Az Informatika Elméleti Alapjai Dr. Kutor László. A számolás korai segédeszközei A korszerű számítógépek kialakulása



Hasonló dokumentumok
Az Informatika Elméleti Alapjai Dr. Kutor László. A számolás korai segédeszközei A korszerű számítógépek kialakulása

Informatikai Rendszerek Alapjai. A számolás korai segédeszközei A korszerű számítógépek kialakulása

Az Informatika Elméleti Alapjai. Információ-feldolgozó paradigmák A számolás korai segédeszközei

Az Informatika Elméleti Alapjai

Fejezetek az Információ-Technológia Kultúrtörténetéből

Az Informatika Elméleti Alapjai

Az áramkörök aktív elemei, az áramkörgyártás főbb technológiái

Az Informatika Elméleti Alapjai

A számolás korai segédeszközei

A számolás korai segédeszközei

Az áramkörök aktív elemei, az áramkörgyártás főbb technológiái

A fejlődés megindulása. A Z3 nevet viselő 1941-ben megépített programvezérlésű elektromechanikus gép már a 2-es számrendszert használta.

Fejezetek az Információ-Technológia Kultúrtörténetéből. Kezdeti elektronikus számítógépek kultúrtörténete

Jacquard szövőgépe, vezérlési modulok használata 1805 lyukkártyás vezérlés

3. óra Számrendszerek-Szg. történet

3. óra Számrendszerek-Szg. történet

Bevezetés az Információtechnológiába

A nulladik generációs számítógépek közé a különbözõ mechanikus mûködésû szerkezeteket soroljuk.

A számítástechnika történeti áttekintése

Az informatika fejlődéstörténete. A számítástechnika kezdetei

Informatikai rendszerek alapjai (Informatika I.) NGB_SZ003_1

BEVEZETÉS AZ INFORMATIKÁBA. Háber István

A számolás korai segédeszközei

A számítógép története

1. Generáció( ):

Hardver ismeretek. Várady Géza, B144

Bevezetés az informatikába Tételsor és minta zárthelyi dolgozat 2014/2015 I. félév

A számítástechnika fejlődése

A számítástechnika rövid története

Informatikai Rendszerek Alapjai. A számolás korai segédeszközei A korszerű számítógépek kialakulása Az informatika magyar úttörői

Számítógép architektúrák. Bevezetés

A számítástechnika rövid története

Az informatika fejlődéstörténete

2011. Május 4. Önök Dr. Keresztes Péter Mikrochip-rendszerek ütemei, metronóm nélkül A digitális hálózatok új generációja. előadását hallhatják!

1. Milyen eszközöket használt az ősember a számoláshoz? ujjait, fadarabokat, kavicsokat

A SZÁMÍTÓGÉP TÖRTÉNETE

Tartalom Jelátalakítás és kódolás A számítógép felépítése Alaplap A központi egység...

Alapfogalmak. Dr. Kallós Gábor A Neumann-elv. Számolóeszközök és számítógépek. A számítógép felépítése

3. Az elektronikus számítógépek fejlődése napjainkig 1

A hardver fejlődése A mechanikus számítógépektől a szuperszámítógépekig 2. előadás

A szoftverfejlesztés eszközei

Fejezetek az Információ-Technológia Kultúrtörténetéből. A személyi számítógépek kultúrtörténete

Ez egy program. De ki tudja végrehajtani?

A számolás és a számítástechnika története. Feladat:

1. Fejezet: Számítógép rendszerek


Fejezetek az Információ-Technológia Kultúrtörténetéből. Elektronikus kalkulátorok, személyi számítógépek története

Információs technológiák 1. Ea: Történelmese

A SZÁMÍTÁSTECHNIKA TÖRTÉNETE

3. tétel. (Generációk, PC-k, programozási nyelvek)

Elektronika. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Elektronikus Eszközök Tanszéke

Középszintű Informatika Érettségi Szóbeli Vizsgatétel Bottyán János Műszaki Szakközépiskola

Informatika Rendszerek Alapjai

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!

Őszi félév. Heizlerné Bakonyi Viktória

A számítástechnika története


Informatikai alapismeretek földtudományi BSC számára

A számítógép története (olvasmány)

Számítógép architektúrák

Az informatika az elektronikus információfeldolgozással, az erre szolgáló rendszerek tervezésével, szervezésével, működésével foglalkozik.

Őstörténet. Mechanikus automaták

A számítógép kialakulásának rövid története

PC-Kismester verseny második forduló feladatai. Beküldési határidő: február 15.

Bevezetés az informatikába Dr. Nyakóné dr. Juhász, Katalin Dr. Terdik, György Biró, Piroska Dr. Kátai, Zoltán

2. Számítógépek működési elve. Bevezetés az informatikába. Vezérlés elve. Külső programvezérlés... Memória. Belső programvezérlés

Szoftver-technológia I.

PC Paletta tankönyvsorozat

Architektúrák és operációs rendszerek: Bevezetés - Történelem

Számítástechnika nyugdíjasoknak Február 9.

Programozható logikai vezérlő

Informatika Rendszerek Alapjai

SZÁMÍTÓGÉP-ARCHITEKTÚRÁK

IoT alapú mezőgazdasági adatgyűjtő prototípus fejlesztési tapasztalatok

Számítástechnika története

Számítógép architektúrák I. Várady Géza

A SZÁMÍTÓGÉP KIALAKULÁSA. Zámori Zoltán, KFKI

Számítógépek generációi

erettsegizz.com Érettségi tételek

A számítástechnika története

A 2. levél feladatainak megoldása

Bevezetés az informatikába

Fábián Zoltán Hálózatok elmélet

Rövid történeti áttekintés

1. A számítógépek kialakulása:

Informatikai Rendszerek Alapjai. A személyi és mobil számítástechnika kialakulása Meghatározó személyek a magyar informatikában

FÉLVEZETŐ ESZKÖZÖK II. Elektrotechnika 5. előadás

Adatbázis-kezelő rendszerek. dr. Siki Zoltán

Számítógép architektúra

1. Fejezet: Számítógép rendszerek. Tipikus számítógép hirdetés

Az informatika fejlõdéstörténete

IT - Alapismeretek. Feladatgyűjtemény

2. előadás ( ) Tolnai József SZTE ÁOK, Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet

Számítástechnika története

I. évfolyam, 1. félév (2003)

Alapismeretek. Tanmenet



1. BEVEZETÉS. Zsom Gyula: Elektronika I. 5

Az információ-tárolás története és tanulságai II.

Átírás:

Az Informatika Elméleti Alapjai Dr. Kutor László Számolás az ujjakon 2. (Kína- India) A számolás korai segédeszközei A korszerű számítógépek kialakulása http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/iea.html Felhasználónév: iea Jelszó: IEA07 IEA2/1 IEA2/4 Számoló eszközök fejlődése Számolás az ujjakon 3. (Kina, 2005.) Számolás az ujjakon Abakuszok Mechanikus számológépek Elektronikus számológépek Számítógépek Konvergencia!!! IEA2/2 IEA2/5 Számolás az ujjakon 1. (Európa) Abakusz Ősi abakuszok ~ i.u. 1. sz. http::/www.soroban.hu i.e.iv.sz.-ig i.e. IV.-i.u. 1.sz-tól. IEA2/3 IEA2/6

Abakusz 2. Európai golyós abakusz Szláv abakusz szcsoti Gerbert of Aurillac abakusza II. Sylvester IEA2/7 IEA2/10 Abakusz 3. Kinai abakusz szuan-pan Számolás számolópénzekkel Japán abakusz soroban IEA2/8 IEA2/11 A szcsoti használata a gyakorlatban (Moldova 2008 október) Abakusz 4. ( számolás számolópenzekkel ) 10000 (5000) 1000 * (500) 100 (50) 10 (5) 1 1293 IEA2/9 IEA2/12

Logarléc John Napier (1550-1617) Logaritmus Edmund Gunter (-1626) számoló léc William Oughtred (1574-1660) Richard Delamain Mechanikus számológépek Első fogaskerekes összeadó gép Blaise Pascal (1623 1662) Első szorzógép Gottfried Wilhelm Leibniz (1646-1716) IEA2/13 IEA2/16 Logarléc változatok Első sorozatban gyártott számológép: Thomas Arithmometer M. Chharles Xavier Thomas de Colmar IEA2/14 IEA2/17 Különleges logarlécek Nagysorozatban gyártott számológépek W.T. Odhner (svéd) F.S.Baldvin (USA) Brunsviga Co. (1885-1912) 20 000 db. Terta logartárcsa IEA2/15 IEA2/18

Az elektronikus aktív elemek mérföldkövei Elektroncső (~1900) Tranzisztor ( 1948) Integrált áramkör ( 1958) Mikroprocesszor ( ~ 1971) Az elektronika mérföldkövei 1. Elektroncső: Thomas A. Edison: (1883) Izzó katód Philip Lenard (1903) Rács A. R. Wehnelt (1904) Oxidkatód IEA2/19 IEA2/22 Az elektronika fejlődését bemutató gyűjtemény http://mobil.nik.bmf.hu/muzeum Az elektronika mérföldkövei 2. Tranzisztor John Bardeen, Walter Brattain, William Schockley 1948 Bell laboratórium Π1A IEA2/20 IEA2/23 Az informatika fejlődését bemutató gyűjtemény http://mobil.nik.bmf.hu/muzeum Az elektronika mérföldkövei 3. Integrált áramkör Első germánium integrált áramkör Jack St.Clair Kilby 1958 (TI) Első szilicium integrált áramkör Robert Noice 1959 (Fairchild) IEA2/21 IEA2/24

Az elektronika mérföldkövei 4. Mikroprocesszor Ted Hoff 1971 (Intel Federico Faggin ENIAC (1945) J. Presper Eckert, John Mauchly 18 000 elektroncső P > 100 KW Op. Tár 20 regiszter 500 összeadás/s 400 szorzás/s Intel 4004 2 250 tr Motorola 68030, 330 000 tr. Külső programvezérlés IEA2/25 IEA2/28 Számítógép generációk Institute for Advanced Study (1952-1960) Neumann János (1903-1957) Megkülönböztető jellemzők: Elektronikus aktív elemek Szervezés Tároló Teljesítmény Alkalmazási kör Programozás Méret Megbízhatóság IEA2/26 IEA2/29 Az első generációs számítógépek jellemzői Elektroncsöves elektronika Processzor centrikus Műveleti sebesség (10 3-10 4 művelet/s) Nagy méret Nagy teljesítmény felvétel Magas ár Kis példányszám Operatív tár: késleltető művonal, vagy tároló cső Gépi kódban programozható IEA2/27 A második generációs számítógépek jellemzői Félvezetős, tranzisztoros elektronika Tároló centrikus (ferritgyűrűs operatív tároló) Műveleti sebesség (10 4-10 5 művelet/s) A méret és teljesítmény felvétel jelentősen csökken Számítógép családok megjelenése Csatorna rendszerű periféria szervezés Magas szintű nyelvek megjelenése Operációs rendszerek alkalmazása Adatfeldolgozás, folyamatirányítás Kötegelt (Batch) feldolgozás IEA2/30

A második generációs számítógépek blokksémája A harmadik generációs számítógépek blokksémája IEA2/31 IEA2/34 Ferrittár (1947- ~1980) J.W.Forrester, A.D. Booth) A negyedik generációs számítógépek jellemzői LSI, VLSI alapú elektronika Multiprocesszoros szervezés A szoftver szerepének megnövekedése Számítógép hálózatok kialakulása, általánossá válása IEA2/32 IEA2/35 A harmadik generációs számítógépek jellemzői Az otthoni számítógép víziója (Rand Co. 1954) Átverés! Integrált áramkörös elektronika Félvezetős operatív tár Műveleti sebesség 10 6-10 7 művelet/s Moduláris felépítés Multiprogramozott, időosztásos működés Jó megbízhatóság (MTBF) Kis méret IEA2/33 IEA2/36

New pictures: Otthoni (személyi) számítógépek (1975- ) www.homecomputer.de Kérdések Lesz-e, és ha igen akkor milyen lesz az ötödik generációs számítógép? Mivel indokolható, hogy az informatika szerepe a társadalomban egyre nagyobb? Milyen veszélyeket rejt az informatika fejlődése? IEA2/37 IEA2/40 IEA2/38 Az ötödik generációs számítógép program célkitűzései (1981-1991) és fázisai Tudás-alapú szervezés, specializált feladatok megoldására Párhuzamos működés Logikai programozási nyelv alkalmazása (Prolog) A kezelő felület humanizálása - beszéd megértés -gépi beszéd - kézírás felismerés Külön probléma-megoldó modul alkalmazása Tudás gyűjtés (3 év), prototípus fejlesztés (4 év), gyártás előkészítés (3 év). IEA2/39