Nyelv és gondolkodás
Egyetemes és egyéni Mennyiben befolyásolja a nyelv a gondolkodásunkat, és fordítva, mennyiben határozza meg az emberi gondolkodás a nyelvünket? Hasonlóságok és különbségek minden szinten megtalálhatók: Szavak Szófajok Szerkezetek
Két megközelítés Kiragadott nyelvi jelenségek vizsgálata nyelvi különbségek gondolkodásbeli, kulturális különbségek A nyelv mélyebb formai összefüggéseinek vizsgálata az emberi nyelv egysége az emberi kognició egysége
Sapir-Whorf hipotézis Nyelvi determinizmus: a nyelv meghatározza a gondolkodásmódot Nyelvi relativizmus: egy-egy nyelv megkülönböztetései nem fordíthatók le más nyelvekre
A nyelvi különbségek mögött jelentıs gondolkodásbeli különbségek rejtıznek Wilhelm von Humboldt 1767 1835 Franz Boas 1858 1942 Edward Sapir 1884 1939 Benjamin Whorf 1897 1941
A nyelv mint politikai eszköz George Orwell 1984 Az államhatalom a nyelven keresztül kontrolálhatja az állampolgárokat (a gondolatrendırség ) Amire nincs szó, azt nem tudjuk gondolni! Politikai korrektség mozgalom A sértı szavak tiltásával felhívhatjuk a figyelmet társadalmi problémákra
Univerzalizmus A nyelv lényegében kognitív jelenség Minden ember lényegében azonosan reprezentálja a világot A nyelv alapja talán genetikai örökségünk A nyelvi különbségek csak felszíni eltérések, nincs meghatározó szerepük
Az emberi nyelv az egyetemes emberi kognició ill. nyelvspecifikus genetikai adottságok eredménye Eleanor Rosch Noam Chomsky Joseph Greenberg 1915-2001
Világlátás-béli eltérések? minden elıforduló kódolás az emberi kognició keretein belül kell hogy legyen. Potawatomi (É amerikai indián) névmások Koreai téri kifejezések Tseltal (Mexikó) téri viszonyítás Magyar 3 x 3 helyrag Fox (É amerikai indián) igemódok Hopi (É amerikai indián) igeidık Magyar tárgyegyeztetés
Potawatomi inkluzív és exkluzív névmás: mi (www.potawatomilang.org)
Koreai téri megkülönböztetés (Bowerman & Choi 1994, 2001)
Téri viszonyítás (Brown 2001) Nyelvhasználó centrikus (bal, jobb, elıttem, mögöttem) relatív Geocentrikus (a hegy felé, a tenger felé, stb) állandó Tseltal (Mexikó) irányok: ajk ol hegynek fel alan hegyrıl le
Magyar helyragrendszer Hely Cél Forrás Belsı BAN BA BÓL (3 dimenzió) Külsı tetı N RA RÓL (2 dimenzió) Közelítı NÁL HOZ TÓL (dimenziósemleges)
Hopi igemódok (Boas 1911) Nem különböztet meg múltat, jelent, jövıt Két igemód: A beszélı tapasztalatából ismert tények Hallomásból, képzeletbıl, találgatásból adódó ismeretek/gondolatok
Fox igemódok (Dahlstrom 1997) pi w pi wen piasah piapah ı jön/jött azt mondják róla, hogy jön/jött mégis jön végre mégsem jön
Magyar tárgyak A tárgyas ige ragozása jelöli a tárgy egyediségét Megevett egy almát. Megette az almát.
Színek és nyelvek (Berlin & Kay 1969) A színt jelentı alapszavak száma nyelvenként változik: 2 (dani, Új-Guinea) 11 (angol) Az elıforduló színeknek van egy hierarchiája.
fekete fehér piros zöld sárga kék barna lila rózsaszín narancssárga szürke
A színskála percepciója egyetemes (fiziológiai és fizikai törvények függvénye, amik nem változnak kultúránként) A kétszínes dani nyelv beszélıi is meg tudnak tanulni új színneveket. A színek kategorizálása nem múlik a nyelven (Rosch 1972)
A Sapir-Whorf hipotézis kritikája Az exotikus nyelvekrıl gyakran kiderül, hogy nem is annyira exotikusak. (inuit hó ) Kísérleti eredmények mutatják, hogy meg tudunk tanulni olyan megkülönböztetéseket is, amik a nyelvünkben nem szerepelnek. A hipotézisnek csak egy gyenge változata tartható.
Egyetemes fogalmak (Wierzbicka 1996) Tárgyak: én, te, valaki, valami Mentális igék: gondol, tud, akar, érez, lát, hall Téri kifejezések: itt, felett alatt, messze közel, kívül belül
Szubsztantív univerzálék és különbségek Szófajok: Egyetemes: ige és fınév (reláció és argumentumok) Nyelvfüggı: melléknév, határozó, névutó, névelı stb. Hogyan határozzuk meg egy szó szófaját? Morfológia Disztribúció Jelentés Magyar fınév és melléknév?
akar -- ige jó -- melléknév szabad --? Akarok valamit. Olvasni akartam. Mit akarsz? Akarna. Akarnának. Jó vagyok. Jó volt olvasni. Mit jó csinálni? Jó lenne. Jó lenne nekik. Szabad vagyok. Szabad volt olvasni. Szabadott olvasni. Mit szabad? Mit szabad csinálni? Szabadna. Szabad lenne. *Szabadnának. Szabadna nekik. Szabad lenne nekik.
Greenberg 1963, Tipológia http://angli02.kgw.tu-berlin.de/korean/artikel02/ 30 egymástól távoli nyelv Szintaxis 45 univerzálé ill. implikációs univerzálé (ha x igaz egy nyelvre, akkor y is igaz rá) Tentativ logikai magyarázatokat javasol
Univerzálék A nyelvek többségében a szórend: Alany > Ige > Tárgy (pl. angol: Mary ate some apples.) Alany > Tárgy > Ige (pl. magyar: Mari almát evett.) Ige > Alany > Tárgy (ritkább) Vagyis az alany megelızi a tárgyat
Implikációs (feltételes) univerzálék Ha az alap szórend ige-alany-tárgy, a melléknév a fınév után áll (baszk). Ha a fınéven jelölve van a nyelvtani nem, akkor a névmáson is (francia). Ha egy esetjelölı nyelvben van egy jelöletlen eset, az mindig az alany esete. (magyar)
Kísérlet Mondat interpretációs kísérletek: Melyik az alany? A tigrisem kergeti az oroszlánom. Inkább az elsı fınév értelmezıdik alanyként (Pléh 1990)
Részletesebben Kenesei (szerk), A nyelv és a nyelvek. Akadémiai Kiadó, MTA Nyelvtudományi Intézet 2004 www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek 10. fejezet: A nyelvek sokfélesége 15. fejezet: Beszéd és gondolkodás 16. fejezet: Nyelv és megismerés