1. ÁLTALÁNOS ADATOK Település neve: Paks Város Önkormányzat neve: Paks Város Önkormányzata Önkormányzat címe: 7030 Paks, Dózsa György út 55-61. Állandó lakosok száma: 20.188 fő MELLÉKLET Az önkormányzat megbízásából kapcsolatot tartó személy neve: Hoffmann Zoltánné beosztása: műszaki főtanácsos címe: 7030 Paks, Dózsa György út 55-61. telefonszáma: 75/500-512 A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 35. -ának (1) és (3) bekezdéseiben előírt kötelezettségeknek megfelelően a települési önkormányzatnak - az országos és a területi hulladékgazdálkodási tervben foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban - a települési önkormányzat illetékességi területére helyi hulladékgazdálkodási tervet kell kidolgoznia, melyet önkormányzati rendeletben kell kihirdetnie. A hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeit a 126/2003. (VIII.15.) Kormány rendeletben határozták meg. A terv készítéséért felelős szerv: Paks Város Önkormányzata Bázis év: 2006. Tervezési időszak: 2008-2014. Tervkészítés időpontja: Paks városa a települési szilárd hulladékok kezelésével kapcsolatos hosszú távú elképzeléseit 2004-től 2008-ig terjedő tervezési időszakban a 160 települést magában foglalni kívánó Kaposmenti Regionális Települési Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer projekt keretében, azzal együttműködve kívánta megvalósítani. Paks Város Önkormányzata a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium bíztatására a Kaposmenti Regionális Hulladékgazdálkodási Program keretein belül tervezte a városban keletkező települési szilárd hulladékok ártalmatlanításához szükséges hulladékkezelő létesítmények megépítését, a regionális hulladékkezelő rendszer létrehozását. 2007 elején azonban a környezetvédelmi tárca jelezte, hogy a területi összefüggés hiánya miatt nem támogatja a programot, ha majdani pályázati szakaszban. A teljességhez hozzá tarto Paks, 2008. március 14. 1
zik, hogy ebben az időszakban Európai Uniós támogatás elnyerésre alkalmas részletességgel kidolgozott tervvel, a terv megvalósításához szükséges engedélyekkel és pályázati dokumentációval a Gesztor, illetve az Önkormányzati Társulás még nem rendelkezett. Emiatt a paksi döntés, a rendszerből való kiválásra, komolyabb kockázatokkal nem járt. A regionális hulladékgazdálkodási program tervezése során a tervező és a társulás, hasonlóan más rendszerekhez, abban a tekintetben, hogy a tárca, illetve az Unió a majdani pályázati kiírásban a rendszerrel, annak technikai, technológiai tartalmával szemben milyen követelményeket támaszt, komolyan értelmezhető támpontokat nem kapott. A továbblépésre a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóságán 2007. április 27-én tartott megbeszélés alapján - a Város hulladékgazdálkodási tervének módosítása: részben a regionális programoktól független, önkormányzati beruházási program keretén belül lebonyolított beszerzések és beruházások megvalósítása, részben a Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulásból való kilépés, és egy önálló, Paks körzetére kiterjedő hulladékgazdálkodási kisprojekt beindítása, valamint a 2007 novemberében megjelent a Paksi Kistérség számára kedvezően - új pályázati kiírás feltételrendszere ad lehetőséget. A települési szilárd hulladékok ártalmatlanításának biztosítása, a hulladékkezeléssel kapcsolatos kötelező közszolgáltatás fenntarthatósága érdekében Önkormányzat Képviselő-testülete - a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóságán tartott megbeszélés alapján a 2007. július 25-én tartott rendkívüli testületi ülésén úgy határozott, hogy kilép a Kaposmenti Önkormányzati Hulladékgazdálkodási Társulásból, és néhány környező településsel összefogva új hulladékgazdálkodási miniprojekt kidolgozásába kezd. A települési szilárd hulladékok ártalmatlanítását biztosító - mechanikai - biológiai előkezelő egységgel ellátott - szigetelt hulladéklerakó egységet (bővítményt) pályázaton nyert támogatás felhasználása mellett kívánja megépíteni. A beruházások megvalósíthatósági tanulmányának, a pályázati dokumentációnak és Paks módosított helyi hulladékgazdálkodási tervének is a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKGAZDÁL Paks, 2008. március 14. 2
KODÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA, 2007-2016 megnevezésű és a Környezet és Energia Operatív Program 2007 2013. című dokumentációján, valamint a KEOP pályázati rendszer www.kvvm.hu internetes honlapján 2007. novemberében megjelentetett és az azóta többször módosított pályázati felhíváson, és útmutatón kell alapulnia. Tekintve, hogy Paks városának földrajzi elhelyezkedése miatt egyik elfogadott, lerakóval rendelkező regionális hulladékgazdálkodási rendszerhez sem sikerült csatlakoznia saját hulladék lerakója pedig várhatóan az engedélyezett kapacitás keretein belül maradva, engedély módosítás nélkül - 2009. december 31-ig betelik, a helyi hulladékgazdálkodási kisprojekt, vagy miniprojekt előkészítésébe a pályázati feltételek meglévő bizonytalanságai ellenére is bele kell kezdenie. A hulladékgazdálkodási terv készítése során figyelembe kellett venni a pályázati rendszer és az egyéb körülmények bizonytalanságait és így alternatív megoldások vizsgálatát is be kellett építeni a tervbe. A város rövid bemutatása Paks Tolna megye északkeleti részén, a Duna-völgy jobb partján, a Dél-Mezőföld tájegység keleti szélén helyezkedik el. Lakóinak száma 20.188 fő. Budapestről a Szekszárdon és Pécsen át a barcsi határátkelőig vezető 6-os számú főútvonalon, Székesfehérvár felől a 63. sz. út igénybevételével, arról letérve közelíthető meg. Az északról jövő vasútvonal Pakson, illetve a várostól délre eső atomerőműnél ér véget. Teljes közigazgatási területe 14.826 ha, belterülete Paks, Paks-Dunakömlőd és Paks-Gyapa - 1.431 ha. A város életének, gazdaságának meghatározó eleme a közel 5.000 főnek munkát adó, az ország áramellátásának közel 50%-át biztosító paksi atomerőmű üzemeltetése. A mezőgazdasági termelésre a növénytermesztés, az állattartás és az erdőgazdálkodás egyaránt jellemző. A növénytermesztés jelentős ágazata a gabona maradt, emellett megtalálható a kukorica és a napraforgó, de számottevő a szőlőművelés is. A dunai halászattal a Paksi Halászati Szövetkezet foglalkozik. A város idegenforgalma nem jelentős. A település közigazgatási területén található kijelölt természetvédelmi területek Paks, 2008. március 14. 3
Natura 2000 területek: - Dunaszentgyörgyi láperdő - Paksi tarkasáfrányos - Paksi ürgemező - Tengelici homokvidék - Tolnai Duna - Közép-Mezőföldi löszvölgyek A Dél-Mezőföldi tájvédelmi körzet részeként védett területek: Tengelici homokvidék Ürge mező Paksi tarkasáfrányos Helyi védettségű területek: - Prelátushoz tartozó szőlőterület - Városi múzeum kertje - Deák F. utcai ált. iskola előkertje - Rk. templom kertje - Imsósi erdő - Cseresznyési láprétek a Csámpa-patak mentén - Vörösmalmi völgy Mezőgazdasági környezethasználatokhoz kapcsolható vállalkozások Paksi Dunamenti Mg Rt: növénytermesztés, állattartás Biritói Pusztabír Kft: mezőgazdasági szolgáltatások, állattartás Dunakömlődi Agrár Rt: növénytermesztés, állattartás Paksi Aranykalász Mezőgazdasági Kft: növénytermesztés, állattartás Blahér Kft. Gyapa: tehenészet Paksi Halászati Szövetkezet: halászat Ipari környezethasználatokhoz kapcsolódó vállalkozások Paksi Atomerőmű Vállalat: villamos áram termelés FRISSBETON STRABAG ÉPÍTŐ Rt: építőipari tevékenység R és P Téglagyártó és Forgalmazó Kft: téglagyártás Partner Betonelemgyártó és Fémipari Kft: betonelem gyártás Duna-Beton Kft: betonelem gyártás A & A Világítás és Bútor Rt: lámpa összeszerelés VITAFOAM Magyarország Kft: poliuretánhab gyártás Szolgáltatások, szolgáltatók Kórház, rendelőintézet: városi rendelőintézet (több telephelyen) szociális otthon távfűtés: Paks, 2008. március 14. 4
DUNA CENTER THERM Kft. (az atomerőmű által termelt hulladékhőre épül) áramszolgáltató: E.ON Energiaszolgáltató Kft gázszolgáltató: E.ON Energiaszolgáltató Kft települési szilárd hulladékok kezelése: DC DUNAKOM Kft: települési szilárd hulladékok begyűjtése, a környezetvédelmi működési engedéllyel rendelkező paksi nem veszélyeshulladék-lerakó üzemeltetése települési folyékony hulladékok kezelése: DC DUNAKOM Kft: települési folyékony hulladékok begyűjtése és a paksi szennyvíztelepen történő átadása Paksi VÍZMŰ Kft: a paksi szennyvíztelepen a települési folyékony hulladékok átvétele és ártalmatlanítása szennyvíztisztítás: Paksi VÍZMŰ Kft: paksi szennyvíztelep üzemeltetése, a szennyvíztelepen a települési folyékony hulladékok átvétele és ártalmatlanítása, kommunális szennyvíz tisztításából származó szennyvíziszap kezelése, mezőgazdasági kihelyezésére való előkészítése hulladék kereskedelem: MÉH Márkakereskedés: papír és fémhulladékok, selejtté vált akkumulátorok és gumiabroncsok átvétele, kereskedelme üzemanyagtöltő állomások: OMV: benzinkút, autómosó MOL: benzinkút Palotás Üzemanyagtöltő Kft: benzinkút szervizek: GEMENC VOLÁN ZRt: DAF Márkaszerviz Renimpex-DC Kft: Renault márkaszerviz SUZUKI BARTA Kft: Suzuki márkaszerviz AUTÓSZOLGA Kft: személygépkocsi javítás Bakacsi Gumiszerviz: gumiszerelés, -javítás, -eladás Több hasonló tevékenységi kört folytató kisvállalkozások áruházak: Paks és Vidéke ÁFÉSZ üzletei P P Kereskedők Áruháza Spar Áruház Peny Market Paks, 2008. március 14. 5
Plussz Áruház Tesco Áruház Az Autóbontó Kft. (Paks, Kölesdi u. 46.) gépkocsik tényleges bontásával nem, csak használt autóalkatrészek kereskedelmével foglalkozik. A hulladékgazdálkodási tervvel érintett helyi civil szervezetek, gazdálkodók és az önkormányzat szakmai bizottsága: - Önzetlenül Környezetünkért, Otthonunkért Munkacsoport Alapítvány - Együtt a Parlagfű Ellen Alalpítvány - MAG Alapítvány - Civil Kerekasztal - Paksi Kertbarátok Egyesülete - DC Dunakom - Gemenc Volán ZRt. - Paksi Atomerőmű ZRt. - Aranykalász Szövetkezet, Paks - Dunakömlődi Agrár ZRt. - Ritter és Plézer Kft. - Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság A helyi hulladékgazdálkodási terv hatálya Paks város közigazgatási területére terjed ki. A helyi hulladékgazdálkodási terv elkészítésénél figyelembe kell venni, hogy a város a hulladékgazdálkodással kapcsolatos elképzeléseit - a regionális program késedelmes beindítása miatt - csak kettő, részben egymást váltó, részben egymással párhuzamosan futó, de egymáshoz szorosan kapcsolódó projekt együttes végrehajtásával tudja biztosítani. 1. Paks a települési szilárd hulladékok kezelésével kapcsolatos távlati elképzeléseit a 160 települést magában foglalni kívánó térségi hulladékgazdálkodási rendszer létrehozására irányuló Kaposmenti Regionális Települési Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer projekt keretében, azzal együttműködve kívánta megvalósítani. A települési szilárd hulladékok ártalmatlanításának biztosítása, a hulladékkezeléssel kapcsolatos kötelező közszolgáltatás fenntarthatósága érdekében Önkormányzat Képviselő-testülete - a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóságán tartott megbeszélés alapján a 2007. július 25-én tartott rendkívüli testületi ülésén úgy határozott, hogy kilép a Kaposmenti Önkormányzati Hulladékgazdálkodási Társulás Paks, 2008. március 14. 6
ból, és néhány környező településsel összefogva új hulladékgazdálkodási miniprojekt kidolgozásába kezd. A települési szilárd hulladékok ártalmatlanítását biztosító - mechanikai - biológiai előkezelő egységgel ellátott - szigetelt hulladéklerakó egységet (bővítményt) pályázaton nyert támogatás felhasználása mellett kívánja megépíteni. A beruházások megvalósíthatósági tanulmányának, a pályázati dokumentációnak és Paks módosított helyi hulladékgazdálkodási tervének is a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉK GAZDÁLKODÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA, 2007-2016 megnevezésű és a Környezet és Energia Operatív Program 2007 2013. című dokumentációján, valamint a KEOP pályázati rendszer www.kvvm.hu internetes honlapján 2007. novemberében megjelentetett és az azóta többször módosított pályázati felhíváson, és útmutatón kell alapulnia. A fejlesztés legfontosabb elemei: - Hulladékképződés megelőzése (házi komposztálás, újra használati központ kialakítása). - Szelektív gyűjtés (gyűjtőszigetek, házhoz menő szelektív gyűjtés, eseti gyűjtés, hulladékudvaron történő átvétel, zöldhulladék begyűjtés). - Vegyes gyűjtés (maradék hulladékok gyűjtése). - Szerves hulladék komposztálása. - Maradék hulladékok mechanikai, biológiai kezelőműben történő kezelése. 2. Tekintve, hogy a Paks és térsége hulladékgazdálkodási rendszer elemeinek engedélyeztetése leghamarabb 2008-ban kezdődhet el, beruházásainak eredményei várhatóan csak 2010. után lesznek használatba vehetők, az ezt megelőző évekre egy, a térségi programhoz illeszthető, külön önkormányzati beruházási programot is folytatni kell. Ennek keretén belül: - Építési, bontási hulladék előkezelő telep terveinek elkészíttetése, engedélyeztetése, - 100.000 tonna befogadóképességű tíz év alatt betelő inerthulladék-lerakó terveinek elkészíttetése, engedélyeztetése. - Építési, bontási hulladék előkezelő telep kialakítása (Mobil betontörő bérlése esetén). - 100.000 tonna befogadóképességű, inerthulladék-lerakó kialakítása. Paks, 2008. március 14. 7
- Meglévő hulladékudvar felszereltségének bővítése (fedett tárolótér kialakítása, bálázás közbeni kézi válogatás és bálázás helyének biztosítása). - 1 db konténeres hulladék begyűjtő jármű beszerzése. - A szennyvíztisztító telep korszerűsítése. - Illegális hulladéklerakók és folyamatos felszámolása. - Paks szilárd hulladék gazdálkodási önkormányzati társulás megalakítása. A térségi hulladékgazdálkodási rendszer kialakításának és a hulladékkezelő létesítmények megépítésének koncepciója összhangban van a területi hulladékgazdálkodási tervekről szóló 15/2003. (XI. 17.) KvVM rendelet 3. számú mellékletével kihirdetett Dél-dunántúli Statisztikai Régió Hulladékgazdálkodási Tervének VII. fejezetében rögzített cselekvési program céljaival. Paks város helyi környezetvédelmi program felülvizsgálata a törvény kötelezettségének megfelelően 2007-ben megtörtént, mely már tartalmazza a Paks és térsége hulladékgazdálkodási rendszer kialakításának tervét is. 3. A Paks és térsége hulladékgazdálkodási rendszer pályázati és egyéb bizonytalanságaira tekintettel vizsgálni kell Paks város számára a hulladékgazdálkodás területén a hosszú távon megoldást biztosító alternatív megoldásokat is. A fejlesztések előkészítése érdekében a következők szükségesek: - Rendszerajánlatok bekérése - Referencia létesítmények vizsgálata - Döntés-előkészítő dokumentációk összeállítása - Technológiák adaptálása - Engedélyeztetés 2. A TERVEZÉSI TERÜLETEN KELETKEZŐ, HASZNOSÍTANDÓ VAGY ÁRTALMATLANÍTANDÓ HULLADÉKOK TÍPUSAI, MENNYISÉGE ÉS EREDETE A helyi tervben a hulladékgazdálkodási tervek részletes követelményeiről szóló 126/2003. (VII.15.) Kormány rendelet 1. sz. mellékletének 2.6. és 5.4. pontja alapján a települési hulladékok körében értelmezhető, illetve a közszolgáltatás keretébe tartozó hulladékokra vonatkozó adatokat kell csak megadni. Felhasználásra kerültek az Országos Hulladékgazdálkodási Terv [110/2002. (XII. 12.) OGY határozat], valamint a Területi Hulladékgazdálkodási Terv [15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet]. Paks, 2008. március 14. 8
A hulladékadatokat a közszolgáltatóktól, az önkormányzati érdekeltségű vállalkozásoktól és a jegyző által, a tervkészítés érdekében bekért bevallásokból gyűjtöttük össze. A 2006-ban helyben keletkezett 4.068 t települési folyékony hulladék (szippantott szennyvíz) mellett a paksi kommunális szennyvíz tisztító telep a szomszédos települések elhelyezési gondjainak csökkentése érdekében 800 t, más településről származó települési folyékony hulladékot is átvett ártalmatlanításra. A behozatal korában is hasonló arányú volt. Pakson a csomagolási hulladékok és a zöldhulladékok szelektív gyűjtése és hasznosítása bár az előkészítő munka már folyamatban van jelenleg még nem teljesen megoldott. A városi rendelőintézetben keletkező egészségügyi hulladékok szelektív gyűjtését és ártalmatlaníttatását folyamatosan biztosítják. Az állati eredetű hulladékok ártalmatlaníttatásra történő átadás előtti gyűjtéséhez konténeres hulladékgyűjtőt alkalmaznak. Az építési-bontási hulladékokat a helyi szeméttelep területén, a nem veszélyeshulladék-lerakóban helyezik el. Az iparvállalatok és az egyéb gazdálkodó szervezetek vállalkozóinak az egyéb nem veszélyes hulladékát zömében a közszolgáltató által üzemeltetett lerakóban ártalmatlanítják. A városban keletkező veszélyes hulladékok elszállíttatásáról a vállalkozók maguk gondoskodnak, ezek a hulladékmennyiségek az egyedi, vállalati hulladékgazdálkodási tervekben jelennek meg. 2.1. A tervezési területen kezelt hulladékok típusa és éves mennyisége (2006. évi adatok) Hulladék megnevezése Paks mennyiség (t/év) Kevert települési szilárd hulladék 18.067 Települési folyékony hulladék ebből szippantással elszállított 4.068 helyben maradó n.a. Települési szennyvíztisztítóból származó iszap 600 Építési, bontási és egyéb inert hulladék 23.182 Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok 56 n.a. Paks, 2008. március 14. 9
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Veszélyes hulladékok* Kiemelten kezelendő veszélyes hulladékáramok Csomagolási hulladékok* A 6/2008. (III. 14.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETTEL ELFOGADOTT ÉS KIHIRDETETT Papír- és kartonhulladék 156 Műanyag hulladék 24 Fahulladék 57 Acélhulladék 467 Rézhulladék - Ólomhulladék 20 Alumíniumhulladék 14 Kábelhulladék 8 Textilhulladék 11 Gumihulladék 10 Vegyipari, gyógyszeripari és műanyagipari - Gépipari 16 Alumíniumipari - Egyéb ágazati (energiaipari) Festékes göngyöleg, festék 40 Irodatechnikai hull. 3 Olajos rongy 36 Olajos föld 2 Olajleválasztó olajos iszapja 38 Vegyszermaradék 24 PCB és PCT tartalmú hulladékok - Hulladékolajok 75 Akkumulátorok, elemek 13 Elektronikai termékek 28 Kiselejtezett gépjárművek 500 Egészségügyi hulladékok 70 Állati eredetű hulladékok 17 Növényvédő szerek és csomagolási hulladékaik 2 Azbeszt 14 Papír és karton csomagolási hulladék 97 Műanyag csomagolási hulladék 19 Fa (láda, raklap) csomagolási hulladék 57 Fém csomagolási hulladék - Kompozit csomagolási hulladék - Üveg csomagolási hulladék 29 Textil csomagolási hulladék - Zöldhulladék 1.200 Speciális, a tervezési területen külön feladatot jelentő, az eddigi kategóriákba nem sorolható hulladékok nem keletkezik: - nincs adat: n.a. - * A keletkező veszélyes hulladékok elszállíttatásáról az érintettek egyénileg gondoskodnak. A csomagolóanyagok mennyiségét külön nem mérték, ezek mennyisége az ipari hulladékoknál szerepel. A listában szereplő, a vállalatoktól származó információk alapján meghatározott hulladékmennyiségek nem egyeznek a tervezés területen évente ténylegesen keletkező összes mennyiséggel. Paks, 2008. március 14. 10
2.2. A tervezési területen gyűjtőhelyeken, tárolókban, telephelyeken felhalmozott (nem kezelt) hulladékok A tervezési területen a hulladékok közül csak az illegálisan lerakott, elhagyott települési szilárd hulladékok és az építési-bontási hulladékok esetében van felhalmozódás. Az illegális hulladéklerakók, tájsebek listáját, pontos helyét az önkormányzat rendszeresen felméreti, és a feltérképezett illegális hulladéklerakók felszámolását folyamatosan végezteti. A területen keletkező egyéb hulladékok tárolása a megengedett gyűjtőhelyi tárolási időt nem haladja meg, ártalmatlanításuk szervezetten, megfelelő módon megoldott. 2.3. A tervezési területre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége (2006. évi adatok) Hulladék megnevezése beszállított Paks mennyiség (t/év) kiszállított Kevert települési szilárd hulladék 1.188 - Települési folyékony hulladék 800 - Települési szennyvíztisztítóból származó iszap - - Építési, bontási és egyéb inert hulladék - - Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok - 56 Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Papír- és kartonhulladék - 156 Műanyag hulladék - 24 Fahulladék - - Acélhulladék - 858 Rézhulladék - - Ólomhulladék - 20 Alumíniumhulladék - 14 Kábelhulladék - 8 Textilhulladék - 11 Gumihulladék - 10 Paks, 2008. március 14. 11
Veszélyes hulladékok Kiemelten kezelendő veszélyes ipari) hulladékáramok Csomagolási hulladékok A 6/2008. (III. 14.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETTEL ELFOGADOTT ÉS KIHIRDETETT Vegyipari, gógyszeripari és műanyagipari - - Gépipari n.a. 16 Alumíniumipari - - Egyéb ágazati (energia Festékes göngyöleg, festék - 40 Irodatechnikai hulladék - 3 Olajos rongy - 36 Olajos föld - 2 Olajleválasztó olajos iszapja - 38 Vegyszermaradék - 24 PCB és PCT tartalmú hulladékok - - Hulladékolajok - 75 Akkumulátorok, elemek - 13 Elektronikai termékek - 28 Kiselejtezett gépjárművek - 500 Egészségügyi hulladékok - 70 Állati eredetű hulladékok - 17 Növényvédőszerek és csomagolási hulladékaik n.a. 2 Azbeszt - 14 Papír és karton csomagolási hulladék - 97 Műanyag csomagolási hulladék - 19 Fa (láda, raklap) csomagolási hulladék - - Fém csomagolási hulladék - - Kompozit csomagolási hulladék - - Üveg csomagolási hulladék - 29 Textil csomagolási hulladék - - Zöldhulladék - - Speciális, a tervezési területen külön feladatot jelentő, az eddigi kategóriákba nem sorolható hulladékok - - 2.4 Területi éves hulladékmérleg Hulladék megnevezése Területi éves hulladékmérleg Hasznosítás Égetés Lerakás Egyéb Arányok t/év % t/év % t/év % t/év % Kevert települési szilárd hulladék - - - - 18.067 100 - - Települési folyékony hulladék 4.068 100 Települési szennyvíz-tisztítóból származó iszap 600 100 - - - - - - Építési, bontási és egyéb inert hulladék -. - - - 15.242 66 7.940 34 Mezőgazdasági és élelmiszeripari -. - - - - - 56 100 nem veszélyes hul Paks, 2008. március 14. 12
ladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Veszélyes hulladékok hulladékáramokkiemelten kezelendő veszélyes A 6/2008. (III. 14.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETTEL ELFOGADOTT ÉS KIHIRDETETT Papír és kartonhulladék 156 100 - - - - - - 24 100 - - - - - - Fahulladék - - 57 100 - - - - Acélhulladék 858 100 - - - - - - Rézhulladék - - - - - - - - Ólomhulladék 20 100 - - - - - - 14 100 - - - - - - Kábelhulladék 8 100 - - - - - - Textilhulladék - - - - - - 11 100 Gumihulladék - - 10 100 - - - - Vegyipari, gyógyszeripari és műanyagipari - - - - - - - - Gépipari - - - - - - 16 100 Alumíniumipari - - - - - - - - Egyéb ágazati Festékes göngyöleg Műanyag hulladék Alumíniumhulladék Irodatechnikai hull. Olajos rongy - - 40 100 - - - - - - 3 100 - - - - - - 36 100 - - - Olajos föld - - - - - - 2 100 Olajleválasztó olajos iszapja Vegyszermaradék PCB és PCT tartalmú hulladékok - - - - - - 38 100 - - 24 100 - - - - - - - - - - - - Hulladékolajok 75 100 - - - - - - Akkumulátorok, elemek Elektronikai termékek Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédő szerek és csomagolási hulladékaik 13 100 - - - - - - 28 100 - - - - - - 500 100 - - - - - - 68 97 - - 2 3 - - - - - - 17 100 - - - - - - 2 100 Azbeszt - - - - 14 100 - - Paks, 2008. március 14. 13
Csomagolási hulladékok A 6/2008. (III. 14.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETTEL ELFOGADOTT ÉS KIHIRDETETT Papír és karton csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Fa (láda, raklap) csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Kompozit csom. hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék Zöldhulladék 1200 80 Speciális, a tervezési területen külön feladatot jelentő, az eddigi kategóriákba nem sorolható hulladékok 97 100 - - - - - - 15 100 - - - - - - - - 57 100 - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 29 100 - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - A hulladékot jelentős mértékben felhalmozó, tároló vállalkozások: A városban a hulladékot jelentős mértékben felhalmozó, tároló vállalkozások nincsenek. 2.5. A kevert települési szilárd hulladék összetétele A lerakott hulladék összetételére vonatkozóan a DC Dunakom Kft, a hatályos szabvány szerinti összetétel meghatározásokat végeztetett 2007 évben. Az összetétel vizsgálatok a vegyesen gyűjtött 200301 EWC számú hulladékokra vonatkoztak. A szabvány és a KEOP tervezési adatok konverziója a következő táblázatban szerepel (az összetétel a 200301 EWC kód alá tartozó 15979 tonnára lett kiszámítva). Szabvány szerinti mérések eredményei (t) Papír (80%) 2 030 Karton (5%) 15 KEOP tervezési összetétel adatok (t) Papír 2 045 Paks, 2008. március 14. 14
Papír (20%) 508 Karton (95%) 280 Csomagolási papír 788 Műanyag (10%) 344 Műanyag 344 Műanyag (90%) 3 096 Csomagolási műanyag 3 096 Üveg (25%) 168 Üveg 168 Üveg (75%) 503 Csomagolási üveg 503 Fém (40%) 96 Fém 96 Fém (60%) 144 Csomagolási fém 144 Szerves (100%) 3 748 Finom frakció (50%) 983 Biológiailag lebomló 4 730 Kompozitok 338 Textíliák 409 Higiéniai hulladékok 352 Nem osztályozott éghető hulladék Nem osztályozott éghetetlen hulladék 296 1 640 Egyéb 4 065 Veszélyes hulladékok 48 Finom frakció 50% 983 3. A HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK 3.1. Jogszabályokban meghatározott követelmények rövid leírása A hulladékgazdálkodási stratégia fő kereteit elsősorban az Európai Unióban érvényes jogszabályok adják. Az alábbiakban a fejlesztési szükségszerűséget alátámasztó hatályos jogszabályok, települési szabályozási tervek, és települési/térségi fejlesztési koncepciók vonatkozó részeinek bemutatására kerül sor. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény A környezet védelméről szóló törvény a hulladékgazdálkodással kapcsolatban általános elveket fogalmaz meg. Ezek az általános elvek a következők: A környezethasználatot az elővigyázatosság elvének figyelembevételével, a környezeti elemek kíméletével, takarékos használatával, továbbá a hulladékkeletkezés csökkentésével, a természetes és az előállított anyagok visszafor Paks, 2008. március 14. 15
gatására és újrafelhasználására törekedve kell végezni. A hulladékok környezetre gyakorolt hatásai elleni védelem kiterjed mindazon anyagokra, termékekre - ideértve azok csomagoló- és burkolóanyagait is -, amelyeket tulajdonosa eredeti rendeltetésének megfelelően nem tud, vagy nem kíván felhasználni, illetve, amely azok használata során keletkezik. A környezethasználó köteles a hulladék kezeléséről (ártalmatlanításáról, hasznosításáról) gondoskodni. A meghatározott települési környezetvédelmi programnak tartalmaznia kell, többek között a kommunális hulladékkezelés településre vonatkozó feladatait és előírásait is. Ezekkel az általános elvekkel összhangban külön törvény rendelkezik a hulladékgazdálkodásról. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény A 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról (Hgt.) biztosítja azokat a kereteket, amelyekre a hulladékkal kapcsolatos magyar szabályozás építhet. A törvény hatálya kiterjed minden hulladékra, a hulladékgazdálkodási tevékenységekre és létesítményekre. A hulladékgazdálkodás általános szabályai A hulladékképződés megelőzése, valamint a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése érdekében előnyben kell részesíteni: o az anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák alkalmazását; o az anyagnak, illetőleg a hulladéknak a termelési-fogyasztási körfolyamatban tartását; o a legkisebb tömegű és térfogatú hulladékot és szennyező anyagot eredményező termékek előállítását; o a hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltását. A hulladékban rejlő anyag és energia hasznosítása érdekében törekedni kell a hulladék legnagyobb arányú ismételt felhasználására, a nyersanyagoknak hulladékkal történő helyettesítésére, valamint - ha ezek Paks, 2008. március 14. 16
nem megoldhatóak - a hulladék energiahordozóként való felhasználására. A keletkezett hulladékot, ha az ökológiailag előnyös, műszakilag lehetséges és gazdaságilag megalapozott, hasznosítani kell. Amennyiben a hasznosítás gazdasági és technológiai feltételei adottak, a hulladékot a hasznosítás elősegítése érdekében a hasznosítási lehetőségeknek megfelelően elkülönítve kell gyűjteni (szelektív hulladékgyűjtés). Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására vagy energiahordozóként való felhasználására a műszaki, illetőleg gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak. A törvény tartalmazza továbbá a gyártóra, forgalmazóra, fogyasztóra, hulladék termelőjére vonatkozó, hulladékokkal kapcsolatos kötelezettségeket. Rendelkezik a hulladékkezelés, hulladékgyűjtés, hulladékszállítás, hulladékhasznosítás és a hulladékártalmatlanítás szabályairól. A törvény szerint a települési önkormányzatok kötelezettsége a hulladékkezelési közszolgáltatás megszervezése és fenntartása. A közszolgáltatás kiterjed: a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött települési szilárd hulladék elhelyezés céljából történő rendszeres elszállítására; a települési hulladék ártalmatlanítását szolgáló létesítmény létesítésére és működtetésére; kiterjedhet begyűjtőhelyek (hulladékgyűjtő udvarok, átrakóállomások, gyűjtőpontok), előkezelő és hasznosító (válogató, komposztáló stb.) telepek létesítésére és működtetésére is; a települési önkormányzat a helyi feltételekhez igazodva, rendeletében előírhatja a települési szilárd hulladék egyes összetevőinek szelektív gyűjtését, közszolgáltatás keretében történő begyűjtését, illetőleg meghatározhatja az erre vonatkozó részletes szabályokat. A települési önkormányzatok a hulladékgazdálkodási feladataik ellátása érdekében, a törvény céljainak és alapelveinek figyelembevételével együttmű Paks, 2008. március 14. 17
ködnek egymással. Együttműködésük tartalmát és feltételeit együttműködési vagy a társulási törvény szerinti társulási szerződésben állapítják meg. Hulladékgazdálkodási tervek A törvény határozta meg a hulladékgazdálkodás stratégiai tervezésének szintjeit is: Országos Hulladékgazdálkodási Terv, Területi hulladékgazdálkodási tervek az ország 7 régiójára, és Helyi hulladékgazdálkodási tervek. A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. Rendelet A rendelet hatálya a települési hulladékra, és a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységre, szolgáltatásra terjed ki. A rendelet alkalmazásában települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységnek minősül a települési hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása; valamint a települési hulladékkezelő létesítmény üzemeltetése. A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének általános előírásai A települési hulladék gyűjtése és tárolása csak zártan, gyűjtőedényben, illetve más edényzetben vagy ideiglenes tárolásra szolgáló berendezésben történhet, a további kezelésnek megfelelő módon elkülönítve. A hulladékkezelőnek nyilvántartást kell vezetnie a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységéről a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló külön jogszabály előírásai szerint. A hulladékkezelő tevékenység eszközeit - kivéve a szilárd hulladék gyűjtő, tároló edényzetet - kizárólag az engedélyezett telephelyen szabad tárolni. Települési hulladék - folyékony hulladék esetében ártalmatlanító telepen, szilárd hulladék esetében hulladéklerakón történő - jogszabályban előírt követelményeknek megfelelő lerakására akkor kerülhet sor, ha a hulladékot kezelték fizikai, termikus, kémiai vagy biológiai eljárásokkal, tulajdonságainak Paks, 2008. március 14. 18
olyan megváltozása érdekében, amely a hulladék mennyiségének vagy környezetre gyakorolt hatásának csökkenését eredményezi. A biogáz keletkezéssel járó hulladékkezelési eljárások során gondoskodni kell a keletkező gázok összegyűjtéséről és a levegőtisztaság-védelmi előírásoknak megfelelő kezeléséről. A települési hulladékkezelés végzéséhez szükséges egyes hulladékkezelő létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól külön jogszabály rendelkezik. A települési szilárd hulladékra vonatkozó szabályok Az elkülönített (szelektív) hulladék begyűjtését az erre feljogosított szervezetnek úgy kell megszerveznie, hogy az elősegítse a hulladék összetevők újrafeldolgozását vagy visszanyerését, illetőleg energetikai hasznosítását, vagy ártalmatlanítását. Az elkülönített hulladék begyűjtése feltételeinek biztosítása érdekében házhoz menő begyűjtőjáratot, hulladékgyűjtő udvart, gyűjtőszigetet kel kialakítani. A hulladékgyűjtő udvarban begyűjthetők a települési szilárd hulladék hasznosítható, valamint veszélyes hulladék összetevői. A hulladékgyűjtő szigeten csak a települési szilárd hulladék hasznosítható összetevőinek begyűjtése történhet. A begyűjtő járat eszközeinek alkalmasnak kell lennie a tervezett hasznosítható, illetőleg veszélyes hulladék összetevők begyűjtésére. A begyűjtő járat működtetéséhez a környezetvédelmi hatóság begyűjtésre és szállításra vonatkozó hulladékkezelési engedélye szükséges. A begyűjtött települési szilárd hulladék előkezelése, hasznosításának vagy ártalmatlanításának elősegítése érdekében - a hulladék környezeti kockázatát csökkentő - kezelést csak engedéllyel rendelkező telephelyen szabad végezni. A települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet A rendelet hatálya a hulladékgyűjtő sziget (gyűjtősziget), a hulladékgyűjtő udvar (hulladékudvar), valamint a válogatómű létesítésével, kialakításával és üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységekre terjed ki. Paks, 2008. március 14. 19
A hulladékgyűjtő udvar és a válogatómű létesítése külön jogszabály alapján telepengedély köteles tevékenység. A hulladékgyűjtő udvar és a válogatómű létesítésének engedélyezése során rendelkezni kell a létesítmény felhagyása utáni esetleges kárelhárításáról és környezeti rehabilitációjáról. Működésüket üzemeltetési szabályzatban kell rögzíteni. A hulladékgyűjtő sziget A hulladékgyűjtő sziget kialakításakor az alábbi követelményeknek kell eleget tenni: szabványos vagy erre a célra gyártott speciális edényzettel kell ellátni, minimálisan három hasznosítható hulladék-összetevő elkülönített begyűjtését kell lehetővé tenni; elhelyezése történhet közterületen, lakóövezetben, kereskedelmi egységek közelében úgy, hogy alkalmas legyen a gyalogosan történő megközelítésre; a kihelyezett edényzet zárható, bedobó nyílással ellátott, a gyűjtő járműhöz illesztett rendszerű legyen. Gyűjtősziget akkor alakítható ki, ha az ott begyűjtött hulladékok további kezelésre történő átvétele biztosított. A hulladékgyűjtő udvar A hulladékgyűjtő udvar létesíthető az elkülönítetten gyűjtött települési szilárd hulladék, valamint a külön jogszabály szerinti veszélyes hulladék átvételére, a begyűjtött hulladék rendszeres elszállításig történő szelektív tárolására, a begyűjtött hulladék további kezelésre történő átadására. Hulladékgyűjtő udvar létesítésénél a hulladékbegyűjtésre vonatkozó általános szabályokon túl a következő szempontokat kell figyelembe venni: a településszerkezet, ezen belül a beépítettség aránya, az ellátandó lakosságszám és népsűrűség, az udvar közlekedési kapcsolata, illetve infrastrukturális igénye; a lakosság által elfogadható ráhordási távolság; Paks, 2008. március 14. 20
a begyűjtendő hulladékok köre; a begyűjtendő hulladékok mennyisége összetevők szerint; a kötelező közszolgáltatás és a begyűjtési rendszer kapcsolata, kialakítási feltételei; a begyűjtött hulladékok további kezelésének érdekében történő műveletek megvalósíthatósága; a hulladékhasznosítás lehetőségei; a hulladékgyűjtő udvar és az ártalmatlanító hely kapcsolata; gazdaságossági szempontok. A hulladékgyűjtő udvarban a következő hulladékfajták gyűjthetők: a települési szilárd hulladék hasznosítható összetevői, nagydarabos hulladék (lom), a lakosságnál keletkező veszélyes hulladék, nem lakosságtól származó kis mennyiségű veszélyes hulladék, a lakosságnál keletkező 1 m3-t meg nem haladó építési, bontási hulladék. A jogszabályban meghatározott hulladékokon túl a hulladékudvarban begyűjthető hulladékok fajtáját és mennyiségét a településen keletkező hulladék vizsgálati elemzés szerinti elemzéséből kell meghatározni. A hulladékgyűjtő udvart körül kell keríteni, és őrizni kell. A hulladékgyűjtő udvar minimális helyszükséglete az elhelyezni kívánt edények alapterületének tízszerese, de legalább 400 m2. A válogatómű A válogatómű a települési szilárd hulladék előkezelésére szolgáló létesítmény, ahol az egyes hulladék-összetevők elkülönített gyűjtését követően a hasznosítható összetevők további válogatását végzik. Nem kezelhető válogatóműben bomló szervesanyagtartalmú és vegyesen gyűjtött települési szilárd hulladék. A válogatást követően hasznosításra nem kerülő hulladék ártalmatlanításáról gondoskodni kell. A válogatómű működ Paks, 2008. március 14. 21
tetését végző vállalkozásnál minden esetben környezetvédelmi megbízott alkalmazása szükséges. A válogatóművek telepítésénél a helyszín kiválasztása során előnyben kell részesíteni azokat a regionális központokat - jellemzően a sűrűn lakott és erősen iparosodott területeket -, ahol koncentráltan nagy mennyiségű és viszonylag alacsony szennyezettségű hasznosítható hulladék keletkezik. A szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakosok számát figyelembe véve legalább 100 000 lakost ellátó területen létesíthető válogatómű. A telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről szóló 80/1999. (VI. 11.) Kormány rendelet A rendelet hatálya kiterjed jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra, természetes személyekre (egyéni vállalkozókra, bedolgozókra), bérmunkát, illetve aktív feldolgozást végzőkre, valamint a külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepeire, amelyek a rendelet mellékletében felsorolt olyan ipari, szolgáltató, raktározási tevékenységet folytatnak, ahol a felhasznált és a technológia során keletkezett anyagok, illetőleg üzemeltetett berendezések miatt a végzett munkafolyamatok következményeként egészségártalom, tűz- és robbanásveszély, vagy zavaró környezeti hatásuk miatt levegő-, víz-, talajszennyezés, zajhatás léphet fel. A rendelet mellékletében szereplő tevékenységek TEÁOR száma alapján a 90.02 Hulladékgyűjtés, - kezelés is telepengedély köteles tevékenységnek számít. A telepengedélyt a telep fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől kell kérni. Új telep létesítése, vagy a telepengedéllyel rendelkező telepen folytatott tevékenységi kör bővítése, megváltoztatása vagy módosítása esetén az új telep használatba vételét (építési tevékenység végzése esetén a használatbavételi engedélyezési eljárást követően), illetve a tevékenységi kör bővítésével, megváltoztatásával, módosításával járó tevékenység megkezdését megelőzően kell a telepengedélyt kérni. A települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 242/2000. (XII. 23.) Kormány rendelet A rendelet célja a hulladékgazdálkodás országos és helyi feladatainak hatékony ellátását elősegítő települési hulladékkezelési közszolgáltatás díjának megállapítására vonatkozó részletes szakmai követelmények meghatározása. Paks, 2008. március 14. 22
Az önkormányzat képviselő-testülete rendeletében külön-külön határozza meg az általa szervezett, a települési szilárd, illetve folyékony hulladék kezelésére irányuló közszolgáltatás díját, melyet a rendeletében meghatározott közszolgáltatással arányosan állapít meg. A települési hulladék kezelésére irányuló közszolgáltatás díjmegállapításának ki kell terjednie a közszolgáltatás teljesítésének gyakoriságára és módjára, a teljesítés helyének, a díjfizetési feltételeknek és módoknak a megállapítására. A közszolgáltatás díját úgy kell meghatározni, hogy a tartós működéshez szükséges nyereség fedezetének, illetve az indokolt költségek és ráfordítások megtérülésének biztosítására alkalmas legyen és ösztönözzön a közszolgáltatás biztonságos és legkisebb költségű ellátására, a közszolgáltató kapacitásának hatékony kihasználására, valamint a hulladékkeletkezés csökkentésére és a hatékony hulladékgazdálkodásra. Indokolt költségnek és ráfordításnak minősül a hulladékártalmatlanító létesítménynek a közszolgáltatással kapcsolatos üzemeltetési és karbantartási költségei és ráfordításai, a környezetvédelmi kiadások és ráfordítások, valamint a közszolgáltatás körében működtetett létesítmények utógondozásának és monitorozásának a díjfizetési időszakra vetített költsége. A tartós működéshez szükséges nyereségnek minősül a közszolgáltatás teljesítése során - az elvonásokra, támogatásokra és a szolgáltatás jellegére tekintettel az adott önkormányzattal egyeztetett mértéket meg nem haladó - képzett nyereség, amely biztosítja az indokolt fejlesztések (bővítések, rekonstrukciók) forrását, illetve az indokolt befektetések megtérülését. Közszolgáltatási díjcsökkentő tényezőként kell figyelembe venni a közszolgáltatás teljesítéséhez biztosított, a költségek ellentételezésére kapott, költségvetési, illetőleg önkormányzati támogatást, a közszolgáltatás teljesítése folyamatában keletkező melléktermékek (pl. biogáz, komposzt), valamint a szelektíven begyűjtött hulladékok hasznosításából vagy hasznosítás céljára történő átadásból származó bevételt. A szelektív gyűjtésben résztvevőnek - a hulladéknak a begyűjtőhelyen (pl. hulladékgyűjtő udvar, gyűjtőpont) történő átadásáért - díj nem számítható fel. Az egységnyi díjtétel: a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás esetén a gyűjtőedényzet egyszeri ürítési díja, illetve az elszállításra átvett hulladék tömeg vagy térfogat szerint meghatározott díja. Az egységnyi díjtételek tartalmazzák: a települési szilárd hulladék esetében a hulladék be Paks, 2008. március 14. 23
gyűjtésének, szállításának, szelektív gyűjtésének és az utógondozásra, illetve monitorozásra is kiterjedő ártalmatlanításának költségeit. A fizetendő közszolgáltatási díj: a települési szilárd hulladék esetében az egységnyi díjtétel és az ürítések mennyiségének, illetve gyakoriságának a szorzata. A közszolgáltató köteles a közszolgáltatási díj megállapítása érdekében díjkalkulációt készíteni. A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Kormány rendelet A rendelet hatálya kiterjed: a veszélyes hulladékokra; a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységekre; minden természetes és jogi személyre, jogi személyiség nélküli szervezetre, ha veszélyes hulladék birtokosa, illetve veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységet folytat. Veszélyes hulladéknak minősülnek: a külön rendelet szerinti hulladékjegyzékben szereplő veszélyes hulladékok, a Hgt. 2. számú mellékletében meghatározott veszélyességi jellemzők bármelyikével bizonyítottan rendelkező hulladékok. A veszélyes hulladékok kezelésének általános szabályai Minden tevékenységet, amelynek végzése során veszélyes hulladék keletkezik, úgy kell megtervezni és végezni, hogy a veszélyes hulladék mennyisége, illetve veszélyessége a lehető legkisebb legyen, hasznosítását minél nagyobb mértékben segítse elő, keletkezésének, kezelésének ellenőrzése és mennyiségének meghatározása biztosítva legyen, kezelése a munka-egészségügyi és munkabiztonsági szabályok maradéktalan betartásával történjen. A veszélyes hulladékra vonatkozó hulladékgazdálkodási feladatokat az általános hulladékgazdálkodási terveken belül kell érvényesíteni. A települési hulladékgazdálkodási tervnek tartalmaznia kell a háztartásokból származó veszélyes hulladékok szelektív gyűjtésének és kezelésének lehetőségeit (speciális gyűjtőhelyek, hulladékgyűjtő udvar stb.). A veszélyes hulladékok gyűjtése, begyűjtése és tárolása A háztartásokban keletkező veszélyes hulladék gyűjtésére, illetve más forrásból származó, kis mennyiségben keletkező veszélyes hulladék gyűjtésére hulladékgyűjtő udvar üzemeltethető. A hulladék birtokosa kizárólag abban Paks, 2008. március 14. 24
az esetben veheti igénybe a hulladékgyűjtő udvart gyűjtés céljára, ha évente legfeljebb összesen 500 kg veszélyes hulladéka keletkezik. A hulladékgyűjtő udvar üzemeltetője köteles az összegyűjtött veszélyes hulladékot engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek átadni. A veszélyes hulladék az átvétel időpontjától számított 1 éven túl a hulladékgyűjtő udvaron nem tartható. Szállítás: A veszélyes hulladékok szállítása és begyűjtése csak a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség tevékenységi engedélyével végezhető. Előkezelés: A veszélyes hulladék előkezelése a kezelés elválaszthatatlan része, önálló műveletként nem végezhető. A veszélyes hulladék termelője saját veszélyes hulladékának előkezelését külön engedély nélkül végezheti. Előkezelést egyéb esetekben csak a hulladékkezelő végezhet. Hasznosítás: Hasznosítás csak a hasznosító létesítmény helye szerint illetékes környezetvédelmi felügyelőség engedélye alapján végezhető. A veszélyes hulladék hasznosítása olyan kezelési tevékenység, melynek révén a kezelésnek alávetett veszélyes hulladékot alapanyaggá, illetve alapanyagból előállított termékkel egyenértékű termékké alakítják át. Hasznosításnak minősül a veszélyes hulladék környezetvédelmi szempontból biztonságosan végzett égetése során keletkezett hő felhasználása is. Ártalmatlanítás Ártalmatlanításnak minősül a hulladék összetétele alapján a veszélyeshulladék-lerakó telepen végzett végleges lerakás, vagy a kémiai eljárásokkal, ezen belül: égetéssel vagy más termikus eljárással, különböző fizikai-kémiai eljárásokkal, biológiai eljárásokkal történő ártalmatlanítás. A fizikai-kémiai, valamint a biológiai eljárásokkal történő ártalmatlanítás megvalósításának feltételeit az illetékes környezetvédelmi felügyelőség állapítja meg engedélyében. Az égetéssel, illetve a lerakással történő ártalmatlanítás részletes szabályait külön jogszabályok határozzák meg. Paks, 2008. március 14. 25
Technológiaminősítés: A veszélyes hulladék kezelési technológiájának alkalmazója kérheti az országban már alkalmazott, illetve az eddig még nem alkalmazott új technológiának és a technológiához kapcsolódó egyes berendezések, valamint a velük végzett műveletek környezetvédelmi minősítését az adott technológiának az országban bárhol történő alkalmazása céljából. A csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Kormány rendelet A rendelet hatálya kiterjed az ország területén forgalmazott termék csomagolására és a csomagolási hulladékra, azokra a természetes személyekre, jogi személyekre és gazdálkodó szervezetekre, amelyeknél a csomagolás előállítása történik, csomagolási hulladék keletkezik, vagy amelyek csomagolási hulladékkal kapcsolatos tevékenységet folytatnak. A csomagolási hulladék kezelésére vonatkozó előírások A Hgt. 56. -ának (8) bekezdésében meghatározott hasznosítási arány teljesítése érdekében a csomagolási hulladék elkülönített visszavételét, valamint újrahasználatát, hasznosítását a gyártónak, illetve - külön jogszabály alapján - a forgalmazónak kell biztosítania. A gyártó, illetve a forgalmazó a kötelezettségét saját maga teljesíti, vagy hasznosításra erre engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek átadással teljesítheti, illetve az arra alkalmas csomagolás újrahasználatát biztosítja. A hasznosítási díj megállapítása A koordináló szervezet a csomagolási hulladék hasznosítására vonatkozó, valamint adatszolgáltatási kötelezettségének körében, rendszeres időközönként megállapítja a különböző csomagolásfajtákra vonatkozó hasznosítási díj mértékét és számításának módját. A hasznosítási díj mértékét, számításának módját, megállapításának időpontját és a szervezethez való csatlakozás feltételeit a koordináló szervezet a Főfelügyelőségnek bejelenti. A koordináló szervezet által megállapított hasznosítási díj egy, de legfeljebb két évre alkalmazható. 1. számú melléklet a 94/2002. (V. 5.) Kormány rendelethez Általános követelmények a csomagolás összetételére, valamint újrafelhasználható és újrahasznosítható (ideértve anyagában hasznosítható) jellegére vonatkozó lényegi követelmények Paks, 2008. március 14. 26
Az anyagában történő hasznosítás: a csomagolást úgy kell előállítani, hogy a piacképes termékek gyártása során felhasznált anyagok bizonyos súlyszázalékának visszaforgatását lehetővé tegyék. E százalékos arány megállapítása azon anyagtípustól függően változhat, amelyből a csomagolás összetevődik. Az energia-visszanyerés formájában hasznosítható csomagolás: az energia-visszanyerés céljából feldolgozott csomagolási hulladéknak minimális alsó fűtőértékkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy lehetővé tegye az energia visszanyerés optimalizálását. A komposztálás formájában hasznosítható csomagolás: a komposztálás céljából feldolgozott csomagolási hulladéknak olyan biológiai úton lebontható jelleggel kell rendelkeznie, hogy az ne akadályozza az elkülönített begyűjtést és azt a komposztálási eljárást vagy tevékenységet, amelynek azt alávetik. Biológiai úton lebontható csomagolás: a biológiai úton lebontható csomagolásnak olyan összetétellel kell rendelkeznie, hogy képes legyen fizikai, kémiai, termikus vagy biológiai bomlásra úgy, hogy a levegő jelenlétében végső soron szén-dioxiddá, biomasszává, vízzé vagy levegő kizárása mellett elsősorban metánná bomoljon. A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Kormány rendelet A hulladék termelője, birtokosa és kezelője - a szállító kivételével - telephelyenként naprakész nyilvántartást vezet a tevékenysége során képződő, vagy egyéb módon birtokába jutott, valamint a mástól átvett és az általa kezelt, illetve másnak átadott, a hulladékok jegyzékéről szóló külön jogszabály szerint kódszámmal és megnevezéssel azonosított hulladék mennyiségéről és összetételéről. A telephelyi nyilvántartás tartalmazza az 1. számú mellékletben meghatározottakon kívül a külön jogszabályban az adott hulladékra vonatkozó hulladékgazdálkodási tevékenységhez kapcsolódó adatot. A nyilvántartás tartalmazza a telephelyre bemenő és onnan kimenő anyagok és hulladékok anyagforgalmi egyenlegét. Rendszeres adatszolgáltatásra telephelyenként - a szállító kivételével - a hulladék kezelője, továbbá az a termelő kötelezett, amely esetében a gazdál Paks, 2008. március 14. 27