ÉSZAK-ZALAI VÍZ- ÉS CSATORNAMŰ Kiadás: 36. ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG /2013. SZ. VEZÉRIGAZGATÓI RENDELKEZÉS RS-15 BESZERZÉSI SZABÁLYZAT módosításokkal egységes szerkezetben Készítette: Hadnagy Gábor műszaki osztályvezető Jóváhagyta: Langstadler Attila igazgatási osztályvezető Nagy András vezérigazgató ZALAEGERSZEG 2013. május 15.
TARTALOMJEGYZÉK 1) Preambulum... 3 2) Alkalmazandó fő jogszabályok az alábbiak:... 3 3) Értelmező rendelkezések... 3 4) Szabályzat hatálya... 4 5) Beszerzési alapelvek... 4 6) Beszerzési eljárás... 5 7) Beszerzési értékhatárok... 8 8) Közbeszerzések végrehajtásával kapcsolatos részletes szabályok... 8 9) Közbeszerzés alá nem eső beszerzések részletszabályai... 14 10) Havária-helyzetben alkalmazandó eltérések... 17 11) Egyes beszerzési eljárások alkalmazására vonatkozó illetékességek... 17 12) Szerződéskötés folyamata, a szerződés tartalmi elemei... 18 13) Megrendelések folyamata... 19 14) Beszerzési terv összeállítása... 21 15) Gördülő fejlesztési tervvel történő kapcsolódás... 23 16) Egyéb rendelkezések... 23 17) Átmeneti rendelkezések... 23 18) Nyomtatványok... 23 19) Mellékletek... 23 20) Záró rendelkezések... 24 Változások nyilvántartása... 26 2
1) Preambulum Az Észak-zalai Víz- és Csatornamű Zrt. (Székhelye: 8900 Zalaegerszeg, Balatoni út 8. Adószáma: 11354286-2-20), mint víziközmű-szolgáltató (továbbiakban a Vállalkozás ) a beszerzéseit Vksztv. 45.-46. -nak, a Vksztv. végrehajtási rendeleteinek, valamint a Kbt. előírásainak figyelembe vételével folytatja le. Jelen beszerzési szabályzat (továbbiakban Szabályzat ) meghatározza a Vállalkozást, mint beszerzőt/ajánlatkérőt terhelő kötelezettségeket, az anyagi és eljárási szabályok teljesítésének módját, valamint a beszerzési/közbeszerzési eljárás megindításával és lefolytatásával kapcsolatos tevékenységek részletes szabályait. Meghatározza továbbá a Vállalkozásnak a Vksztv.-ben, és annak végrehajtási rendeleteiben foglalt kötelezettségeiből eredő eljárásrendet, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényből eredő kötelezettségeket. 2) Alkalmazandó fő jogszabályok az alábbiak: a) a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.); b) a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (Vksztv.); c) nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (Nvtv.); d) a Magyarország mindenkori éves központi költségvetéséről szóló törvény (jelenleg a 2012. évi CCIV. törvény) (Ktgvtv.); e) a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló 289/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet; f) a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II.27) Korm. rendelet; g) az építési beruházások közbeszerzési eljárás során készítendő dokumentációjának tartalmáról szóló 215/2010. (VII.09.) Korm rendelet; h) az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet i) A közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló 92/2011. (XII. 30.) NFM rendelet a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet; j) az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X.1.) Korm. rendelet. 3) Értelmező rendelkezések Beszerzés: Beszerzés alatt értjük mindazon műszaki és gazdasági feladatok, folyamatok összességét, kezdve a szükséglet meghatározástól, piackutatástól, pályáztatástól az anyagi javak és szolgáltatások mennyiségi és minőségi átvételéig, amelyek a folyamatos és zavarmentes működéshez szükséges anyag- és eszközellátást, szolgáltatások biztosítását jelentik. 3
Havária: Olyan természeti csapás vagy emberi tevékenység okozta hirtelen esemény (robbanás, közúti baleset stb.), mely a lakosságot és a környezetet veszélyeztető szükségállapot kialakulását eredményezi. Víziközmű-rendszerek esetén kifejezetten ilyenek a jelentősnek minősülő csőtörés, a vízbázist előre nem látható módon veszélyeztető áradás, a vízbázis mérgeződésének lehetősége, stb. 4) Szabályzat hatálya a) Alanyi hatály: A Szabályzat a beszerzésekben részt vevő, a Vállalkozás alkalmazásában lévő személyi állományra, valamint a beszerzési bizottságokban részt vevő munkatársakra vonatkozik. b) Időbeli hatály: A Szabályzat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal általi jóváhagyásának időpontjától hatályos. A Szabályzat visszavonásig érvényes. c) Tárgyi hatály: A Szabályzat vonatkozik valamennyi, a beszerzések tekintetében a Vksztv. 45-46. -a által megfogalmazott eljárásokra, (valamint a Vállalkozás döntése alapján) a Kbt. előírásai alapján lefolytatandó beszerzési eljárásokra, és az Nvtv. által meghatározottak szerint átvett egyes vagyonelemek kezelésére. 5) Beszerzési alapelvek A Vállalkozás egységes szerkezetű Beszerzési szabályzatot készít a Kbt., illetve a Vksztv. előírásainak történő együttes megfelelés érdekében, ezért valamennyi közbeszerzési és egyéb beszerzési eljárása során figyelembe veszi mindkét törvényben, és azok rendeleteiben lefektetett alapelveket. A Vksztv. 1. (1) bekezdése és a Kbt. 2. -ban meghatározott alapelveken túlmenően a Vállalkozás jelen Szabályzatban a következő, beszerzéssel kapcsolatos alapelveket határozza meg: a) A Vállalkozás a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések esetén is az előírtnál fokozottabban alkalmazni kívánja nyilvánosság és ellenőrizhetőség elvét. b) A Vállalkozás a beszerzései tekintetében mindig vizsgálja a keretszerződések és rendelkezésre állás lehetőségét a havária és egyéb azonnali intézkedést igénylő helyzetek jogszerű és haladék nélküli kezelése érdekében. c) A Vállalkozás fokozottabb felügyeleti és közreműködési lehetőséget kíván biztosítani a Tulajdonosok és az Ellátásért felelősek részére a beszerzések végrehajtása során. d) Cél: a Vállalkozás beszerzéseinek olyan szabályozása, amely lehetővé teszi az előírt minőség biztosítását oly módon, hogy a beszállítóit, kooperációs partnereket illetve a szolgáltatást végzőket minősíti és a kívánt minőséget garantáló partnerektől vásárol. e) A beszerzés többek között meghatározó költségvonzata és számottevő tőkelekötése miatt a Vállalkozás gazdálkodásának kiemelt jelentőségű területe. A beszerzés feladata, hogy az erőforrások racionális felhasználása mellett magas fokú költséghatékonysággal biztosítsa a működéshez szükséges eszköz ellátást. f) A beszerzési tevékenységet a hatályos számviteli-, adó-, és kereskedelmi jogszabályok, törvények, előírások, valamint a vonatkozó szakmai szabályzatok (RS-03, RS-04, RS-05, RS-06) szerint kell folytatni. Ennek betartatása és ellenőrzése a számviteli osztályvezető feladata. g) A beszerzési tevékenység végzéséhez szükséges tárgyi feltételek raktárak, irodahelyiségek, azok berendezései, számítógépek, járművek, szerszámok, munkaeszközök stb.- biztosítása a műszaki igazgató és a főmérnök feladata. 4
6) Beszerzési eljárás A Vállalkozásnál a beszerzés négy nagy területre bontható: az alaptevékenységhez szükséges folyamatos anyagbeszerzés, tárgyi eszköz fejlesztés, beruházás, külső szolgáltatások, vállalkozások igénybevétele, közműberuházások és külső megrendelések. A Vállalkozás beszerzési folyamata: A Vállalkozás a folyamatos működéshez szükséges anyagbeszerzés, külső szolgáltatások, vállalkozások igénybevétele, valamint a fejlesztésekhez, beruházásokhoz kapcsolódó tárgyi eszközök operatív beszerzési folyamatainak előírásait e szabályzat tartalmazza. A közműberuházások és külső megrendelések lebonyolítása az EU 8.2.4. eljárási utasítás szerint történik. a) Az anyagbeszerzés folyamata: Beszerzést indukáló anyagigény a szervezeti egységektől abban az esetben jelentkezhet, ha az általános raktári készlettől eltérő anyagra, illetve ha olyan, a standard készletben szereplő anyagra van szükség, amely egy adott munkához egyszerre nagy mennyiségben kerül felhasználásra. Ilyen esetekben a szervezeti egységek azzal megbízott a megfelelő jogosultsággal rendelkező munkavállalóinak kell az Anyagigénylés program Anyagigénylés menüjében a beszerzést kezdeményezni. Minden egyéb esetben, ha a készletmennyiség a biztonságos üzemvitelhez szükséges szint alá süllyed, ez a raktáros feladata. Kivételt képez ez alól a bizományos készletek feltöltésére vonatkozó igény, melyet közvetlenül a beszállító felé kell jeleznie a raktárosnak, illetve a szennyvízkezeléshez szükséges vegyszerek esetén a szennyvíz-ágazat által ezzel megbízott munkavállalónak, valamint a gépjárművek tankolása. Az anyagigénylés folyamata az Anyagigénylés programmal: Az anyagigénylés folyamatában résztvevő minden munkavállaló az Anyagigénylés programhoz kap megfelelő jogosultságot. Az anyagigénylő lapok összeállításával egységenként megbízott munkavállalóknak a következőket kell rögzíteni tételenként: Megnevezés, Mennyiség, Mértékegység, Igénylő neve, Megjegyzés (igénylés indoka). A logisztikai vezetőnek tételenként meg kell adnia a becsült árat. Az egységvezető, a műszaki igazgató, a főmérnök, a gazdasági igazgató egyenként tilthatja le az egyes tételek beszerzését és engedélyezi az Anyagigénylő lapot. A logisztikai vezető egyenként rögzíti a tételek állapotát (megrendelve / raktárból). Az igényelt és beérkezett tételeket a raktárosok rögzítik a programban. Az igényelt anyagok átvételekor az összeállítónak a tételeket Átvéve állapotra kell átírnia, majd le kell zárnia az Anyagigénylő lapot, miután a rajta lévő összes tétel átvételre került. Az anyagigény nem egyértelmű megnevezése (beazonosíthatósága) esetén további egyeztetés szükséges a logisztikai vezető jelzésétől 2 munkanapon belül. 5
b) A tárgyi eszköz fejlesztési beruházási projekt folyamata: A tárgyi eszköz fejlesztés és beruházás tevékenységei, a Vállalkozás eszközállományának a fejlesztésére és új eszközök, berendezések beszerzésére irányulnak. A projektek céljai a meglévő kapacitások, erőforrások minőségi fejlesztése, bővítése. A projektek során a tárgyi eszköz beszerzések mellett külső vállalkozások munkavégzéseinek, szolgáltatásainak az igénybevételére is szükség van. A szervezeti egységek a tervkészítés időszakában a műszaki osztály belső levélben történő felhívása alapján elkészítik az egységük fejlesztési tervét, amelyet megküldenek a műszaki osztálynak október 20-ig (RS-02N01 belső levél). Az egységek fejlesztési terve táblázatos formában az alábbi tartalmú: projekt gazdája (név vagy U-kód) projekt megnevezése projekt becsült összege (nem kötelező) igényelt megvalósítás ideje (negyedévekben) megjegyzés Az egységek fejlesztési terveinek beérkezése után a műszaki osztály összesít, árakat állapít meg, vizsgál felül. Az árak megállapítása becslés vagy árajánlatok alapján történik. A műszaki osztályvezető az eszköz jellegétől függően az ajánlatkérések folyamatába a szakterületi felelőst is bevonja. Amennyiben szükséges a műszaki osztály az igények pontosítása céljából egyeztet az igénylő egységgel. Minden esetben elsődlegesen figyelembe kell venni a Vállalkozásnál a Jóváhagyott beszállítói listát (EU-7.4-N05). Ez alapján kerül a műszaki osztály által kialakításra az összesített igénylista, amelynek elfogadásáról a Fejlesztési Bizottság dönt. A bizottság tagjai: vezérigazgató, műszaki igazgató, főmérnök, gazdasági igazgató, műszaki osztályvezető, igazgatási osztályvezető. Az egyes igények tételesen vagy elfogadásra kerülnek vagy további részletes előkészítésre (megtérülés számítás, részletes kidolgozás, pontos árajánlatok kérése, stb.) visszakerül az igénylő egységhez. Az igénylő egység feladata a team által meghatározott feladatok végrehajtása, ennek során igénybe veheti a műszaki osztály segítségét. Amennyiben a módosított igény indokolttá teszi, a Fejlesztési Bizottság ismét ülésezik. Ugyanezen eljárást kell lefolytatni, amennyiben év közben igények alapján változik a fejlesztési terv. A fejlesztési bizottság ülését a műszaki osztály hívja össze, jegyzőkönyv készül (RS-01 szerint), amely elérhető a belső informatikai hálózaton. Ez a jövő évi elfogadott fejlesztési terv, amelynek jóváhagyója a vezérigazgató. c) A projektek indítása 3 módon lehetséges: Tervezett (elfogadott fejlesztési tervben szereplő) projekt indítása a tárgy évben: Az igénylő egység indítási igényét belső levélben adja meg a műszaki osztálynak, amelyben fel kell tüntetni a fejlesztési terv sorszámát. A belső levél útvonala: ügyintéző (ügyintézés) egységvezető (aláírás) műszaki osztályvezető (ügyintézés) A műszaki osztály egyeztetve az igénylő egységgel árajánlatokat kér be jelen szabályzat szerint. A műszaki osztályvezető az eszköz jellegétől függően az ajánlatkérések folyamatába a szakterületi felelőst is bevonja. Amennyiben szükséges a műszaki osztály az igények pontosítása céljából egyeztet az igénylő egységgel. Minden esetben elsődlegesen figyelembe kell venni a Vállalkozásnál a Jóváhagyott beszállítói listát (EU-7.4-N05). A beérkezett írásos árajánlatok az igénylő levél utóirataiként kerülnek be az iratkezelő rendszerbe. A műszaki osztály a beérkező árajánlatok alapján amennyiben szükséges 6
döntési táblázatot állít össze műszaki, gazdasági és egyéb információk alapján. Ez a döntési táblázat szintén bekerül az iratkezelő-rendszerbe az igénylő levél dokumentumaként. Az esetleges döntési táblázat beillesztését követően az iratkezelő rendszerben indul a folyamat. Az igénylő levél további útvonala: az érintett szakmai felelős (ellenőrzés) igénylő egységvezető (ellenőrzés) főmérnök (ellenőrzés) műszaki igazgató (ellenőrzés) gazdasági igazgató (ellenőrzés) vezérigazgató (aláírás) műszaki osztályvezető (ügyintézés) Amennyiben a beszerzés nem éri el a közbeszerzésre vonatkozó 7.1. pontban meghatározott értékhatárokat, akkor a fenti eljárás során a műszaki osztály javaslatot tesz a nyertes pályázóra (a javaslat vagy egyéb észrevétel a megjegyzés rovatba lesz írva), amelyet az igénylő egység vezetője, a szakterületi felelősök és a gazdasági, valamint a műszaki igazgató véleményez. A végső döntést a javaslatok alapján a vezérigazgató hozza meg, bármilyen véleményét a megjegyzés rovatba rögzíti. Ezt követően a műszaki osztály megkezdi a projekt megvalósítását, lebonyolítását jelen szabályzat szerint. A projekt lebonyolítással kapcsolatos kimenő és bejövő levelek szintén az igénylő levél utóiratai lesznek, bármilyen egyéb anyag (jegyzőkönyv, e-mail, kép stb.) pedig az igénylő levél dokumentumaként kerül be az iratkezelő-rendszerbe. Rendkívüli (fejlesztési tervben nem szereplő) projekt indítása a tárgy évben ha NEM SÜRGŐS: A fentiekkel megegyezően történik a folyamat, de ebben az esetben az igénylő egységnek belső levélben jelezni kell, hogy a projekt nem szerepel az elfogadott fejlesztési tervben. Rendkívüli (fejlesztési tervben nem szereplő) projekt indítása a tárgy évben ha SÜRGŐS: Az igénylő egység vezetője indítási igényét szóban jelzi szakterületi igazgatójának (a műszaki igazgatónak vagy a főmérnöknek vagy a gazdasági igazgatónak). A műszaki igazgató a főmérnök vagy a gazdasági igazgató az indítási igényt jelzi a vezérigazgatónak, akivel együtt döntenek az igény indíthatóságáról. Ha nem indítható, akkor visszajelzés az igénylő egységnek a a szakterületi igazgató által szóban történik. Ha igen, akkor visszajelzés az igénylő egységnek és a műszaki osztálynak (műszaki ig. és a gazdasági ig. által szóban). A folyamat innentől megegyezik a tervezett projekt esetében leírtakkal. d) A megvalósításra elindított projekt további lebonyolítása a műszaki osztály feladata, amely munkába az eszköz jellegétől függően az érintett szakterületi felelősöket, így az informatikai és kommunikációs vezetőt, HR vezetőt, energetikust, irányítástechnikai mérnököt vagy a MIR vezetőt is bevonja. A fejlesztési, beruházási projektek befejeztével az átadás-átvételeket, MEBIR ZVMV-09-00-00 szerinti üzembe helyezéseket és a hozzá kapcsolódó ellenőrzéseket a munka- és tűzvédelmi előadó hajtja végre. 7
7) Beszerzési értékhatárok 7.1.) A Vállalkozás a közbeszerzéseit a mindenkori Ktgvtv.-ben a közszolgáltatók részére meghatározott értékhatárok szerint folytatja le. Ezek mértéke jelen Szabályzat elfogadásakor: Alapesetben (ÁFA nélkül): a) árubeszerzés esetén: 50,0 millió forint b) építési beruházás esetén: 100,0 millió forint c) szolgáltatás megrendelése esetén: 50,0 millió forint Ezen értékhatárok felett a Vállalkozás mindenben a mindenkori közbeszerzési szabályok szerint jár el. 7.2.) A közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések esetén a Vállalkozás az alábbi, saját értékhatárokat határozza meg (ÁFA nélkül): a) 20,0 millió forint és a közbeszerzési értékhatár között: Könnyített beszerzési eljárás b) 250 ezer forint és 20,0 millió forint között: 3 árajánlat bekérése c) 250 ezer forint alatt: (Azonnali) Kézibeszerzés A Vállalkozás a Kbt. 23. (1) bekezdése alapján tankautós motorikus gázolaj beszerzése tárgyában a központosított közbeszerzéshez (KEF) saját döntése alapján csatlakozott (önkéntes csatlakozás, azonosító szám: 19360). 8) Közbeszerzések végrehajtásával kapcsolatos részletes szabályok A Vállalkozás alapesetben mindig a Kbt.-ben foglalt eljárási szabályok szerint jár el, az annak XIV. Fejezetében foglalt eltérések és a 289/2011. (XII. 22.) Korm. rendeletben meghatározott részletszabályok figyelembe vételével. A Vállalkozás által a közbeszerzések lefolytatása során alkalmazni kívánt, jogszabályon túli részletszabályok a következők: a) A közbeszerzések meghatározására a Kbt., míg az értékhatárok vonatkozásában a Kbt., a mindenkori éves költségvetési törvény előírásait, valamint a Közbeszerzések Tanácsának a Közbeszerzési Értesítőben közzétett tájékoztatóját kell alkalmazni. b) Amennyiben a Vállalkozás a közbeszerzést nem a saját, hanem az ellátásért felelős részére bonyolítja le, úgy az ellátásért felelős (több ellátásért felelős esetén azok megbízottja) jogosult delegálni a bíráló bizottságba az Elnököt, illetve jogi szakértelmet is jogosult biztosítani (akár mint tag, akár mint külső résztvevő). Amennyiben ezzel a lehetőséggel nem él, úgy az általános beszerzési szabályok lépnek életbe. A Vállalkozás az ellátásért felelősökkel minden esetben egyedi megállapodást köt a beszerzés végrehajtásához biztosítandó források elszámolásának módjáról, határidejéről, a közbeszerzés során figyelembe veendő részletes feltételekről. c) A Vállalkozás közbeszerzéseit lehetőség szerint nyílt közbeszerzési eljárásban folytatja le, kivéve, ha jogszabály kifejezetten előírja valamely más eljárás alkalmazását. d) A bírálati szempontok és az alkalmassági feltételek meghatározásakor a Vállalkozás a legalacsonyabb ajánlati áron és a környezetvédelmi szempontokon túl kiemelten veszi figyelembe az ellátás biztonságát szolgáló műszaki követelményeket is. e) Az ajánlati határidők tekintetében a Vállalkozás törekszik a megalapozott tervezésre, és az azon alapuló eljárások jogorvoslatot is figyelembe vevő lefolytatási idejének megfelelő 8
becslésére, és az e szerinti kiírásra. Gyorsított eljárásra lehetőség szerint csak olyan ellátási vészhelyzet esetén kerít sort, amelyet meglévő szerződései / keretszerződései terhére nem tud megoldani. f) A Vállalkozás eljárásaiban alkalmazza az elektronikus árlejtés folyamatát, amennyiben azt a beszerzés jellege, nagyságrendje indokolja. g) A Vállalkozás éves lefolytatott (befejezett) közbeszerzéseiről jogszabályban meghatározott minta szerint éves statisztikai összegzést kell készíteni. Az éves statisztikai összegzést a közbeszerzési nyilvántartás adatai alapján a Műszaki osztály készíti el, majd a Beszerzési Testület véleményezése alapján a Vezérigazgató hagyja jóvá. Az éves statisztikai összegzést a tárgyévet követő év május 31-ig meg kell küldeni a Közbeszerzések Tanácsának, amelynek megtörténtéről a Műszaki Osztály gondoskodik. h) A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatok értékelése során, valamint az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyeknek, ill. szervezeteknek megfelelő a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési és pénzügyi szakértelemmel rendelkeznek. Az ajánlatok elbírálására legalább háromtagú bírálóbizottságot kell létrehozni, amely írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó személy vagy testület részére. A bírálóbizottsági munkáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek részét képezik a tagok indokolással ellátott bírálati lapjai. i) A közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően a Kbt. és jelen szabályzat rendelkezéseinek megfelelően felelősségi rendet kell készíteni, amelyet a Beszerzési Testület javaslatára a vezérigazgató hagy jóvá. A felelősségi rend tartalmazza a közbeszerzési eljárás lefolytatásában részt vevő személyek és feladatok, felelősségi körök konkrét megjelölését. A Bíráló Bizottság feladatait a közbeszerzési eljárás során a Beszerzési Testület végzi. Tagjai: Műszaki igazgató Gazdasági igazgató Jogi képviselő. j) A Beszerzési Testület javaslata alapján, a vezérigazgató döntése szerint az adott közbeszerzési eljárás Bíráló Bizottságában a fent megnevezett tagot (tagokat) megfelelő szakértelemmel rendelkező más személy helyettesítheti. A vezérigazgató a Beszerzési Testület javaslata alapján külső szakértő bevonásáról is intézkedhet, illetve a Kbt. által meghatározott esetekben hivatalos közbeszerzési tanácsadó bevonásáról intézkedik. k) A közbeszerzés megindítása, valamint a közbeszerzési eljárásokat lezáró döntés meghozatala a Vezérigazgató feladat- és hatásköre. Döntésénél a Bíráló Bizottság véleményéhez nincs kötve, azonban köteles figyelembe venni a Kbt. előírásait. A vezérigazgató döntési jogkörét csak akadályoztatása esetén írásban ruházhatja át helyettesére. Ebben az esetben a döntési jogkörrel felruházott igazgató helyére a Bíráló Bizottságba megfelelő szakértelemmel rendelkező más személyt kell kijelölni. l) A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be olyan személy, akivel szemben a Kbt.-ben meghatározott kizáró ok vagy összeférhetetlenség áll fenn. Az eljárásban részt vevő személyek ideértve az adminisztrációs feladatokat végzőket is az eljárás során tudomásukra jutott adatokat, információkat kötelesek bizalmasan kezelni, azokat a Ptk.-ban meghatározott közérdekű, illetve nyilvános adatok kivételével üzleti titokként kezelni, azok illetéktelen személyek tudomására nem hozhatók. Kijelölésüket, megbízásukat követően az eljáró személyek, 9
bíráló bizottsági tagok, az eljárásba bevont és a döntést hozó személyek írásban összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot tesznek. Ha a kizáró vagy összeférhetetlenségi ok az eljárás közben keletkezett, az érintett ezt haladéktalanul köteles jelezni a vezérigazgatónak. A kizáró vagy összeférhetetlenségi ok felmerülésétől, ill. tudomására jutásától kezdve az érintett az eljárásban nem vehet részt. m) A vezérigazgató felelősségi köre: biztosítja az eljárások személyi, tárgyi, technikai és pénzügyi feltételeit, meghatározza közbeszerzési feladatokat, jóváhagyja az ajánlati felhívást, az ajánlattételi felhívást, a részvételi felhívást és a dokumentációt, dönt az egyes eljárások megindításáról, a bíráló bizottság szakvéleménye és döntési javaslata alapján meghozza a közbeszerzési eljárást lezáró döntést, ellenőrzi a közbeszerzési eljárások lefolytatásának jogszabályi megfelelőségét, kivizsgálja a szabálytalan, vagy a közbeszerzési eljárás tisztaságát sértő eseteket és megteszi a szükséges intézkedéseket, jóváhagyja az egyes eljárások belső felelősségi rendjét, engedélyezi a közbeszerzési eljárás külső szervezettel történő lebonyolítását, illetve közbeszerzési tanácsadó, külső szakértő és/vagy jogi tanácsadó bevonását. n) A Beszerzési Testület felelősségi köre: véleményezi az egyes eljárások belső felelősségi rendjét, javaslatot tesz a közbeszerzési tanácsadó és/vagy a jogi tanácsadó, külső szakértő bevonására, előkészíti, és jóváhagyásra előterjeszti a közbeszerzési eljárás külső szervezettel történő lebonyolításának engedélyezését, jóváhagyja a kiválasztott közbeszerzési eljárás fajtáját, véleményezi az előzetes összesített tájékoztatót, jóváhagyja az egyes közbeszerzések forgatókönyvét, o) A Bíráló Bizottság felelősségi köre: összeállítja az ajánlati, az ajánlattételi és a részvételi felhívást, valamint a dokumentációt, különös tekintettel a beszerzésre vonatkozó pénzügyi, számviteli, műszaki, szakmai és jogi követelményrendszert, ezen belül az elbírálás szempontjait, elvégzi az ajánlatok jogi, pénzügyi-gazdasági, műszaki-szakmai szempontból történő kiértékelését, az ajánlatok elbírálását (kizárás, érvénytelenné nyilvánítás, nyertes ajánlattevő kiválasztása), írásbeli szakvéleményt, döntési javaslatot készít, döntéshozó elé terjeszti. p) A Műszaki osztály felelősségi köre: a tervezett beszerzések vonatkozásában meghatározza az egybeszámítási kötelezettségnek megfelelő közbeszerzéseket, a vezérigazgató döntése esetén gondoskodik az előzetes összesített tájékoztató elkészítéséről és közzétételéről, javaslatot tesz a témafelelősre, gondoskodik az éves statisztikai összegezés összeállításáról és a Közbeszerzések Tanácsának határidőben történő megküldéséről, figyelemmel kíséri a közbeszerzési eljárások határidőben történő megindítását, szükség esetén a Beszerzési Testületen keresztül erre vonatkozó javaslatot tesz a vezérigazgató részére, 10
figyelemmel kíséri a közbeszerzések lefolytatását, KBEJ regisztráció és szükséges ügyintézések a KBEJ-ben nyilvántartást vezet a Vállalkozás által lefolytatott közbeszerzési eljárásairól és 5 évig megőrzi azokat. q) A témafelelős/eljáró személy felelősségi köre: kezdeményezi a közbeszerzési eljárás megfelelő időben történő megindítását, az eljárás fajtájának kiválasztására vonatkozó korábban meghozott döntést felülvizsgálja, megszervezi a közbeszerzési eljárás dokumentumainak véleményezéséhez szükséges testületi üléseket, elkészíti a szükséges háttér-dokumentációkat (meghívó és a dokumentumok megküldése, jegyzőkönyvek, emlékeztetők elkészítése), ellenőrzi a szükséges műszaki tervdokumentációk és hatósági engedélyek meglétét, kezdeményezi a külső szakértők eljárásba való bevonását, javaslatot tesz az egyes eljárásokban az ajánlattevő és/vagy alvállalkozójának műszaki, illetve szakmai kizáró feltételei és az alkalmasságok igazolási módjai meghatározására, közreműködik a dokumentáció összeállításában, különösen annak műszaki, szakmai tartalmának meghatározásában, és az ehhez kapcsolódó szerződéses feltételek meghatározásában, részt vesz az ajánlatok kiértékelésében és a Bíráló Bizottság szakvéleményének összeállításában, részt vesz a kétszakaszos közbeszerzési eljárás ajánlattételi szakaszában az ajánlattevőkkel a tárgyalás lebonyolításában, kiegészítő tájékoztatást ad az ajánlattevőknek, lebonyolítja a helyszíni bejárást, és/vagy a konzultációt, szignálja a közbeszerzési eljárást lezáró döntés alapján kötendő szerződést, a döntés után figyelemmel kíséri a megkötött szerződés teljesítését az átadás-átvételig, illetve a jótállási időtartam lejártáig, közreműködik a jogorvoslati eljárásokban, összeállítja a munkacsoport tagjai közreműködésével az adott közbeszerzési eljárás forgatókönyvét, a belső felelősségi rend tervezetét, gondoskodik arról, hogy a felelősségi rendről szóló dokumentumot szignójával lássa valamennyi kijelölt személy, valamint a vezérigazgató, az egyéb dokumentumokat pedig a Bíráló Bizottság tagjai, megszervezi a benyújtott ajánlatok átvételét és a bontási eljárást, közreműködik az ajánlattevők részére a kiegészítő tájékoztatás megadásában, a kérdések megválaszolásában, gondoskodik a hiánypótlás biztosításáról, részt vesz a Bíráló Bizottság ülésén, távolléte esetén a helyettesítéséről gondoskodik, megszervezi az eljárás eredményének kihirdetését, biztosítja és lebonyolítja az eljárás eseményeit (bontás, értékelés, eredményhirdetés, szerződéskötés), szignálja a közbeszerzési eljárást lezáró döntés alapján kötendő szerződést, elkészíti az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót és az összegzést, intézkedik a tájékoztató közzétételéről, illetve az összegzés megőrzéséről, elkészíti a szerződés teljesítéséről szóló hirdetményt, intézkedik annak közzétételéről, elektronikus adatközlések Közbeszerzési Adatbázis (KBA) rendszerzés keresztül, gondoskodik a közbeszerzési eljárásban résztvevők összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatának beszerzéséről, 11
közreműködik a jogorvoslati eljárásokban, elkészíti a közbeszerzési eljárás lefolytatására megbízott külső szakértőkkel, megbízott személyekkel, vagy gazdálkodó szervezetekkel kötendő megállapodásokat. r) A gazdasági igazgató felelősségi köre: javaslatot tesz az egyes eljárásokban az ajánlattevő és/vagy alvállalkozójának pénzügyigazdasági kizáró feltételei és az alkalmasságok igazolási módjai meghatározására, ellenőrzi a fedezet rendelkezésre állását, részt vesz a Beszerzési Testület ülésén, távolléte esetén a helyettesítéséről gondoskodik, szignálja a közbeszerzési eljárást lezáró döntés alapján kötendő szerződést, szükség esetén közreműködik a jogorvoslati eljárásokban. s) A közbeszerzési eljárás külső szervezettel történő lebonyolítását a vezérigazgató engedélyezi. A külső szervezet feladatait a megkötött megbízási szerződésben egyértelműen rögzíteni kell. Ezek a következők lehetnek: az ajánlatkérő által megadott adatok, információk alapján javaslat készítése a közbeszerzési eljárás fajtájára és rezsimére vonatkozóan; az ajánlatkérő döntése szerint meghatározott eljárás-fajta alapján az ajánlati, ajánlattételi illetve részvételi felhívás, és az ajánlati, részvételi, ajánlattételi dokumentáció(k) és a megkötendő szerződés tervezetének elkészítése; az eljárással kapcsolatos hirdetmények feladása; a hirdetmények esetleges hiánypótlására vonatkozó javaslat elkészítése; az ajánlatok külön jogi és közbeszerzési jogi értékelése és az Bíráló Bizottság részére írásbeli szakvélemény készítése; jegyzőkönyvek vezetése; a Kbt. szerinti hivatalos közbeszerzési tanácsadás (megfelelőségi igazolások kiállítása); az eljárással kapcsolatban jogi és közbeszerzési jogi tanácsadás. t) A külső szervezettel való kapcsolattartás a közbeszerzési eljárás megindításától az eljárás befejezéséig a témafelelős és Műszaki osztály feladata és felelőssége az alábbiak szerint: véleményezi és szignálja a külső szervezet által elkészített ajánlati, ajánlattételi és részvételi felhívást, valamint a dokumentációt, továbbá a döntés-előkészítő javaslatot; részt vesz a Bíráló Bizottság ülésén, szükség szerint részt vesz az egyes eljárási cselekményeken, távolléte esetén gondoskodik a helyettesítéséről; részt vesz az eljárást lezáró döntés alapján kötendő szerződés tervezetének véleményezésében, továbbá a külső szervezettel kötendő megbízási szerződés és a közbeszerzési eljárást lezáró döntés alapján kötendő szerződés szignálásában. u) A témafelelős - minden egyes közbeszerzési eljárás esetében - köteles külön dossziét nyitni, és abban az előkészítéstől a szerződés teljesítéséig nyomon követhetően, részletesen írásban dokumentálni, iktatni a következőket: a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával és a szerződés teljesítésével kapcsolatban keletkezett valamennyi dokumentumot, keletkezésük sorrendjében; amennyiben az eljárásban külső lebonyolító is közreműködik, a bonyolítóval való kapcsolattartás dokumentumait (megbízási szerződés, levelek, jegyzőkönyvek, emlékeztetők stb.) az érkezés, illetve keletkezés sorrendjében és a bonyolítótól átvett dokumentumokat az átvétel időpontjában. v) A megjelent hirdetményeket ellenőrizni kell, hogy azonosak-e a feladottakkal. Szükség esetén a hibásan megjelent hirdetmény helyesbítését kell kérni. w) A közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő (vagy a nevében eljáró) által elkészített 12
dokumentumokat mindazon személyeknek, szervezeteknek aláírásukkal kell ellátni, akik a jóváhagyott felelősségi rend szerint azok elkészítéséért felelősek. x) A közbeszerzési eljárás dokumentumait az eljárás lezárulásától, illetőleg a szerződés teljesítésétől számított 5 évig az irattárban meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak jogerős befejezéséig, de legalább az említett 5 évig meg kell őrizni. y) A Vállalkozás közbeszerzési eljárásairól a Műszaki osztály köteles nyilvántartást vezetni az egyes közbeszerzési eljárások ügyiratszámai (irattári számai), a közbeszerzési eljárás tárgya, az eljárás és a szerződés főbb paraméterei (így különösen az eljárás fajtája, eredményessége, eredménytelensége, nyertes ajánlattevő személye, megkötött szerződés időtartama stb.) megjelölésével. A közös dokumentumokat a változások követésével (éves statisztikai összegezés) a Műszaki osztály az iratkezelési szabályzatnak megfelelően köteles külön dossziéban gyűjteni. A dokumentumokat a tárgyévet követő 5 évig meg kell őrizni. A közbeszerzési eljárás dokumentumai különösen: a vezérigazgató által jóváhagyott felelősségi rend, amennyiben az eljárásban külső lebonyolító is közreműködik, a bonyolítóval való kapcsolattartás dokumentumai (megbízási szerződés, levelek, jegyzőkönyvek, emlékeztetők) a Beszerzési Testület véleményezése után a vezérigazgató által jóváhagyott ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívás dokumentumai a kapcsolódó levelezési anyagokkal együtt (kérelem a hirdetmény megjelentetésére, nyilatkozat a hirdetmény megjelentetéséhez való jogosultságról, a szerkesztési díj befizetésének kérelme és a befizetés bizonylata, az esetleges hiánypótlási felhívások és azok teljesítése a Szerkesztőbizottság felé), a hirdetmény Közbeszerzési Értesítőben való megjelenése (eredeti vagy másolat), a hirdetmény nem kötelező jellege esetén az ajánlattevők közvetlen felkérése az ajánlattételre (egyszerű eljárás, meghívásos vagy tárgyalásos eljárások második szakasza, hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás), az ajánlattételi (kétszakaszos eljárásnál a részvételi) dokumentáció, a dokumentáció kiváltásának levelezési anyaga (átvételi elismervények, a befizetések bizonylatáról szóló másolat, eredménytelen eljárás esetén a dokumentáció árának visszafizetésével kapcsolatos iratok), ajánlattevői kérdések és az ezekre adott ajánlatkérői válaszok megküldése minden ajánlattevőnek, az esetleges helyszíni konzultáció iratai (jelenléti ív, jegyzőkönyv vagy emlékeztető és ezek megküldése minden ajánlattevő részére), ajánlatok bontásáról készült jelenléti ív és jegyzőkönyv (a meghívó is, ha a felhívás vagy a dokumentáció nem tartalmazta), hiánypótlási felhívás az ajánlattevők felé és ezek teljesítése, Bíráló Bizottság által készített szakvélemény, Beszerzési Testület döntés-előkészítő javaslata és a kapcsolódó iratok (meghívó, esetleg az ülés jegyzőkönyve), az eljárást lezáró döntés meghozataláról készült jegyzőkönyv, eredményhirdetési jegyzőkönyv az összegezéssel együtt és kapcsolódó dokumentumai (meghívó, ha a felhívás vagy a dokumentáció nem tartalmazta, jelenléti ív, ajánlattevő nyilatkozata a Kkvt. szerinti besorolásáról, eredményhirdetési jegyzőkönyv és összegezés átadása vagy megküldése az ajánlattevők részére), 13
tájékoztató az eljárás eredményéről hirdetményének (ha kötelező jellegű vagy megkérték) feladása a Szerkesztőbizottsághoz a kapcsolódó levelezési anyagával együtt, egy esetleges békéltetési vagy jogorvoslati eljárás során keletkezett dokumentumok, az eljárás keretében megkötött szerződés, szerződésmódosítás esetén a módosított szerződés és a módosításról szóló hirdetmény megjelentetése a kapcsolódó levelezési anyagával együtt, a szerződés teljesítését követően az erről szóló hirdetmény megjelentetése a kapcsolódó levelezési anyagával együtt. z) A közbeszerzési eljárások előre elkészített ütemezés szerinti, belső ellenőrzési rendszerben történő ellenőrzése a vezérigazgató feladata. Az ellenőrzés kiterjed az eljárások szabályszerűségére, az elbírálás szempontjainak kiválasztására és azok érvényesítésére, a dokumentálás rendjére, valamint a szerződések megkötésére, módosítására és teljesítésére. Az ellenőrzésekről készült jelentést a vezérigazgatónak, valamint a Beszerzési Testület tagjainak meg kell küldeni. aa) Amennyiben a közbeszerzési eljárással kapcsolatban a Vállalkozással szemben jogorvoslati eljárás indul, arról a témafelelős köteles a vezérigazgatót, és a Beszerzési Testület tagjait haladéktalanul tájékoztatni. A vezérigazgató köteles gondoskodni a Kbt-ben meghatározott intézkedések megtételéről és az ajánlatkérő megfelelő képviseletéről. Az intézkedésekre a Beszerzési Testület javaslatot tehet. Amennyiben a Vállalkozás indítja ajánlatkérőként a jogorvoslati eljárást, az eljárás csak a Beszerzési Testület javaslatára, a vezérigazgató döntésével indítható. Amennyiben a közbeszerzési eljárással kapcsolatban jogorvoslati eljárás indul. bb) A jelen szabályzatban nem szabályozott kérdések tekintetében a Kbt. és végrehajtási rendeletei, a kapcsolódó jogszabályok, valamint a Közbeszerzések Tanácsa ajánlásai az irányadók. 9) Közbeszerzés alá nem eső beszerzések részletszabályai A Vállalkozás a közszolgáltatásokkal kapcsolatos fokozott átláthatósági követelményeknek és az erre irányuló fogyasztói elvárásoknak eleget téve a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzéseit az alábbiak szerint szabályozza: A Vállalkozás által már megkötött szerződések esetén szerződéses árak az ajánlat dátumától függetlenül a következő áregyeztető tárgyalásig, illetve a szerződés időtartamáig érvényesek. Az áregyeztető tárgyalás csak abban az esetben elfogadott, ha a módosítást a felek elfogadták. Az árak elfogadásáról, módosításának kérdéséről a műszaki szakterületi értekezleten tett javaslatokat követően a felsővezetői értekezleten születik döntés a piaci információk, a műszaki osztályvezető véleménye alapján. Eredménytelen alku esetén a műszaki osztályvezető a szerződés felbontására tesz javaslatot. A menedzsment által meghatározott éves küszöbérték vagy az alatti áremelés esetén a műszaki osztályvezető dönt az árak elfogadásáról, módosításának kérdéséről. Amennyiben az aktualizált árlista nem a piaci viszonyokat tükrözi, kontroll árajánlatot kell bekérnie más lehetséges szállítótól/szállítóktól. Amennyiben a szerződéses árak között nem szereplő tételt kell beszerezni a szerződéses szállítótól, akkor vagy a szerződésben foglaltak szerint kell eljárni, vagy előzetes árajánlatot kell bekérni a szállítótól. A beszállítók minősítésének folyamatát a Vállalkozás EU 7.4. eljárási utasítása tartalmazza. 14
a.) Könnyített beszerzési eljárás A 7.2 a) pontban meghatározott értékhatárt meghaladó, de a közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzés tekintetében a Vállalkozás az alábbiak szerint jár el. A beszerzés tárgyához kapcsolódóan felkutatja az azt teljesíteni képes természetes és jogi személyeket (továbbiakban ajánlattevők), és hivatalos úton írásban lehetőség szerint minimum 5 ajánlattevőtől (vagy ha ennél kevesebbet talál a piacon, akkor valamennyi felkutatott vállalkozástól) árajánlatot kér be. Ajánlatot elsősorban a jóváhagyot beszállítói listán (lásd EU-7.4-N05) szereplő partnerektől kell kérni. Az ajánlatra történő felkérés történhet postai úton a cég hivatalos székhelyén/telephelyén keresztül, a Vállalkozás nyilvánosan közzétett elérhetőségein, fax útján, illetve a központi e-mail címén keresztül is. A bekéréssel egyidejűleg a Vállalkozás saját honlapján is feltünteti a beszerzési felhívást, megjelölve, hogy arra nem csak a meghívott ajánlattevők, hanem bárki ajánlatot tehet, aki megfelel a követelményeknek, és képes szállítani a megfelelő árut / szolgáltatást. A Vállalkozás az ajánlati dokumentációért, illetve az ajánlat benyújtásáért nem kér ellenértéket A vonatkozó ajánlattételi határidőket a Műszaki osztályvezető állapítja meg a piaci információk, a beszerzés jellege alapján, azonban minden esetben törekedni kell arra, hogy a határidők megállapítása olyan legyen, hogy minél többen képesek legyenek ajánlatot adni az adott témakörben. Az elbírálási és teljesítési határidőket is a Műszaki osztályvezető határozza meg, amelyet már az ajánlatkérésben közli az ajánlattevőkkel. Az ajánlatokat lezárt borítékban kell benyújtani és azt a bontásra kitűzött időpontig nem szabad felbontani. Az ajánlatokat a műszaki szakterületi értekezleten a műszaki szakterületi egységvezetők és a műszaki igazgató közösen bontják fel, melyről jegyzőkönyv készül. Az ajánlatok elbírálási szempontok szerinti tartalmi elemeiről az ajánlattevőket a Műszaki osztályvezető írásban értesíti. A Vállalkozás törvényi tiltás hiányában - fenntartja magának a jogot, hogy az ajánlattevőkkel a beszerzési eljárás bármely szakaszában tárgyaljon a beszerzés mennyiségéről, értékéről, a feltételeket érdemben megváltoztassa, alternatív ajánlatokat kérjen be, vagy bármely más olyan dologban egyeztessen valamennyi ajánlattevővel, amely a Vállalkozás érdekeinek érvényesülését jobban szolgálja. E tárgyalásokra a verseny tisztaságának biztosítása érdekében minden érvényes ajánlatot tevőt meg kell hívni, és a meghívásra megjelentekkel együtt lehet tárgyalni. A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, és azt minden ajánlattevőnek meg kell küldeni, függetlenül attól, részt vett-e a tárgyaláson. A Vállalkozás a könnyített beszerzési eljárást lezáró döntést követően részletes írásos szerződést köt a nyertes ajánlattevővel. A beszerzésről szóló döntés meghozatalát követően a Vállalkozás tájékoztatót tesz közzé a honlapján a beszerzés eredményéről, illetve, amennyiben azt jogszabály előírja, magát a szerződést is közzéteszi. Az eljárásba az érintett igénylő szervezet egységet is be kell vonni. A könnyített beszerzési eljárás lefolytatásának valamennyi okmányát minimum 3 évig a vállalkozás székhelyén őrzi meg. 15
b.) Árajánlat bekérésével induló beszerzési eljárás A 7.2.b.) pontban meghatározott összeget meghaladó, de 7.2.a.) pont szerinti összeget el nem érő beszerzések tekintetében a Vállalkozás az alábbiak szerint jár el: A beszerzés tárgyát illetően piackutatást végez, melynek során igénybe veheti a beszerezni kívánt termék / szolgáltatás nyilvánosan közzétett fellelhetőségeit, árait, szállítási feltételeit. Ezek különösen: a vállalatok hivatalos honlapjai, árkatalógusai, médiában közzétett hirdetései, előzetes tájékoztató jellegű árajánlatai. Ajánlatot elsősorban a jóváhagyott beszállítói listán (lásd EU-7.4-N05) szereplő partnerektől kell kérni. A fentiekből a beszerzés tárgyát illetőleg a legkedvezőbb feltételekkel rendelkező árajánlatokat közülük a 3 összességében legkedvezőbb ajánlatot (amennyiben érkezett be ennyi ajánlat) összehasonlítja. Az elbírálást követően a legkedvezőbb ajánlatot hivatalos árajánlat bekérésével is megerősíti, illetve megkísérelhet még a meghirdetettnél is kedvezőbb árat elérni, amennyiben arra bármilyen esélyt lát. A hivatalos árajánlat elektronikus úton is bekérhető. Törekedni kell rá, hogy a beszerzésről álljon rendelkezésre szerződés, vagy pro forma szerződés a feltételek tisztázása érdekében, vagy kerüljenek beszerzésre az általános szerződési feltételek. A vonatkozó ajánlattételi határidőket a Műszaki osztályvezető állapítja meg a piaci információk, a beszerzés jellege alapján, azonban minden esetben törekedni kell arra, hogy a határidők megállapítása olyan legyen, hogy minél többen képesek legyenek ajánlatot adni az adott témakörben. Az elbírálási és teljesítési határidőket is a Műszaki osztályvezető határozza meg, amelyet már az ajánlatkérésben közöl az ajánlattevőkkel. Az eljárásba az érintett igénylő szervezet egységet is be kell vonni. A kiválasztás folyamatát, a letöltött tájékoztatókat és valamennyi árajánlatot a beszerzési eljárás mellékleteként (kinyomtatva vagy elektronikus úton) megőrzi legalább a szerződés teljesülését követő 1 évig a Vállalkozás székhelyén. c.) Kézibeszerzés A 250 ezer forintot el nem érő beszerzések tekintetében azok csekély értékére tekintettel a vállalkozás az adminisztrációs költségek beszerzési árhoz mért aránytalan mértéke miatt nem folytat le külön eljárást. Kézibeszerzés esetén nem szükséges árajánlat(ok) beszerzése, beszállító igénybevételének engedélyeztetése, szerződés kötése, teljesítésigazolás és/vagy műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv. Ezen beszerzéseknél a beszállító kiválasztását a műszaki osztályvezető dönti el saját hatáskörében, adott esetben egyeztetve a beszerzési folyamatban részt vevő munkavállalókkal. A kézibeszerzésekről a műszaki osztályvezető havi írásos összefoglalót (RS-02-N01) készít a műszaki igazgató, a főmérnök, gazdasági igazgató, igazgatási osztályvezető és a vezérigazgató részére utóellenőrzés céljából. A kézibeszerzés során - amennyiben van ilyen beszállító - olyan beszállítót választ, aki a Vállalkozás székhelyéhez közel, vagy ingyenes kiszállítással vállalja a feladat ellátását, minimalizálva a rá fordítandó munkaidőt, szállítási és adminisztratív költségeket. 16
10) Havária-helyzetben alkalmazandó eltérések A Vállalkozás a havária-helyzetre vonatkozóan az alábbi belső szabályozási eltéréseket kívánja alkalmazni a fentiekben meghatározott általános szabályokhoz képest: Külön eljárás lefolytatása nélkül a műszaki igazgató engedélyével legfeljebb 5 millió forint összértékig megengedett a beszerzés havária-helyzetben. 11) Egyes beszerzési eljárások alkalmazására vonatkozó illetékességek a.) A Vállalkozás beszerzéssel és közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban az alábbi aláírási rendet alkalmazza: A jelen szabályzatban leírtak szerint a szerződéseket a vezérigazgató önállóan, akadályoztatása esetén a műszaki és gazdasági igazgató együttesen írják alá. A külső megrendelések (fejlesztési munkák, anyagok beszerzése, szolgáltatások igénybevétele) esetén az aláírási rend a következő: 500Eft-ig a műszaki és gazdasági igazgató vagy a főmérnök együttesen, 500Eft felett a vezérigazgató önállóan ír alá. b.) A Vállalkozás a beszerzési és közbeszerzési eljárások vonatkozásában az alábbi illetékességeket határozza meg: Kizárólagosan a vezérigazgató jóváhagyásával indítható víziközmű-szolgáltatást érintő közbeszerzési eljárás. A 20,0 millió forint és a közbeszerzési értékhatárok közti könnyített beszerzési eljárás a Vállalkozás műszaki és gazdasági igazgatóinak együttes jóváhagyásával indítható el. A 250 ezer és 20,0 millió forint közötti, 3 árajánlat bekérésével induló beszerzési eljárást a Vállalkozás műszaki és gazdasági igazgatói együtt, vagy az általuk írásban erre felhatalmazott személy folytathat le. A 250 ezer forint alatti kézibeszerzésre valamennyi, beszerzéssel foglalkozó munkatárs külön felhatalmazás nélkül jogosult. A beszerzési eljárások eredményének felülvizsgálatára és az abban történő döntésre minden esetben a beszerzést elrendelő és/vagy jóváhagyó személy jogosult, a beszerzés pénzügyi ellenjegyzését, illetve, amennyiben írásos szerződés is kötődik, úgy annak pénzügyi és jogi ellenjegyzést követően. c.) Az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű, illetve az európai uniós forrásból megvalósuló közbeszerzések esetén a Vállalkozás a Közbeszerzési Hatóság által vezetett névjegyzékben szereplő hivatalos közbeszerzési tanácsadót vesz igénybe az eljárást lefolytatóként, illetve saját lefolytatás esetén ellenjegyzőként. Ilyen esetben a közbeszerzési tanácsadó felelős az európai uniós jogrend alkalmazásáért, az uniós előírások maradéktalan teljesüléséért, és a vonatkozó nyilvántartási / jelentési / beszámolási kötelezettségek teljesítéséért. A költségeket a Vállalkozás alapesetben a támogatás projektmenedzseri költségei terhére folyósítja, amennyiben ez nem lehetséges, úgy saját forrásból téríti meg a közbeszerzési tanácsadó felé. d.) A Kbt. 9. (1) bekezdés k. pontjában, illetve a Kbt. 118. (1)-(5) bekezdéseiben szabályozott in house beszerzésekkel kapcsolatosan, valamint a Vkszt. 16. (6) bekezdésével kapcsolatosan a közbeszerzés alóli mentesüléskor a vezérigazgató megvizsgálja a beszerzésben 17
érintett szervezet tényleges mentesülését, szükség esetén jogi szakértőt vagy közbeszerzési hatóságot is bevon ennek elbírálásába; A Szabályzat megalkotásakor a Vállalkozással in house kapcsolatban álló, mind a Kbt. 118. (1) (4) bekezdésében, mind a Vksztv. 16. (6) bekezdésében foglalt jogszabályi kritériumokat teljesítő cég a következő: Control-Zala Tanácsadó és Építő Kft. 8900 Zalaegerszeg, Balatoni út 8. adószáma: 13938376-2-20 A vezérigazgató felmerülő beszerzésenként egyedileg dönt a Kbt. és a Vksztv. vonatkozó rendelkezéseiben foglalt, a beszerzésekre vonatkozó egyéb mentességek alkalmazásáról, illetve az attól való eltekintésről, szükség esetén jogi szakvélemény kikérésével. A közbeszerzési értékhatárok alatti beszerzések esetében a Kbt. 118. (1) (4) bekezdésében foglalt jogszabályi kritériumokat teljesítő céggel in house szerződés köthető közvetlenül, amely cég az alvállalkozók kiválasztására jelen beszerzési szabályzatban foglalt eljárásokat alkalmazza. A jogszabályi kritériumoknak való megfelelést minden beszerzést megelőzően vizsgálni kell. e.) A kiszervezett tevékenységekkel kapcsolatosan a Vállalkozás az alábbiakat veszi figyelembe: - A kiszervezett tevékenységekre vonatkozóan a Vállalkozás a Vhr. szerinti tartalmú nyilvántartást vezet. A nyilvántartás mellékletét képezik a vonatkozó szerződések, illetve MEKH engedélyek másolatai. - A kiszervezett tevékenységekre vonatkozó korlátok betartásáért a vezérigazgató felel. 12) Szerződéskötés folyamata, a szerződés tartalmi elemei Valamennyi, jelen szabályzat alapján lefolytatott beszerzési eljárás szerződéseiben az általános szerződési tartalmakon kívül az alábbiakat szerepelteti: a) Árubeszerzés esetén a szerződésben rögzíti az eltérítés lehetőséget és mértékét, szintén a szerződés rögzíti az időbeli teljesítés ütemezését. Törekedni kell a bizományosi konstrukciójú (konszignációs raktár) elszámolás kialakítására. Közbeszerzési eljárás esetén figyelemmel kell lenni a Közbeszerzési Hatóságnak a mennyiség eltérítésére vonatkozó gyakorlatára is, azaz csak egy irányban (+ vagy -) lehet eltérítési lehetőséget meghatározni. b) Az építési beruházások esetében a pótmunkák és kiegészítő munkák részletes elszámolási szabályait a Kbt. szabályai szerint kell szerepeltetni a szerződésben. A Vállalkozás a szerződéses érték 10%-át meghaladó pótmunka keretet nem állapít meg. c) A fogyasztók részére közvetlenül szolgáltatást nyújtó cégekkel kötött szerződések esetén a szerződéses partnereket a Vállalkozáséval megegyező, vagy annál magasabb kötbér és kártérítés terheli. d) Általánosságban a szerződések legfontosabb tartalmi elemei: szerződő felek adatai, szerződés tárgya, szerződéses árak tételesen, szerződés időtartama, fizetési és számlázási feltételek, szerződés megszűnésének és felmondásának feltételei, témafelelős (első oldalon), teljesítés/szállítás helye és határideje, megrendelő jogai és kötelezettségei, vállalkozó/beszállító jogai és kötelezettségei, szavatossági feltételek, mellékkötelezettségek, dátum, felek aláírásai, minőségirányítási rendszer tájékoztató melléklete, szükség esetén MEBIR tájékoztatással egybekötött munkaterület átadás-átvétel jegyzőkönyv. Szolgáltatás igénybe vétele esetén vállalkozási szerződés, illetve megállapodás megkötése -a Társasági Adótörvény vonatkozó értékhatár kritériuma szerint- kötelező. Minden olyan esetben, 18
amikor szerződéskötés nélkül történik beszerzés megrendelés alapján, akkor csatolni kell vagy meg kell adni az internetes elérhetőségét az Általános Beszerzési Feltételek mellékletének. A vezérigazgató aláírásával ellátott szerződést a műszaki osztálynak kell megküldenie a partnernek. A mindkét fél által cégszerűen aláírt szerződésből a hálózatra történő szkennerezés után egy példány a számviteli osztálynál kerül irattározásra. Az előkészített szerződést a Vállalkozás dokumentumkezelő-rendszerében rögzíteni kell. A dokumentumkezelő-rendszerben a teljes ügyet az alábbi személyeknek, az alábbi sorrendben kell továbbítani: Műszaki osztályvezető által kijelölt személy (ügyintézés) alutat indít és alútra vár Alutak: o Témafelelős (ellenőrzés) o Érintett egységvezető(k) (ellenőrzés) o Érintett szakági felelős(ök) (ellenőrzés) o Műszaki osztályvezető (ellenőrzés) o Főmérnök (ellenőrzés) o Műszaki igazgató (ellenőrzés) o Gazdasági igazgató (ellenőrzés) o Jogász (ellenőrzés) o Igazgatási osztályvezető (ellenőrzés) Műszaki osztályvezető által kijelölt személy (ügyintézés) Jogász (ellenőrzés) Témafelelős (témafelelős tevékenységgel) Vezérigazgató (aláírás) Ügyintéző (aláíratás és postázás) Pénzügyi főelőadó (másolat olvasása) Érintett szakági felelős(ök) (ha a véleményezés során változott a szerződés tervezet) A véleményezők a szerződéstervezet módosítására történő javaslataikat a megjegyzés mezőben rögzítik. A témafelelős a vezérigazgató előtt ellenőrzésre visszakapja az adott szerződést, de amennyiben véleményeltérése van, akkor a műszaki osztállyal egyeztetni kell. A témafelelős ebben a fázisban nem szerkesztheti a dokumentációt, csak a megjegyzés rovatot módosíthatja. Ha a szerződés módosítása válik szükségessé, akkor a szerződés köröztetését újra kell kezdeni. Amennyiben a véleményezők a szerződés megkötésével egyet értenek, és módosításokra, kiegészítésekre sincs szükség, a vezérigazgató dönt a szerződés megkötéséről. A műszaki osztály feladata a nyomtatás, a vezérigazgatóval történő aláíratás és a postázás az igazgatási osztályon (titkárságon) keresztül. Amennyiben a javaslatok alapján új szerződés készül, azt szintén rögzíteni (szkennelni) kell a dokumentumkezelő-rendszerben. Amennyiben az ügyintéző olyan partnerrel köt szerződést, aki még nem írta alá a környezetvédelmi és a titoktartási nyilatkozatokat, abban esetben ezeket a szerződésbe be kell építenie. 13) Megrendelések folyamata 1. Külső szállítók felé anyagmegrendelést csak a műszaki osztály bonyolíthat az arra jogosultak által az Anyagigénylés program Engedélyezés menüjében történő engedélyezés után. Külső szállítók felé tárgyi eszközre vonatkozó megrendelést csak a műszaki osztály készíthet az iratkezelő rendszerben jóváhagyott döntési táblázat és a menedzsment által rögzített 19
megjegyzések (lásd EU-7.4 Beszerzés 5.1.3.3. pont) alapján. Eseti szolgáltatás igénybevétele esetén megrendelés csak írásban történhet a műszaki osztály által, a szakterületért felelős munkavállaló bevonásával. A szervezeti egységeknek belső levélben vagy e-mailen kell a műszaki osztálytól megigényelniük a szolgáltatás megrendelését. Folyamatos üzemeltetést gátló, azonnali intézkedést igénylő, sürgős, kivételes esetekben, ha a feladat jellege megkívánja az azonnali igénybevételt, a víziközmű ágazatok szóbeli vagy írásbeli megrendelés alapján igénybe vehet külső szolgáltatást maximum 250e forint összértékig. Ekkor azonban utólag a műszaki igazgatót, a főmérnököt és a műszaki osztályt tájékoztatni kell. Azokban az esetekben, ha egy tevékenység elvégzésére a társaság keretszerződést kötött és az adott feladat érintett egysége a víziközmű ágazatok, a szolgáltatás megrendelése a víziközmű ágazatok által történik írásban. Ilyen esetekben a megrendelési folyamat bonyolítója és a kapcsolattartó a víziközmű ágazatok megfelelő részlege és nem a Műszaki osztály. A megrendelések folyamatába a szakterületért felelős munkavállalót be kell vonni. Beszerzés előtt az logisztikai vezető minden esetben köteles egyeztetni a raktárkészletet a raktárosokkal. Szállítói megrendelést (anyagmegrendelést) csak a jóváhagyott szállítói listán szereplő beszállítók (EU-7.4-N05) - azok közül is elsősorban a Vállalkozással szerződéses kapcsolatban álló partnerek- felé lehet kezdeményezni. Ettől eltérni csak indokolt esetben, gazdasági igazgató engedélyével lehet. A jóváhagyott szállítói listán nem szereplő beszállítók igénybe vételét a műszaki osztályvezető engedélyével anyagok esetében a logisztikai vezető, tárgyi eszközök és szolgáltatások esetében a beszerzési csoportvezető kezdeményezi az RS-15-N32 számú nyomtatványon (Beszállító igénybevételének engedélyezése). Azonos termékkörű beszállítók esetén a magasabb minősítéssel rendelkezőt kell előnyben részesíteni. Tárgyi eszköz megrendelés 250E Ft-os értékhatár felett csak írásban lehet, email esetén a megrendelés elfogadásáról választ kell kérni. Megrendelések esetén írásos kimenő megrendelő (RS-02-N02) abban az esetben szükséges, ha: azt a szállító igényli, a szállító nem szerepel a jóváhagyott beszállítói listáján (EU-7.4-N05), és 250 eft felett van az egyszeri rendelés értéke, a szállító neve mellett a beszállítói listán (EU-7.4-N05) szerepel az írásos megrendelés jelzés. A listát az év elején összehívott beszállítói team (EU-7.4. 5.2.2) állítja össze a beszerzések gyakorisága, nagyságrendje, a rendelt anyagok jelentősége, stb. szempontok alapján. A listát az értekezlet jegyzőkönyvéhez mellékletként kell csatolni. Bizományos lejelentés csak írásban történhet. 50 EFt-os értékhatárig Lenti telephelyen az ágazatvezető előzetes engedélyével a Lenti és térsége kistérségi csoportvezető jogosult anyagmegrendelésre, helyi beszerzési forrásokból is. A szolgáltatások esetében a megrendeléseket az alábbi táblázat szerint kell jóváhagynia, engedélyeznie a műszaki és a gazdasági igazgatónak: van keretszerződés nincs keretszerződés Értékhatár (e Ft) utólagos (hetente) utólagos (hetente) 0-100 előzetes jóváhagyás előzetes jóváhagyás 100-250 iratkezelőrendszerben levél, írásbeli megrendelés iratkezelő-rendszerben levél, írásbeli megrendelés 250 felett 20