Beszámoló a Magyar Vöröskereszt Szabolcs- Szatmár- Bereg Megyei Szervezete NYITOTT Ház Anya- Gyermek Segítőotthonának 2011 évi szakmai munkájáról
A 2011-es évben 30 család felvételére került sor, ami 30 édesanya és 68 gyermek ellátását foglalja magába intézményünk családok átmeneti otthonában. 11 család jelenleg is intézményünk lakója. Ezeknek a családoknak az esetében nem minden kérdéskörben tudtuk érvényes megállapításokat tenni. 1. sz. táblázat A családok megoszlása a bekerülés okai szerint A BEKERÜLÉS OKAI F %-OS MEGOSZLÁS Bántalmazás+ szenvedélybetegség 6 20 Bántalmazás 9 30 Rokoni bántalmazás 2 7 Volt férj/élettárs zaklatása 2 7 Családi kapcsolatok felbomlása, 1 3 családi konfliktusok Krízisközpontból érkezett 4 13,5 Uzsorások el l menekült 1 3 Másik CSÁÓ-ból érkezett 1 3 A szül k lakhatási problémái 4 13.5 ÖSSZESEN: 30 100% A háztartáson belüli erőszak sokféleképpen jelenik meg az igénybevevők életében. A legegyértelműbb az a helyzet, amikor önmagában a bántalmazás olyan súlyos, hogy az érintettek életének, testi épségének védelmében, a gyerekek veszélyeztetettségének magas szintje miatt volt szükség az átmeneti elhelyezés igénybevételére. Erre 2011-ben 11 esetben (9 esetben közvetlenül a partner 2 esetben pedig más családtag) került sor. Az ellátás igénybevétele nélkül valószínűleg erősebb és hosszú távon súlyosabb következményekkel járó gyermekvédelmi intézkedés megtételére került volna sor. Társulhat valamilyen szenvedélybetegség is az erőszakhoz, esetlegesen pont ez a kiváltó oka. Ez az elmúlt évben 6 esetben fordult elő (alkoholizmus, és gyógyszerfüggőség). A volt férj, élettárs zaklató magatartása, (2 eset) egy olyan élethelyzetben találja a családot, amikor már a perek lezajlanak, az új élet elkezdődik. Ennek a biztonságnak a látszatában mégis azzal kell szembesülnie az áldozatnak, hogy az életveszélyes állapot nem szűnt meg, és az ellátórendszer segítsége nélkül nem tud szabadulni a volt pár agressziójától. A családi konfliktusok során megjelenő lelki erőszak 1 család életében volt jelen, amit a szenvedő fél már nem volt képes már tovább elviselni. 1 család esetében volt a felvétel oka az, hogy alapvető létszükségleteik kielégítésére uzsorakölcsönt kértek. Ennek következményeként már olyan fokú volt a fenyegetettség, illetve a veszélyhelyzet, hogy az elmenekülés volt a család egyetlen lehetősége. 2
A 2011-es évben 1 család érkezett másik családok átmenti otthonából. Ennek oka az volt, hogy a kamaszkorú gyermek másik egy ott lakó másik családdal került olyan konfliktusba, amit már a helyszínen nem tudtak kezelni. A lakáskörülmények 4 család esetében indokolták a felvételt, mivel ezek a körülmények nem voltak megfelelőek a gyermekek gondozására- nevelésére. Krízisközpontokból 4 család felvételére került sor, a családoknál az agresszió mértéke akkora volt, hogy indokolta a hosszabb távú elhelyezést. A bántalmazás és erőszak által érintett családok aránya 83 %. Ami azt jelenti, hogy a 30 családból 5 anyánál közvetlenül nem az erőszak volt a felvétel oka. Kijelenthetjük azonban, hogy a nem megfelelő lakáskörülmények ok azért következett be, mert az otthonukból elmenekültek a bántalmazó elől, 1 esetben pedig családok átmeneti otthonából vettük fel a családot, aki szintén agresszió átélése miatt került be oda. Ennek értelmében minden felvett és ellátott családunk életében jelen volt a háztartáson belüli erőszak. 2. sz. táblázat A családok megyék szerinti megoszlása érkezés és távozás alapján MEGYÉK ÉRKEZETT CSALÁDOK SZÁMA TÁVOZOTT CSALÁDOK SZÁMA Szabolcs- Szatmár- 14 11 Bereg Hajdú-Bihar 6 2 Borsod- Abaúj- 3 2 Zemplén Budapest 1 -- Tolna 1 1 Pest 2 -- Fejér -- 1 Heves 1 -- Komárom-Esztergom 1 -- Jász-Nagykun-Szolnok 1 -- Ismeretlen helyre 1 távozott Jelenleg 12 intézményünkben lakik Összesen: 30 30 Működési engedélyünk tartalma alapján a működési területünk, Magyarország egész területe. Ennek ellenére 2011-es évben is, az előző évekhez hasonlóan saját megyénkből fogadtuk a legtöbb családot. A következő Hajdú- Bihar megye, ahonnan a bekerülő családok egyötödét fogadtuk. 3
Így elmondhatjuk, hogy régiónkból érkezett a családok 67 %-a, ami azt jelzi számunkra, hogy az Észak-Alföldi régióban az intézményünk által nyújtott szolgáltatások a legkeresettebbek. Oka ennek a könnyebb megközelíthetőség a kisebb távolság miatt, illetve, hogy ezekben a megyékben mind társadalmi, mind gazdasági, mind szociális szempontból nagyobb a lemaradás az ország átlagához képest, jelentősek a családokat érintő szocializációs hátrányok, lényegesen összetettebbek a problémák, magasabb a mélyszegénységben élők aránya. Meg kell említeni még Borsod-Abaúj-Zemplén megyét, ahonnan a felvételre kerülő családok 10%-a érkezett, mivel, bár nem régiónkhoz tartozik a megye, de mindaz, amit régiónk megyéiről elmondtunk, teljes mértékben vonatkozik erre a megyére is. A kiköltözés tekintetében változatos szempontokat vehetünk figyelembe. Több család költözik vissza eredeti lakóhelyére, de az is jellemző, hogy azt választják kilépési helyként, ahol találnak valamilyen erőforrást a továbblépésük érdekében. (családtag, rokon, ismerős, munkalehetőség, stb.). 3. sz. táblázat Az érkezett anyák életkor szerinti megoszlása KOROSZTÁLY F 18-25 év 7 26 35 év 14 36 45 év 8 45 év felett 1 Összesen: 30 Átlag életkor: 30,8 év Az eddigi években folyamatos tendenciaként figyelhettük meg, hogy a beköltöző nők életkora növekszik. Az elmúlt évben azonban minimálisan ugyan, de a korábbiakhoz képest csökkent a bekerülő nők átlagéletkora (2010.: 32,5 év, 2011.: 30,8 év) Ugyanakkor továbbra is elmondható, hogy jellemzően a középkorú nők választják az átmeneti gondozást segítségül szorult élethelyzetükben. Az interjúkból kiderül, hogy ez annak köszönhető, hogy nagyon fiatalon választottak párt maguknak, éveken keresztül a társukra voltak utalva, de bekövetkezett a bántalmazásnak egy olyan foka, melyet már nem tudtak, nem lehetett tolerálni. A jelzőrendszer működésének köszönhetően tisztában voltak jogaikkal, illetve fenyegetve érezték a gyermekük egészséges neveltetését is. 4
4. sz. táblázat Életkorok megoszlása az els gyermek születésekor KOROSZTÁLY ANYÁK SZÁMA 14-20 év között 18 21-25 év között 11 26-30 év között - 31-35 év között 1 35-45 év között -- Összesen: 30 Továbbra is jellemző, hogy az első gyermek születésekor még nagyon fiatalok voltak a beköltöző édesanyák,60 %-uk 25 éves kor előtt szülte meg első gyermekét, 36.6 %-uk pedig 20 éves kor előtt. Ez pedig azt jelenti, hogy ebben az életkorban a nők számára még nincs kialakult társadalmi státusz, nincs megfelelő képzettség, nem rendelkeznek sem elegendő munka, sem elegendő élettapasztalattal. Ezek a hiányosságok természetes következménye, hogy függővé válnak társuktól, az ő segítségüktől, jövedelmüktől. azokban az esetekben, ahol a férfiak visszaélnek ezekkel a helyzetekkel, ott az évek folyamán a nő helyzete a családján belül folyamatosan romlik, és megfelelő segítség nélkül az érdekeiket már nem tudják érvényesíteni, illetve a folyamatosan erősödő testi, lelki bántalmazás ellen már nem tudnak védekezni. 5. sz. táblázat Az anyák gyermekszám szerinti megoszlása GYERMEKSZÁM ANYÁK SZÁMA 1 gyermekkel érkezett 11 2 gyermekkel érkezett 9 3 gyermekkel érkezett 4 4 gyermekkel érkezett 5 5 gyermekkel érkezett -- 6 gyermekkel érkezett 1 Összesen: 30 Gyermekszám melletti 3 terhesség 2011-es évben az 1 illetve 2 gyermekkel érkező családok száma volt a legmagasabb. illetve a fogadott családok közöl ők vették legnagyobb számban igénybe az ellátásunkat. Köszönhető részben ez annak is, hogy a 2010-es évben megvalósított infrastrukturális pályázatunk keretében kialakításra került 2 db 2 ágyas szoba, ahol el tudjuk helyezni ezeket a családokat is. Két alkalommal fogadtunk a gyermekével terhesen érkező anyukát. Az összes gyermeklétszámtól mégis eltér a statisztikai adat, mivel az egyik anyuka mentális 5
képességei miatt alkalmatlan volt második gyermeke nevelésére, így az újszülött gyermeket ideiglenes hatállyal nevelőszülőknél helyezték el, így be sem került intézményünk ellátottjai közzé. Egy esetben az anya a gyermek születése előtt kiköltözött. 6. sz. táblázat Az intézménybe került anyák iskolai végzettség szerinti megoszlása ISKOLAI VÉGZETTSÉG F 8. általános alatt 3 8. általános 20 8. általános+ tanfolyam 1 Szakmunkás képz 4 Szakközépiskola 2 Gimnázium - F iskola - Nincs adat - Összesen: 30 Az intézménybe bekerült édesanyáknak jellemzően 8 általános, vagy az alatti iskolai végzettségük van. Köszönhető ez annak, hogy az érintett nők nagyon korán szülték meg az első gyermeküket, ami lehetetlenné tette a továbbtanulást, illetve a tanulmányok befejezését. 1. számú diagram A jellemz en alacsony iskolai végzettséggel lehetetlenné válik a munkavállalás is, hiszen nincs megfelel piacképes szakmájuk, mely növelné az elhelyezkedés esélyeit. 6
Ezért intézményünk egyik f feladatának tekintjük, hogy olyan képzéseket, tanfolyamokat kutassunk fel és közvetítsünk az ellátottjaink számára, melyek elvégzésére képességeik meg vannak, és hozzásegítheti ket a jöv ben a munkaer piacain való elhelyezkedéshez. Az idei évben ez 5 esetben sikerült. 3-man egy Kft.-nél vettek részt kereskedelmi-értékesít i tanfolyamon. 1 f parkgondozói képesítést szerzett, 1 f pedig cukrász képzésen vett részt. 7. sz. táblázat Az otthonba érkezett családok jövedelmi viszonyai JÖVEDELEM/HÓ/F CSALÁD Nem volt jövedelme - 3.000 5.000.- Ft - 5.001 7.000.- Ft 1 7.001 9.000.- Ft 1 9.001 11.000.- Ft - 11.001 13.000.- Ft 1 13.001 15.000.- Ft 1 15.001-20. 000.-Ft 16 20.001 25. 000.- Ft 6 25. 000.- Ft felett 4 ÖSSZESEN: 30 ÁTLAGJÖVEDELEM 156.174.-/család ÁTLAGJÖVEDELEM 19.321.- Ft/f A KSH adatai szerint 2010-ban a létminimum egy fogyasztási egységre számított átlagos értéke havonta 78.736.- forint volt. Ezt az összehasonlítást továbbra is minden évben megtesszük. Bár ebben az évben nem volt olyan családunk, aki ne rendelkezett volna jövedelemmel, ettől függetlenül a családok jövedelmeit főleg a gyermekek után járó ellátások teszik ki. (gyes, gyed, családi pótlék, stb.) Gondozási folyamatunkban alapvető kérdés a családok jövedelmének illetve bevételének megemelése. Ez egyetlen módon történhet: a munkaerő-piacra való visszahelyezéssel vagy elhelyezéssel. Mindez több szempontból is lehetetlennek látszik. Egyrészt az alacsony iskolai végzettség miatt nem rendelkeznek olyan paraméterekkel, melyek lehetővé tenné a munkavállalást, másrészt a gyermekek életkora sem teszi azt lehetővé, mert a munkavégzés ideje alatt nem tudunk pl. megfelelő bölcsődei elhelyezést biztosítani a gyermek számára. Ezért a munkába állást először továbbképzés, szakma - szerzés kell, hogy megelőzze. A 30 főből 4 fő került be a munkaerő-piacra munkavállalással, és 6 fő pedig alkalmi munkákkal tudta jövedelmét kiegészíteni vagy növelni. 7
8. sz. táblázat Az anya családban nevelkedett, vagy állami gondoskodásban? Az anya nevelkedési helye F Állami gondoskodásban nevelkedett 7 Családban nevelkedett 23 Összesen 30 A beköltöző 30 nőből 23 családban nőtt fel, ahol tanulhattak viselkedési normákat, kaptak szeretetet, formálódott értékrendszerük, kialakult szülő-gyermek kapcsolat. A gondoskodásban felnőtt nők (7 eset) azonban az életvezetés terén további hátrányokat szenvedtek el, ami még inkább megnehezíti a velük történő segítő munkát, hiszen először az itt felmerült szocializációból fakadó hiányosságokat is kezelnünk kell. 9. sz. táblázat Rokoni kapcsolatok feltérképezése Rokoni kapcsolatok Család Rokoni kapcsolat volt 20 Rokoni kapcsolat nem volt 10 Összesen: 30 A széles szakmai szolgáltatások ellenére fontosnak tartjuk, hogy a család szerepet vállaljon a probléma kezelésében, hosszú távú megoldásában. Az újrakezdést megkönnyíti, ha létezik természetes támogató közeg, mert tapasztalataink azt támasztják alá, hogy családi támogatottsággal a kigondozás sikeressége növekszik. A 10 esetben, ahol nem volt rokoni kapcsolat az édesanya csak a szociális és gyermekvédelmi rendszer szolgáltatásait tudja segítségül igénybe venni, ennek azonban nincs érzelmi töltete, így a sokszín segítségnyújtás ellenére is egyedül érzi magát problémájával, mentálisan kevésbé ösztönzött a továbblépésre. 10. sz. táblázat Az anyák bántalmazása Bántalmazás F A bántalmazás fajtái Lelki Fizikai Szexuális Gazdasági 8
Bántalmazott 24 21 18 3 5 Nem bántalmazott 6 Összesen: 30 21 18 3 5 A 30 beköltöz édesanya közül 25 közvetlenül a beköltözést megel z en szenvedett el er szakot. 5 már a bántalmazó közegb l elmenekült (rokonhoz, Csáó-ba), de tovább kellett költözniük, mert továbbra is fenn állt a veszélyeztetettség. 2. számú diagram A beköltözést megel z en az édesanyák 45 %-a szenvedett el lelki terrort (megalázás, gúnyolás, bizonytalanságban tartás, zsarolás, lealacsonyítás, félelemben tartás, stb.). 38%-ukat fizikailag is bántották. 6 %-ék (3 f ) volt kitéve partnerük által olyan szexuális tevékenyégének, melyet nem akartak, és nem egyeztek bele. 11 %-uk pedig korlátozva volt pénzügyeik intézésében a gazdálkodásban, pénzbeosztásban. Ez a fajta kiszolgáltatottság teszi lehet vé, hogy az édesanyák nem képesek évekig kilépni a kapcsolatból, hiszen anyagilag függnek a partnerükt l, és gyakran még arra sincs náluk elegend pénz, hogy az alapvet létszükségleteiket kialégítsék. 11. sz. táblázat A gyermekek életkor szerinti megoszlása KOR SZERINTI GYERMEKEK %-OS MEGOSZLÁS MEGOSZLÁS SZÁMA FIÚ LÁNY FIÚ LÁNY 9
0-3 év 15 7 22 10 4-5 év 6 2 9 3 6-13 év 18 14 27 21 14-18 év 3 3 4 4 Összesen: 42 26 62 % 38 % 68 100% A 2011-es évben a beköltöző gyermekek 62%-a fiú volt, 38 %-a pedig lány. A kor szerinti megoszlást vizsgálva jellemzően 14 év alatti gyermekekkel kerültek be a szülők. Ebben az évben is, a tavalyihoz hasonlóan a 6-13 éves korosztályú gyermekek vannak nagyobb számban. A helyi általános iskola átszervezése (szeptembertől csak alsó tagozat működik) fokozott odafigyelést kíván a családgondozók munkájában az iskolai ellátás megszervezésekor. A gyerekek egynegyede, 32 % csecsemőkorú. Ez a korosztály alapvetően nagyobb odafigyelést igényel a fizikai gondozásuk, a korai fejlesztésük tekintetében. Ezekben a feladatokban aktívan együttműködünk az intézménnyel szerződésben álló védőnővel. Aki nyomon követi a gyermekek fejlődését, betegségeit, védőoltásait. Tanácsokkal látja el az édesanyákat, ha szükséges megszervezi a szaksegítséget (pl. ortopédia, fül- orr gégészet, stb.). Ezen túl csoportfoglalkozásokat tart az édesanyák számára főzési ismeretek, babaellátás, babagondozás témakörökben. 12. sz. táblázat Hány gyermek részesült intézményi ellátásban? Intézmény típus F Iskolába járt 29 Óvodába járt 7 Bölcsödébe járt - Intézményi ellátásban nem részesült 32 Összesen: 68 A 29 gyermek elhelyezése különféle iskola típusokban történik. Az alsó tagozatosok az Arany János Gimnázium és Általános Iskola Szabó Lőrinc tagintézményben (Sóstóhegy), településrészünkön történik. A felső tagozatosok beíratása az Arany János Gimnázium és Általános Iskolába (Nyíregyháza, Ungvár sétány 22.) valósul meg. A felső tagozatos gyermekeknek ez plusz terhet jelent, hiszen megnövekedett az utazási idő, korábban kell felkelni, és később is érnek haza az intézménybe a tanítási órák után. 7 gyermek az Eszterlánc Északi Óvoda, Sóstóhegy, Állámás úti telephelyén részesült óvodai ellátásban. 10
Sajnos minden igyekezetünk ellenére sem sikerült bölcsődei elhelyezést biztosítanunk a gyermekek számára. Ez évek óta fennálló tendencia. 13. sz. táblázat Gyermekek bántalmazás A bántalmazás fajtái Bántalmazás F Lelki Fizikai Szexuális bántalmazás bántalmazás bántalmazás Bántalmazott gyermek 62 62 13 2 Nem bántalmazott 6 gyermek Összesen 68 62 13 2 A gyermekek 91 % lelki bántalmazásnak, 19 %-a fizikai bántalmazásnak, 3%-a pedig szexuális bántalmazásnak volt kitéve otthonában, az össz. gyermeklétszámot figyelembe véve. 3. számú diagram Tapasztalataink azt támasztják alá, hogy a bekerüléskor az anyák elmondása szerinti fizikai abúzus helyett a lelki bántalmazást élik át gyermekeik-, de az intézményben gyakori fegyelmezési, nevelési módszerként alkalmazzák a testi fenyítést. Így az elmondás alapján nyert 91 %-os lelki bántalmazás mellett látens adatnak tűnik a a19%-os fizikai abúzus. A szakirodalom és más statisztikai adatok szerint is ez a két bántalmazási formula közös azonos mutatókkal szerepel. 14. sz. táblázat A gyermekek álltak- e védelembe vételi eljárás alatt? F 11
Védelembe volt véve 15 Nem volt védelembe véve 53 Összesen 68 Évek óta megdöbbentő adat, hogy annak ellenére, hogy az átmeneti gondozásba bekerült gyermekek mindegyike veszélyeztetett, mennyire alacsony számú a védelembe vételi eljárások aránya. Mindössze 22 % azon gyermekek aránya, ahol a hatóság úgy ítélte meg, hogy szükséges a védelembevétel a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében. Az előző évek tapasztalataival ellentétesen 2011-ben a gyermekek jelentős részét alapellátás keretében gondozták, ez 43 gyermeket érintett, így csak 10 gyermek esetében fordult elő, hogy a gyermekjóléti szolgálat nem rendelkezett információval a családban fennálló problémáról. Azonban ha a bántalmazott gyermekek arányát tartalmazó 13. számú táblázat adataival vetjük össze ezt, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy voltak olyan bántalmazott gyermekek, akikről a gyermekvédelem semmilyen tudással nem bírt intézményünkbe történő beköltözésük előtt. Mindez a gyerekek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve, nagyon nagy probléma. Tapasztalataink szerint pont a szülők azok, akik eltitkolják (nem beszélnek róla, szégyellik, félnek elmondani, elbagatellizálják stb.) helyzetüket és nem kérnek segítséget. Ugyanakkor meg kell jegyeznem azt is, hogy ez mind a gyermek védelmét szolgáló hatóságok, a szolgáltatók (kiemelten a gyermekjóléti szolgálat) és a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer nem kielégítő működéséről is árulkodnak ezek az adatok. 15. sz. táblázat Az ellátásban részesül gyermekek milyen jellemz problémákkal küzdenek? Probléma F Tartósan beteg 8 Fogyatékkal él 2 Magatartás zavar 17 Tanulási zavar 17 Szenvedélybetegség (cigaretta) 3 Dadogás 9 Beilleszkedési zavar 25 Összesen 81 A háztartáson belüli erőszak, az otthoni problémák, a félelem a feszült élethelyzet, illetve az új környezet eredményezi, hogy a gyermekekben különböző nyomok keletkeznek. A viselkedésbeli problémák, a tanulási nehézségek, a verbális 12
akadályozottság, a beilleszkedési zavarok közvetlen következményei az átélteknek. A kamaszkorú gyermekekre jellemző még a korai dohányzás. A tartós betegségek között megemlíthetjük az asztmát, a pszichiátriai betegséget, vese elégtelenséget. Ezek a problémák speciális ellátást és odafigyelést igényelnek mind a szülőktől, mind a munkatársaktól, mind az oktatási-nevelési intézményektől. Halláskárosodásban szenvedett 1 4 éves kisfiú, akinek egy korábbi fertőzésből eredendően alakult ki maradandó fogyatékossága, ez lelassította a gyermek beszédkészségének és kommunikációjának fejlődését is. 1 fő esetében pedig értelmi fogyatékosság volt megállapítva. A betegségéből adódó autisztikus jellemvonások a közösségbe való beilleszkedést is nehezítette. 16. sz. táblázat A családok megoszlása távozásuk okai szerint TÁVOZÁS OKAI ÖSSZESEN %-OS MEGOSZLÁS Férjével / élettársához az otthonába 3 10 visszament Rokonokhoz költözött 3 10 Albérletbe költözött 4 13 Társintézménybe átkerült 3 10 Visszament a saját tulajdonú ingatlanába 5 17 Jelenleg is az intézményben lakik 12 40 Összesen: 30 100% A beköltöző családok 10 %-a ment vissza ebben az évben a bántalmazóhoz. Ezekben az esetekben a gyermekek kérésére döntött úgy az édesanya, hogy visszamegy az eredeti környezetbe. A gyermekek ilyenkor nem tudják tolerálni a az átmeneti ellátásba való kerülés miatti változásokat, vágynak az otthonukra, a barátaikra, rokonokra. ezekben az esetekben a fizikai erőszak a nőre irányult, a gyermekek nézői voltak. Az édesanya felmérve a kockázati tényezőket úgy dönt, hogy vállalja a bántalmazást, de úgy érzi, hogy a gyermekeinek így lesz a legjobb. Az esetek 10 %-ban sikerült a rokoni kapcsolatokat oly mértékben megerősíteni, hogy biztonságos lakhatásukat közös erővel megoldották. 13%-ék munkát talált, és a bevétele oly mértékben növekedett, hogy képessé vélt albérlet megfizetésére. 13
4. számú diagram Szintén 10 %-éknak volt szüksége másik családok átmeneti otthonára. 2 család azért kérte az áthelyezését, mert így rokoni kapcsolatai közelebb voltak. 1 család esetében a család a középiskolai tanulmányokat folytató gyermek iskolájának városába költözött, mert az utazási költségek annyira megterhelték a családot, hogy már nem voltak képesek azt kigazdálkodni. 2 esetben a bántalmazó fél elhagyta az ingatlant, így lehetővé vált a család biztonságos visszaköltözése. 1 esetben az édesanya abba a saját tulajdonú ingatlanba költözhetett vissza, amit a testvéréék használtak addig. (a menekülés helyszíne az a partner ingatlana volt). 2 esetben pedig bár közös albérletből menekült el a család, de volt saját ingatlana, melyeket sikerült olyan állapotba hozni, hogy az lakhatóvá és biztonságossá vált. 17. sz. táblázat A családok otthonban töltött id tartama A BENTLAKÁS ID TARTAMA CSALÁD 1 hónap alatt 3 1 2 hónap 4 3-4 hónap 2 5-6 hónap 2 7-8 hónap 2 9-10 hónap -- 11-12 hónap 2 13-15 hónap 2 16-18 hónap 1 18 hónap fölött - Jelenleg is az intézményben lakik 12 Összesen: 30 Átlag id tartam: 129,5 nap=4.3 hó 14
Az ellátás igénybevételének időtartama minden család esetében más és más attól függően, hogy kinek mennyi időre van szüksége az átmeneti probléma megoldására. A bentlakás átlagos időtartama 4,3 hónap, ami jelzi azt, hogy a 2011es évben is meg tudtuk őrizni intézményünk átmeneti jellegét, így újabb és újabb családoknak tudtunk segítséget nyújtani. 18. sz. táblázat Speciális szakemberek segítségének igénybevétele Igénybevett szolgáltatás Család F Anya Gyerek Jogász 7 19 7 12 Véd n 10 27 10 17 Neurológus 1 2 1 1 Pszichológus 6 9 6 3 Logopédus 2 2-2 Küls ügyvéddel együttm ködés 1 2 1 1 Összesen 27 61 25 36 Jogászt, pszichológust megbízási jogviszony keretében foglalkoztatunk heti 5 órában. Az általuk nyújtott szolgáltatásokat lakóink ingyenesen vehetik igénybe. A jogászunk tanácsadást tart, felvázolja a lehetséges jogi megoldási módokat, beadványokat készít, helyben segít a képviseletben. Továbbra is nagy gondot jelent, hogy a perek illetékességi szempontból az utolsó közös lakcím szerint illetékes bíróságon zajlanak. Ez nagyon megterheli mind anyagi, mind lelki szempontból a családokat. A pszichológus, hétvégenként tartja a tanácsadásait az otthonban, azért, hogy a hétköznap iskolába járó gyermekekkel is tudjon foglalkozni. Szükség szerint az egyéni terápiákat csoportos foglalkozások egészítik ki a különböz témakörökben. Szintén írásbeli megállapodás alapján segíti a véd n az intézményben lakó édesanyákat és gyermekeiket. Azokban az esetekben ahol valamilyen speciális szakember ellátása szükséges, megkeressük a legmegfelel bb ellátási formákat. Sajnos gyakran tapasztaljuk, hogy az azonnali ellátás szinte lehetetlen. Gyakran hónapok múlva kapunk id pontot, ami egyrészt kitolja a gyógyulás idejét, kés bb jut ellátáshoz a kliens, másrészt el fordul, hogy már igénybe se tudja venni, mert megsz nik az átmeneti ellátás oka, és a kiköltözés intézményünkb l megtörténik. 19. sz. táblázat 15
Hatóságokkal való együttm ködés Végzett tevékenység Család F Gyámhivatal/Jegyz i gyámhatóság: anya gyerek Ideiglenesen elhelyezett gyermek láthatásával kapcsolatos 1 1 1 ügyintézés Gyermek örökbeadásának ügyintézése 1 1 1 Környezettanulmány lefolytatásával kapcsolatos 1 1 1 ügyintézés Védelembe vételi eljárásra javaslattétel 2 2 2 Ideiglenes hatályú elhelyezéssel kapcsolatos ügyintézés 2 2 5 Idézés meghallgatásra 2 2 - Családi jogállás rendezése 2 2 3 Védelembe vétel felülvizsgálata 2 2 3 Tájékoztatás veszélyeztetettségr l 2 2 5 Gondnok kirendeléssel kapcsolatos ügyintézés 2 2 2 Összesen: 17 17 23 Rend rség: anya gyerek Idézés 2 2 1 Feljelentés (bántalmazás, lopás) 4 4 6 Feljelentéssel kapcsolatos ügyintézés 4 4 5 Egyéb pszichiátriai szakért i vizsgálat 1 1 A gyermek kimenekítéséhez való segítségkérés 1 1 1 Összesen: 12 11 14 Bíróság: anya gyerek Illetékmentesség kérése 8 8 19 Válóper, Gyermek-elhelyezési per és gyermektartásdíj 7 7 18 megállapításának kezdeményezése Gyermektartásdíj végrehajtásának kérése 2 2 2 Gyermekláthatás újraszabályozásának kérése 1 1 1 Hiányzó határozat pótlása 2 2 3 Összesen: 20 20 43 Jegyz : anya gyerek Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 5 5 8 újra/megigénylése Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményr l határozat 6 6 14 beszerzése Közgyógy- ellátási igazolvány igénylése 3 3 4 Illetékmentességhez ügyintézés 10 10 21 Közgyógy igazolványról határozat beszerzése 2 2 2 Összesen: 26 26 49 Mindösszesen: 75 74 129 Hatóságokkal való közrem ködésünket a fenti táblázat jól szemlélteti. A családok által végzett munkánk során nagyon fontos az együttm ködés, a partnerszervezetek munkájának és a jogszabályi háttér ismerete. 16
A gyermekek érdekében különös hangsúlyt kap, hogy egy-egy ügyben családgondozóink személyes jelenléte biztosítva legyen, mert így tudjuk megfelel en ellátni az érdekképviseletüket. 20. sz. táblázat Gyermekjóléti szolgálatokkal való együttm ködés Kapcsolat Eset/ Gyermekszám Alapellátás keretében gondozott gyermekek 16/43 Védelembe vételi eljárással gondozott gyermekek 8/15 Nem volt gondozás 6/10 Összesen: 30/68 Esetkonferencia 2/2 Tájékoztató levél megküldése beköltözéskor 30/67 Tájékoztató levél megküldése kiköltözéskor 19/50 Tájékoztató levél veszélyeztetettség jelzésével 15/43 (kiköltözéskor) A bentlakás id tartama alatt jelzés a 2/4 veszélyeztetettségr l Összesen: 33 A 43 gyermek közül 16 f t alapellátás keretében gondozott az illetékes gyermekjóléti szolgálat, 8 esetben pedig védelembe vételi ellátás is megtörtént. Így a bekerül gyermekek (24 f ) 35%-a az ellátórendszer segítségét már igénybe vette. De ez azt is jelenti, hogy az átélt traumák és veszélyeztet körülmények ellenére 65 %-ról nem volt tudomása a rendszernek. Gyermekvédelmi intézmény lévén a gyermekek mindenekfelett álló érdekének érvényre jutása els dleges feladat. Ezért az illetékes gyermekjóléti szolgálatokkal a közös munka meg kell, hogy történjen. Bekerüléskor minden esetben tájékoztató levelet küldünk, és megkérjük az iratanyagokat annak érdekében, hogy az általuk megkezdett munkát tovább tudjuk folytatni, illetve teljes képet kapjunk a család helyzetér l és lehet ségeir l. A gyermekjóléti szolgálat munkatársainak mind e mellett az is a feladata, hogy az otthon maradt családtagokat gondozzák, segítsék a kapcsolattartásokat, és segítsenek az esetleges visszaköltözés feltételeinek kialakításában. Kiköltözéskor fordítva is megtörténik a tájékoztatás. Intézményünk számol be a végzett munkáról, megküldjük a keletkezet iratanyagot, gondozásinevelési terveket, családgondozási lapokat. Ennek következtében az általunk folytatott munkát tudják adaptálni, és folytatni a megkezdett folyamatot. 17
Összességében megállapíthatjuk, hogy a szakmai munka az intézményben a nehézségek ellenére is folyamatosan zajlik. Igyekszünk a lehet ségeinkhez mérten széleskör szolgáltatásokat nyújtani, annak érdekében, hogy klienseink minél hamarabb visszailleszkedjenek a társadalomba. Programjaink, tevékenységeink a 2011. évben február 03: Nemzeti Erőforrás Minisztérium-krízis program szakmai megbeszélés február 09: Periféria Egyesület- szakmaközi megbeszélés február 16: Budapest, Vöröskereszt székház, Szociális és gyermekvédelmi intézmények helyzete és kilátásai című szakmai megbeszélésen való részvétel február 24: Farsang március 08: Nőnapi rendezvény az otthonban március 22: Jelzőrendszeres konferencián való részvétel március 22: Vöröskereszt székház Budapest, Kommunikációs értekezlet (Mércséné) március 22: Magyar Államkincstár normatíva ellenőrzés április 24: Húsvéti ünnepség május 01: Anyák napja május 23: Tiop záró helyszíni ellenőrzés (ESZA Kht.) május 30: Gyermeknap a Brezina tanyán június 19: Esély nap, Nyíregyháza, Kossuth tér június 21-22: Debrecen: Szociális ellátások jövőképe- Konferencia részvétel június 28: Séta a sóstóhegyi erdős területen július 01: DOTE Egészségügyi Főiskola, Nyíregyháza- Tereptanári megbeszélés (Konyáriné) július 02: Dán látogatás az anyaotthonban a Velux program kapcsán július 14: Szerződéskötés az ÉARFÜ-vel az ÉAOP program kapcsán augusztus 16: Elvándorló lovas tanyán látogatás a lakókkal augusztus 26-31:Guruló emlékmű, Korzó szeptember 01: Közigazgatási Hivatal - Szakmai ellenőrzés szeptember 05: Budapest Vöröskereszt székház- Dán Velux Program szakmai megbeszélése szeptember 08: Nemzeti Erőforrás Minisztérium- Krízis program szakmai megbeszélés (Szuhóczki A, Konyáriné) szeptember 09: ÁNTSZ és a Családok Átmeneti otthonainak Módszertani intézményének ellenőrzése szeptember 15: Debrecen ÉARFÜ (ÉAOP megbeszélés) (Szuhóczki Attila, Gazdag Emese) szeptember 23: Káros szenvedélyekről előadás a Váci Mihály Általános Iskola tagintézménye, Rozsrétszőlő (Mércséné) október 12: KOSZ ÉPTEK KFT- szerződéskötés (ÉAOP) 18
október 17: kivitelezőnek munkaterület átadása október 20-21: Dote Egészségügyi Főiskola konferencián való részvétel Életminőség Nyíregyházán, ( Szabó Noémi) október 26: Családok Átmeneti Otthonának országos konferenciája- részvétel (Istenes Eszter) október 28 : Mozi látogatás- Delfinkaland című mese megtekintése (Dán Velux Program) november 11: Megyeháza,Nyíregyháza, Szociális munka világnapja-részvétel (Szuhóczki A, Konyáriné) november 25: Móricz Zsigmond Színház- Varázsfuvola című előadás megtekintése a nagyobb gyermekekkel (Dán Velux Program) november 26: Nők elleni erőszak megelőzésének világnapja- felhívó akció a felnőtt lakosság részére és jótékonysági koncert november 27: Bábszínház látogatás a kisebb gyermekekkel (Dán Velux Program) december 05: Mikulás ünnepség december 11: Budapest, Pán Péter című előadás megtekintése a CSÁÓ Módszertani központ szervezésében és a Szerencsejáték ZRT felajánlása nyomán december 19-20: Mikulásgyárban való közreműködés december 20: Nyíregyháza Főiskola, Help Csoportjának előadása az anyaotthonban december 21: A Baptista Szeretetszolgálat meghívására gyermekkoncerten való részvétel december 22: Karácsonyi ünnepség december 31. Szilveszter május 01-december 31: Velux Alapítvány által finanszírozott, a Dán Vöröskereszt közreműködésével és a Magyar Vöröskereszt által finanszírozott program október 07-december 31: ÉAOP 5.1.3 Pályázattal elnyert pályázat kivitelezési munkálatai Nyíregyháza, 2012. január 18. Konyáriné Ménesi Tünde intézményvezet 19