Munkaerőpiac és migráció Hárs Ágnes, Kopint-Tárki Migránsok munkaerő-piaci integrációjának támogatása Pintér Galéria, 2018. 2. 22.
Miről lesz szó Migráns fogalmak és használatuk Miért és hogyan kerülnek migránsok a munkaerőpiacra migráns népesség Munkavállaló külföldiek az EU-ban Jó-e vagy gondot jelent? Szükséges vagy inkább nem - bevándorlás munkapiaci hatása Külföldi munkavállalók Magyarországon
fogalmak és használatuk fogalmak és az újmagyar nyelv migráns általános és értékmentes (im/emigráns) befogadó és küldő ország szabályozott-e, ki szabályozza vendégmunkás - gazdasági migráns gazdasági célból útra kelő migráns családegyesítés/humanitárius (nemzetközi jog szabályozza) hatvanas-hetvenes évek gazdasági booming időszak - olajválságig Gastarbeiter program (Németo) gyarmatokról visszaáramlás (Fro. UK, Hollandia, Belgium, stb.) kategóriák likvidek, egyik lezárása másikat növeli Eu K/Ny migráció a rendszerváltástól (hasonlóbbak, ez fontos) EU vs. 3. országok szabályozás és szűrés (EU!) humanitárius ok: menedékkérő (Genfi Egyezmény) menekült, oltalmazott, védelem alatt áll (Dublini Egyezmény kitoloncolás alapja)
Liechtenstein Luxembourg Cyprus Switzerland Spain Sweden Norway Greece Belgium United Kingdom Ireland Netherlands Germany Malta Slovenia Denmark Austria Italy Portugal France Estonia Iceland Czech Republic Finland Hungary Lithuania Latvia Croatia Slovakia Poland Bulgaria Romania külföldön született népesség aránya (2011-ben) az 1980 után érkezettek (stock) 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% EU ország nem EU ország Forrás: Eurostat online adatbázis, népszámlálás adatok
migránsok a munkaerőpiacon A bevándorlók munkapiaci sikeressége, teljesítése a munkaerőpiaci mutatók alapján átlagosan gyengébb a hazaiaknál. Aktivitási ráta eltér a régi és az új EU országokban, előbbiekben elmarad a hazaitól (különösen a nőknél) ábra Munkanélküliségi ráta az EU-n kívüli migránsok körében magas főleg nőknél (ábra - összesen) Vegyes az EU országok migrációjának a szerkezete az alacsonyan kvalifikáltak aránya a hazainál magasabb a régi migráns országokban EU 15 és Új EU o is (ábra) kvalifikált migránsok aránya az EU28 országokból, az EU 10 új tagországban a nem EU országokból is magasabb a hazainál (ábra)
Croatia Netherlands Germany Finland Belgium Denmark France Sweden Norway Austria Switzerland United Kingdom Latvia Ireland EU 28 Estonia Luxembourg Slovenia Bulgaria Lithuania Iceland Czech Republic Cyprus Spain Portugal Malta Italy Hungary Poland Greece Slovakia Romania eltérés a hazai népesség aktivitási rátájától %pont hazai népesség aktivitási rátája, % migránsok a munkaerőpiacon munkapiaci jelenlét: aktivitás migránsok aktivitási rátájának eltérése a hazaiakétól, %pont 25 20 15 10 5 0-5 -10-15 -20 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10-25 0 EU Nem EU hazai aktivitási ráta Forrás, Eurostat, LFS, 2014
migránsok a munkaerőpiacon A bevándorlók munkapiaci sikeressége, teljesítése a munkaerőpiaci mutatók alapján átlagosan gyengébb a hazaiaknál. Aktivitási ráta eltér a régi és az új EU országokban, előbbiekben elmarad a hazaitól (különösen a nőknél) Munkanélküliségi ráta az EU-n kívüli migránsok körében magas (különösen a nőknél) ábra Vegyes az EU országok migrációjának a szerkezete az alacsonyan kvalifikáltak aránya a hazainál magasabb a régi migráns országokban EU 15 és Új EU o is (ábra) kvalifikált migránsok aránya az EU28 országokból, az EU 10 új tagországban a nem EU országokból is magasabb a hazainál (ábra)
Belgium Sweden France Luxembourg Spain Finland EU 28 Netherlands Slovenia Switzerland Austria Denmark Norway Greece Germany Portugal Estonia Italy Latvia Malta Ireland United Kingdom Czech Republic Cyprus Iceland A munkanélküliségi ráta eltérése a hazaitól, % pont migránsok a munkaerőpiacon munkapiaci jelenlét: munkanélküliség migránsok munkanélküli rátájának eltérése a hazaiakétól, %pont 30 25 20 15 10 5 0-5 -10 EU nem EU Forrás, Eurostat, LFS, 2014
migránsok a munkaerőpiacon A bevándorlók munkapiaci sikeressége, teljesítése a munkaerőpiaci mutatók alapján átlagosan gyengébb a hazaiaknál. Aktivitási ráta eltér a régi és az új EU országokban, előbbiekben elmarad a hazaitól (különösen a nőknél) Munkanélküliségi ráta az EU-n kívüli migránsok körében magas (különösen a nőknél) Vegyes az EU országok migrációjának a szerkezete az alacsonyan kvalifikáltak aránya a hazainál magasabb (különösen a régi migráns országokban) ábra kvalifikált migránsok aránya az EU28 országokból, az EU 10 új tagországban a nem EU országokból is magasabb a hazainál (ábra)
Malta Portugal Ireland Slovakia United Kingdom Poland Estonia Latvia Hungary Luxembourg Czech Republic Spain Norway Denmark Iceland Italy Slovenia Cyprus Netherlands EU 28 Finland Greece Belgium Sweden Austria Switzerland France Germany eltérérs a hazaiak átlagától. %pont 50 40 30 20 10 0 migránsok a munkaerőpiacon alacsony képzettségűek arányának eltérése a hazai lakosságétól (%pont) ISCED 0-2 alacsony képzettségűek -10-20 -30 nem EU EU -40 Forrás, Eurostat, LFS, 2014
migránsok a munkaerőpiacon A bevándorlók munkapiaci sikeressége, teljesítése a munkaerőpiaci mutatók alapján átlagosan gyengébb a hazaiaknál. Aktivitási ráta eltér a régi és az új EU országokban, előbbiekben elmarad a hazaitól (különösen a nőknél) Munkanélküliségi ráta az EU-n kívüli migránsok körében magas (különösen a nőknél) Vegyes az EU országok migrációjának a szerkezete az alacsonyan kvalifikáltak aránya a hazainál magasabb (különösen a régi migráns országokban) kvalifikált migránsok aránya különösen az EU 10 új tagországokban az EU28 országokból és a nem EU országokból is magasabb a hazainál ábra
Slovenia Greece Latvia Spain Netherlands Finland Estonia Belgium Switzerland Cyprus France Germany Austria Iceland Italy EU 28 Portugal Denmark Norway Sweden Hungary Czech Republic Luxembourg United Kingdom Poland Ireland Malta Slovakia eltérérs a hazaiak átlagától. %pont migránsok a munkaerőpiacon magasan képzettek arányának eltérése a hazai lakosságétól (%pont) 50 40 30 20 10 0-10 -20-30 ISCED 5-8 magasan képzettek nem EU EU Forrás, Eurostat, LFS, 2014
bevándorlás gazdasági/munkapiaci hatása A kedvezőtlen munkapiaci mutatók ellenére miért van mégis kereslet a migráns munkaerő iránt? A migráció ösztönzője jelentős részben gazdasági A munkapiaci elemzések szokásosan a bevándorlást vizsgálják a befogadó ország szempontjából: A kérdés: milyen hatással van a bevándorlás a hazai munkavállalók munkapiaci helyzetére? Az egyszerű tankönyvi közgazdasági logika szerint a háztartások jóléte a jövedelmektől és a közszolgáltatások újraelosztásától függ. Erőteljes bevándorlás (sokk) hatására nő a munkaerő kínálata, csökken a hasonló helyzetű hazai dolgozók egyéni bére vagy/és nő a munkanélküliség és csökken a közszolgáltatásokhoz hozzáférés romlik a hazai lakosság helyzete DE: kutatási eredmények ennek ellentmondanak, rövid távon is
bevándorlás munkapiaci hatása magyarázatok, empíria A hatások nagy migrációs sokkok időszakában mérhetőek kis pozitív hatások mutathatóak ki bérben/foglalkoztatásban Miért van ez? A bevándorlók a munkapiacon helyettesítő vagy kiegészítő (kompetitív/komplementer) helyzetben vannak a hazai dolgozókkal Helyettesítő (kompetitív) migráns a hazaiakhoz hasonló készségekkel, képességekkel versengő helyzetben van és ez hat a bérekre, foglalkoztatásra a legalacsonyabb bérekben (korábbi migránsok) esetén, de itt is inkább van kiegészítő hatás (leggyakrabban korábbi tapasztalat - erre hivatkoznak) Hasonló helyzetű szomszéd országból magasabb bérű bevándorló is lehet Kiegészítő (komplementer) migráns eltérő készségekkel (jobb, gyengébb, más) nincs versengő helyzetben a hazai dolgozókkal a munkapiacon, kiegészíti a hazai dolgozók tevékenységét, tevékenység bővül, kereslet növekedéssel a munkahelyek bővítését teszi lehetővé
bevándorlás munkapiaci hatása magyarázatok, empíria A kvalifikálatlan bevándorlók kiegészítő munkapiaci helyzetben a magasabban kvalifikáltak bérét, munkapiaci helyzetét javítják (szektorális és panel vizsgálatok) rövid távon emelkednek a bérek Hosszabb távon a munkapiaci pozíció is javul a tovagyűrűző hatások révén (követéses vizsgálatok) De a fordított hatás is fontos, kvalifikáltak az alacsonyan kvalifikáltak bérét húzzák felfelé a komplementer hatás révén keresletet teremtenek kvalifikálatlan munkára Az Európán belüli migrációban ez jellemző lehet - keletnyugati (EU 15-EU 12) migráció
Külföldiek (munkavállalók) Magyarországon Külföldiek többféle tartózkodásra jogosító engedéllyel több célból tartózkodnak Egy részük szereplője a munkaerőpiacnak szigorú szabályok terelik és korlátozzák EU országbeliek regisztrációval 3. országbeliek - vannak, akik szabadon hozzáférnek a munkapiachoz, de a munkavállalási célból tartózkodók többsége csak engedéllyel
bevándorolt, letelepedett és három hónapot meghaladó tartózkodók száma (dec. 31-én) 300,000 250,000 200,000 150,000 100,000 50,000 0 2014 2015 2016 2017 Befogadott Oltalmazott (személyi igazolványnal) Menekült ( személyi igazolvánnyal) Ideiglenes letelepedési engedély Nemzeti letelepedési engedély EK letelepedési engedély EGT állampolgár 3. o.-beli családtagja Magyar állampolgár 3. o.-beli családtagja Állandó tartózkodási kártya Regisztrációs igazolás Nemzeti tartózkodási engedély Tartózkodási engedély BMH letelepedési engedély BMH bevándorlási engedély Forrás: Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal statisztikák, KEKKH adatai
harmadik országbeli tartózkodási engedélyt kérelmezők számának alakulása 30,000 25,000 20,000 15,000 10,000 munkaváll+jöv.szerzés tanulmányok folytatása családi együttélés egyéb cél hivatalos egyéb tartózkodási célok 5,000 0 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal statisztikák
Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások Ipari és építőipari foglalkozások Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 35 30 25 20 15 10 5 0 Kiadott engedélyek (nemeu) vs bejelentett külföldiek (EU) megoszlása foglalkozási főcsoport szerint (FEOR 08) kiadott munkavállalási engedélyek (nemeu 2016) bejelentett külföldi állampolgárok (EU 2016) Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztály
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Feldolgozóipar Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Oktatás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Egyéb szolgáltatás 30 Kiadott engedélyek (nemeu) vs bejelentett külföldiek (EU) megoszlása ágazat szerint (TEAOR 08) 25 20 15 10 5 0 Kiadott engedélyek száma (2016 nemeu) bejelentett külföldi állampolgárok (EU 2016) Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztály