Fenntartási és üzemeltetési terv Aba Nagyközség kábeltv rendszerén Internet szolgáltatására Sárvíz Térségfejlesztõ Egyesület 8127 Aba, Béke tér 1. Tel./fax: 22 430 799 e-mail: telehaz@aba.hu Dátum: 2001-03-07
Tartalomjegyzék Általános bevezetõ 3 Összefoglaló Fejlesztési koncepció rövid összefoglalása 3 A fejlesztés általános feltételei, következményei 6 Elõnyök és potenciálok 6 A fejlesztéshez szükséges források A kábelrendszer fejlesztése 6 A szolgáltatásokhoz szükséges befektetések 7 Szervezeti terv 7 A rendszer üzemeltetésének alapkérdései 7 A rendszer középtávú fejlesztése 8 Összefüggések fejlesztési stratégiákkal 8 Tartalmi rész - részletes terv 9 Cégforma-választás a bevezetõben részletezett lehetõségekbõl 9 Szolgáltatások részletesen (termék) 9 Marketingtevékenység 11 Mûködési terv 12 Vezetõség és szervezeti felépítés 13 Cégstruktúra 14 Pénzügyi terv 14 Konkurencia elemzés 16 Értékesítési elõrejelzés 16 Készpénzforgalom 16 Növekedési lehetõségek, stratégia 17 Ajánlat 18 2
Bevezetõ Általános bevezetõ Az Internet már Magyarországon is sokféle formában elérhetõ. Az állampolgárok leggyakrabban telefonvonalon juthatnak hozzá, az OECD országai közül itt a legdrágábban. Abán lehetõségünk nyílik arra, hogy 24 órás Internet elérést biztosítsunk elérhetõ áron. Ezt technikai oldalról az önkormányzat tulajdonában levõ kábeltv rendszer teszi lehetõvé, amennyiben annak kétirányú, szélessávú koax-rendszerré való átalakítása megtörténik. Az alábbiakban a következõket vizsgáljuk:?? milyen feltételekkel lehetséges ez (anyagi, településfejlesztési, szervezeti, stb,),?? milyen elõnyökhöz juthat a település a beruházás következtében (azonnali elõnyök és potenciálok egyaránt),?? hogyan lehet a fejlesztéshez szükséges erõforrásokat (anyagi, humán stb) elõteremteni,?? milyen módon lehet és érdemes üzemeltetni az új fejlesztéseket.?? milyen lesz a rendszer fejleszthetõsége középtávon?? hogyan illeszkedik bele a település és a kistérség információs stratégiájába. Összefoglaló A fejlesztési koncepció rövid összefoglalása Az abai kábeltv rendszer jelenleg egy csillagpontos, egyirányú kábeltv hálózat, melybe a település 529 lakóháza van bekötve. Ez a szám gyakorlatilag 50%. A rendszer ilyenformán összesen 20 televíziós csatornán teszi lehetõvé adás közvetítését. A hálózat 100%-ban Aba Nagyközség Önkormányzatának tulajdona. A rendszer kétirányúvá alakítása után azonban a következõ felhasználási lehetõségekhez jutunk: 1. Összesen 40 TV csatorna 3
2. Ezen belül Internet szolgáltatás lehetõsége 3. Településen belüli Intranet számítógépes információs hálózat kialakítása 4. Más adatközvetítési lehetõség (pl. riasztórendszerek) 5. Távközlési szolgáltatások, telefon Jelenleg a kábeltv hálózatot az önkormányzat üzemelteti és egy külsõ karbantartó cég végzi a technikai jellegû feladatokat. A felsorolt változtatások azonban másfajta üzemeltetési feladatokat követelnek meg. A jövõben ezért 4 lehetséges üzemeltetési mód kínálkozik. 1. Az önkormányzat továbbra is saját maga üzemelteti az egész rendszert. Elõnye, hogy az üzemeltetés továbbra is a tulajdonos kezében összpontosul. Hátránya, hogy minden egyes üzemeltetési feladat speciális szakértelmet és plusz anyagi befektetést igényel, melyet az önkormányzat nem feltétlenül tud biztosítani. 2. Az önkormányzat bérbe adja a rendszert Így bevonható a hiányzó szakértelem, de a befektetésre kerülõ tõke ellenében aránylag hosszú távra le kell mondani a tényleges felügyeletrõl. Ezen a módon az önkormányzat nehezebben befolyásolhatja a szolgáltatások minõségét és árát. 3. A rendszer értékesítése Ezáltal olyan vagyontárgyat értékesít az önkormányzat, amelynek értékét fejlesztésekkel többszörösére lehet emelni. Ezen felül az egész rendszer további sorsába az önkormányzat befolyása minimális. A mai piaci helyzetben a hasonló méretû kábelrendszerek vonzóak lehetnek közepes méretû vállalkozások számára, amelyek a piaci fellendülés miatt további értékesítés céljára vásárolnak. Így elõfordulhat az is (és erre példák vannak másutt), hogy az értékesítés rossz feltételekkel történik, az új tulajdonos nem fejleszt, ráadásul emeli a lakosság díjait. 4. Az önkormányzat közös céget hoz létre vállalkozóval a kábeltv rendszer egyes feladatainak ellátására A helyzet hasonló az Ababusz helyzetéhez. Egyben modellként a következõ séma állítható fel: 4
- az önkormányzat céget hoz létre közösen valamely vállalkozással a feladat ellátására (elsõsorban helyi vagy Abához kötõdõ vállalkozást célszerû bevonni). A cégben 50 %-ban az önkormányzat a tulajdonos - az önkormányzat a cégbe a kábeltv rendszer adott szolgáltatása végzésének jogát viszi be, mintegy vagyoni értékû jogként (hasonlóan az Ababusz esetéhez, ahol az önkormányzat helyi koncessziós jogot birtokol) - a szolgáltatáshoz közvetlenül szükséges befektetéseket már ez a közös cég teszi meg, elsõsorban a vállalkozó fél anyagi hozzájárulásával. Ennek a cégnek érdeke lesz a nyereséges mûködtetés és fejlesztés, mert gazdasági alapokon mûködik, nem pedig költségvetési szervként. A rendszer értékének növelésében is érdekelt, ezen a két módon térül meg a befektetése. - Az önkormányzat kapcsolt elõnyöket élvezhet, melyet egy bérleti viszonynál kevésbé. - Az önkormányzat vagyona is nagyobb mértékben növekszik, mintha maga üzemeltetné vagy értékesítené a mai állapotában. - Az így létrehozott cég érdekelt abban, hogy a fejlesztéseket a település és a Sárvíz Kistérség információs stratégiájával összhangban végezze. A fenti elképzeléseket tekinthetjük modellnek, ami alapján felállítható Aba nagyközség intelligens településsé fejlesztésének infrastrukturális modellje. A Sárvíz kistérség információs fejlesztésében Aba meghatározó szerepet tölthet be. A fenti modell egészében vagy annak részei kistréségivé tehetõk, mely fejlesztéseken keresztül a Sárvíz Kistérség felé kiterjeszthetik az abai rendszert, létrehozva így egy nagyobb méretû, egységes piacú, lényegesen nagyobb értékû vagyont. Elképzelhetõ, hogy ezt a vagyont a jövõbeni, kistérségi formában már érdemes lesz értékesíteni, az önkormányzatok vagyonának értéke a fenti módon sokszorosára növekedik. 5
A fejlesztés általános feltételei, következményei Jelen fejlesztés, mely a ma is mûködõ koax-rendszert teszi kétirányúvá, semmiképpen nem tekinthetõ végleges megoldásnak. A jövõben (5-10 év) várható, hogy minden hasonló rendszer a földfelszín alá kerül, így lecsökken a meghibásodások (szakadás) száma és leesnek az üzemeltetési költségek (oszlopbérleti díjak, karbantartási költségek, ma ez a rendszer üzemeltetési költségeinek mintegy 40-50%-a). A kistérség ma még a szennyvízberuházás elõtt áll. Ennek megkezdése reálisan még legalább 2 évre tehetõ. Ezzel a beruházással együtt megvalósítható a kábelrendszerek föld alá kerülése annak a költségnek a töredékéért, mintha önállóan valósítanánk ezt meg. A föld alá kerülõ rendszer nem lehet más, mint üvegszálas. Ez a megoldás nagy adatátviteli képességet jelent, a jövõbeni adatforgalom növekedési igényt is képes ellátni 1-2 évtizedes távon belül. Amennyiben a település lakosságszáma nem növekszik jelentõsen, úgy ez a rendszer emberöltõt meghaladó ideig mûködõképes. A fejlesztésbõl következõ elõnyök és potenciálok Kialakítható a település egészét átfogó információs rendszer Megteremtõdik az Internet elérésének gyors és olcsó lehetõsége Jobb minõségû televízió szolgáltatás nyújtható (jobb képminõség, több csatorna) A rendszer potenciálisan alkalmassá válik távközlési szolgáltatásokra (telefon) Növekszik a vagyoni érték A fejlesztéshez szükséges források A fejlesztés két részre bontható. I. A kábelrendszer fejlesztése, mely a további szolgáltatások alapja Ennek költsége az 1999 végén az ORTT-hez beadott pályázat alapján hozzávetõlegesen 11 millió ft. A pályázaton ennek felét, 5,4 millió ft-ot nyert el az önkormányzat. A hiányzó 5,4 millió ft-ot feltehetõen hitelbõl kell fedezni. A beruházás mûszaki tartalma: gyakorlatilag teljes vezetékcsere és az erõsítõk cseréje. 6
II. A kábelrendszeren nyújtott szolgáltatásokhoz közvetlenül szükséges befektetések Amennyiben az 51%-ban önkormányzati tulajdonú szolgáltatás-fejlesztõ cégek koncepciója megvalósul, úgy ezeket a befektetéseket a külsõ, vállalkozó tulajdonosoknak kell megtennie a közös cégen keresztül. Az Internet és intranet szolgáltatás esetében ez hozzávetõlegesen 3 millió ft. Mûszaki tartalmat tekintve:?? bérelt vonali router (útválasztó),?? aktív kapcsolóeszközök,?? forgalom mérésére és számlázásra szolgáló eszközök,?? szerver- és tûzfalgépek, szoftverek,?? kábelmodemek. III. Humán erõforrás szervezeti terv A fejlesztések esetében azzal is kell számolni, hogy az Internet szolgáltatás és az egész rendszer szolgáltatás-fejlesztése állandó felügyeletet és szakértelmet igényel. A döntés elõtt feltétlenül kell azt vizsgálni, hogy a potenciális partnereknél megvan-e ez a szakértelem és az elképzelések egybeesnek-e az önkormányzat érdekeivel. Az Internet- intranet esetében ez a szakértelem a Teleházban, mint együttmûködni kívánó partnernél rendelkezésre áll. Az önkormányzat azt kell vizsgálnia, hogy ez az együttmûködés hogyan lehet hosszú távon is elõnyös a település számára és így megvalósítható-e ezen a téren is a teleházzal közös projekt. A rendszer üzemeltetésének alapkérdései, alapelemei A kábelrendszert a fenti koncepció szerint önkormányzati tulajdoni többségben levõ cégek üzemeltethetik, akár többen is, az üzemeltetett szolgáltatás-típus szerint. Ezeket a továbbiakban szolgáltatás-üzemeltetõknek nevezzük Hosszabb távon ezért célszerû szétbontani a rendszert:?? Általános karbantartás: az önkormányzat feladata, a szolgáltatás-üzemeltetõk pedig a szolgáltatás súlya (elfoglalt csatornák, bevétel) arányában az önkormányzat felé fizetik ennek arányos részét. 7
?? Televíziós szolgáltatás: jelenleg az önkormányzat az üzemeltetõ, de akár kiadható a jövõben ez is. Nem biztos, hogy célszerû, mert így is jól mûködik, nem igényel folyamatos felügyeletet.?? Internet-intranet rendszer: a szolgáltatás-üzemeltetõtõl állandó felügyeletet igényel. Folyamatos költsége tehát a jól képzett szakember, rendszergazda bére; a nagy sebességû bérelt vonal illetve egyéb Internet-szolgáltatáshoz szükséges díjak (IP cím tartomány, stb). A rajta létrehozandó információs központnak célszerûen a teleház az alapja.?? Távközlési szolgáltatás, telefon: hasonló az Internetes-hez. Itt kell megjegyezni, hogy ez a szolgáltatás bevezetése után a rendszer többi szolgáltatásához mérten aránylag magasabb bevételekkel üzemeltethetõ, ezért az általános karbantartás nagyobb részét lehet ráterhelni. A rendszer középtávú fejlesztése E kérdésen itt kizárólag technológiai fejlesztést értünk. A tartalomfejlesztés (információs hálózat, központ) másik anyag tárgya. A rendszer fejlesztése a már említett földfelszín alatti elhelyezéssel és üvegszálas gerincvezetékekkel történhet elsõsorban Abán. Amennyiben ez a modell sikeresnek bizonyul, megvalósítható más települések esetében is. Összefüggés az információs stratégiával Jelenleg készül a területfejlesztési régió (Veszprém, Fejér, Komárom-Esztergom) információs stratégiája. Ehhez hozzácsatolják majd azt a települési illetve kistérségi információs stratégiát, mely az abai teleházban készül. Ez az anyag kulcsszerepet lát a települések belsõ, saját rendszereinek fejlesztésében, mert a globalizáció létezõ káros hatásait az ezeken felépülõ szolgáltatási és tartalomfejlesztõ rendszerekkel lehet ellensúlyozni. 8
Üzleti terv tartalmi rész Cégforma-választás a bevezetõben részletezett lehetõségekbõl Az üzleti terv az abai kábeltv rendszeren belül az Internet és Intranet szolgáltatás üzemeltetésével foglalkozik. Ezen belül azt a lehetõséget veszi alapul, amelyben az önkormányzat külsõ céggel közösen, de többségi tulajdonosként új céget alapítva végzi a szolgáltatást. A cégforma betéti társaság (Bt), majd késõbbiekben KFT-vé alakítandó. Az elõbbit olcsóbban és gyorsabban létre lehet hozni, volumenében maga a tevékenység sem indokolja létrehozáskor a Kft formát, ám a késõbbiekben át kell alakítani a céget ebbe a formába. Mindenféleképpen az önkormányzat birtokolja a cég 50 %-át. A cég bruttó bevétele elsõ évben (ami 2001 július 1-tõl számítva valójában 6 hónap) várhatóan 1,1-2,0 millió ft között alakul. A cég tevékenységének lényege, hogy a kábeltv hálózat egy csatornáját használva 24 órás Internet elérést biztosít azoknak a felhasználóknak, akik számítógépüket egy ún. kábelmodem segítségével a halózatba kapcsolják. Tehát egy oldalról a cég fizet mint ügyfél valamely nagy Internet szolgáltató cég felé nagysebességû bérelt-vonali kapcsolatot, másfelõl külön díjazásért ennek a vonalnak részbeni hasznosítását bérbe adja, innen származnak bevételei. A településen belül ezek a már hálózatba kapcsolt gépek az Internet elérése nélkül is kommunikálhatnak egymással. Ezt a két fõ szolgáltatás-típust külön-külön és együtt is igénybe lehet majd venni. A cég speciális tevékenysége lehet az önkormányzat és intézményei számára emelt szintû informatikai szolgáltatások nyújtása. A cég szolgáltatásai részletesen, és azok nyújtásának feltételei I. Internet elérése Az Internet elérés költsége általában a hozzáférés jogának értékesítésébõl illetve az igénybe vett távközlési hálózat használati díjaiból épül fel. Itt ez a két elem összeadódik és nem jelenik meg külön-külön, tehát a felhasználók a szolgáltatás-üzemeltetõ felé fizetik a díjat. 9
Ez a díj átalánydíj, havi fix összegû. Az egész rendszer természete miatt szükséges azonban díjkategóriák megállapítása. Erre azért van szükség, mert a szolgáltatás-üzemeltetõ által a külsõ Internet-szolgáltató felé fizetendõ költségei illetve szolgáltatásának minõsége veszélybe kerülhetnek rosszul átgondolt díjazás miatt. Ma Magyarországon egy 128 kb/s sebességû bérelt vonalat 125 ezer ft + áfa díjon bérelhetünk a MATÁV Rt-tõl. Ezen a vonalon egy idõben 40-50 felhasználó Internetezhet jó sebességgel akkor, ha nem töltenek le a világhálóról többen nagy mennyiségû adatot. Az Interneten minden mûvelet adatforgalom. Ha csak megnézünk egy újságot, vagy egy cég weboldalát, néhány 10-100 kbyte adatforgalom zajlik le. 40-50 használó esetén sem egyidejûen és folyamatosan történik az adatáramlás, hanem megszakításokkal. Ez a vonal tehát tökéletesen kiszolgálhatja Abát, ám 5-10 folyamatosan adatokat letöltõ felhasználó annyira lefoglalhatja a vonalat, hogy a többiek számára nehézkessé válik. Ezért meg kell szabni a szolgáltatásnál egy adatletöltési korlátot, mely átlagos Internetezõ szokással számolva havi 500 Mbyte-ot nem haladja meg. Ha valamely felhasználó ezt túllépi (pl. egész hanglemezeket tölt le, így elérheti ennek a korlátnak a többszörösét) plusz adatforgalmi díjat kell számlázni felé. A másik megoldás a bérelt vonal sávszélességének növelése, azonban ez jelentõs többletköltséggel jár. A díjakat úgy kell megszabni, hogy a plusz letöltés díjai fedezzék a sávszélesség növelésének költségeit, így nem korlátozzuk a használatot, viszont megõrizzük a rendszer mûködõképességét. A kábeltv-s Internet tehát egyrészrõl folyamatosan igénybe vehetõ és olcsó, másrészrõl a normál telefonvonalas megoldásnál gyorsabb, emiatt vonzó lehetõség. Az ilyen Internetkapcsolat tehát elõnyös feltételekkel használható, de létrehozása drága. A bekötéshez szükséges kábelmodem 60 ezer ft. Ez olyan nagy összeg, hogy nem sokan tudják egy összegben kifizetni, így a szolgáltatás-üzemeltetõ érdeke és kötelezettsége ezeket beszerezni, majd az elõfizetõk számára bérbe adni havi díjért. Ma Magyarországon telefonvonalat használva egy átlagos weboldal megjelenési ideje 30-40 másodperc. Ugyanez az USA-ban 6-8 másodperc. Ez a fent említett sávszélesség- és adatforgalom különbségeibõl adódik. A kábelrendszeren megfelelõ szakértõ üzemeltetéssel megközelíthetõ az amerikai eredmény. 10
II. A település belsõ hálózata, az Intranet A kapcsolat létrehozása ugyanúgy kábelmodemmel történik, viszont egy Intranetezõ felhasználó a rendszert gyakorlatilag nem terheli (mivel a kábel belsõ sávszélessége sokszorosa a szükségesnek,10 Mb/s), ezért ezt a díjat alacsonyan lehet tartani, pontosabban a kábelmodem bérleti díjába be kell építeni. III. A létrejövõ technikai lehetõségek kihasználásával információs szolgáltatások nyújtása Ez valójában még csak a rendszer potenciáljaként kezelhetõ, üzleti oldalról jelenleg nem közelíthetõ meg. Néhány példa:?? Általános, közérdekû információs rendszer?? Közigazgatási ügyfélszolgálat?? Gazdasági információk közvetítése?? Ezeket a tartalmi funkciókat a helyi intézmények együtt vagy külön-külön fogják megoldani külsõ partnerek igénybe vételével. Többre közülük pályázni lehet a következõ évek során. A behozható pályázati forrás 10-30 millió ft-os nagyságrendû a következõ két évben. Marketingtevékenység A piac földrajzi értelemben Aba község. Internet-elérés jelenleg a településen kizárólag telefonvonalon történik, amely kapcsolat lassú és drága. Tudjuk, hogy ilyen módon 30-nál többen Interneteznek Abán. A kábelmodemes rendszer gyors és olcsó kapcsolatot tesz lehetõvé, ezen felül emelt szintû szolgáltatások elérését, helyi kapcsolatot is. Emiatt úgy ítéljük meg, hogy a piac 90 %-a megszerezhetõ, sõt, jelentõs bõvülés fog történni a piacon a kábeles elérés kapcsán. A település több mint 500 házában található jelenleg kábeltv végpont. Meg kell vizsgálnunk, mennyi számítógép mûködik ezekben a lakásokban és közülük mennyi a potenciális elõfizetõ. Közvetlenül ilyen felmérés még nem történt, de a teleházban megforduló információk alapján több, mint 1500-re becsülhetõ a számítógépek száma. Ez a lakossági piac. 11
Az intézményekben összesen 26 pc, található, de itt közös bekötésekkel számolhatunk, összesen 5 bekötéssel. Azt tudjuk, hogy havi 5-6 ezer forintos díjon (a kábelmodem bérletével együtt) 30 35 felhasználónál nullszaldós a költség. Ebbõl 5-8 várhatóan túllépi az 500 Mb/s letöltési korlátot és magasabb díjat választ. Az önkormányzat és intézményei ilyen irányú költségeit is meg kell vizsgálni. Így várható a távközlési költségek csökkenése pl. az iskolában. Több, mint 130 vállalkozást tart számon az önkormányzat. Ebbõl mindössze a mezõgazdasági szövetkezet rendelkezik több géppel. Cégek számára külön emelt szintû szolgáltatást kell kidolgozni. A marketingtevékenység ekkora piacon közvetlenül végezhetõ. Szórólapok és személyes megkeresés formájában, reklámfilmmel a kábelrendszeren és reklámmal a képújságban. A marketingköltségek 50-100 ezer ft közöttire tehetõek A marketingtevékenység során a következõ versenyelõnyöket kell hangsúlyozni:?? 24 órás Internet elérés átalánydíjon?? telefonvonalhoz képest 3-4 szeres sebesség?? díjmentes intranet-kapcsolat (a modemdíjon kívül nincs külön díj)?? aba.hu végû e-mailcím ingyenesen Mindezek elõtt, még a tavasz folyamán a teleházban önköltséges Internet-tanfolyamokat indítunk 3-6 fõs kiscsoportoknak, ahol az Internet célszerû használata a központi kérdés. Végig a cég felépítése során folyamatos és részletes dokumentációt kell készíteni, hogy az így szerzett tapasztalatok értékesíthetõk legyenek akár további beruházások, akár tanácsadás formájában. Mûködési terv A mûködtetéshez szükséges technikai eszközök (számítógépek, aktív hálózati elemek) a Kultúrban nem férnek el és szakmai felügyeletüket sem lehet biztosítani. Ennek külön helyiség kell klímaberendezéssel. Mindezek a teleházban megoldhatók, amennyiben az önkormányzat a továbbiakban e téren is helyesnek látja az együttmûködést. Ez esetben azonban problémás lesz a gyermekjóléti szolgálat elhelyezése. 12
Biztonságos elektromos hálózat szükséges feszültség-kiegyenlítéssel. A teleház elektromos hálózatát 2 éve teljes mértékben kicseréltük. 3*16 A áramerõsség áll rendelkezésre. Szünetmentes áramforrással megoldható a feszültségkiegyenlítés is. A mûködtetés során az aktív elemek mellett, melyek felügyeletet kevéssé igényelnek, szükséges egy tûzfal és egy dinamikus IP címkiosztó, ill. proxy szervergép üzemeltetése. A tûzfal a külsõ betöréstõl védi a települési hálózatot, ez elengedhetetlen. Ezen belül az Intranet-Internet használóknak minden csatlakozásnál ún. IP címet kell adni az azonosításhoz. A proxy az Internet elérését teszi lehetõvé a hálózaton belüli felhasználók számára. Ez napi rendszergazdai felügyeletet igényel. Emellé a rendszer mellé lehet a késõbbiekben társítani a tartalomszolgáltatási rendszereket. A mûködés során a bérelt vonali kapcsolat fenntartásához, a problémák kezeléséhez szükséges szakmai felkészültség, az Internet-szolgáltató szakembereivel való kommunikációhoz. A mûködés során a másik fontos tevékenység az új végpontok bekötése. Mivel minden esetben abai munkáról van szó, ez nem jelent különösebb gondot. A mûködtetésrõl általában elmondható, hogy magas szintû és többirányú szakértelmet követel meg.?? Menedzsment és megfelelõ jövõképpel rendelkezõ team?? Rendszergazda, rendszerintegrátor szakember?? Hálózati szakmérnök informatikus Vezetõség és szervezeti felépítés Amennyiben Aba Nagyközség Önkormányzata elfogadja a teleház ajánlatát, úgy az önkormányzat egy civil szervezettel alapíthat közös céget, mely nem túl gyakori forma. A civil szervezet képes lesz hatékonyan és a piaci viszonyoknál lényegesen olcsóbban a megfelelõ szintû humán erõforrást. Elõny a minél karcsúbb szervezet, melyet megbízási szerzõdésekkel lehet elérni, mert a legtöbb feladat ugyan nagy szakértelmet és napi foglalkozást kíván, de nem tölt be teljes munkaidõt. A többségi tulajdonos az önkormányzat, de a tényleges üzemeltetést és a szolgáltatás mûködtetésével és fejlesztésével kapcsolatos döntéseket a civil partner hozza, annál is inkább, 13
mivel az önkormányzat nem anyagi eszközöket, hanem vagyoni értékû jogot visz a cégbe. A civil partner biztosítja a mintegy 3-3,5 millió ft szükséges kezdõ tõkét. A cég képviselõjét, ügyvezetõjét közösen választják, nevezik ki. A cég évente beszámol az önkormányzatnak. Pénzügyi mérlegét, bevételeit és kiadásai részletesen elemzi a képviselõtestület számára. A partnereknek elõvételi joguk van, amennyiben a másik fél értékesíteni kívánja tulajdonrészét. Cégstruktúra A vállalkozás elsõ formában Betéti Társaság. Ez esetben külön szerzõdést is kell kötni a partnereknek egymással, amelyben olyan kérdéseket tisztáznak, melyek Bt formában nem értelmezhetõk, de késõbb fontosak lesznek, éppen ezért elõre kell tisztázni azokat. A vállalkozás 2-3 éves idõtávban jelentõs növekedési potenciállal rendelkezik a környezõ kistelepülések felé. Ez esetben, mivel több önkormányzatról lesz szó, hosszú távon (a vagyon növekedését, tõkésíthetõségét és értékesítési lehetõségeit figyelembe véve) a részvénytársaság lesz a megfelelõ forma. Amennyiben a vállalkozás Abán helyi jelentõségû marad, úgy a további üzemeltetési tapasztalat során kell eldönteni, hogy Kft-vé kell-e alakítani a céget. Valószínûleg igen. Pénzügyi terv Kábelrendszer felújítása A kábelrendszer felújítása 5,5-6 millió ft önkormányzati forrással és ugyanennyi pályázati támogatással megtörtént. Az önkormányzati rész, hitel törlesztéséhez a rendszer 3 forrásból járulhat hozzá: 1. KábelTV szolgáltatás bevételei (jelenleg is pozitív a mérleg + csatornák) 2. Internet szolgáltatás bevételei 3. Telefonbevételek 2002-tõl. A hiteltörlesztés volumenét tekintve formától és lejárattól függõen havi 50-100 ezer ft közé várható. Az Internet-Intranet szolgáltatás ugyan 1-2 csatornát foglal le a 40-bõl, de bevételei miatt e törlesztés 35 %-a ráterhelhetõ. A jövõ évtõl már a telefon-szolgáltatás legalább hasonló mértékben képes lesz a teherviselésre. 14
Internet szolgáltatás pénzügyi terve Beruházás, eszközterv Tárgyi eszköz Összeg bruttó (ezer ft) Bérelt vonali rooter 374 Adatbázis szervergép 916 Tûzfal (proxy, DHCP) szervergép 229 Fejállomás egység 720 Cable Word modulátor 350 Kábelmodem 30 db 2036 Egyéb (mûholdas egység, szerelõelemek, 573 kapcsolók, stb) Összesen: 5198 Immateriális javak, szoftverek***: amennyiben a teleház a rendszer üzemeltetõje és a teleház épületében vannak a gépek, a Microsoft támogatja a szükséges szoftverrel a projektet. Mûködési kiadások Kiadás jogcíme Összeg havonta ezer ft Bérelt vonal 128 Kb/s 125 Kommunikációs költségek 15 Könyvelés 10 Számlázás 10 Amortizáció 144 Összesen: 304 Mûködési bevételek Bevétel jogcíme Összeg havonta ezer ft Modem bérlet 30 db (*3000 ft) 90 Internet-elérés magán 500 mb (20*5000) 100 Internet-elérés magán 3000 mb (5*15000) 75 15
Internet elérés 24 órás korlátlan, céges 50 (2*25000) Összesen: 315 Konkurenciaelemzés 24 órás bérelt vonalat egyéni felhasználó minimum havi 40 ezer ft nettó áron (+ forgalom) tud bérelni, a kábelmodemes kiépítéshez hasonló 40-50 ezer ft-os kiépítési árral. A kapcsolt vonali Internet eléréssel havi 60-70 óra átlagos, fõként este 6 utáni használattal 15-20 ezer ft közötti a havi telefonszámla. Ehhez jön még az elérés költsége, ez havi minimum 5000 ft 40 óra felett. Ráadásul ennek sebessége 30-40 kb/s. Ezt a szolgáltatást Abán jelenleg csupán a Matáv tudja biztosítani, de látható, hogy a miénknél jóval magasabb áron és lassabban. A mobil alapú távközlés sebessége ma 14,4 Mb/s, nagyon alacsony, a következõ 2-3 év alatt ez nem is közelíti meg a kábeles rendszerekét. A mûholdas kapcsolat kiépítése nagyon gyors, Mbit nagyságrendû, de nagyon drága (magánszemély számára, + kell a visszirányhoz telefon, amelynek a költsége szintén magas). Ez jó néhány évig még a cégek rendszere lesz. Potenciális konkurencia a MATÁV ADSL szolgáltatása, amely min. 384 kb/s sebességen tesz lehetõvé adatátvitelt, viszont drága és jelenleg csupán a fõvárosban tudják biztosítani. Sok milliárd ft befektetést igényelne ezt kistelepülésekre vinni. Az ISDN most is drága és nem jelent lényeges elõnyt. Tehát jelenleg és várhatóan 2-3 éves távlatra igaz ez maximálisan. Kistelepülésen addig a kétirányú kábelrendszerek tulajdonosai üzemeltetõi vannak elõnyben. Értékesítési elõrejelzés, készpénzforgalom Erre az évre a nullszaldóshoz közeli 30-35 elérést tûztük ki célul. A jövõ évben ezt a számot 2-3 szorosára kell emelni. Ez 1,8-3,6 millió ft befektetés igényel (kábelmodem). A havi költségek viszont várhatóan nem emelkednek jelentõsen, mivel a távközlési piacon ugyanennyiért vagy olcsóbban lehet vonalat bérelni. Egy csatornán max. 100 felhasználót célszerû tartani. (a szfvári Datatrans tapasztalata alapján). 16
Ez az üzleti terv beépítve tartalmazza az önkormányzat intézményeinek 24 órás Internethez jutását. Az elõrejelzésbõl látszik, hogy 2002-ben kb. a 2.-3. Negyedévben már jelentõsen pozitív a készpénzáramlás. Ebbõl részint már lehet (adózás után) a tulajdonosoknak nyereséget fizetni, azonban célszerû lesz ezen a ponton megvizsgálni a további befektetési lehetõségeket a környezõ településeken. Készpénzáramlás havi bontásban a 2002-es évben (átlag) kiadás Bevétel Bérelt vonal 128 Kb/s 125 Modem bérlet 30 db (*3000 ft) Kommunikációs költségek 15 Internet-elérés magán 500 mb (20*5000) Könyvelés 10 Internet-elérés magán 3000 mb (5*15000) Számlázás 10 Internet elérés 24 órás korlátlan, céges (2*25000) Amortizáció 144 90 100 75 50 304 315 Készpénzáramlás havi bontásban a 2003-es évben (átlag) kiadás Bevétel Bérelt vonal 256 Kb/s 150 Modem bérlet 40 db (*3000 ft) Megbízási díjak 100 Internet-elérés magán 500 mb (33*5000) Kommunikációs költségek 20 Internet-elérés magán 3000 mb (5*15000) Könyvelés 10 Internet elérés 24 órás korlátlan, céges (2*25000) Amortizáció 144 Számlázás 10 Karbantartás 15 349 410 120 165 75 50 Növekedési lehetõségek, cégstratégia 17
Amennyiben a fenti projekt megvalósul, az önkormányzat saját tulajdonú kábelrendszerének értéke megnövekszik. Hasonló mértékû és jellegû befektetési lehetõségek adódnak az önkormányzat, illetve cége számára a környezõ településeken. 3-4 további település bekapcsolásával komoly európai pályázati források nyílnak meg a kistérség elõtt. A rendszer eladási értéke is jelentõs lesz. Mindez 3 éven belül érvényes. 2001. március 7. Tisztelettel: Fejes István 18