Központi iroda: 8600 Siófok, Fő u. 15 Telephely: 8600 Siófok, Somlay Artúr u. 4. Telefon: 84/510-088 Fax: 84/316-338. T: 84/510-089,30/328-6401 F: 84/312-931 E-mail: kristaly@kristaly.hu EGYHÁZASKESZŐ, MALOMSOK, MARCALTŐ, MARCALTŐ-IHÁSZ, NEMESGÖRZSÖNY, VÁRKESZŐ TELEPÜLÉSEK SZENNYVÍZELVEZETÉSE ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSA 26/2002. (II.27.) KORM. RENDELET SZERINTI FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ AGGLOMERÁCIÓ LEHATÁROLÁS Tervszám: 1115-01-AL-ÁLT-VK. MŰSZAKI LEÍRÁS 2015. június hó
TARTALOMJEGYZÉK 1. ELŐZMÉNYEK, BERUHÁZÁS CÉLJA... 3 2. ALAPADATOK... 3 3. SZENNYVÍZMENNYISÉGEK MEGHATÁROZÁSA... 3 4. A LEHETSÉGES MŰSZAKI VÁLTOZATOK ISMERTETÉSE... 4 5. A TERVEZETT MŰSZAKI VÁLTOZAT RÉSZLETES ISMERTETÉSE... 5 5.1. EGYHÁZASKESZŐ... 6 5.2. MALOMSOK... 7 5.3. MARCALTŐ... 8 5.4. MARCALTŐ-IHÁSZ... 9 5.5. NEMESGÖRZSÖNY... 10 5.6. VÁRKESZŐ... 11 5.7. HÁLÓZAT SZAGHATÁS KEZELÉSE... 12 6. A CSATORNAHÁLÓZATI RENDSZEREK TERVEZÉSÉNÉL FIGYELEMBE VETT SZEMPONTOK... 13 6.1. AZ ÜZEMBIZTONSÁGOT ERŐSÍTŐ MŰSZAKI SZEMPONTOK... 13 6.2. A KEDVEZŐTLEN KÖRNYEZETI HATÁSOKAT MEGELŐZŐ MŰSZAKI SZEMPONTOK... 13 7. SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP ISMERTETÉSE (MARCALTŐ, 246 M 3 /D)... 14 7.1. TERVEZÉSI ALAPADATOK... 14 7.2. A SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI TECHNOLÓGIÁJA... 15 7.3. A SZENNYVÍZTISZTÍTÁS TECHNOLÓGIAI FOLYAMATA... 16 8. KIEGÉSZÍTÉS A 26/2002. (II.27.) KORM. RENDELET ALAPJÁN... 18 8.1. A SZENNYVÍZELVEZETÉSI AGGLOMERÁCIÓ KIALAKÍTÁSÁNAK ALAPVETŐ SZEMPONTJAI... 18 8.2. SZENNYVÍZELVEZETÉSI AGGLOMERÁCIÓ LEHATÁROLÁSA... 18 8.3. KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTOK ÉS KÖVETELMÉNYEK... 19 8.4. MŰSZAKI GAZDASÁGI SZEMPONTOK ÉS KÖVETELMÉNYEK... 27 8.4.1. LAKSŰRŰSÉG VIZSGÁLAT... 27 8.4.2. A MŰSZAKI-GAZDASÁGI ELEMZÉS... 27 8.4.3. SZENNYVÍZ TARTÓZKODÁSI IDŐ MEGHATÁROZÁSA... 27 8.4.4. A CSŐVEZETÉKEK KERESZTMETSZETI KIALAKÍTÁSA... 31 8.4.5. AZ AGGLOMERÁCIÓN BELÜLI TELEPÜLÉSRÉSZEK ÖBLÖZETENKÉNTI LEHATÁROLÁSA (SZENNYVÍZCSATORNA ELLÁTÁSI KÖRZET)... 31 8.4.6. A SZENNYEZŐANYAG-KIBOCSÁTÁSI TERHELÉSEK SZÁMÍTÁSA... 32 9. ÖSSZEHASONLÍTÓ GAZDASÁGI SZEMPONTOK... 33 TERVEZŐI NYILATKOZAT... 36 1511-01-AL-ÁLT-VK-02-R0_ 2
1. ELŐZMÉNYEK, BERUHÁZÁS CÉLJA Egyházaskesző, Malomsok, Marcaltő, Marcaltő-Ihász (közigazgatásilag Marcaltő településhez tartozik), Nemesgörzsöny és Várkesző települések közös beruházással szeretnék megvalósítani a csatornázást és szennyvíztisztítást. A közös beruházáshoz a támogatási lehetőségek igénybevételével kívánnak élni. A beruházás célja az, hogy a fenti települések szennyvízelvezetése korszerű módon, a környezet minimális terhelésével megoldott legyen. Jelenleg a térségben csak közműpótló (szv. szikkasztó gödör, jó esetben zárt szennyvíztároló) berendezések vannak. A tervezett beruházás KEHOP pályázat keretein belül kerül megvalósításra. A pályázati kiírásnak megfelelően a projektben a 2000 lakosegyenérték feletti szennyvízelvezetési agglomerációk vehetnek részt. 2. ALAPADATOK A terv készítéséhez az Önkormányzatok által szolgáltatott M=1:2 880 méretarányú papíralapú földhivatali térképeket, M=1:50 000 méretarányú katonai térképet és a Bakonykarszt Zrt. által szolgáltatott digitális térképet használtuk fel. A települések lakosságszámára és lakásszámára vonatkozó adatait az Önkormányzatoktól szereztük be. 3. SZENNYVÍZMENNYISÉGEK MEGHATÁROZÁSA A tervezés alapjául szolgáló szennyvíz mennyiségeket az Önkormányzatoktól megkapott lakosszámok, illetve 90 l/fő,d fajlagos vízfelhasználás figyelembevételével határoztuk meg, 100 %-os csatornázottság figyelembe vételével. Lakások Fajlagos Keletkező Vízfogyasztási Fajlagos Települések, ill. Lakónépesség száma lakosszám szennyvízmennyiség adatok** vízfogyasztás településrészek (fő)* (db)* (fő/lakás) (m3/d)*** m3/év m3/d (l/fő d) Egyházaskesző 512 243 2,11 46 17 623 48 94 Malomsok 542 267 2,03 49 15 155 42 77 Marcaltő 576 227 2,54 52 19 850 54 94 Marcaltő-Ihász 189 89 2,12 17 7 073 19 103 Nemesgörzsöny 731 296 2,47 66 20 117 55 75 Várkesző 176 109 1,61 16 4 967 14 77 Összesen 2 726 1 231 246 84 785 232 87 *Önkormányzati adatszolgáltatás **Bakonykarszt Zrt. adatszolgáltatás ***FSZVK= 90 l/fő d A táblázatban megjelölt szennyvízmennyiségek közelítenek a Bakonykarszt Zrt.-től beszerzett, elmúlt évekbeli vízfogyasztás adatokhoz. A Bakonykarszt Zrt. adatai alapján az átlagos fajlagos vízfogyasztása az agglomerációban 87 l/fő d. A keletkező szennyvízmennyiség számításánál ezt az értéket fölfelé kerekítve, 90 l/fő d-t vettünk figyelembe. Így jött ki 246 m 3 /d teljes szennyvízterhelés az agglomerációban. 1511-01-AL-ÁLT-VK-02-R0_ 3
A nyári időszakban kimutatható ivóvíz érékesítés növekmények valószínűsíthetően a locsolóvíz felhasználásnak köszönhetők, de mivel a locsolóvíz nem jelenik meg szennyvízként, ezért ez szennyvíz keletkezési növekményt sem von maga után. Fentiek értelmében a szezonalítás a településeken nem jelentős, a keletkező szennyvíz mennyiségének ingadozását elhanyagolhatónak tekintjük. Az Önkormányzati adatszolgáltatás alapján feltételezzük, hogy a helyi üzemeknek ipari szennyvízkibocsátása nem lesz. Az üzemben dolgozókat pedig számításba vettük a lakosságszámnál. A vízjogi létesítési engedélyezési időszakban azonban célszerű az ipari létesítményeket megvizsgálni szennyvízkibocsátás szempontjából, és szükség szerint pontosítani kell a korábban bemutatott szennyvíz mennyiségeket és minőségeket. 4. A LEHETSÉGES MŰSZAKI VÁLTOZATOK ISMERTETÉSE Az agglomeráció lehatárolása során több lehetőséget, változatot vizsgáltunk. Az alábbiakban felsorolt változatokat kizártuk a lehetséges pályázati feltételek nem teljesülése (az agglomeráció nem éri el a 2000 LE-t), továbbá környezetvédelmi, vagy gazdaságossági okok miatt: 1. A településeken egyedileg kialakított szennyvíztisztító berendezések épülnek, 2. 2 vagy több szennyvíztisztító telep épül az érintett településeken, 3. 1 központi szennyvíztisztító telep (Marcaltő vagy Malomsok területén). A településeken nem kerül kiépítésre a csatornahálózat, a településeken külön-külön kialakított központi gyűjtőbe tengelyen szállítják a szennyvizet majd onnan tengelyen a központi szennyvíztisztító, 4. 1 központi szennyvíztisztító telep (Marcaltő vagy Malomsok területén). A települések csatornázottak, településenként külön-külön kialakított központi gyűjtővel, ahonnan tengelyen történik a beszállítás a központi szennyvíztisztító telepre (pl. napi több alkalommal), 5. 1 központi szennyvíztisztító telep csatornahálózat kialakításával. A központi szennyvíztisztító telep tervezett helye az érintett településeket tekintve súlyponti, önkormányzati tulajdonú ingatlanon, Marcaltő külterületén. A felsorolt változatok közül az 5. számú változat a legoptimálisabb választás, melyet a 9. fejezet gazdasági számításai is alátámasztanak. Ennek megfelelően ezt a változatot vizsgáltuk a továbbiakban. A 6 település, illetve településrész közül Marcaltő, Malomsok és Várkesző a Rába és a Marcal vízgyűjtő terültének határán, Marcaltő-Ihász, Egyházaskesző és Nemesgörzsöny a Marcal vízgyűjtő területén helyezkednek el. A települések földrajzi helyzete, adottsága lehetővé teszi a közös szennyvízelvezető és szennyvíztisztító rendszer kialakítását. A kidolgozott változat illeszkedik a települések Általános Rendezési Tervéhez. A végleges változat kidolgozásánál törekedtünk arra, hogy a települések központi szennyvíztisztító telepe lehetőleg súlyponti" helyre kerüljön a szennyvizek minél rövidebb utaztatása" céljából. 1511-01-AL-ÁLT-VK-02-R0_ 4
A gravitációs csatornákat KG-PVC csőből, a nyomóvezetéket KPE csőből terveztük. A szakszerűen megépített műanyag alapanyagú vezetékek kizárják, minimalizálják a szennyvíznek a talajba kerülését. Az érintett települések szennyvizei egy új, központi szennyvíztisztító telepre kerülnek, melyet a középsőnek mondható településen, Marcaltő külterületi részén irányoztuk elő. Fenti hely kiválasztását egyrészt a meglévő kedvező infrastruktúra (viszonylag könnyű megközelíthetőség), valamint a terület önkormányzati tulajdonviszonya is indokolta. A szennyvíztelep tervezett kapacitása 246 m 3 /d. Északi irányból Malomsok, nyugati irányból Egyházaskesző, Várkesző, Marcaltő, déli irányból Nemesgörzsöny és dél-keleti irányból Marcaltő-Ihász csatlakozik a tervezett szennyvíztisztító telephez. Az északi ágon az Ó-1 végátemelőtől az M-1 végátemelőig az Ó-NY-1 jelű nyomóvezeték szállítja Malomsok szennyvizeit. Az M-1 végátemelőtől az M-NY-1 nyomóvezeték továbbítja a szennyvizeket a tervezett szennyvíztisztító telep felé. A nyugati/déli ágon az N-1 végátemelőtől az N-NY-1 nyomóvezeték szállítja Nemesgörzsöny szennyvizeit az E-1 végátemelőig. Egyházaskesző szennyvizeit az E-1-0-0 gravitációs csatorna is az E-1 átemelőbe juttatja. Várkesző szennyvizei a V-1 átemelőtől a V-NY-1 nyomóvezetéken keresztül az E-1 átemelőbe kerülnek. Az E-1 átemelőtől az E-NY-1 nyomóvezeték juttatja Nemesgörzsöny, Egyházaskesző és Várkesző szennyvizeit az M-1 átemelőbe. Marcaltő szennyvizei az M-1-1-0 gravitációs vezetéken keresztül kerülnek az M-1 átemelőbe. Az M-1 jelű átemelőtől induló M-NY-1 nyomóvezeték (2 400 fm) már direkt a tervezett szennyvíztisztító telepre dolgozik. A dél-keleti ágon Marcaltő-Ihász szennyvizei az I-1-0-0 gravitációs csatornán keresztül jutnak az I-1 átemelőbe. Az I-1 átemelőtől induló I-NY-1 nyomóvezeték közvetlenül a szennyvíztisztító telepre juttatja Marcaltő-Ihász szennyvizeit. 5. A TERVEZETT MŰSZAKI VÁLTOZAT RÉSZLETES ISMERTETÉSE Egyházaskesző, Malomsok, Marcaltő, Marcaltő-Ihász, Nemesgörzsöny és Várkesző közös szennyvíztisztító telepet kap Marcaltő külterületén, a 0200/6 hrsz-ú ingatlan területén. Lásd Agglomeráció rendszerterve (01-AL-ÁLT-VK-12-R0.) Északi, nyugati/déli irányból Malomsok, Egyházaskesző, Várkesző, Nemesgörzsöny és Marcaltő települések (M-NY-1 nyomóvezetéken), dél-keleti irányból pedig Marcaltő-Ihász (I- NY-1 nyomóvezetéken) csatlakoznak 2 önálló ágon a tervezett szennyvíztisztító telephez. 1511-01-AL-ÁLT-VK-02-R0_ 5
5.1. EGYHÁZASKESZŐ Egyházaskesző domborzati viszonyai alapján jól csatornázható. A település szennyvizei részben az E-2 átemelőbe, részben az E-3 átemelőbe folynak, ahonnan a szennyvizeket szállító nyomócsövek az E-1-0-0 gravitációs vezetékbe csatlakoznak be. A településen további átemelők nem kerültek betervezésre. A település további, gravitációsan összegyűjtött szennyvizei is az E-1-0-0 gravitációs főgyűjtőben kerülnek elvezetésre. Az E-1-0-0 jelű gravitációs vezeték a meglévő közút patkájában, külterületen haladva az E-1 jelű végátemelőbe csatlakozik. A településen 4 db házi átemelő betervezését irányoztuk elő. Átmérő szerinti hossz (fm) Gravitációs szv. csatorna jele Főgyűjtők, mellékgyűjtők NA150 NA200 E-1-0-0 1 440 E-1-1-0 240 E-1-2-0 280 E-1-3-0 280 E-1-3-1 50 E-2-0-0 510 E-2-1-0 130 E-2-2-0 180 E-2-3-0 200 E-2-3-1 70 E-3-0-0 520 E-3-1-0 500 E-3-2-0 300 Házi bekötés hossz összesen 2 552 Mindösszesen 2 552 4 700 Nyomóvezetékek Átmérő szerinti hossz (fm) jele 90 110 125 160 Anyag E-NY-1 3 800 KPE E-NY-2 570 KPE E-NY-3 670 KPE Összesen 1 240 3 800 Sz. víz átemelő jele Terhelése (m 3 /d) E-1 128 E-2 9 E-3 9 Házi átemelők száma: 4 db 1511-01-AL-ÁLT-VK-02-R0_ 6
5.2. MALOMSOK Malomsok az agglomeráció legészakibb települése. A település domborzati viszonyai alapján jól csatornázható. A községben összesen 3 db átemelő telepítése szükséges. A keletkező szennyvizek egy része gravitációs csatornákon keresztül az MS-2 átemelőbe kerülnek bevezetésre, ahonnan az MS-NY-2 nyomóvezeték az MS-1-0-0 gravitációs csatornába juttatja a szennyvizet. Az MS-1-0-0 gravitációs vezeték az MS-1 átemelőbe köt be, ahonnan nyomóvezetéken keresztül az Ó-1 végátemelőre kerül a szennyvíz. Az Ó-1-0-0 gravitációs csatornán összegyűjtött szennyvizek is az Ó-1 végátemelőre jutnak. Az Ó-1 végátemelőtől a település szennyvize az Ó-NY-1 nyomóvezetéken, a meglévő közút patkájában, külterületen haladva az E-1 jelű végátemelőbe csatlakozik. A településen házi átemelő nem került betervezésre. Átmérő szerinti hossz (fm) Gravitációs szv. csatorna jele Főgyűjtők, mellékgyűjtők NA150 NA200 Ó-1-0-0 780 Ó-1-1-0 180 Ó-1-2-0 100 MS-1-0-0 570 MS-1-1-0 550 MS-1-2-0 115 MS-2-0-0 1 570 MS-2-1-0 280 MS-2-2-0 250 MS-2-2-1 155 MS-2-3-0 410 Házi bekötés hossz összesen 2 804 Mindösszesen 2 804 4 960 Nyomóvezetékek Átmérő szerinti hossz (fm) jele 90 110 125 160 Anyag MS-NY-2 1 170 KPE MS-NY-1 520 KPE Ó-NY-1 1 800 KPE Mindösszesen 3 490 Sz. víz átemelő jele Terhelése (m 3 /d) Ó-1 49 MS-1 39 MS-2 24 Házi átemelők száma: 0 db 1511-01-AL-ÁLT-VK-02-R0_ 7
5.3. MARCALTŐ Marcaltő település domborzati viszonyai alapján jól csatornázható. A községben összesen 3 db átemelő telepítése szükséges. Az M-3-0-0 gravitációs vezeték által összegyűjtött szennyvizet az M-3 átemelőtől az M-NY-3 nyomóvezeték juttatja az M-1-1-1 gravitációs vezetékbe. A keletkező szennyvizek egy része gravitációs csatornákon keresztül az M-2 átemelőbe kerülnek bevezetésre, ahonnan az M-NY-2 nyomóvezeték az M-1-1-1 gravitációs csatornába juttatja a szennyvizet. Az M-1-1-1 gravitációs csatornából további gravitációs vezetékeken keresztül az M-1 végátemelőbe kerül a szennyvíz. Az M-1 végátemelő gyűjti össze Malomsok szennyvizeit (Ó-NY-1), valamint Nemesgörzsöny, Várkesző és Egyházaskesző szennyvizeit is az E-NY-1 nyomóvezetéken keresztül. Az M-1 végátemelőtől az M-NY-1 nyomóvezetéken keresztül Egyházaskesző, Malomsok, Marcaltő, Nemesgörzsöny és Várkesző a szennyvize közvetlenül a tervezett szennyvíztisztító telepre kerül elvezetésre. Marcaltő-Ihász szennyvize külön nyomóvezetéken, délkeleti irányból érkezik a szennyvíztisztító telepre. A tisztított szennyvíz a T-1 jelű nyomóvezetéken keresztül a Marcalba kerül bevezetésre Malomsok északi irányú külterületén. Marcaltő településen 1 db házi átemelő került betervezésre. Átmérő szerinti hossz (fm) Gravitációs szv. csatorna jele Főgyűjtők, mellékgyűjtők NA150 NA200 M-1-0-0 680 M-1-1-0 520 M-1-1-1 890 M-1-1-1-1 70 M-1-1-1-2 70 M-1-1-1-3 70 M-1-1-2 85 M-1-2-0 70 M-2-0-0 530 M-2-1-0 350 M-3-0-0 350 Házi bekötés hossz összesen 2 384 Mindösszesen 2 384 3 685 Nyomóvezetékek jele Átmérő szerinti hossz (fm) 90 110 125 160 Anyag M-NY-1 2 400 KPE M-NY-2 325 KPE M-NY-3 370 KPE T-1 (tisztított szv. nyomócső) 5 400 KPE Összesen 695 7 800 1511-01-AL-ÁLT-VK-02-R0_ 8
Sz. víz átemelő jele Terhelése (m3/d) M-1 228 M-2 20 M-3 23 Házi átemelők száma: 1 db 5.4. MARCALTŐ-IHÁSZ Marcaltő-Ihász domborzati viszonyai alapján jól csatornázható. A település szennyvizei gravitációs csatornákkal kerül összegyűjtésre, ahonnan a szennyvíz a településrész I-1 jelű végátemelőjébe kerül. A településrészen további átemelők a domborzati viszonyoknak megfelelően nem kerültek betervezésre. Az I-1 átemelőtől a szennyvizet az I-NY-1 nyomóvezeték közvetlenül a tervezett szennyvíztisztító telepre juttatja. Az I-NY-1 nyomóvezeték a meglévő közút patkájában kerül kivitelezésre. A településen házi átemelők nem kerültek betervezésre. Átmérő szerinti hossz (fm) Gravitációs szv. csatorna jele Főgyűjtők, mellékgyűjtők NA150 NA200 I-1-0-0 1 020 I-1-1-0 90 I-2-0-0 190 Házi bekötés hossz összesen 935 Mindösszesen 935 1 300 Nyomóvezetékek jele Átmérő szerinti hossz (fm) 90 110 125 160 Anyag I-NY-1 5 100 KPE Összesen 5 100 Sz. víz átemelő jele Terhelése (m3/d) I-1 17 Házi átemelők száma: 0 db 1511-01-AL-ÁLT-VK-02-R0_ 9
5.5. NEMESGÖRZSÖNY Nemesgörzsöny domborzati viszonyai alapján jól csatornázható. A település szennyvizei a kedvező domborzati adottságoknak megfelelően gravitációs csatornákkal kerülnek összegyűjtésre. A település szennyvizei az N-1-0-0 és N-2-0-0 gravitációs főgyűjtőkön keresztül kerülnek az N-1 jelű végátemelőbe. A településen további átemelők nem kerültek betervezésre. Az N-1 átemelőtől a szennyvizet az N-NY-1 nyomóvezeték az E-1 végátemelőbe juttatja. Az N-NY-1 nyomóvezeték a meglévő közút patkájában kerül kivitelezésre. A településen házi átemelők nem kerültek betervezésre. Átmérő szerinti hossz (fm) Gravitációs szv. csatorna jele Főgyűjtők, mellékgyűjtők NA150 NA200 N-2-0-0 1 100 N-2-6-0 140 N-2-5-0 60 N-2-4-0 210 N-2-4-1 90 N-2-7-0 170 N-2-7-1 80 N-2-8-0 80 N-2-9-0 120 N-2-10-0 135 N-2-3-0 210 N-2-2-0 450 N-2-1-0 210 N-1-0-0 765 N-1-4-0 140 N-1-4-1 80 N-1-3-0 650 N-1-3-1 50 N-1-3-2 100 N-1-2-0 400 N-1-1-0 400 N-1-1-1 110 N-1-1-2 130 N-1-5-0 120 Házi bekötés hossz összesen 3 108 Mindösszesen 3 108 6 000 Nyomóvezetékek jele Átmérő szerinti hossz (fm) 90 110 125 160 Anyag N-NY-1 4 800 KPE Összesen 4 800 KPE 1511-01-AL-ÁLT-VK-02-R0_ 10
Sz. víz átemelő jele Terhelése (m3/d) N-1 66 Házi átemelők száma: 0 db 5.6. VÁRKESZŐ Várkesző község lakosság számát illetően a legkisebb a 6 település, illetve településrész közül. A település jól csatornázható, összesen 1 db átemelő telepítése szükséges. A V-1 jelű végátemelő V-NY-1 nyomóvezetéke az Egyházaskesző és Nemesgörzsöny szennyvízét is fogadó E-1 átemelőn keresztül az E-NY-1 nyomóvezetékre továbbítja a település szennyvízét. Az V-NY-1 nyomóvezeték a meglévő közút patkájában kerül kivitelezésre. A településen házi átemelők nem kerültek betervezésre. Átmérő szerinti hossz (fm) Gravitációs szv. csatorna jele Főgyűjtők, mellékgyűjtők NA150 NA200 V-1-0-0 1 440 V-1-1-0 75 V-1-2-0 500 Házi bekötés hossz összesen 1 145 Mindösszesen 1 145 2 015 Nyomóvezetékek jele Átmérő szerinti hossz (fm) 90 110 125 160 Anyag V-NY-1 1 750 KPE Összesen 1 750 KPE Sz. víz átemelő jele Terhelése (m3/d) V-1 16 Házi átemelők száma: 0 db 1511-01-AL-ÁLT-VK-02-R0_ 11
5.7. HÁLÓZAT SZAGHATÁS KEZELÉSE A beruházással érintett települések domborzati elhelyezkedése-, valamint a terepadottságok miatt a szennyvízelvezetést végátemelő és hosszú nyomóvezeték-szakaszok alkalmazásával oldanák meg. Az ilyen szakaszokban a tartózkodási idő rendszerint meghaladhatja a 2-3 órát, ami elegendő ahhoz, hogy megkezdődjön a szennyvíz berothadása. A bűzös gázok képződésével járó folyamat a lakossági szagpanaszokon kívül (különösen a meleg nyári időszakban), a szennyvízelvezető hálózat beton létesítményeinek korróziójával járhat. Ezen probléma megelőzéseként már a kiépítés fázisában nitrátadagoláson alapuló megelőző szagtalanítást, illetve biofilteres kiegészítő szagtalanítást biztosító létesítmények kerülnek telepítésre. A szagtalanítás a tervezett rendszeren azért szükséges, mert a hosszú nyomócső miatti nagy szállítási távolság és a kezdeti kis szennyvízmennyiség eredményeképpen a fogadóaknák környezetében a szennyvíz berothadása következtében erős szaghatás várható. Emellett problémát jelent a berothadás miatti erős korrozív hatás, amely hosszútávon tönkreteheti a beton létesítményeket. A betervezett műszaki megoldás célja, hogy a művi elemek korrózióját és a szaghatások kialakulását a rendszeren előzzük meg az átemelő műtárgyaknál telepített nitráttároló és adagoló berendezésekkel, illetve helyi szagtalanítást biztosító kiegészítő aktív és passzív biofilterek segítségével. A megelőző adagoláshoz a nyomóvezetékek végénél a fogadóaknában H 2 S mérők kiépítésére van szükség. A mérők a kiépülő adatátviteli rendszeren keresztül kommunikálnak az adagoló berendezésekkel, az üzemirányítás és az információtovábbítás pedig a kiépülő irányító központban történik. A technológiai know-how ismeretében, valamint az előzetes számítások eredményeként, az alábbi táblázatban szereplő szagtalanító berendezések betervezése javasolt: Település Helyszín megnevezése Vegyszer adagoló berendezés 1511-01-AL-ÁLT-VK-02-R0_ 12 H 2 S- mérés Passzív biofilter Aktív biofilter Jelátviteli igény 1. Nemesgörzsöny N-1 jelű végátemelő 1 db - 1 db - szükséges 2. Várkesző V-1 jelű végátemelő 1 db - 1 db - szükséges 3. Egyházaskesző E-1 jelű végátemelő 1 db 2 db - 1 db szükséges 4. Ihász I-1 jelű végátemelő 1 db - 1 db - szükséges 5. 6. 7. Sorszám Malomsok- Ómalomsok Malomsok- Ómalomsok Malomsok- Ómalomsok MS-1 jelű átemelő - - 1 db - - MS-2 jelű átemelő 1 db - - - szükséges MS-NY-2 jelű nyomóvezeték fogadóaknája - 1 db 1 db - szükséges 8. Malomsok- Ómalomsok Ó-1 jelű végátemelő 1 db - - 1 db szükséges 9. Marcaltő M-1 jelű végátemelő 1 db 2 db - 1 db szükséges 10. Marcaltő M-NY-1 jelű nyomóvezeték fogadóaknája (szvtt.) - 2 db - - szükséges Összesen: 7 db 7 db 5 db 3 db 9 db
6. A CSATORNAHÁLÓZATI RENDSZEREK TERVEZÉSÉNÉL FIGYELEMBE VETT SZEMPONTOK 6.1. AZ ÜZEMBIZTONSÁGOT ERŐSÍTŐ MŰSZAKI SZEMPONTOK a) A települési végátemelőkhöz, illetve több település szennyvízelvezetését biztosító átemelőkhöz fokozott biztonságú energiaellátást irányoztunk elő. (kétoldali energiaellátás, vagy beépített áramfejlesztés). b) A szennyvízelvezető rendszer üzemeltetéséhez korszerű üzemirányító berendezést irányoztunk elő a szennyvíztelepre. c) Olyan anyagokat terveztünk és tervezünk be, melyeknél a meghibásodás valószínűsége a legkisebb. (pl. KPE csőanyag) d) A csatornahálózati rendszerelemek tervezésénél figyelemmel voltunk az öntisztító hatások érvényesülésére. e) A csatornahálózati rendszerelemekbe a csapadékvizek bejutását meg kell akadályozni, a tervezésnél ezt figyelembe kell venni. f) Korrózióálló szerkezeti elemeket kell a tervben szerepeltetni. g) Több település szennyvízelvezetését biztosító átemelőkhöz hideg tartalék szivattyúk biztosítása indokolt. 6.2. A KEDVEZŐTLEN KÖRNYEZETI HATÁSOKAT MEGELŐZŐ MŰSZAKI SZEMPONTOK a) A szennyvízelvezető rendszerhez illesztetten a szaghatások létrejöttét megelőző eljárásokat és berendezéseket be kell tervezni. b) A szennyvíz tartózkodási idejét a csatornahálózati rendszerbe minimalizálni szükséges. c) Az átemelők védőtávolságát lakóépületektől körültekintő gondossággal kell meghatározni. 1511-01-AL-ÁLT-VK-02-R0_ 13
7. SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP ISMERTETÉSE (MARCALTŐ, 246 M 3 /D) 7.1. TERVEZÉSI ALAPADATOK Mennyiségi alapadatok Kommunális szennyvíz: Q d = 246 m 3 /d Q h = 10,25 m 3 /h Q hmax = 246/9=27 m 3 /h Szippantott szennyvíz: nincs Minőségi alapadatok A várható szennyvízminőség meghatározása a lkosegyenértékszám (2726 LE) és fajlagos kibocsátási értékek alapján történt, a számítások eredményét az alábbi táblázat tartalmazza. Mennyiségi és minőségi adatok számítási táblázata: Marcaltő szennyvíztisztítása - tervezési alapadatok mennyiségre és minőségre FVF (l/fő Qdnévl A tárgyi agglomeráció települése (LE): d) (m3/d) Marcaltő 2726 2726 Települési szennyvíz: 246 m 3 /d TFH mennyiség: 0 m 3 /d 90 246 Paraméter LEÉ Fajlagos kibocsátás Összes terhelés Települési minőség g/fő d kg/d mg/l KOI 2726 110,0 299,9 1224 BOI 5 2726 60,0 163,6 668 ÖLA 2726 70,0 190,8 779 ÖN 2726 12,0 32,7 134 NH 4 -N 2726 9,0 24,5 100 ÖP 2726 2,0 5,5 22 1511-01-AL-ÁLT-VK-02-R0_ 14
Tisztított szennyvíz minősége: A tisztított szennyvíz befogadója a Marcal Malomsoknál. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján Marcaltő település területe érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület, Malomsok település pedig fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen helyezkedik el. A szennyvíztisztító telep tisztított szennyvíz várható minőségi követelményei a 28/2004 (XII.25.) KvVM rendelet szerint a következők: Minőségi jellemzők Kibocsátási határértékek KOI Kr (mg/l) 125** BOI 5 (mg/l) 25** ÖLA (mg/l) 35** Összes foszfor (mg/l) 10* NH4-N (mg/l) 20* Összes nitrogén (mg/l) 55* SZOE (mg/l) 10* ph 6,0-9,5* * területi határérték ** technológiai határérték 7.2. A SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI TECHNOLÓGIÁJA A tervezett szennyvíztisztítási technológia szakaszos betáplálású eleveniszapos technológia /SBR- Sequencing Batch Reactor/ nitrifikációval, denitrifikációval és részleges biológiaiilletve kiegészítő vegyszeres foszfor-eltávolítással, valamint a keletkező aerob úton stabilizált iszap víztelenítésével. Azt SBR szennyvíztisztítási technológia: a biotechnológia legkorszerűbb elveit alkalmazza, a megfelelő, magas színvonalú eszközrendszer felhasználásával lehetővé teszi a maximális energiatakarékosságot, üzemvitel és karbantartás szempontjából a legkisebb gondot jelenti és fenntartási költségráfordítása is alacsony, figyelembe veszi az iszap mezőgazdasági hasznosításának feltételeit, javítja annak tápanyagtartalmát, megfelel a mai világszínvonalnak mind a koncepció, mind a hatásfok, mind az üzemeltethetőség és üzembiztonság szempontjából, nem érzékeny a szennyvíz minőségének és mennyiségének pillanatnyi (lökésszerű) változására. 1511-01-AL-ÁLT-VK-02-R0_ 15
7.3. A SZENNYVÍZTISZTÍTÁS TECHNOLÓGIAI FOLYAMATA Tervezett technológiai egységek: 1. Telepi (csurgalékvíz) átemelő 2. Gépi rács és homokfogó 3. Tömbösített műtárgy elemei: a. Kiegyenlítő medence b. SBR reaktortér 2 db c. Iszapsűrítő-stabilizáló medence d. Gépi utószűrő e. Iszapvíztelenítő f. Vegyszeradagoló helyiségek g. Fúvó gépszín h. Folyamatirányító és szociális helyiségek (fekete-fehér öltöző) 4. Fertőtlenítő A szennyvíztisztító telep tervezett helye Marcaltő 0200/6 helyrajzi számú terület, a technológiához szükséges infrastrukturális feltétételek biztosíthatók. A település szennyvize nyomócsövön érkezik a tömbösített műtárgy födémszintjén elhelyezett gépi rácsra (S=5 mm) és homokfogóra, amely elvégzi a szennyvíz mechanikai tisztítását, a szálas és darabos szennyezők eltávolítását. A gépi rács esetleges meghibásodása esetén ezt a tisztítási fázist a vele egybeépített kézirács hivatott elvégezni. A mechanikai tisztítás után a szennyvíz gravitációs úton jut a kiegyenlítő medencébe. A rácsszűrt szennyvíz a kiegyenlítő medencében (V h =100m 3 ) gyűlik össze, melynek feladata a telepre impulzusszerűen beérkező szennyvizek kiegyenlítő és előzetes betárolása. Az itt elhelyezett szivattyú így már a biológiai reaktorok ciklusaihoz igazodva tudja átemelni a kívánt mennyiségű szennyvizet a reaktorterekbe. A kiegyenlítő medencéből a mechanikailag tisztított szennyvíz a biológiai reaktorokba (SBR, Vh=2 x 250 m 3 ) kerül. A két szimmetrikus kialakítású SBR reaktorban időben eltolva követik egymást a tisztítási és fázisszeparációs műveletek. Amíg az egyik reaktorban betöltés, keverési és levegőztetési műveletek zajlanak, addig a másik reaktorban ülepítés, dekantálás és fölösiszapelvétel történik. Az SBR rendszerek a legkorábban alkalmazott eleveniszapos szennyvíztisztítási technológiáknak tekinthetők. A folyamatos betáplálású, statikus üzemű rendszereknél a megfelelő környezeti feltételek a biológiai fokozat elkülönített tereiben biztosítottak. Ezzel szemben az SBR-nél az egyes átalakulások nagyrészt időben követik egymást ugyanabban a reaktortérben, amely egyben fázisszeparációs funkciójával utóülepítőként is működik. A denitrifikációhoz anoxikus, a biológiai többletfoszfor eltávolításához anaerob feltételek ill. átalakulási periódusok kialakítása szükséges. Az SBR-nél minden folyamat ugyanabban a térfogatban történik, így a folyamatok időben egymást követő ún. ciklusokban játszódhatnak le. A betáplálással egy időben, és azt követően anaerob, levegőztetett, anoxikus körülményeket kell biztosítani a reaktortérben és ezeket követően kell megvalósítani az ülepítést is. Általánosan az SBR ciklus főbb fázisai a következők: 1511-01-AL-ÁLT-VK-02-R0_ 16
1. Betöltés (anaerob fázis) 2. Keverés (anoxikus fázis) 3. Levegőztetés (aerob fázis) 4. Keverés (anoxikus fázis II.) 5. Ülepítés 6. Dekantálás 7. Fölösiszapelvétel 8. Pihentetés Megjegyzendő, hogy a fenti technológiai szakaszok száma és időtartama a tisztítási követelményeknek megfelelően alakítható. Az SBR-nél a fázisok váltakoznak és mindegyik egy előre behatárolt időtartamig tart. A különböző szakaszok a ciklusok ismétlődésével újra lejátszódnak. A SBR reaktorból ülepedési fázist követően úszó dekantáló szivattyú juttatja a szennyvizet a gépi utószűrőre. A fertőtlenítő tisztított vizével naponta kézi üzemben történik a szűrő visszamosása. A szűrő feladata a reaktorból érkező szennyvíz megmaradó szilárd szennyezőinek eltávolítása. A gépi utószűrőt követően a tisztított szennyvíz a fertőtlenítő labirint medencébe kerül. A fertőtlenítő medencéből a tisztított szennyvíz egy 1+1 rendszerű átemelőszivattyúval, nyomott vezetéken keresztül kerül elvezetésre a befogadó felé. A befogadó a Marcal Malomsoknál. A kb. 1 % szárazanyag tartalmú fölösiszap és nyersiszap keverék a tömbösített műtárgyban elhelyezett négyzet alapterületű gravitációs iszapstabilizáló-sűrítőbe (59 m 3 ) kerül. Az iszapsűrítőbe történő kézi mészhidrát adagolás és levegőztetés hatására az iszap jobban sűrűsödik, fertőtlenítődik és szaghatása tovább csökken. A műtárgy feladata kettős: az iszapok stabilizálásán-sűrítésén kívül, az iszapok mintegy heti tározását is biztosítja. A sűrítőkről elvett kb. 1,5-2 %-os szárazanyag-tartalmú részlegesen stabilizált iszap a víztelenítő gépházban elhelyezett szalagprésre kerül további víztelenítés céljából. A víztelenítőre iszapszivattyú adja fel a kezelendő sűrített iszapot. A víztelenített iszap szárazanyag tartalma min. 16%. A víztelenített iszap a BIOMASS Kft. ajkai szennyvíziszap hasznosítójába jut. A keletkező dekantált víz az egyéb csurgalékvizekkel együtt az udvartéri csőhálózaton keresztül a telepi (csurgalékvíz) átemelőbe jut, ami a tisztítási technológia elején lévő gépi rácsra továbbítja azt. A szennyvíztisztítás és iszapkezelés folyamata a technológiai blokksémáján (Lásd 01-AL- ÁLT-VK-20-R0) követhető. 1511-01-AL-ÁLT-VK-02-R0_ 17
8. KIEGÉSZÍTÉS A 26/2002. (II.27.) KORM. RENDELET ALAPJÁN Egyházaskesző, Malomsok, Marcaltő, Marcaltő-Ihász (közigazgatásilag Marcaltő településhez tartozik, a központi belterülettől D-re található), Nemesgörzsöny és Várkesző települések szennyvízelvezetési agglomerációjának lehatárolását a 26/2002. (II. 27) Korm. rendelet által meghatározott feltételeken alapuló értékelési módszerrel, valamint a fenti rendeletben előírt követelmények alapján az alábbi fejezetekben ismertetjük. 8.1. A SZENNYVÍZELVEZETÉSI AGGLOMERÁCIÓ KIALAKÍTÁSÁNAK ALAPVETŐ SZEMPONTJAI A településeken belüli gravitációs szennyvízelvezető hálózat tervezésénél törekedtünk a gazdaságossági határig való csatornázásra, biztosítva a műszaki, gazdasági szempontok és követelmények teljesülését. A tervezett gyűjtőrendszerek kiépítése gazdasági és környezeti előnyökkel jár, mivel a beruházási költségek nem térnek el a térségre vonatkozó átlagos beruházási költségektől; az egyedi szennyvíz-elhelyezési megoldások nem ugyanazt a komfortszintet nyújtják, mint a zártrendszerben történő szennyvízelvezetés egy központi szennyvízteleppel; üzemeltetési szempontból gazdaságosabb és üzembiztosabb egy nagy központi szennyvíztelep üzemeltetése, mint több kisebb tisztítótelepé; a települések domborzati viszonyai lehetővé teszik a gravitációs szennyvízelvezetést, és a relatíve ritka átemelőkkel lehetővé teszik a gazdaságos üzemeltetést; a tervezett szennyvízelvezető rendszer zárt rendszer, melyet ellenőrzött körülmények mellett szakvállalat üzemeltet, biztosítva a környezet kellő védelmét. Az érintett települések szennyvízelvezetési agglomerációt alkotnak, melynek központja Marcaltő település. A szennyvíztisztító telep ennek megfelelően Marcaltő közigazgatási területén, a 0200/6 hrsz-ú telken kerül megvalósításra. A kapcsolódó települések szennyvízelvezetési alrendszert alkotnak. A települések együttes terhelése meghaladja a 2000 LE-t (2726 LE), ezért az agglomeráció szennyvízelvezetése a Nemzeti Megvalósítási program részét képezheti. 8.2. SZENNYVÍZELVEZETÉSI AGGLOMERÁCIÓ LEHATÁROLÁSA A tervezett szennyvízelvezető rendszer térségi rendszer, mely több település (önkormányzat) szennyvízelvezetését és -tisztítását szolgálja. A lehatárolásnál figyelembe vettük: a természetes vízgyűjtő lefolyási viszonyait, a szennyvíz várható állapotváltozását, (tartózkodási idő) a gazdaságosan csatornázható terület határát. 1511-01-AL-ÁLT-VK-02-R0_ 18
8.3. KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTOK ÉS KÖVETELMÉNYEK A települések szennyvizeinek ártalommentes elhelyezése, azaz a szennyvízelvezetés, - tisztítás, illetve a szakszerű egyedi szennyvízelhelyezés arányának és módszerének helyes megválasztása érdekében a tervezés már kezdeti szakaszától folyamatosan érvényesíti a speciális helyi környezetvédelmi és természetvédelmi szempontokat, valamint a megvalósítandó létesítmények környezeti hatékonyságát. A szennyvízelvezetési agglomeráció lehatárolásánál figyelemmel voltunk az alábbi előírásokra: A 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek vízgyűjtő területét nem érinti. A 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 2. számú melléklete tartalmazza a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területek besorolásának feltételrendszerét, a besorolásokat pedig a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet tartalmazza. A települések besorolását a rendelet alapján az alábbi táblázat tartalmazza. Település Fokozottan érzékeny Érzékeny Kevésbé érzékeny Kiemelten érzékeny felszín alatti terület Egyházaskesző X Malomsok X + Marcaltő/Marcaltő- Ihász X Nemesgörzsöny X Várkesző X A táblázatnak megfelelően az érintett települések közül Malomsok a felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny, valamint kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területen helyezkedik el, melyet az alábbiak szerint Veszprém Megye Területrendezési Terve is jól szemléltet. 1511-01-AL-ÁLT-VK-02-R0_ 19
Egyházaskesző, Marcaltő, Marcaltő-Ihász, Nemesgörzsöny és Várkesző a felszín alatti víz szempontjából érzékeny területen helyezkednek el. Egyházaskeszőn, Marcaltőn, Marcaltő-Ihászon, Malomsokon vízbázisvédelmi területek nem kerültek kijelölésre a belső védőterületen túlmenően. Várkeszőn nincs vízbázis. Nemesgörzsöny területén határozat alapján belső védőterület, külső- és hidrogeológiai A B védőidomok kijelölése történt A vízbázis védőterületet az alábbiakban, a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelethez kapcsolódva tárgyaljuk részletesen. A szennyvízcsatornázás megvalósításával a felszín alatti víz megóvható a szennyezéstől. 1511-01-AL-ÁLT-VK-02-R0_ 20
123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet Az ivóvízminőségű vízigények kielégítésére igénybe vett, lekötött, vagy távlati hasznosítás érdekében kijelölt vízbázis, továbbá az ilyen felhasználású víz kezelését, tárolását, elosztását szolgáló vízilétesítmények védelmére terjed ki, amelyek napi átlagban legalább 50 személy vízellátását biztosítják. A vízbázisokat, vízilétesítményeket fokozott védelemben kell tartani. A tervezési területen az alábbi vízellátó művek találhatók: 1. Egyházaskesző ivóvízellátó víziközmű-rendszer: Ellátási terület: Egyházaskesző, Várkesző Vízbázisok, víztisztító művek: Egyházaskesző vízbázis és víztisztító mű (Egyházaskesző 063/4 hrsz.) 2. Marcaltő ivóvízellátó víziközmű-rendszer: Ellátási terület: Marcaltő, Malomsok Vízbázisok, víztisztító művek: Marcaltő vízbázis és víztisztító mű (Marcaltő 057/1 hrsz.) Malomsok vízbázis és víztisztító mű (Malomsok 0147/2 hrsz.) 3. Marcaltő-Ihász ivóvízellátó víziközmű-rendszer Ellátási terület: Marcaltő-Ihász Vízbázisok víztisztító művek: Marcaltő-Ihász vízbázis és víztisztító mű (Marcaltő 0251/2 hrsz.) 4. Nemesgörzsöny ivóvízellátó víziközmű-rendszer: Ellátási terület: Nemesgörzsöny, Nagyacsád Nemesgörzsöny vízbázis és víztisztító mű (Nemesgörzsöny 267, 268 hrsz.) Ezen kívül a települések közötti, azokat összekötő távvezetékek találhatóak az alábbiak szerint: Marcaltő, Malomsok települések egy vízellátó rendszerbe tartoznak, a két település vízellátó hálózata össze van kötve. Marcaltő és Malomsok településen is található vízbázis. Egyházaskesző, Várkesző települések egy vízellátó rendszerbe tartoznak, a két település vízellátó hálózata össze van kötve. A vízellátó rendszer vízbázisa Egyházaskesző településen található. Nemesgörzsönynek Nagyacsád településsel van közös vízellátó hálózata, melyek össze vannak kötve. A vízellátó rendszer vízbázisa Nemesgörzsöny település területén van. 1511-01-AL-ÁLT-VK-02-R0_ 21
A tervezési terület vízbázis védőterületeinek besorolása, lehatárolása: Egyházaskesző: A vízadó a vízbázis vizének trícium tartalma alapján védett. A belső védőterületen túlmenően a vízbázisvédelmi területek várhatóan védőidomok eddig nem kerültek kijelölésre (az előre meghatározott ütemezés csúszott). Malomsok: A vízadó a vízbázis vizének trícium tartalma alapján védett. A belső védőterületen túlmenően a vízbázisvédelmi területek várhatóan védőidomok eddig nem kerültek kijelölésre (az előre meghatározott ütemezés csúszott). Marcaltő: A kút vizének trícium tartalma alapján a vízadó védett. A belső védőterületen túlmenően a vízbázisvédelmi területek várhatóan védőidomok eddig nem kerültek kijelölésre (az előre meghatározott ütemezés csúszott). Várkesző: Ezen a településen nincs vízbázis. Nemesgörzsöny: A vízadó a vízbázis vizének trícium tartalma alapján védett. A vízbázisvédelmi terv alapjána belső védőterületen túlmenően felszínig érő védőterületek kijelölése nem volt szükséges. A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Vízügyi Hatósága 324-3/2014/F-VH. számú vízbázisvédelmi határozatában belső védőterület, külső- és hidrogeológiai A B védőidomok kialakítását rendelte el. A védőidomok felső síkja a morfológiától függően a terepszint alatti 82-86 m-re közelíti meg a felszínt. Belső védőterület: a 267 ésa 268 hrsz-ú ingatlanok, tulajdonosa a Bakonykarszt Zrt. Korlátozások: A belső (20 napos elérési idejű) védőterületre vonatkozó korlátozásokat a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 11. (1) és (2) bekezdés és 5. számú melléklete tartalmazza. A belső védőterületen tilos bármilyen vízkivételi létesítményeken kívüli tevékenységet folytatni/üzemeltetni! A külső védőidom felszíni vetületén található ingatlanok helyrajzi számai: Nemesgörzsöny belterület: 238, 239, 240, 241, 242, 243, 244, 245, 246, 255, 263, 264, 265, 266, 267, 268, 269, 270, 271, 272, 282 Nemesgörzsöny külterület: 041/3, 041/4, 041/5, 041/6, 041/7, 041/8 A ferde számmal szedett helyrajzi számok érintik a belső védőterületet is, így ezeken az ingatlanokon a belső védőterületre vonatkozó korlátozásokat kell figyelembe venni. 1511-01-AL-ÁLT-VK-02-R0_ 22
Korlátozások: Új létesítményeknél tevékenységeknél tilos: fedő- vagy vízvezető réteget érintő egyéb tevékenység bányászat Környezetvédelmi hatásvizsgálat, illetőleg a környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve ennek megfelelő tartalmú hidrogeológiai célú egyedi vizsgálati eredménytől függően engedhető meg: fúrás, új kút létesítése A hidrogeológiai A védőidom felszíni vetületén található ingatlanok helyrajzi számai: Nemesgörzsöny belterület: 181, 188, 189, 190, 191, 192, 193, 194, 196, 197, 198, 199, 200, 201, 202, 203, 204, 205, 206, 207, 208, 209, 210, 211, 212, 213, 215, 216, 217, 218, 219, 220, 222, 224, 229, 233, 234, 235, 236, 237, 238, 239, 240, 241, 242, 243, 244, 245, 246, 247, 248, 249, 250, 255, 259, 260, 261, 262, 263, 264, 271, 272, 273, 274, 275, 282. Nemesgörzsöny külterület: 0414/14, 041/2, 041/3, 041/4, 041/5, 041/6, 041/7, 041/8, 041/9, 041/10, 041/11. A vastagon szedett helyrajzi számok érintik a külső védőidomot is, így ezeken az ingatlanokon a külső védőidomra vonatkozó korlátozásokat kell figyelembe venni. Korlátozások: Új létesítményeknél tevékenységeknél tilos: bányászat. Új vagy meglévő létesítménynél, tevékenységnél a környezetvédelmi hatásvizsgálat, vagy a környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve az ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredménytől függően megengedhető: fúrás, új kút létesítése, fedő- vagy vízvezető réteget érintő egyéb tevékenység. A hidrogeológiai B védőidom felszíni vetületén található ingatlanok helyrajzi számai: Nemesgörzsöny belterület: 29, 30/1, 30/2, 31, 32, 33/1, 33/2, 34/1, 34/2, 35/1, 35/2, 35/3, 35/4, 38, 39/1, 39/2, 39/3, 40, 41, 42, 43, 44, 45, 46, 47, 48, 49, 50, 51, 52, 53, 54, 55, 56, 57, 58, 59, 60, 61, 62, 63, 64, 65, 66, 67, 69, 70, 71, 72, 73, 74, 75, 77, 78, 79, 80, 81, 82, 83, 84, 85, 86, 87, 88/1, 88/3, 88/4, 88/5, 88/6, 89, 90, 91, 92, 93, 94, 95, 96, 97, 98, 99, 100, 101/1, 101/2, 102, 103, 104, 105, 106, 107, 108, 109, 110, 111, 112, 113, 114, 115, 116, 117/1, 117/2, 118, 119, 120, 121, 122, 123, 124, 125, 126, 127, 128/1, 128/2, 129, 130, 131, 132, 133, 134, 135, 136, 137, 138, 139, 140, 141, 142, 143, 144, 145, 146, 147, 148, 149, 150, 151, 152, 153, 1547, 155, 156, 157, 158, 159, 160, 163, 164, 165, 166, 167, 168, 169, 170, 171, 172, 173, 174, 175, 176, 177, 178, 179, 181, 182, 184, 185, 186, 187, 188, 1511-01-AL-ÁLT-VK-02-R0_ 23
189, 190, 191, 192, 193, 194, 195, 196, 197, 198, 199, 200, 201, 202, 203, 204, 205, 208, 209, 210, 211, 212, 213, 214, 215, 216, 217, 218, 219, 220, 222, 224, 225, 226, 227, 228, 229, 230, 231, 232, 233, 249, 250, 251, 252, 253, 255, 256, 257, 258, 259, 275, 276, 277, 282, 284, 285, 286, 287, 288, 289, 290, 291, 292, 293, 294. Nemesgörzsöny külterület: 025/1, 025/4, 025/5, 025/6, 025/7, 025/8, 025/9, 025/10, 025/31a,b, 025/32, 030/2, 041/1, 041/2, 041/3, 041/4, 041/5, 041/6, 041/7, 041/8, 041/9, 041/10, 041/11, 042/2, 043, 0168/39, 0168/40, 0168/41, 0168/42, 0168/43, 0168/44, 0168/45, 0168/46, 0182, 0187. A dőlt és vastagon szedett helyrajzi számok érintik a hidrogeológiai A védőidomot is, ezért ezen helyrajzi számok eseté a hidrogeológiai A védőidomra vonatkozó korlátozásokat kell betartani. A dőlt, vastag és aláhúzott számmal szedett helyrajzi számok érintik a hidrogeológiai A védőidomot és a külső védőidomot is, így ezen helyrajzi számok eseté a külső védőidomra vonatkozó korlátozásokat kell betartani. Korlátozások: Új vagy meglévő létesítménynél, tevékenységnél a környezetvédelmi hatásvizsgálat, vagy a környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve az ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredménytől függően megengedhető: a bányászat, fúrás, új kút létesítése, valamint a fedő- vagy a vízvezető réteget érintő egyéb tevékenység. A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Vízügyi Hatósága 324-3/2014/F-VH. számú vízbázisvédelmi határozatát, valamint a Nemesgörzsönyi vízbázis külső- és hidrogeológiai A B védőidomai által érintett belterületi és külterületi földrészletekről szóló Vázrajzát a dokumentáció Melléklete (Lásd 01-AL- ÁLT-VK-04-R0. és 01-AL-ÁLT-VK-05-R0.) tartalmazza. A fenti korlátozások ellenére javasoljuk a belső védőidom felszíni vetületein található ingatlanok csatornázásának engedélyezését is, ugyanis az érintett terület csatornázottsága vízbázis-védelmi szempontból is magasabb szintű védelmet nyújt. A terv készítése során a fent említett ingatlanokkal is számoltunk. A felsorolt települések közül Malomsok a Marcal mellett, Marcaltő a Rába és a Marcal között, Várkesző a Rába mellett, Egyházaskesző a Rába és a Marcal között, Marcaltő-Ihász a Tilos-ér mellett, Nemesgörzsöny a Tapolca-patak mellett helyezkedik el. A tervezett szennyvíztisztító telep befogadója a Marcal, végső befogadó a Duna. A tervezett szennyvízelvezető rendszer zárt rendszer, melyet ellenőrzött körülmények mellett szakvállalat üzemeltet, biztosítva a környezet kellő védelmét. 1511-01-AL-ÁLT-VK-02-R0_ 24
50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet: A tervezett rendszer szennyvizeinek fogadója a tervezett Marcaltői szennyvíztisztító telep. A tervezett szennyvíztisztító telepen keletkező szennyvíz iszap - amennyiben a szennyvíziszap csak gravitációs sűrítésre kerül - akkor gépi víztelenítésre előreláthatólag az ajkai szennyvíztisztító telepre és végleges elhelyezésre pedig a BIOMASS Kft. ajkai szennyvíziszap hasznosítójába jut. Ha gépi víztelenítés is kiépül az új szennyvíztisztító telepen, akkor a víztelenített szennyvíziszap közvetlenül a BIOMASS Kft. ajkai szennyvíziszap hasznosítójába kerül. A szennyvízelvezetési agglomerációk kialakításánál mérlegeltük az alábbi környezetérzékenységi szempontokat: Az agglomeráció kialakítása úgy történt, hogy a felszíni vizek szempontjából magasabb környezetérzékenységű, valamint természetvédelmi területen az alacsonyabb kategóriába sorolt település szennyvize nem kerül átvezetésre. Az agglomeráció kialakítása oly módon történt, hogy a felszíni vízben a szennyvízbevezetés által okozott vízminőség romlás mértéke, a felszíni- és felszín alatti vízhasználatok, egyéb célú felszíni vízhasználatok, valamint a természetvédelmi területek, meglévő élővilág veszélyeztetése a lehető legkisebb legyen. A Marcaltői szennyvíztisztító telep tisztított szennyvízének befogadója a Marcal Malomsoknál, Malomsok É-i külterületén, Mórichida irányában.. Végső befogadó a Duna. A Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság által 2009. májusában közreadott, A Víz Keretirányelv Hazai megvalósítása Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv, 1-4. jelű, Marcal vízgyűjtő c. dokumentáció és mellékletei alapján a Marcal vízfolyás jellemzői az érintett szakaszon összhangban a 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelettel - az alábbiak: Marcal Ökológiai állapot: mérsékelt Erősen módosított állapot: Igen Magassági kategória: síkvidéki Geológiai kategória: meszes B típus: 19 o al-ökorégió: síkvidéki, o hidrogeokémiai jelleg: meszes, o mederanyag: közepes-finom, o vízgyűjtő mérete: nagy, o hazai elnevezés: közepes folyó. A tervezett telep tisztított szennyvizének befogadóba történő bebocsátása esetén a befogadó várható vízminősége az alábbi hígulás számítással becsülhető. A számításánál figyelembe kell vennünk az elfolyó víz hígulását és keveredését. 1511-01-AL-ÁLT-VK-02-R0_ 25
A hígulás számolását a következő képlettel végezzük: Qszennyvíz + Qvízfolyás D = Qszennyvíz ahol D = a hígítási arány A Marcal középvízhozama az érintett szakaszon Q közép = 4,5 m 3 /s. (Forrás: www.marcal.hu) A szennyvíztisztító telep tisztított szennyvízének mennyisége: Q szv = 246 m 3 /d; Q szv = 0,0028 m 3 /s A rendelkezésre álló adatok alapján a hígítási arány: D=1587 A Marcal vízminőségének alakulását a tisztított szennyvíz bevezetést követően a rendelkezésre álló adatok alapján az alábbi táblázat tartalmazza. A legrosszabb lehetőséget vizsgálva a tisztított szennyvíz minőségeként a kibocsátási határértéket vettük alapul. Azonban a szennyvíztisztító telep ennél jobb tisztított szennyvíz minőséget produkál. A Marcal vízminőségi határértékeit a 10/2010. (VIII:18.) VM rendelet 2. melléklete tartalmazza. A fenti rendelet alapján a Marcal mint 19. típusú vízfolyás fizikai-kémiai jellemzőit tekintve F kategóriába tartozik. Koncentráció adatok ph KOI (mg/l) NH4-N (mg/l) Vízfolyás (befogadó Marcal) 8,33* 4,20* 0,04* Tisztított szennyvíz 7,50** 125,00** 20,00** Keverék elegy 8,33 4,28 0,05 Határérték - szennyvíz** 6,5-9,5 125 20 Határérték 19. típusú vízfolyás (F kategória) 6,5-9 <25 <0,4 *Forrás: ww.marcal.hu ** 28/2004 (XII:25.) KvVM rendelet által előírt szennyvíz kibocsátási határértékek ***10/2010 (VIII.18.) VM rendelet által előírt, 19. típusú víztest vízminőségi határértékek A hígítási arány magas értéke mellett a fenti táblázat adatai alapján is kijelenthető, hogy a szennyvíztisztító telep által kibocsátott, hozzávetőlegesen 0,0028m 3 /s-os tisztított szennyvíz mennyisége a befogadó várható vízminőségét annak jelentős vízhozamát tekintve - elhanyagolható mértékben befolyásolja. 1511-01-AL-ÁLT-VK-02-R0_ 26
8.4. MŰSZAKI GAZDASÁGI SZEMPONTOK ÉS KÖVETELMÉNYEK 8.4.1.LAKSŰRŰSÉG VIZSGÁLAT A csatornázással érintett lakott területrészek meghatározása a települések digitális térképei szerint kerültek meghatározásra, ahol a lakóingatlanok mögötti konyhakertet nem vettük bele a lakott területbe (a lakott terület lehatárolását a 01-AL-ÁLT-VK-11-R0. számú rajz tartalmazza). Az önkormányzatoktól kapott adatok alapján vettük figyelembe a települések népességét. Települések, illetve Lakott terület Mutató érték Népesség (fő) településrészek (ha) (fő/ha) Egyházaskesző 16,8 512 30 Malomsok 17,4 542 31 Marcaltő 17,7 576 33 Marcaltő-Ihász 5,7 189 33 Nemesgörzsöny 23,6 731 31 Várkesző 5,9 176 30 Összesen 87,1 2726 ÁTLAG 31 8.4.2.A MŰSZAKI-GAZDASÁGI ELEMZÉS A 9. fejezetben végzett számítások alapján is jól láthatók a térségi rendszer kialakításának előnyei. Az egyetlen szennyvíztisztító telep fajlagos építési és üzemeltetési költsége kedvezőbb. A csatornahálózat kiegyenlítő hatása miatt megtakarítás érhető el a településeket összekötő távvezetékekben, szivattyú kapacitásokban, és csökkennek a tisztítótelepre érkező terhelések paraméterei. Racionálisabbá tehető a tartalékkészlet-gazdálkodás, a jeladó rendszer segítségével állandó szakszerű felügyelet és gyors, szakszerű hibaelhárítás biztosítható. A 8.4.3 fejezetben részletezett tartózkodási idő számítása alapján a legtávolabbi ponton keletkező szennyvíz közelítőleg az előírt 6 óra alatt beérkezik. 8.4.3.SZENNYVÍZ TARTÓZKODÁSI IDŐ MEGHATÁROZÁSA A tartózkodási idő meghatározásánál gravitációs csatornák esetén a 26/2002. (II.27.) Korm. rendelet mellékletének 4.4.a) pontjában meghatározott átlagos sebességek középértékét vettük alapul. Ez az érték a gravitációs csatornák 5%-os átlaglejtése. Tekintettel arra, hogy ez a minimál-lejtésnek felel meg, a tartózkodási idő mértéke az ezzel az értékkel számoltnál csak kisebb lehet. A nyomóvezetékek esetén az optimális szivattyú hatásfok és a vesztség minimalizálása miatt az 1 m/s átlagos áramlási sebességgel számoltunk. 1511-01-AL-ÁLT-VK-02-R0_ 27
A figyelembe vett sebességek a következők: Gravitációs csatorna Nyomóvezeték v átl. =0,60 m/s v átl. =1,00 m/s Az átemelőkben való tartózkodási idők (a legkedvezőtlenebb esetnél vettük figyelembe): Közbenső átemelő T közb. = 5 min. Végátemelő T vég = 20 min. A szennyvízátemelőkbe elektromos vezérlés kerül betervezésre, így biztosítható, hogy a szennyvíz maximális tartózkodási ideje a végátemelőben 20 perc, illetve közbenső átemelőben 5 percet ne haladja meg. A tartózkodási idő meghatározásánál minden településnél külön-külön vizsgáltuk a legkedvezőtlenebb esetet, vagyis amikor a leghosszabb a szennyvíz útja a tervezett csatornahálózatban. A tervezett hálózat esetében a tartózkodási idő szempontjából a mértékadó hely (leghosszabb tartózkodási idő, mint kritikus út alapján): Számítás: NEMESGÖRZSÖNY N-2-9-0 csatorna végétől Leghosszabb tartózkodási idő Egyházaskesző - Marcaltő szennyvíztisztító telep között Település Csatornaszakasz jele Átlagos tartózkodási idő Hossz (fm) Gravitációs vezeték Nyomóvezeték (h) Egyházaskesző E-2-0-0 510 0,236 E-NY-2 570 0,158 E-1-0-0 1440 0,667 E-NY-1 3800 1,056 Marcaltő M-NY-1 2400 0,667 Összesen: 8720 2,783 Átemelők típusa db Jele T. tart. (min) T. tart (h) Közbenső átemelő 1 E-2 5 0,083 Végátemelő 2 E-1, M-1 2x20 0,666 Összesen: 0,749 MINDÖSSZESEN: 3,533 1511-01-AL-ÁLT-VK-02-R0_ 28