NOVE INICIJATIVE NAČINA FINANCIRANJA KORIŠTENJEM UNIJSKIH IZVORA ÚJSZERŰ FINANSZÍROZÁSI KEZDEMÉNYEZÉSEK UNIÓS FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁVAL NEW FINANCING

1 NOVE INICIJATIVE NAČINA FINANCIRANJA KORIŠTENJEM UNIJSKIH IZVORA ÚJSZERŰ FINANSZÍROZÁSI KEZDEMÉNYEZÉSEK UNIÓS FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁVAL NEW FINANCING INITIATIVES IN HUNGARY FUNDED BY EU RESOURCES 4

EU COMPASS 4 2 Sadržaj / Tartalom / Table of contents 4 Nove inicijative načina financiranja korištenjem Unijskih izvora...3 Razvoj malih i srednjih poduzetništava uključivanjem financijskih sredstava...4 Krug konkretnih ulagača ulagači Jeremie programa...8 Veličina ulaganja...9 Újszerű finanszírozási kezdeményezések Uniós források felhasználásával...12 KKV fejlesztés pénzügyi eszközök bevonásával...14 Konkrét befektetői kör a Jeremie program befektetői...17 Hasznos alapfogalmak...19 New Financing Initiatives in Hungary funded by EU Resources...22 SME development by initiation of financial instruments...23 Concrete investor circle investors of Jeremie programme...27 Useful terms...29 IMPRESSZUM: Információs füzetek EU Compass Kiadás éve: 2012. Kiadó: Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Cím: 8900 Zalaegerszeg, Köztársaság útja 17. Szerkesztő: Tóth Viktor szakértő ISSN szám: ISSN 2063-2797

NOVE INICIJATIVE NAČINA FINANCIRANJA KORIŠTENJEM UNIJSKIH IZVORA Nove inicijative načina financiranja korištenjem unijskih izvora Dosadašnja politika razvoja EU nije postigla odgovarajući efekat kod konkurentnosti malih i srednjih poduzetništava i kod Europe. Ni sama podjela izvora nije bila dovoljno učinkovita, jer jednokratna pomoć pružena poduzetnicima, gospodarskim organizacijama nije bila uvijek u skladu s konkurentnošću i napretkom prosperiteta, a ponekad se našao primjer za nemarnu, rasipnu dodjelu sredstava za neke teško mjerljive sadržaje. U novom proračunskom razdoblju EU (2014-2020) najvažnija riječ za poziv je samo ulaganje. Politika potpore koja za cilj ima jačanje konkurentnosti s nepovratnih fondova prelazi i naglasak stavlja na primjenu povratnih konstrukcija, koje pored ulaganja pokrivaju programe jamstva i kreditiranja. Nije novo, ali po svojim dimenzijama ipak znači promjenu u razvojnoj politici EU, povratna konstrukcija (ulaganje, kredit, jamstvo) koja se primjenjuje na široko, koje se prvenstveno bave sa stvaranjem financijskih fondova, među tržišnim uvjetima, uglavnom putem profesionalnih privatnih organizacija stižu do korisnika, poduzetnika, organizacija. Kod ovih fondova važan je aspekt, da se izvori zajednice pojavljuju zajedno sa privatnim izvorima, orijentirani su prema profitu, ali ipak na neki način ispunjavaju određenu prazninu na tržištu, ili su odgovor na neko tržišno nezadovoljstvo (npr. financirajući početne inovativne tvrtke), tako nudeći nove financijske mogućnosti za ciljane grupe. Isto je osnovni as- 3 pekt od strane EU, da ovi izvori pomoći korisniku daju - na razliku od potpore ne samo jedanputa, nego se s povratom ponovo i ponovo stvara fond za potrebna sredstva. Značajan dio inovativnih i startup tvrtki napredak bi mogle postići samo sa korištenjem financijskih konstrukcija s velikim rizikom, koje ne ili u maloj mjeri stoje na raspolaganju kod članica, naročito kod novih. Kako bi se napravio korak unaprijed, EU je u razdoblju 2007-2013 pokrenula više pokusnih ili pilot programa čija će iskustva dati tehniku financiranja narednog proračunskog razdoblja. U zadnjih nekoliko godina i Mađarska Vlada je pokrenula slične inovativne programe. Jedan dio iskustava se već i danas može analizirati, dajući korisne informacije za daljnje korake, i to ne samo Mađarskoj, nego i Republici Hrvatskoj, koja je pred priključej njem.

EU COMPASS 4 4 Razvoj malih i srednjih poduzetništava uključivanjem financijskih sredstava Prva dva cilja Strategije Europa 2020. je, povećanje razine zapošljavanja na 75%, i to kod građana između starosne dobi 20-64, odnosno kod izvora namijenjenih za I+I povisiti na 3% BDP-a, umjesto dosadašnjih 1,9%. Sve se to ne može postići bez dobro strukturirane, dinamične i opsežne politike za mala i srednja poduzetništva. Prednosti povratnih fondova 1. Uključenje EU izvora 2. Transfer potpore 3. Razvoj i porast 4. Princip alokacije brza i efikasna mogućnost izvora kroz male organizacije se stiže do korisnika multiplikativni utjecaj poslovnim projektima izvori se osiguravaju na poslovnoj bazi Problemi financiranja malih i srednjih poduzetnika KREDITNO TRŽIŠTE U Mađarskoj 75% poduzetnika funkcionira bez bankovnih kredita Ni dobro prosperirajuća mala i srednja poduzeća, za banke prihvatljiva, ne mogu doći do odgovarajućih izvora: - nemaju prakse, prošlost u svijetu kreditiranja, tako za banke znače veliki rizik - nemaju dovoljno jamstva Veličina kredita nije u skladu (omjerno) s troškovima tranzakcije Kriza u financijskom svijetu dalje je suzila mogućnosti TRŽIŠTE KAPITALA (RIZIKA) Malobrojna ulaganja (godišnje 20-40) Karakteristična prosječna poslovna mjera: 15-20 milijuna EUR-a Prvenstveno dominiraju tipovi ulaganja za razvoj Sa ranim, početnim financiranjem malih i srednjih poduzetnika se bavi samo mali broj tržišnih aktera

NOVE INICIJATIVE NAČINA FINANCIRANJA KORIŠTENJEM UNIJSKIH IZVORA Od 2007. s razvojom financijskih sredstava se bavi DD. za financiraje poduzetništva u mađarskoj 5 Unutar prioriteta podjela sredstava je fleksibilna, za financijske programe alocirani izvori se slobdno mogu pregrupirati, odnosno se kasnije mogu pokrenuti daljnji programi. Važno je naglasiti, da u svim programima sudjeluju akteri s tržišta i posrednici, koje putem natječaja bira odgovorno programsko tijelo DD. za financiranje poduzetništva u mađarskoj (DD.FPM) Cilj je: Ublažiti, liječiti otkriveno tržišno nezadovoljstvo. Sredstva Pokretanje novih financijskih programa 1. Mikro krediti 2. Jamstvo (portfolijske garancije) 3. Kapital rizika Centralni financijski fond (85% EU, 15% domaći izvori) Nacionalna razvojna agencija MV Zrt. programa kreditiranja MV Zrt. program razičnog kapitala MV Zrt. rizik jamstvenom programu posrednik posrednik posrednik posrednik posrednik posrednik posrednik posrednik posrednik 1. 2. 3. 1. 2. 3. 1. 2. 3. Cilj programa je, da uz potporu, s novim financijskim sredstvima dobro funkcionirajuće tvrtke dovede u onu fazu, kada je dostupno i klasično tržišno financiranje (Bankovni kredit, lizing, itd.) Stubište izvora Uključenje izvora Nepovrat sredstva sa malim iznosima Povratna sredstva sa malim iznosima Veća povratna sredstva Tržišno financiranje (bankovni krediti, garancije, i sl.)

EU COMPASS 4 6 Glavnije karakteristike pojedinih programa a. Programi mikro kredita 1. DD. FPM proslijeđuje kredit refinciranja za posrednike. Veličina izvora alokacije: 82,8 Mrd Ft. 2. Financijski posrednici: Institucije za kreditiranje, poduzeća za financijsko kreditiranje (IK) Financijska poduzeća bez funkcije kreditiranja, zaklade za razvoj poduzetništva (ZRP) 3. Doprinos financijskih posrednika prema postojećim izvorima: IK: min. 50%, ZRP: min. 20% Uz mikro kredite posrednici mogu zatražiti i jamstvo Važniji uvjeti kreditiranja: Mjera: max. 10 milijuna Ft Cilj kreditiranja: ulaganje, kratkotrajna imovina Rok trajanja: max. 10 godina kredita za ulaganje, max. godinu dana za kratkotrajnu imovinu Kamate: max. +2% uz EU referecijske kamate b. Portfolijska garancija (jamstvo) DD. FPM pored unaprijed određene podjele rizika direktno jamstvo prima prema financijskim posrednicima za njihova potraživanja (iza kredita za MSP). Mjera alokativnih izvora: 67,2 Mrd Ft. Financijski posrednici: kreditne institucije, financijska poduzeća Jamstvo: automatska portfolijska garancija garantirane kredite ocjenjuje posrednik. Mjera: financijska odgovornost max. do 80% od jamstva Garantirani krediti: max. 200 milijuna, na 10 godina za MSP kod ulaganja, za korištenje usluga, za financiranje kratkotrajne imovine c. Kapital rizika DD. FPM proslijeđuje izvore za fondove kapitala rizika: cca. 50 mrd Ft Cilj: financijska (kapital) pomoć MSP-ima u ranoj, razvojnoj fazi Financijski posrednici: Nezavisne, zakonom jamčene organizacije s važećom dozvolom Oblik suradnje: zajednički fond ili co-investment Preuzimanje rizika: max. 70% / kapital rizika Udio privatnog kapitala: max. 30% / kapital rizika Mjera: godišnje max. 1,5 milijuna EUR-a kod određenog ulaganja, najviše u razdoblju od 3 uzastopne kodine U prvom krugu, 2009. godine je birano 8 društava za nadzor nad fondovima rizika

NOVE INICIJATIVE NAČINA FINANCIRANJA KORIŠTENJEM UNIJSKIH IZVORA 7 Financijska sredstva za SMP-a Životni ciklus Početna faza Rana-razvojna faza Kapitalnog karaktera Kapital rizika Financiranje Krediti Mikro krediti Razvojna faza Jamstva Jamstva Kombinirani proizvodi Podređeni zajmovi Ostali proizvodi Mezzanine proizvodi Tehnološki transfer, Inkubatori, Poslovni materijali, Početni kapital Privatni ulagači Dosadašnji rezultati financijskih programa (listopad 2011.) Financijski program Broj i mjere ugovora ( s MSP-a) Novi Szechenyijev kredit kom Mrd Ft (ranije Mikro i Mali kredit) 3 646 28,12 Kredit za mala i srednja poduzetništva 219 8,81 Kombinirani mikro kredit 550 2,3 Programi garancije 277 8,07 Ostali programi 295 6,62 Kapital rizika 33 8,93 5 020 62,85 Ukupno Izvor: MV Zrt

8 EU COMPASS 4 Krug konkretnih ulagača ulagačijeremie programa 2009. je pokrenut Jeremie program, osnovni program kapitala rizika. Korisnici programa su mali i srednji poduzetnici, posebno početna i/ili poduzeća koja žele realizirati razvoj istraživanja ili inovacije. DD. FPM je 2009. u prosincu potpisao posrednički ugovor sa 8 organizacija za upravljanje kapitala rizika, koje su tijekom ljeta 2010. zapoele upravljanjem s fondom od 45 Mrd Ft. Za od onda proteklih godinu dana posrednici su donijeli odluku o vrijednosti većoj od 14 Mrd Ft, a vrijednost već realiziranih ulaganja se približila k 9 Mrd Ft. Cilj JEREMIE programa je razvijanje tržišta kapitala, koje se postiže s privatnim i državnim ulagačima na način da se stvore zajednički fondovi kapi- tala rizika, nad kojima vrše zajedničku kontrolu. Uz njihovu pomoć se pruža mogućnost za slijedeće: Nastaje mogućnost za financiranje malih i srednjih poduzetništava u svakoj njihovoj fazi razvoja; Raste uloga državnog financiranja u tzv. ranoj (pre-seed) fazi; Od dosadšnjih veći kapital se uključuje za financiranje fondova; Raste privatni kapital koji se uključuje u ranoj fazi razvoja poduzeća; Pospješujemo praktičnu realizaciju inovativnih, idejnih, znastvenih ciljeva Uz tehničku pomoć jača uloga države na području savjetovanja i obrazovanja koja su vezana za kapital rizika i tako se smanjuje postojeća neinformiranost oko upravljanja poduzeća Za programe kapitala okvirni iznos zajedno sa privatnim kapitalom sve-

NOVE INICIJATIVE NAČINA FINANCIRANJA KORIŠTENJEM UNIJSKIH IZVORA ukupno omogućuje aktiviranje 100 Mrd Ft kod financiranja poduzetništava, s čime se može doći do manjinskog vlasništva kod ciljanih poduzeća. Veličina ulaganja Fondovi u slučaju jednog poduzeća godišnje mogu uložiti max. 1,5 milijuna EUR-a. Minimalno ulaganje nije određeno, ali kod pojedinih ulaganja svaki posrednik može odrediti drugi i drugi limit. Granice ulagačkih fondova što proizlazi iz programa su iste, ali po granama i ostalim preferencijama mogu biti različite. JEREMIE fondovi se mogu investirati u slijedeća poduzeća: U okvirima Programa zajedničkog fonda, preko Upravljača, pravo na ulaganje kapitala imaju oni korisnici (mala i srednja poduzetništva): 9 a. Koja (odnosno koja su pravni prethodnici) na osnovi upisa kod Trgovačkog suda u odnosu na prvu odluku o ulaganju najviše u roku pet godina su registrirana, nadalje poduzeća b. Koja, odnosno koja su pod Kontrolom ili vrše Kontrolu, odnosno koje zajedno sa poduzećima koja vrše Kontrolu nad jednim drugim poduzećem pod Kontrolom, i kod kojih sveukupno u prethodnoj poslovnoj godini, prije donošenja odluke, konsolidirani neto prihod ne prelazi 1,5 Mrd Ft. U okvirima Osnovnog zajedničkog fonda fond ne ulaže u korisnike, a. Protiv kojih je pokrenut stečajni postupak, i/ili imaju dugove prema državi (izuzev ako imaju važeće rješenje za odgodu plaćanja)

10 EU COMPASS 4 b. O kojem se uvjerljivo doznaje da je u svezi sa Fondom dao neistinite podatke c. Protiv kojeg je pokrenut sudski postupak čiji rezultat može biti neka negativna presuda, ili je sud odredio određena ograničenja d. Koji spada u kategoriju poduzetništva u teškoj situaciji e. Koji djeluje na području brodogradnje, rudarstvu ugljena, čeličnoj industriji, ili financijskoj grani, odnosno f. Oni kod kojih postoji sukob interesa koji proizlazi iz činjenice da je kupio bonove serije B koje je izdao fond, da su članovi uprave, članovi nadzornog odbora, revizori, vlasnici, odnosno čelnici uprave, nadzornog odbora, revizori kod vlasnika i/ili sve one osobe koje su u bliskoj rodbinskoj vezi s njima ili su 2 godine prije donošenja odluke o ulaganju direktno i/ili indirektno imali udio. JEREMIE fondovi ne financijaru slijedeće djelatnosti Iz Osnovnog zajedničkog fonda fond ne daje potporu za slijedeće ciljeve: a. Za kupovinu udjela kod već postojeće gospodarske jedinice; b. Za financiranje institucija koje se bave kreditiranjem, za financiranje kredita Državnog fonda mikro kredita, odnosno

NOVE INICIJATIVE NAČINA FINANCIRANJA KORIŠTENJEM UNIJSKIH IZVORA c. Za djelatnost razvijanja nekretnina s trgovačkim ciljem (prodaja nekretnina) Korisni osnovni pojmovi Početni kapital: financiranje za mala i srednja poduzetništva određeno uredbom za državne potpore 2006/C 194/02 točka 2.2 f. Inovativno ulaganje: novo, odnosno prema odnosu tehnike za stručnjake nije evidentno, Ulaganje za potporu softvera pod zaštitom zakona o autorskim pravima 1999. LXXVI, izumi, patenti koji padaju pod zaštitu zakona 1995. XXXIII. Ulaganje u početnoj fazi: Ulaganja u ranoj fazi, odnosno Ulaganja koja 11 daju kapital za razvoj, čiji korisnici u zadnje dvije godine od dodjele ni u jednoj godini nisu imali prihod veći od 50 milijuna Ft. Ulaganje u ranoj fazi : ulaganje startnog kapitala kod korisnika. Startni kapital: financiranje za unapređenje ulaganja kapitala rizika za mala i srednja poduzetništva po zakonu o državnoj potpori 2006/C 194/02 točka 2.2 e. Razvojni kapital: financiranje za unapređenje ulaganja kapitala rizika za mala i srednja poduzetništva po zakonu o državnoj potpori 2006/C 194/02 točka 2.2 h.

12 EU COMPASS 4 Újszerű finanszírozási kezdeményezések Uniós források felhasználásával Az EU eddigi fejlesztéspolitikája nem fejtett ki kellő hatást a KKV-k és egyben Európa versenyképessége terén. Maga a forráselosztás sem volt kellően hatékony, hiszen a vállalkozások, vagy gazdálkodó szervezetek részére nyújtott egyszeri támogatások nem mindig párosultak a versenyképesség és prosperálás előmozdításával, sőt olykor a pazarló és nehezen mérhető eredményekkel működő forráselosztásra is akadt példa. Az Európai Unió új költségvetési időszakában (2014-2020) a legfontosabb hívó szó maga a befektetés. A versenyképesség növelését célzó támogatáspolitika a vissza nem térítendő támogatásokról a visszatérítendő és egyben visszaforgó konstrukciók alkalmazására helyezi át a hangsúlyt, mely a befektetés mellett egyaránt takar garancia és hitelprogramokat is. Nem újszerű, de méreteit tekintve mégis változás az EU fejlesztéspolitikájában a visszatérítendő konstruk- ciók (befektetés, hitel, garancia) széleskörű alkalmazása, mely elsősorban pénzügyi alapok létrehozásával, piaci feltételek mellett, főleg professzionális privát szerveztek útján jut el a kedvezményezett vállalakozásokhoz, szervezetekhez. Ezeknél az alapoknál fontos szempont, hogy magánforrásokkal együtt jelennek meg a közösségi források, profitorientáltan működnek, de mégis egyfajta piaci rést töltenek be, vagy piaci elégtelenséget (pl. kezdő innovatív cégeket finanszírozva) szüntetnek meg, így új pénzügyi lehetőségeket nyújtanak a célcsoportjuk számára. Szintén alapvető szempont az EU részéről, hogy ezek a források a támogatásoktól eltérően - ne csak egy alkalommal segítsék a kedvezményezetteket, hanem visszaforgó jellegüknél fogva újra és újra pénzalapot teremtsenek a pénzügyi eszközök biztosítására. Az innovatív és start-up cégek jelentős része csak olyan speciális, nagy kockázatvállalású befektetés/finanszírozás igénybevételével lenne képes továbblendülni, melyek nem vagy csak szűkösen állnak rendelkezésre az egyes tagállamokban, különös az újonnan csatlakozókban. Ennek előmozdítása érdekében az EU több kísérleti, vagy pilot programot indított el 2007-2013 között, melyek tapasztalatai adják majd az új költségvetési időszak pénzügyi, finanszírozási technikáit. Az elmúlt években ilyen újszerű programokat a Magyar Kormány is indított. A tapasztalatok egy része már most elemezhető és hasznos információkat ad a továbblépéshez nem csak Magyarországnak, de az újonnan csatlakozó Horvát Köztársaságnak is.

ÚJSZERŰ FINANSZÍROZÁSI KEZDEMÉNYEZÉSEK UNIÓS FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁVAL KKV fejlesztés pénzügyi eszközök bevonásával Az Európa 2020 stratégia első két célja, a foglalkoztatási szint növelése 75 %-ra a 20-64 éves korosztály- 13 nál, valamint a K+F-re fordítható forrásoknál a GDP 3 százalékának elérése a jelenlegi 1,9 százalékról, nem valósulhat meg egy jól strukturált, dinamikus és átfogó KKV politika nélkül. A visszatérítendő támogatások előnyei 1. EU forrásbevonás 2. Támogatástranszfer 3. Fejlesztési, növekedési 4. Allokációs elv gyors és hatékony forráslekötés piaci szervezeteken keresztül éri el a kedvezményezetteket multipli-katív hatás üzleti projekthez üzleti alapon juttat forrást KKV-k finanszírozási problémái Magyarországon HITELPIAC Magyarországi vállalkozások közel 75%-a bankhitel nélkül gazdálkodik. Nem bankképes, de jól működő KKV-k sem jutnak megfelelő forrásokhoz: - nincs hitelmúlt, így a bankok szemében magas a kockázat, - megfelelő mértékű biztosítékok hiánya A hitelösszeg nagysága nem arányos a tranzakciós költségekkel KKV hitelek 13%-a mögött van intézményi kezességvállalás. A pénzpiaci válság tovább szűkítette a lehetőségeket. (KOCKÁZATI) TŐKEPIAC Kisszámú (évi 20-40db) befektetés Jellemző átlagos ügyletméret: 15-20 millió EUR Elsősorban fejlesztési tőke típusú befektetések dominálnak A KKV-k magvető és korai életszakaszának tőkefinanszírozásával mindössze néhány piaci szereplő foglalkozott.

14 EU COMPASS 4 2007-től a Magyar Vállakozásfinanszírozási ZRT (MV ZRT) koordinálja a pénzügyi eszközök fejlesztését Cél: A feltárt piaci elégtelenségek enyhítése, orvoslása. Eszköz - új pénzügyi programok indítása 1. Mikrohitel 2. Kezességvállalás (portfoliógarancia) 3. Kockázati tőke A program célja, hogy a támogatások mellett, új pénzügyi eszközökkel juttassa el a jól működő és fejlődni képes cégeket abba az életszakasz- A prioritáson belül a forráselosztás rugalmas, a pénzügyi programokra allokált források szabadon átcsoportosíthatók, valamint a későbbiekben további programok indíthatók. Fontos hangsúlyozni, hogy valamennyi programban piaci szereplők, közvetítők vesznek részt, akiket versenyzés útján választott ki a programfelelős MV Zrt. ba, ahol már a klasszikus piaci finanszírozás (bankhitel, lízing, stb.) is elérhetővé válik.

ÚJSZERŰ FINANSZÍROZÁSI KEZDEMÉNYEZÉSEK UNIÓS FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁVAL Az egyes programok főbb jellemzői: a. Mikrohitel programok 1. MV Zrt. refinanszírozási hitelkeretet közvetít a pénzügyi közvetítők számára. Allokált forrás nagyságrendje: 82,8 Mrd Ft. 2. Pénzügyi közvetítők: Hitelintézetek, hitelintézeti pénzügyi vállalkozások (HI) Nem hitelintézeti pénzügyi vállalkozások, vállalkozásfejlesztési alapítványok (MFSZ) 3. Pénzügyi közvetítők hozzájárulása a forrásokhoz: HI: min. 50%, MFSZ: min. 20%. A mikro hitelek mögé a közvetítők kezességet is igényelhetnek. Főbb hitelfeltételek: Hitelösszeg: max. 10 millió Ft Hitelcél: beruházás, forgóeszköz Futamidő: max. 10 év beruházási hitel, max. 1 év forgóeszköz hitel esetén Kamat: max EU referencia kamat+2% b. Portfólió garancia (kezességvállalás) MV Zrt. előre rögzített kockázatmegosztás mellett közvetlen kezességet vállal pénzügyi közvetítők követeléseire (KKV-hitelek mögé). Allokált forrás nagyságrendje: 67,2 Mrd Ft. 15 Pénzügyi közvetítők: Hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások Kezesség: automatikus portfoliógarancia - a garantált hiteleket a közvetítő bírálja el. Mérték: készfizető kezesség a garantált követelés maximum 80%-ának erejéig. Garantált hitelek: max. 200 millió Ft összegű, max. 10 éves futamidejű KKV hitelek beruházásra, szolgáltatás vásárlásra, forgóeszköz finanszírozásra. c. Kockázati tőke MV Zrt. forrást közvetít kockázati tőke alapok részére. Allokált forrás nagyságrendje: kb. 50 Mrd Ft. Cél: A korai (magvető és induló), valamint növekedési életszakaszban lévő KKV-k tőkehelyzetének javítása. Pénzügyi közvetítők: Független, érvényes engedéllyel rendelkező, a 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) szerint bejegyzett kockázatitőke-alapok kezelésére jogosult szervezetek Együttműködés formája: közös alap vagy co-investment Kockázatvállalás: max. 70% / kockázati tőkealap. Privát tőke hozzájárulása: min. 30% / kockázati tőkealap. b Ügyletméret: évi max. 1,5 millió EUR egy adott befektetés esetén, legfeljebb 3 egymást követő évben. Első körben, 2009-ben 8 db kockázati tőkealap-kezelő társaság került kiválasztásra.

EU COMPASS 4 16 Pénzügyi termékek a KKV-k számára Életciklus Induló szakasz Tőke jellegű Korai fejlődő szakasz Növekedő szakasz Kockázati tőke Finanszírozás Hitelek Mikro hitelek Garanciák Garanciák Alárendelt kölcsönök Mezzanine termékek Technológiai transzfer, Inkubátorok, Üzleti Angyalok, Magvető tőke Privát befektetők Kombinált termékek Egyéb termékek A pénzügyi programok eddigi eredményei (2011. október) Pénzügyi Program Szerződött állomány (KKV-kkal kötött) db Mrd Ft 3 646 28,12 Kis- és Középvállalkozói Hitel 219 8,81 Kombinált Mikrohitel 550 2,3 Garancia Programok 277 8,07 Egyéb programok 295 6,62 Kockázati Tőke 33 8,93 5 020 62,85 Új Széchenyi Hitel (korábban Mikrohitel és Kishitel) Összesen Forrás MV Zrt.

ÚJSZERŰ FINANSZÍROZÁSI KEZDEMÉNYEZÉSEK UNIÓS FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁVAL Konkrét befektetői kör a Jeremie program befektetői 2009-ben elindult a Jeremie Program Kockázati tőke alprogramja. A program kedvezményezettjei a hazai kis és középvállalkozások, különösen az induló és/vagy kutatásfejlesztést, innovációt megvalósító vállalakozások. Az MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. (MV Zrt.) 2009 decemberében írt alá közvetítői szerződést nyolc kockázatitőkealap-kezelő társasággal, amelyek 2010 nyarán összesen közel 45 milliárd forinttal gazdálkodó kockázati tőkealapok kezelését kezdték meg. Az azóta eltelt bő egy évben az alapkezelők több mint 14 milliárd forint értékben hoztak befektetési döntéseket, a már megvalósult befektetések összértéke pedig megközelíti a 9 milliárd forintot 17 A JEREMIE célja a tőkepiac fejlesztése, melyet a magán és állami befektetők részvételével közös kockázati tőkealapok létrehozásával, és azok üzleti alapon történő működtetésével lehet elérni. Ennek segítségével a következőkre nyílik lehetőség: lehetővé válik a kis-, és középvállalkozások finanszírozása azok minden életszakaszában; nő az állami finanszírozás szerepe az elő-magvető (pre-seed), magvető tőke és korai szakaszokban; az eddigieknél magasabb összegű magántőke kerül bevonására az alapok finanszírozásába; nő a vállalkozások korai szakaszának finanszírozásába bevonható magántőke; elősegítjük a vállalkozások innovatív, új ötleteinek, tudományos eredményeinek gyakorlati megvalósítását;

18 EU COMPASS 4 technikai segítségnyújtással erősödik az állam szerepvállalása a kockázati tőkéhez kapcsolódó tanácsadás és képzés területén, így csökken a meglévő vállalatvezetési ismeretek hiányossága. a tőkeprogramra rendelkezésre álló keretösszeg a magánbefektetői forrásokkal kiegészülve összességében 100 milliárd forint forrásbevonást tesz lehetővé a vállalkozások finanszírozásánál, amelyekkel együttesen is kisebbségi részesedés szerezhető majd a célvállalatokban. Befektetések mérete Az alapok egy vállalkozásba egy évben maximum 1,5 M EUR-nak megfelelő összeget fektethetnek be. Minimum befektetés nincs megadva, de egyes befektetéseknél az alapkezelők más-más limitet határozhatnak meg. Az alapok befektetési peremfeltételei - a pályázati programból fakadó- an - azonosak, ugyanakkor az ágazati és egyéb preferenciák különbözőek lehetnek. A JEREMIE alapok az alábbi vállalakosokba invesztálhatnak: A Közös Alap Alprogram keretében az Alapkezelő útján Tőkebefektetésre jogosultak azon Kedvezményezettek (kis- és középvállalkozások): a. amelyek (illetve amelyek esetleges jogelődjei) a cégjegyzéki/nyilvántartási adatok alapján az első befektetési döntéshez képest legfeljebb 5 (öt) naptári éven belül kerültek megalapításra/nyilvántartásba vételre; továbbá b. amelyek, illetve amelyek Ellenőrző, illetve Ellenőrzött vállalkozásai, valamint amelyeknek az őket Ellenőrző vállalkozás Ellenőrzése alatt

ÚJSZERŰ FINANSZÍROZÁSI KEZDEMÉNYEZÉSEK UNIÓS FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁVAL 19 álló másik Ellenőrzött vállalkozásokkal együttesen számított konszolidált éves nettó árbevétele az első befektetési döntés meghozatalát megelőző egyetlen üzleti évben sem haladta meg az 1,5 (másfél) milliárd forintot. halasztást vagy részletfizetést engedélyezett); A Közös Alap Alprogram keretében az Alap nem fektet be olyan Kedvezményezettekbe, c. amellyel szemben olyan eljárás van folyamatban, amelyben, vagy amely eredményeként büntetőjogi intézkedésnek lehet helye, illetve amellyel szemben a bíróság büntetőjogi intézkedésként tevékenységének korlátozását rendelte el; a. amely ellen csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás van folyamatban, és/vagy amelynek kiegyenlítetlen lejárt köztartozása van (kivéve, amennyiben az adóhatóság a Kedvezményezett számára fizetési b. amelyről hitelt érdemlően bebizonyosodik, hogy a Közös Alap Alprogrammal összefüggésben valótlan, hamis adatot szolgáltatott; d. amely nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősül ;

20 EU COMPASS 4 e. amely a hajógyártásban, valamint a szén - és az acéliparban, illetve a pénzügyi ágazatban tevékenykedik; illetve f. amelyben az Alap által kibocsátott B sorozatú Kockázati Tőkealap-jegyeket lejegyző, vagy megszerző személy, illetve személyek, azok vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági tagjai, könyvvizsgálói, tulajdonosai, illetve a tulajdonosok vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági tagjai és könyvvizsgálói, valamint mindezen személyek közeli hozzátartozói közvetlen és / vagy közvetett részesedéssel rendelkeznek, illetve a befektetési döntést megelőző 2 (két) naptári éven belül közvetlen és / vagy közvetett részesedéssel rendelkeztek. A JEREMIE alapok az alábbi tevékenységeket nem finanszírozzák A Közös Alap Alprogram keretében nem nyújtható Támogatás (azaz az Alap által végrehajtott tőkebefektetés a Kedvezményezett által nem használható fel) az alábbi célokra: a. meglévő gazdasági társaságban történő részesedés vásárlás; b. hitelintézettel és más üzletszerű finanszírozással foglalkozó intézménnyel szemben fennálló kötelezettség, illetve az Országos Mikrohitel Alapból folyósított hitel; illetve c. kereskedelmi (azaz ingatlan-értékesítési) célú ingatlanfejlesztési tevékenység finanszírozására. (Forrás: MV Zrt pályázati útmutató) Hasznos alapfogalmak Induló tőke: a kis- és középvállalkozásokba történő kockázati tőkebefektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló 2006/C 194/02 számú közösségi iránymutatás 2.2 f ) pontjában meghatározott finanszírozás. Innovatív Befektetés: újszerű, azaz a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló, (i) a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó, szabadalmi bejelentésben megjelölendő, illetve megjelölt találmány (a szabadalmi bejelentés jogerős elutasításáig), valamint (ii) a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény alapján oltalomban részesülő számítógépes program (szoftver) támogatását célzó Befektetés. Kezdeti fázisú Befektetés: a Korai fázisú Befektetések, illetve az olyan Növekedési tőkét juttató Befektetések, amelyek Kedvezményezettje a Befektetés időpontjától számított 2 (két) éven belül került megalapításra és a Befektetést megelőzően árbevétele egyik évben sem érte el az 50 (ötven) millió Ft-ot. Korai fázisú Befektetés: a Kedvezményezettnek Magvető tőkét és/vagy Induló tőkét juttató Befektetés. Magvető tőke: a kis- és középvállalkozásokba történő kockázati tőkebefektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló 2006/C 194/02 számú közösségi iránymutatás 2.2 e) pontjában meghatározott finanszírozás.

ÚJSZERŰ FINANSZÍROZÁSI KEZDEMÉNYEZÉSEK UNIÓS FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁVAL Növekedési tőke: a kis- és középvállalkozásokba történő kockázati tőkebefektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló 2006/C 21 194/02 számú közösségi iránymutatás 2.2 h) pontjában meghatározott finanszírozás. (Forrás: MV Zrt pályázati útmutató)

22 EU COMPASS 4 New Financing Initiatives in Hungary funded by EU Resources The previous development policy of the EU has not stimulated the competitiveness of SMEs and thus Europe to the necessary extent. Division of resources was not effective enough itself, since one-time supports for enterprises and managing organizations did not always stimulate competitiveness and prosperity. Moreover, division of resources was sometimes wasteful and its results were immeasurable. In the new budgetary period of the European Union (2014-2020) the most important term is investment. The supporting policy lays emphasis on applications of refundable, and thus recycling constructions, instead of non-refundable support, which, besides investments, includes guarantee and loan programs, too. Application of refundable constructions (investment, loan and guarantee) may not be a new feature but considering its widespread measures it has been a relevant change in the EU s development policy. It is forwarded to beneficiary enterprises and organizations through the establishment of financial funds, within market conditions and primarily by professional private organizations. The important point regarding these funds is that private resources and common resources appear at the same time, they are profit-oriented, yet they fill in a market gap or eliminate market insufficiencies (e.g. by financing innovative companies) providing new financial potential for their target groups. It is also a fundamental respect of the EU that these resources, unlike supports, do not provide beneficiaries with only onetime assistance but, because of their recycling nature, they create capital for further financial instruments again and again. Many of the innovative and start-up companies could only make headway by special, large risk investment models that are unavailable or poorly available in some member states, especially in the newly joined countries. In order to promote this, the EU has started several experimental and pilot programs between 2007 and 2013, the observations of which would provide basis for the financial and financing techniques of the new budgetary period. In the last few years the Hungarian Government also launched such upto-date programmes. Some experiences can be analysed even at this stage. They may provide useful information for follow-up steps not only for Hungary but for the newly joining Croatia, too.