Irodalomtörténeti atlasz az ötlettõl a megvalósulásig

Irodalomtörténeti atlasz az ötlettõl a megvalósulásig Dr. Papp-Váry Árpád, a Cartographia Kft. igazgatója A trianoni ország-csonkítás eredményeként nemcsak tájaink, az ott lévõ mûemlékek, hanem híres elõdeink bölcsõi, sírhantjai is idegenbe szakadtak. Balassi Bálint szülõhelye (Zólyom) és temetési helye (Hibbe) vagy Tamási Áron szülõhelye (Farkaslaka) ma külföldön, Szlovákiában, illetve Romániában van. A példákat százával sorolhatjuk. Az iskolában tanult magyar írók, költõk születési helyét, idõpontját a diákok megtanulják, de földrajzi tudatképükben nem tudják elhelyezni. Általános tapasztalat, egyre kevesebb fiatal tudja, hol van például Koltó, Petõfi Sándor Szeptember végén címû versének ihletõ helye vagy Jókai Nagyenyedi két fûzfa c. novellájának címadó helysége. A tanult helységnevek földrajzi elhelyezésének gondjait látva, Tóth Károly tanár 82 magyar író születési, halálozási helyét és életútjuk fontosabb eseményeinek színhelyeit bemutató, a Kárpát-medencét ábrázoló térképet szerkesztett. A településnevek alatt szám utal az adott íróra. A hivatkozási számot a térkép alján ábécé sorrendben megadott településnevek mögött is feltüntetik, majd ezt követi az író neve. A név aláhúzása jelzi, ha a település az író születési helye. Egyéb életrajzi eseményre a térkép alapján nem következtethettünk. Az írók alfabetikus sorrendû nevei mögött is megtalálhatók az életútjuk állomásait jelzõ számok. A számok alapján közvetlenül sem az egyes írók, sem a települések nem azonosíthatók. A választott ábrázolási módszer ellenére, a nehézkesen használható térkép az iskolákban hiánypótlónak bizonyult. 1992-ben és 1994-ben is kiadták. A magyar írók történelmi viharok által szétszabdalt földrajzi életterének a bemutatása magyar szempontból szükségszerû. A hazai írók, költõk bemutatásával egy iskolai atlasz is megtölthetõ lenne. Az iskolákban azonban a magyar irodalmat párhuzamosan tanítják a nemzetközivel. A Biblia, a Shakespeare-drámák vagy Hemingway más földrészhez kötõdõ élete színhelyeinek a bemutatása is kínálja a térképészeti ábrázolást. Új térképészeti és pedagógiai elgondolásnak tûnt, az általános és középiskolákban tanított magyar és külföldi írók, költõk életének jelentõsebb eseményeit, mûveik születési helyeit térképeken bemutató atlasz megalkotása. A Cartographia Kft. szerkesztõbizottsága nem nagy lelkesedéssel fogadta a szerzõ ötletét. A döntéshez egy mintatérkép kidolgozását javasolták. A szerzõ Petõfi életének a feldolgozását javasolta. Kutassy Ilona szerkesztõ készítette el a mintatérképet. A térkép szemléletesen mutatta Petõfi szinte egész országot lefedõ utazásait. Versrészletek jelezték a különbözõ idõpontban és helyszínen született verseket, és a térkép körüli kis rajzok hozták közelebb a kort, segítették az utazások, a táj és a versek gondolati összekapcsolását. A mintatérkép alapján joggal feltételezhettük, hogy a hazai és külföldi írók, költõk életútjait és mûvészetük megismerését, megtanítását elõsegítõ, kiegészítõ taneszközt lehet alkotni ily módon. Felvetõdött a kérdés, az elkészült új taneszköz, az Irodalomtörténeti atlasz nemzetközileg is új elképzelés, vagy már született hasonló máshol a világban. Irodalomtörténeti térképek Azt tudtuk, sok olyan könyv jelent meg korábban, amelyek a történet helyszíneit térképeken szemléltetik. Legismertebb talán Verne Gyula Rejtelmes sziget címû könyvének térképrajza. 1999-ben a Cartographia Kft. lefordíttatta ukránból a Verne Gyula hõsei nyomában címû könyvet, amelyik nyolc Verne könyv színhelyeit dolgozta fel térképeken. Tudtuk azt is, hogy J. R. R. Tolkien Gyûrûk ura címû könyvének térképrajzait szigorú szerzõi jog védi, és Utazás Frodoba címen egy atlasz is jelent meg a kitalált világról. Rövid idõ alatt számtalan olyan várostérképre leltünk, amelyek az irodalmi emlékhelyeket vagy egy-egy író tartózkodási helyeit tünteti fel. (Az irodalmi Moszkva, 1973; Puskin emlékhelyek Moszkvában, 1979; Shakespeare országa, 1950 stb.) Az irodalmi emlékhelyeket ábrázoló térképek egyre bõvülõ sorai után végül egy irodalmi atlaszt is találtunk. Az atlasz három kötetben, John Geor- 25

Az atlasz belsõ borítója Budapestért rajongó írók, költõk könyv-, ill. versrészleteivel ge Bartholomew szerkesztésében jelent meg. Címe: Irodalmi és történelmi atlasz. Az egyes kötetek alcímei: Európa (1910), Amerika (1911), Afrika és Ausztrália (1913). Az atlaszok nagy része történelmi térképsorozat, de az európai kötet például ábrázolja az észak-welsi tóvidéket (William Wordsworth szülõhelyét és a több költõt megihletõ tájat), a Canterbury mesék hõseinek útvonalát és az Ivanhoe színhelyeit. A névmutatóban azoknál a településneveknél, amelyeknek irodalmi vonatkozása van, azt röviden leírják. Talán az ismertetõbõl is kiderül, nehezen tekinthetõ ez a munka tiszta irodalmi atlasznak. 1996-ban a Frankfurti Könyvvásáron bemutattak egy vaskos irodalomtörténeti atlaszt (The Atlas of Literature). A 351 oldalas nagyméretû könyv csak a címében atlasz. Nyolc részbõl álló, sok képpel és néhány térképpel kísért irodalomtörténet. A térképeken vastag keretes téglalapokba írják a helyszínek irodalomtörténeti kapcsolatát. Itt született, ebben a színházban mutatták be elõször ezt és ezt a darabot, ez volt az író törzskávéháza stb. A könyv színvonaláról annyit, hogy magyar író csak a Kelet-Európa a második világháború után címû térképen szerepel, névfelsorolás formájában: Lukács György, Konrád György, Esterházy Péter. Már majdnem kész volt a magyar Irodalomtörténeti atlasz, amikor az Amerikai Library of Congress-tõl megkaptuk az irodalmi tárgyú térképeket feldolgozó katalógusukat (Language of the Land). A könyv 280 oldalon ismerteti az irodalmi tárgyú térképeket 1878-tól napjainkig. Az egyes országok, tartományok, városok irodalmi emlékhelyeit és/vagy egy-egy mû színhelyeit feltüntetõ térképek elsõsorban turisztikai céllal készültek, távol állnak az általunk elképzelt oktatási célú térképsorozattól. A szakirodalmi tanulmányozás egyértelmûvé tette: az általunk elképzelt, oktatási célú irodalomtörténeti atlaszhoz hasonló munka még sehol nem született. Így atlaszunk térképészeti és oktatás módszertani szempontból is újszerû. A szerkesztés folyamata A külföldi minták keresésével párhuzamosan megkezdtük az atlasz szerkesztését. A Petõfi-térképpel megkerestük Hargittay Emil egyetemi tanárt, állítsa össze azon írók listáját, akiket a különbözõ szerzõktõl származó tankönyvek eltérõ válogatásai ellenére ismerni, ill. tanítani kellene az általános és középiskolákban. A szerzõk mellett Hargittay Emil felsorolásszerûen megadta az egyes életutak legfontosabb állomásait és az egyes szerzõk fõ munkáit is. Javasolta továbbá egyes írók, költõk munkássága mellett a hazai színjátszás, újságírás és a pest-budai irodalmi kávéházak külön térképeken való bemutatását. A térképeken szereplõ megfelelõ könyv- és versrészletek kiválasztásához két tanárnõ segítségét kértük. Fekete Judit középiskolai és Zuborné Sallay Márta általános iskolai vezetõ tanárok vállalták a feladatot. Az elsõ térképek átnézésekor viszont javasolták a tematika kiegészítését a többi mûvészet bemutatásával. Az írók, költõk életútjainak fõ állomásait, a fontos mûvek születési helyeit szemléltetõ térképek így kiegészültek a korra jellemzõ szobor, festmény, ötvösmû alkotásokkal. Például a felvilágosodás irodalma Magyaror- 26

ságkötés helye). Több jel az eseményt rögzíti (például börtönbüntetés, számûzetés, utazás-vándorlás, csatázás). A jel alapján az adott esemény beilleszthetõ az életútba, de annak oka, idõbeli terjedelme, jellege csak egyéb forrásból, esetleg a tanár magyarázatából tudható meg. Az atlaszban van egy kissé vitatható jel egyéb megírással. Ezzel a jellel néhány író esetében teljesen egyedi, csak egy adott író Petõfi utazásait és néhány versének születési helyét szemléltetõ térkép életére jellemzõ, mûködését jelentõsen szágon bemutatja a klasszicista stílusú Nemzeti Múzeum és a debreceni nagytemplom épületét, Ferenczy István egyik szobrát és Orlai Petrich Soma egyik festményét. Az irodalommal párhuzamosan ábrázolt kortárs mûvészetek közül a zeneés a filmmûvészet hiányzik az atlaszból. Egy késõbbi átdolgozás, bõvítés során ezeket a mûvészeteket is figyelembe kell majd venni. befolyásoló eseményt kívántak az atlasz szerkesztõi kifejezni. Például A barokk irodalom Magyarországon címû térképen Pázmány Péter életútjának állomásai között, Vágsellye, Kassa, Túróc, Bécs településeknél is szerepel ez a jel. Az elsõ kettõ településnél a katolikus megújulás szellemét terjesztõ tevékenységére, Túrócnál préposttá való kinevezésére, Bécsnél Bethlen Gábor erdélyi fejedelemmel kötött béketárgyalások elõkészítésére Az atlasz tartalma utal a jel. Ugyanezen a térképen Rákóczi Ferenc életútján Munkácsnál a császári ostromot, Az írások kialakulása és elterjedése, a mezopotámiai, görög mítoszok, a görög és római irodalom térképei között egy érdekes képekkel illusztrált családfarajz található. A családfa a görög istenek kapcsolatait szemlélteti római nevek feltüntetésével együtt. Az istenek három nemzedékének, egymásközti kapcsolatainak a bemutatása a gyermekek számára is érthetõvé, áttekinthetõvé, tanulhatóvá teszi ezt a bonyolult és nehéz témát. A Biblia Ószövetség, Újszövetség leírásait két térkép dolgozza fel. A következõ oldalakon a nemzetközi és magyar irodalom eseményeit állították párhuzamba a szerkesztõk (a középkor, a reneszánsz, a barokk, a felvilágosodás és a romantika irodalma Európában és Magyarországon). Az írók, költõk életének eseményeit színnel kitöltött körbe rajzolt kis ábrák szimbolizálják. 13 jel próbálja érzékeltetni az egyes életutak sokszínû, gyakran egyedi eseményeit. A jelek egy része teljesen egyértelmû (születés, halálozás, házas- Bécsnél az elsõ kuruc felkelés gyanúja alóli tisztázó látogatását, Breznánnál (Lengyelország) bécsújhelyi börtönbõl való szökése utáni szálláshelyét, Ónodnál az országgyûlést jelzi az egyéb jel. A példákból jól látható, hogy az egyéb jel jelentése csak más forrásokból oldható fel. Ezért tervezi a Cartographia Kft. atlaszmagyarázó megjelentetését a kiadványhoz. Az európai és magyar irodalmi korszakok párhuzamos térképoldalait több magyar irodalommal foglalkozó térkép követi. Petõfi, Arany, Jókai életútja után, a magyar színjátszás és újságírás zárja a tisztán magyar irodalomtörténeti oldalakat. Majd ismét az európai és a magyar irodalom párhuzamos tüköroldalakon elhelyezett térképei következnek. A XIX. század második felének magyar prózairodalmát szemléltetõ térkép érdekes színfoltja Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk címû regényének 27

budapesti színhelyeit ábrázoló melléktérkép. A pesti és budai irodalmi kávéházakat ábrázoló térkép a törzshelyek nevei mellett a törzsvendégek neveit is feltünteti. Meglepõ mennyi irodalmi kávéház volt Pesten a Nagykörút által határolt területen. Az európai magyar irodalmi korszak-párhuzamok a XX. századdal megszûnnek. Európa helyett a világirodalom lesz a cím, és Európa mellett megjelenik Amerika térképe is, az ott élõ írók (Faulkner, O'Neill, Steinbeck, Marquez stb.) életútjának jelölésével. József Attila és Radnóti Miklós, az újabb magyar irodalom, illetve a határon túli magyar irodalom térképei zárják az irodalomtörténetet. A határon túli magyar irodalom szereplõinek a kiválogatása különösen nehéz volt. Márai Sándor ezen a térképen szerepel, pedig alkotásainak zömét Magyarországon, kivándorlása elõtt alkotta. Faludy György itthon, külföldön, majd ismét itthon alkotott jelentõset, õ is a határon túli irodalmárok között szerepel. Ezzel a két névvel a választás nehézségeit azt hiszem elegendõ érzékeltetni. Két térkép segíti a magán és iskolai irodalmi túrákat szervezõket a hazai és a történelmi Magyarországon lévõ irodalmi emlékhelyek és múzeumok bemutatásával. Az atlasz egyik lektora, dr. Praznovszky Mihály, a Petõfi Irodalmi Múzeum fõigazgatója a teljes anyag átnézése után javasolta, hogy az atlasz belsõ borítóján helyezzünk el egy Budapest térképet, a városért rajongó írók, költõk könyv-, ill. versrészleteivel. Az ötlet nagyon tetszett, és felkértük a térképi anyag összeállítására. A nagyszerûen sikerült térkép címe egy Kosztolányi verssor: Ó, mint imádlak szeretlek csorbult szívem bálványa Pest. Hasonló idézetek mutatják íróink, költõink város által kiváltott érzéseit, Óbudától az Üllõi útig, a Svábhegytõl a józsefvárosi Ganz-gyárig. Mivel teljesen újszerû termékrõl volt szó, az atlaszt elõször próbanyomat formájában készítettük el. A próbanyomatot véleményezésre, ellenõrzésre több tanárnak megküldtük, és egyidejûleg benyújtottuk taneszközként való engedélyeztetésre is. A véleményezõk számos elírást, hibás adatot javítottak az atlaszban, de nagyon sok új szerzõ felvételére is tettek javaslatot. Az Oktatási Minisztérium által elõírt pótlásokat végrehajtottuk, bár tudtuk, hogy a túl sok író feltüntetése nehezen áttekinthetõvé, zsúfolttá teszi a térképeket. Kevesebb szerzõ egy-egy térképen viszont a terjedelem növelését és így az elõállítási ár növekedését eredményezte volna. Egy kis közjáték A magyar nép, a magyar történelem nagy tragédiája a trianoni területvesztés. Szinte minden nagy magyar költõ írt egy-egy szívszorongató verset errõl a tragédiájáról. A nemzeti sorscsapásról és az azt megörökítõ, a nemzet fájdalmát kifejezõ versekrõl 50 évig nem beszéltünk, nem beszélhettünk. Mai napig sem tananyag egyik trianoni jajkiáltás sem a közoktatásban. A két világháború között minden iskolában a tanítást Papp-Váry Elemérné (Sziklay Szeréna) Hiszekegy címû verse elsõ sorainak az elmondásával kellett kezdeni. Az iskolai oktatás hatására a Trianonról szóló versek közül, talán ha nem is ez a legmûvészibb, de ez vált a legismertebbé. Úgy gondoltam, nagynéném versét, visszaélve az igazgatói hatáskörömmel, beilleszthetjük a XX. századi magyar irodalom térképébe. A véleményezésre szétküldött próbanyomat atlasz hivatalos tankönyvvé nyilvánítást végzõ bírálói õszinte meglepetésünkre nem kifogásolták az életutat nem mutató, csak a versrészletet közlõ ábrázolást. A véleményezésre felkért tanárok és Fekete Judit szaklektor ellenezték a közlést. Érdekes módon mindössze két véleményezõ állította, hogy a vers esztétikai szempontból nem jelentõs, nincs irodalomtörténeti értéke. A többiek, mind a vers közlése nyomán várható politikai vihartól kívánták megóvni az atlaszt és kiadóját. A versrészletet az iskolai oktatásra szánt végsõ változatból elhagytuk. Korábbi meggyõzõdésem viszont tovább erõsödött, hogy többet, nyíltabban kellene beszélni a trianoni nemzet-tragédiáról, és végre el kellene felejteni a pártszemináriumokon tanított téziseket. Az atlasz jelentõsége A 2000-ben megjelent Irodalomtörténeti atlasz a világon az elsõ mû, amelyik az irodalmat, a kortárs mûvészetekkel együtt térképeken, rövid könyv- és versrészletekkel (idézetekkel) kísérve dolgozza fel. Térképészetileg és oktatás-módszertanilag is egyedülálló, úttörõ kiadvány. Oktatásmódszertani újszerûségét az adja, hogy több tárgy között teremt kapcsolatot, egységes egésszé formálva a térben és idõben távoli eseményeket. Újszerûségét, szép kivitelét az atlasz belsõ borítóján felsorolt 6 elsõ díj és egy elismerõ oklevél igazolja. Az atlasz a dunaszerdahelyi Lilium Aurum kiadó megrendelésére a szlovákiai magyar iskolákban is államilag engedélyezett taneszközzé vált. 28

Az atlasz megjelenését követõen több irodalomtanár kezdte hangsúlyozni, hogy a magyar irodalomtanítás túlzottan személytörténeti alapú. Nem az író pályáját, mûködését, hanem az írói mûveket, az esztétikai értékeket kellene tanítani. Az Irodalomtörténeti atlasz az új oktatási irányzat szempontjából is megfelelõ. A térképek alapján az életút fõ állomásai, tér- és idõbeli alakulása, a kor egyéb mûvészeti irányzataiba ágyazva jól elsajátítható. A térképen szereplõ részletek pedig átvezethetnek az irodalmi mûvek önálló értékeléséhez. Az evés közben jön meg az étvágy közmondás igazságát az atlasz megjelenése után kapott levelek igazolták. Az elismerõ levelek újabb szerzõk felvételét vagy az ábrázolt útvonal további részletezését javasolták. Petõfi térképével kapcsolatban, levélben kérte Somoskõújfalú, Aggtelek, Temesvár, hogy az õ településük is szerepeljen a térképen, mert náluk is járt a nagy költõ. Erdélyi levelek hiányolták Áprily Lajos parajdi, Misztótfalusi Kis Miklós misztótfalui, Ignácz Rózsa kovásznai emlékkiállításának a feltüntetését. Többen kérték Páskándi Géza, Reményik Sándor, Vass Albert életútjának a pótlását. A 2000. évi elsõ kiadás óta egyetlen névvel egészítettük ki az atlaszt. Kertész Imre nevével bõvült az újabb magyar irodalom szereplõinek köre a 2002. évi Nobel-díj átvétele után. A széleskörû elismertség jelzi: az irodalom és a többi mûvészeti ág korszakonkénti térképi feldolgozásával a Cartographia Kft. térképészetileg és oktatás-módszertanilag teljesen újszerû, egyedülálló kiadványt alkotott. The Atlas of Literary History, published in 2000, is a pioneering product that presents literary data with quotations from poetry and other literary works together with representative examples of contemporary art. Its didactic novelty is ensured by the connection between several school subjects (literature, art history, geography), unifying them into a single piece of work. This atlas of Cartographia Ltd. is believed to be a unique work of its kind on the global scene both from the aspects of cartography and education. IRODALOM 1. Barholomew, J. G.: Literary and Historical Atlas of Europe, America, Africa and Australasia. London, 1910, 1911, 1913. J. M. Dent 2. Bradbury, M. (ed.): The Atlas of Literature. London, 1996. Instituto Geografico de Agostini. 352. p. 21,5X29 28 cm 3. Hopkins, M. Buscher, M.: Language of the Land. The Library of Congress Book of Literary Maps. Washington, 1999. Library of Congress. 304. p. 26X25,5 cm 4. Irodalomtörténeti atlasz. Budapest, 2000. Cartographia Kft. 40. p. 5. Strachey, B.: Journey of Frodo: An Atlas of J. R. R. Tolkien's. The Lord of the Rings. New York, 1981. Ballantine Books 6. Tóth Károly: Magyar irodalomtörténeti térkép. Budapest, 1989. Kiadja a Fejér Megyei Pedagógiai Intézet. Készítette a Kartográfiai Vállalat. 68X69 cm Atlas of Literary History From idea to reality Á. Papp-Váry Summary The geographical representation of the activities of Hungarian writers within the historical Hungarian territories, divided by the later Trianon Peace Treaty, as well as of foreign literature, like Shakespeare' dramas, the Bible, or Hemingway's works to show where they happened, had raised the demand for a spatial visualization of the subject. It seemed a novel idea of cartography and pedagogy to show, on a series of maps within an atlas, the writers' main biographical events, their places of birth and death. 29