11 A hegyvdék erdô A hegyvdék erdô A hegyvdék erdô övekre oszlk. Mnden egyes övben más fafajok találhatók. A tengersznt felett magasságtól és a lejtôk észak/dél fekvésétôl függ, hogy melyk övben mlyen faj helyezkedk el. - Középmagasan a jegenyefenyô, a bükkfa, a lucfenyô és a vörösfenyô. - Egy sznttel feljebb újra bükkfákat találunk juharfákkal és lucfenyôkkel. - Feljebb a lucfenyô az uralkodó faj. A törpefenyô és a havas crbolyafenyô szntén jól megél lyen körülmények között. - Végül magasan a hegy fenyô, amely szntén jól vsel a zord körülményeket, cserje méretben nô. - Ennél magasabban nncsenek fák, csupán szklás és havas rétek. Az elôforduló pontos fafajokat a földrajz hely határozza meg. A magas hegyvdék erdôket nehéz kereskedelm célra hasznosítan. Alapvetô szerepük, hogy megóvják a talajt az erózótól* és csökkentsék a lavnaveszélyt. Hegyvdék erdô Jegenyefenyô vagy lucfenyô? A jegenyefenyô és a lucfenyô nagyon hasonlítanak. Mndkettôt azért nevelk, hogy karácsonyfaként árusíthassák ôket. Íme néhány sajátosság, amelyek segítségével megkülönböztetheted ôket: a jegenyefenyô kérge szürke és sma, míg a lucfenyô kérge vöröses színû és érdes tapntású; a lucfenyô levele hegyesek és az ágon körben nônek, míg a jegenyefenyô tûlevele lekerekítettek és laposak; a lucfenyô toboza lefelé lógnak, a föld felé tekntenek, míg a jegenyefenyô toboza a faágakon felfelé tekntve helyezkednek el, és csak a pkkelyek hullnak le, míg a toboz közepe a faágon marad. Tehát lucfenyô-tobozokat gyûjthetünk, de jegenyefenyô-tobozokat nem! A lucfenyô toboza lelóg, és a tûlevelek az ágon körben nônek A jegenyefenyô toboza felfelé áll, és tûlevele laposak Messz tájak fá Az erdészek olykor olyan fafajokat ültetnek, amelyek más földrészrôl származnak, és amelyek gyorsabban érk el a ktermelésre érett kort. Ez nyereségesebbé tesz az erdôt. A duglászfenyô olyan nytvatermô, amely eredetleg Amerkából származk, és amely ma sok európa erdôben megtalálható. Könnyen felsmerhetô puha tûlevelerôl, amelyek szétmorzsolva ctromllatúak. A duglászfenyô faanyagát már 60 év után fel lehet használn, ellentétben az európa fenyôkével, mert ezeknek a fáknak 100-150 évg s növekedne kell, mre megérnek a hasznosításra. Az amerka vöröstölgy egy újabb példa a nem ôshonos fafajokra, amelyeket Európába hoztak. Ez a lombhullató fa ugyanakkorára nô meg 80 év alatt, mnt az európa kocsánytalan és kocsányos tölgy 200-250 év alatt! Azonban a két fa mnôsége gen különbözô. Az amerka vöröstölgyet soha nem használják boroshordók készítésére.
12 A medterrán erdô Sekély termôtalaj, nagyon száraz nyarak, enyhe telek és erôs tûzveszély jellemz a medterrán erdôket. Nézzük, mely fafajok kedvelk legjobban a napsütést! Dél-Európa fá A tengerpart fenyô egy nagyon gyakor fafajta a medterrán vdékeken. Mnd a tengerparton, mnd a medterrán hegységekben egészen 500 méteres magasságg megtalálható. Nem kedvel a fagyot. A paratölgy a másodk legelterjedtebb fafaj a medterrán területeken. Ez egy, a lombhullatók csoportjába tartozó örökzöld fa, vagys több évg megtartja a levelet. Ennek a fának a kérgébôl készítk a dugókat, amt az üvegek szájába dugunk! Portugála a vlág vezetô parafatermelôje. Az apró, szívós levelû magyaltölgy szntén jól tûr Dél-Európa száraz nyarat. A cédrus és az Aleppo fenyô két újabb példa a medterrán fafajokra. Természetesen a medterrán övben sok olajfa található, de ezek termesztett fák, nem vadon nônek (lásd 3. füzet). Az eukalptuszt, amely eredetleg Ausztrálából származk, a XIX. század végén hozták be Európába. Az eukalptuszfa gyorsan növekszk, és gyorsan termel a faanyagot s. Mvel sok vzet gényel a fejlôdéshez, gyakran mocsaras területekre ültetk. A medterrán országok hegységeben élô fáknak jól kell alkalmazkodnuk az ottan éghajlathoz s. Az Aleppo fenyôhöz hasonló fajok gyakorak. Magyaltölgyerdô Mre használják a fát? A tengerpart fenyôbôl ktermelt fát különbözô módokon hasznosítják: - Mnden olyan farönkbôl, amelyk elég vastag, deszkákat és gerendákat készítenek. A különösen szép farönköket lehántják, hogy furnért* készítsenek belôle, amt aztán bútorkészítésre, esetleg falburkolásra használnak fel. - A fa több részébôl, így az ágakból és számos ksebb farönkbôl csomagolópapírt, lletve kartonpapírt készítenek. - Egy másk, egyre népszerûbb felhasználás az áruszállításra használt raklapok gyártása. Az eukalptuszfát kzárólag papírgyártásra használják fel. Ez a fafaj lát el mnket különleges papírfajtákkal, amlyen például a fénymásolópapír és a vécépapír. Fûrészmalomban feldarabolt deszkák
13 Gyantaelôállítás Észrevetted már amkor az erdôben sétáltál, hogy a letört fenyôágak végébôl valam ragadós anyag csöpög k? Foltot hagy a kezeden és a ruhádon! Ezt az anyagot hívják gyantának ne keverjük össze a fanedvvel*. A fanedv az a tápláló folyadék, am a növény mnden egyes részén véggáramlk. A gyanta ezzel szemben olyan anyag, am természetes módon termelôdk egyes fafajok kérge alatt, nevezetesen a nytvatermôknél. A gyantát ma s használják lakk-, ragasztó- és tsztítószer-gyártásra. Az erdész lehánt egy ks részt a fa kérgébôl, és egy tartályt helyez alá, ambe a gyanta lassan bele fog csorogn. Az parban a gyantát egyre nkább vegyszerekkel helyettesítk. A tengerpart fenyôt a gyantája matt termesztk Az erdô és a méhek A Dél-Európa országaban élô fák nagy baráta a méheknek, amelyek a fák vrágaból gyûjtk be a nektárt, hogy mézet készítsenek belôle. A medterrán vdékeken változatos cserje- és aljnövényzet él, mnt például kakukkfû, rozmarng és levendula. A medterrán erdôkben mndg rengeteg vrágban gyönyörködhetünk. Mvel a medterrán telek gen enyhék, az ott élô méhek majdnem egész évben gyûjthetk a nektárt. A medterrán országokban a méhészet szoros kapcsolatban áll az erdôvel. Méhkasok az erdôben A tûz az erdô elsô számú ellensége Nyáron a medterrán erdôk nagyon kszolgáltatottak. Az aljnövényzetet alkotó fû nagyon kszárad, és a legapróbb szkra s hatalmas tüzet okozhat. A szél segít a lángok gyors terjedését, és egész erdôk pusztulhatnak el. A medterrán területeken a tûz az erdôpusztulás legfôbb oka, gyakran balesetek, de olykor vandalzmus következményeként. Régen a medterrán országokban élô gazdák leégették a mezôkön a kszáradt füvet, hogy gyorsabban knôhessen a frss fû, amvel az állatok táplálkoznak. Ha azonban erdô van a közelben, nagyon elôvgyázatosnak kell lenn, mkor ezt a technkát alkalmazzuk, nehogy egyetlen fa s lángra kapjon. Ez a technka kezd kveszn a legtöbb medterrán vdéken. Egy erdô, amelyet tûz pusztít el, nagyjából száz év alatt nô újra. Egy tûz pusztította erdô A dél llata Számos medterrán aljnövény termel erôsen aromás anyagokat. Édes llatokkal borítják be az erdôt a természetes folyadékoknak köszönhetôen, amelyek a levelekben és szárakban vannak elrejtve. Ahhoz, hogy érezzük ezeket a medterrán llatokat, csak morzsoljunk szét egy marokny kakukkfüvet, kert zsályát, rozmarngot vagy mrtuszt. Néhányat ezek közül, úgy, mnt a rozmarngot és a kakukkfüvet, használjuk fôzésnél, míg másokat, mnt például a levendulát és mrtuszt leves-, lletve parfümkészítéshez használunk.
14 A tölgyfa hosszú története Gyakran állítják, hogy az erdészek sosem látják meg munkájuk gyümölcsét. Pontosan ez a helyzet a tölgyfával. Több mnt két évszázad telhet el az erdôtelepítés és a felnôtt fa ktermelése között. Fedezzük fel a francaország tölgyerdô történetét. A tölgyfa Egy tölgyfa 500-1000 évg s élhet. Azonban az erdészek körülbelül 250 éve azért termelk, hogy eladhassák a faanyagot. Egy túl sokág életben hagyott, a végleges méretét elért fa haszontalanná válk, mvel a fatermelés rátája lelassul. Sôt, mnél dôsebb egy fa, annál kevésbé ellenálló az extrém dôjárás körülményekkel, például a vharokkal szemben. Tölgyfaanyag A tölgy nagyon jó mnôségû faanyag. Jó áron értékesítk az asztalosoknak és ácsoknak. Szép tölgyfalapokat gyártanak belôle, amelyekbôl elegáns bútorokat készítenek. A tölgyfarönköt s felhasználhatják furnérgyártásra*. A kádárok között s smert a tölgyerdô a jó mnôségû faanyagukról. (lásd 16-17. oldal) Egy erdész felnôtt tölgyfát vág k Élet a tölgyerdôben A tölgyerdôk többnyre természetes módon megújulnak, azaz a felnôtt fák makkot termelnek, am a földre hullva kcsírázk, és új erdôt hoz létre. A fáknak elegendô helyre és fényre van szükségük a növekedéshez. Az elsô 10 év alatt az erdész fgyelemmel kísér a fatal fák növekedését, és eltávolítja azokat a szederbokrokat, vagy más növényeket, amelyek túl sok helyet foglalnak el. Csírázó makkok Tölgymagoncok
15 Magasság (méter) 30 20 10 0 10 25 50 75 180 Csemeteerdô Sûrûbb csemetetermés szakasz szakasz Csemete Sudaras Magas erdô 50 000 10 000 1 000 100 Kor (évek) Fák száma hektáronként A fatal erdô Az ültetéstôl számítva durván 25 év múlva lesznek az erdôben 3-4 méter magas fatal tölgyfák. Hektáronként megközelítôleg 10 000 fa található. Az erdésznek fgyelne kell, hogy kvágja a beteg vagy deformálódott fákat, vagy az olyan fákat, amelyek egyszerûen gátolják a több fa növekedését. Égmeszelôk! Ezután az erdôt 50 évg hagyják fejlôdn. Ekkor hektáronként 1000 fa lesz, amelyek egyenként elérk a 20 méteres magasságot. Néhány fát kvágnak, hogy elég hely legyen a legszebb példányoknak a tovább növekedéshez. Az ebben a szakaszban kvágott fákat asztalosok hasznosítják, vagy tûzfaként értékesítk. A felnôtt erdô Azokat a fákat, amelyek gátolják a legktûnôbb fák növekedését (amelyekbôl a legjobb faanyag készül), kvágják és eladják az ácsoknak, vagy az építôparnak, lletve a kádárok hasznosítják. Az ágakból lesz a tûzfa. Mostanra két évszázad telt el. Ekkorra mntegy 100 jó mnôségû fát találunk hektáronként, egyenként megközelítôleg 25 méter magasakat. És az ezekkel a fákkal foglalkozó erdészek teljesen mások! A megmaradt fákat felaprítják, és fokozatosan több fény ér a talajt. Ez serkent az új makkok kcsírázását, és az új csemeték fejlôdését. És az erdô története kezdôdk elölrôl. Tölgyerdô
16 A fa hasznosítás módja Ipar faanyag Az par faanyag a farönk legjobb részebôl készített faanyag. Vadcseresznyefából, dófából és néhány juharfából, valamnt egzotkus fákból szálfát készítenek. A szálfa névvel különböztetjük meg az lyen faanyagtípust a tûzfától, vagy par fától. M az az par faanyag? A szálfa az a mnôség faanyag, ambôl a szép színû bútorokat készítjük. Szntén használják a házépítésnél, par hordó és boroshordó, hangszer és egyebek készítésére. A szálfát felhasználhatjuk térdomokként, valamnt furnérként* s. A szálfakészítéshez elôször a fûrészüzemben lehúzzák a kérget a farönkrôl. Majd a rönköt hántolják, hogy furnérlemezt készítsenek, vagy deszkákra darabolják, hogy térdomokat gyártsanak. Legvégül kszárítják. Amkor egy fát kvágnak, tele van fanedvvel, és ezért nedvedzk. Ez kedvez a gombának. A fát k kell szárítan, melôtt lakkozzák, vagy fényezk. A fát a szabadban s száríthatják, am több évg s eltarthat, vagy specáls helységekben, például kemencékben, ahol pár nap alatt kszárad a fa. Fadeszkák száradnak a szabadban Furnérozás A furnérlemez-készítésnél egy órás ceruzahegyezôvel lehántják a farönköt, hogy elérjenek egy nagyon tszta réteget. Ezt a réteget késôbb hozzáerôsítk egy bútordarabhoz, amelyet kevésbé tetszetôs fából készítettek. A lehántott rönkfából* sok furnérlemezt gyártanak. Szálfát használó parosok Az asztalos Az asztalosok készítk a bútorokat. Az Európa Unóban, valamnt külföldön termelt fafajokat használnak fel: dófát, vadcseresznyefát, szlfát, juharfát. Olykor rtka fafajokat s felhasználnak, mnt például a tkfa és a rózsafa. Ezeknek nagyon fnom rostjuk van (ez a fa erezete), amt könnyû csszoln. A bútor felülete így fényes és sma lesz. Ezek azok a tulajdonságok, amelyek egy ruhásszekrényt, fókos szekrényt, vagy egy ízléses íróasztalt jellemeznek. Az asztalosok térdomot és furnérlemezt* s használnak. A fûrészmalmokat egyre nkább automatzálják. Ez bztonságosabbá tesz a munkát
17 A fa hasznosítás módja Az ács Az ácsok ajtók és ablakkeretek, valamnt lépcsôk készítéséhez használják a fát. A koporsót s az ács készít. Van köztük, ak bútorokat s készít, de ôk közönségesebb fákat használnak, mnt az asztalosok, mnt például az erde fenyô és a jegenyefenyô, vagy olyan lombhullató fákat, mnt a tölgy vagy a bükkfa. A kádár A kádárok készítk és javítják a boroshordókat, fahordókat, fából készült kerek tartályokat. A boroshordókat, amelyeknek vízhatlannak kell lennük, a tölgy kemény fájából gyártják. A hordókészítés gaz mûvészet. A boroshordót tölgyfából készítk, mvel az ízesít a bort, valamnt a csersav, amely a hordó fájában található, beoldódk a hordóban tárolt borba. Az asztalos bútort készít Tölgyfahordók A hangszerkészítô A hangszerkészítôk, akk a húros hangszerekre specalzálódtak, mnt például a hegedû, a cselló és a nagybôgô, szntén használnak fát a munkájukhoz. Ezen hangszerek rezonancadobozanak készítéséhez lucfenyôt és juharfát használnak. A hangszerek más részehez egzotkus fákat használnak fel, például rózsafát és ébenfát, míg a vonót a pernambouc nevû brazíla fából készítk. Egy-egy hegedû több mnt 60 különálló darabból tevôdk össze. Egy zongora elkészítéséhez a hangszerkészítô erde fenyôt, bükkfát, ctromfát, a külsô részhez pedg furnérlemezt* használ fel. Egyetlen zongorához 2 négyzetméter fa szükséges! Építés fa Ezt a típusú fát házak építésénél használják, pontosabban a tetôszerkezetnél, a ház keretéhez, amhez a betont öntk, lletve a falak és a mennyezet vázszerkezetéhez. A farönköket és a nagyobb ágakat méretre vágják, hogy az építkezésben felhasználhassák, de nem gyalulják le ôket, mvel erre nncs szükség. A hegedûkészítés nagyon precíz munka A skandnáv országokban sok házat építenek teljes egészében fából. A fa véd a hdeg és a zajok ellen. Talán gaz a skandnáv közmondás: Ha beteg vagy, menj orvoshoz, de ha nem tud rajtad segíten, költözz faházba.
18 A fa hasznosítás módja Tûzfa és par fa A fát régóta használják fûtéshez és általában energaforrásként. Az elmúlt évszázadok alatt a fát lassan felváltotta a szén, az olaj és az elektromos áram. Tûzfa A gyertyán fája adja a legnagyobb hôt égés közben. A bükkfa a másodk a sorban. A tölgyfát fôleg azért használják tûzfának, mvel a parazsa sokág ég. Egyes helyeken a nytvatermô fákat használják tûzfának. A gyanta matt a fa nagyon gyorsan felmelegszk, de nem ég sokág. Azt mondják, hogy 7 köbméter lombhullató fa vagy 10 köbméter nytvatermô fa ugyananny hôt termel, mnt 1000 lter gázolaj. A papírpar Mnd a papírt, mnd a kartont fából állítják elô. Ahhoz, hogy kndulásként fakását készítsenek, specáls gépek forgáccsá aprítják a fát, amelyeket 160 C-os folyadékba tesznek. Ezután más adalékanyagokat tesznek ehhez a péphez. Az adalékanyagoktól függôen kapnak különbözô mnôségû papírt, például újságpapírt, vécépapírt, bankjegypapírt, fénymásolópapírt, papírzsebkendôt, szalvétát, babapelenkát és egyebeket. A fát forgáccsá aprítják A faforgácsot folyadékba helyezk, hogy fapépet készítsenek belôle A papírt hatalmas gurgákon tárolják Sok papírt használunk! Töménytelen mennységû papírt használunk fel szórólapokhoz, újságokhoz, könyvekhez, magaznokhoz, fényképekhez. Pontosabban mnden európa évente 170 kg papírt használ fel. Az USA-ban ez az arány fejenként 335 kg papírt jelent évente. Az Európa Unónak mportálna kell a fát, mert nem elég nagyok az erdôk a fogyasztó gények kelégítéséhez. Gyorsan növekedô fák újraültetésével és papír-újrahasznosítással elégítk k az gényeket.