IKERRÉGIÓK MAGYARORSZÁGON MAGYARORSZÁG INNOVÁCIÓS TENGELYE KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ÉS KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ A Közép-Dunántúli Régió Innovációs Stratégiája és Akcióterve Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Székesfehérvár, 2004. június
Készült: a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség gondozásában Közreműködők: Heinrich Péter, ügyvezető igazgató Kovács Tamás, programigazgató Kígyóssy Gábor, projekt menedzser A Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány szakértelmének bevonásával Közreműködők: Dr. Tóth Ferenc, ügyvezető igazgató Csabina Zoltán, témafelelős
Bevezetés Az Európai Unióban a 90-es évek közepe óta dinamikusan növekszik azoknak a régióknak a száma, amely regionális innovációs stratégia kidolgozását kezdeményezte, és érzékelhető e folyamat felgyorsulása is. E régiókhoz csatlakozott Közép-Dunántúl és Közép-Magyarország is, amikor az olaszországi Umbria és a német Brandenburg régiókkal közösen sikeresen pályázatot nyújtott be az EU 5. keretprogramjában a két magyar régió regionális innovációs stratégiájának kidolgozására. A RIS INNOV-AXIS Ikerrégiók Magyarországon, Magyarország innovációs tengelye címen futó közel három éves projekt befejező szakaszának végterméke a jelen dokumentum; célja, hogy felvázolja a régió számára követendő stratégiát, s egyben alapul szolgáljon a megvalósítás első lépéseihez. A dokumentum első részében áttekintést adunk a RIS projekt végrehajtásának folyamatáról, az egyes szakaszok részcéljáról és azok teljesüléséről. A második fejezet a helyzetértékelő munkafázis legfontosabb eredményeit igyekszik összefoglalni. E munkafázis ami a projekt egészének kulcseleme kétirányú feladatot jelentett: egyrészt a technológiai és innovációs támogatást nyújtó intézményrendszer és a közvetítő (hídképző) szervezetek (azaz a kínálati oldal) elemzését, másrészt a régióban működő kis- és közepes vállalkozások innovativitásának, szükségleteinek és elvárásainak felmérését (igényanalízis). A harmadik fejezet a tulajdonképpeni stratégia és akcióterv. Az elemzések alapján bebizonyosodott, hogy a régió eddigi stratégiai dokumentumaiban megfogalmazottak alapvetően változatlanul aktuálisak; ez alapján a stratégia program hosszú távú célja, hogy a régió gazdasága kedvező adottságait kihasználva egy uniós viszonylatban is tartósan versenyképes, innováció-orientált fejlődési pályára álljon; elősegítve a régió gazdaságának átalakulását egy olyan gazdaságfejlődési modellbe, amely a szakképzett munkaerő, a tőkebevonás, és innováció hármasára támaszkodik. A stratégia összeállítása alapvetően szakértői munkára, és a rendelkezésre álló dokumentumok elemzésére és feldolgozására alapul, amit szükség szerint személyes konzultációk, egyedi adatgyűjtések egészítettek ki. Székesfehérvár, 2004. június 1
Tartalom Bevezetés... 1 Tartalom... 2 1. A projekt bemutatása... 7 1.1. Háttér... 8 1.2. A projekt felépítése... 9 1.2.1. A projekt szakaszai... 9 1.2.2. Az egyes szakaszok eredményei... 10 2. A helyzetelemzések összefoglalása... 13 2.1. Bevezetés... 14 2.2. Az innovációt meghatározó fejlődési trendek... 14 2.3. Az innovációs kereslet tényezői a Közép-Dunántúlon... 16 2.3.1. A vállalkozói innovációs kereslet jellemzői a Közép-Dunántúlon... 17 2.3.1.1. Új innovációs eljárások és termékek...17 2.3.1.2. A vállalatok innovációs teljesítménye...18 2.3.1.3. Innovációs bevételek és kiadások...18 2.3.1.4. Az innováció humán erőforrás háttere...19 2.3.1.5. Innovációs együttműködések...19 2.3.1.6. A megfogalmazott innovációs igények...19 2.3.1.7. Az innovációk forrásai és gátjai...20 2.4. Az innovációs kínálat tényezői... 21 2.4.1. Az innováció kínálati oldalának különböző szereplői... 22 2.4.1.1. Felsőoktatás, K+F...22 2.4.1.2. Technológiai transzfer központok...23 2.4.1.3. Ipari parkok...24 2.4.1.4. Klaszterek...25 2.4.1.5. Egyéb szervezetek...26 2 Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány
2.4.2. Az innovációt gátló tényezők... 28 2.4.3. Az innovációt segítő tényezők... 28 2.5. A kereslet és kínálat összefüggései... 30 2.5.1. A kis- és középvállalkozások legfontosabb problémái... 32 2.6. SWOT analízis... 34 2.6.1. Erősségek... 34 2.6.2. Gyengeségek... 35 2.6.3. Lehetőségek... 37 2.6.4. Veszélyek... 38 3. Stratégia és akcióterv...41 3.1. Alapkövetelmények... 42 3.2. A stratégia szerkezete... 42 3.3. Prioritások... 46 3.3.1. A régió innovációs miliőjének fejlesztése, az innovációs kultúra növelése.. 46 3.3.1.1. Indoklás... 46 3.3.1.2. Általános cél... 47 3.3.1.3. Hosszú távú hatások... 48 3.3.1.4. Hatásindikátorok... 48 3.3.1.5. Intézkedések felsorolása... 49 3.3.2. A vállalkozások innovációs képességének fejlesztése... 50 3.3.2.1. Indoklás... 50 3.3.2.2. Általános cél... 52 3.3.2.3. Hosszú távú hatások... 52 3.3.2.4. Hatásindikátorok... 52 3.3.2.5. Intézkedések felsorolása... 53 3.3.3. Az innovációt segítő hálózatok és partnerkapcsolatok kialakításának és működésének elősegítése... 54 3.3.3.1. Indoklás... 54 3.3.3.2. Általános cél... 56 3.3.3.3. Hosszú távú hatások... 56 3.3.3.4. Hatásindikátorok... 57 3
3.3.3.5. Intézkedések felsorolása...57 3.4. Akcióterv... 59 3.4.1. K+F kutatóegységek létrehozása regionális szinten... 60 3.4.1.1. Indoklás...60 3.4.1.2. Általános cél...61 3.4.1.3. Leírás...61 3.4.1.4. Projekt kiválasztási kritériumok...61 3.4.1.5. Földrajzi beavatkozási terültek...62 3.4.1.6. Végső kedvezményezettek...62 3.4.1.7. Az intézkedés célcsoportja...62 3.4.1.8. Eredményindikátorok...62 3.4.1.9. Outputindikátorok...62 3.4.1.10. Forrásigény...62 3.4.1.11. Lehetséges menedzsment szervezet...62 3.4.1.12. Kapcsolódó tervezés, programozás...63 3.4.2. Az innováció regionális finanszírozási rendszerének kiépítése... 63 3.4.2.1. Indoklás...63 3.4.2.2. Általános cél...65 3.4.2.3. Leírás...65 3.4.2.4. Projekt kiválasztási kritériumok...67 3.4.2.5. Földrajzi beavatkozási terültek...67 3.4.2.6. Végső kedvezményezettek...67 3.4.2.7. Az intézkedés célcsoportja...67 3.4.2.8. Eredményindikátorok...67 3.4.2.9. Outputindikátorok...68 3.4.2.10. Forrásigény...68 3.4.2.11. Lehetséges menedzsment szervezet...68 3.4.2.12. Kapcsolódó tervezés, programozás...68 3.4.3. Induló technológia- és tudás-intenzív mikrovállalkozások, valamint spin-off vállalkozások innovációs feladatainak támogatása... 68 3.4.3.1. Indoklás...68 3.4.3.2. Általános cél...69 3.4.3.3. Leírás...69 3.4.3.4. Projekt kiválasztási kritériumok...69 3.4.3.5. Földrajzi beavatkozási terültek...70 3.4.3.6. Végső kedvezményezettek...70 3.4.3.7. Az intézkedés célcsoportja...70 3.4.3.8. Eredményindikátorok...70 3.4.3.9. Outputindikátorok...70 3.4.3.10. Forrásigény...71 3.4.3.11. Lehetséges menedzsment szervezet...71 3.4.3.12. Kapcsolódó tervezés, programozás...71 3.4.4. A gazdasági szféra-a képző intézmények -és a kutatóhelyek közötti együttműködések elősegítése... 71 4 Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány
3.4.4.1. Indoklás... 71 3.4.4.2. Általános cél... 72 3.4.4.3. Leírás... 72 3.4.4.4. Projekt kiválasztási kritériumok... 72 3.4.4.5. Földrajzi beavatkozási terültek... 73 3.4.4.6. Végső kedvezményezettek... 73 3.4.4.7. Az intézkedés célcsoportja... 73 3.4.4.8. Eredményindikátorok... 73 3.4.4.9. Outputindikátorok... 73 3.4.4.10. Forrásigény... 74 3.4.4.11. Lehetséges menedzsment szervezet... 74 3.4.4.12. Kapcsolódó tervezés, programozás... 74 3.5. A stratégia monitoringja... 75 3.5.1. A RIS monitoringja és értékelése... 75 3.5.2. Monitoring jelentés... 77 3.5.3. A RIS értékelése... 77 3.5.4. Ellenőrzés... 78 4. Mellékletek... 79 4.1. A stratégia keretében tervezett intézkedések bemutatása... 80 4.1.1. Prioritás: A régió innovációs miliőjének fejlesztése, az innovációs kultúra növelése... 80 4.1.1.1. Korszerű ismeretek és módszerek elterjesztésének és alkalmazásának ösztönzése.80 4.1.1.2. Információs és kommunikációs infrastruktúra, valamint a tartalomszolgáltatás és a médiaipar fejlesztése... 82 4.1.1.3. A gazdaság és a képzés közti koordináció erősítése... 84 4.1.1.4. Az innovációt segítő, vállalkozástámogatással foglalkozó szervezetek munkájának összehangolása... 85 4.1.1.5. K+F kutatóegységek létrehozása regionális szinten... 86 4.1.1.6. A felsőoktatás hosszú távú koncepción alapuló összehangolt fejlesztése, korszerűsítése... 87 4.1.1.7. Az innovációs kultúra kiterjesztése, az innováció népszerűsítése... 88 4.1.2. Prioritás: A vállalkozások innovációs képességének fejlesztése... 89 4.1.2.1. Magas hozzáadott értéket tartalmazó termelési tevékenységek ösztönzése... 89 4.1.2.2. Vállalati innováció támogatása... 90 4.1.2.3. Az innováció regionális finanszírozási rendszerének kiépítése... 93 4.1.2.4. Differenciált befektetés-ösztönzés az innovációs tevékenysége folytató vállalkozások letelepítésére... 93 4.1.2.5. Induló technológia- és tudás-intenzív mikrovállalkozások, valamint spin-off vállalkozások innovációs feladatainak támogatása... 94 4.1.2.6. Inkubátorházak innovatív szolgáltatásainak bővítése... 94 5
4.1.2.7. Alapszintű, projekt-specifikus tanácsadás, képzések az induló, tudás-intenzív vállalkozások számára...95 4.1.3. Prioritás: Az innovációt segítő hálózatok és partnerkapcsolatok kialakításának és működésének elősegítése... 96 4.1.3.1. Ipari integrációk, beszállítói kapcsolatok, hálózati együttműködések, klaszterek fejlesztése...96 4.1.3.2. Ipari parkok és inkubátorházak külső és belső együttműködéseinek támogatása...98 4.1.3.3. A gazdasági szféra, a képző intézmények és a kutatóhelyek közötti együttműködések támogatása...100 4.1.3.4. Innováció-orientált kistérségi, testvérvárosi kapcsolatok erősítése...100 4.1.3.5. Az innováció nemzetközi rendszereibe való intézményi bekapcsolódás elősegítése 101 4.2. Összefoglaló helyzetkép Magyarország és a régió aktuális gazdasági helyzetéről... 103 4.2.1. Országos helyzetkép... 103 4.2.2. A Közép-Dunántúli Régió gazdasága... 106 6 Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány
1. A projekt bemutatása 7
1.1. Háttér Az Európai Unióban mára a 100-at is meghaladja azoknak a régióknak a száma, amelyek regionális innovációs stratégia kidolgozását kezdeményezték. A RIS projektek hátterében az a nemzeti és európai politika húzódik meg, amelynek célja a régiók versenyképességének javítása az innováció segítségével. Az innováció ugyanis az elmúlt évtizedekben bekövetkezett gazdasági-társadalmi változások eredményeképpen az egyik legfontosabb termelési tényezővé vált nemcsak a fejlett országokban, de hazánkban is. Fenti régiókhoz csatlakozott Közép-Dunántúl és Közép-Magyarország is, amikor az olaszországi Umbria és a német Brandenburg régiókkal közösen sikeres pályázatot nyújtott be az EU 5. keretprogramjában a két magyar régió regionális innovációs stratégiájának kidolgozására. Egy régió felemelkedésének kulcskérdése a gazdasági környezet innovációs aktivitása, továbbá az, hogy a vállalkozások igényeljék az új kutatás-fejlesztési eredményeket és képesek legyenek azokat a piacon hasznosítani, értékesíteni. A fentiek alapján a RIS INNOV-AXIS Ikerrégiók Magyarországon, Magyarország innovációs tengelye projekt célja: egy rugalmas innovációs stratégiai program kidolgozása, ami lehetővé teszi az életminőség javítását a regionális gazdaság versenyképességének megerősítésével. A RIS folyamat várható hosszú távú eredményei a következők: a régió globális versenyképessége növekedni fog, a duális gazdasági szerkezet kiegyensúlyozottabbá válik, és a magyar régiók közötti regionális különbségek csökkennek. A RIS folyamattal kapcsolatosan az alábbi specifikus célokat határoztuk meg: a regionális innovációs és K+F tevékenységek vonzó befektetési célponttá váljanak, a magán K+F beruházások és az innovatív kis- és középvállalkozások növekedjenek, a felsőoktatási intézményeknél, a kutatóközpontoknál és a vállalkozásoknál meglévő tudás innovációvá alakuljon át, és hogy az innováció fejlesztését elősegítő kezdeményezések és programok összhangba kerüljenek. Mindezek a célkitűzések igen ambiciózusnak, de a régió jövője szempontjából kulcsfontosságúnak tekinthetőek. Az 1997-ben a Közép-dunántúli régió területfejlesztési koncepciójában jövőképként meghatározott Az innováció régiója szlogen mely azóta a régió valamennyi fejlesztési dokumentumának alapját képezi -, valamint a Közép-dunántúli régió területfejlesztési programjában 2001-ben megfogalmazásra került jövőkép ( A Közép-Dunántúl váljék az innováció régiójává ) eredményeként egyre szélesebb körben terjedt el és tudatosult a Közép-Dunántúl innováció-orientált gondolkodásmódja, az innovációs folyamatok támogatása iránti elkötelezettsége, melyet a regionális döntéshozók is minden hazai és nemzetközi fórumon hangsúlyoznak. Mindezek ellenére az innováció elősegítésében, ösztönzésében egyelőre csak folyamatokról beszélhetünk és nem áttörésekről. A kedvező irányú változások érdekében mindenképpen kommunikációs és információs fórumok tömegére van szükség. Ezen kommunikációs folyamatok elindítójaként lehet tekinteni jelen INNOV-AXIS regionális 8 Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány
innovációs stratégiai programra is, melynek egyik kifejezett célja a különböző szereplők közötti interakciók kezdeményezése, a kommunikáció megindítása, a közös jövőképek kialakítása és megvalósítása érdekében. 1.2. A projekt felépítése A projekt összesen 32 hónapig tart. A munka három, egymást követő fázisra osztható, azonban a különböző szakaszok között vannak visszacsatolások, illetve fontos megjegyezni, hogy van néhány folyamatos intézkedés, mint például a konszenzusépítés és az információ-terjesztés. A RIS ugyanis egy folyamat, melynek részese az összes K+F-fel és innovációval kapcsolatban álló regionális szereplő. Az EU iránymutatása szerint a regionális innovációs stratégiáknak olyan szemléletet kell tükrözniük, amely: alulról építkezik és az igényvezérelt; regionális és tükrözi a helyi feltételeket, adottságokat; megfogalmazása stratégiai, tartalmaz rövid- és középtávú akcióterveket is; integrált, azaz összekapcsolja a köz- és magánszférát; továbbá nemzetközi kitekintést és elemzést is tartalmaz. 1.2.1. A projekt szakaszai 0. szakasz: a definíciós szakasz, amely 12 hónapig tartott. Feladata a projekt menedzsment szervezetének felállítása, regionális konszenzus kialakítása a fő feladatokkal és a várható eredményekkel kapcsolatosan, és az 1. szakaszra vonatkozó munkaprogram egyeztetése és véglegesítése. A projekt csak akkor léphet a következő szakaszba, mikor a 0. szakasz jelentését az Európai Unió Bizottsága Kis- és Középvállalkozás-fejlesztési Főigazgatóság elfogadta. 1. szakasz az információgyűjtési és -értékelési fázis, beleértve a regionális cégek szükségleteinek, a regionális technológiai és innovációs támogatást nyújtó intézményrendszernek, valamint a közvetítő (hídképző) szervezeteknek az elemzését. Ez szintén 12 hónapig tartott. 2. szakasz az előző szakasz felméréseinek elemzése alapján foglalkozik a Regionális Innovációs Stratégia kidolgozásával (regionális vita keretében), erre építve akcióterv kialakításával, pilot-projektek indításával és egy értékelő- és monitoring rendszer felállításával. Becsült időtartama 8 hónap. 9
1.2.2. Az egyes szakaszok eredményei A projekt végső feladata, egy akcióterv kidolgozása és megvalósítása, szükségessé tette az innovációs témákkal kapcsolatban lévő minél több regionális szereplő bevonását már a projekt legelejétől kezdve, azon fontos szereplők támogatásának a megnyerését, akik befolyásolják a gazdasági környezetet és egy regionális párbeszéd fenntartását a megvalósítási fázis alatt. A 0. szakaszban (2002. január 1. - december 31.) ezért a projekt nagy súlyt fektetett a konszenzus-építésre fenti szereplők között. Ezt szolgálta a projekt Nyitókonferenciája is, melyet 2002. május 27-én tartottunk Székesfehérváron, a Technika Házában. A konferencia célja a RIS program megismertetése volt a régiók innovációban érdekelt szereplőivel, különös tekintettel a kis- és közép-vállalkozásokra. A RIS stratégiák egyik legfontosabb eleme ugyanis az, hogy KKV-orientáltságúak. A konferencián az előadók a kapcsolódó Uniós és hazai politikák megismertetését, és az innovációhoz kapcsolódó kérdések megvitatását tűzték ki célul. A konszenzus megteremtését segítették azok a vállalkozások és különböző szervezetek, intézmények részére megrendezett konszenzusépítő találkozók, ahol a Projekt Menedzsment Csoport tagjai ismertették a RIS folyamat céljait, elvárt eredményeit, tisztázták a megvalósítás módszertanát és felvették a kapcsolatot a régió kulcsszereplőivel. A regionális konszenzus építés érdekében a Kereskedelmi és Iparkamarák rendezvényein (4 db) nagyszámú KKV-nak sikerült bemutatni a RIS folyamat lényegét, mely a projekt KKV orientációja miatt rendkívül fontos. Mivel a konszenzusépítés kulcsfontosságú az egész RIS folyamat során, ezért a projekt következő két szakaszában is voltak hasonló rendezvények, melyek megpróbálták kialakítani az innováció fejlesztésének egységes kereteit a régióban. A projekt ismertségének növelése és a kommunikációs csatornák kiszélesítése, valamint az innováció kulcsszereplőivel való hatékonyabb kapcsolattartás érdekében már a Nyitókonferenciára elkészült a projekt saját honlapja (www.innov-axis.hu), mely a folyamatos frissítésnek, aktualizálásnak és a negyedévenként magyarul és angolul megjelenő hírlevélnek köszönhetően fontos szerepet játszott a konszenzus folyamatos fenntartásában is. Az INNOV-AXIS projekt önálló arculatának megteremtése érdekében elkészítettük a projekt logóját. Az EU címert és az Innovációs Program logóját folyamatosan használtuk a projekt dokumentumaiban és rendezvényein, a projekt imázsának kialakítására és a projekt reklámozására. A társadalmasítást a nyitókonferencia mellett - a jelentősebb mérföldköveknél publikált prospektusok, tájékoztatók, sajtóanyagok (megyei napilapokban, innovációs szaklapokban és nemzetközi innovációs hírlevelekben) szolgálták. Projekt-ismertető kiadvány készült három nyelven (magyar, angol és német) összesen 1000 példányban. A brosúra tartalmazta a RIS projekt céljait és elvárt eredményeit. A RIS folyamat kezdeti lépései közül az egyik leglényegesebb a projekt menedzsment szervezetének felállítása volt. Megalakult a projekt 13 fős döntéshozó testülete, az Irányító Bizottság (IB), melyben megtalálhatóak az innovációban érdekelt legfontosabb szereplők 10 Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány
(felsőoktatási intézmények, kutatóközpontok, innovációs szolgáltatásokat nyújtó szervezetek és a vállalkozások). Mintegy 30 szakértőből álló Tanácsadó Testület (TT) alakult a leglényegesebb szakmai kérdések és dokumentumok IB döntés előtti véleményezése céljából. A Projekt Menedzsment Csoport (PMCS) felelős a projekt sikeres megvalósításáért, és az elvégzendő feladatok magas szakmai színvonalon történő koordinálásáért, végrehajtásáért. Az alábbi organigram a projekt menedzsmentjének felépítését mutatja: Helyi közösség, az innováció kulcsszereplői Irányító Bizottság Tanácsadó testület Projekt Manager Projekt koordinátor Titkárság Pénzügyi menedzsment, jogi tanácsadók Szakmai munkacsoport Informatikai munkacsoport Szakértői hálózat, munkacsoportok Az Újonnan Társult Országokban a RIS egyik kulcseleme az EU partnerrégiókban szerzett tapasztalat és felhalmozott tudás adaptálása. Az olasz és német partnerek, a META Group és a ZAB GmbH folyamatos módszertani és technikai támogatást nyújtott annak érdekében, hogy nemcsak teljesen hozzáférhetővé tegyék a tapasztalataikat, hanem egyben a magyar régiók számára alkalmazhatóvá. A PMCS tagjai külföldi és hazai külső szakértők bevonásával - ún. projekt módszertani műhelymunkák segítségével dolgozta ki a RIS egyes fázisai során alkalmazandó módszertant, az egyes fázisok részletes munkatervét és a projekt kommunikációs tervét. A módszertan kialakítása során vetődött annak az igen lényeges kérdésnek a tisztázása is, hogy jelen projekt szempontjából mit tekintünk innovációnak? Az innováció legegyszerűbb formája az, amikor egy új vagy módosított termék jelenik meg a piacon. Ha viszont végigtekintünk a gazdasági és társadalmi tevékenységek széles skáláján, azt tapasztaljuk, hogy az innováció minden gazdasági szektor, bármilyen méretű üzleti tevékenység, és minden társadalmi réteg számára fontos. Nyilvánvaló volt tehát a legszűkebben vett definíció tágabb értelmezése. Ilyen megközelítésben az innováció nem más, mint az új ötletek kialakulásának és kiaknázásának a függvénye és ezáltal a gazdasági fejlődés és növekedés forrása. Végül (a PMCS javaslatára) - a RIS folyamat KKV orientáltsága és üzleti szemlélete miatt - az innováció OECD szerinti meghatározását fogadta el az Irányító Bizottság. Eszerint Végig törekedett arra a PMCS, hogy tudatosítsa 11
az alapvető különbségeket a kutatás-fejlesztés és az innováció között. A kutatás-fejlesztés ugyanis semmiképpen sem azonos az innovációval! A projekt első szakaszának (2003. január 1. - december 31.) fő célkitűzése ami egyben az egész folyamat egyik kulcselemének is tekinthető az információgyűjtés és -értékelés volt. Ez (mindkét hazai régióra vonatkozóan) kétirányú feladatot jelentett: egyrészt a technológiai és innovációs támogatást nyújtó intézményrendszer és a közvetítő (hídképző) szervezetek (azaz a kínálati oldal) elemzését, másrészt a régióban működő kis- és közepes vállalkozások innovativitásának, szükségleteinek és elvárásainak felmérését (igényanalízis). Bár a kétféle elemzés technikailag egymástól függetlenül - ráadásul a két régióban külön-külön - zajlott, az abban közreműködő szervezetek és szakértők előzetesen - és a munka közben is - egyeztették az elvégzendő feladatokat, beleértve az alkalmazott módszertant is. Ez azért is lényeges, mert a projekt következő fázisának elején kiemelt feladat volt a kétféle felmérés eredményeinek együttes értékelése, azaz a kereslet és a kínálat egybevetése egyrészt régiónként, másrészt a két régióra együttesen. Mindez megalapozta a 2. szakasz (2004. január 1. - augusztus 31.) legfontosabb feladatát, a regionális innovációs stratégia és akcióterv kidolgozását, valamint mintaprojektek kiválasztását és beindítását. A jelen dokumentumban bemutatott jövőkép, innovációs stratégia és akcióterv a fent részletezett intenzív elemzési és egyeztetési folyamat eredménye, melyben egyaránt részt vettek a köz- és magánszféra képviselői, valamint az EU partnerrégiók szakértői. A folyamatot az alábbi ábra mutatja be: REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS STRATÉGIA REGIONÁLIS KONSZENZUS KIALAKÍTÁSA IGÉNYANALÍZIS KÍNÁLAT ELEMZÉSE TRENDELEMZÉS STRATÉGIA AKCIÓTERV, MINTAPROJEKTEK MEGVALÓSÍTÁS 12 Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány
2. A helyzetelemzések összefoglalása 13
2.1. Bevezetés A stratégia kidolgozásához elengedhetetlen az innováció feltételrendszerének ismerete. Ennek feltárása során két forrás-csoportra támaszkodtunk. Egyrészt felhasználtuk a Középdunántúli Régióban korábban készített programozási dokumentumokat, másrészt a jelenlegi projekt keretében is készültek az innováció feltételrendszereit elemző vizsgálatok. A korábban készült dokumentumok közül lényegesek a következők: az Innovációs központok regionális hálózata (Székesfehérvári Vállalkozói Központ, 2000), a Közép- Dunántúl Innovációs Stratégiai Programja (Invorg Kft., 2000), a Regionális innovációs stratégia kidolgozása a Közép-dunántúli Régió számára (MTA RKK NYUTI, 2000), a Regionális Klaszter Alprogram a Közép-dunántúli Régió számára (MTA RKK NYUTI, 2003), valamint a Közép-dunántúli Régió Innovációs Alprogramja (Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, 2003) című fejlesztési dokumentum. A jelenlegi projekt keretében készült helyzetfeltáró anyagok közül a következőket használtuk fel: A Közép-Dunántúl vállalkozásainak innovációs igényei (Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, 2003), Kínálat oldali felmérés a Közép-dunántúli Régió Regionális Innovációs Stratégiájához (MTA RKK NYUTI, 2003). Ezen összefoglaló fejezet célja, hogy a korábban említett dokumentumok eredményei alapján áttekintse a gazdasági fejlődés fő trendjeit, az innovációs stratégia kidolgozásához nélkülözhetetlen keresleti és kínálati tényezőket és ezek összefüggéseit. 2.2. Az innovációt meghatározó fejlődési trendek A Közép-Dunántúl fejlődése a 90-es évek elejétől több markáns, az innováció szempontjából lényeges tényezővel jellemezhető. A Közép-dunántúli Régióra a kilencvenes évek elején a területi jellemzők alapján még az agrár-ipari jelleg volt a meghatározó. Az elmúlt évtizedben azonban a régió az ipari szerkezetváltás, valamint a mezőgazdaságban bekövetkezett termelés és foglalkoztatás szűküléssel járó változások eredményeképpen átjutott abba a szakaszba, ahol egyértelműen az ipari (ezen belül is feldolgozóipari) jelleg a meghatározó. Az átalakulási folyamat az elmúlt évtizedben módosította a vállalkozások fejlődésének legfontosabb tendenciáit és a vállalkozási környezet jellemzőit. Ebből kiemelhető, hogy az 1990-es évek elejétől a régióban dinamikusan növekedni kezdett a gazdasági szervezetek száma, alapvetően megváltozott tulajdonosi és gazdálkodási forma szerinti összetételük. Ma az ország vállalkozásainak mintegy tizede működik a régióban, de a vállalkozói aktivitást jelző 1000 főre jutó vállalkozásszám tekintetében (77) a térség valamivel elmarad az országostól (84). A gazdaság innovációs potenciáljának növeléséhez, ezen belül kiemelten a helyi kis- és közepes vállalkozások fejlődéséhez hozzájáruló közvetlen külföldi tőkebefektetéseknek döntő szerepe volt a régió gazdasági struktúrájának átalakításában. Azonban jellemző, hogy a betelepült nagyvállalatok beágyazottsága nem megfelelő, hazai beszállítói kapcsolataik gyengék. Jelentős eltérések tapasztalhatók tehát a gazdasági teljesítmény, vagy a hatékonyság tekintetében a jellemzően exportorientált, döntően külföldi tulajdonú nagyvállalati szektor, valamint a belső, illetve lokális piacra termelő, alapvetően hazai tulajdonú, kis- és középvállalati szektor között. 14 Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány
Szintén jellemző, hogy a régióban túlnyomórészt a hazai tőkebefektetéssel alapított vállalkozások tevékenységi körének módosulása következtében folyamatosan változik a működő vállalkozások gazdasági ágak szerinti összetétele, egyre magasabb arányt képviselnek a különböző szolgáltatásokban működő vállalkozások. A tercier szektor térnyerése követi a nemzetközi tendenciákat, a termelést kiszolgáló informatikai, tervezési, jogi, pénzügyi, marketing, munkaerő szervezési tevékenységek iránti igény növekszik, ugyanakkor jellemző az is, hogy ezeket a szolgáltatásokat már nem a vállalkozás belső szervezeti egységei végzik, hanem erre szakosodott szolgáltató cégek. A területileg koncentrált külföldi működő tőke befektetések miatt a régió ipari központjaiban a korszerű termelésszervezési módszerek és fejlett technológiák betelepítése és fejlesztése következtében az ipari termelékenység nagymértékű minőségi növekedése jellemző. A térségbe áramló működő külföldi tőke nagysága és az ipari termelés volumene között pozitív korreláció figyelhető meg, ez okozta a régión belül az ipari termelési érték és hatékonyság differenciált növekedését. A régióba betelepült külföldi vállalkozások alacsony anyagigényű, fejlett technológiát megkövetelő, viszonylag magas élőmunka igényű termelést folytatnak, saját eszközökkel, alkalmazottakkal, vagy bérmunka formájában, mindkét esetben zömében import alapanyagokból exportra. Helyben jellemzően csak termelési modulok és részegységek gyártása történik, önálló termékek előállítására csak kevés esetben kerül sor, ezért alacsony a termelésbe bevont alvállalkozók és beszállítók száma. Az innováció tekintetében kiemelt szerepű gépipar foglalkoztatja a munkavállalók mintegy hatodát (50 ezer fő). A gépiparhoz valamivel több mint 800 közép-dunántúli vállalkozás kapcsolható, különösen az egyéb általános rendeltetésű gépgyártás, a műszergyártás, a máshova nem sorolt villamosgép gyártás, a híradástechnikai termék gyártása és az egyéb speciális rendeltetésű gépek gyártása területén magas a vállalkozások száma. A gépiparban 33 darab 250 fő feletti nagyvállalt működik, többségük a járműipar (Visteon, Hammerstein, Suzuki, Souftec, Denso, Continental, Ikarusbus, Momo, ITW-Siewer, Ajkai Elektronika), a villamosgép gyártás (AFL Hungary, Videoton, Aikawa Hungária, Valeo, Bakony Autóalkatrész-gyártó, Sanyo Hungary, Syncron,-Eifler, SEWS, Grundfos), valamint híradástechnikai termék gyártás (Nokia, VT Informatika, Marman Becker, Tyco, FCI, Artesyn, Videozon, Ruf) területén, de a gépipar minden szakágazatában található legalább egy nagyvállalat. A nagyvállalatok mellet 44 közepes méretű cég is működik. Az ágazatból, elsősorban a régióban megtelepedett külföldi működő tőkének, illetve a külföldi cégek igen jelentős exporttevékenységének köszönhetően a járműgyártás, és járműalkatrész-gyártás, valamint az elektronikai ipar emelhető ki, mint legjelentősebb húzóágazatok. Végül a régió fejlődése szempontjából lényeges, hogy két dinamikusan fejlődő ipari innovációs erőcentrum Budapest és Győr között helyezkedik el. Ezek az erőcentrumok hatásukat elsődlegesen az M1-es autópálya biztosította közlekedési folyosó mentén fekvő ipari központokra (Tatabánya, Komárom), továbbá Esztergomra, Pápára és Fejér megye M7 autópálya mentén fekvő keleti területeire fejtik ki. Lényeges, hogy e hatások mind a technológiai transzfer, mind pedig a munkaerő piaci vonatkozásban dominánsabbak, mint ezeknek a városoknak a régión belüli gazdasági központokkal való kapcsolata. Ennek oka főleg a régión belüli észak-déli irányú feltáró és tranzit utak hiányában keresendő. A régió más innovációs központjainak (Székesfehérvár, Mór, Veszprém, Dunaújváros) a 15
szomszédos régiók központjaihoz és ipari körzeteihez való kötődése csak nyomokban fedezhető fel, elsősorban beszállítói vonatkozásban az autóipar területén. Mindenképpen pozitív viszont, hogy a régióban megindult - a sikeres nyugat-európai és amerikai példákhoz hasonlóan a tudásparkok kialakítása. Az egyik ilyen fejlesztés a Talentis program keretében a Zsámbéki-medencébe tervezett tudásközpont, melyhez 20 év alatt közel 12 milliárd eurós beruházás szükséges. A program lényege, hogy a felsőfokú oktatást, a kutatás-fejlesztést és az azokra támaszkodó csúcstechnológiai ipart egy földrajzi területre gyűjtik össze úgy, hogy a helyszín az ott dolgozóknak megfelelő életminőséget, lakókörnyezetet, kiszolgáló intézményrendszert, kulturális és sportlehetőségeket is biztosítson. A Talentis Program tehát egy tudásalapú térségfejlesztési koncepció, innovációs klaszter, mely a modern gazdaság kihívásainak megfelelően alapvetően a humán erőforrásokra és a csúcstechnológia alkalmazására épül. A projekt most még a tervezésnél tart, ám három intézmény építését (oktatási központ, technológiai park és inkubátorház) a tervek szerint még 2004 őszén elkezdik. A másik ilyen kezdeményezés a 200 hektáros Technopolis tudományos-ipari park fejlesztése Székesfehérváron. A Technopolis olyan létesítménykomplexumok együttese lenne, mely korszerű technológiával, zöldövezetben kerül kialakításra. Megvalósítása és működtetése Székesfehérvár és a régió gazdasági, humán és fejlett technológiai erőforrásainak hatásait egyesíti. A nagykiterjedésű zöldmezős intézményi, oktatási, kutatási, szolgáltató funkciójú területek egy központban történő kialakítása újszerű nemzetközi viszonylatban is. A TECHNOPOLIS elnevezés utal arra, hogy Székesfehérváron egy modern, fejlett technológiákon alapuló, új városrész létesül, ahol technológiai park, tudományos park, valamint különböző, városi és regionális szintű közigazgatási funkciók, szórakozási, pihenési funkciók kapnak helyet. Az egyes betelepítendő funkcióknál különösen nagy hangsúlyt kapott az egyetemi campus és a médiaközpont, régióközpont kialakítása, fejlesztési alternatívái. A betelepedő funkcióknál elsősorban a technológiai, tudományos jelleg érvényesül, amelyet a kultúra, média övez és az informatika ural. A fejlesztés időtávja 15-20 év, mely hosszú távra biztosíthatja a város és tágabb térsége versenyképességét. 2.3. Az innovációs kereslet tényezői a Közép-Dunántúlon Az innováció keresleti oldala a Régióban működő vállalkozások fejlettsége, innováció fogadóképessége, teljesítménye, bevételei és kiadásai, együttműködési lehetőségei és innovációs igényeinek alakulása alapján határozható meg. A Közép-Dunántúl programozási dokumentumai egyértelműen megfogalmazzák, hogy mely tényezők gerjesztik a régióban működő vállalkozások innovációs igényeit. Ezek közül a legfontosabb a multinacionális világcégek hálózatába tartozó vállalatok megjelenése, ezen belül is elsősorban az autóipari és az elektronikai ágazatokban működő cégek letelepedése. Emellett a régió iparának szerkezetváltása is innovációs keresletet gerjeszt, mivel megszűntek, illetve visszafejlődtek a hagyományos kitermelő és az arra települő nehézipari ágazatok, emiatt pedig megváltoztak a szervezetek működési, jogi formái, a vállalkozások méret struktúrája és termelési profilja. 16 Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány
Az innovációs igényeket ugyancsak előtérbe helyezi a Bécs-Budapest nagyrégióban elhelyezkedő, több innovációs centrumot, növekedési központot magába foglaló innovációs terület kiépülése (Székesfehérvár, Mór, Várpalota, Veszprém, Ajka, Esztergom, Tatabánya, Komárom, Dunaújváros, Pápa, Bicske és Bábolna). A gazdaság korábban ismertetett átalakulása csak részben támogatja az innováció terjedését, hiszen a technológiai transzfer, a know-how átadás csak akkor érhető tetten, ha a létrejön a termeltetői piac, megkezdődik az alvállalkozók bevonása, a helyi beszállítói hálózat kiépítése, ami előbb utóbb a helyi fejlesztő részlegek telepítését is gerjeszti. Ez azonban annak ellenére, hogy első jelei már tapasztalhatók a Régióban még nem jellemző. Ennek kezelésére csak átmeneti megoldást nyújt az olyan új vállalkozások betelepítése a kivonulók helyébe, amelyek kizárólag a potenciális piacszerzés és a vámkedvezmény miatt érkeznek, de nem magasabb technológia színvonalú, nagyobb hozzáadott értékű termékeket gyártanak. 2.3.1. A vállalkozói innovációs kereslet jellemzői a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli Régió potenciális innovációs keresletét azok a jelentős innovációs készségű, de sok esetben forráshiányos nagyvállalatok, beszállító és potenciális beszállító kis- és középvállalkozások alkotják, amelyek K+F tevékenységüket itthon fejtik ki, illetve az általuk megvásárolt és alkalmazott fejlesztések hazai cégek, K+F szervezetek munkájának eredményeként jönnek létre. A vállalkozások ilyen szempont szerinti értékelésének egy része közvetlen vállalati megkereséseken alapul, míg másik része közvetett módon mérte fel a régió vállalkozásainak innovációs keresletét. A közvetlen felmérésekben a vizsgált minták elemszáma és a visszaérkezett válaszok alapján az eredmények reprezentálják a régió vállalkozásainak tevékenységében megjelenő trendeket. 2.3.1.1. Új innovációs eljárások és termékek A felmérések alapján, innovatív újításnak tekinthető tevékenységet elmúlt három évben bevezetett új termékek és szolgáltatások a válaszadó szervezetek mintegy 20%-a végzett, de az új eljárások tekintetében ez az arány csupán 10%. Ez az eredmény a nemzetközi tendenciák figyelembe vételével megfelelőnek mondható, hiszen az Európai Unió országaiban működő vállalkozások esetében is 15-25%-os az innovatívnak tekinthető szervezetek aránya. Kedvezőbb képet mutat a továbbfejlesztett termékek, szolgáltatások és eljárások bevezetése, amely az újként bevezetettek arányának mintegy háromszorosa. Azonban így is csak a vállalkozások fele tekinthető ebben az értelemben innovatívnak. Lényeges az is, hogy az újonnan bevezetett és továbbfejlesztett termékek, szolgáltatások és eljárások szinte kivétel nélkül a cégek stratégiai üzletágaiba tartozó termékportfolió folyamatos fejlesztését jelenti, ugyanis ez már rövidtávon is biztosítja a versenyképesség és a piaci részesedés fenntartását, növekedését. Hasonló a helyzet a vállalkozások K+F tevékenységével kapcsolatban, hiszen szűkebben vett kutatással, legyen az alapkutatás vagy alkalmazott kutatás, mindössze néhány vállalkozás foglalkozik, akik többsége mikro- és kisvállalkozás. Ennél is kevesebb azoknak a száma, akiknél szabadalom vagy know-how vásárlás fordul elő. E tevékenységi körben a legjellemzőbb a gyártmányfejlesztés és a technológia-fejlesztés, illetve ezeknél ritkábban a próbaüzem. Azonban e három tevékenység is csak minden harmadik-negyedik vállalkozásnál található meg. 17
Új technológia bevezetése is csak a vállalkozások kisebb részénél jellemző, azonban kedvező, hogy az ilyen vállalkozások kétharmada saját fejlesztést is végzett, míg egyharmada más által kifejlesztett új technológiát vezetett be. A külső megbízásra végzett technológia-fejlesztés lényegesen kisebb arányban fordul elő, mint a termékfejlesztés, ilyen megbízásról csak néhány vállalkozás számolt be. A nem saját fejlesztésű termékek/technológiák bevezetése jellemzően fél-egy évet vettek igénybe. A saját fejlesztések esetében az ötlettől a bevezetésig eltelt idő erősebben szóródik, az esetek felében maximum egy évet, másik felében viszont azt meghaladó időtartamot tesz ki. Különösen hosszú időt igényel a termékfejlesztés, ami néhány esetben két évnél is hosszabb. Megfigyelhető, hogy a külső megrendelésekre végzett fejlesztések ennél gyorsabban mennek végbe, az ilyen projektek néhány kivételtől eltekintve egy éven belül záródnak. 2.3.1.2. A vállalatok innovációs teljesítménye Az innovációs keresletet alapvetően meghatározza, hogy a megkérdezett vállalkozások hogyan értékelik saját innovációs teljesítményüket, elégedettek-e eredményeikkel, mivel ez befolyásolhatja további tevékenységüket, és az ehhez kapcsolódó innovációs igényeket. A felmérések szerint a vállalatok döntő része magukkal szemben meglehetősen kritikus, innovációs teljesítményüket átlagosnak minősítették. Szintén megújítási igényeket generálhat a vállalkozás legfontosabb versenytárshoz viszonyított innovációs teljesítménye. Ebben a kérdésben az exportorientált (50%-ot meghaladó exporttal rendelkező) vállalkozások gondolták úgy, hogy versenytársukkal közel egy szinten van innovációs potenciáljuk. Innovációs teljesítményük megítélésében a nagyvállalatok kiemelték innovációs keresletük közvetett összetevőit, vagyis a beszállítóik által alkalmazott technológiák, valamint a beszállított termékek innováció igényeit. Figyelemre méltó, hogy a magukat átlag fölötti innovativitásúnak tekintő cégek döntő részénél nincs kutatás-fejlesztéssel foglalkozó alkalmazott, technológiai színvonalukat azonban jobbnak tartják az átlagnál, s többnyire valamilyen minőségbiztosítási rendszerrel is rendelkeznek. Jövőbeli kilátásaik (versenyképességük, piaci helyzetük, nyereségességük várható alakulása) megítélésében többnyire optimistábbak a többieknél, általában javuló tendenciára számítanak. A különböző K+F tevékenységek kissé gyakrabban fordulnak elő ebben a körben, de kiugróan nagy különbségeket nem találunk másokhoz képest. 2.3.1.3. Innovációs bevételek és kiadások Az innovációkból származó bevételek aránya a megkérdezett vállalkozások összes bevételén belül minden esetben 50% alatti értéket képviselnek, vagyis a közvetlenül az innovációból származó bevételek aránya alacsony. Az új termékekből, szolgáltatásokból származó bevételek átlagos szintje csak 28,2 %-ot ért el. Lényeges, hogy a termékeik nagyobb részét exportálók bevételeiben is csak átlag körüliek az innováció eredményeképpen megvalósuló bevételek. Az innovációhoz köthető bevételek alakulása tehát az exportorientált nagyvállalatoknál nem indukál átlagosnál nagyobb innovációs igényeket, viszont a mikro- és kisvállalkozások esetében a folyamatos megújulás, elsősorban a termékfejlesztés fokozását gerjeszti. A vállalatok piaci orientációjának, innovativitásának egyik mutatójaként tekinthető az ilyen célokra fordított kiadásaik nagysága is. A vállalkozások kétharmada költ reklámra, hirdetésekre, aminek nagysága jellemzően bevételeik 1-5%-át teszi ki. Ennél kisebb a 18 Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány