Mítoszok, legendák, mondák Mítoszok Valamikor régen a különbözô népek a világnak csak egyegy kis szegletét ismerték. Számos kérdés megválaszolatlan maradt, ezekre képzeletük segítségével kerestek magyarázatot. Ebben voltak segítségükre a mítoszok, ezek a csodálatos történetek. A mítosz görög eredetû szó. Istenekrôl, isteni eredetû csodás lényekrôl, valamint természetfölötti képességû hôsökrôl szóló történet. Mítosz Joseph Heintz: Perszephoné elrablása A görög mitológia szerint Perszephonét Hádész az alvilág ura a föld alá ragadta. A mítoszok olyan történelem elôtti idôkrôl mesélnek, amelyeknek nincs szemtanúja, s a szereplôi istenek és más csodálatos lények. Az emberek hitét tükrözô mítoszok nemzedékrôl nemzedékre szálltak. Az eredetmítoszok valaminek a kialakulásáról szólnak. Legyen az akár egy hagyomány, név, tárgy vagy bármi más eredete. Általában hôsi ereklyék történetét meséli el. A teremtésmítoszok arról számolnak be, hogyan lett a világ, hogyan alakult ki az univerzum LEX.. Minden kultúra fontosnak tartja a teremtésmítoszokat, és nagyon izgalmas történetekkel találkozhatunk. A világvége mítoszok olyan történetek, melyek nevükhöz híven azt ábrázolják, hogy a mostani világnak mikor, milyen körülmények között, milyen vége lesz. A mítosz (más szóval: hitrege) olyan elbeszélés, amelyet egy adott történelmi korban a világ egy részén az emberek igaznak hittek. A mítoszok a vallás részei, a bennük szereplô istenek egyegy vallás istenei. Minden vallásnak, minden népnek saját mítosza van. 27
Az emberek a világon mindenütt hittek az istenek létezésében, és elbeszélték hôstetteiket. Így sokféle mitológiai történettel találkozhatunk (pl.: görög, római, viking, indiai, japán, vagy akár ausztrál). A világ keletkezése: gyakran visszatérô kérdés, hogy mi volt az ég és a föld keletkezése elôtt, hogyan születtek az elsô istenek. Sok mítosz szerint a kezdet kezdetén csak egy hatalmas kiterjedésû víz létezett. Más népek úgy gondolták, hogy kezdetben csak a légüres tér volt. Ezután születtek az istenek, akik megalkották az eget, a földet és annak valamennyi lakóját, köztük az embert is. Pandóra kinyitja a szelencét A mítoszokhoz a legendák állnak a legközelebb. Olyan hôsökrôl szólnak, akik valaha talán éltek, ám dicsô tetteik olyan magasságokba emelték ôket, hogy ma már természetfölötti lényeknek tûnnek. A legenda a középkor egyik legnépszerûbb mûfaja volt. P andóra szelencéje Pandóra az első nő volt, akit Zeusz LEX. teremtett. Hermész LEX. egy szelencét LEX. ajándékozott Pandórának, de figyelmeztette, hogy ne nyissa ki. Pandóra azonban egy nap nem bírta legyűrni kíváncsiságát és kinyitotta a kis szelencét. Ekkoriban még az emberek paradicsomi környezetben éltek, minden baj elkerülte őket, viszont mikor kinyílt a szelence, az emberiség mindenféle bűnbe és bajba sodródott. Pandóra is nagyon megrémült, és ijedtében gyorsan becsukta a szelence fedelét. Csak a remény maradt benne. A világra szenvedéssel teli idôszak köszöntött, míg Pandóra újra ki nem nyitotta a dobozt, hogy a remény is kiszabaduljon. Legendák A legenda elnevezés eredete a latin olvasni (legere) igébôl származik, és szó szerint olvasmányt, elolvasandó dolgot jelent. A legenda mûfaja kifejezetten egyházi mûfajnak tekinthetô. A legendák az idôk folyamán a szentté avatások elválaszthatatlan kellékévé váltak. A csodás események a szent egész életét jellemzik, illetve ô maga is csodás tetteket hajt végre. A legendák számos esetben a szenteknek haláluk utáni sorsára is kitérnek, újabb csodálatos eseményeket elmesélve. Gyakran szájhagyomány útján terjedtek. 28
Vallási tárgyú mûfaj. Általában egy vallási szempontból fontos személy, szent, mártír LEX., pap, vallásalapító életérôl, egy szent hely, templom, ereklye LEX., ünnep keletkezésérôl szól. Szûkebb értelemben a keresztény LEX. szentek életét mondja el. Fô eleme a csodatételek és a szent erényeinek felsorolása, a legfontosabb erkölcsi tanítások bemutatása. Sárkányölő Szent György legendája Silena [e.: szilena] városa közelében volt egy tó, s abban lakott egy mérges sárkány. Már többször megfutamította a népet, amikor fegyveresen ellene vonultak. A polgárok elhatározták, hogy napi két juhot feláldozva távol tartják a várostól. Ám a juhok elfogytak, és a szörnycsapás elkerülésére immár naponta egy embert küldtek áldozatul a sárkánynak. Sorsot vetettek egymásra, és senki sem vonhatta ki magát alóla. Amikor már majdnem kihalt a város, a király leányára esett a választás. Sorsába beletörődve ment a tóhoz, amikor György katona épp arra lovagolt. A leány elküldte a lovast, de ő nem tágított, részleteiben akarta megtudni, hogy mi zajlik a tónál. A leány mindent elmesélt, és György ezt mondta: Ne félj, segítek rajtad Krisztus nevében. A sárkány a szokott időben kijött a tóból, és el akarta ragadni a királylányt, ám György lovára fölpattanva szembe került vele, és zászlós lándzsájával olyan súlyos csapást mért a sárkányra, hogy az a földre zuhant. Akkor derékövét a lánnyal ráköttette a sárkány nyakára, és a sárkány, mint egy szelíd kutya, úgy követte pórázon Györgyöt és a királylányt a városba. A város népe rettenetesen megijedt, ám György ezt mondta nekik: Ne féljetek, az Úr küldött hozzátok, hogy megszabadítsalak titeket ettől a sárkánytól. Ezért higgyetek Krisztusban, és keresztelkedjetek meg, akkor megölöm ezt a sárkányt. Ettől a lelkesítő szózattól megindulva a király és népe megkeresztelkedett, György pedig kihúzta kardját, és megölte a sárkányt. Ugyanott, ahol ez az eset történt, templomot építettek, az oltárnál élő forrás fakadt, amely meggyógyított minden beteget, aki csak ivott a forrás vizéből. Legenda A néphagyomány április hónapot Szent György havának is nevezi, és április 24-étôl számítja az igazi tavasz kezdetét. Sok népszokás és hiedelem kapcsolódik ehhez a naphoz. Úgy tartották, hogy Szent György napján érdemes föld-be rejtett kincseket keresni. Termésjósló és idôjárásjósló hiedelmek is kapcsolódtak e naphoz. Keressetek ilyeneket a világhálón! Raffaello Sanzio: Szent György legyôzi a sárkányt 29
M agyar írók, költôk 2 Petôfi Sándor életútja Petôfi Sándor neve bizonyára nem ismeretlen számotokra. Verseinek egy része nem csupán közismert, hanem megzenésített formában szinte népdallá vált. Petőfi Sándor Magyarországon és más országokban is az egyik legismertebb és legnépszerűbb magyar költő. Életműve rövid élete ellenére rendkívül gazdag és változatos: a szerelem, a barátság, a család, a természet, a szabadság, a forradalom és a politika egyaránt megjelenik benne. Ki volt Petôfi Sándor? Ismerkedjünk meg közelebbről a költő életével, életútjával! Az alábbi részekre tagoltuk élete jelentősebb eseményit: Szülei, szülőhelye Gyermekkor és iskolás évek Küzdelmes esztendők Út a költői sikerhez Petőfi és a szerelem Petőfi és Arany barátsága Petőfi és a forradalom Petôfi Sándor (Orlai Petrich Soma, 1840) Petőfi szülőháza a 18. században épült. Az emlékház már az 1880-as években zarándokhellyé vált. Az utcai szoba berendezése szinte változatlan. A ház kiállításaival, programjaival 2005-ben elnyerte az Év Múzeuma 2004. címet. A kiskôrösi szülôi ház 45
János vitéz Keletkezése, feldolgozása Eposz: elbeszélő (epikai) műfaj, amelynek emberfeletti képességekkel rendelkező hőse az egész közösség sorsára kiható tettet visz végbe. A János vitéz elsô kiadásának borítója János vitéz Jankovics Marcell egész estés rajzfilmjének a hôse. A film Petôfi születésének 150. évfordulójára készült (1973). Petőfi Sándor 1844-ben írta meg János vitéz történetét, melynek eredeti címe Kukoricza Jancsi volt. A költő ekkor már a Pesti Divatlap szerkesztőségében dolgozott. Kortársai visszaemlékezései szerint alig pár nap alatt vetette papírra verses meséjét. Illyés Gyula: Petôfi Sándor című könyvében így örökítette meg a mű születését: Csak néhány este és éjfél kellett ahhoz (pontosan hat nap és hat éjszaka), hogy a magaképzelte magyar eposzt, a Kukorica Jancsi-t Vörösmartyéknak felolvassa. Az elragadtatás általános. A népi, tündéri hősköltemény akkor még mai alakjának körülbelül felénél fejeződött be, hihetőleg ott, ahol Jancsi a francia udvarból hazaérkezik. Az elragadtatott kézszorongatások hatása alatt a fiatal költő hozzácsapja a műhöz, ami a tárgyról még lelkében motoszkál; a földi megpróbáltatások után hősét, mintegy ráadásképpen fölröpíti a mesék megpróbáltatásai közé; (...) megalkotja a magyar népies költészet legegységesebb, legtisztábban csengő aranypénzét. Petőfi tehát tovább folytatta Jancsi történetét, s barátai tanácsára változtatta meg a mű címét a ma is ismert címre. Munkájáért 100 arannyal jutalmazták, amelyet szülei támogatására fordított. A János vitéz először a Pesti Divatlap hasábjain jelent meg 1845 márciusában és azonnal nagy népszerűségre tett szert. Műfaja: elbeszélô költemény. De nevezhetjük verses mesének is. János vitéz sikere napjainkban is töretlen. Megjelent könyv alakban, színházi előadásként, játsszák bábszínházak. Készítettek belőle animációs filmet, daljátékot, sőt rockzenei feldolgozása is létezik. 54 Petőfi Sándor: János vitéz
Az elbeszélô költemény átmeneti mûfaj, ami azt jelenti, hogy formailag versre emlékezteti az olvasót, azaz rímes, ritmikus, ugyanakkor történetet mond el, ami a mesékre, elbeszélésekre, azaz a prózai mûvekre jellemzô. Tehát azért átmenti mûfaj, mert egyszerre lírai és epikus jellegû. Elbeszélô költemény Az elbeszélõ költemény példázata a kitartásnak, a hûségnek, a minden akadályt legyõzõ szerelemnek, szeretetnek. Arra tanít, hogy kitartó akarattal bármit el lehet érni, és a szegénységbõl csak úgy lehet kiemelkedni, ha teszünk is érte valamit. Ki volt Kukoricza Jancsi? Eddigi olvasmányaitok során számos mesével, mesehőssel, királyfival, királylánnyal, boszorkánnyal, szegénylegénnyel és mindenféle fantasztikus mesés lénynyel találkoztatok, ám Kukoricza Jancsiból lett János vitézzel most találkoztok először. Jancsi kalandos utazásait követve megtudhatjátok, hogyan lett egy őszinte, tisztaszívű, árva szegénylegényből Tündérország királya. A mû felépítése A János vitéz összesen 27 fejezetbôl áll, amelyek változó hosszúságúak. Petőfi eredetileg számokkal tagolta az egyes részeket. Petőfi a versszakokat nem számozta, a számozással csupán a szövegfeldolgozást szeretnénk megkönnyíteni! A könnyebb feldolgozás kedvéért mi rövid címet is adtunk a történeteknek. Tankönyvünk csupán részleteket tartalmaz az eredetiből, de biztatunk benneteket a teljes mű megismerésére. A mű nyelvezete és helyesírása kissé régiesnek tűnhet számotokra, de ebben rejlik Petőfi sajátos stílusa, és a mű iránti tiszteletből nem változtattunk az egykori írásmódon. Ismerkedjünk meg Jancsi kalandos életével! 55
8. Jaj, a zsivány! jaj, az akasztani való! Hogy ássa ki mind a két szemét a holló!... Ezért tartottalak? ezért etettelek? Sohase kerüld ki a hóhérkötelet. petrencés rúd: régen szárításra, szénaszállításra használt eszköz 9. Elpusztulj előlem, többé ne lássalak! Jancsi gazdájából így dőltek a szavak; Fölkapott hirtelen egy petrencés rudat, A petrencés rúddal Jancsi után szaladt. 10. Kukoricza Jancsi elfutott előle, De koránsem azért, mintha talán félne, Markos gyerek volt ő, husz legényen kitett, Noha nem érte meg még husszor a telet. ütleg: verés kifogy a szuszból: elfáradt, kimerült, kifulladt 11. Csak azért futott, mert világosan látta, Hogy méltán haragszik oly nagyon gazdája; S ha ütlegre kerül a dolog, azt verje, Ki félig apja volt, ki őt fölnevelte? 12. Futott, míg a szuszból gazdája kifogyott; Azután ballagott, megállt, meg ballagott Jobbra is, balra is; s mindevvel mit akar? Nem tudta, mert nagy volt fejében a zavar. Jancsi helyzete a 3. részben tovább romlik. A nyája szétszéled, a gazda elkergeti őt. Őszinte volt, nem keresett kifogásokat, egyenes jellem. 60
4. Búcsú Iluskától 1. Mikorra a patak vize tükörré lett, Melybe ezer csillag ragyogása nézett: Jancsi Iluskáék kertje alatt vala; Maga sem tudta, hogy mikép jutott oda. 2. Megállt, elővette kedves furulyáját, Kezdte rajta fújni legbúsabb nótáját; A harmat, mely ekkor ellepett fűt, bokort, Tán a szánakozó csillagok könnye volt. 3. Iluska már aludt. A pitvar eleje Volt nyár idejében rendes fekvőhelye. Fekvőhelyéről a jól ismert nótára Fölkelt, lesietett Jancsi látására. 4. Jancsinak látása nem esett kedvére, Mert megijedt tőle, s ily szót csalt nyelvére: Jancsi lelkem, mi lelt? mért vagy oly halovány, Mint az elfogyó hold bús őszi éjszakán? pitvar: régi falusi házak folyosószerű része 5. Hej, Iluskám! hogyne volnék én halovány, Mikor szép orcádat utószor látom tán... Jancsikám, látásod ugyis megrémített: Hagyd el az istenért az ilyen beszédet! 6. Utószor látlak én, szivem szép tavasza! Utószor szólt itten furulyám panasza; Utószor ölellek, utószor csókollak, Örökre elmegyek, örökre itt hagylak! 7. Most a boldogtalan mindent elbeszéle, Ráborúlt zokogó kedvese keblére, Ráborúlt, ölelte, de képpel elfordult: Ne lássa a leány, hogy könnye kicsordult. 8. Most hát, szép Iluskám! Most hát, édes rózsám! Az isten áldjon meg, gondolj néha reám. Ha látsz száraz kórót szélvésztől kergetve, Bujdosó szeretőd jusson majd eszedbe. 61
Petôfi Sándor, a költô Magyar vagyok. Természetem komoly, Mint hegedűink első hangjai; Ajkamra fel-felröppen a mosoly, De nevetésem ritkán hallani. Ha az öröm legjobban festi képem: Magas kedvemben sírva fakadok; De arcom víg a bánat idejében, Mert nem akarom, hogy sajnáljatok. (Petőfi Sándor: Magyar vagyok) Az előzőekben már tanultatok Petőfi életéről. Arról, hogyan robbant be a magyar irodalomba, hogyan vált nemzetünk egyik legismertebb költôjévé. A János vitéz olvasása során ízelítőt kaptatok Petőfi költészetéből, stílusából. Ebben a fejezetben a versein keresztül ismerkedhettek meg közelebbről a költővel, sajátságos világképével. Megtudhatjátok, mit gondolt a korabeli Magyarországról, a nép fiairól, a nemességről, a szerelemről, a családról, a barátságról és a természet szépségéről mindezt a költészetére jellemző népiesség jegyében. Petőfi Sándor korai halála ellenére rendkívül nagy életmûvet hagyott hátra, ezért a verseit témájuk szerint csoportosítottuk az alábbiak szerint: tájleíró versek, családi témájú versek, szerelmes versek, társadalmat ábrázoló versek, a forradalom és szabadságharc versei. Tájleíró versei Petőfi életművében jelentős helyet foglalnak el a tájat, természetet bemutató versek. Már a János vitézben is találkoztatok olyan leírásokkal, amelyek a természetet, a hőst körülvevő tájat mutatták be aprólékos részletezéssel. Bár Petőfi sok helyen megfordult élete során, soha nem felejtette el szülőföldjét, annak szépségét. Ezt olyan képszerûen írja le, hogy szinte megelevenedik előttünk a táj. Petőfi Sándor arcképe 1848 (Barabás Miklós rajza) Petőfi összes költeményei 96
Az Alföld (Petőfi Sándor) 1. Mit nekem te zordon Kárpátoknak Fenyvesekkel vadregényes tája! Tán csodállak, ámde nem szeretlek, S képzetem hegyvölgyedet nem járja. 2. Lenn az alföld tengersík vidékin Ott vagyok honn, ott az én világom; Börtönéből szabadúlt sas lelkem, Ha a rónák végtelenjét látom. 3. Felröpűlök ekkor gondolatban Túl a földön felhők közelébe, S mosolyogva néz rám a Dunától A Tiszáig nyúló róna képe. 4. Délibábos ég alatt kolompol Kis-Kunságnak száz kövér gulyája ; Deleléskor hosszu gémü kútnál Széles vályu kettős ága várja. 5. Méneseknek nyargaló futása Zúg a szélben, körmeik dobognak, S a csikósok kurjantása hallik S pattogása hangos ostoroknak. 6. A tanyáknál szellők lágy ölében Ringatózik a kalászos búza, S a smaragdnak eleven szinével A környéket vígan koszorúzza. honn: otthon róna: puszta, sík vidék délibáb: a forró levegő által okozott fényjelenség, optikai csalódás gulya: szarvasmarhákból álló nyáj hosszú gémű kút: gémeskút smaragd: zöld színű drágakő 7. Idejárnak szomszéd nádasokból A vadlúdak esti szürkületben, És ijedve kelnek légi útra, Hogyha a nád a széltől meglebben. 8. A tanyákon túl a puszta mélyén Áll magányos, dőlt kéményü csárda; Látogatják a szomjas betyárok, Kecskemétre menvén a vásárra. 9. A csárdánál törpe nyárfaerdő Sárgul a királydinnyés homokban; Odafészkel a visító vércse, Gyermekektől nem háborgatottan. 10. Ott tenyészik a bús árvalyányhaj S kék virága a szamárkenyérnek ; Hűs tövéhez déli nap hevében Megpihenni tarka gyíkok térnek. 11. Messze, hol az ég a földet éri, A homályból kék gyümölcsfák orma Néz, s megettök, mint halvány ködoszlop, Egy-egy város templomának tornya. - 12. Szép vagy, alföld, legalább nekem szép! Itt ringatták bölcsőm, itt születtem. Itt borúljon rám a szemfödél, itt Domborodjék a sír is fölöttem. királydinnye: tüskés, szúrós növény árvalányhaj: finom, puha, pihés fűféle szamárkenyér: gyomnövény, labdatövisnek is nevezik 97
Az Egri csillagok kötelezô olvasmány feldolgozása Gárdonyi Géza A Gárdonyi Géza nevet először 16 éves korában használta, melyet szülőhelye (Gárdony) után választott. Ziegler Géza néven született 1863-ban Agárdpusztán. Édesapja, Ziegler Sándor a szabadságharc lelkes támogatója volt, a szabadságharc idején fegyvereket is gyártott. Édesanyja Nagy Terézia. A középiskolát az ország több városában, köztük Sárospatakon végezte. 1882-ben fejezte be tanulmányait Egerben, a tanítói oklevél megszerzése után a Dunántúlon tanított. 1885-től újságíró Győrben, majd Szegeden, Budapesten. 1897- ben Egerbe költözik, itt írja leghíresebb regényeit. 1910-től a Magyar Tudományos Akadémia levelezője, 1920-tól tiszteletbeli tagja. 1918-ban Móricz Zsigmond kérésére elfogadta a Vörösmarty Akadémia tagságát. 1922-ben halt meg Egerben. Végakaratában úgy rendelkezett, hogy szűk családi körben a háza kertjében helyezzék örök nyugalomra, de Eger városa ezt méltatlannak érezte, ezért bronzkoporsóban fekvő testét az egri líceum aulájában ravatalozták fel. Tiszteletére a város mind a 23 templomtornyában megkondították a lélekharangot. Az egyházi szertartást követően az egri várban, díszsírhelyén temették el. Fejfáján végakarata szerint egyetlen mondat olvasható: Csak a teste! Egykori lakóháza ma múzeum. 114 Ebben a házban lakott és itt írta az Egri csillagok című regényét
Szenvedélyesen érdekelte a magyar nemzet történelme, a falusiak élete és a nép nyelve. Stílusa egyszerű, könnyen érthető. Legszívesebben gyerekekről, fiatalokról írt (fôleg történelmi regényeiben), akik a szegény nép soraiból küzdik fel magukat a tanulás, művelődés révén. A magyar ifjúsági irodalom legjelentősebb alkotói közé tartozik. Gárdonyi Géza nyelvezete bárki számára érthető. Az események sokszor nem leírásokból, hanem a párbeszédekből derülnek ki. Az Egri csillagok Gárdonyi egyik legismertebb, legtöbbet olvasott műve, melynek mûfaja történelmi regény. A regény terjedelmes epikai mû. Szerteágazó cselekménye, több hôse és mellékszereplôje van. Párbeszédes, elbeszélô és leíró részek váltakoznak benne. Formája rendszerint próza. Regény Az író két év alatt írta meg a regényt, alapos kutatómunka után. Az első címe Hold és csillagok volt, az alcíme pedig Gergely diák. 1899-ben jelent meg a Pesti Hírlapban folytatásokban, majd két évvel később könyv formájában. A regény születése A regény a török idôkben játszódik, s az egyik legfontosabb végvár, Eger védelmérôl szól. Gárdonyi rengeteg szereplőt, történelmi alakot és saját képzelete által megformált figurát vonultat fel művében. A fôhôs Bornemissza Gergely, az ő életét, sorsának alakulását követhetjük végig: a gyermekkortól a szerelem beteljesülésén át, a várvédő katona hősiességéig. A regény két részre tagolódik: az ostrom előtti évekre és a néhány hetes ostromra. A középpontban Bornemissza Gergely élete áll, de az Egri csillagok elsősorban nem neki, hanem a török ellen küzdô végvári magyarságnak állít emléket. Az egri vár védői szinte reménytelen helyzetben vállalták a küzdelmet, tudván azt, hogy csupán önmagukra támaszkodhatnak. Az ő hősies küzdelmük, helytállásuk bemutatása a regény fontos tartalmi mondanivalója. A falakon felmászó törökök rohamát Dobó Katica és a védők kis csapata fogadja. Katica középpontja az egész festménynek a vele egységet képező harcolók csoportjával. Egri nôk (Székely Bertalan, 1867) 115