4.1. Válságmenedzsment fázisai, módszerei 4.1.1. Vállalkozások válsága és annak leküzdése Az üzleti vállalkozás lényege, alapvető jellemzője az önálló tőke-és munkabefektetés, amellyel a vállalkozó kockázatot vállal a gazdasági haszon reményében. A vállalat előnyeinek három kategóriája: 1. nyereség: a vállalkozás pénzügyi hozadékának mindenekelőtt kárpótolnia kell a tulajdonost a befektetett személyes időért és személyes megtakarításokért. 2. önállóság: azoknál a vállalkozóknál, akik eladják cégüket egy nagyvállalatnak, de önálló egységként maguk működtetik tovább, nagyobb az önállóság igénye. A független tevékenység a vállalkozó másik jutalma. 3. kielégítő életstílus: személyes elégedettség a vállalkozásban. Vállalkozás hátrányai: a vállalkozásban költségek is felmerülnek. Üzletük beindítása és működtetése kemény munkát, energiát igényel. Az üzleti kudarc állandóan ott lebeg a vállalkozó feje felett. Az itt jelzett veszélytényezők elkötelezettséget és önfeláldozást igényelnek a vállalkozó részéről. A vállalkozókról olyan tulajdonságokat említenek, mint az előbbre jutás vágya, mérsékelt kockázatvállalás és erős önbizalom. A vállalkozók által az induláskor és működéskor vállalt kockázat mértéke különböző. Saját pénzük befektetése pénzügyi kockázatot jelent (politikai rendszer). Külső környezeti tényezők: 1. politikai-jogi környezet: a politikai rendszer milyen általános helyzetet teremt az üzleti tevékenység számára (magántulajdon védelme, állami beavatkozások). Olyan témák is említhetők, mint a gazdaság és politika kapcsolata, ezen belül a politika jelenlétének dinamikája a gazdaságban, a politikai erőviszonyok alakulása, a politika stabilitása és kiszámíthatósága. 2. technológiai környezet: a társadalom technikai, technológiai fejlettsége, a kutatásra fordított GDP hányada és a kutatás színvonala meghatározzák a szervezetek és a vállalkozások fejlesztési lehetőségeit, amely végső soron a termékek és szolgáltatások színvonalában, a vállalkozás piacképességében jelentkezik. 3. szociális-kulturális környezet: a legfontosabbak a demográfiai, az életmód és a szociális értékek. 4. gazdasági környezet: ez a nemzetköziesedés (globalizáció) jelensége és tényezői. A globalizáció folyamata teszi a vállalkozásokat a korábbinál még inkább, világgazdasági szinten is, környezetfüggővé. A vállalkozások környezete: egy vállalkozás környezete számos tényezőből áll. Vannak olyanok, amelyek direkt hatással bírnak a vállalkozás működésére (vállalkozásba befektetni szándékozók), de vannak olyanok is, amelyek közvetetten fejtik ki hatásukat. A mikrogazdaság különböző szereplőinek nagy szükségük van a makrogazdasági folyamatok alakulására vonatkozó információkra, amelyek egyfelől elengedhetetlenek a vállalkozás stratégiai céljainak és lehetséges mozgásformáinak kijelöléséhez, de ezek az információk szükségesek a végrehajtáshoz is.
A vállalkozások a gazdasági előrejelzések alapján hozzák meg beruházási és termelési döntéseiket. Ha gazdasági visszaeséssel számolnak, csökkentik készleteiket. Ha az árak emelkedni fognak, akkor előre beszerzik készleteiket, bővítik berendezéseiket. A piacgazdasági verseny körülményei között minden vállalkozás előtt ott lebeg a válság lehetősége. 4.1.2. Válság kiváltó okai 1. Belső ok (vezetési hiányosságok, nem megfelelő munkaerőállomány, nem piacképes termékek, nem megfelelő kutatás, fejlesztés) 2. Külső ok (piacromlás, versenytársak jelenléte, megváltozott vásárlási szokások, felgyorsult kutatás, támogatások megvonása) A vállalkozások nehéz helyzetbe kerülése egyszerre von maga után jogi és gazdasági következményeket. A válságból való kilábaláshoz jogi és gazdasági eszközöket használnak. A vállalati működés a válságmenedzselés szempontjából 3 jól elkülöníthető szakaszból áll: 1. A vállalati tevékenység normális mederben folyik, a vállalat piaci helyzete stabil, nyereséget realizál, de már ebben a szakaszban is foglalkozni kell a válság lehetőségével. A megelőző válságmenedzselés a vezető feladata, melynek alapvető célja a vállalat adott piaci helyzetének megtartása. 2. A vállalatnak már fenyegető, illetve bekövetkezett válsággal kell számolni. Itt el kell hárítani a fenyegető válságot, a válságból való kivezetés a cél. 3. A vállalat már menthetetlen, felszámolása elkerülhetetlen. Az aktív válságprevenció 3 részből áll: jövőkutatás futurológia trendek és prognózisok 4.1.3. Válság fázisai 1. Fenyegető válság: A jövőbeni változásokra bizonyos jelzések figyelmeztetnek. Ez a szakasz kezelhető. A megoldás a vállalti stratégia módosítása. 2. Lappangó válság: Bekövetkezett a válság, de a vállalat még ezt a belső tartalékaival képes kezelni. Ekkor a zavarelhárító mechanizmusokat kell beindítani. Az okokat fel kell tárni, és meg kell szűntetni. 3. Konkrét válság: A probléma a vállalkozásban már érzékelhető. Komoly beavatkozásokra van szükség, ahol válságkezelő stratégiát kell kidolgozni. 4. Kifejlett fázis: A vállalkozás minden részterületére kiterjedt. Ezekre a folyamatokra azonnal és gyorsan kell reagálni, és a válságstratégia szerint kell dolgozni. 5. Akkut, heveny válság: A vállalat bármikor összeomolhat. Direkt és drasztikus beavatkozások szükségesek. 4.1.4. Válság típusai 1. Kialakulásának jellege alapján robbanásszerű, gyors 2. Kiterjedésük szélessége szerint
operatív válság (a vállalat 1-1 funkciójára terjed ki, rövid ideig tart) stratégiai válság (vállalkozás nagyobb részére, vagy egészére terjed ki) többdimenziós (a vállalaton kívül a gazdasági környezet is válságban van) Válságmenedzser a válságkezelés központi alakja. 4.1.5. Válság leküzdésének fázisai 1. Válság megjelenése 2. Válság felismerése (korábbi információk alapján) 3. Válságmenedzsment kezdeményezése (válságmenedzselés folyamatának elindítása) 4. Durva elemzés (gyors fénykép készítése a vállalkozásról és a fő veszteségforrásokat kell meghatározni) 5. Azonnali intézkedések (célja idő nyerése szükséges elbocsátások, költségcsökkentő intézkedések, munkaerő-szerkezet megváltoztatása) 6. Részletes elemzés (okok feltárása, konkrét hatás megállapítása) 7. Szanálási stratégiák kidolgozása (válságból kivezető célok meghatározása) 8. Szanálási stratégia végrehajtása 9. Válság sikeres leküzdése 4.1.6. Likvidációs válságmenedzselés és a vállalat megszüntetése A vállalati válságból többféle kiút lehetséges 1. A vállalat új növekedési pályára állítása (ez a válságmenedzselés elsődleges célja, amennyiben ez lehetséges és gazdaságilag racionális) 2. A vállalat összeolvadása egy másik vállalattal (fúzió), vagy felvásárlása egy másik vállalat által. Ilyenkor a vállalat, mint önálló jogi személy megszűnik, jogutódja a fúzió nyomán létrejött vállalat, vagy a felvásárló vállalat. 3. A harmadik lehetőség az, hogy a vállalat jogutód nélkül megszűnik. Ez a vállalat felszámolása, ami a vállalat jogutód nélküli megszűnését eredményezi. A felszámolás lebonyolítása a likvidációs management feladata, aminek a vezetője a bíróság által kijelölt felszámoló, aki képes a vállalati vagyonmaradványok jó áron történő értékesítésére. A felszámolónak tehát össze kell gyűjteni az eszközöket, be kell hajtania a vállalat követeléseit. Az eszközbegyűjtés után egy módszert kell találnia az eszközök értékesítésére. A befektetett eszközökre, megmaradt készletekre árverést tűzhet ki, hirdetést adhat fel, vagy kereskedelemben értékesítheti azokat. Megegyezhet a hitelezőkkel is, hogy az eszközöket a kötelezettségek fejében átadja. Amennyiben a tárolási költségek meghaladják az értékesítésből származó bevételeket, meg is semmisítheti az érintett eszközöket, vagy a hulladék-kereskedelemben értékesítheti azokat. Az eszközök értékesítése után a felszámoló a törvényben meghatározott sorrendben kielégíti a hitelezői követeléseket. A felszámoló a munkájáért díjazást kap, amit a bíróság határoz meg.
A nehéz helyzetbe került vállalatok csődeljárást is kérhetnek, ami azt jelenti, hogy a hitelezők nem léphetnek fel a vállalattal szemben a követeléseik érvényesítése végett. A csődeljárásban vagyonfelügyelőt neveznek ki a vállalati ügyek rendbe tételére. 4.1.7. Csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás Csődeljárás: Csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós fizetési haladékot kezdeményez azzal a céllal, hogy a fizetési haladék időtartama alatt a hitelezővel csődegyezést kössön. Csődeljárást egy cég ellen két éven belül csak egyszer lehet lefolytatni, mivel a csődeljárás során létrejövő megegyezés rendszerint az adóst juttatja előnyösebb helyzetbe. A csődeljárás az adós kezdeményezésére indul. Ha az adós törekvése sikerrel jár, akkor a hitelezők fizetési haladékot, azaz úgynevezett moratóriumot adnak neki. A tárgyalás eredményét be kell jelenteni a bíróságnak. A bíróság kétféleképpen dönthet: Megszünteti az eljárást, vagy Végzéssel határoz a fizetési haladék megadásáról és vagyonfelügyelőt rendel ki. A vagyonfelügyelő feladata a hitelezők érdekeinek védelme. A moratórium ideje alatt az adós fizetőképességének helyreállítására egyezségi javaslatot kell kidolgozni. A bíróság a csődeljárás befejezéséről végzéssel határoz, ha az egyezség létrejött, és az megfelel a törvényben foglaltaknak. A csődeljárás sikertelensége esetén az eljárás átfordulhat felszámolási eljárásba, ha annak megindítása iránt kérelem érkezik a bírósághoz. Felszámolási eljárás: Célja: a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése, és ennek keretében a hitelezők követelésének lehetséges kielégítése. Fizetésképtelen adós az, aki: A nem vitatott tartozását, az esedékességet követő 60 napon belül nem egyenlítette ki, vagy A vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy A fizetési kötelezettségét a csődeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette. A felszámolási eljárás megindítását az adós vagy bármelyik hitelezője kérheti a bíróságtól. A bíróság az adós felszámolását végzéssel rendeli el, és egyúttal kijelöli a felszámolót. A felszámoló felszólítja a hitelezőket a követeléseik bejelentésére, behajtja a kintlévőségeket, majd zárómérleget és vagyonfelosztási javaslatot készít. Az adós iratait átadja a területileg illetékes levéltárnak, a bíróság pedig a felszámolási eljárás befejezését és a cég megszüntetését végzésben mondja ki. A felszámolási eljárásban a hitelezői követelések kielégítésének sorrendjét törvény állapítja meg, ez a következő: 1. felszámolás költségei 2. zálogjoggal, óvadékkal biztosított követelés, de csak a zálogjog, óvadék erejéig 3. a céget terhelő tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék 4. természetes személy nem gazdasági tevékenységből eredő más követelése
5. társadalombiztosítási tartozások, adók 6. egyéb követelések 7. adóhatóságnak fizetendő pótlék, bírság, más késedelmi kamat A felszámolás költségei nem csak az eljárással kapcsolatban felmerült költségeket jelenti, hanem idetartozik az adóst terhelő munkabér, a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítés is. Felszámolási eljárás egy egyszerű változata, az úgynevezett egyszerűsített felszámolás. Erre akkor kerül sor, ha: 1. az adós vagyona a felszámolás költségeit nem fedezi, vagy 2. a könyvvezetés hiányosságai miatt a felszámolási eljárást teljeskörűen lefolytatni nem lehet. Végelszámolási eljárás: Végelszámolási eljárás során a gazdálkodó szervezet tevékenységének jogutód nélküli megszüntetésére kerül sor. A végelszámolás látszólag a felszámoláshoz hasonlít, mivel mind a két esetben a céget jogutód nélkül megszüntetik. Valójában a két eljárásban csak ez az egyetlen hasonlóság van, s ez, ha áttekintjük a végelszámolási eljárás sajátosságait, akkor be igazolódik: 1. a cég megszüntetését a tulajdonosok kezdeményezik. 2. a cég fizetőképes, tehát a hitelezői követeléseket teljes összegben kiegyenlítik 3. a hitelezői követelések kielégítését követően megmaradó vagyont a tulajdonosok között felosztják.