AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV, A BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZET TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉNEK

AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV, A BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZET TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉNEK ÉS A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA MÓDOSÍTÓ JAVASLAT (EGYEZTETÉSI ANYAG A KORMÁNY NEM TÁRGYALTA, NEM TEKINTHETŐ A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁNAK) Budapest, 2017. augusztus hó

KÉSZÜLT a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság megbízásából HELYETTES ÁLLAMTITKÁR: Füleky Zsolt MEGBÍZÓI TÉMAFELELŐS: Kolossa József DLA főosztályvezető SZAKÉRTŐK: Gyarmati Edit Kállai Kata Molnár József László Sógor Csaba Tóth Eszter KÉSZÍTETTE a Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Kft. Térbeli Szolgáltatások Igazgatóságának Térségi Tervezési Osztálya VEZÉRIGAZGATÓ: IGAZGATÓ: OSZTÁLYVEZETŐ: TÉMAFELELŐSÖK: Gódor Csaba Dr. Sik András Göncz Annamária Devecseri Anikó Faragóné Huszár Szilvia Schneller Krisztián Schuchmann Péter (Pestterv Kft.) SZAKÉRTŐK: Burányi Endre (Pestterv Kft.) Hamar József Hanczár Zsoltné (KÉSZ Kft.) Mándi József (Pestterv Kft.) Rhorer Ádám (Közlekedés Kft.) Sárdi Anna Vaszócsik Vilja MINISZTERELNÖKSÉG

TARTALOMJEGYZÉK 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ - A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK FELÜLVIZSGÁLATA, A RENDEZÉS MEGÚJÍTÁSA... 5 2. A HÁROM TERÜLETRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA... 10 2.1. Országos Területrendezési Terv céljainak erősítése a felülvizsgálat során... 10 2.2. Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv céljainak erősítése a felülvizsgálat során... 18 2.3. Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terv céljainak erősítése a felülvizsgálat során... 26 3. A HÁROM TERÜLETRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÓ JAVASLATA... 30 3.1. Országos Területrendezési Terv módosító javaslata... 30 3.2. Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv módosító javaslata... 100 3.3. Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terv módosító javaslata... 184 4

1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ - A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK FELÜLVIZSGÁLATA, A RENDEZÉS MEGÚJÍTÁSA A területrendezés feladata, hogy segítse az ország távlati térszerkezetének és területfelhasználásának optimális alakulását, az országos, a térségi és a helyi fejlesztési igények megfogalmazását és megvalósulását, az ágazati és területi elképzelések területi koordinációját. Amíg a területfejlesztés célja - a végrehajtásához szükséges anyagi eszközök biztosításán keresztül - az általános és kiegyenlített társadalmi jólét, gazdasági fejlődés és harmonikus környezetet megteremtése, addig a rendezés a fejlődéshez szükséges beruházások és építkezések helyét határozza meg koordinált módon, figyelembe véve az épített és természeti környezeti értékek megőrzését is. A területrendezés törvényként elfogadott rendelkezései a legfontosabb eszközei mind Magyarország országos jelentőségű értékei megóvásának, mind az önkormányzatok településrendezési feladatai koordinálásának. A Kormány által előkésztett területrendezési tervekkel az Országgyűlés irányt és utat mutat, kereteket szab minden Magyarországon megvalósuló beruházás számára. A területfejlesztés és a területrendezés között erős, kétirányú kommunikáción alapuló kapcsolat áll fenn, mindkettőnek fontos küldetése az ágazati célkitűzések térbeli integrálása és összehangolása, így a területi tervek teremtenek egyensúlyt például a közlekedésfejlesztési elképzelések és a táj- és természetvédelmi érdekek között, vagy hangolják össze az értékes erdő vagy mezőgazdasági területek megőrzésének szempontjait a beépítési igényekkel. 5

A területrendezési tervek az egy-egy térségre jellemző területhasználatot, a műszaki infrastruktúra (közlekedési, energetikai) hálózatok térbeli rendjét és a védendő, sajátos használatot igénylő területeket határozzák meg. A területrendezési szabályzat leírja, hogy a tartalmi elemeket a településeknek hogyan kell beépíteniük saját rendezési terveikbe. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény e térségi koordinációt az Országgyűlésre és a megyei önkormányzatokra bízza. Az Országgyűlés törvénnyel fogadja el az ország, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet és a Budapesti Agglomeráció kiemelt térségek területrendezési tervét. Az Országos Területrendezési Terv keret jellegű előírásait a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek - kiegészítve a térségi jelentőségű előírásokkal - közvetítik a települések felé. Jelenleg a tervhierarchia teljes, vagyis mind az ország, mind a kiemelt térségek, mind a megyék rendelkeznek jóváhagyott területrendezési tervvel, azonban a tervek időbeni elfogadása között jelentős eltérés van, ezért az összhang közöttük nem biztosított. A területrendezési tervek hatékonyabb érvényesülését azonban nemcsak a tervek időbeni szinkronizálásával, hanem a területrendezési és a településrendezési tervek egységes adatbázison alapuló alaptérképeinek előírásával (és rendelkezésre bocsátásával), valamint a terület- és településrendezési tervezésben és az ágazati tervezésben használt fogalmak összhangjának megteremtésével is hatékonyabbá kell tennünk. Az időbeli, térkép- és fogalomhasználat-beli szinkron megteremtése Magyarország versenyképességének javításának alapfeltétele. A területrendezési intézményrendszer a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény 1996. évi 6

elfogadásával vált az államigazgatási rendszer szerves részévé. A tervek 2000 és 2012 között készültek, és több közülük felülvizsgálatra is került a jogszabályi előírásoknak, illetve a területi és ágazati igényeknek megfelelően. Összességében a rendszer jól működik, és beváltotta a hozzá fűzött reményeket, de a 20 év alatt felgyűlt tervezési tapasztalat, a tervezésben nemzetközi szinten is végbement változások, az elmúlt évek robbanásszerű térinformatikai fejlődése és a Kormány bürokráciacsökkentésért tett vállalásai a rendszer megújítására, újragondolására késztet annak érdekében, hogy a területrendezés kellőképpen elősegítse a 2020 utáni európai uniós fejlesztési ciklusra vonatkozó felkészülést, a versenyképességet. A Kormány mindezeket végiggondolva megalkotta az építésügy átalakítását célzó intézkedési tervről és a hozzá kapcsolódó feladatokról szóló 1567/2015. (IX. 4.) Korm. határozatot, amelyben rögzíti a területrendezés megújításának céljait, és az azok eléréséhez teljesítendő feladatokat: Területrendezési tervek egy időben történő készítése Az eltérő időbeni tervezésből adódó problémákra válaszolva az Országgyűlés a 2016. I. félévében elfogadta az egyes területrendezési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényt, amely rögzíti a területrendezési tervek egy időben történő elkészítését, a megyei tervek önálló, a területhasználatra vonatkozó övezetalkotási lehetőségét. Egy rendezési tervtörvény Az Országos Területrendezési Terv (2003. évi XXVI. törvény, továbbiakban: OTrT), a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének (2000. évi CXII. törvény, továbbiakban BKÜ TrT) és a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének (2005. évi LXIV. törvény, továbbiakban BATrT) (együtt a továbbiakban: A Három Területrendezési Terv) egy időben történő felülvizsgálatán túl a három terv további kohézióját és összhangját segíti azok egy törvényben rögzítése. Egységes digitális alaptérkép A területrendezési és a településrendezési tervek egymástól eltérő alaptérképen készülnek, megnehezítve a tervek közötti megfeleltetést. A Kormány ennek megfelelően, több tárca összefogásával új alaptérképet kíván biztosítani a területrendezési tervek felülvizsgálatához, és ezt ingyenesen a tervek készítőinek rendelkezésére bocsátja. A területrendezési és településrendezési tervek alaptérképeinek szinkronjával a tervezés gyorsabbá és költséghatékonyabbá válik. 7

Széleskörű társadalmasítás A rendezési tervek széleskörű társadalmasítását tervezi a tárca, amelyek célja a kormányzati szándékok közvetítése és a térségi érintettek szándékainak megismerése. Ezzel párhuzamosan konzultáció tervezett a területi tervezőkkel, hogy a felülvizsgálatra kerülő országos területrendezési terv, a kiemelt térségi és a megyei tervek közötti oda-vissza csatolási folyamat gördülékeny legyen. 8

Digitális egyeztető felület A jogszabályon alapuló szakmai egyeztetés módja megváltozik, a Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft. által gondozott digitális egyeztetési felületen keresztül zajlik majd. E platform teret ad a véleményezendő anyagok feltöltésére és a vélemények elküldésére is, nagyban gyorsítva és egyszerűsítve a folyamatot. Digitális tervtár fejlesztése A Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft. által üzemeltetett Dokumentációs Központban gyűjtött területrendezési tervek és településfejlesztési és rendezési eszközök rajzi munkarészeinek szabványosítása, az eszerint készülő dokumentumok egységes tárolása és nyílt hozzáférése lehetővé teszi majd a területi tervek érvényesülésének ellenőrzését és az egymásra épülő hierarchikus tervi rendszer átjárhatóságát. Fenti területrendezést megújító célok közül A Három Területrendezési Terv felülvizsgálata során megvalósul az Egy rendezési tervtörvény, valamint a felülvizsgálathoz kapcsolódóan, azzal párhuzamosan a Digitális egyeztető felület is kialakításra kerül. A Területrendezési tervek egy időben történő készítése cél megvalósításának első lépéseként jelen felülvizsgálat során a Három Területrendezési Terv egy időben készül, majd ezt követően tervezett a 19 megyei területrendezési terv OTrT-vel összhangot teremtő felülvizsgálata. A Három Területrendezési Terv felülvizsgálatával párhuzamosan elkezdődött a különböző tervi területi szintek, illetve az ágazatok Egységes digitális alaptérképének kidolgozása és a Lechner Tudásközpontban a Digitális tervtár fejlesztése is, ezek teljes kialakítása és használatának bevezetése azonban hosszabb időt vesz igénybe. 9

2. A HÁROM TERÜLETRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA A területrendezési tervek felülvizsgálatát jogszabály írja elő. Az Országgyűlés a 2016. évi LXXVIII törvényben a területrendezési törvények egy időben történő kidolgozásáról döntött, így A Három Területrendezési Terv felülvizsgálata 2017-ben párhuzamosan készül. Az OTrT-ben rögzített országos elhatározásokat, az ország teljes területére vonatkozó szabályozásokat a kiemelt térségek tervei kiegészítik a területi sajátosságoknak és igényeknek megfelelően és rögzítik a térségi jelentőségű elhatározásokat és előírásokat. Jelen dokumentum is eszerint épül fel: az OTrT javaslatait a két kiemelt térségi terv kiegészíti. A Miniszterelnökség a Három Területrendezési Tervet a felülvizsgálat után egy közös törvényben fogja egyesíteni, és az Országgyűléshez benyújtani. A Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkársága koordinálása és megbízása alapján a Lechner Tudásközpont generáltervezésében készültek az OTrT és a BKÜ TrT felülvizsgálatának és módosításának tervezési munkálatai, a BATrT felülvizsgálatában a Pestterv Kft. alvállalkozóként vett részt. A felülvizsgálat során 2017. február közepétől a Lechner Tudásközpont a minisztériumokkal egyeztetéseket folytatott, amelyeken a felmerülő javaslatokat, problémákat rendszerezte, javasolt megoldásaikat egyeztette, majd az OTrT-be beépítette. Ezzel részben párhuzamosan a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet és a Budapesti Agglomeráció által érintett szervezetek, hivatalok is megkeresésre kerültek, valamint az érintett települések terület- és településrendezési tapasztalatait, javaslatait, igényeit a Lechner Tudásközpont webes kérdőívben mérte fel. A fenti, minisztériumokkal folytatott egyeztetések során megállapítható volt, hogy a minisztériumok a területrendezési terveket fontos és hatékony eszköznek tartják az ágazati igények érvényesítéséhez, valamint az ágazatok közötti koordinációhoz, így az OTrT alapvető megváltoztatását egyik minisztérium sem tartotta szükségesnek. A módosítások nagy része csak a tervek még pontosabb és hatékonyabb érvényesüléséhez szükséges változtatásokra tesznek javaslatot. A minisztériumok és közreműködő háttérszervezeteik üdvözölték a tervezést kísérő és kiszolgáló feladatok új alapokra helyezését (lásd 1. fejezetet), azonban több feladat hosszabb előkészítést igényel, ezért pl. a minden ágazat által közösen használt alaptérkép használata a következő időszak megoldandó feladata lesz. 2.1. Országos Területrendezési Terv céljainak erősítése a felülvizsgálat során Az OTrT alapvető célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére. (OTrT. 1. ) Amíg az arányos térszerkezet kialakítása az OTrT szerkezeti tervének, addig az 10

adottságok, értékek, erőforrások védelme, a fejlesztési területek kijelölésének orientálása, a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása az OTrT-ben rögzített térségi övezetek feladata. Az OTrT fő céljai a 2003. évi elfogadás óta csak annyiban változnak, hogy az értékek védelme mellett hangsúlyosan megjelenik a fejlesztések támogatása és a bürokráciacsökkentés. Ezen kívül a rendszer alapvetően bevált, annak csak kisebb módosításai indokoltak. Az OTrT fő céljait a jelenlegi felülvizsgálat is megtartotta, a javasolt módosítások a célokat erősítik az alábbiak szerint: 1. Országos és ágazati érdekek koordinálása, terület- és településrendezési érdekek képviselete Az OTrT-ben az országos és ágazati érdekek mind a szerkezeti terv, mind az övezetek szabályozása által érvényesülnek. A szerkezeti terv az országos műszaki infrastruktúra hálózatokhoz és építményekhez (közlekedés, energetika, hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás) kapcsolódó, az övezetek pedig az országos természet-, tájkép-, környezet-, ár-és belvíz-, erdő-, hon-, kulturális örökség-, víz-, ásványi nyersanyag- és földvédelmi érdekek képviselete, valamint az esetleges ellenérdekek ütköztetése, kompromisszumos megoldása érdekében születtek. A módosító javaslatban az országos és ágazati érdekek képviseletének erősítése egyes szabályok szigorításával, más szabályok betarthatóságot segítő módosításával, illetve a térképi lehatárolások aktualizált, megalapozottabb, így elfogadottságot segítő pontosításával történik. Minden érintett ágazat érdeke, hogy a területrendezési tervekbe a szakági elképzeléseknek megfelelő lehatárolások kerüljenek, illetve a rendezési hierarchiában a lehatárolt területek pontosítása a szakággal egyeztetett módon történjenek. A módosító javaslat a korábbi nehezen alátámasztható %-os pontosítási szabályok helyett a szakági egyeztetésekhez köti a műszaki infrastruktúra és az övezetek lehatárolásainak pontosítását, elősegítve ezzel a mindenki által elfogadható, egyeztetett eredmények elérését. 2. Hagyományos tájhasználat megőrzése Az OTrT területfelhasználásának lehatárolása (2. sz. melléklet területfelhasználási kategóriái) és annak tervhierarchián való végigvezetése biztosítja többek között a hagyományos tájhasználat megőrzését. A módosító javaslat a legtöbb területfelhasználási kategória esetében a területhasználat irányelv szerű szabályozását javasolja, mert a területfelhasználási pontosítási szabályok nem töltik be a nekik szánt szerepet. A területfelhasználási elvek (erdők védelme, az országos erdősültség növelése, települési térség növekedésének visszaszorítása) egyéb szabályokon keresztül is érvényesíthetők, és fontos, hogy a területfelhasználási elvek megtartása mellett betartható előírások szülessenek. 11

Az erdőgazdálkodási térségre és a mezőgazdasági térségre vonatkozó hatályos néhol indokolatlanul szigorú, néhol pedig nem kellően hatékony pontosítási szabályok helyett az erdők és szántók védelmét az övezetek biztosítják. A települési térség: a vonatkozó hatályos előírás nem akadályozta meg a települések terjeszkedését és összenövését, azt az övezetek lehatárolása és szabályozása biztosítja. A sajátos területfelhasználású térség területfelhasználási kategória bevezetése javasolt a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben, az egyéb kategóriákban nem tartozó nagy kiterjedésű (ezért megjeleníteni indokolt) területek lehatárolása és szabályozása érdekében. A térség felváltja és kibővíti az építmények által igénybevett térség területfelhasználási kategóriát. A területfelhasználás lehatárolásai egyrészt az ágazati adatszolgáltatásnak, másrészt a tervezői javaslatoknak, harmadrészt a területi korlát elhagyásának megfelelően változtak. Az erdőgazdálkodási térség javasolt lehatárolása a Földművelésügyi Minisztérium szándékainak megfelelően az aktuális Országos Erdőállomány Adattár erdőterületeit és az NÉBIH által pontosított erdőtelepítésre javasolt területeket tartalmazza, így összhangban van a három erdőgazdálkodással kapcsolatos övezettel. A települési térséget a területi küszöb eltörlése miatt az összes település belterülete és beépítésre szánt területe a térség részét képezi, amire vonatkozó téradatok a megyei területrendezési tervekből, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet és a Budapesti Agglomeráció párhuzamosan készülő területrendezési terveihez vektorizálásából és egyes esetekben a belterülettel való kiegészítésből származnak. A mezőgazdasági térség továbbra is többi területfelhasználási kategória lehatárolása után (maradék területként) került meghatározásra, nagyrészt azonban valóban mezőgazdasági területet tartalmaz. A tanyás térség övezetének létrehozása és szabályozása a tájfenntartó tanyai gazdálkodás és életmód fennmaradását, valamint a tanyás településszerkezet és tájkarakter megőrzését szolgálja. 3. Távlati infrastruktúra-hálózatok rögzítése, az ország infrastrukturális nemzetközi kapcsolatainak kijelölése, fejlesztések távlati helybiztosítása, Budapest centrikusság oldása Az OTrT-ben a távlati műszaki infrastruktúra hálózatok és ezzel a leendő nemzetközi kapcsolatok -, valamint műszaki infrastruktúra létesítmények közül az országos jelentőségű közlekedési, energetikai, hulladékgazdálkodási és vízgazdálkodási nyomvonalak és objektumok kerültek rögzítésre, országos szinten egyedülálló módon, hiszen semmilyen más jogszabály nem rögzíti térképi ábrázolással a meglévő és tervezett országos közút-, vasút-, kerékpáros-, villamosenergia- és szénhidrogénszállító hálózatokat, légi és vízi közlekedési, radioaktív- és veszélyhulladékkal kapcsolatos és vízgazdálkodási létesítményeket sem önállóan, sem együtt. A távlati közlekedési infrastruktúra hálózat jelentősen hozzájárul az ország főváros-centrikus, sugaras térszerkezetének oldásához. 12

A módosító javaslat egyrészről a térképi lehatárolások pontosításával az illetékes minisztérium megfelelő főosztályainak legfrissebb elképzeléseit tükrözi, másrészt a pontosítási szabályok számos esetben vitatható %-os megkötéseit kiküszöbölő, a pontosítást a szakággal való egyeztetéshez kötő módosítása által megalapozottabb, minden szereplő által elfogadható megoldásokat eredményez. A műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények ábrázolásának legmarkánsabb változása, hogy a meglévő és tervezett elemek ezentúl megkülönböztetésre kerülnek. A gyorsforgalmi utak és a főúthálózat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium állásfoglalása alapján a NIF Zrt-től kapott adatszolgáltatás szerint pontosításra kerültek. A jelenleg meglévő főúthálózat betölti a szerepét, ezért csak pár út esetében indokolt a tervezett főúthálózatban szerepeltetése. A főúti elkerülők helyének biztosítását a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium véleménye alapján a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekre kell bízni. A tervezett egyéb országos törzshálózati vasúti pályák és az országos kerékpárút-törzshálózat kismértékben módosult. Az OTrT-ben jelenleg feltüntetett országosnak ítélt repülőterek helyett csak a valóban országos szerepű repülőterek került a módosító javaslatba. Az egyéb erőművek kategóriába sorolt elemek köre, és ennek következtében a 750 kv-os, 400 kv-os, 220 kv-os átviteli hálózat, valamint az országos termékvezeték-hálózat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium állásfoglalása alapján kis mértékben módosult. A VTT-tározók, az országos jelentőségű vízkár-elhárítási célú tározók, az országos jelentőségű csatornák és az elsőrendű árvízvédelmi fővédvonalak köre módosult, a tervben ábrázolt elemek elhelyezkedése az OVF adatszolgáltatása szerint változott. 10 millió m3-t meghaladó térfogatú vízkárelhárítási célú tározási fejlesztési lehetőségek az egyéb kategóriákba átsorolásra kerültek. A veszélyeshulladék-lerakó és veszélyeshulladék-égetőmű kategóriákba sorolt elemek köre az Földművelésügyi Minisztérium adatszolgáltatása szerint változott. Az OTrT-beli nagysebességű vasútvonalak, nemzetközi kereskedelmi repülőterek, közös felhasználású katonai és polgári repülőtérré fejleszthető repülőterek, országos jelentőségű kikötők, atomerőművek, országos földgázszállító vezetékek, országos kőolajszállító vezetékek, kiemelt jelentőségű vízi építmények és a radioaktívhulladék-tárolók köre és elhelyezkedése nem változott. 4. Erdők védelme, távlati erdősültségi cél biztosítása Az OTrT az erdők védelmét egyrészről a meglévő erdők átsorolásának tilalma, másrészt a kiváló termőhelyi adottságú meglévő erdők övezeti lehatárolása és beépítést tiltó, illetve a bányászatot korlátozó szabályozása révén biztosítja. A távlati erdősültség (27%) elérését a szerkezeti terv 13

erdőgazdálkodási térségének, valamint az erdőtelepítésre javasolt terület övezetének lehatárolása, és települési szinten a lehatárolások figyelembevételének előírásával támogatja. A módosító javaslat több előírás szigorításával teszi hatékonyabbá az erdők védelmét. Az ország meglévő és leendő erdeinek védelmét biztosító háromszintű szabályozás szerint a meglévő egyrészt a társadalmi kiemelt igényeket szolgáló, másrészt a legjobb erdőtermőhelyi viszonyok között fejlődő, legértékesebb állományokat adó - kiváló termőhelyi erdőterületeket legszigorúbban kell védeni, a beépítéstől megóvni. Az azon kívüli meglévő erdőterületek is szigorúan védendők, az ország 27%-os erdősültségéhez szükséges javasolt erdőterületeket pedig támogatni szükséges. A meglévő erdők megőrzését az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott erdőterületek minden területi szinten erdőterületbe sorolással és a beépítés korlátozásával biztosítja a javasolt szabályozás. Erdőtelepítésre javasolt terület övezete az ún. ökotípusos módszertan felülvizsgálata során kijelölésre kerül. A vizsgálat főként a talaj és klímaparaméterek erdészeti szempontú értékelésén alapult. 5. A természetes és természetközeli területek és kapcsolataik megőrzése A természetes és természetközeli területek, valamint kapcsolataik védelme az OTrT-ben az országos ökológiai hálózat lehatárolása, valamint a beépítést és a műszaki infrastruktúra elhelyezést korlátozó szabályozása által valósul meg. A módosító javaslat az ökológiai hálózat alövezeteinek (ökológiai hálózat magterületének övezete, ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete, ökológiai hálózat pufferterületének övezete) országos szintre emelésével az eltérő szigorúsággal védendő területek lehatárolása és szabályozása már az OTrT szintjén biztosítja az egyéb övezetekkel és a műszaki infrastruktúra létesítményeivel való differenciáltabb összevethetőséget, így azok elfogadottságát növeli. Az övezet célja továbbra is a természetvédelem markáns és változatlan jelentőségű szerepének biztosítása, azonban a három alövezet országos szinten való ábrázolásának előnye, hogy a térségi szereplők korábban (már az OTrTben) megismerhetik az ökológiai hálózat által védett területek védettségi szintjét, ezáltal a fejlesztési lehetőségeket is. Az övezetek átrendeződésével a szabályok is átrendeződnek, de a célkitermelőhely létesítése tiltásának kivételével új szabály nem kerül bevezetésre. Az övezeti lehatárolást az ökológiai hálózat szakmai szempontoknak és az aktuális állapotnak való jobb megfelelésének elősegítése, a hálózati jelleg erősítése és a területi és települési tervezés segítése érdekében a Földművelésügyi Minisztérium Természetmegőrzési Főosztályának egységes szakmai iránymutatása alapján a nemzeti park igazgatóságok pontosították. 14

6. A kiváló és jó termőhelyi adottságú szántók védelme A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület és a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetek lehatárolása és a kapcsolódó szabályozás a felértékelődő mezőgazdasági termelésre leginkább alkalmas szántóterületeket védi. Mind a kiváló termőhelyi területekre vonatkozó szigorúbb, a beépítésre szánt területté való minősítéstől megóvó és a bányatelek elhelyezési korlátozást rögzítő szabályozás, mind a jó termőhelyi területekre vonatkozó enyhébb, figyelemfelhívó előírások megtartása javasolt. A kiváló- és jó termőhelyi adottságú szántóterületek - amelyek az összes szántó egynegyedét teszik ki - összevont területének nagysága alig változott, viszont térbeli elhelyezkedése jelentősen módosult. A változásnak oka, hogy az övezet kijelölésének alapjául szolgáló ökotípusos módszertan megújításra került. 7. Tájképvédelem Az OTrT tájképvédelmi terület övezete a természeti adottságok, rendszerek, valamint a táj látványa szempontjából sajátos és megkülönböztetett fontosságú, megőrzésre érdemes esztétikai jellemzőkkel bíró, az emberi tevékenység kölcsönhatása, változása következtében kialakult területek védelmét szolgálja. A Földművelésügyi Minisztérium elvei és céljai övezet szabályozásával nem változnak, módosító javaslat a tájkép védelmét az új településképi rendelet adta lehetőségeivel és a településszabályozás eddig nem használt elemeinek bevonásával teszi hatékonyabbá. Az övezet javasolt települési tervezői javaslatok és a nemzeti park igazgatóságok ismeretei alapján pontosított lehatárolása megalapozottabb, szakmai szempontokat jobban figyelembe vevő. 8. Világörökségi és várományos területek védelme A nemzetközi szempontból is kiemelkedő kulturális és természeti örökségek védelme az OTrT-ben a világörökségi és világörökségi várományos terület övezetének lehatárolása és infrastruktúra elhelyezést korlátozó szabályozása által biztosított. A módosító javaslatban a szabályozás kisebb technikai módosítása mellett, az övezet által érintett települések időközben felülvizsgált körének módosítása a világörökségi és világörökségi várományos területek megalapozottabb és koncentráltabb védelmét segíti. Az OTrT-ben településsorosan lehatárolt övezet által érintett települések köre a Miniszterelnökség adatszolgáltatása alapján a világörökségi és várományos területek felülvizsgálata alapján változott. 15

9. Vízfelületek, felszíni és felszín alatti vizek védelme Az OTrT szerkezeti tervében a területfelhasználási kategóriák között a vízgazdálkodási térség szabályozása biztosítja a vízfelületek megőrzését. A térséggel érintett területek a javasolt új szabályozás szerint a megyei, illetve a települési rendezési tervekben a szakággal egyeztetve módosítható, így azok védelme megalapozottabban biztosítható. A térség hatályos és javasolt lehatárolása is a Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv ún. szegmensadatbázison alapul, amelyben a kis vízfolyások téradatállományát a hatályos lehatároláshoz képest a Belügyminisztérium háttérintézete, az OVF jelentős mértékben pontosította. A felszín alatti és felszín feletti vizek mennyiségi védelmén kívül a minőségi védelmet az vízminőségvédelmi terület övezetének lehatárolása, valamint a szennyvízkezelést rendező és a bányászatot korlátozó előírás biztosítja, összhangban a vízvédelmi jogszabályokkal. A módosító javaslat szerint a szabályozás változatlan megtartása szükséges, az övezet lehatárolásának a legfrissebb ágazati adatbázishoz igazítása pedig megalapozottabb védelmet biztosít. 10. Az emberi és természeti javak vízkárok elleni védelme Az árvizek levezetését, illetve a károk mérséklését a nagyvízi meder övezete, a hosszú távú árvízi védekezéshez szükséges területeket a VTT-tározók területének övezete lehatárolással és a beépítést korlátozó szabályozással - változatlanul biztosítja. A nagyvízi meder területének javasolt lehatárolása a mértékadó árvízszintek felülvizsgálatának megfelelően módosult. A VTT-tározók körét az OVF felülvizsgálta, és az OTrT mellékleteibe a hosszú távú árvízvédelmi koncepciónak megfelelő tározók kerültek. A módosító javaslat további területeken jelentkező árvízi károk területrendezési és építésügyi eszközökkel való mérséklése érdekében új övezet, az árvízi kockázatkezelési terület övezetének létrehozását és szabályozását javasolja összhangban az Európai parlamenti és tanácsi Árvízi Irányelvében foglalt célokkal. Az országos övezet térségi szintű magas, közepes és alacsony veszélyeztetettségű szétválasztásával az eltérő kockázatú területeken eltérő szigorúságú szabályozás biztosítja az élet és vagyonvédelmet. Az övezeti szabályozás az árvízi kockázattal érintett területeken az árvízi kockázatkezelési tervek és a településrendezési tervek összehangolását és az árvízveszélyes területek területhasználatának meghatározását segíti. A rendszeresen belvízjárta terület övezetének lehatárolásának célja, hogy a beépítési szabályok meghatározásával csökkentse a belvíz okozta kártételeket. Az övezetre vonatkozó szabályozás megváltoztatása nem indokolt. 16

11. A települések terjeszkedésének visszaszorítása, törekedés kompakt települések kialakítására Az OTrT jelenlegi szabályozása a területfelhasználási szabályok és a beépítésre szánt terület kijelölését tiltó, valamint korlátozó övezeti előírások - indirekt módon biztosítják a települések terjeszkedésének mérséklését. A módosító javaslat a beépítésre szánt terület kijelölését tiltó, valamint korlátozó övezeti és egyéb előírásokat megtartja. A települési térségek terjeszkedésének visszaszorítása, kompakt települések kialakítására törekvés érdekében az indirekt területfelhasználási szabályozás helyett a takarékos területhasználatra törekvést támogatja. 12. A szőlő és gyümölcs termőhelyek védelme A hatályos szabályozás a szőlő és gyümölcs termőhelyek területeit a beépítés korlátozásával védi. A módosító javaslatban a szabályozás változatlan. 17

2.2. Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv céljainak erősítése a felülvizsgálat során A BKÜ TrT alapvető célja az megtartva az eredeti 2000. évi törvény célkitűzéseit, hogy a Balaton térség egyediségét, a tó vízminőségének és élővilágának védelmét, az üdülőkörzet mozaikos területhasználatát, táji értékeit, borvidéki jellegét valamint kulturális sokszínűségét hosszú távon fenntartsa. Mivel a térség meghatározó ágazata a turizmus, ez a célkitűzés prioritást élvez, ugyanakkor fontos, hogy ez területileg kiegyensúlyozott módon fejlődjön. A fejlődés azonban a lakónépesség folyamatos és nem az idegenforgalomban ma még szokásos szezonális foglalkoztatásának javulásától várható. A területrendezési terv a gazdasági diverzitás növeléséhez, a munkahelyteremtéshez szükséges területeket a környezeti és művi adottságok figyelembevételével biztosítja. A környezet, a természet- és tájvédelem érdekeivel harmonizáló gazdasági befektetéseket segíti, az egészséges lakó-, munka és üdülési körülményeket biztosítja, mindezt a területtel és termőfölddel való takarékos gazdálkodást és a települési terjeszkedés csökkentését szem előtt tartva. A vízpart megközelíthetőségének javítása is kiemelt szerepet kap. Az elvárt célt reális és ellenőrizhető területhasználati és építési előírások megfogalmazásával kívánja biztosítani a terv. A szabályozás tóparttól való távolság függvényében megállapított differenciáltsága megmaradt, és bővült a vízparti területekkel annak folytán, hogy a törvény hatályba lépésével a vízpart rehabilitációs tanulmánytervek kivezetésre kerülnek. A legfontosabb szabályozási előírásai a törvénybe integrálódnak. A vízparti területekre vonatkoznak a legszigorúbb előírások a tómederrel együtt, ezt követi a parti és partközeli települések teljes közigazgatási területére vonatkozó szintén szigorú előírások együttese. A partinak és partközelinek nem minősülő települések (háttér) előírásai kevésbé szigorúak. A törvény szerkezete is e tagoláshoz igazodik. Tematikailag pedig a területfelhasználásra és az övezetekre vonatkozó előírásokat rögzíti változatlanul. Ezek együttesen határozzák meg az egy adott területre vonatkozó szabályokat, amelyek közül mindig a szigorúbb előírást kell érvényesíteni. A hiteles térképi mellékletek a törvény részét képezik. A törvény területi hatálya nem változik, de a partközeli települések köre egyes települések turisztikai teljesítménye alapján - bővül. A javasolt nyolc település: Buzsák, Dörgicse, Hegymagas, Köveskál, Pécsely, Nemesgulács, Tagyon és Vászoly. A Balaton törvény alkalmazásánál figyelembe kell venni a szintén módosított OTrT előírásait, ezeket a Balaton törvény nem ismétli meg. A Balaton-törvény csak az abban előforduló vagy az OTrT-től eltérő fogalmakat magyarázza. A módosított Balaton-törvény előírásai mellett az ágazati jogszabályok figyelembe vétele is kötelező, melyekre a törvény külön nem hívja fel a figyelmet. A vízpart-rehabilitációs tanulmányterveket jogszabályi szintre emelő TNM rendeletek és a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekről szóló 283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet megtartandó tartalmi elemei beépülnek a törvénybe térképi mellékleteivel együtt. A felülvizsgálat során a következő célkitűzéseket érvényesítjük. 18

1. A balatoni tájkarakter védelme A TELEPÜLÉSEK ÖSSZENÖVÉSÉNEK MEGAKADÁLYOZÁSÁT ÉS A TELEPÜLÉSEK NÖVEKEDÉSÉNEK KORLÁTOZÁSÁT a hatályos törvény a települési területeknek a közigazgatási határtól 200 méteren belüli terjeszkedési tilalmával, a települési térség legfeljebb 5%-os bővülési lehetőségével és számos övezetben a beépítésre szánt terület kialakításának tilalmával biztosítja. Jelenleg ezek az elvek egységesek a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet egészére. A módosító javaslat differenciáltan szabályozza a település növekedését. A vízparti területekre a Balaton szabályozási partvonalától mért mintegy 300 méteres sávban - tilalom kerül bevezetésre a beépítésre szánt területek bővítése tekintetében. A vízparti területeken kívül a települési térség bővülésének lehetőségét indirekt módon a területfelhasználási kategóriákra, valamint az övezetekre vonatkozó szabályokkal határozzuk meg. Egyes, elnevezésükben módosult ökológiai hálózat magterülete és ökológiai folyosója, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület, rendszeresen belvízjárta terület, egyéb adattári erdőterület, kertes mezőgazdasági terület, szőlő termőhelyi kataszteri terület védelmi övezetek továbbra is tiltják a beépítésre szánt területek kijelölését és belterület kialakítását. A térségi területfelhasználási kategóriák közül a vízgazdálkodási térségben, az erdőgazdálkodási térségben az erdőtelepítésre javasolt terület kivételével nem lehet beépítésre szánt területet kijelölni. Települési térség növekedése a mezőgazdasági térség, és a két újonnan bevezetett sajátos területfelhasználású térség és a szőlő, gyümölcs- és kertművelési térség rovására valósulhat meg, azonban itt is korlátozottan. A közigazgatási határtól számított 200 méteres beépítésre szánt terület kijelölésének tiltása annyiban változott, hogy most két szomszédos település beépítésre szánt területei között kell 400 métert szabadon hagyni. Lakó, turisztikai és gazdasági terület fejlesztésére a barnamezős, kihasználatlan települési területeket előnyben kell részesíteni, az OTrT előírásai alapján. A HAGYOMÁNYOS TÁJHASZNÁLAT MEGŐRZÉSE SZŐLŐHEGYEK, EGYKORI ZÁRTKERTEK SZABÁLYOZÁSA a Balaton törvény egyik legmeghatározóbb eleme. A hatályos törvény a kertgazdasági területeken és a szőlő termőhelyi kataszteri területeken, illetve az általános mezőgazdasági területeken egyrészt a területek mennyiségi védelmét a kötelező 5%-on belüli településrendezési lehatárolással oldja meg, másrészt a minőségi védelmét az építés feltételéül megszabott kötelező művelés ág alkalmazásával, illetve a legkisebb telekméret (2000 m2) beépíthetőségének megadásával teremti meg. A mezőgazdasági ingatlanok (a volt zártkerti, kertgazdasági területek is ide tartoznak) nyilvántartott művelési ág szerinti művelésben tartását ugyan a fölvédelmi törvény előírja (tehát nem a Btv. feladata), de ezt az ingatlantulajdonosok sokszor nem tartják be (pl. az épület megépítése után eltűnik a szőlő), ezért a művelésben tartásnak nyomatékosan érvényt kell szerezni a térségben. A módosító javaslat a balatoni tájkarakter védelme céljából a BKÜ teljes területén, külterületen, mezőgazdasági területeken továbbra is csak a hatályos, legfeljebb 3%-os beépítést engedni (szemben az OTÉK jelenlegi max. 10%-os lehetőségével). A külterületi építési moratórium bevezetését a BKÜ 19

területén nem támogatjuk, de a lakóépületek építését korlátozzuk. A parti és partközeli területeken, a kiemelt védelmi övezetekben (pl. a kertes mezőgazdasági övezetben és a védett természeti területeken) a beépíthetőség feltételeit továbbra is fenntartjuk (2000 m 2 /2700 m 2 a beépíthető teleknagyság minimuma). A kertes mezőgazdasági terület (zömmel a hagyományos balatoni szőlőhegyek, egykori zártkertek) övezetének 10%-án amit a hatályos törvény jelenleg lehetővé tesz - sem támogatjuk a lakóépületek építését, mert ennek egyenes következménye lenne a belterületbe való sorolás kényszere. Az egykori zártkerti területeken művelés alól kivett (kivetetett) ingatlanok továbbra sem lesznek beépíthetők. A kertgazdasági terület elnevezés megváltozott, az új elnevezés: kertes mezőgazdasági terület, ennek oka, hogy a településszerkezeti tervlapok adatainak átvételével került a vele azonos elnevezésű övezet lehatárolásra. Azon 20 település esetében, ahol hatályos településrendezési eszköz nem állt a Lechner Tudásközpont rendelkezésére, a hatályos törvény kertgazdasági (M-2) terület övezet lehatárolása került be változatlanul a törvényjavaslatba. A mezőgazdasági területeken elsődlegesen csak a terület termelési funkcióját, művelését szolgáló, feltétlenül szükséges gazdasági épületek létesítését támogatjuk. Mezőgazdasági területen lakóépület építését csak a birtokközpontokban javasoljuk engedélyezni, ahol lehetővé válik pl. a borturizmussal, lovas turizmussal összefüggő funkciók, épületek elhelyezése is. A szőlő termőhelyi kataszteri területbe tartozó ingatlanok természetes személy által kérelmezett kataszterből való kivonásának megtiltását a Földművelésügyi Minisztérium egyetértésével javasoljuk bevezetni. Javasoljuk a kertes, szőlő, valamint gyümölcsös ültetvényi mezőgazdasági terület (mint új települési mezőgazdasági területfelhasználási egység OTÉK módosítással) településrendezési eszközökben való kötelező, egységes, megjelenítését. Ennek elősegítésére a balatoni üdülőkörzet hagyományos tájhasználatának, sajátos, differenciált tájszerkezetének bemutatására a törvény térszerkezeti tervlapján bevezetjük a szőlő, gyümölcs és kertművelési térség kategória ábrázolását is. Ennek lehatárolása a településszerkezeti tervlapokon szabályozott kertes mezőgazdasági térség, másrészt az ingatlan-nyilvántartás szőlő, gyümölcs és kert művelési ágban nyilvántartott ingatlantömbök, valamint a valós szőlőültetvények és kisparcellás kertművelési területek MEPAR, VINGIS adatbázisok alapján történt. A lehatárolás pontosítása a településrendezés feladata a fent nevezett egységes elnevezésű övezetek szerint. Az általános mezőgazdasági terület övezet megmaradt és lehatárolására továbbra is vonatkozik az 5%- os eltérési szabály. Az övezetben a kert művelési ágra vonatkozó, eddig hiányzó szabályozást pótoltuk. Meghatározzuk továbbra is az adottságokhoz igazodó építési feltételeket. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen a külfejtéses bányászat tilalmát javasoljuk új elemként bevezetni. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területére vonatkozó szabályokon belül az ERDŐTERÜLETEK ÉS ZÖLDTERÜLETEK VÉDELME is kiemelt jelentőségű. Szigorú szabályozás érvényes ezen területek kiterjedésének megőrzésére és beépítésre szánt területté átminősítésének tilalmára vonatkozóan. A 20

hatályos Btv. az erdőterületek tekintetében védi az Országos Erdőállomány Adattár szerinti meglévő erdőket, a nem adattár szerinti meglévő és tervezett (Btv és HÉSZ szerinti) erdőket. A szabályozás területileg nem differenciált, a teljes BKÜ-re vonatkozik. A zöldterületek tekintetében viszont a szabályozás differenciált, egyrészt területileg: vízparti területek és háttértelepülések, másrészt a meglévő és tervezett zöldterületek tekintetében is. A szabályozás lényege, hogy a meglévő zöldterületek ingatlan-nyilvántartásba is bejegyzett közpark, közkert megtartandók nagyságukban és elhelyezkedésükben, csak telekhatár-rendezés engedélyezett, szigorú feltételekkel. A településrendezési tervekben tervezett de még meg nem valósult - zöldterületek nagysága a hatályos törvény szerint megtartandó, átminősítésük, áthelyezhetőségük szabálya a háttértelepüléseken kevésbé szigorú, de még így sem lehetett érvényesíteni a gyakorlatban. Ezért az érintett települések többsége a feltételek enyhítését kérte. A parti és partközeli településeken a törvény a zsúfoltságot oldó zöldterület biztosítását továbbra is előírja a beépítésre szánt terület növekményének 10%-ában. A területek települési önkormányzati vagy állami tulajdonba adásának előírása is a zöldterület tényleges megvalósulását célozza. Megjegyzendő, hogy jelenleg még mindig alacsony mértékű a zöldterületek nagysága az üdülőnépességhez mérten. A módosító javaslat az erdőgazdálkodási térséget továbbra is a meglévő és javasolt erdőterületekből határolja le. A meglévő erdőterület viszont a hatályos törvénnyel ellentétben csak az Országos Erdőállomány Adattár szerinti erdőket tartalmazza, kötelező erdőterületbe sorolással (OTrT írja elő). A javasolt erdők tekintetében, területi kiterjedésben átrendeződés történt, nőtt a hatályos törvényhez képest, szabályozásában viszont enyhült, azaz a településrendezési átvezetésére nincs kötelezően előírt százalékos szabály már. Az eddigiekben tervezett csak a hatályos Balaton törvény által átvezetésre kötelezett erdőtelepítésre alkalmas erdőterületek törölhetők a településrendezési eszközökből, amellyel a Földművelésügyi Minisztérium egyetért. Az erdőgazdálkodási térség szabályozásában alapvetően a kiváló termőhelyi adottságú adattári erdőterület, az egyéb adattári erdőterület és az erdőtelepítésre javasolt erdőterület a mérvadó az OTrT alapján. A Balaton törvény ennek kiegészítéseként a meglévő erdők közül a nem Országos Erdőállomány Adattár szerinti, de az erdőtörvény által definiált, a valóságban már beerdősült, védelmi és közjóléti rendeltetésű erdők védelmét támogatja a teljes üdülőkörzetben. A zöldterület szabályozásában változás történik. 2008. december 31. előtt a településrendezési eszközben magántulajdonú telekre kijelölt, az ingatlan-nyilvántartásba közparkként vagy közkertként nem bejegyzett zöldterület törlését javasoljuk a településrendezési eszközben. Majd ezt követően minimális elvárásként településenként egy-egy közkert/közpark, játszótér, sportpálya, parti településen közstrand kijelölendő csak közterületen. A már meglévő zöldterületek megszűntetése, cseréje a hatályos törvényt követve továbbra is csak szigorú feltételekkel lehetséges differenciáltan a parti és partközeli, valamint az annak nem minősülő területeken, a vízparti területeken a megszűntetés, csere nem megengedett. A parti és partközeli településeken a kijelölt zöldterületnek a beépítésre szánt terület 10%-át el kell érnie, tekintettel a jelentős turisztikai igénybevételre. A partinak 21

és a partközelinek nem minősülő településeknél a zöldterület törlés, áthelyezés feltétele a beépítésre szánt terület arányában a zöldterület 10%-os megléte. A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek hatályon kívül helyezésével a vízparti zöldterületek ábrázolása átkerül a törvénybe, megtartásuk (nagyság, hely) kötelező. EGYEDI TÁJÉRTÉKEK ÉS A VÉDETT ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGI ÉRTÉKEK, VILÁGÖRÖKSÉGI VÁROMÁNYOS TERÜLETEK VÉDELME továbbra is fontos cél. Az épített örökséggel összefüggő szabályozás a Btv-ben jelenleg a világörökségi és világörökségi várományos terület valamint a történeti település övezetekre vonatkozott, települési közigazgatási területi lehatárolással. A módosító javaslat szerint a Balaton törvényben a világörökségi és világörökségi várományosi területeket továbbra is a települések közigazgatási területével határolja le, mivel a tényleges területlehatárolásokban még várható kisebb módosulás. Az OTrT-ből időközben törlésre került a kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület országos övezet és a történeti települési kiemelt térségi és megyei övezet is, tehát ezeket a Balaton törvényben is törölni kell. A kivezetést lehetővé teszi, hogy az övezetre vonatkozó előírások a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvénnyel, illetve a településképi rendeletek kötelező bevezetésével relevanciájukat vesztették. A Balaton törvényben eddig nem szereplő egyedi tájértékek tájképileg és építészetileg értékes építmények, objektumok megőrzését nyomatékosítja a módosító javaslat a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében. AZ EGYEDI ÉPÍTÉSI FELTÉTELEK SZABÁLYOZÁSA, úgymint az adottságokhoz igazodó magassági és alapterületi korlátozás, látványvédelem, esztétikai szempontú építési feltételek meghatározása, tájidegen egyedi építmények építésének korlátozása a Btv-ben jelenleg általános és övezeti előírásként is szerepel. Az épületek magassági korlátozása az OTÉK-nál szigorúbb. A módosító javaslat a tájidegen építmények (tornyok, csarnok, hirdetők, vezetékek) elhelyezését szigorúbban szabályozza a védett természeti és ökológiai hálózati területek és tájképvédelmi területek mellett máshol is, mivel a települési belterületek arculata nem javult jelentősen 2000 óta. Egyes előírások (11., 12. 13. ) törlésre kerültek a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény bevezetésével. A közművek terepszint alatti elhelyezése nagyobb területre kiterjesztésre került (pl. vízparti területek, beépítésre szánt területen, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen, az előírás szerint elsődlegesen a közös közmű oszlopokat és a már meglévő építményeket kell használni, újak helyett. 2. Környezet és természetvédelmi szempontok érvényesítése A SZENNYVÍZKEZELÉS megoldása a BKÜ-ben a vízminőség és talajvédelem szempontjából elsődleges. A csatornázott települések száma elmarad a várttól még olyan veszélyeztetett területeken is, ahol porózus a talajszerkezet, illetve karsztos az alapkőzet. A parti és partközeli települések belterületén, 22

beépítésre szánt területén csak a közcsatorna fogadható el, külterületén az egyedi szennyvíztisztítók is. E területeken kívül a szennyvíz-agglomeráció függvényében, csatorna, egyedi szennyvíztisztítók és zárt tároló is építhető. A szélsőséges időjárás elleni védekezés (klímaváltozás) vonatkozásában a törvény a CSAPADÉKVÍZELVEZETÉST szabályozza, de csak vízminőség-védelmi szempontból. A módosító javaslat az alapvető koncepción nem változtat, de több feltételt támaszt. Pl. ivóvízvezeték csak csatorna kiépítéssel együtt valósítható meg. Az egyedi szennyvíztisztító berendezés építése továbbra is javasolt mód, szennyvíztározó csak ellenőrzötten, vízzáró megoldással létesíthető, a háttértelepülések belterületén az építés feltételéül szabva. A módosító javaslatban a csapadékvíz elvezetésére több új szabály került előírásra, pl. a BKÜ területén elválasztott rendszerű vízelvezetést kell kiépíteni, a csapadékvíz a szennyvízcsatorna- hálózatba nem vezethető. A vízeróziónak kitett terület övezetére vonatkozó előírás, hogy a lefutó vizeket élővíz befogadóba kell terelni, ha ennek befogadása korlátozott, akkor zárt tárolóba kell összegyűjteni és késleltetve, fékezetten lehet a felszíni vízelvezető rendszerbe vezetni. Építési tevékenység csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig. A KÖZLEKEDÉSI NYOMVONALAK KIJELÖLÉSÉNEK KORLÁTOZÁSÁNÁL a nyomvonal biztosítása során a nyomvonalak tájba illesztésére és a környezetvédelem szempontjainak és követelményeinek érvényesítésére, valamint a szakaszolható megépítésre különös gondot kell fordítani a hatályos törvény szerint is. A közlekedési nyomvonalak tervezésénél a közlekedési funkció mellett fokozattan kell figyelembe venni az üdülőkörzetben elvárt zaj és légszennyezettségi határértékek betartását. A módosító javaslatban a kategóriák átrendeződésén, a meglévő és tervezett elemek szétválasztásán és az OTrT-ben bekövetkezett változások követésén kívül a közlekedési nyomvonalak is kismértékben megváltoztak: meglévő elemként jelenik meg a már kijelölt 77. sz. főút, új tervezett elemként kerül feltüntetésre az R67 gyorsforgalmi út a Balaton és Kaposvár között, a nagysebességű vasútvonal már nem érinti a BKÜ területét, a térségi kikötők köre Balatonfenyvessel bővült. A VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK ÉS AZ ÖKOLÓGIAI HÁLÓZAT VÉDELME magas prioritású a BKÜ-ben, azaz a törvény a beépítésre szánt terület tiltása mellett, az egyedi építéseket is korlátozza ezeken a területeken. 2700 m 2 alatti telkek nem építhetők be, szántókon építmény nem helyezhető el, külfejtéses bánya nem nyitható. Védett nádasban tilos még a kotrás is. Védett természeti területen a természetvédelmi kezelési terv az irányadó, ennek hiányában van jelentősége a Btv-nek. A módosító javaslatban alapvető változtatás nem indokolt. A magterület, ökológiai folyosó és pufferterület lehatárolásában van kismértékű változás a szabályok nagy többségének változatlan megtartása mellett. 23

3. A vízpart közcélú megközelítésének biztosítása A Balaton menti közhasználatú PARTI SÉTÁNY mint az üdülőkörzet jellegét meghatározó elem kialakításának kötelezettségét, valamint a védelme érdekében szükséges előírásokat a törvény rögzíti a parti települések belterületi partszakasza hosszának legalább 30%-ban, 5-10 m szélességben. A módosító javaslat a parti sétány kialakítását közlekedési területen, valamint a mólókon is megengedi. A jövőben a külterületen is cél a Balaton körbejárhatóságának biztosítása. A sétány szélességét legalább 10 méterben egységesen állapítja meg a javaslat. A vízparthoz közeli beépítések eddig is korlátozva voltak a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek által kijelölt, változó szélességű, beépítetlenül megőrzendő parti területsávokkal. A Balaton part mentén a beépítési korlátozást a mostani javaslat egységesen a partvonaltól mért 30 méteres sávban, illetve a vízparti telek parttól számított egyharmad részére vonatkoztatva határozza meg, a szigorúbb előírást alkalmazva. A beépítésre szánt területek kijelölését pedig a Balaton vízparti területén (parttól mért 300méter) tiltja a javaslat. A STRANDOK, KEMPINGEK MEGŐRZÉSE, területük növelése és egyéb parti közterületek megőrzése kiemelt cél az üdülőkörzetben. A kempingekre vonatkozó törvényi előírások időközben, 2008. után a 30 méter széles parti zöldterület kisajátítására vonatkozó részletszabályokkal (pl. időbeni ütemezés), valamint az átsorolásra nem került kempingterületek beépítési %-ának meghatározására vonatkozó előírásokkal bővültek a törvényben. A strandterületek beépítésének növelését a hatályos törvény lehetővé teszi, de csak addig a mértékig, ami a szezonhosszabbításhoz szükséges építmények elhelyezése szempontjából szükséges. A strandok területét csak zöldterület kialakítása céljából engedi csökkenteni, amely engedmény kizárólag a parti sétány létesítésének lehetőségét szolgálja. A módosító javaslat a Balaton vízparti területén lévő strandok és kempingek esetén nagyon szigorú. A törvényben térképi mellékleten is ábrázolt területek helyben való megtartása és funkció változatlan megőrzése mellett, az építhető épületek is előírásra kerülnek. Bevezetésre kerül a közstrand fogalom, amely a tulajdonképpeni szabad strandokra vonatkozik zöldterületen. Minden településen kell biztosítani egy közstrandot. A kempingeket különleges kemping területbe kell sorolni és ott csak a kemping funkciónak megfelelő szálláshelyek biztosíthatók, magántulajdonú lakóépületek, lakások nem építhetők. A településrendezési tervekben való egységes megjelenítés miatt a különleges kemping és közstrand kategóriát javasolt az OTÉK-ba bevezetni. Az egyéb közterületek közül a vízparttal érintkező közutak, közterek fontosak, mint megtartandó területek, parti hosszuk nem csökkenthető. A magánterületek közül a jellemzően közforgalmú hajóállomásoknak helyet biztosító mólók közhasználat elől el nem zárhatók. TÓMEDER VÉDELME, A TERMÉSZETES PARTSZAKASZOK VÉDELME, NÁDASOK VÉDELME A hatályos törvényben a tómeder övezet terület a 2000. évi vízügyi lehatárolás alapján jelent meg. Az építmények elhelyezésére, bizonyos tevékenységekre vonatkozó korlátozások a vízfelület területi védelmét, valamint az élőhelyek, nádasok, így a vízminőség és az élő környezet védelmét szolgálják továbbra is. 24