3 SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK INTENZIFIKÁLÁSA, REKONSTRUKCIÓJA Dr. Dulovics Dezsõ PhD. egyetemi docens 1. Bevezetés A felszíni és felszínalatti vizek védelme ökológialag elfogadható terhelésük biztosítása, jövõbeni (ivóvízkénti és/vagy vízisport célú) felhasználási lehetõségük megtartása komoly célkitûzés, melynek megvalósításáért világszerte nagy erõfeszítéseket tesznek. E cél elérésének egyik jelentõs eszköze a szennyvizek összegyüjtése és a szennyvíztisztító telepeken történõ tisztítása. A hazai szennyvíztisztítás helyzetét a szennyvíztisztító telepek számát és kapacitását a vízjogi engedélyek, a terhelését a 2002. évi statisztikai adatok alapján (Juhász,. 2004) az 1. táblázatban mutatjuk be. Tisztítási A telepek Névleges Tisztítási foko- Átlagos napi A telepek fokozat száma és hidraulikai zat megoszlá- hidraulikai hidraulikai megoszlása kapacitás sának aránya terhelés kihasználtsága db % 10 3 m 3 /d % 10 3 m 3 /d % I. mechanikai tisztítás 18 3 368 17 59 16 II. biológiai tisztítás 375 68 1 243 57 595 48 III. tápanyag eltávolítás 162 29 579 26 280 48 Összesen 555 100 2 190 100 943 43 1. táblázat. A hazai szennyvíztisztítás helyzete a vízjogi engedélyek és a terhelések alapján Az említett források további, részletesebb vizsgálata alapján megállapítható, hogy az összesen 555 szennyvíztisztító telepbõl 167 telep a hidraulikai kapacitás alapján a 10 000-100 000 LE és a 100 000 LE-nél nagyobb nagyságrendi kategóriába tartozik. Ezen telepek kapacitása (2 010200 m 3 /d) képezi az ország összes szennyvíztisztító telepe hidraulikai kapacitásának 92%- át. Kihasználtságuk hidraulikai terhelés szempontjából pedig 44%-os, tehát 1%-kal jobb, mint az országos kihasználtság. A 167 10 000 LE-nél nagyobb nagyságrendi kategóriákba tartozó telepbõl 48 telepen a III. tisztítási fokozat keretében történik nitrogén és foszfor eltávolítása, ami ezeken a telepeken megtisztított szennyvíz napi mennyiségnek a 30%-át teszi ki. (A vízjogi engedélyek szerint, a szóban forgó nagyságrendi kategóriában, a III. tisztítási fokozatú telepek kapacitása az összes 10 000 LE-nél nagyobb nagyságrendi kategóriákba tartozó telep kapacitásának csak 26%-át képviseli.) A fentiekbõl egyértelmûen kitûnik, hogy a hazai szennyvíztisztítás derékhadát a 10 000 LE-nél nagyobb nagyságrendi kategóriákba tartozó, tehát a középnagy és nagyobb telepek képezik. Az érvényes 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint a nitrogén- és foszfor eltávolítást (III. fokozatú tisztítást) az érzékeny területeken elsõsorban ebben a nagyságrendben kell megkövetelni. A felhasznált statisztika adatai szerint azonban itt a nitrogén és foszfor eltávolítás csak a szennyvizek 30%-ára terjed ki. Ha a fentiekhez csatoljuk azt a tényt, hogy ebben a kategóriában található a legidõsebb telepeink zöme, egyértelmû az intenzifikáció és rekonstrukció fokozott igényének jelentkezése éppen itt. Összefoglalva tehát, hazánkban a csatornahálózat és a szennyvíztisztító telepek hiányának pótlása mellett, a meglévõ telepek intenzifikálása és rekonstrukciója az elõttünk álló idõszak egyik legfontosabb feladata, mivel 2010-ig kell teljesítenünk az EU által megszabott követelményeket. Az intenzifikálási, rekonstrukciós feladatoknál kiindulási kritérium a szennyvíztisztítás utóbbi tíz évben bekövetkezett intenzív fejlõdése, mind az elméleti kutatások, mind pedig azok eredményeinek a tisztítástechnológiában történõ alkalmazása terén, melynek fõ irányai a a szennyvíztisztítás hatékonyságának és tartós teljesítményének növelése a tisztítási folyamatok intenzifikálásával, a szennyvíztisztítási folyamatok automatizálása, a szennyvíztisztítás folyamatok rendszerszemléletû megközelítése, azok szimulációs modelljeinek pontosítása. A szennyvíztisztító telepek intenzifikálásának fõ okai a következõk lehetnek: 1. Hozam és szennyezés növekedés a telep által kiszolgált területen. 2. A telep által kiszolgált terület megnövelése. 3. A tisztított szennyvízzel szemben támasztott követelmények szigorodása. 4. A telep technológiájának és/vagy berendezéseinek elöregedése, 5. A gazdaságossági kritériumok teljesítése. A hazai szennyvíztisztítás részletes elemzése nélkül ilyen ugyan is nem áll rendelkezésre is egyértelmû, hogy az elõttünk álló intenzifikálásnak fõ oka a tisztított szennyvízzel szemben támasztott követelmények szigorodása, melyhez az 1990-es évek elõtt létesített telepek-
4 HÍRCSATORNA nél kapcsolódik a telepek technológiájának és/vagy berendezéseinek elöregedése valamint a szennyezés növekedés a telep által kiszolgált területen és a telep által kiszolgált terület növekedése az új csatornahálózatok kiépítése következtében. A szennyvíztisztító telepek intenzifikálásával szemben támasztott követelmények: a szennyvíztisztító berendezés kapacitásának növelése, az elfolyó szennyvíz minõségi paramétereinek NH 4 + -N, NO 3 N, öp, BOI 5, KOI, és LA javítása, stabil tisztítási eredmény elérése változó szennyvíz és szennyezõanyag terhelésnél, a keletkezõ iszap mennyiségének csökkentése, feldolgozhatóságának és felhasználhatóságának javítása, az energia- és munkaerõ igény csökkentése. A követelmények eléréséhez rendelkezésre álló folyamatok (Hlavínek, et al. 1996) a következõk: az eleveniszapos tisztítás olyan változatai, melyek a fonalas baktériumok elszaporodását korlátozzák, nitrifikációt és denitrifikációt biztosító folyamatok, biológiai foszfor eltávolítást biztosító folyamatok, a biomassza-koncentráció növelése fixfilmes rendszerek alkalmazásával, kétlépcsõs biológia alkalmazása, esetleg a közbensõ ülepítõ kiiktatásával, az anaerob- és aerob lépcsõ összekapcsolásának alkalmazása, különösen a nagy szennyezettségû ipari szennyvizek esetén, az iszapkor növelése az eleveniszapos rendszerben, jobb oxigénkihasználást biztosító levegõztetõk alkalmazása, enzim-, és/vagy baktérium készítmények felhasználása. 2. A szennyvíztisztító telep intenzifikálásának módszertana Az intenzifikálási módszertan alkalmazásának célja, olyan alapadatok elõállítása, melyek a konkrét szennyvíztisztító telep belsõ és külsõ kapcsolatait figyelembe vevõ intenzifikálási változatainak elkészítésekor elõsegítik, hogy a változatok elemzései és értékelései tárgyilagosak és szakszerûek legyenek. Közismert, hogy a jó, vagy rossz technológiai lépések funkcionálisan befolyásolják a résztechnológiát, azok pedig az egész szennyvíztisztító telep kapacitását és mûködését. A telep dolgozóinak képzettsége, a technológiai folyamatok irányításának állapota, a karbantartás és adminisztráció színvonala az egész szennyvíztisztító rendszer effektív mûködésének kiegészítõ, de elengedhetetlen feltétele. Az intenzifikálási javaslat fõ célja kiértékelni, hogy elérhetõ-e a szennyvíztisztító telep jobb mûködése nagyobb beruházások nélkül. Ez a cél csak a fõ tisztítási folyamatok potencionális lehetõségeinek meghatározásával, azok kiértékelésével, a hatásfokot limitáló befolyásoló tényezõk prioritásának felállításával elérhetõ el. 2.1. A szennyvíztisztító telep intenzifikálás lépései Az intenzifikálási folyamatot az alábbi lépésekre lehet bontani: a szennyvíztisztító telep komplex értékelése, a szennyvíztisztító telep mûködését limitáló tényezõk meghatározása, az intenzifikálási lehetõségek kiválasztása, a javasolt intenzifikálási változat kiválasztása. A fenti, különbözõ tevékenységek elvégzése egy idõben történhet, mint például a fõ technológiai folyamatok értékelése és a hatásfokot limitáló tényezõk megállapítása. A tisztítási folyamat javítása úgy érhetõ el, hogy folyamatosan távolítjuk el a meglévõ telep hatásfokát limitáló befolyásoló tényezõket. 2.2. A szennyvíztisztító telep komplex értékelése A szennyvíztisztító telep komplex értékelése magába foglalja a szennyvíztisztítási technológia tervezett lehetõségeinek elemzését és értékelését és a vele kapcsolatos adminisztrációs, valamint üzemeltetési lépéseket és ezért az intenzifikálás alapvetõ dokumentuma. Az értékelés keretein belül kell elvégezni a fõ tisztítási egységek kiértékelését és meghatározni azok lehetséges teljesítményét. Ha kiderül, hogy a fõ egységek megfelelnek, vagy potencionálisan megfelelnek, nem szükséges az intenzifikálás, csak a telep üzemeltetését kell javítani. Ha azonban a fõ egységek nem felelnek meg, akkor a szükséges teljesítmény eléréséhez elengedhetetlen az intenzifikálás. A fentiek megállapítását a meglévõ adatok értékelése, a folyamatok mérnöki méretezése, hidraulikai számítások, a mûszaki berendezések állapotának felmérése az üzemelés és karbantartás értékelése szolgálják. A hazai gyakorlatban leginkább alkalmazott, eleveniszapos szennyvíztisztítással mûködõ telepek intenzifikálásának legfontosabb tényezõi: 1. a szennyvíz jellemzése a telep fontos szelvényeiben (kiemelten a telepre érkezéskor), 2. a mechanikai tisztítás kapacitása, 3. az eleveniszapos medencék térfogata és geometriai kialakítása, a levegõztetõ rendszer jellemzõi, 4. az utóülepítõk kapacitása és kialakításuk módja, 5. az iszapkezelés és elhelyezés módja, kapacitása, 6. az üzemeltetõ tapasztalatai,
5 7. a telep területi lehetõségei és korlátai, 8. a telep mûködése az intenzifikálás alatt. Az elemzés fontos része a meglévõ telep kapacitását és jövõbeni terhelését befolyásoló tényezõk megállapítása, tekintettel a teljesítmény elfolyó szennyvíz minõség igényre. 2.2.1. A meglévõ telep kapacitását befolyásoló fontosabb tényezõk A meglévõ telep kapacitását a következõ fontosabb tényezõk befolyásolják: a) A telep összetevõi, vagyis az elõtisztító-, a biológiai (eleveniszapos) egységek és utóülepítõk térfogata, száma, kialakítása. b) A gépi berendezések szivattyúk, kompresszorok, levegõztetõk típusa, mérete. c) A meglévõ berendezések állapota. (A telep kapacitása csökken, ha ezek fizikailag rossz állapotban vannak a karbantartás elhanyagolása következtében, vagy erkölcsileg elhasználódtak.) d) A technológia és az intenzifikálás szempontjából fontos szennyvíz jellemzõk, mint: a szennyvíz hozama és annak ingadozása, hõmérséklete, BOI 5, öla, ön, öp, nehéz fémek, toxikus anyagok stb. (Bognár, et al. 2003) e) Az elfolyó, tisztított szennyvízzel szemben támasztott követelmények. (2005. január 01-tõl ezeket elsõsorban a 28/2004 (XII.25.) KvVM rendelet szabályozza.) f) Üzemeltetési stratégia, mely magába foglalja az egyes egységekhez való viszonyt, optimalizálási lehetõségeket. g) Az üzemeltetés és karbantartás módja, melyek feltételei az üzemeltetési stratégia effektív kihasználásának. h) Az üzemeltetés és karbantartás eszközei pénzforrások, kezelõk létszáma, laboratóriumi felszereltség, stb. A szennyvíztisztító telep kapacitását befolyásoló fontosabb tényezõk puszta felsorolása érzékelteti a problémakör bonyolultságát. A tényezõk száma, súlya, hatása teleprõl telepre változó, minden esetben külön külön kell ezeket meghatározni. 2.2.2. Követelmények a szennyvíztisztító telep jövõbeni kapacitásával szemben A szennyvíztisztító telep kapacitását befolyásoló tényezõk idõben változók (Dulovics, D. (2002). A szennyvíz mennyisége és minõségének jellege jelentõsen változik új ipar telepítésével, az ipari termelés változásával, a csatornahálózatban bekövetkezett változással (hálózat elöregedésével, jellegének változásával pl. Vákuumos rendszer építésével) és a háztartási vízfogyasztás változásával (hazai probléma a vízfogyasztás csökkenésével jelentkezõ koncentráció és terhelés növekedés). Idõvel változnak (általában szigorodnak) a tisztított szennyvízzel szemben támasztott minõségi követelmények (pl. az EU-s elõírások átvétele). A szennyvíztisztító telep technológiai berendezéseinek öregedésébõl, elhasználódásából is adódnak változások. A felsorolt változások kiértékelésére különbözõ scenáriók készülhetnek. A leggyakrabban elõfordulókat az 1. ábra mutatja be. 1. ábra. A szennyvíztisztító telep kapacitás- és terhelés változása a) kapacitás csökkenés a szigorúbb követelmények miatt, b) kapacitás csökkenés a nem megfelelõ karbantartás következtében, c) a kapacitás beruházással történõ növelése, d) a kapacitás növelése optimalizálással. Az értékeléshez elengedhetetlen tudni az egyes tisztítási technológiák gyakorlatban elérhetõ teljesítményét. A következõ 2. táblázat hollandiai felmérések alapján mutatja be az egyes szennyvíztisztítási eljárások által elérhetõ átlagos tisztítási eredményeket. 2.2.3. Gazdasági hatások az intenzifikálásra Az elõzõ pontban szereplõ elérhetõ tisztítási eredményekbõl leszûrhetõ, hogy az elõírt eredményeket különbözõ tisztítási technológiával is el lehet érni. Ebbõl egyértelmûen következik, hogy a technológia kiválasztásakor egyik meghatározó tényezõként a gazdaságosság jut fontos szerephez (Hahn, et al. 2001), (Szabó, 2002), (Juhász, 2002), (Kárpáti, 2003). A fentieken túl a 2004. évben bevezetett környezetterhelési díj is hatást gyakorol a szennyvíztisztítás gazdaságosságára (Dulovics 2004). A hazai szennyvíztisztító telepeket az utóbbi években épült néhány szennyvíztisztító telep kivételével nem az elfolyó szennyvíz minimális koncentrációinak
6 HÍRCSATORNA elérésére tervezték, hanem a szennyvízbírság határértékeire, tehát eleve vízterhelési díjra kötelezettek. A vízterhelési díj megállapítását nulla koncentráció értéktõl kell számítani. Ezért a mûszakilag és gazdaságilag optimálisan üzemelni képes szennyvíztisztító telep kialakításához a település gazdának és a tervezõnek együtt az üzemeltetõvel át kell értékelni a telep mûködését, teljesítõképességét és az esedékes rekonstrukció, bõvítés keretében elérni, hogy az az új követelményeknek gazdasági szempontból is megfeleljen. Tisztítás technológia Elfolyó szennyvíz átlagos koncentrációja mg/l-ben BOI 5 KOI öp ön NH 4+ -N LA Eleveniszapos (EI) technológia 20 90 10 35 30 20 EI+nitrifikáció 15 80 10 30 10 20 EI+kétlépcsõs nitrifikáció 12 75 10 25 5 15 EI+elõdenitrifikáció 15 80 9 20 10 20 EI+halastó 12 75 8 30 25 12 EI+nitrifikáció+halastó 10 70 8 25 10 10 EI+nitrifikáció+mikroszûrõ 10 70 10 30 10 10 EI+gyorsszûrõ 10 70 10 35 30 10 EI+nitrifikáció+gyorsszûrõ 7 60 10 30 10 7 EI+szimultán kicsapatás 15 75 1 35 30 25 EI+nitrifikáció+kicsapatás 12 65 1 28 12 20 EI+kicsapatás+szûrõ 5 5 0,2 32 28 5 EI+nitrifikáció.+kicsapatás+szûrõ 5 5 0,2 25 10 5 2. táblázat. Különbözõ szennyvíztisztítási technológiákkal elérhetõ átlagos tisztítási eredmények 2.2.4. A komplex értékelés eredményei A szennyvíztisztító telep komplex értékelése számos információt nyújt a meglévõ telep mûködésérõl. Az elvégzett technológiai és mérnöki számítások összehasonlítási lehetõséget adnak a számított-, tervezett- és az üzemeltetési kapacitások között. A hidraulikai számítások a hidraulikai kapacitás és a potenciális krízis helyek meghatározására szolgálnak. A történelmi adatok a terhelések jellemzéséhez adhatnak hasznos információt. Az állapotfelmérés a valós mûszaki állapot értékelését, míg a munkafázisok vizsgálata az üzemeltetés és karbantartás értékelését szolgálja. Általánosságban érvényes cél: elérni a telep lehetõ legnagyobb mértékû intenzifikálását minimális ráfordítással. Ezt általában a meglévõ berendezések lehetõségeinek maximális kihasználásával lehet megvalósítani. 2.3. A szennyvíztisztító telep mûködését limitáló tényezõk A szennyvíztisztító telep mûködését limitáló tényezõk meghatározását célszerû adminisztráció, karbantartás, intenzifikálási terv, üzemeltetés kategóriákban vizsgálni az alábbi részletezés szerint. A) Adminisztráció 1. A telep vezetése vezetéspolitika, a telep és problémáinak ismerete, szükséges felügyelet, elõretekintés tervezés, stb. 2. A telep dolgozói munkaerõ, létszám, kvalifikáció, a munkaerõigény fedezete, munkaterhelések eloszlása, munkamorál, motiváció, bérek, környezet. 3. Pénzügyek források, kiadások. B) Karbantartás 1. Tervszerû megelõzõ karbantartás karbantartandó elemek leltára, karbantartási program, tartalékalkatrészek leltári jegyzéke, 2. Folyamatos javítások napi javítások és tisztogatások, mûszaki berendezések áttekintése, kvalifikáció a javításokhoz, gépek és berendezések dokumentációja, a technológiai berendezések kora, 3. Havária események okozta hibák elhárítása havária terv, kritikus tartalékalkatrészek jegyzéke, mûszaki dokumentáció. C) Intenzifikálási terv 1. A telep terhelése szervesanyag terhelés, hidraulikai terhelés, ipar okozta terhelés, toxikus anyagok jelenléte, hozam szezonális ingadozása, iszapkezelés okozta többletterhelés. 2. Az egységek megfelelõsége mechanikai elõtisztítás, mechanikai tisztítás, második tisztítási lépcsõ a folyamatok flexibilitása, a folyamatok ellenõrizhetõsége,
7 levegõztetés, keverés, utóülepítés, harmadik tisztítási fokozat, fölösiszap elvétel, iszapkezelés, iszapelhelyezés. 3. Egyebek a telep elhelyezkedése, a telep helyszínrajzi és magassági elrendezése, megkerülési lehetõségek, hozamok elosztása, ellenõrzõ rendszer, tartalék energiaforrások, a folyamatok automalizálása, tartalék egységek, a laboratórium felszereltsége, mintavételi lehetõségek, a berendezések hozzáférhetõsége javításkor, idõjárás hatásai. D) Üzemeltetés 1. Vizsgálatok hatékonyság vizsgálata (Bongards, 2000), a folyamatirányítás tesztelése. 2. Folyamatellenõrzés a folyamat megértése, az eredmények bemutatása, mûszaki információk felhasználása, tanfolyamok és továbbképzés, a telep kezelõszemélyzet általi megismertsége. 3. Karbantartás (lásd B) pont!) E) Egyebek 2.3.1. A telep hatásfokát limitáló tényezõk prioritásának meghatározása A meghatározott limitáló tényezõket, a telep hatásfokára kifejtett kedvezõtlen hatásuk szerint, sorrendbe kell állítani avégbõl, hogy megkapjuk a hatásfok javításához szükséges intézkedések sorrendjét. A legfontosabb tényezõk közé a fõegységek kapacitás hiányát kell sorolni. A tényezõket a következõ 3. táblázat szerint célszerû csoportosítani: Jelölés Tényezõk minõsítése Tényezõk hatása, A) Tartós, súlyos hatású tényezõk. A fõ problémák, melyek a telep rossz hatásfokát elõidézik. A telep hatásfokjavítási programjának kidolgozásakor ezekre kell koncentrálni. B) Súlyos hatású, rövid idejû Két alcsoportba lehet õket sorolni, úgymint: tényezõk. a hatásfokot tartósan rontó tényezõk, de nem fõ problémák, a hatásfokot periodikusan kedvezõtlenül befolyásoló tényezõk C) Minimális hatású tényezõk. Rontják a hatásfokot, de befolyásuk elhanyagolható. 3. táblázat. A tényezõk a célszerû csoportosítása A szennyvíztisztító telep komplex értékelése (2.2. fejezet) és a szennyvíztisztító telep mûködését limitáló tényezõk meghatározása (2.3. fejezet) alapján az alkalmazandó módosítások mértéke függvényében a telepek három csoportba sorolhatók: I. csoport azok a szennyvíztisztító telepek, ahol a teljesítménnyel kapcsolatos problémákat nem az egységek kapacitása, vagy potenciális képessége okozza. Ebben az esetben a fõ problémákat az üzemeltetésben, a karbantartásban, vagy adminisztrációban- esetleg apróbb módosításokkal kiküszölböhetõ problémákban kell keresni. II. csoport olyan helyzetben lévõ telepek, ahol a fõ egységek elérhetõ kapacitása befolyásolhatja a telep funkcióját. Az üzemeltetés és karbantartás javítása,- valószínüleg javítja a teljesítményt, de nem vezet automatikusan a fõegységek módosítása nélkül a telep megkívánt kapacitásának eléréséhez. III. csoport azok a telepek,ahol a fõ egységek teljesítménye nem teljesen megfelelõ. Létezhetnek további, kedvezõ befolyást kiváltó tényezõk, de nem várható teljesítményjavulás, amíg a fõ folyamatokat korlátozó hatásokat nem küszöbölik ki. A szennyvíztisztító telep komplex értékelés alapján történõ hatásfok-növelés folyamatábráját a 2. ábrán mutatjuk be (Hlavínek, et al. 1996 alapján). 2. ábra. A szennyvíztisztító telep hatásfok-növelésének folyamatábrája A hatásfok növelés érdekében kiválasztott és a technológiába beiktatott részfolyamat elsõsorban a szennyezettség jellegétõl függ és teljesítenie kell az alábbi követelményeket: legyen hatékony, legyen gazdaságilag elfogadható, ne legyen túlzottan energia-, és munkaerõigényes, ne juttasson szennyezõ anyagot a folyamatba. Az elfolyó, tisztított szennyvízzel szemben támasztott követelmény teljesítését elsõsorban a szennyvíztisztító telep kapacitásának megállapítása céljából elvégzett komplex értékelésével kell biztosítani. Amennyiben mûszakilag lehetséges a meglévõ berendezések optimalizálásával
8 HÍRCSATORNA elérni a megkövetelt tisztítási hatásfokot, ezt a megoldást kell elõnyben részesíteni. Ha nincs lehetõség erre, vagy a beavatkozás gazdaságilag nem kedvezõ, a szükséges berendezéseket be kell iktatni a technológiába. Szélsõ esetben ez teljesen új technológia, ill. technológiai lépcsõ beiktatását is jelentheti. Az elfolyó szennyvízminõség elérésének folyamatábráját a 3. ábra mutatja be. 3. ábra. Az elfolyó szennyvízminõség elérésének folyamatábrája 2.4. Az intenzifikálási lehetõségek és változatok kiválasztása Az intzenzifikálási lehetõségek kiválasztását célszerû a 2.3.1. fejezetben rögzített csoportosítás szerint elvégezni. Amennyiben a telep az I. csoportba tartozik, ahol a fõ problémákat az üzemeltetésben, a karbantartásban, vagy adminisztrációban kell keresni, a elfolyó szennyvíz minõségét e tényezõk apróbb módosításaival lehet elérni. A II. csoportban, ahol a szennyvíztisztító telep fõ egységei teljesítményük határán vannak, és az elérhetõ kapacitásuk befolyásolja a telep teljesítményét, az egységek optimális teljesítményénk elérésére kell törekedni. Amennyiben ezzel sem biztosítható az elfolyó szennyvíz megkövetelt minõsége a gyenge láncszem -nek minõsített egységet bõvíteni, lecserélni szükséges. A III. csoport esetében a technológiába új folyamatok, egységek beiktatása elengedhetetlen. Ezek kiválasztását az elõzõekben (2.3.1. fejezet) részletezett szempontok alapján kell elvégezni. Az intenzifikálási lehetõségek kiválasztását kívánja segíteni a befolyásoló folyamatokat bemutató összeállítás a 4. táblázatban. 3. Összefoglalás Magyarország környezetének megóvása komoly problémák elé állítja társadalmunkat. E problémák közé tartozik a felszíni és felszínalatti vizek védelme, melynek élenjáró eszköze a csatornázás és szennyvíztisztítás. Lemaradásunk a közmûolló felszámolása érdekében, az utóbbi tíz évben jelentõs erõfeszítéseket tettünk, ezek azonban nem elegendõek. Az elõttünk álló idõszak egyik legfontosabb feladata 2010-ig teljesíteni az EU-s Tisztító egység Limitáló tényezõ Problémák a teljesítményben Elõtisztítás: érkezõ szennyvíz jelentõs hozamingadozás Csúcsterheléskor lebegõanyag elúszás az utóülepítõbõl. A biológia lökésszerû hidraulikai- és/vagy anyagterhelése. osztómû egyenlõtlen hozamelosztás Terhelésváltozás okozta egyenlõtlen teljesítmény. rács a rácsszemét elégtelen eltávolítása A telep berendezéseinek eltömõdése. homokfogó elégtelen homokeltávolítás A telep berendezéseinek károsodása. A medencék hasznos térfogatának csökkentése. elõülepítõ alulméretezett mûtárgy Hatásfok csökkenés, következõ lépcsõ többlet terhelése. szippantott szennyvíz fogadás alulméretezett, vagy hiányzó kiegyenlítõ medence A biológia lökésszerû terhelése. Eleveniszapos tisztítás: eleveniszapos medence nem elegendõ térfogat Az elfolyó szennyvíz nagy szerves-, ill. lebegõanyag koncentrációja. levegõztetés nem elegendõ oxigénellátás Az elfolyó szennyvíz nagy szervesanyag koncentrációja. keverés nem megfelelõ keverõ teljesítmény Az iszapjellemzõk ellenõrzésének kizárása. recirkuláció fonalasok elszaporodása A iszap ülepedési tulajdonságainak megváltozása, nagy SVI miatt megnövekedett LA és BOI 5 koncentráció az elfolyó vízben. A levegõztetõ- és utóülepítõ medence hatékonyságának leromlása. Iszapkezelés: sûrítés, víztelentés, stabilizálás, a berendezés nem megfelelõ kapacitása, vagy rugalmassága Az iszap nem kellõ sûrûsége a rendszerbeli felhalmozódás következtében. tárolás, szállítás, elhelyezés Egyéb: mérés és ellenõrzés a hozamok és a minõségi paraméterek nem kielégítõ mérése A telep rossz irányítása. Nem megfelelõ az elfolyóvíz minõsége. biztonság irányítástechnika, megkerülés, tartalék egységek hiánya A folyamatok egyensúlyának felborulása. 4. táblázat. A befolyásoló folyamatokat bemutató összeállítás (US EPA 1989)
9 követelményeket, vagyis a 2 000 LE-nél nagyobb települési agglomerációkban felszámolni lemaradásunkat. Ez azt jelenti, hogy a csatornahálózat és a szennyvíztisztító telepek hiányának pótlása mellett, a meglévõ telepek intenzifikálását és rekonstrukcióját is meg kell valósítani. A feladat keretében meg kell határozni a szennyvíztisztító telepek intenzifikálásának fõ okait, melyek a következõk lehetnek: hozam és szennyezés növekedés a telep által kiszolgált területen, a telep által kiszolgált terület növekedése, a tisztított szennyvízzel szemben támasztott követelmények szigorodása, a telep technológiájának és/vagy berendezéseinek elöregedése, valamint a gazdaságossági kritériumok teljesítése. Az intenzifikálási folyamatot lépésenként kell elvégezni, elõször a szennyvíztisztító telepet komplexen értékelni, majd a szennyvíztisztító telep mûködését limitáló tényezõk meghatározni, ezt követõen az intenzifikálási lehetõségeket meghatározni és ezekbõl kiválasztani a javasolt intenzifikálási változatot. Az elõírt határértékeket különbözõ tisztítási technológiával lehet elérni, amibõl egyértelmûen következik, hogy az intenzifikált technológia kiválasztásának meghatározó tényezõje a gazdaságosság, különös tekintettel a Víz Keretirányelv által elõírt költséghatékonyságra. Az emisszió csökkentés mértékének meghatározásában jelentõs változást okoz a környezetterhelési díj bevezetése, melynek hatásait figyelembe kell venni a telep gazdaságosságának megítélésekor. Felhasznált szakirodalom: Barthel, J., et al. (2001): Fixfilmes utódenitrifikációs szennyvíztisztító telep kiválasztása az Obere Lutter Szennyvíz Szövetségnél, HÍRCSATORNA, januárfebruár, pp.10-15. Boda,J. (2004): A Nyíregyházi I. számú Szennyvíztisztító telep, HÍRCSATORNA, március-április, pp. 3-14. Bognár,I., Mucsy Gy. (2003): A szennyvízminõség vizsgálata a fertõendrédi szennyvíztelep fejlesztési igényei kapcsán, HÍRCSATORNA, július-augusztus, pp.11-18. Bongards, M. (2000): Kommunális szennyvíztisztító telepek energiafogyasztása a biológiai lépcsõ oxigéntartalmának függvényében, HÍRCSATORNA, júliusaugusztus, pp. 15-20. Dulovics, D. (1999): Új technológiai lehetõségek a hazai szennyvíztisztításban, HÍRCSATORNA, május-június, pp.7-10. Dulovics, D. (2002): Az eleveniszapos szennyvíztisztító telepek tervezési alapadatainak meghatározása II. HÍRCSATORNA, január-február, pp.3-7. Dulovics, D. (2004): Környezetterhelési-, vízterhelési-, talajterhelési díj, ismét elmulasztottunk egy lehetõséget, Vízmûpanoráma, 2004. 2. szám, pp. 30-34. Hahn, H.H., Wolter Ch. (2001): Ülepedési folyamatok az elõülepítõ medencében és annak hatása a biológiai fokozat teljesítményére, HÍRCSATORNA, március április, pp.12-17. Hlavínek, P. Novotný, P. (1996): Intenzifikace c v istíren odpadních vod, VUT FAST, Brno. Juhász, E. (2004): Magyarország szennyvízelvezetésének helyzete az EU-ba lépéskor, HÍRCSATORNA, július-augusztus, pp.3-8. Juhász, E. (2002): A települési szennyvíziszap kezelésének és elhelyezésének hazai feltételei és lehetõségei 2002-ben, HÍRCSATORNA, március-április, pp. 3-7. Kárpáti, Á. (2003): A szennyvíztisztítás követelményei és a tisztítótelep típusválasztási lehetõségei Magyarországon, HÍRCSATORNA, pp.3-11. Mourato, D. (2000): Bemerített membrános bioreaktor alkalmazása kommunális szennyvíztisztító telepek felújításához és a fordított ozmózis elõkezeléseként, HÍRCSATORNA, szeptember-október, pp. 9-14. Szabó, G. CS. (2002): A BIOFOR egység mûködése a Dél-Pesti szennyvíztisztító telepen, HÍRCSATOR- NA, július-augusztus, pp. 8-11. U.S. Environmental Protection Agency (1989): Handbook Retrofitting POTWs. EPA/625/6-89/020.