1. BEVEZETÉS. Zsom Gyula: Elektronika I. 5

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. BEVEZETÉS. Zsom Gyula: Elektronika I. 5"

Gábor molnár
4 évvel ezelőtt
Látták:

1 1. BEVEZETÉS december huszonnegyedike van. A Bell Laboratóriumban három ember hajol egy kristálydarabka és a köréje épített mérési összeállítás fölé. A három ember: Shockley, Bardeen és Brattain, a kis germánium kristály pedig az őstranzisztor. Nagyon régóta dolgoznak már azon, hogy felváltsák az egyeduralkodó elektroncsövet (izzókatód + vákuum + üvegbúra) egy szilárdtest erősítő elemmel És most ezen az estén, a történelemben először jel-erősítést mutatnak ki egy kristályban, kis teljesítményerősítést, kis, W-os szinten, de erősítést. Kutató munkájuk meghozta eredményét: egy új korszakot! Érdekes lenne elképzelni a világot félvezető eszközök nélkül: milyenek lennének a rádiók, műszerek, lenne-e GSM, számítógép? Egész életünket az elektronika veszi körül. Tudjuk, hogy mindennapi használati tárgyainkban olyan processzorok vannak, amelyek egyetlen lapkán több millió tranzisztort tartalmaznak. Sok vita forrása, hogy egy elektronikával foglalkozó embernek érdemes-e mindenképpen megtanulnia az egyetlen tranzisztor működését is. Nem elegendő-e, ha kész egységekben (ICkben, modulokban) gondolkozik. Hiszen a mai készülékek úgy is ezekből épülnek fel (pl. műveleti erősítőkből, PLL-ekből, mikroszámítógépekből), ritkán kell egy, vagy néhány tranzisztorból áramkört összeállítani. E könyv szerzőjének személyes meggyőződése: érdemes megismerkedni a félvezető eszközök működésének alapjaival, ha másért nem, azért, mert az elektronikus egységek tranzisztorokkal kezdődnek a bemenetükön, és ugyanúgy tranzisztorok, PN-átmenetek vannak a kimenetükön is. Nekünk ezekhez kell csatlakoznunk, természetes hát, hogy ismernünk kell az itt található alkatrészek működését, feszültségeit, áramait, stb. Ezen kívül a gyakorlatban sokszor találkozunk olyan újabb eszközökkel, amelyek szerepét, működését nem érthetjük meg a félvezetőkről szóló alapismeretek nélkül. Azt sem mondhatjuk ki, hogy sohasem kell tranzisztoros egy- vagy több fokozatú elektronikát készítenünk, működtetnünk (pl. egységek egymáshoz illesztésekor közbülső áramkörként). Végül talán a legfontosabb: készülékek bemérésekor, valamint az elromlott berendezések javításakor egy-egy alkatrészről egyértelműen el kell döntenünk, hogy jó-e, jól működike, vagy sem. Lássuk be: a félvezetők ismerete nélkül egy méréshez, ellenőrzéshez nem is érdemes hozzákezdeni! A két kötetes tankönyv első kötetében ennek megfelelően először röviden a félvezetőkkel foglalkozunk, majd a PN-átmenet (dióda) működését, felhasználását és az ehhez szükséges elektrotechnikai alapokat ismerjük meg. Attól (sajnos) nem kell tartani, hogy e tankönyv részletesen taglalja az elektronfizikát, a félvezetők elméletét. Célja inkább az, hogy amennyire lehetséges, szinte kézzel fogható, szemléletes képet nyújtson a PN átmenetről, a tranzisztorok működéséről (arról, hogy miként erősítenek, hogy mire jöttek rá annak idején a Bell Laboratórium tudósóriásai ). Ebben a kötetben az erősítők jellemzőinek áttekintése után a legnagyobb részletességgel és a terjedelem legnagyobb részében a bipoláris és a térvezérlésű tranzisztorok működése a téma. A tranzisztorokat mindjárt áramkörrel vesszük körül, egyszerű erősítő kapcsolásokba helyezzük, és így vizsgáljuk őket, átlátva működésüket. Reméljük, hogy a tárgyalásmód, ha nem is könnyű, de meglehetősen olvasmányos. Egyes helyeken a szöveg redundáns, ismétlésekbe bocsátkozik azért, hogy a lehető legkevesebbszer kelljen visszalapozni, valaminek utánanézni. Zsom Gyula: Elektronika I. 5

2 1. Bevezetés Ezen alapozás után a második kötetben már belevágunk az erősítők és az elektronika áramköreinek tárgyalásába: egy- és többfokozatú erősítők, visszacsatolások, teljesítményerősítők, frekvenciafüggés, műveleti erősítők, és alkalmazásuk, oszcillátorok, egyenirányítók tápegységek, PLL, analóg kapcsolók, analóg digitális, digitális analóg átalakítók, ezek a főbb témakörök. Kérjük a kedves olvasót, hogy fogadja szívesen e két kötetet, és próbáljon attól elvonatkoztatni, hogy ami benne van, kötelező tananyag a lényeg az ELEKTRONIKA! Budapest, december A Szerző 6 Zsom Gyula: Elektronika I.

Hasonló dokumentumok

Elektronika alapjai. Témakörök 11. évfolyam

Elektronika alapjai. Témakörök 11. évfolyam Elektronika alapjai Témakörök 11. évfolyam Négypólusok Aktív négypólusok. Passzív négypólusok. Lineáris négypólusok. Nemlineáris négypólusok. Négypólusok paraméterei. Impedancia paraméterek. Admittancia