Orosházi Városüzemeltetési és Szolgáltató zrt. Orosháza Fürdő utca 5. 5900 Az Orosházi Városüzemeltetési és Szolgáltató Zrt. Közbeszerzési Szabályzata Készítette: Bozsár Lajos Közbeszerzési referens Jóváhagyta: Bánfalviné Feldmann Ágota Vezérigazgató Hatályba lép: 2010. december 01.
A közbeszerzési eljárások szóló 2009. április 01.-én hatályba lépő a 2003. évi CXXIX. Törvény 6. -ban foglalt kötelezettsége alapján és a hozzá kapcsolódó törvények és rendeletek alapján kiadom az alábbi Közbeszerzési Szabályzatot. 1. A Közbeszerzési Szabályzat célja kettős: - a közbeszerzési törvény (továbbiakban Kbt.), valamint annak végrehajtási rendeleteivel összhangban az Orosházi Városüzemeltetési és Szolgáltató Zrt. közbeszerzéseire vonatkozóan meghatározza (Kbt. 6..): - a közbeszerzési eljárások előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, - a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, illetőleg szervezetek felelősségi körét, - a közbeszerzési eljárások dokumentálási rendjét, - a közbeszerzési eljárás során hozott döntésekért felelős személyt, személyeket Alapelvek 1. (1) A közbeszerzési eljárásban ideértve a szerződés megkötését is az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát. (2) (3) Az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára. 1 (4)Az Európai Unióban letelepedett ajánlattevők és a közösségi áruk számára nemzeti elbánást kell nyújtani a közbeszerzési eljárásban. Az Európai Unión kívül letelepedett ajánlattevők és a nem közösségi áruk számára nemzeti elbánást a közbeszerzési eljárásban a Magyar Köztársaságnak és az Európai Közösségnek a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel összhangban kell nyújtani. (5) Az ajánlatkérőnek beszerzése megvalósítása során törekednie kell a környezetvédelmi szempontok figyelembevételére. 2. A Közbeszerzési törvény alkalmazási köre (1) E törvény szerint kell eljárni a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében (közbeszerzés). A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat különös szabályaira is e törvény alkalmazandó. (2) Az európai közösségi (a továbbiakban: közösségi) értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre e törvény második részét, az ezek alatti és egyben 1 Lásd a 8001/2007. (MK 102.) KüM-IRM együttes tájékoztatót. 2
a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre a harmadik részét alkalmazva kell eljárni, kivéve, ha e törvény másként rendelkezik. 3. A Közbeszerzési Szabályzat hatálya: A Közbeszerzési Szabályzat hatálya kiterjed: - valamennyi, az Orosházi Városüzemeltetési és Szolgáltató Zrt. közbeszerzéseit előkészítő, a közbeszerzési eljárásokba bevont személyre, személyekre - az Orosházi Városüzemeltetési és Szolgáltató Zrt. által megbízott szakértőre vagy szervezetre - az eljárásba bevont bizottságokra, - az előkészítő és bíráló bizottságra, - döntéshozó személyre, személyekre - 4. A Közbeszerzési Szabályzat tárgyi hatálya A Közbeszerzési Szabályzat hatálya kiterjed minden olyan árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás építési és szolgáltatási koncesszió megrendelésére, amelynek értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri, vagy meghaladja a Kbt. 30. -34. -ban, illetve a Kbt. 244. (1)-(2) bekezdése szerinti 2009. évre és az azt követő költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt. A Szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni az értékhatárt elérő tervpályázati eljárások esetén is. 5. Az értékhatár megállapítására vonatkozó előírások A közbeszerzés értékhatárait mindig az érvénybe lévő törvényi értékek határozzák meg. A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált általános forgalmi adó nélkül számított, a Kbt. 36 40. -ban foglaltakra tekintettel megállapított legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték). (Kbt. 35..- 40. ) Tilos a közbeszerzést részekre bontani! A becsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek beszerzésére egy költségvetési évben (vagy tizenkét hónap alatt) kerül sor és beszerzésére egy ajánlattevővel, lehetne szerződést kötni, továbbá rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg.(kbt. 40.. 6. Közbeszerzési eljárások tervezése. Jelen bekezdésben megfogalmazott feladatok koordinálása és végrehajtása a közbeszerzési referens feladata, a döntéshozó, vagy döntéshozók előzetes jóváhagyó döntése alapján. 3
A közbeszerzési terv elkészítéséért a közbeszerzési referens felel. Az Orosházi Városüzemeltetési és Szolgáltató Zrt. a költségvetési év elején, lehetőség szerint a tárgy év április 15.-ig köteles összesített közbeszerzési tervet készíteni a Kbt. 5. -a értelmében. A közbeszerzési tervet öt évig meg kell őrizni. A közbeszerzési terv nyilvános. A közbeszerzési tervet a szervezet honlapján meg kell jelentetni. A közbeszerzési tervet a Közbeszerzések Tanácsa, vagy az illetékes ellenőrző szervek kérésére a közbeszerzési referensnek részükre köteles megküldeni, mint ahogy minden olyan dokumentumot, amely a lefolytatott, vagy a folyamatban lévő közbeszerzési eljárás során keletkezett. 7. Az ajánlatkérő nevében eljáró és az eljárásba bevont személyekkel, szervezetekkel kapcsolatos szabályok. - kötelező betartani a Kbt. 8. -9. -10. -át, amely kimondja, hogy milyen végzettségű, hány fős legyen a bizottság, mikor és hogyan kell közbeszerzési tanácsadót foglalkoztatni, valamint az összeférhetetlenséget is meg kel vizsgálni és nyilatkozni kell. - az előkészítő és bírálóbizottság tagjainak (minimum 3fő) közbeszerzési, jogi, pénzügyi és a közbeszerzés tárgyát érintő műszaki végzettségűeknek kell lenniük - az előkészítő és bírálóbizottság az Orosházi Városüzemeltetési és Szolgáltató Zrt.- ban egyazon bizottságot kell érteni - az előkészítő és bírálóbizottságnak nem lehetnek a tagjai a Kbt. 10. -a szerint, ha összeférhetetlenség állapítható meg, kivéve, ha nyilatkozik, hogy nem vesz részt a közbeszerzésben, mint ajánlattevő - az előkészítő és bírálóbizottság tagjai kötelesek összeférhetetlenségi nyilatkozatot tenni - az előkészítő és bírálóbizottságnak nem lehet tagja a döntéshozó, vagy a döntéshozók - a döntéshozó minden estben a vezérigazgató, vagy az általa megbízott személy - közbeszerzési eljárás kapcsán létrejött, vagy létrejövő szerződést csak a vezérigazgató írhatja alá - közbeszerzési tanácsadó, vagy közbeszerzési szervezet megbízási szerződését csak a vezérigazgató írhatja alá 8. Közbeszerzési referens feladata - javaslatot tesz az előkészítő és bírálóbizottsági tagokra - a közbeszerzési eljárás során a Kbt. 7. -a értelmében mindent ami a közbeszerzésekkel kapcsolatos köteles írásban és elektronikus úton dokumentálni 4
- a törvényi rendelkezés értelmében minden olyan közbeszerzési eljárással kapcsolatos anyagot köteles elhelyezni a szervezet honlapján, amelyet e törvény ír elő - figyelemmel kíséri a törvényi változásokat és e törvényi változásoknak megfelelően jár el, illetve a szükséges módosításokat elvégzi - elkészíti a vállalat éves közbeszerzési tervét, a döntéshozó, vagy döntéshozók döntése alapján - elkészíti az éves statisztikai összegzést minden év május 31.-ig - a közbeszerzési eljárás során keletkezett iratokat elküldi a Közbeszerzések Tanácsának, amely a Kbt. törvény hatálya alá tartozik 9. Előkészítő és bírálóbizottság összetétele és feladata - a bizottságok összetétele: - közbeszerzési referens - pénzügyi szakértő - a közbeszerzési eljárás tárgyában műszaki szakember - a bizottság feladata: - titoktartási kötelezettség - az adott közbeszerzési eljárásban meghatározott határidőkben személyes rendelkezésre állás - a bizottsági üléseken személyes részvétel - a közbeszerzési eljárás előkészítés után a döntéshozó felhatalmazásával elkészítik a szükséges dokumentációt (ha kell külső szakemberrel) és elkészítik, illetve megkezdik az adott tárgyú közbeszerzést a Kbt. törvénynek megfelelően - a közbeszerzési eljárás során szükség szerint ülésezik és a szükséges intézkedéseket, megteszi - az eljárással kapcsolatos dokumentációk ismerete - az ajánlatok tanulmányozása, írásbeli, szöveges szakvéleményezése - döntést hoz az esetleges érvénytelen ajánlatokról - döntést hoz az ajánlat(ok) esetleges kizárásáról - ajánlatok értékelése és szakvéleményezése után javaslatot tesz a döntéshozó felé - kötelező minden bizottsági ülésről jegyzőkönyvet készíteni - 10. Az ajánlati/részvételi felhívás elkészítése A közbeszerzési referens, vagy az eljárás lefolytatásával megbízott szakértő az előkészítő és bírálóbizottsággal együttműködve a beszerzés szakmai igényei alapján gondoskodik az ajánlati felhívás, valamint az elbírálási szempontok összeállításáról, az ajánlati dokumentáció előkészítéséről. Az ajánlati/részvételi felhívást a döntéshozó fogadja el. Jóváhagyást követően a közbeszerzési referens, vagy a szakértő gondoskodik az ajánlati felhívás Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételéről, illetve a közzététel díjának 5
átutalásáról és igazolásáról. A közbeszerzési referens, vagy a megbízott szakértő, vagy szervezet a hirdetmények a közbeszerzési eljárás során keletkezett dokumentumokat köteles a nyilvánosság betartása mellet a Kbt. törvény 17/C. -át betartani. 11. A közbeszerzési eljárás megindítása A közbeszerzési eljárás ajánlati/részvételi felhívás közzétételével indul, a felhívást az ajánlatkérő hirdetmény útján köteles közzétenni. (Kbt. 48. (1) bekezdés és a Kbt. 246. - 248. -a alapján. 2010. szeptember 15.-től hirdetmény csak elektronikus úton adható fel. Hirdetmény közzététele nélkül indított tárgyalásos eljárás az ajánlattételi felhívás megküldésével kezdődik. (Kbt. 131. (1) bekezdés 12. Az ajánlatok rendelkezésre bocsátása Az ajánlati dokumentációt a közbeszerzési referens, vagy az általa megbízott személy, illetve a megbízott szakértő bocsátja az ajánlattevők rendelkezésére. Az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától kezdve az ajánlattételi határidő lejártáig rendelkezésre álljon. (Kbt. 54. (7) bekezdés 13. Az ajánlatok felbontása - Az ajánlatokat az előkészítő és bírálóbizottság és az ajánlattevők jelenlétében a közbeszerzési referens, vagy a megbízott szakértő az ajánlattételi határidő lejártát követően bontja fel. (Kbt. 80. (1) bekezdés Az ajánlatok bontását követően jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza: - -a közbeszerzés tárgyát, a bontási eljárás helyszínét, idejét (óra, perc pontossággal), - jelenlevő személyek megnevezését (funkcióját), - az ajánlattevő nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), - az ajánlattevő által kért ellenszolgáltatást, - a vállalt teljesítési határidőt, - valamint azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek a bírálati szempont - (részszempontok) alapján értékelésre kerülnek. 14. Az ajánlatok elbírálásának szakmai előkészítése, ellenőrzése Az előkészítő és bírálóbizottság tagjai, illetve az eljárás lefolytatásával megbízott szakértő, vagy szervezet a beérkezett ajánlatokról az ajánlati felhívásban meghatározott szempontrendszer szerint írásos szakvéleményt készítenek, amely különösen az alábbiakat tartalmazza: - az ajánlattevő érvényes ajánlatot adott-e, - az ajánlattevő megfelel-e az ajánlat teljesítéséhez szükséges pénzügyigazdasági feltételeknek, 6
- az ajánlattevő műszaki-technikai szempontból alkalmas-e az ajánlat teljesítésére, - a bírálati szempont (részszempontok) alapján értékelésre kerülő adatokat. - az előkészítő és bírálóbizottság vagy a megbízott szakértő, vagy szervezet szakvéleményében megállapítja, hogy az ajánlati felhívásban megfogalmazott értékelési szempontokat figyelembe véve - melyik ajánlat a legkedvezőbb. - 15. Döntés az eljárás eredményéről A döntéshozó a közbeszerzési eljárás eredményéről az előkészítő és bírálóbizottság, vagy megbízott szakértő, vagy szervezet szakvéleményét, figyelembe véve dönt. A közbeszerzési eljárásokban az eljárás eredményről a vezérigazgató vagy az általa megbízott személy dönt. 16. Eredményhirdetés, az eredmény közzététele Az eredményt a közbeszerzési referens, vagy a közbeszerzési eljárást lebonyolító a Kbt. törvényben előírt időpontban hirdeti ki. Az eljárás eredményének kihirdetéséről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza: - a kihirdetés helyét, időpontját, - a résztvevők felsorolását, a részvétel minőségének feltüntetésével, - a kihirdetésen jelen nem lévő ajánlattevő nevét, - az eljárás eredményét. Az eredmény közzétételéről a közbeszerzési referens, vagy az eljárást lebonyolító szakértő cég gondoskodik. A közbeszerzési eljárás hirdetmény közzétételével, illetőleg ha a szerződéskötés később történik, a szerződéskötéssel zárul le. 17. Szerződéskötés Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített szervezettel (személlyel) kötheti meg a szerződést. A szerződéskötés tervezett időpontját az ajánlati felhívásban kell megadni azzal, hogy az nem határozható meg az eredményhirdetést követő naptól számított a Kbt. törvénybe előírt határidő előtti napnál korábbi és harmincadik építési beruházás esetében hatvanadik napnál későbbi időpontban. (Kbt. 99. (2) bekezdés 18. Beszerzés a központosított közbeszerzési eljárás alapján A központosított közbeszerzési eljárás alkalmazása esetén a bírálóbizottság megalakítására nincs szükség. A központosított közbeszerzéshez csatlakozásról a vezérigazgató dönt. 7
A csatlakozást követően a közbeszerzési referens felelős a beszerzés szabályszerű végrehajtásáért. A központosított közbeszerzés lefolytatása esetén az eljárás belső felelősségi rendjét és ütemtervét nem kell rögzíteni. A központosított közbeszerzéseknél kötelező a 168/2004. (V. 25.) kormányrendeletet betartani és alkalmazni. 19. Egyéb rendelkezések A hivatalos közbeszerzési tanácsadó: a Kbt. törvénye szerint 9. (1) A közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzés (második rész) esetében a közbeszerzési eljárásba az ajánlatkérő kivéve a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezetet a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett névjegyzékben szereplő, hivatalos közbeszerzési tanácsadót (11. ) köteles bevonni, figyelembe véve egyben a 10. (1) és (2) bekezdése szerinti követelményeket. Az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzések esetében az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásba független hivatalos közbeszerzési tanácsadót köteles bevonni, egyéb esetekben az ajánlatkérővel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló hivatalos közbeszerzési tanácsadó is bevonható. (2) A hivatalos közbeszerzési tanácsadó a közbeszerzési eljárás előkészítése és lefolytatása során köteles a közbeszerzési szakértelmet biztosítani. Az ajánlatkérő a hivatalos közbeszerzési tanácsadót különösen a felhívás és a dokumentáció elkészítésébe köteles bevonni. A hivatalos közbeszerzési tanácsadó, illetve a 11. (3) bekezdése szerinti hivatalos közbeszerzési tanácsadó esetében a 11. (2) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő, a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett névjegyzékben megjelölt személy köteles a hivatalos közbeszerzési tanácsadás körébe eső feladatok teljesítésében személyesen részt venni. A hivatalos közbeszerzési tanácsadót tevékenységéért ellenszolgáltatás illeti meg. A független hivatalos közbeszerzési tanácsadó a tevékenysége körében okozott kár megtérítéséért a Ptk. szabályai szerint felel. 20. Záró rendelkezések E Közbeszerzési Szabályzat 2010. december01.-én lép hatályba, egyúttal hatályát veszti a 2009. április 01.-i Közbeszerzési Szabályzat. 8