http://www.3szek.ro/load/cikk/97150/biofaluva_valhat_esztelnek_es_gelen 16 th November 2016 HAROMSZEK daily newspaper/and website Estelnic and Ghelinta can become bioenergy villages Author: Iochom Istvan Biofaluvá válhat Esztelnek és Gelence Egy sikeres, Biovill nevű nemzetközi pályázatnak köszönhetően a közeljövőben két háromszéki település, Esztelnek és Gelence energiafüggetlen mintafaluvá válhat mondta Vajda Lajos, a sepsiszentgyörgyi Green Energy Egyesület és a Biomassza Innovációs Klaszter elnöke pénteken Esztelneken a művelődési házban megtartott konferencián. A projekt révén zöldenergiával járulnának hozzá Esztelnek és Gelence energiaszükségletének biztosításához, egyelőre a középületek fűtését oldanák meg biomasszával. Esztelneken már egy éve biomasszával fűtik a községházát, a művelődési otthont, az ifjúsági klubot és az Angustia Egyesület székhelyét. Erre a jól működő rendszerre kapcsolnák rá a közeljövőben a Nagy Mózes-iskola épületét, valamint a ferences kolostort, Gelencén pedig az összes középület fűtését biomasszával oldanák meg. Az eseményen a projekt résztvevői mellett Ion Vişa egyetemi tanár, a brassói Transilvania Egyetem volt rektora, Daniel Coşniţă, a romániai klaszterszövetség elnöke és Bartha Sándor sepsiszentgyörgyi vállalkozó is jelen volt. A Biovill program részeként Romániából, Macedóniából, Szlovákiából, Szlovéniából és Horvátországból választottak ki egy-két települést, amelyek energetikailag független mintafaluvá válhatnak. A legnagyobb érdeklődés Romániából volt, hiszen Kovászna, Hargita, Brassó, Kolozs és Ialomița megyéből összesen tizennyolc falu adta le pályázatát. Háromszékről Sepsibodok, Sepsikőröspatak, Gidófalva, Gelence, Bereck, Lemhény, Bölön és Esztelnek. Közülük választották ki szigorú pontozási rendszer alapján Esztelneket és Gelencét, mert itt adott a lehetőség a biomassza előállítására. A program költségvetése 1,99 millió euró. Vajda Lajos elmondása szerint a Green Energy Klaszter a német partnerekkel közösen pályázott, a projekt lényege, hogy német és osztrák modelleket alkalmazzanak Kelet-Európában is. Mindenképpen népszerűsítenünk kell, hogy ez a rendszer hatékony és megszervezhető. Nemcsak energetikailag fontos, hanem szociális szempontból is: például ha a fahulladékot gyűjtjük, vágjuk, patakmedret, zöldövezetet tisztítunk, vagy a legelőtakarításból származó hulladékot gyűjtjük, azt kézi erővel kell megoldani. Tehát egy társadalmi problémát is tud kezelni. A lényeg az, hogy az energiát ne csak megvegyük, így elköltve a pénzt: körkörös gazdaságról beszélünk, és nemcsak a gazdasági hatásokat elemezzük, hanem a környezeti, szociális szempontokat is. Mert például a fahulladék felhasználása a környezet védelme szempontjából is fontos mondotta a klaszter elnöke. A Biovill programot Vajda Boglárka, a klaszter munkatársa mutatta be. A tanácskozáson jelen levő Fejér László Ödön parlamenti képviselő örömét fejezte ki, hogy Esztelnek és Gelence képviseli Romániát egy európai uniós finanszírozású bioenergia programban. A képviselő úgy értékelte, hogy ez követendő példaként szolgálhat más önkormányzat számára is, hiszen az energetikai önállóságot biztosíthatja, amely eredményeképp a pénzük helyben maradhat. Varga Attila községmenedzser vetített képes előadáson számolt be Németországban szerzett tapasztalatairól.
https://morfondir.ro/blog/2016/11/18/biofalu-lesz-esztelnek-es-gelence/ 18 th November 2016, - MORFONDIR website Estelnic and Ghelinta on the way to become a biovillag e Author: Ambrus Ágnes Biofaluvá válás útján Esztelnek és Gelence A Green Energy klaszter támogatásával megvalósuló BioVill projektnek köszönhetően bió mintafaluvá válhat két háromszéki település, Gelence és Esztelnek erről szólt a november 11-i fórum Esztelneken, amelyen a projekt résztevői mellett jelen volt Vajda Lajos, a Green Energy klaszter elnöke; Bartha Sándor sepsiszentgyörgyi vállalkozó, a klaszter alelnöke; Domokos Árpád esztelneki energiafűz-termelő, a klaszter alelnöke; Vajda Boglárka, a klaszter munkatársa; Daniel Cosnita, a Romániai Klaszterek Szövetségének elnöke és Ion Visa egyetemi tanár, a brassói Transilvania Egyetem Kutatási és Fejlesztési Intézetének igazgatója. Az Európai Unió 1,99 millió euróval finanszírozza a projektet a Horizon 2020 kutatási és innovációs programon keresztül. A BioVill projekt részleteiről Domokos Árpádtól, a Green Energy klaszter alelnökétől érdeklődtünk. A projekt célja, hogy a fejlettebb nyugati államok mintájára megújuló energia felhasználásával energetikai szempontból független falvakat alakítson ki Szlovéniában, Szerbiában, Horvátországban, Macedóniában és Romániában, tudtuk meg Domokos Árpádtól, aki a klaszter általánosabb célkitűzései közé helyezte a projektet. Egy falu, egy megawatt! ez a klaszterünk egyik fontos jelszava. Egy megawatt energiával meg lehet valósítani egy falu energiafüggetlenségét. Mi főként biomasszára alapozunk, de nem zárunk ki más lehetőséget, például a nap- és szélenergiát sem. A Green Energy klaszter sikeres pályázata a megújuló energiával történő energiatermelés népszerűsítésében segít. A BioVill projektre tizennyolc falu adta le pályázatát Brassó, Hargita, Ialomița, Kolozs és Kovászna megyéből; Háromszékről Bereck, Bodok, Bölön, Esztelnek, Gelence, Gidófalva, Kőröspatak és Lemhény. Közülük választották ki szigorú pontozási rendszer alapján Esztelneket és Gelencét, ezekben a falvakban ugyanis már léteztek kezdeményezések ezen a téren. Esztelneken a Norvég Alapnál pályázva már megvalósítottunk egy biomasszával működő hőközpontot, amely a polgármesteri hivatal, a művelődési ház és az Angustia Egyesület székházát látja el hőenergiával, erre csatlakozik rá majd az iskola és a ferences kolostor, sőt a közelben lakó magánszemélyek is kapcsolódhatnak a rendszerhez. Gelencén az összes középület fűtését biomasszával oldják majd meg. A BioVill projekt három év alatt a promoválást, a dokumentáció elkészítését támogatja, a beruházáshoz új forrásokat kell majd keresni. A projekt révén mindkét székelyföldi település olyan mintafaluvá válhat, amelyeket követni lehet tájékoztatott Domokos Árpád. Bioenergia az erdők kivágása helyett Az alelnök elmondása szerint a hároméves időtartamú projektet idén júniusban nyerték meg, kilenc célországbeli, valamint ausztriai és németországi partnerekkel együtt. Hozzátette: azóta már németországi tanulmányúton vett részt egy csapat Cseh József gelencei polgármester, Varga Attila esztelneki falumenedzser és Daniel Cosnita, a Romániai Klaszterek Szövetségének elnöke, amelynek során teljesen energiafüggetlen falvakat látogattak meg.
Az olyan vidéki települések, mint a németországi Jühnde, az ausztriai Güssing és a dániai Samsø, úttörők voltak a megújuló energia felhasználásában, és ezekben az országokban jelenleg néhány száz ilyen falu van. A pályázat célja, hogy Dél-Kelet-Európában is átvegyék ezeket a pozitív példákat és tapasztalatokat, ebben segítenek az ausztriai és a németországi partnerek. Ezekben az országokban kormányzati szinten is sokat tesznek a megújuló energia hasznosításáért. Motiválják a közösségeket és egyéneket, hogy megújuló forrásból saját maguk állítsák elő az elhasznált villamos energiát, üzemanyagot és vizet. Az önkormányzatoknak nagyon fontos szerepük van a népszerűsítésben, a lakosok példát látnak maguk előtt, észreveszik, hogy így is lehetséges energiát előállítani, és követni kezdik őket. Fontos lenne, hogy ne vágjuk ki mi magunk az erdeinket. Csak az a baj, hogy sok önkormányzati vezető négyéves ciklusban, és nem távlatokban gondolkodik részletezte Domokos Árpád. Az alelnöktől azt is megtudtuk, hogy a klaszter együttműködik az egyetemekkel is, különösen a fiatal kutatókkal, bennük látják a jövőt, mert ha így indulnak a pályájukra a szakemberek, akkor van remény a megújulóenergia-termelés fejlődésére, a különböző energiahordozók felhasználásának növekedésére. Horizon 2020 program BioVill projekt A Horizon 2020 az Unió kutatási-fejlesztési és innovációs politikáját 2014 2020 között meghatározó program, amely minden eddiginél nagyobb, közel 79 milliárd eurós költségvetéssel gazdálkodik. A program a kontinens globális versenyképességének növelését célzó Európa 2020 stratégia Innovatív Unió elnevezésű kiemelt kezdeményezésének egyik alappillére. A Horizon 2020 program kiválósági alapon, nemzetközi versenyben, közvetlenül Brüsszelből elnyerhető pályázati forrásokat jelent, vagyis a rendelkezésre álló pénzügyi keretből mindegyik tagállam annyit hasznosít, amennyire képes: a pályázatok brüsszeli elbírálásánál döntő szempont a kiválóság, a magas szakmai szintű és jól menedzselt konzorcium, továbbá az uniós szinten is mérhető hatás. A BioVill projekt a németországi és ausztriai tapasztalatok adaptálását és átvételét támogatja azokban az országokban (Szlovéniában, Szerbiában, Horvátországban, Macedóniában és Romániában), amelyekben kevés bioenergetikai kezdeményezés létezik. A projekt fő tevékenységei: a célfalvak gazdasági és technológiai feltérképezése az érdeklődő felek és a lakosok aktív bevonásával, finanszírozási képességük fejlesztése, a helyi bioenergetikai technológiák és kapacitások erősítése. A projekt öt bioenergetikai falu létrehozását támogatja a fenti országokban a beruházások megkezdéséig.
https://www.hirmondo.ro/korkepek/zold-palyazatokrol-beszeltek 20th January 2017 - SZEKELY HIRMONDO daily newspaper/website Talked about green projects Author: Bartos Lóránt Zöld pályázatokról beszéltek Tavaly december derekán a Green Energy Egyesület konferenciát szervezett Gelencén, a zöld energiákat támogató pályázatokról tájékoztatva a mintegy ötven érdeklődőt, köztük az önkormányzat képviselőit, panziótulajdonosokat és más érdeklődőket. A jelenleg futó, az EU által kétmillió euróval támogatott, a Horizon 2020 kutatási és innovációs program részét képező BioVill projektben hét országból kilenc partner vesz részt, a vezető szervezet németországi, de vannak ausztriai, a volt Jugoszlávia országaiból képviselők, Romániát pedig a Green Energy Cluster képviseli, amely a rendelkezésre álló összeg nyolc százaléka fölött (160 ezer euró) rendelkezik. Vajda Lajos, a biomassza klaszter elnöke érdeklődésünkre elmondta: a projekt lényege, hogy energetikailag független településmodelleket alakítsanak ki, Háromszéken két községet, Esztelneket és Gelencét választották ki az összesen 18 jelentkezőből. Esztelneken a modell működik, azt szeretnénk kiterjeszteni, hiszen a biomassza-potenciál környékünkön óriási. Biztató, hogy nagyon jó modellek működnek az osztrákoknál, Németországban és az északi államokban így Norvégiában vagy Svédországban is, akikkel egyébként kapcsolatban vagyunk, és azokat próbáljuk alkalmazni mifelénk tudtuk meg a szakembertől. Cél az energiafüggetlenség A gelencei megbeszélés lényege az volt, hogy a lakosságot is információkkal lássák el a projekt mibenlétéről, tudatosítsák azt a potenciált, ami a biomasszában rejlik az energiafüggetlenség eléréséhez. Esztelneken és Gelencén is több olyan középület van, aminek a fűtésénél alkalmazni lehet ezeket a rendszereket, amik egyébként a lakosság esetében is megteremthetik az alacsony költségű, környezetbarát, a leginkább elterjedt fosszilis energiahordozókat kiváltó fűtésrendszerekre való áttérés lehetőségét. Ha viszont az emberek nem tudnak róla, akkor, úgymond, nem lesznek vevők rá summázott Vajda Lajos.
A továbbiakban a projekt lényegéről és a megoldásokról tartott felvezetőt, mielőtt átadta volna a szót a klaszter munkatársának, Vajda Boglárkának, aki részletekbe menően ismertette a programot. Cseh József polgármester elégtétellel nyugtázta, sikerült elérni, hogy a programban részt vegyenek, ugyanis nagy volt a harc, sokan versenyeztek velük, hogy bekerülhessenek a modelltelepülések elit klubjába, így Brassó, Kovászna, Hargita, Kolozs, de még Ialomiţa megyei településekkel is fel kellett venni a harcot. Háromszékről Bereck, Bodok, Bölön, Esztelnek, Gelence, Gidófalva, Kőröspatak és Lemhény pályázott. Esztelneken egyébként egy háromhektáros energiafűz-ültetvényt létesítettek, emellett erdeihulladék-aprítót és biomassza-előállító felszerelést vásároltak. Ezek mellett felszereltek egy hőközpontot, amely fűtést és meleg vizet biztosít a középületek számára, így a polgármesteri hivatalt, a mögötte levő kultúrotthont és az Angustia Egyesületet látja el, viszont a tervekben szerepel a rendszer kiterjesztése további épületekre. Általánosságban elmondható, hogy egy háromhektáros energiafűz-ültetvény létesítése körülbelül 10 ezer euróba kerül, a különleges, biomasszával működő hőközpont ára pedig kapacitás függvényében 20 ezer eurótól kezdődik, így egy önkormányzat több tényező függvényében pár tízezer euróból érheti el azt, hogy függetlenítse magát energetikailag. Ez nagy összegnek tűnhet, viszont a pénz az Európai Uniótól származik, és a befektetés az energiahordozók mai árát tekintve viszonylag rövid idő alatt nullszaldóssá válik. Mi a BioVill projekt, illetve a biomassza? A wip-munich.de honlap szerint a BioVill (Bioenergy Villages zöld települések)-program révén a biomassza felhasználásának Németországban és Ausztriában már sikeres példáit terjesztik ki Szlovénia, Szerbia, Horvátország, Makedónia és Románia településeire. A projekt a tudás átadása mellett anyagi támogatással is jár, így a felsorolt országokban modelltelepüléseket hoznak létre, amelyek a későbbiekben példák lehetnek más falvak számára is. A fennebb említett Horizon 2020 program 2016 márciusa és 2019 februárja között, három éven át zajlik. A tüzelhető biomassza a Wikipedia online lexikon leírásában viszonylag alacsony nedvességtartalmú és ennek megfelelően magas fűtőértékű anyag. A tüzelhető biomasszákkal szemben fontos követelmény, hogy az éghetetlen hamutartalmuk olyan vegyi összetevőkből álljon, amelyek nem roncsolják szét a kazánberendezést, illetve nem olvadnak rá a fűtőfelületekre, valamint nem okoznak jelentős levegőszennyezést. A legjellemzőbb tüzelt biomassza-fajták: tűzifa-apríték erdei lágy v. keménylombos erdőkből előállítva, fűrészüzemi hulladékokból, illetve lágyfa-energiaültetvényekből (például nyárfa) előállítva, fűrészpor (fűrészipari melléktermék), szalma, energiafűz, illetve ezekből előállított pellet. A biomasszák jelentősége, hogy fosszilis energiahordozók válthatók ki velük, így megvalósítható a fenntartható energiafelhasználás (fenntartható fejlődés). Mivel ezek a biomasszák a megfelelő kezelés esetén megújuló energiaforrások, vagyis rövid életciklusban, általában 1 éven belül újból megtermelődnek, használatuk esetén elvileg bányászott energiahordozók takaríthatók meg (kőszén, földgáz, kőolaj). Így a megtakarított fosszilis energiahordozók nem fokozzák a levegő szennyezettségét és CO2-tartalmának növekedését (üvegház-hatás, globális felmelegedés).
https://www.hirmondo.ro/gazdasag/az-energiaszektort-erositenek/ 15th February 2017 SZEKELY HIRMONDO - daily newspaper/website hungarian language Strengthening the energetic sector Author: Kovács Zsolt Az energiaszektort erősítenék Romániában újszerű kezdeményezésbe fogott a sepsiszentgyörgyi Green Energy biomassza klaszter, amely két felsőháromszéki településen Esztelneken és Gelencén hoz létre központosított energiától független mintafalvakat. Sebestyén Tihamér doktorandusz, a Green Energy klaszter szakértője lapunknak elmondta: a nemzetközi BioVill Bioenergia falu pályázat partnereként készítenek energia-stratégiát Esztelnek és Gelence számára, amely alapján kiépíthetnek olyan zöldhő- és villanyáramtermelő rendszereket, amelyek első lépésben a falvak közintézményeit, majd a lakosság hő- és áramszükségletét is biztosítják helyi erőforrásokból. Ezen rendszerek kialakításával az energiaszektorban érdekelt helyi gyártó és szolgáltató cégeket erősítik, szociális vállalkozások alakulhatnak, és munkahelyek jöhetnek létre. A fiatal szakember aki doktori kutatását a Kovászna megyei szintű, településekre szóló megújulóenergia-potenciál elemzéséből készíti rámutatott, hogy Eszteleneken már kiépült egy biomassza-rendszer, amely a községháza, a kultúrház és az Angustia Leader egyesület irodájának energiafüggetlenségét biztosítja. A másik, mintafalunak kiválasztott település, Gelence is hagyományosan fakitermelő és fafeldolgozó falu, és mindkét település elöljárói és vállalkozói támogatják a projektet. Ez hosszú, 5-15 éves folyamat lesz, de Nyugat-Európában 30 éve indultak hasonló projektek, és mára működnek önellátó települések, ehhez kell felzárkóznunk, mondta Sebestyén, aki szerint a helyi lakosoknak kézzelfogható példát kell mutatni ahhoz, hogy be tudják fogadni. Háromszéken az elmúlt években már megjelentek az energiafűz-termelők, és van hatékony biomassza-kazánt gyártó cég is. A helyi energiapiacon viszont van még rés, hiszen a vágtereken nagy mennyiségű fahulladék termelődik, ha ezeket egy helyi vállalkozó vagy önkormányzat szociális vállalkozása elkezdi begyűjteni, őrölni és feldolgozni, azzal munkahelyeket teremthet. Ausztriában van példa rá, hogy több erdőtulajdonos összefogott, fahulladékból biomasszát állítanak elő, és működtetik a hő- és villanyáram-ellátó rendszert. Háromszéken az energiaszektorban ki kell alakítani a teljes értékláncot, és ha a lakosság például helyi vállalkozásnak fizeti be a havi 100-150 lejes villanyszámláját, a pénzt helyben tartja, helyi munkahelyeket támogat, és erősödik a háromszéki gazdaság. A Green Energy klaszter szakértője szerint vannak pályázati lehetőségek, amelyek startupok létrehozását, illetve a helyi energiaellátó rendszer kiépítését támogatják. Hozzátette: próbál háromszéki egyetemistákat ráállítani a zöldenergiakutatásokra, hogy egyetem után, hazatérve be tudják indítani vállalkozásukat, és helyi energiaszolgáltatást nyújtsanak. Sepsiszentgyörgy már elindult az energiafüggetlenség útján, hiszen a város előpataki kijáratánál, egy 6,4 hektáros dombon felállították a 2,2 MW kapacitású napelem-parkot, amely a városi közvilágítás, a városháza, az önkormányzatnak alárendelt iskolák, művelődési intézmények áramszükségletének 85 százalékát fedezi, és évi mintegy kétmillió lejes megtakarítást eredményezhet a városnak. Bár a létesítményt tavaly átadták, a bürokratikus akadályok miatt még nem üzemel, mutatott rá Tóth Birtan Csaba. Sepsiszentgyörgy
alpolgármestere szerint az volt az elgondolás, hogy az áramszolgáltató, amelytől a város vásárol, átveszi a megtermelt energiát, és a számlákat kompenzálják. Nemrég azonban liberalizálták az árampiacot, és a sepsiszentgyörgyi áramot is csak az OPCOM áramtőzsdén lehet forgalmazni. Jelenleg tanulják kezelni az áramtőzsdét, majd kijelölnek egy alkalmazottat, aki a sepsiszentgyörgyi áram értékesítésével foglalkozik.
https://covasnamedia.ro/actualitate/covasnenii-si-brasovenii-cauta-impreuna-solutii-pentrudezvoltarea-bioenergetica 23th April 2017 Observatorul de Covasna daily newspaper/website romanian language Specialists from Covasna and Brasov county seeking together solutions for bioenergy development Author: Iulia Drăghici Covăsnenii și brașovenii caută împreună soluții pentru dezvoltarea bioenergetică Clusterul Inovativ al Biomasei Green Energy a găzduit vineri, 21 aprilie, la Incubatorul de Afaceri din Sfântu Gheorghe, o întâlnire cu o delegație din județul Brașov. Gazdele au avut misiunea de a prezenta oaspeților, aflați în vizită de studiu, motivele pentru care producerea de biomasă reprezintă nu doar o resursă de energie regenerabilă, ci și o oportunitate semnificativă pentru dezvoltarea rurală durabilă. Delegația brașovenilor a fost formată din primarii și viceprimarii comunelor Bran, Moieciu și Fundata, președintele Asociației Bran-Moieciu-Fundata, viceprimarul orașului Codlea, dar și președintele Clusterului ETREC și o consilieră a deputatului Roxana Mînzatu. În cadrul activităților derulate vineri s-au numărat vizite la sistemele de încălzire de la Incubatorul de Afaceri, la compania de salubritate din oraș (care se ocupă chiar de colectarea deșeurilor verzi din localitate și care, printr-un sistem de tocare, aprovizionează sistemul de încălzire montat la Incubator), la o companie de producție a mezelurilor, dar și la Moacșa, unde au aflat mai multe despre culturile de salcie energetică. După vizitele de studiu, delegația, împreună cu reprezentanții clusterului Green Energy, au discutat cele văzute și au dezbătut diferite aspecte privind implementarea unui sistem integrat bazat pe biomasă la nivel de localitate și impactul social și ecologic al acestuia. Delegația a decis ca prin colaborare cu specialiștii din cadrul clusterului să realizeze un plan de dezvoltare a comunelor din punctul de vedere al bioenergiei. (...) De asemenea, s-a discutat despre aderarea administrațiilor din localitățile amintite la cluster pentru implementarea unor sisteme bazate pe biomasă și pentru promovarea acestui concept. Participanții au fost de acord că un program național de sprijinire a implementării sistemelor mici de încălzire bazate pe biomasă ar contribui mult la îndeplinirea așteptărilor europene privind înlocuirea resurselor fosile cu resurse regenerabile ca și materii prime pentru obținerea bioenergiei, program lansat de Clusterul Inovativ al Biomasei Green Energy, transmit organizatorii evenimentului printr-un comunicat de presă. Întâlnirea dintre covăsneni și brașoveni, pe teme ce privesc dezvoltarea bioenergetică, nu este o premieră. În urmă cu două luni, reprezentanții Green Energy au fost la rândul lor în vizită la Bran, împreună cu parlamentarul Roxana Mînzatu. Aceștia le-au prezentat membrilor din Asociația Bran-Moieciu-Fundata un program de dezvoltare durabilă a satelor privind implementarea unor soluții de încălzire a clădirilor publice din zonă cum ar fi primăria din localitate, școlile, dispensarul și alte clădiri publice, folosind și valorificând biomasa ca sursă de energie regenerabilă. Evenimentul de la Sfântu Gheorghe a fost astfel o continuare, mai degrabă practică, pe discuțiile purtate anterior la Bran. Acțiunea Clusterului Green Energy face parte din proiectul BioVill din cadrul programului Horizont2020 finanțat de Comisia Europeană.
http://www.3szek.ro/load/cikk/105726/biomasszaval_mukodo_kemence_gelencen_romaniaba n_elsokent 8th September 2017 HAROMSZEK daily newspaper/and website Biomass oven in Ghelinta (first time in Romania) Author: Iochom Istvan Biomasszával működő kemence Gelencén (Romániában elsőként) Vajda Lajos, a sepsiszentgyörgyi Green Energy Egyesület és a Biomassza Innovációs Klaszter elnöke, Bartha Sándor sepsiszentgyörgyi kazánépítő vállalkozó, valamint a község elöljáróinak jelenlétében mutatták be a jövőre fennállásának huszonötödik évét ünneplő gelencei Bingó Pékségnél immár öt hete kiválóan működő kemencét, valamint a Bartha Sándor cége által épített őrlőgépet. A beruházást Cseh Csaba nem pályázati pénzből, hanem saját pénzforrásaiból állta. Egy sikeres, Biovill nevű nemzetközi pályázatnak köszönhetően a közeljövőben két háromszéki település, Esztelnek és Gelence energiafüggetlen mintafaluvá válhat, a két háromszéki községet tizennyolc jelentkező település közül választották ki mondta Vajda Lajos, akitől azt is megtudtuk, hogy a Romániából kiválasztott Green Energy Klaszter két német és két osztrák partnerrel működik együtt, de vannak szerbiai, szlovéniai és horvátországi partnereik is. A program révén zöldenergiával járulnának hozzá Esztelnek és Gelence energiaszükségletének biztosításához, egyelőre a középületek fűtését oldanák meg biomasszával. Esztelneken már két éve biomasszával fűtik a községházát, a művelődési otthont, az ifjúsági klubot és az Angustia Egyesület székhelyét. Erre a jól működő rendszerre kapcsolnák rá a közeljövőben a Nagy Mózes-iskola épületét, valamint a ferences kolostort, ugyanakkor Gelencén az összes középület fűtését biomasszával oldanák meg. A sepsiszentgyörgyi klaszter helyi szinten elsősorban az energiafűzből vagy más engergianövényből előállított biomassza-alapú fűtésrendszereket próbálja népszerűsíteni. Mindkét település számára már elkészült a mesterterv, amelyeket a közeljövőben életbe ültetnek. Gelencén egy magánvállalkozó, Cseh Csaba, a jelenleg hatvanhat személynek munkát biztosító Bingó Kft. tulajdonosa tért át biomasszás kemencefűtésre. Jövő héten egy öttagú gelencei küldöttség látogat Ausztriába a Mureckben sorra kerülő városnapokra, ami a remények szerint egy testvértelepülési kapcsolat kialakításához vezet. Bartha Sándor vállalkozó elmondta: százötven kazánja és háromszáz kemencéje működik jelenleg. Cseh Csabával tavaly ősszel találkozott először, és akkor beszélték meg a következő lépést. Romániában a gelencei az első ilyen automata tüzelésű kemence hangsúlyozta a kivitelező szakember. Cseh Csaba elmondta: automatizálni és optimizálni szerette volna a kenyérsütési folyamatot, illetve az időt, hogy ki tudja küszöbölni az emberi tévedéseket, amelyek előfordulhatnak a folyamatban. Olyan korpát, energiafüzet és őrleményt használ fel, amelyet hagyományosan nem lehetne elégetni. A fa árának látványos növekedése miatt keresett és talált más megoldást, égetési módszert a költségek csökkentéséhez. A kemence egy égetővel van összekötve, amely a rendszert működteti. A kemencében a hőfok 250 300 Celsius-fok között mozog. seh József, Gelence polgármestere arra panaszkodott, hogy a bürokrácia és a sok dokumentáció miatt idén nem sikerült biomasszával megoldani egyetlen középület fűtését sem, de remélhetőleg jövőre megvalósítják ezt, mivel rendelkeznek a kivitelezéshez szükséges pénzzel. A rövid bemutató beszélgetést követően a jelenlevők előbb az őrlőgép működését, majd a kemencét tekintették meg, ahol egyszerre 168 kenyér sül. A Bingó cégnél tett látogatást követően Vajda Lajos megbeszélést tartott a két felső-háromszéki község munkacsoportjával.
http://www.3szek.ro/load/cikk/107856/a_jovo_energiaforrasa:_a_biomassza_esztelnek 17 th November 2017 HAROMSZEK daily newspaper/website The energy source of the future: biomass (Estelnik) Author: Iochom Istvan A jövő energiaforrása: a biomassza (Esztelnek) A szeptember elején Gelencén megtartott tanácskozás folytatásaként tegnap délelőtt Esztelneken zajlott a zöldenergia felhasználásáról szóló konferencia, amit terepszemle előzött meg. Vajda Lajos, a sepsiszentgyörgyi Green Energy Egyesület és a Biomassza Innovációs Klaszter elnöke, Bartha Sándor sepsiszentgyörgyi kazánépítő vállalkozó, valamint a község elöljárói, önkormányzati képviselői és energiafűz-termelők, a tanácskozás előadói a ferences kolostort és a Nagy Mózes-iskolát látogatták meg. A Biovill nemzetközi pályázatnak köszönhetően a közeljövőben a két felső-háromszéki település, Esztelnek és Gelence energiafüggetlen mintafaluvá válhat, a két háromszéki községet tizennyolc jelentkező település közül választották ki mondta Vajda Lajos, akitől azt is megtudtuk, hogy a Romániából kiválasztott Green Energy Klaszter két német és két osztrák partnerrel működik együtt, de vannak szerbiai, szlovéniai és horvátországi partnereik is. A program révén zöldenergiával járulnának hozzá Esztelnek és Gelence energiaszükségletének biztosításához, egyelőre a középületek fűtését oldanák meg biomasszával. Esztelneken már két éve biomasszával fűtik a községházát, a művelődési otthont, az ifjúsági klubot és az Angustia Egyesület székhelyét. Ugyancsak biomasszával oldanák meg a közeljövőben a Nagy Mózes-iskola, valamint a ferences kolostor fűtését. A sepsiszentgyörgyi klaszter helyi szinten elsősorban az energiafűzből vagy más energianövényből előállított biomassza-alapú fűtésrendszereket próbálja népszerűsíteni, ezért szervezték a tegnapi rendezvényt is. Mindkét település számára elkészült a mesterterv, a közeljövőben életbe is ültetik. Sebestyén Tihamér doktorandusz, a Green Energy Klaszter kutatója, a kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem földrajz karának tanársegédje elmondta: a lakossággal is szóba állnak, a pályázatról nemcsak a döntéshozóknak kell tudniuk, hanem az utca emberének is. Horvátországból, a zágrábi energetikai műszaki egyetemről két szakember is eljött Esztelnekre, és előadást tartanak arról, hogyan lehet a legoptimálisabban fenntartani a középületek fűtési rendszerét zöld energiaforrással. Tervek szerint a középületeken kívül a készruhagyárat és a tömbházakat is bevonnák a programba. Minden tervbe vett épülethez biomasszás kazánt telepítenének, amit esetleg összekötnének egy úgymondott falufűtőművel. A helyszíni szemle után a községháza dísztermében Domokos Ferenc polgármester, Domokos Árpád energiafűz-termelő, a két horvátországi szakember, valamint Sebestyén Tihamér és Vajda Lajos tartott előadást.
http://www.3szek.ro/load/cikk/108038/gelence_a_mintafalu_a_biomassza_%e2%80%93_a_j ovo_energiaforrasa 23th November 2017 HAROMSZEK daily newspaper/website Biovillage Ghelinta (Biomass - the energy source of the future) Author: Iochom István Gelence a mintafalu (biomassza - a jövő energiaforrása) Mint már hírül adtuk, a BioVill projektnek köszönhetően Gelence és Esztelnek a közeljövőben energetikailag önellátó és fenntartható településsé válik. A közintézmények egy részében már biomassza-tüzelésű kazánokat használnak a hagyományos fűtésrendszerek helyett. Múlt csütörtökön Vajda Lajos, a sepsiszentgyörgyi Green Energy Egyesület és a Biomassza Innovációs Klaszter elnöke és munkatársai találkozót szerveztek Gelencén az érintettekkel, meglátogatták és táblákat helyeztek ki azokban a létesítményekben, ahol hasznosítják a biomasszát (többek között a Jancsó Benedek-iskolában, a Cseh Csaba vállalkozó által működtetett Bingó Pékségben, illetve a fűrésztelepen). A terepszemlén Bartha Sándor sepsiszentgyörgyi kazánépítő vállalkozó is jelen volt. Miután a nagyközség bejáratánál is kihelyezték a települést biofaluvá minősítő táblát, az ebéddel egybekötött előadás-sorozaton a falu elöljáróival újraelemezték a biofaluvá válás irányvonalait. Dr. Bartha Sándor egyetemi professzor és kutató, Hrvoje Dorotić és Borna Doračić, a zágrábi energetikai műszaki egyetem doktorandusz hallgatói, továbbá Sebestyén Tihamér, a Babeş Bolyai Tudományegyetem doktorandusza és Bőjte Orsolya, a Babeş Bolyai Tudományegyetem harmadéves hallgatója (aki az Eötvös Loránd Tudományegyetem Márton Áron Szakkollégiumának kutatási ösztöndíját is elnyerte) tartott előadást. A szakemberek elemzéseket mutattak be a biomasszáról, a BioVill projektről, a kis és nagy fűtésrendszerekről, a fenntarthatóságról, illetve a helyi lakosság integrálásáról. Bőjte Orsolya érdeklődésünkre elmondta: önmagában nem elégséges, hogy használunk néhány biomasszakazánt. Ahhoz, hogy az egész rendszer fenntartható legyen hosszú távon, és a településen élők jólétét segítse, nagyon fontos, hogy a helyi közösséget, kezdve a legkisebbektől a legnagyobbakig, bevonjuk a település alakításába, formálásába. A térség szempontjából óriási jelentőséggel bírnak a két községben történtek, hiszen útjára indult egy folyamat, amelynek a fejlődés, az önállósulás és az aktív társadalmi bevonás mentén kell alakulnia.
https://www.hirmondo.ro/korkepek/mintafaluva-valt-gelence-is/ 28 th November 2017 SZEKELY HIRMONDO daily newspaper/website The second biomass oven was put into operation Ghelinta also become a biovillage Author: Bartos Lóránt Beüzemelték a második kemencét Mintafaluvá vált Gelence is November 16-án a gelencei Bingo pékségben beüzemelték a második olyan kemencét is, ami biomasszával fűtött, így a benne sülő kenyereket akár zöld terméknek is nevezhetjük. A pékség egy hónappal ezelőtt már felszerelt egy modern kemencét, ami egyébként Háromszéken készül. Az átadáson jelen volt Sebestyén Tihamér, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem segédtanára, Vajda Lajos, a Green Energy Egyesület elnöke, Cseh Tibor polgármester, Ilyés Botond alpolgármester, dr. Bartha Sándor egyetemi professzor és kutató, Hrovje Dorotic és Borna Doracic, a zágrábi egyetem két doktorandusza, illetve Bőjte Orsolya a Babeș-Bolyai Tudományegyetem harmadéves hallgatója, aki az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem Márton Áron Szakkollégiumának kutatási ösztöndíját is elnyerte. A jelenlévők kiselőadásokat tartottak, elemzéseket mutattak be a biomasszáról, szó esett a kis és nagy fűtésrendszerek fenntarthatóságáról. Ezenkívül egy tábla is kikerült a falu határába, ami igazolja, hogy Esztelnek mellett Gelence is mintafaluvá vált a Biovill-programnak köszönhetően.