Gyógyszeres Terápia Menedzsment

Gyógyszeres Terápia Menedzsment (Gyógyszerészi Gondozás) Új program metabolikus szindróma Az átfogó, más egészségügyi szakterületekhez kapcsolódó, tudás-központú, regionális és a társadalmi igényekre alapozott elemek megteremtése alapvetô fontosságú a magas szakmai színvonalú és költséghatékony egészségügyi ellátórendszer fejlesztése során. A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége gondozásában mûködô 464 gyógyszertárra kiterjedô Gyógyszerészi Diabetes Program kialakításával, mûködtetésével és fejlesztésével a gyógyszerész társadalom (a folyamatosan romló gazdasági és szakmai feltételek ellenére) bebizonyította, hogy képes a bevezetôben megfogalmazott elvárásoknak megfelelô új innovatív szolgáltatások megvalósítására, fejlesztésére. A különbözô kognitív szolgáltatásainkkal elért sikereink azért is fontosak, mert jól ismertek a magyar lakosság nemzetközi összehasonlításokból is kedvezôtlen egészségügyi mutatói. Programjaink a WHO EuroPharm-Forum prioritásoknak megfelelôen a krónikus megbetegedésekre fókuszálnak. Ennek oka, hogy a magyar lakosság is elsôsorban valamely krónikus betegség miatt keresi fel az egészségügyi ellátórendszert. Ezen belül is figyelemreméltó, hogy a keringési rendszer megbetegedéseinek gyakorisága háromszorosa a légzôrendszeri (második leggyakoribb betegségcsoport) betegségekének. Ezen év tavaszán a Magyar Gyógyszerész Kamara Hypertonia Programja is sikerrel befejezôdött és ezzel egyidôben a MOSZ és a DEOEC Gyógyszerésztudományi Kara kezdeményezésével, a többi gyógyszerészszakmai szervezet bevonásával (MGYK, MGYT) megindult a Gyógyszerészi Lipidterápia Menedzsment (Dyslipidaemia) Program. A Dyslipidaemia továbbképzô programjainkon részvett gyógyszerészek 2007. júliusától Dr. Falus Ferenc Országos Tiszti-fôorvos engedélye alapján megkezdhették gyógyszertáraikban a koleszterin és triglicerid méréseiket. A szakmai szervezetek további együttmûködésének erôsödését jelenti, hogy létrejött a szervezetek elnökeinek támogatásával és kezdeményezésére a Gyógyszerészi Gondozás Bizottsága (a végleges elnevezésrôl még nem született döntés). A racionális szakmai építkezés további elemeként ôsztôl az obesitas kérdéskörét is be kívánjuk vonni programjainkba. Ezért az ez évi Gyógyszerészek Országos Kongresszusa 2007. programjainak sorába (2007. október 11., csütörtök délután) beemelésre került. A hypertonia tudásbázisát 2007. szeptember 8-án a diabetes prevencióban résztvevô gyógyszerészek számára mélyítjük el a Magyar Hypertonia Társaság aktív részvételével. A fentiek figyelembevételével megnyílt a lehetôsége programjaink a metabolikus szindróma irányába történô kiszélesítésének. Metabolikus szindrómában hazánk lakosságának közel 30%-a (26,1%) érintett. Alberti szerint a megbetegedés legjellemzôbb sajátosságai: centrális (visceralis) elhízás inzulin rezisztencia atherogén dylipidaemia hypertonia C reaktív protein (CRP gyulladás faktor) prothrombotikus állapot Rizikó faktor Definiáló érték Derék körfogat Férfi > 94 cm (abdominális elhízás) Nô > 80 cm Triglycerid szint > 1.7 mmol/l HDL cholesterin Férfi < 1.03 mmol/l Nô < 1.29 mmol/l Vérnyomás > 130/85 Hgmm Éhomi vércukor > 5.6 mmol/l A metabolikus szindróma fôbb rizikó faktorai Az elméleti megfontolások alapján a viscerális obesitast tartjuk a fô komponensnek és még két másik további kritérium megléte esetén beszélünk metabolikus szindrómáról. A betegség megelôzése, valamint a kialakult betegség megfelelô kezelése biztosítja csak azt, hogy jelentôs mértékben csökkenthessük a betegséghez társuló, nagy gyakorisággal elôforduló kardiovaszkuláris morbiditást és mortalitást. A fentiekben vázolt megbetegedés prevenciójában történô aktív gyógyszerészi szerepvállalás primer-, szekunder-, tercier prevenció megvalósítására a Magyar Hypertonia Társasággal együtt dolgozunk ki programot. Kommunikációs (média) feladatainkat a jól ismert Egy csepp figyelem Alapítvány támogtaja. Az elôzetes egyeztetéseket és az elôkészítô munkát követôen a program várható kezdete 2007. szeptembere. A fejleményekrôl természetesen folyamatos tájékoztatást adunk. Továbbképzések 2007. szeptember 8. Budapest Hypertonia továbbképzés 2007. szeptember 14 16. Budapest Dyslipidaemia Dr. Samu Antal Gyógyszertár a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének Kiadványa Felelôs kiadó: dr. Mikola Bálint Szerkeszti a szerkesztô bizottság: dr. Feller Antal, dr. Herczeg János, Mátyásné Simon Zsuzsa, dr. Mikola Bálint, dr. Samu Antal, Sándor Árpád, Schlégelné Békefi Csilla, dr. Simon Kis Gábor, dr. Varga Imre A MOSZ címe: 1134 Budapest, Huba utca 10. Telefon: 236-0974 E-mail: gyogyszertar@gmrt.hu ISSN 1588-8231 Nyomdai elôkészítés: Recsi István Telefon: 06 30 950-6866 E-mail: pityur@t-online.hu Nyomda: Innova 2000 Innovariant Nyomda Hirdetés felvétel: Mezô Gizi 1061 Budapest, Király u. 12. Telefon: 411-1866, 06 30 984-6683 E-mail: mezogizi@gyogyhir.hu Skype: mezo.gizi Ára: 1000 Ft + 5% ÁFA Gyógyszertár VI. évf. 7 8. szám 1

Hová? merre? meddig? Az elmúlt év decemberében napvilágot látott, a gyógyszerellátás szakmai, jogi és gazdasági környezetét alapvetôen megváltoztató törvények peremén sietôsen elkészült a 15./97. sz. EüM. Rendeletet felváltani szándékozó jogszabály tervezet. Ez a rendelet volt hivatott eddig a gyógyszerellátás mûködtetésének operatív feltételeit rögzíteni. Ezzel összefüggésben mindazok a (súlyos és kedvezôtlen változásokat hozó) alapvetések, amelyek részleteit a magasabb szintû jogforrás (törvény) csak elviekben fogalmazza meg, a technikai megvalósítás környezetében számunkra igen fontosakká váltak. Lelkesen vetettük tehát magunkat az elsô gesztusra, amelyet a szaktárca kínált mindjárt ez év január elsô napjaiban, hogy 24 órán belül alkossunk megalapozott és jövôbemutató, széleskörûen megvitatott szakmai véleményt a rendelet tervezetrôl. Megtettük. Hittük azt, hogy komoly a szándék, végre valóban van fogadókészség. Az egészségügyi ellátás rendszerét alapvetôen átformáló törvények meghozatala kapcsán megerôszakolta ugyan a döntéselôkészítô (kormány) a döntéshozót (parlament), de a harmónia és mûködôképesség fenntartása érdekében fontosak a szakma képviselôinek véleménye és érvei. Azt gondoltuk, hogy gyôzött a józan ész. Nem gyôzött. Augusztusban még mindig ott tartunk, hogy az egyre újabb és újabb ötleteléseket komolyan véve, határidôre szervezeti és testületi véleményeket produkáljunk. Az Alkotmány ünnepére a kilencedik változat kapcsán talán majd arról polemizálunk, hogy minden állampolgár mellé kell egy gyógyszerész, vagy hogyan tudna a postás gépkocsivezetô aszeptikus körülmények között a villanypózna betonkoloncán szemcseppet készíteni a tanyasi csecsemônek az orvosi rendeléssel egyidôben, de legalább 24 órán keresztül. Miközben megéljük a szakképzés negligálását, a rezidensképzés állami finanszírozásának hihetetlen visszanyesését, ezáltal a gyógyszerészképzés létjogosultságának megkérdôjelezését. Megszüntetjük az asszisztensképzést, miközben fennen hirdetjük a hozzá tartozó jogosítványok jelentôs bôvítését. A forráshiányos egyetemek világszínvonalú szürkeállományát rákényszerítjük a fôiskolai szintû képzés kényszerû felvállalására (Tesco asszisztens, szülést önállóan vezetô szülônô). Innen már csak egy ugrás ha tetszik, ha nem a bolognai folyamat érvényesítése a gyógyszerész-, és orvosképzésben, s a mindent lenyelô üzleti érdek preferálása. Hol vannak ilyenkor az EU-s szerzôdések, meg a jogharmonizáció? Hogy a józan észt már ne is keresgéljem. Mellékelten elkészítettünk egy kis összeállítást a fenti jogszabály-alkotás történetérôl, helygazdaságossági okokból kiemelésekkel, különös tekintettel a közvetlen lakossági gyógyszerellátás feltételeinek alakítására. Kihagytuk önkényesen továbbá azokat a taxatív részeket (kötelezô dokumentáció, résmentes padozat, lemosható falazat stb.) amelyek érdemben nem ítéltettek változásra. Dr. Mikola Bálint Részletek a nyolcadik (júliusban második) Elôterjesztésbôl A közforgalmú, fiók- és kézigyógyszertárak, továbbá intézeti gyógyszertárak mûködési, szolgálati és nyilvántartási rendjérôl szóló egészségügyi miniszteri rendelet tervezetérôl. Tartalmi összefoglaló: A mozgó fiókgyógyszertár létesítése a közforgalmú gyógyszertárak számára új ellátási forma lehetôségét tartalmazza. A Gyógyszertári Központok mûködésének idején nem volt ismeretlen ez a gyógyszerellátási forma. Számos gyógyszertári központ mûködtetett un. mozgó gyógyszertárat a leltározó vagy egyéb ok miatt tartósan zárva tartó gyógyszertárak helyettesítése és a lakosság zavartalan gyógyszerellátásának biztosítása céljából. A mozgó fiókgyógyszertárak feladatköre más. A tervezet szerint azon településeken van létjogosultsága, ahol sem közforgalmú, sem fiókgyógyszertár nem mûködik. A mûködtetését kizárólag közforgalmú gyógyszertár végezheti, adott településen a mozgó fiókgyógyszertár mûködési ideje összehangolandó az orvosi rendelés idejével, készletét a mûködtetô gyógyszertárból kell biztosítani. A mozgó fiókgyógyszertárban gyógyszerkészítés nem történik. A gyógyszerek tárolásához és eltartásához ugyanolyan körülményeket kell biztosítani, mint az összes többi gyógyszertár típusban. A mozgó fiókgyógyszertárban gyógyszerkiadást az általános szabályoknak megfelelôen csak gyógyszerész/szakasszisztens végezhet. Egy mozgó fiókgyógyszertár legfeljebb az adott megye területére kérhet illetve kaphat engedélyt. A módosítással lehetôség nyílik a gyógyszerszükséglet automatából történô kielégítésére is. Jelen javaslat a Kormányprogram egészségügyi reform csomagjának részét képezô Gyftv. végrehajtási rendelete. A mozgó fiókgyógyszertár és a gyógyszerellátó automata üzemeltetése jelentôs anyagi terhet jelent a mûködtetô közforgalmú gyógyszertár illetve az egyéb gazdasági tevékenységet végzô vállalkozó számára. Mozgó fiókgyógyszertár esetén: gépkocsi és annak belsô tere alkalmassá tétele a gyógyszerforgalmazásra, továbbá a forgalmazáshoz szükséges technikai/informatikai eszközök beszerzése, megfelelô szakszemélyzet biztosítása. Automatából történô gyógyszerforgalmazás esetén: a gyógyszerkiadó automata beszerzésének költsége. A forgalom volumenére tekintettel hosszú idô alatt megtérülô beruházások. A mozgó fiókgyógyszertár alkalmas lehet a gyógyszerek házhozszállításának bonyolítására is. Ezzel a kistelepülések lakói számára is közelebb kerülhet a szakszerû és teljes körû gyógyszerellátás. Szélesebb körben lesz elérhetô a teljes körû és folyamatos gyógyszerellátás. A kistele- 2 Gyógyszertár VI. évf. 7 8. szám

pülések lakóihoz közelebb vihetô a gyógyszerészi/gyógyszertári szolgáltatás. Részletes rész: A biztonságos és gazdaságos gyógyszerés gyógyászati-segédeszköz ellátás, valamint gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 77. (2) bekezdés a) d), f) és g) pontjaiban foglalt felhatalmazás alapján, az egészségügyi miniszter feladat- és hatáskörérôl szóló 161/2006. (VII.28.) Korm. rendelet 1. a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva az alábbiakat rendelem el: 1. A rendelet hatálya tulajdoni formától függetlenül a Gyftv. 3. -ának p)-s) pontjaiban meghatározott gyógyszertárakra terjed ki. 2. (1) E rendelet alkalmazásában (a) szaktevékenység: a gyógyszer készítése, vizsgálata, készletezése, ellenôrzése, tárolása, valamint szakmai tájékoztatással történô kiadása, továbbá a gyógyszerészi gondozás és tanácsadás; (b) funkcionális helyiség: az a) pont szerinti egyes gyógyszerészi szaktevékenységek kizárólagos céljára szolgáló, önálló légtérrel rendelkezô helyiség; (c) officina: a gyógyszertár ide nem értve a kézigyógyszertárat, valamint a 12. szerinti mozgó egységként mûködô fiókgyógyszertárat betegforgalom bonyolítására, gyógyszerkiadásra szolgáló helyisége; (d) vényezô: egyedi magisztrális gyógyszerek készítésére szolgáló helyiség, helyiségrészlet; (e) laboratórium: a gyógyszeranyagok vizsgálatára, valamint magisztrális gyógyszerek ellenôrzésére, készítésére szolgáló helyiség; (f) tanácsadó helyiség: a betegségek megelôzését szolgáló felvilágosító, tanácsadó tevékenység, valamint a gyógyszerészi gondozás szaktevékenység folytatásának helyszíne; (g) közterület: az épített környezetrôl szóló külön jogszabályban meghatározott terület, továbbá a bevásárlóközpontok parkolásra valamint az egyes üzletek megközelítésére szolgáló területei; (h) mûködési engedély: a Gyftv. 48. -ának (1) bekezdése szerinti engedély; (i) szolgálati rend: az az idôtartam, amely alatt a gyógyszertár gyógyszerkiadási és gyógyszerkészítési tevékenységet végez, ideértve a nyitvatartási, készenléti és ügyeleti idôt; (j) steril: összes élô (patogén és apatogén) mikroorganizmustól mentes; (k) aszeptikus: csíraszegény, patogén mikroorganizmustól mentes; (l) impleálás: gyógyszereknek a gyógyszertári állványedényekbe, táraedényekbe történô betöltése. (2) Az építészeti fogalmak tekintetében (különösen az akadálymentesség, a szélfogó, a helyiség, a bejárati zsilip fogalma esetén) ha e jogszabály eltérô meghatározást nem tartalmaz az épített környezetrôl szóló külön jogszabályokban foglalt értelmezô rendelkezéseket kell alkalmazni. A közforgalmú, fiók- és kézigyógyszertár mûködéséhez szükséges követelmények Közforgalmú gyógyszertár 3. (1) A közforgalmú gyógyszertár mûködtetôjének a gyógyszertárban végzett szaktevékenységekhez külön jogszabályban megállapított képesítéssel rendelkezô szakszemélyzetet olyan létszámban kell biztosítania, hogy az egyes szaktevékenységet végzô személy heti összes munkavégzésre fordított munkaideje a Munka törvénykönyvérôl szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint az egyéb külön jogszabályok munka- és pihenôidôre vonatkozó elôírásainak megfeleljen. (2) A gyógyszertár mûködtetôje a közforgalmú gyógyszertárban nyitvatartási és ügyeleti idôben gyógyszerészi jelenlétet biztosítani köteles. (3) Egy gyógyszerésszel mûködô és az adott település gyógyszerellátását egyedül biztosító gyógyszertárban, valamint fiókgyógyszertárban a gyógyszertárban alkalmazott szakasszisztens a gyógyszerész ideiglenes távolléte alatt kizárólag az emberi alkalmazásra kerülô gyógyszerek forgalomba hozataláról szóló 52/2005. (XI. 18.) EüM rendelet 4. számú melléklete szerinti, gyógyszertáron kívül is forgalmazható gyógyszereket, valamint a gyógyszertárban forgalmazható termékekrôl szóló 43/1996. (XI. 29.) NM rendelet 2. számú melléklete szerinti, gyógyszertárban is forgalmazható termékeket szolgáltathatja ki. (4) A (3) bekezdés szerinti nyitva tartás legfeljebb heti három órát tehet ki, a gyógyszerész ideiglenes távollétét a regionális tiszti fôgyógyszerésznek elôzetesen be kell jelenteni. (5) A (3) bekezdés szerinti nyitva tartásról a beteget a gyógyszertár bejáratánál jól látható helyen tájékoztatni kell. 4. (1) A közforgalmú gyógyszertárnak szélfogóval ellátott akadálymentes betegforgalmi és ettôl elkülönített gazdasági bejárattal kell rendelkeznie. A betegforgalmi bejáratot úgy kell kialakítani, hogy az közútról vagy közterületrôl megközelíthetô legyen. A bejáratnál jelzôcsengôt vagy kaputelefont és kiadó ablakot kell kialakítani, az officinának és a kiadó ablaknak a beteg számára ügyeleti szolgálatra kötelezés esetén is akadálymentesen megközelíthetônek kell lennie. Egyebekben a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlôségük biztosításáról szóló külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelôen kell eljárni. (2) A kiadó ablakon keresztül történô gyógyszer kiszolgáltatásra a mûködési engedélyben meghatározott módon ügyeleti vagy készenléti idôben van lehetôség. (3) A közforgalmú gyógyszertárnak helyet adó épület homlokzatán illetve bejáratánál a Gyógyszertár feliratot jól látható helyen kell elhelyezni. A homlokzaton elhelyezhetô a gyógyszertár mûködési engedélyében szereplô egyedi elnevezés is. (4) A közforgalmú gyógyszertár betegforgalmi bejáratánál jól látható helyen és jól olvasható módon jelezni kell a szolgálati rendet, elérhetôséget, valamint a legközelebbi folyamatosan nyitva tartó, vagy készenléti/ügyeleti szolgálatot teljesítô közforgalmú gyógyszertár címét és telefonszámát. (5) Amennyiben a közforgalmú gyógyszertár betegforgalmi bejárata zárt belsô térbe nyílik, a szélfogó elhagyható. A betegforgalmi bejáratot úgy kell kialakítani, hogy az ügyeleti és a készenléti idô teljesíthetô legyen akkor is, ha a betegforgalmi bejárat zárt belsô térbe nyílik. 5. (1) A közforgalmú gyógyszertár hasznos alapterülete a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével legalább 80 m 2. (2) A szaktevékenység ellátásához szükséges helyiségek és azoknak a hasznos alapterületbôl számított alapterülete: (a) officina esetén minimum 20 m 2 ; (b) vényezô esetén minimum 8 m 2 ; (c) laboratórium esetén minimum 12 m 2 ; (d) raktár esetén minimum 10 m 2. (3) A vényezô, valamint a laboratórium közös helyiségben akkor mûködhet, ha a közös helyiség alapterülete legalább 18 m 2. (4) A (2) bekezdésen foglaltakon túl a közforgalmú gyógyszertárban tanácsadó helyi- Gyógyszertár VI. évf. 7 8. szám 3

séget, mosogatót, valamint, adminisztrációs, ügyeleti és szociális célra szolgáló helyiségeket kell biztosítani. 6. (1) Officinának az a helyiség alkalmas, amely világos, száraz, fûthetô és szellôztethetô, valamint padozata résmentes. A gyógyszertár officinájában a gyógyszerkiadást oly módon kell biztosítani, hogy a betegek, vásárlók egymásról illetéktelenül ne juthassanak betegségükkel összefüggô információhoz. Az officinában a várakozás helyét ennek megfelelôen jól láthatóan kell jelezni. A betegeket, vásárlókat ennek betartására jól látható figyelmeztetô feliraton kell tájékoztatni. (2) Az officinában jól látható helyen ki kell függeszteni a gyógyszertár mûködési engedélyét és a 21. -ban meghatározott, magisztrális gyógyszerkészítési feladatok ellátására irányuló megállapodás egy példányát. (3) Az officina és a tanácsadó helyiség közös helyiségben akkor helyezhetô el, valamint felvilágosító, tanácsadó tevékenység mint gyógyszerészi gondozási szaktevékenység az officinában akkor végezhetô, ha a közös helyiség alapterülete legalább 25 m 2, valamint a tanácsadó-gondozó tevékenység helye a betegforgalomtól elkülönített és a négyszemközti konzultáció lehetôsége biztosított.... Fiókgyógyszertár 12. (1) Fiókgyógyszertár épületben, illetve mozgó egységként mûködtethetô. Mozgó egységként fiókgyógyszertár (a továbbiakban: mozgó fiókgyógyszertár) azokon a településeken mûködtethetô, amelyekben sem közforgalmú, sem fiókgyógyszertár nem található. (2) A fiókgyógyszertár hasznos alapterülete a mozgó fiókgyógyszertár kivételével minimum 25 m 2. (3) A fiókgyógyszertár létesítése és mûködtetése során a 4. -ban, a 6. -ban és a 11. (2) bekezdésének a), b), f), i), k) pontjaiban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a fiókgyógyszertár bejáratánál fel kell tüntetni az ellátó közforgalmú gyógyszertár nevét és elérhetôségét is. (4) A mozgó fiókgyógyszertár létesítése és mûködtetése során a 11. (2) bekezdésének a), f), i), k) pontjaiban foglaltakat kell alkalmazni. A mozgó fiókgyógyszertár külsô felületén a Gyógyszertár feliratot, valamint az ellátó közforgalmú gyógyszertár nevét és elérhetôségét jól látható helyen fel kell tüntetni. (5) A fiókgyógyszertárban és a mozgó fiókgyógyszertárban forgalmazott termékek tárolására a 9. -ban meghatározott feltételeket értelemszerûen alkalmazni kell. (6) A fiókgyógyszertárban biztosítani kell Gyftv. 55. (2) bekezdése szerinti tájékoztatáshoz szükséges rendszert. (7) A fiókgyógyszertárban gyógyszerkészítô tevékenység csak akkor végezhetô, ha a fiókgyógyszertár megfelel az 5. -ban, valamint a 7-11. -ban meghatározott tárgyi feltételeknek. Mozgó fiókgyógyszertárban gyógyszerkészítô tevékenység nem végezhetô. (8) A mozgó fiókgyógyszertár mûködtetését engedélyezô határozatban az ÁNTSz megjelöli a mozgó egység mûködtetését kérô közforgalmú gyógyszertár székhelye szerinti megyehatáron belül az ellátható települések körét. (9) A mozgó fiókgyógyszertár nyitvatartási idejét az ellátandó települések orvosi rendelésének figyelembe vételével kell meghatározni. (10) A mozgó fiókgyógyszertár tárolásra alkalmas térfogata legalább 5 m 3 /területe legalább 7m 2. (11) Mozgó fiókgyógyszertárban fokozottan ellenôrzött szernek minôsülô gyógyszer nem forgalmazható. Kézigyógyszertár 13. (1) A kézigyógyszertárat úgy kell kialakítani, illetve mûködtetni, hogy biztosítottak legyenek a kézigyógyszertárból forgalmazott gyógyszerek tárolásának, kezelésének, kiadásának jogszabályban meghatározott feltételei. A kézigyógyszertár mûködési engedélyében meg kell jelölni a kézigyógyszertárat ellátó közforgalmú gyógyszertárat is. Abban az esetben, ha más lesz az ellátó gyógyszertár, a változást a kézigyógyszertár mûködési területe szerinti Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes regionális intézetének (a továbbiakban: ÁNTSz) be kell jelenteni, amely a mûködési engedélyt a bejelentésnek megfelelôen módosítja. (2) Kézigyógyszertárban gyógyszerkészítô tevékenység nem folytatható. (3) A kézigyógyszertár tartására jogosult háziorvos a gyógyszerek tárolására, kezelésére, kiszolgáltatására vonatkozó jogszabályokban meghatározottak alapján jár el. (4) A kézigyógyszertárban biztosítani kell Gyftv. 55. (2) bekezdése szerinti tájékoztatáshoz szükséges rendszert. (5) Kézigyógyszertárban forgalmazott termékek beszerzése az ellátó közforgalmú gyógyszertárból történik. A gyógyszertárak szolgálati rendje 14. (1) A közforgalmú- és fiókgyógyszertár szolgálati ideje: (a) nyitvatartási, (b) készenléti, illetve (b) ügyeleti idôbôl állhat. (2) A közforgalmú és fiókgyógyszertár szolgálati idejét ideértve a készenlét és ügyelet formáját és idôtartamát is a létesítés feltételeire is tekintettel a gyógyszertár mûködtetôje, a Magyar Gyógyszerészi Kamara (a továbbiakban: Kamara) és a települési önkormányzat véleményének mérlegelése után az ÁNTSz a gyógyszertár mûködési engedélyében határozza meg. A nyitvatartási idô lehet osztott vagy osztatlan. (3) Az intézeti gyógyszertár szolgálati rendje a 23. (2) bekezdés aa) és ab) pontja szerinti alapfeladatainak ellátása tekintetében azonos a fekvôbeteg gyógyintézet mûködési rendjével. A 23. (2) bekezdés a) pont szerinti ac) alapfeladat ellátását végzô egység szolgálati rendjére a rendelet 14-15. -ban foglaltakat is alkalmazni kell. (4) A kézigyógyszertár szolgálati ideje a kézigyógyszertár tartására jogosult háziorvos rendelôjében tartott rendelési és ügyeleti idôvel egyezik meg. 15. (1) A készenléti és ügyeleti hely és idô meghatározásakor az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény 7. (1)-(3) bekezdés szerinti folyamatos betegellátás biztosítását, az orvosi ügyelet helyét, idejét és a közforgalmú gyógyszertár, valamint a közforgalmúhoz kapcsolódó fiókgyógyszertár elérhetôségét kell figyelembe venni. (2) Készenléti és ügyeleti idô teljesítésére valamennyi mûködési engedéllyel rendelkezô közforgalmú gyógyszertár és a rendelet 23. (2) bekezdés ac) pontja szerinti alapfeladatot ellátó intézeti gyógyszertár az arányosság figyelembevételével kötelezhetô. (3) Ha azt a járványügyi helyzet indokolja, az ÁNTSz a fiókgyógyszertár részére is elrendelheti készenléti vagy ügyeleti idô teljesítését. (4) Ügyelet esetén az e feladat ellátására kijelölt közforgalmú, illetve a (3) bekezdés- 4 Gyógyszertár VI. évf. 7 8. szám

ben meghatározott esetben a fiókgyógyszertár mûködtetôje a nyitvatartási idôn túl ideértve a heti pihenônapot vagy munkaszüneti napot is gyógyszerész jelenléte mellett biztosítja a folyamatos betegellátást. (5) Készenléti idô teljesítése esetén a készenlétre kijelölt közforgalmú gyógyszertárnak, illetve a (3) bekezdésben meghatározott esetben a fiókgyógyszertárnak a nyitvatartási idôn túl ideértve a heti pihenônapot, illetve munkaszüneti napot is legfeljebb 30 perces várakozási idôn belül a betegforgalom rendelkezésére kell állnia. A készenlétet ellátó gyógyszerész a tartózkodási helyét és elérhetôségét a 4. (4) bekezdése szerint tünteti fel. 16. (1) A közforgalmú gyógyszertárban a szolgálati rendben meghatározott szolgálati idô alatt elektronikus vagy nyomtatott formában (a) a hatályos Gyógyszerkönyvnek; (b) a FoNo hivatalos gyógyszerészi kiadásának; (c) a Szabványos Állatorvosi Vényminták (FoNoVet) gyûjteménye hivatalos gyógyszerészi kiadásának (az a-c) pont a továbbiakban együtt: hivatalos kiadványok); (d) az Egészségügyi Közlönynek; (e) az OGYI közleményeknek, valamint (f) a hivatalos gyógyszeralkalmazási elôírásoknak rendelkezésre kell állniuk. 17. (1) A közforgalmú gyógyszertárnak olyan információs rendszert kell mûködtetnie, amely folyamatosan képes fogadni az OGYI honlapján közzétett, a lejárati idô meghosszabbítására és a forgalomba hozatali engedély törlésére vonatkozó közleményeket, információkat, a gyógyszerek és a gyógyszertárban forgalmazható egyéb termékek minôségi kifogásaival összefüggésben hozott rendelkezéseket. (2) Ha a közforgalmú gyógyszertárhoz fiók-, vagy kézigyógyszertár is tartozik, a közforgalmú gyógyszertár az (1) bekezdésben foglalt aktuális közleményekrôl, információkról, rendelkezésekrôl dokumentálható módon haladéktalanul értesíti a fiókvagy kézigyógyszertárat is. (3) A mûködési engedéllyel rendelkezô gyógyszertárnak a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 50/C. (4) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására hatósági nyilvántartásba történô betekintést biztosító információs rendszert kell mûködtetnie.... 19. (1) A gyógyszerek interneten történô rendeléséhez szükséges honlapot mûködtetô gyógyszertár gondoskodik arról, hogy a honlapon történô megkeresés munkaidôn belül még aznap feldolgozásra kerüljön és a megrendelô érdemi visszajelzést kapjon. Ezen felül olyan nyilvántartási rendszert köteles vezetni, mely utólag módosíthatatlan formában tartalmazza: (a) a megrendelés sorszámát, idôpontját; (b) a megrendelô személy azonosító adatait; (c) a megrendelt készítmény: (ca) nevét, (cb) mennyiségét, valamint (d) a rendelést elektronikusan visszaigazoló gyógyszertári dolgozó nevét, azonosító kódját. (2) Gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök házhoz szállítását végzô gyógyszertár olyan nyilvántartási rendszert köteles vezetni, mely tartalmazza: (a) interneten történt rendelésbôl származó házhoz szállítás esetén az (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott adatokat; (b) a házhoz szállított készítmény: (ba) nevét (bb) mennyiségét (bc) gyártási számát, (bd) a készítmény tárolására vonatkozó különleges feltételeket; (c) a házhoz szállítandó küldemény gyógyszertári kiadójának nevét, azonosító kódját; (d) a házhozszállítást végzô személy adatait, azonosító kódját; (e) a címzett személy azonosító adatait, a kiszállítás pontos helyszínét; (f) a házhoz szállított gyógyszer átadásának idôpontját. (3) Gyógyszerek házhozszállítása során a Gyftv. 55. (5) bekezdésében foglaltak irányadóak. (4) A házhoz szállítás a gyógyszer sértetlen, forgalomba hozatali engedélyében jóváhagyott csomagolásában történik. Ha a készítmény bontható, az emberi felhasználásra kerülô gyógyszerek rendelésérôl és kiadásáról szóló 44/2004. (IV. 28.) ESzCsM rendelet 21. -ában foglalt szakmai szabályok szerinti csomagolásban történik a házhoz szállítás. 20. (1) A 18. és a 19. -ban meghatározott nyilvántartásokat a mûködtetô az utolsó bejegyzést követô 5 évig köteles megôrizni. (2) E rendelet elôírásai nem érintik a más jogszabályok által elôírt nyilvántartási kötelezettséget. 21. (1) Közforgalmú gyógyszertár egyes magisztrális gyógyszerkészítési feladatok ellátására irányuló megállapodást (a továbbiakban: megállapodás) köthet közforgalmú gyógyszertárral. Közforgalmú gyógyszertár a megállapodás alapján magisztrális gyógyszerkészítési feladatokat legfeljebb három másik közforgalmú gyógyszertár részére teljesíthet a Gyógyszerkönyvben, a FoNo-ban, illetve a szerzôdô gyógyszertár Gyógyszertári manuálisában szereplô gyógyszerek elkészítésére. (2) A Gyftv. 55. -ának (7) bekezdésében elôírtaknak megfelelôen a megállapodás másolatát annak megkötésekor annak a közforgalmú gyógyszertárnak a mûködtetôje mutatja be az ÁNTSz-nek, amely által mûködtetett gyógyszertár egyes magisztrális gyógyszerkészítési feladatait más gyógyszertárral végezteti. (3) A megállapodás felmondásának feltételeire a megállapodás eltérô rendelkezésének hiányában a Polgári Törvénykönyvrôl szóló 1959. évi IV. törvény általános rendelkezéseit kell alkalmazni. (4) A megállapodás felmondásának tényét a felmondást követôen haladéktalanul, a felmondás napjának megjelölésével az ÁNTSz-nek be kell jelenteni. A megállapodás közös megegyezéssel történô megszüntetése, illetve egyoldalú felmondása esetén is a bejelentés kötelezettsége annak a közforgalmú gyógyszertárnak a mûködtetôjét terheli, amely magisztrális gyógyszerkészítést nem végez. (5) A felmondás határidejét úgy kell megállapítani, hogy az átmeneti idô alatt is biztosított legyen a betegek magisztrális gyógyszerellátása. (6) Az elkészített magisztrális gyógyszerek átadása 2 példányos jegyzôkönyvvel történik, mely tartalmazza: (a) az átadó gyógyszertár megnevezését; (b) az átvevô gyógyszertár megnevezését; (c) az igénylés keltét; (d) a kiadás keltét; (e) a gyógyszer nevét, mennyiségét, felhasználhatósági idejét, valamint (f) a gyógyszer elôállítási számát (laboratóriumi napló száma). (7) A (6) bekezdés szerinti jegyzôkönyvhöz csatolni kell az elôállított gyógyszerre vonatkozó minôségi bizonylatot. (8) A jegyzôkönyvek 1-1 példánya az átadó és átvevô gyógyszertárnál marad, s ezt a felek 5 évig kötelesek megôrizni. Gyógyszertár VI. évf. 7 8. szám 5

... Az intézeti gyógyszertár közvetlen lakossági gyógyszerellátási tevékenységére vonatkozó rendelkezések 36. (1) A fekvôbeteg-gyógyintézeti és közvetlen lakossági gyógyszer- és gyógyászati-segédeszköz ellátáshoz kapcsolódó beszerzési, nyilvántartási, raktározási tevékenységet elkülönített módon úgy kell végezni, hogy az elkülönítés a tevékenységek ellenôrzése során is nyomon követhetô legyen. (2) Fekvôbeteg gyógyintézet a (3) bekezdésben foglalt kivétellel az intézeti gyógyszertárral megegyezô telephelyen végezhet közvetlen lakossági gyógyszerellátást. (3) Ha a fekvôbeteg gyógyintézetnek több bejegyzett telephelye is van az intézeti gyógyszertár telephelyén kívül a többi telephelyen közvetlen lakossági gyógyszerellátást a rendelet 25. (1) bekezdés c) pontja, valamint e szakasz (4) bekezdés szerinti feltételek biztosítása mellett végezhet. Ez esetben az ellátó gyógyszertár a fekvôbeteg gyógyintézet intézeti gyógyszertára. (4) A 25. (1) bekezdés c) pontjába foglalt feltételek mellett a telephelyen végzett közvetlen lakossági gyógyszerellátás akkor folytatható, ha a telephelyen mûködô (a) fekvôbeteg gyógyintézetben legalább háromszáz ágy; (b) rendelôintézeti járóbeteg szakellátást nyújtó szolgáltatónál legalább tíz féle járóbeteg szakellátási forma biztosítva van.... 37. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követô 5. napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a rendelet hatálybalépését követôen indult eljárásokban kell alkalmazni. (2) Az e rendelet hatálybalépését megelôzô napon érvényes mûködési engedéllyel rendelkezô gyógyszertáraknak a (3) bekezdés kivételével e rendelet szerinti személyi és tárgyi feltételeknek 2009. január 1.-jéig kell megfelelniük és az 5. (1) bekezdésében meghatározottakat nem kell alkalmazni. (3) Az e rendelet hatálybalépését megelôzô napon érvényes mûködési engedéllyel rendelkezô intézeti és fiókgyógyszertáraknak e rendelet szerinti feltételeknek 2007. december 1.-ig kell megfelelniük. (4) Az e rendelet 23. (4) bekezdésében meghatározott módszertani leveleket az OGYI a honlapján e rendelet kihirdetését követô 30 napon belül közzéteszi. (5) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti (a) a gyógyszertárak mûködési, szolgálati és nyilvántartási rendjérôl szóló 15/1997. (VI. 20.) NM rendelet; (b) a gyógyszertárak mûködési, szolgálati és nyilvántartási rendjérôl szóló 15/1997. (VI. 20.) NM rendelet módosításáról szóló 10/2006. (III. 14.) EüM rendelet; (c) az intézeti gyógyszerellátásról szóló 34/2000. (XI.22.) EüM rendelet; (d) az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekrôl szóló 60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet 1. számú mellékletének 8. pontja. (6) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az emberi alkalmazásra kerülô gyógyszerek forgalomba hozataláról szóló 52/2005. (XI. 18.) EüM rendelet (a) 36. -ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (2) Az ÁNTSZ országos tiszti fôgyógyszerésze a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének visszavonásáról, gyártási tételének (tételeinek) forgalomból történô kivonásáról vagy forgalmazásának felfüggesztésérôl szóló OGYI határozat kézhezvételét követô 48 órán belül az OGYI részére megküldi az ÁNTSZ regionális intézetének tiszti fôgyógyszerésze által a gyógyszertárak részére kiküldött értesítések másolatát. Az OGYI az (1) bekezdés szerinti döntését honlapján haladéktalanul közzéteszi. (b) a következô 43/A. -sal egészül ki: 43/A. Az üzlet mûködtetôje a gyógyszerforgalmazást automatából is végezheti, amennyiben megfelel a Gyftv. és e rendelet gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazásra vonatkozó feltételeinek. Részletek a januári szakvéleménybôl A közforgalmú, fiók- és orvosi kézigyógyszertárak mûködési, szolgálati és nyilvántartási rendjérôl szóló, 2006. december 27-én véleményezésre érkezett és az Egészségügyi Minisztériumban január 3-án megvitatott miniszteri rendelettervezettel kapcsolatos álláspontunkat az alábbiakban összegezzük. A minisztériumi tárgyaláson részt vettek a MOSZ és a MGYK képviselôi, valamint a Gyógyszerellátási Szakmai Kollégium elnöke is. Általános észrevételek 1. Egyetértünk azzal, hogy a 15/1997 (VI. 20.) NM rendelethez hozzá kell nyúlni, nemcsak technikai okok miatt (új felhatalmazó törvény van), hanem a szakmai követelményekben idôközben bekövetkezett változások miatt is. 2. Egyetértünk azzal, hogy a gyógyszer kiadását a rendelettervezet szaktevékenységként nevesíti, függetlenül attól, hogy az vényköteles vagy vénynélküli, illetve gyógyszertáron kívül is forgalmazható vénynélküli gyógyszerre vonatkozik. Ebbôl kiindulva indokolt lenne a gyógyszertáron kívüli gyógyszerárusítás tilalma, illetve engedélyezése során annak szaktevékenységkénti minôsítése. 3. Aggályosnak tartjuk és ellenezzük, ha az intézeti gyógyszertárak mûködtetésének szakmai szabályozására önálló miniszteri rendeletben kerül sor. Ez akár már középtávon az egységes gyógyszerészeti szemlélet és szabályozás csorbulását vonhatja maga után, ugyanakkor az intézeti gyógyszerellátás szakmai feltételeinek külön szabályozása könnyen a kórházmenedzsment, a befektetôk és az orvoslobbi alkudozásának áldozatává válhat. A fekvôbeteg gyógyintézetek által közforgalmú feladatokat ellátó egység lényegében a közforgalmú gyógyszertárakkal azonos feladatokat lát el, tehát ennek a szabályozására mindenképpen a többi, lakossági járóbeteg-ellátást végzô gyógyszertártípusával azonos rendeletben van szükség. Mindezek miatt az intézeti gyógyszertár mûködési-, szolgálati- és nyilvántartási rendjét illetôen a járóbeteg-gyógyszerellátást végzô gyógyszertárakéval azonos szabályozásra van szükség, amit csak az egy rendeletben történô szabályozás biztosíthat. Megjegyezzük, hogy a jelenleg hatályos szabályozás (15/1997 (VI. 20.) NM rendelet) a két területet helyesen egy rendeletben szabályozza.... 4. Elvileg egyetértünk azzal, hogy a gyógyszerészi gondozási tevékenység a tervezetben nevesítésre kerül, mint szaktevé- 6 Gyógyszertár VI. évf. 7 8. szám

kenység. A gyógyszerészi gondozással kapcsolatos szabályozás kapcsán azonban célszerû figyelembe venni, hogy mind a diabetes-gondozás, mind a hypertoniagondozás hazai adaptációja érdekében folyó modellkísérlet jelenleg az országos tiszti fôgyógyszerész által kiadott egyedi engedélyek birtokában folyik. Az egyedi engedélyek kiadásának voltak személyi (adott továbbképzésen való részvétel, nyilatkozat a kötelezô elôírások ismeretérôl, elfogadásáról stb.) és tárgyi feltételei is. A diabetes modellkísérletre az egyedi engedély 2008. június 30-ig tavaly ôsszel meghosszabbításra került azért, hogy kellô tapasztalatot sikerüljön összegyûjteni. Ezért kérdéses a modellkísérlet lejárta elôtt olyan építészeti feltételeket támasztani, amelyek nem veszik figyelembe a modellkísérlet tapasztalatait és a gondozási tevékenység tényleges tartalmát. Elvileg egyetértünk azzal is, ha a gyógyszerészi gondozási tevékenység végzésére új helyiség kerül nevesítésre, illetôleg az officinában abban az esetben végezhetô gyógyszerészi gondozási és tanácsadó tevékenység, ha ennek a tárgyi és építészeti feltételi is fennállnak. Azonban problémát okoz a tervezet szövege azzal, hogy a jelenlegi gyógyszertárak és a fiókgyógyszertárak csak abban az esetben végezhetnek (az officinában) ilyen jellegû tevékenységet, ha azt legalább 40 m 2 -esre növelik. Javasoljuk, hogy a rendelet hatálybalépését megelôzôen mûködési engedélyt szerzett közforgalmú és fiókgyógyszertáraknak ez esetben is a jelenleg hatályos 15/1997 NM rendeletben rögzített feltételeknek kelljen megfelelni [22. (2)]. 5. A rendelet tervezet rögzíti, hogy a heti max. munkaidô a 60 órát nem lépheti át. Azzal, hogy korlátozásra kerül sor, elvileg egyetértünk, bár nem tisztázott, hogy a Bt. beltagként dolgozó személyi jogos gyógyszerészre ez a rendelkezés miképpen vonatkozhat, és kérdéses, hogy a készenlétet a tervezet miért nem nevesíti, holott munkajogi szempontból ez is munkavégzésnek minôsül. Lehetséges olyan egyenetlen munkabeosztás, ami pluszkorlát felállítását is indokolja az egyszerre letöltendô munkaidô, illetve az egymás utáni munkavégzés vonatkozásában, ugyanakkor a munka törvénykönyvével ellentétes, ha a munkaidôben egyik telephelyrôl másik telephelyre történô utazás ideje nem számít be a munkaidôbe. 6. Elvi okok miatt nem értünk egyet azzal, hogy az egyszemélyes gyógyszertár és a fiókgyógyszertár gyógyszerész távollétében is szolgálhasson ki betegeket, mert a szakmai szervezetek egybehangzó álláspontja szerint gyógyszertár gyógyszerész nélkül nem lehet a betegforgalom számára nyitva, és ezt az álláspontot erôsíti meg a 2006. évi XCVIII. tv is, amely a gyógyszertár gyógyszerész nélküli mûködését nem teszi lehetôvé. A korábbi egyeztetésen szóba került, hogy erre a szabályozásra azért lenne szükség, hogy így a gyógyszerész a nyitvatartási idô alatt el tudja végezni gyógyszertáron kívüli vállalkozásvezetési feladatait. Ezzel összefüggésben elfogadható megoldásnak tartjuk, ha az egy gyógyszerésszel mûködô gyógyszertárak betegellátási feladataikat osztott nyitvatartással oldják meg, illetve a számukra lehetséges legyen, hogy maximált heti idôkeretben (1 vagy 2 óra) a gyógyszerész a tiszti fôgyógyszerésszel történô elôzetes engedélyeztetés kötelezettsége nélkül, a nyitvatartási idô alatt készenlétet biztosítson.... 7. A magisztrális gyógyszerkészítésre vonatkozó szerzôdést véleményünk szerint olyan feltételekhez kell kötni, hogy a betegek egyedi magisztrális készítménnyel történô ellátása minden idôben megoldott legyen. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy olyan gyógyszertár is kijelölhetô ügyeleti szolgálatra, amelyik magisztrális ellátásra szerzôdött másik gyógyszertárral, de a hétvégi ügyeletben sürgôsséggel egyedi szemcseppet, asztmakúpot vagy gyermekkanalast kell kiszolgálnia, s ezt másként nem lehet megoldani, csak ha erre építészeti adottságai megvannak, felszerelése biztosított és megfelelô alap-, illetôleg csomagolóanyagok a rendelkezésére állnak. Felhívjuk továbbá a figyelmet arra, hogy a gyógyszertárak közötti szerzôdés felveti a termékfelelôsség és a minôségi tanúsítvány-adás, valamint a kiemelten ellenôrzött felhasználású alapanyagokból történô gyógyszerkészítés és átadás problémáját, továbbá tisztázandó, hogy a jelenlegi szabályozás szerint nem minôsül-e engedélyköteles gyógyszergyártási tevékenységnek, ha a gyógyszertár (egyszerre akár több) viszonteladó számára gyógyszerkészítményt állít elô. 8. A tervezet szerint településtípustól, forgalomtól és naptól függetlenül az ügyeletes gyógyszertárnak este 10-ig nyitott ajtóval kell a beteget kiszolgálnia. Elvileg lehetségesnek tartjuk és támogatjuk, ha nagyforgalmú helyeken a szokásos nyitvatartási idôn túl a gyógyszertárak ügyeleti feladataikat a betegek számára nyitott ajtó mellett oldják meg, azonban minden ügyeletes gyógyszertárnak kötelezôen elôírni este 10-ig a nyitott ajtós ügyeletet, indokolatlannak tartjuk, továbbá ez sok helyen jelentôs többletköltséggel járna, valamint súlyos élet- és vagyonbiztonsági kockázatot hordoz. Olyan megoldást javasolunk, ami ennek a kérdésnek a kezelését a helyi viszonyok figyelembe vételével a tiszti fôgyógyszerészre bízza, a szükséges elôzetes egyeztetések elôírásával. 9. A tervezet kötelezô minimális gyógyszertári alapterület meghatározására irányuló A és B változata (100 nm ill. 80 nm kötelezô min alapterület (szerk.)) közül, a javasolt formában egyiket sem tartjuk megfelelônek. Nem értünk egyet azzal, hogy a szaktevékenységre rendelkezésre álló helyiségek minimális alapterületeinek egy részét a tényleges alapterület %-ában határozza meg mindkét változat, mert a minimális alapterület m 2 -ben történô meghatározása elégséges garanciát ad a szakmailag biztonságos és megfelelô minôségû tevékenységre. Véleményünk szerint az újonnan létesülô gyógyszertárakkal szemben reális elvárás lehet a jelenlegihez viszonyítva többlet-alapterület elôírása ( A változat). Azonban e változat elfogadása esetén a vényezônek nagyobb alapterület elôírása indokolt abban az esetben, ha a gyógyszertár élni kíván egyes magisztrális tevékenységek más gyógyszertárban történô végzésével és a szerzôdés hatálya alatt a laboratóriumot nem kívánja mûködtetni. 10. Elvben konszenzus van a szakma és az államigazgatási szakapparátus között a tekintetben, hogy a gyógyszertárak ügyeleti és készenléti szolgálatával kapcsolatban új szabályozás szükséges. Az új szabályozásnak lehetôség szerint egyszerre kell megoldani a szakmai ellátási kijelölési, a tárgyi feltételekre vonatkozó, valamint a munkajogi és a finanszírozási problémákat. Sajnos a tervezet egyik elemet sem vállalja fel. Ennek a kérdésnek 1995 óta óriási szakmai és államigazgatási szakirodalma van. 11. A szakmai szervezetek egybehangzó álláspontja szerint a tervezetben rögzített szakirodalom nem elégséges a minôségi gyógyszertári munkához. Ezért javasoljuk olyan passzus beépítését, amely a Gyógyszerellátási Szakmai Kollégiumnak megfelelô feltételekkel módszertani levélben további szakirodalom elôírását lehetôvé teszi. (Ilyen lehet pl. a folyóiratok közül a Gyógyszerészet, a Gyógyszereink, a Gyógyszerészi Hírlap, a szakkönyvek közül pedig compendium, farmakológiai, technológiai, gyógyszerészi gondozással-, öngyógyítással kapcsolatos szakkönyvek jöhetnek célszerûen szóba). MOSZinfo Gyógyszertár VI. évf. 7 8. szám 7

Részletek a márciusi szakvéleménybôl Az egészségügyi miniszter rendelet tervezetét A közforgalmú, fiók- és kézigyógyszertárak, továbbá intézeti gyógyszertárak mûködési, szolgálati és nyilvántartási rendjérôl április 2-án köszönettel vettük. Korábban, a közforgalmú, fiók- és orvosi kézigyógyszertárak mûködési, szolgálati és nyilvántartási rendjérôl szóló, 2006. december 27-én véleményezésre érkezett és az EüM-ben január 3-án megvitatott miniszteri rendelettervezettel kapcsolatos véleményünket január 7-én rendelkezésére bocsájtottuk. Örömmel tapasztaljuk, hogy akkor megfogalmazott észrevételeink egy részét a most megküldött javaslat már elviekben tartalmazza. Felkérésére szakmai egyeztetést követô véleményünket a következôkben adjuk: Elvi okok miatt a továbbiakban sem értünk egyet azzal, hogy az egyszemélyes (l.a. az egy gyógyszerésszel mûködtetett (szerk.)) gyógyszertár és a fiókgyógyszertár gyógyszerész távollétében is szolgálhasson ki betegeket. Álláspontunk szerint gyógyszertár gyógyszerész nélkül nem lehet a betegforgalom számára nyitva, ezt erôsíti a jelenleg hatályos 2006. évi XCVIII. tv is, amely a gyógyszertár gyógyszerész nélküli mûködését nem teszi lehetôvé. Megfelelônek tartjuk korábbi javaslatunkkal is egybehangzóan a közforgalmú és a közvetlen lakossági ellátásban részt vállaló intézeti gyógyszertárak mûködésével összefüggô kérdések ugyanazon feladathoz tartozó egyazon jogszabály keretei között való tárgyalását. Felhívjuk a figyelmet azonban arra, hogy e feladatközösségnek meg kell nyilvánulnia a rendelet személyi-, tárgyi-, technikai-, szakmai- és szolgálati rend tekintetében kialakított elvárásai megegyezésében is. Vannak viszont olyan kifejezetten fekvôbeteg gyógyszerellátást szabályozó kérdések, amelyekrôl meggyôzôdésünk szerint más joghelyen kell rendelkezni. A közforgalmú gyógyszertár hasznos alapterületét legalább 80 m 2 -ben javasoljuk megállapítani. A belsô arányok tekintetében a gyógyszerészi gondozásra szánt helyiség a raktár és a laboratórium véleményünk szerint indokolatlanul nagy alapterületébôl kialakítható. A magisztrális gyógyszerkészítés és szolgálati rend összefüggéseire figyelemmel a módosított tervezet szerint (korábbi javaslatunk ellenére változatlanul) olyan gyógyszertár is kijelölhetô ügyeleti szolgálatra, amelyik magisztrális ellátásra szerzôdött másik gyógyszertárral. E tárgyban kifejtett és dokumentált, a gyógyszertárban kötelezôen végzendô magisztrális tevékenység feloldásával kapcsolatos szakmai és termékfelelôsségi tárgyú aggályainkat fenntartjuk. Ugyanez a kérdés súlyozottan felveti a kiemelten ellenôrzött felhasználású alapanyagokból történô gyógyszerkészítés (Mixt. Pector., Nasog. Ephedrini) és átadás problémáját. Továbbiakban sem tisztázott hogy a tervezett szabályozás szerint nem minôsül-e engedélyköteles gyógyszergyártási tevékenységnek, ha a gyógyszertár (egyszerre akár több) viszonteladó számára gyógyszerkészítményt állít elô. A készenléti és ügyeleti szolgálat elrendelésével összefüggésben ismételten és nyomatékosan kijelentjük, hogy elengedhetetlennek tartjuk a szakmai és (hatályos) munkajogi követelmények együttes érvényesítését. E tárgyban fenntartjuk a gyógyszerészi szervezetekkel közösen kialakított, s a szaktárcával 2001 évben részleteiben egyezetett, több alkalommal megküldött véleményünket. A szakmai szervezetek egybehangzó álláspontja szerint a tervezetben rögzített szakirodalom nem elégséges a minôségi gyógyszertári munkához. Ezért ismételten javasoljuk olyan passzus beépítését, amely a Gyógyszerellátási Szakmai Kollégiumnak megfelelô feltételekkel módszertani levélben további szakirodalom elôírását lehetôvé teszi. MOSZinfo Részletek a júliusi szakvéleménybôl A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 2007.07.09. véleménye a 15/1997. NM. utódrendelete normaszövegéhez A rendelet tervezetet a MOSZ 2006. év decembere óta hetedik alkalommal véleményezi. Három alkalommal vettünk részt szaktárcai egyeztetô tárgyalásokon. Ezzel összefüggô megállapításunk, hogy az elsô tervezethez képest a jelenlegi, véleményezésre megküldött változat néhány kérdésben tükrözi a szakma módosítási törekvéseit. Jóllehet a gyógyszerész szakmai érdekképviseleti szervek szoros együttmûködés során alakították ki a tárggyal kapcsolatos közös álláspontjukat. Jelen véleményben nem ismételjük meg a MOSZ korábbi állásfoglalásaiban foglalt, s a jelen tervezetben sem tükrözôdô megállapításait. ugyanazon joghelyen rendelkezni a közvetlen lakossági és az intézeti gyógyszerellátás egyes szakspecifikumairól, illetôleg amenynyiben a feladat megegyezô tevékenységben ugyanazon betegcsoportra fókuszál azt ne teljesen azonos feltételek között tegye. Részletes észrevételek: A tervezet egészüljön ki a gyógyszerkiadás/expediálás definiálásával, amennyiben a tevékenység a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyszertárban forgalmazható egyéb termékek szakszerû kiadása megfelelô, a hatás/kölcsönhatás/mellékhatások összefüggéseire is kitérô tájékoztatás kíséretében. egyezik meg a gyógyszerész felügyelettel. Ugyancsak pontosításra szorul a gyógyszerész távollétének idôtartama az egy gyógyszerészes patikában. Az intézeti gyógyszertár számára a fekvôbeteg ellátás idôtartamához igazítja a szolgálati rendet, ami továbbra sem ad egyértelmû eligazítást az ügyeleti/készenléti szolgálatban való kötelezô szerepvállalásra. Azonos feladathoz azonos szerepvállalást és feltételeket tartunk elfogadhatónak (szolgálati rend, helyiségek, ügyelet). Az internetes gyógyszerrendeléssel összefüggô 24 órás rögzített, visszaigazolt és törölhetetlenül ellenôrizhetô dokumentációt tartjuk nélkülözhetetlennek. Célszerû pontosítani a különbözô feladatokhoz járuló elszámolási tevékenységet. Vitathatóan indokolt kötelezô felszerelés a hôlégsterilizátor, pofirizátor, Engler féle kúpkészítô. Hangsúlyozni kívánjuk viszont, hogy a továbbiakban sem tartjuk szerencsésnek Pontosítani kell nyitvatartási idôben a gyógyszerész folyamatos jelenlétét, ami nem MOSZinfo 8 Gyógyszertár VI. évf. 7 8. szám

Mobil gyógyszertárak? (avagy a lakosság egészségi állapotának tudatos veszélyeztetése és egy hivatás tönkretétele) betegápolási készítmények aránya. A patikák így kompenzálták a gyógyszerek árrésének a csökkentését. A jelek szerint egyelôre a külföldi láncok nem erôltetik az itteni piacra lépést. Lantos János, a GfK egészségügyi divízió vezetôje úgy látja: egyelôre a nagyok arra várnak, ki lép elsônek. Az viseli ugyanis az itteni piacra lépés kockázatát. A patika-befektetés gyenge megtérülési mutatói mellett ugyanis komoly rizikófaktor, hogy a gyógyszerek kereskedelmi árrése a legkisebb az Unióban. Lantos János megállapításaival (gyengék a patika-befektetés megtérülési mutatói, a gyógyszerek kereskedelmi árrése a legkisebb az Unióban) messzemenôen egyetértek. A levont következtetését vitatom. A gyógyszerellátás liberalizálása nem hozott földcsuszamlásszerû változásokat. Eddig! Mi lehet ennek oka? A Népszabadság 2007. július 23-i Sok patika patikasokk c. cikkébôl viszonylag sokat kompilálva próbálok eljutni közgazdasági jellegû következtetéseimhez. A cikk szerint: Az év eleje óta negyvenöt közforgalmú gyógyszertárra kiadott engedély több mint fele plázákra, hipermarketekre és olyan nagy forgalmú helyekre szól, mint a Ferihegy 1. terminál vagy a MOM Park. A Tesco, a Cora, az Auchan és az Interspar áruházaiban is várható új gyógyszertárak indulása. Dacára annak, hogy a patikaalapításba befektetett tízmilliók továbbra is csak nyolc-tíz vagy még több év után térülnek meg, mégis megkezdôdött a nagy forgalmú eladóhelyek elfoglalása. A piaci koncentráció belátható idôn belül kizárólag a forgalmas helyekre korlátozódik. A következô egy-másfél év felvásárlásai után jó eséllyel évtizedekre is beállhat ez a piac. A hazai patikák úgy ötven százaléka olyan kisebb forgalmú vidéki patika, amely mellé a gyér forgalom miatt nem érdemes új, többletszolgáltatásokat is nyújtó patikát nyitni. Az Alma Patika az elsô olyan hazai gyógyszertárhálózat, amely saját márkanév alatt terjeszkedik. A cégvezetô szerint a mostani, saját üzemeltetésû gyógyszertárak mellé késôbb olyan független patikák is csatlakozni tudnak az Almához, amelyek máskülönben komolyan megsínylik a most piacra lépô tôkeerôs vállalkozások támasztotta versenyt. Jelenleg két-három nagyobb több mint 100 patikát tartalmazó láncról hallani, van köztük gyógyszergyártói és nagykereskedôi kezdeményezésû hálózat. A régi gyógyszertárak vevôkörüket többletszolgáltatásokkal igyekeznek megtartani. Brit felmérések szerint a független patikák 92 százaléka vállal receptbegyûjtést és házhoz szállítást, míg a láncgyógyszertáraknak csak 45, az áruházi patikáknak 33 százaléka. (Pontosan ellenkezô a tendencia tehát, mint amit az Egészségügyi Minisztérium hirdet.) Az elmúlt években is számottevôen nôtt a patikák árupalettáján a különféle kozmetikai és gyógyszernek nem minôsülô A külföldi láncok nem egymásra várnak, hanem a magyar gyógyszertárak tönkremenetelére. Hát erre még várniuk kell! A legkisebb árrésbôl közgazdaságilag logikusan egy következtetés vonható le, hogy a kis tôkeerôvel, kevés gazdasági tartalékkal rendelkezô személyi jogos gyógyszerészek rapidan tönkremennek. A külföldi befektetôk azonban egy szubjektív tényezôvel nem számolnak. A magyar gyógyszerészek évtizedeken keresztül a nyomorra voltak szocializálva. Korabeli munkaügyi statisztikák szerint a kiskereskedelem ágazaton belül a gyógyszer kiskereskedelem alágazatban volt a legalacsonyabb a bérszínvonal (még a közértesek is jobban kerestek). Gyógyszerészek az újabb és újabb megszorító intézkedések ellenére foggal-körömmel ragaszkodni fognak tulajdonukhoz, inkább tovább fokozzák önkizsákmá-nyolásukat, kilátástalannak tûnô harcukat, de a patikájukat nem adják. Ez a helyzet viszont további megszorításokra ösztönzi majd az egészségügyi kormányzatot. Miután nem vált be az a közgazdaságilag dilettáns elképzelés, hogy a külföldi profitorientált befektetôk a kevésbé forgalmas helyeken is nyitnak gyógyszertárakat a tönkrement magyar patikák helyén; a romló gyógyszerellátás miatt várható lakossági elégedetlenség levezetésére bedobta az egészségügyi kormányzat a mobilgyógyszertárak és a mozgó postai gyógyszerellátás ötletét. Ez egyúttal arra is utal, hogy gyógyszer árrés emelés nem lesz, majd csak akkor, ha a magyar gyógyszertárak zöme külföldi tulajdonba kerül. Akkor viszont EU konformmá kell tenni a gyógyszerellátást. Mobil gyógyszertárak esetében a jelenlegi deklarált cél az, hogy lefedjék patikai szolgáltatással az ország egészét, miközben óhatatlanul beugrik a mobilposta képe a tönkretett, megszûntetett vidéki kisposták helyén (amivel egyébként a lakosság máig elégedetlen). A falvak egyre nagyobb hányadában nincs óvoda, iskola, bezárták a postát, megszüntették a vonatközlekedést, ritkítják a Volán járatokat, most teszik tönkre a patikákat. Ezt a szisztematikus falurombolást Cauceascu is megirigyelhetné. Szakmapolitikai szempontból még szebb ötlet a mobilpostán keresztül az OTC gyógyszerek forgalmazása; Az indulással azért várnak az év végéig, mert a Magyar Posta egységesen képzésben szeretné részesíteni dolgozóit. Tudnám ajánlani az orvostudo- Gyógyszertár VI. évf. 7 8. szám 9