezésekor meg kell fizetnie. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a kérelem előterjesztéséhez mellékelni kell. Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: a Vgtv. 31 (1) és (2) bekezdése, a 13/2015. (III.31.) BM rendelet 9. -as és 1. melléklete Ügyintézési határidő? A vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyezési eljárások ügyintézési határideje (teljes eljárásban) 60 nap. Az eljárás a kérelemnek az eljáró hatósághoz történő megérkezését követő napon indul. Az ügyintézési határidő az eljárás megindulásának napján kezdődik. Az ügyintézési határidőbe nem számít be az eljárás felfüggesztésének és az ügyfél mulasztásának vagy késedelmének időtartama. Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: Ákr. 50. (2) bekezdés c) pontja, Ákr. 50. (4) bekezdése Mely szakhatóságok vesznek részt az eljárásban? Amennyiben a szakhatósági bevonás és közreműködés feltételei az eljárásban teljesülnek, úgy a vizsgálandó szakkérdések tekintetében a következő szakhatóságokat kell bevonni: A gázveszélyes vízkészletet igénybe vevő vízilétesítmény esetében a vizek minőségét és egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők fennállásának elbírálása érdekében a népegészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt. Ha a vízimunka, vízhasználat vagy vízilétesítmény nem környezeti hatásvizsgálat vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles, és a hatóság korábbi eljárásban nem vizsgálta a kérdést, úgy annak elbírálására, hogy a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 2. melléklete szerinti tevékenységek és létesítmények esetében feltételezhető-e jelentős környezeti hatás, valamint érintenek-e szennyezett területet, a megyei kormányhivatal környezetvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatalát, Ha az öntözéssel érintett terület külterületet, belterületen országos jelentőségű védett természeti területet, Natura 2000 területet, barlang felszíni védőövezetét vagy egyedi tájértéket közvetlenül érinti, annak elbírálására, hogy a természetvédelem jogszabályban meghatározott követelményei a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett érvényesülnek-e, a megyei kormányhivatal természetvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatalát, Amennyiben az öntözés a termőföldön valósul meg, úgy a termőföld minőségi védelme és a növényvédelem követelményeinek való megfelelés kérdésében a megyei kormányhivatal talajvédelmi igazgatási hatáskörében eljáró járási hivatalát, 20