ÉRTESÍTŐ. magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság. Utasítások. 18. szám 127. évfolyam augusztus 10. TARTALOM

Átírás

1 18. szám 127. évfolyam augusztus 10. ÉRTESÍTŐ magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság Utasítások TARTALOM Oldal Oldal 38/2012. (VIII. 10. MÁV Ért. 18.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. szolgálati helyein alkalmazható rugalmas munkaidő-beosztás szabályairól c. 33/2012. (VII. 06. MÁV Ért. 15.) EVIG számú utasítás 1. számú módosításáról. 39/2012. (VIII. 10. MÁV Ért. 18.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Működési és Szervezeti Szabályzatáról, valamint a MÁV Zrt. Döntési és Hatásköri Listájáról szóló 53/2011. (XII. 30. MÁV Ért. 29.) EVIG számú utasítás 1. számú módosításáról. 40/2012. (VIII. 10. MÁV Ért. 18.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a hátrányos jogkövetkezmények és más munkajogi intézkedések alkalmazásának és a munkavállalói kártérítési felelősség érvényesítésének rendjéről /2012. (VIII.10. MÁV Ért.18.) GÁVIGH számú gazdasági általános vezérigazgató-helyettesi utasítás: a MÁV Zrt. Adószabályzata. 6/2012. (VIII.10. MÁV Ért.18.) GÁVIGH számú gazdasági általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a munkavállalók által megelőlegezett készpénzfizetési számlák elszámolásáról. 5/2012. (VIII.10. MÁV Ért.18.) IÁVIGH számú infrastruktúra általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a pályavasúti szolgáltatások elszámolásáról és az elszámoláshoz kapcsolódó forgalmi tevékenységekről (2011/2012. menetrendi év) szóló 9/2011. (XII. 23. MÁV Ért. 28.) IÁVIGH számú utasítás 1. számú módosításáról /2012. (VIII. 10. MÁV Ért. 18.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás az üzleti célú filmfelvételekkel kapcsolatos szolgáltatások engedélyezéséről és szabályozásáról. 881 Egyéb közlemény: Szolgálati megbízólevél érvénytelenítése 1013 Utasítások 38/2012. (VIII. 10. MÁV ÉRT. 18.) EVIG számú ELnök-VEzÉRIGAzGATóI UTAsíTÁs A MÁV zrt. szolgálati helyein ALkALMAzhATó RUGALMAs MUnkAIdőbEOszTÁs szabályairól c. 33/2012. (VII. 06. MÁV ÉRT. 15.) EVIG számú UTAsíTÁs 1. számú MódOsíTÁsÁRóL. 1. Az UTAsíTÁs célja Jelen utasítás a 33/2012. (VII.06. MÁV.Ért.15.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. szolgálati helyein alkalmazható rugalmas munkaidő-beosztás szabályairól szóló utasítás pontja a napi munkaidő, valamint a Kollektív Szerződésben augusztus 01-től érvényes általános teljes munkaidőre vonatkozó bekezdésének módosítása. 2. hatály És FELELőssÉG MEGhATÁROzÁsA 2.1. Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt. azon szolgálati helyeire és szervezeti egységeire, ahol a munkavállalók általános munkarendben kerülnek foglalkoztatásra és a munkaidő felhasználását a technológiai és a munkafolyamatok jellege alapján részben a munkavállaló, részben a munkáltató határozza meg.

2 850 A MÁV Zrt. Értesítője 18. szám Nem terjed ki az utasítás hatálya a kötetlen munkaidőbeosztás alapján foglalkoztatott munkavállalókra Az utasítás időbeli hatálya Ezen utasítás augusztus 01. napján lép hatályba Felelősség Jelen utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Humánerőforrás Igazgatóság Munkaerő-gazdálkodási szervezet vezetője, végrehajtásáért az egyes munkáltatói jogkörgyakorlók a felelősek. 3. Az UTAsíTÁs LEíRÁsA A 33/2012. (VII.06. MÁV Ért.15.) EVIG számú elnökvezérigazgatói utasítás , valamint a pontjai az alábbiak szerint módosulnak: napi eszmei munkaidő: Időtartama: Hétfőtől-péntekig: ig, amely 20 perc munkaközi szünetet nem a munkaidő részeként tartalmaz A Kollektív Szerződésben augusztus 01-től érvényes általános teljes napi munkaidő 8 óra (Mt.92. (1) és a 205. (1). c)alapulvételével a havi munkaidőkeretben havonta teljesítendő munkaidő: 20 munkanapos hónapban 160 óra 21 munkanapos hónapban 168 óra 22 munkanapos hónapban 176 óra 23 munkanapos hónapban 184 óra 4. hivatkozások, MódOsíTÁsOk, hatá- LyOn kívül helyezések Ezen utasítás hatálybalépésével egyidejűleg a 33/2012. (VII.06. MÁV Ért.15.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás jelen utasítás 3. pontjában meghatározottak szerint módosul. 5. hatályba LÉpTETÉs Az utasítás augusztus 01. napján lép hatályba. Dávid Ilona s.k. elnök-vezérigazgató MódOsíTÁsOkkAL EGysÉGEs szerkezetbe FOGLALT szöveg 1. Az UTAsíTÁs célja A MÁV Zrt szolgálati helyein alkalmazható általános munkarendben, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók rugalmas munkaidő-beosztásának egységes szabályozása. 2. hatály És FELELőssÉG MEGhATÁROzÁsA 2.1. Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt. azon szolgálati helyeire és szervezeti egységeire, ahol a munkavállalók általános munkarendben kerülnek foglalkoztatásra és a munkaidő felhasználását a technológiai és a munkafolyamatok jellege alapján részben a munkavállaló, részben a munkáltató határozza meg. Nem terjed ki az utasítás hatálya a kötetlen munkaidőbeosztás alapján foglalkoztatott munkavállalókra Felelősség Jelen utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Humánerőforrás Igazgatóság Munkaerő-gazdálkodási szervezet vezetője, végrehajtásáért az egyes munkáltatói jogkörgyakorlók a felelősek. 3. FOGALMAk MEGhATÁROzÁsA 3.1. Rugalmas az az egyenlőtlen munkaidő-beosztás, amikor a munkavállaló a törzsidőn felül a napi munkaidő fennmaradó részét (peremidő) a munka ellátása által megengedett mértékben, naponta eltérően oszthatja be a havi munkaidőkeretben meghatározott havi kötelező munkaidő figyelembevételével. A rugalmas munkaidőbeosztás a Kollektív Szerződésben adott évre meghatározott általános teljes napi munkaidő figyelembevételével képzett havi munkaidő-kereten alapul A napi eszmei munkaidő az az elvi munkaidőtartam, amely a ténylegesen ledolgozott napi munkaidő megállapításához, az eltérések számításához, valamint a munkából távoltöltött idők (szabadság, betegség, igazolt távollét, kiküldetés, - munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás - stb.) elszámolásának alapjául szolgál Törzsidő az az időtartam, amely alatt minden munkavállalónak a munkahelyén kell munkát végezni, tartama alatt a munkavállaló csak hivatalos ügyben lehet távol. Magánügyben történő távollét a törzsidő alatt csak a szervezeti egység vezetőjének engedélyével le-

3 18. szám A MÁV Zrt. Értesítője 851 hetséges, és amelyet az üzemidőn belül minden esetben a hónap utolsó munkanapjáig le kell dolgozni Peremidő az a napi munkaidőkeret, amelyen belül a munkaidőt a munkavállaló határozhatja meg a feladatokhoz igazodóan úgy, hogy havonta a hónap végén legfeljebb (+) 20 óra, illetve (-) 6 óra eltérés keletkezhet a pontban meghatározott munkaidőhöz képest Az üzemidő a peremidő kezdő és végpontja közé eső időtartam, amely egyben a napi maximális munkaidőt jelenti. 4. Az UTAsíTÁs LEíRÁsA 4.1. Időmeghatározások A MÁV Zrt területén a rugalmas munkaidő-beosztást a következő időpontok, időtartamok figyelembevételével lehet alkalmazni napi eszmei munkaidő: Időtartama: Hétfőtől-péntekig ig, amely 20 perc munkaközi szünetet nem a munkaidő részeként tartalmaz Törzsidő Időtartama: Hétfőtől-péntekig ig peremidő Időtartama: Hétfőtől-péntekig és ig üzemidő Időtartama A Kollektív Szerződésben augusztus 01-től érvényes általános teljes napi munkaidő 8 óra (Mt.92. (1) és a 205. (1). c)alapulvételével a havi munkaidőkeretben havonta teljesítendő munkaidő: 20 munkanapos hónapban 160 óra 21 munkanapos hónapban 168 óra 22 munkanapos hónapban 176 óra 23 munkanapos hónapban 184 óra A fentiekben meghatározott havi munkaidőt (kötelező órát) meghaladóan, a munkavállaló döntése alapján legfeljebb 20 (húsz) óra többletidő vihető át a tárgyhónapról a következő hónapra. A 20 (húsz) órát meghaladó többletidőt a hónap végén törölni kell. A munkáltatói jogkörgyakorló által írásban elrendelt rendkívüli munkavégzésből eredő többletidő (túlóraként elszámolt idő, amely kifizetésre kerül), szintén törlendő. Tárgyhó végén mínusz óra esetén a 6 (hat) órát meghaladó időmennyiségnek megfelelő mértékben az időadatközlő az érintett munkavállalónál igazolatlan távol egésznap vagy igazolatlan távol törtnap kódokra történő rögzítést továbbít az időadat-rögzítő részére. Ezzel párhuzamosan a 6 (hat) órát meghaladó mínusz órát az időrögzítő táblázatból törölni kell. A hó végi többletidő (maximum 20 óra), illetve a mínusz óra (maximum -6 óra) a következő hónapra átvitelre kerül és nyitó értékként szerepel. A munkavállaló a tárgyhavi többletidő (maximum 20 óra) következő hónapra átvitt mértékéig a tárgyhót követő hónapban a peremidőben történő munkavégzését csökkentheti (csúsztat) míg a tárgyhavi mínusz (maximum -6 óra) következő hónapra átvitt mértékéig a tárgyhót követő hónapban a munkaidejét növelni köteles. Egész napos távollét (csúsztatás) csak a munkáltatói jogkörgyakorló előzetes jóváhagyásával alkalmazható. Téves időadat (pl. rögzítési, kezelési hiba) esetén a munkavállaló kezdeményezésére, indoklást vagy igazolást követően a helytelen érték csak a munkáltatói jogkörgyakorló jóváhagyásával módosítható A rugalmas munkaidő beosztás szabályai Rugalmas munkaidő-beosztás esetén a munkaidő felhasználása beléptető rendszer által, vagy rugalmas munkaidő kezelésére alkalmas műszaki berendezés felhasználásával rögzített (kezelt), vagy más módon (manuális nyilvántartással, excel - táblában) történő jelenléti idő rögzítésével történik, melynek alapbizonylata a jelentkezési- és az eltávozási könyv. Részletszabályokat a 4.3. pont tartalmazza Rugalmas munkaidő-beosztás beléptető, vagy rugalmas munkaidő kezelésére alkalmas műszaki berendezés működtetésével A rugalmas munkaidő-beosztás alkalmazásához adatot szolgáltató beléptető rendszer, vagy más, a munkavállalók munkaidő kezdésének, befejezésének és távolléteinek rögzítésére szolgáló informatikai rendszer rendelkezésre állása esetén a műszaki berendezéseket a

4 852 A MÁV Zrt. Értesítője 18. szám kezelési szabályzatnak megfelelően kell működtetni. Ezen felül csak az eltávozási könyv vezetése szükséges. A rendszer előírt időközönként vagy külön kérésre információt szolgáltat a munkáltatói jogkörgyakorló és a munkavállaló részére az általa rögzített adatokról és a munkavállalók napi, illetve időszaki göngyölt munkaidő többletéről, illetve hiányáról. A munkáltatói jogkör gyakorló a távolléti jogcímeket az eltávozási könyv adatai alapján ellenőrzi, a göngyölt időadatokat figyelemmel kíséri Rugalmas munkaidő-beosztás beléptető, vagy rugalmas munkaidő kezelésére alkalmas műszaki berendezés alkalmazása nélkül Amennyiben a munkavállalók munkaidő kezdésének, befejezésének és távolléteinek rögzítésére műszaki berendezés nem áll rendelkezésre (vagy nem működik) ezen információkat manuális módon kell nyilvántartani. Az alapadatok rögzítésére a jelentkezési könyv és az eltávozási könyv szolgál. Ezen felül a munkáltatói jogkör gyakorlónak manuális nyilvántartással (excel táblában) gondoskodnia kell a napi, illetve göngyölt munkaidő többlet vagy hiány megállapításáról és a munkavállalók erről történő tájékoztatásáról is. A napi munkaidő-hiányt vagy többletet a munkavállalók napi első érkezési és utolsó távozási időpontjai, valamint az eltávozási könyvben rögzített távollétek (magán célú eltávozás, illetve a meglévő többlet időt csökkentő csúsztatás ) adatai alapján a munkaközi szünet figyelembe vételével - kell kiszámítani A feladatok sürgős elvégzése céljából indokolt esetben a jogkörgyakorló esetenként kötelezheti a munkavállalót az eszmei munkaidő teljes ledolgozására, annak érdekében, hogy a kapcsolattartás lehetősége a MÁV Zrt. ügyfeleivel, az információ zavartalan áramlását a MÁV Zrt. különböző szervezetei között, az intézkedésre jogosult munkavállaló folyamatos jelenléte szakterületen ként maradéktalanul biztosítva legyen, valamint a nyitvatartási időt biztosítani tudják. E követelmények megtartásáért a munkáltatói jogkör gyakorlói felelősek A rugalmas munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalók esetében rendkívüli munkavégzésnek minősül a munkáltató külön írásbeli utasítása alapján elrendelt, vagy elrendelés hiányában utólagosan írásban rendkívüli munkavégzésként elismert, c.) a pihenőnapon és munkaszüneti napon, valamint d.) a készenlét és az ügyelet alatt végzett munka Belföldi kiküldetés esetén az utazási idő elszámolás szempontjából az eszmei munkaidőt kell irányadónak tekinteni A rugalmas munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalók esetében késésnek minősül, ha a munkavállaló a törzsidő, valamint előzetes elrendelés esetén az eszmei munkaidő kezdetére nem érkezik meg munkahelyére, és távolmaradását hivatalosan igazolni nem tudja A rugalmas munkaidő-beosztás szabályait vétkesen megszegő munkavállalót a munkáltatói jogkör gyakorlója a.) első esetben írásbeli figyelmeztetésben részesítheti, b.) második esetben legfeljebb 6 hónapi időtartamra, c.) további esetben pedig legfeljebb egy évre kizárhatja a rugalmas munkaidő alkalmazásának lehetőségéből. A rugalmas munkaidő-beosztásból történő kizárás esetén a munkavállaló foglalkoztatása az eszmei munkaidő szerint történik A munkáltatói jogkörgyakorló a pontban alkalmazott intézkedése mellett a hónap végén a mínusz 6 órát meghaladó időtartamból adódó igazolatlan távolléttel rendelkező munkavállalóval szemben jogosult hátrányos jogkövetkezmény kiszabására irányuló eljárást indítani A munkaidő regisztrálására is alkalmas szervezeti egységenként vezetendő nyilvántartások: Jelentkezési könyv A jelentkezési könyv alapbizonylatként szolgál, amelybe manuális nyilvántartás esetén a munkahelyre történő beérkezés és az onnan történő aznapi utolsó eltávozás időpontját kell bejegyezni, valamint az engedélyezett szabadság, továbbá betegszabadság és betegállomány miatt távol öltött időket Eltávozási könyv Az eltávozási könyv a hivatalos eltávozások, kiküldetések, a jogszabályban biztosított igazolt távollétek, valamint a törzsidőben és azon kívüli időszakban történő magáneltávozások okának, időpontjának és engedélyének rögzítésére szolgál. Itt kell rögzíteni a keletkezett (+) órák csúsztatását is. a.) a napi peremidőn kívüli idő alatt, b.) a havi kötelező munkaidőn (4.1.5) felül,

5 18. szám A MÁV Zrt. Értesítője Időrögzítő táblázatok Manuális számolás vagy Excel-táblázat használata esetén a munkáltató és a munkavállaló tájékoztatására szolgáló, a munkavállalók napi ténylegesen ledolgozott munkaidejét és a napi, valamint a göngyölt +,- óráit tartalmazó kimutatás. Kitöltését, kezelését a munkáltatói jogkör gyakorló által kijelölt munkavállaló a jelentkezési- és eltávozási könyvek bejegyzései alapján végzi, melyet a jogkör gyakorlók heti rendszerességgel kiértékelnek és a helyben szokásos módon a munkavállalók tudomására hoznak. Az így elkészült listákat a szervezeti egységek havonta gyűjtik és 3 évig megőrzik. 5. hivatkozások, MódOsíTÁsOk, hatá- LyOn kívül helyezések Jelen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a MÁV Zrt. szolgálati helyein alkalmazandó rugalmas munkaidő-beosztás szabályairól szóló 17/2010. (III.26. MÁV Ért. 10.). EVIG sz. utasítás. 6. hatályba LÉpTETÉs Az utasítás 2012.július 01.-jét követően a MÁV Értesítőben történő közzététele napjától 2012.december 31.- ig hatályos. 7. MELLÉkLETEk JEGyzÉkE 1. számú melléklet Jelenléti könyv minta ( ) 2. számú melléklet Eltávozási könyv minta ( ) Dávid Ilona s.k. elnök-vezérigazgató

6 854 A MÁV Zrt. Értesítője 18. szám 1. sz. melléklet

7 18. szám A MÁV Zrt. Értesítője sz. melléklet

8 856 A MÁV Zrt. Értesítője 18. szám 39/2012. (VIII. 10. MÁV ÉRT. 18.) EVIG számú ELnök-VEzÉRIGAzGATóI UTAsíTÁs A MÁV zrt. MűködÉsI És szervezeti szabályzatáról, VALAMInT A MÁV zrt. döntési És hatásköri LIsTÁJÁRóL szóló 53/2011. (XII. 30. MÁV ÉRT. 29.) EVIG számú UTAsíTÁs 1. számú MódOsíTÁsÁRóL. A MÁV Zrt. Igazgatóságának határozata értelmében az 53/2011. (XII. 30. MÁV Ért. 29.) EVIG számú a MÁV Zrt. Működési és Szervezeti Szabályzatáról, valamint a MÁV Zrt. Döntési és Hatásköri Listájáról szóló elnökvezérigazgatói utasításban közzétett MSZSZ I. és II. kötet, valamint Döntési és Hatásköri Lista változatlansága mellett a MÁV Zrt. új Szakmai alkalmassági függelékét közzé teszem. Az utasítás hatályba lépésével egyidejűleg az 53/2011. (XII.30. MÁV Ért. 29.) számú elnök-vezérigazgatói utasításban kiadott Szakmai alkalmassági függelék hatályát veszti. A Szakmai alkalmassági függelék letölthető formátumban elérhető az alábbi címen: Jelen utasítás rendelkezéseit július 31. napjától kell alkalmazni. Dávid Ilona s.k. elnök-vezérigazgató

9 18. szám A MÁV Zrt. Értesítője 857

10 858 A MÁV Zrt. Értesítője 18. szám

11 18. szám A MÁV Zrt. Értesítője 859

12 860 A MÁV Zrt. Értesítője 18. szám

13 18. szám A MÁV Zrt. Értesítője /2012. (VIII. 10. MÁV Ért. 18.) EVIG számú Elnök-VEzÉrIGazGatóI utasítás a hátrányos jogkövetkezmények És MÁs MunkajoGI IntÉzkEdÉsEk alkalmazásának És a MunkaVÁllalóI kártérítési felelősség ÉrVÉnyEsítÉsÉnEk rendjéről. 1. az utasítás CÉlja Az új Munka Törvénykönyv hatályba lépésével szükségessé vált egy, a megváltozott munkajogi szabályozásnak megfelelő, egységes, de ugyanakkor egyszerűsített eljárási rend kialakítása a munkavállaló vétkes kötelezettségszegésért (A évi I. törvény [Munka Törvénykönyve: Mt.] 56. ) megállapított hátrányos jogkövetkezmények, valamint más munkajogi szankciók alkalmazása, továbbá a munkavállalói kártérítési felelősség érvényesítése (Mt ) tárgyában. 2. hatály- És felelősség MEGhatÁrozÁsa 2.1. az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi, a Kollektív Szerződés (a továbbiakban: KSz) hatálya alá tartozó munkavállalójára az utasítás kidolgozásáért felelős A MÁV Zrt. Humánerőforrás Igazgatója az utasításban foglaltak betartásáért felelős Valamennyi munkáltatói jogkörgyakorló. 3. fogalmak MEGhatÁrozÁsa 3.1. hátrányos jogkövetkezmény A hátrányos jogkövetkezmény a munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére kollektív szerződés alapján a kötelezettségszegés súlyával arányosan megállapított joghátrány. Hátrányos jogkövetkezményként csak olyan, a munkaviszonnyal összefüggő, annak feltételeit határozott időre módosító hátrány állapítható meg, amely a munkavállaló személyhez fűződő jogait és emberi méltóságát nem sérti a hátrányos jogkövetkezmények fajtái A hátrányos jogkövetkezményeket a KSz 67. -a állapítja meg. Ennek megfelelően a munkaviszonyából eredő kötelezettségeit vétkesen megszegő munkavállalóval szemben az elkövetett cselekmény súlyára és a fokozatosság elvére tekintettel megállapítható hátrányos jogkövetkezmények a következők: a) szolgálati megrovás, b) munkabért érintő vagyoni hátrány, c) más munkakörbe történő ideiglenes áthelyezés, d) más munkavégzési helyre történő ideiglenes áthelyezés, e) más munkakörbe és más munkavégzési helyre történő ideiglenes áthelyezés a hátrányos jogkövetkezmények alkalmazása A hátrányos jogkövetkezmény ide nem értve a szolgálati megrovást alkalmazása ideiglenes jelleggel eredményez a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatási feltételeket a munkavállaló hátrányára. Ennek megfelelően a joghátrány alkalmazásának időtartamát a KSz 67. -a szerint, az elkövetett szolgálati vétséggel arányosan kell megállapítani, legalább egy, de legfeljebb öt hónap időtartamra. Az egyes hátrányos jogkövetkezmények további alkalmazási feltételeit a KSz tartalmazza a kártérítés A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Nem kell megtéríteni azonban azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. A kártérítés érvényesíthető mértékét, az érvényesítés módjait az Mt a valamint az Mt (1) (2) bekezdései, továbbá a KSz 68. -a állapítja meg. 4. az utasítás leírása 4.1. az elkövetett vétkes kötelezettségszegés jogkövetkezményei ( pont), illetve a kártérítés (4.1.5.) A munkavállaló vétkes kötelezettségszegése, illetve károkozása esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult dönteni az Mt., illetve a KSz vonatkozó szakaszaiban biztosított lehetőségek alkalmazásáról.

14 862 A MÁV Zrt. Értesítője 18. szám A munkáltató szabadon mérlegeli az elkövetett vétkes kötelezettségszegést és annak körülményeit, majd ennek megfelelően az alábbi munkajogi szankciók alkalmazásáról dönthet írásbeli figyelmeztetés (jogorvoslati záradék nélkül) Ezen írásbeli figyelmeztetés a munkáltató utasítási jogköréből kifolyóan tartalmazza a munkáltató munkavállaló magatartásával kapcsolatos megállapításainak, valamint a munkavállaló munkavégzésével szembeni kifogásainak lényegét, valamint a munkáltató által a jövőben elvárt magatartás leírását. Az írásbeli figyelmeztetés ezen típusa azonban arra vonatkozóan nem tartalmaz figyelemfelhívást, hogy ezt a jövőben újabb kötelezettségszegés esetén a munkáltató a munkavállaló terhére kívánná figyelembe venni, ezért jogorvoslati záradékot sem tartalmaz írásbeli figyelmeztetés (jogorvoslati záradékkal) Ezen írásbeli figyelmeztetés a pontban már ismertetett tartalmi elemeken (tényállás, a megsértett szabályok, az elvárt magatartás közlése) túlmenően arra vonatkozóan is tartalmaz figyelemfelhívást, hogy ezt a jövőben újabb kötelezettségszegés esetén a munkáltató a munkavállaló terhére figyelembe kívánja venni, így kötelező eleme a jogorvoslati záradék is hátrányos jogkövetkezmény Az a munkaviszonyból származó kötelezettségét vétkesen megszegő munkavállalóval szemben alkalmazható joghátrány, amelynek kiszabására az Mt a, illetve a KSz 67. -a alapján, jelen utasítás keretei között kerülhet sor a munkaviszony megszüntetése Abban az esetben, ha a munkavállaló vétkes kötelezettségszegése az előző pontokban felsorolt eszközökön (szankciókon) túlmutató munkáltatói értékelést kíván, akkor erre hivatkozással a munkaviszony megszüntethető akár felmondással [Mt. 64. (1) bekezdés b) pontja], akár azonnali hatályú felmondással [Mt. 64. (1) bekezdés c) pontja], amennyiben a munkaviszonymegszüntetés egyéb jogszabályi feltételei maradéktalanul fennállnak a munkáltatói kárigény érvényesítése A munkavállalót terhelő kártérítést az általános munkajogi elévülési időn belül a bíróság előtt lehet érvényesíteni [Mt (1) bekezdés], azonban a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) háromszorosát meg nem haladó összegű munkáltatói kárigényt a munkáltató ezen időtartamon belül írásban fizetési felszólítás útján is jogosult érvényesíteni. [Mt (2) bekezdés] 4.2. a jogkövetkezmények megállapításában részt vevő személyek a munkáltatói jogkör gyakorlója A jelen utasításban szabályozott munkajogi szankciók alkalmazása, valamint a munkáltatói kárigény érvényesítése a munkáltató hatáskörébe tartozik. A munkáltatói jogkört az gyakorolja, aki a munkavállaló vonatkozásában az ezt szabályozó Alapítói Határozat szerint erre jogosult, illetve köteles a vizsgálóbiztos A munkáltatói jogkör gyakorlója a tényállás megállapítása céljából, az egységes eljárási rend biztosítása érdekében lehetőség szerint a Humán Támogatás és Működéskoordináció létszámába tartozó vizsgálóbiztos közreműködésével jár el. A vizsgálóbiztos személyéről az érintett munkavállalót tájékoztatni kell. A vizsgálóbiztosi tevékenységet ellátó munkavállalók a hozzájuk rendelt működési területen általános felhatalmazással látják el. A Humánerőforrás Igazgatóság vezetője valamennyi munkáltatói jogkörgyakorlót írásban tájékoztatja a vizsgálóbiztosok illetékességi területéről és elérhetőségeikről. A Humán Támogatás és Működéskoordináció vezetője indokolt esetben azonban jogosult vizsgálóbiztost a saját működési területén kívüli tevékenység ellátásával is megbízni. A vizsgálóbiztos a vizsgálat során foganatosított meghallgatásokról és a vizsgálat egyéb megállapításairól a munkáltatói jogkör gyakorlója részére vizsgálóbiztosi jelentést készít Elévülés A hátrányos jogkövetkezmény megállapítására a vétkes kötelezettségszegésnek a munkáltatói jogkörgyakorló tudomásszerzésétől számított 15 napon belül van lehetőség, ezen időtartamon belül kell a határozatot meghozni, továbbá azt a munkavállaló részére kézbesíteni. Nem lehet a munkavállalóval szemben hátrányos jogkövetkezményt tartalmazó határozatot hozni, ha a vétkes kötelezettségszegés elkövetése óta egy év már eltelt, bűncselekmény elkövetése esetén pedig a büntethetőség elévülése beállt.

15 18. szám A MÁV Zrt. Értesítője az írásbeli figyelmeztetés (4.1.1 és pont) alkalmazása A munkáltatói jogkör gyakorlója bármikor jogosult írásban kifejezni a munkavállaló magatartásával kapcsolatos megállapításait és a munkavégzésével kapcsolatos kifogásait, megjelölve a munkáltató által a jövőben elvárt magatartás leírását. Amennyiben az írásbeli figyelmeztetés kiadását megelőzően bármely okból szükséges a tényállás tisztázása, akkor ennek érdekében a munkáltatói jogkörgyakorló vizsgálóbiztos közreműködését igényelheti a hátrányos jogkövetkezmények alkalmazásának menete a munkáltatói jogkörgyakorló tudomásszerzésének megállapítása A hátrányos jogkövetkezmények alkalmazására abban az esetben kerülhet sor, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója egyértelműen és konkrétan tudomást szerzett az érintett munkavállaló vétkes kötelezettségszegéséről. A munkáltatói jogkörgyakorló felelősségi körébe tartozik annak kétséget kizáró bizonyítása, hogy a vétkes kötelezettségszegésről mikor szerzett tudomást. A munkáltatói jogkör gyakorlója két alapvető módon szerezhet tudomást a munkavállaló által elkövetett vétkes kötelezettségszegésről: saját munkáltatási, ellenőrzési tevékenységének keretében személyes észlelése útján, illetve más személytől vagy szervezettől kapott információ (ellenőrzés, bejelentés stb.) alapján. A fentiek alapján a munkáltatói jogkörgyakorló tudomásszerzésének időpontjául azt a napot kell figyelembe venni, amelyiken a kötelezettségszegést személyesen észlelte vagy arra vonatkozóan mástól kimutathatóan hitelt érdemlő információ birtokába jutott. Ebben az esetben figyelemmel a rendelkezésre álló 15 napos határidőre is a munkáltatói jogkörgyakorló köteles intézkedni a döntésének előkészítésére, a pontban foglaltak szerint. Amennyiben azonban a munkáltatói jogkörgyakorló tudomásszerzése az észlelt vagy megkapott információk alapján nem következett be, az irányadó tényállás megállapítása illetve a körülmények tisztázása érdekében a munkáltatói jogkör gyakorló köteles tényfeltáró vizsgálatot elrendelni a tényfeltáró vizsgálat A tényfeltáró vizsgálat keretében a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye alapján lehetőség szerint a legrövidebb időtartam alatt bizonyítási eljárást kell lefolytatni minden olyan lényeges körülmény tisztázása céljából, amelyek a felmerült kötelezettségszegéssel kapcsolatos munkáltatói tudomásszerzés vonatkozásában jelentőséggel bírhatnak. Ebben az esetben is figyelemmel kell lenni arra, hogy az okot adó körülmény bekövetkezésétől számított egy éves (bűncselekmény elkövetése esetén büntethetőség elévülése által meghatározott) határidőn túl hátrányos jogkövetkezmény kiszabására nincs lehetőség, függetlenül a munkáltatói jogkörgyakorló tudomásszerzésének időpontjától. A tényfeltáró vizsgálatot lehetőség szerint vizsgálóbiztos bevonásával kell lefolytatni. Azokat a munkavállalókat, akik kötelezettségszegés elkövetésében érintettek lehetnek, illetve a rendelkezésre álló előzetes információk alapján az elkövetett kötelezettségszegésre nézve egyébként lényeges információkkal rendelkezhetnek (tanú, szakértő), a tényfeltáró vizsgálat során meg kell hallgatni. A tényfeltáró vizsgálat során történő meghallgatásról a meghallgatni kívánt munkavállalót előzetesen írásban értesíteni kell (lehetséges érintett esetében: 1. sz. melléklet, a vétkes kötelezettségszegésre nézve egyébként információval rendelkező személy esetében 2. sz. melléklet). Az írásbeli értesítésnek tartalmaznia kell: a meghallgatás tárgyát, helyszínét és időpontját, amelyet a KSz vonatkozó szabályainak [ pont] betartásával kell meghatározni, azt, hogy milyen minőségben (a kötelezettségszegés elkövetésében lehetséges érintettként vagy egyébként a más munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés tárgyában tanúként, szakértőként) kerül sor a meghallgatásra, azt, hogy a meghallgatás során a meghallgatott munkavállaló jogosult képviselőt meghatalmazni [KSz pont], arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a meghallgatott munkavállaló nem köteles magára nézve terhelő nyilatkozatot tenni. A meghallgatásról jegyzőkönyvet (3. sz. melléklet) kell felvenni, amelynek egy példányát annak aláírását követően a meghallgatott munkavállaló részére át kell adni. A tényfeltáró vizsgálat eredményéről és a megállapított tényállásról az eljáró vizsgálóbiztos írásbeli jelentés

16 864 A MÁV Zrt. Értesítője 18. szám (4. sz. melléklet) elkészítésével tájékoztatja a munkáltatói jogkörgyakorlót. Amennyiben a tényfeltáró vizsgálatot lezáró jelentés ismeretében a munkáltatói jogkörgyakorló tudomásszerzése az elkövetett kötelezettségszegés vonatkozásában bekövetkezett figyelemmel a rendelkezésre álló 15 napos határidőre is a munkáltatói jogkörgyakorló köteles intézkedni a döntésének előkészítésére, a pontban foglaltak szerint. Ellenkező esetben a tényfeltáró vizsgálatot a vitatott körülmények tisztázásáig folytatni kell. Az Mt. 55. (2) bekezdése szerint a munkáltató amennyiben ez a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt indokolt jogosult a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb harminc napos időtartamra a munkavállalót a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól mentesíteni. A munkavégzés alóli mentesítés időtartamára a munkavállalót az Mt (3) bekezdésének b) pontja alapján a távolléti díja illeti meg a döntés előkészítése Amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója minden kétséget kizáróan tudomást szerzett az érintett munkavállaló vétkes kötelezettségszegéséről, akkor szükség szerint intézkedik a döntése megalapozottságának biztosítása érdekében. Ennek során, amennyiben korábban nem került sor a vétkes kötelezettségszegés elkövetésében érintett munkavállaló lehetséges érintettkénti személyes meghallgatására, a munkáltatói jogkörgyakorló lehetőség szerint vizsgálóbiztos útján intézkedik az elkövetésben érintett munkavállaló meghallgatására. A meghallgatásról a vétkes kötelezettségszegés elkövetésében érintett munkavállalót előzetesen értesíteni kell (5. sz. melléklet), amelynek vonatkozásában megfelelően alkalmazni kell a tényfeltáró vizsgálat esetében az értesítésre meghatározott szabályokat. Az értesítésnek tartalmaznia kell arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy amennyiben a meghallgatásra a munkáltatói jogkörgyakorló tudomásszerzésétől számított 15 napon belül bármely okból nem kerül sor, akkor a munkáltatói jogkörgyakorló meghallgatás nélkül is határozhat a hátrányos jogkövetkezmény alkalmazásáról. Az értesítésre és a meghallgatásra egyebekben a pont szerint kerül sor, azonban a rendelkezésre álló 15 napos határidőre figyelemmel, a munkavállaló értesítése szükség esetén más módon is történhet. A meghallgatásról felvett jegyzőkönyvnek (6. sz. melléklet) tartalmaznia kell, hogy: a vétkes kötelezettségszegés elkövetésében érintettként kerül sor a munkavállaló meghallgatására, az érintett munkavállalót miben hibáztatják, a meghallgatott munkavállaló nem köteles magára nézve terhelő nyilatkozatot tenni, a meghallgatott munkavállaló kívánt e képviselőt igénybe venni, a meghallgatott munkavállaló milyen tartalmú nyilatkozatot tett a terhére rótt kötelezettségszegés vonatkozásában, Más munkajogi szankciók alkalmazása A munkáltatói jogkörgyakorló a rendelkezésre álló információk alapján dönthet a vétkes kötelezettségszegésben érintett munkavállalóval szembeni súlyosabb munkajogi szankció alkalmazásáról (a munkaviszony megszüntetése azonnali hatályú felmondással, illetve hátrányos jogkövetkezmény megállapítása), amennyiben kétséget kizáróan meggyőződött arról, hogy a tudomására jutott kötelezettségszegést az általa elmarasztalni kívánt munkavállaló követte el. A munkáltatói jogkörgyakorlónak a tudomásszerzését követően 15 napon belül intézkedni kell, amennyiben a kötelezettségszegés súlya miatt azonnali hatályú felmondással [Mt. 78. (1) bek.] kíván élni vagy hátrányos jogkövetkezményt [Mt. 56., KSz. 67. ] kíván alkalmazni a munkavállalóval szemben. Mindkét esetben figyelemmel kell lenni azonban az elkövetéstől számítandó egy éves (bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig tartó) objektív határidőre [Mt. 78. (2) bekezdése] is. A munkáltatói jogkörgyakorló ezen kívül az elkövetett vétség enyhébb súlyára tekintettel alkalmazhat írásbeli figyelmeztetést, illetve az egyéb jogszabályi feltételek fennállása esetén dönthet a munkaviszonynak felmondással [Mt. 64. (1) bekezdés b) pontja] történő megszüntetéséről is. Ezen munkáltatói döntések meghozatalának törvényi határideje nincs, azonban törekedni kell a tudomásszerzést követő mielőbbi még a kötelezettségszegéshez közvetlenül kötődő időpontban történő munkáltatói döntésre, figyelemmel a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére is. Az azonnali hatályú felmondás, valamint az írásbeli figyelmeztetés esetében a jogszerűség és megalapozottság érdekében a munkáltatói jogkörgyakorló lehetőség szerint a vizsgálóbiztos bevonásával készíti elő a döntését.

17 18. szám A MÁV Zrt. Értesítője a hátrányos jogkövetkezmény alkalmazását kizáró körülmények Nem lehet hátrányos jogkövetkezményt alkalmazni, ha nem állapítható meg kétséget kizáróan, hogy az érintett munkavállaló követette el a vétkes kötelezettségszegést, bekövetkezett az elévülés, akár az objektív (1 év), akár a szubjektív (15 nap) határidő tekintetében, a munkavállaló ugyanezen vétségét munkajogi úton már elbírálták, ide nem értve a munkáltatói intézkedés és a kártérítésre kötelezés esetleges elkülönülő alkalmazását, a munkavállaló munkaviszonya időközben megszűnt, vagy megszüntették a hátrányos jogkövetkezmény megállapítása A hátrányos jogkövetkezményt a munkáltatói jogkör gyakorlója az összes körülmény így különösen az okozott kár, az előidézett veszély, a cselekmény tárgyi súlya, a vétkes kötelezettségszegés elkövetésében érintett munkavállaló korábbi munkavégzése és szociális körülményei figyelembevételével, szabad mérlegelés alapján, úgy állapítja meg, hogy annak az alkalmazott joghátrány mellett egyéni és általános visszatartó hatása is legyen. A munkáltatói jogkör gyakorlója a hátrányos jogkövetkezményt indokolt írásbeli határozat (7. sz. melléklet) formájában állapítja meg. A rendelkező rész a szolgálati vétség minősítését, a kiszabott joghátrányt, annak mértékét és az alkalmazási időtartamát, továbbá a munkakört, a munkavégzési helyet, az alapbért érintő változással járó hátrányos jogkövetkezmény esetén ezen megváltoztatott körülményekre is kiterjedően tartalmazza. A határozatnak ki kell terjednie a kereset benyújtásának a határozat közlésétől számított 30 napos [Mt (1) bekezdés c) pontja] határidejére, valamint arra, hogy a kereset benyújtásának a határozat végrehajtásra nézve halasztó hatálya van. [Mt (5) bekezdés] A hátrányos jogkövetkezményt meg kell indokolni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a rendelkező rész alapjául szolgáló tényállást, az elfogadott bizonyítékokat, amennyiben ismert a munkavállaló védekezését, az azzal kapcsolatos megállapításokat és a megsértett rendelkezések felsorolását, valamint a figyelembe vett körülményeket, a mérlegelés, a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat, tényeket. A határozat elkészítése során a jogszerűség és megalapozottság érdekében a munkáltatói jogkörgyakorló lehetőség szerint a vizsgálóbiztos bevonásával jár el a hátrányos jogkövetkezményt végrehajtása: A hátrányos jogkövetkezményt tartalmazó határozatot azonnal, de legkésőbb az elkövetett vétkes kötelezettségszegésről történt tudomásszerzéstől számított 15 napon belül vagy személyesen kézbesíteni kell, vagy postára kell adni. A kézbesítés az érdekeltek részére szolgálati úton kézbesítési vevénnyel (8. sz. melléklet) vagy tértivevényes levélben postán történik. A tértivevényes levelet legkésőbb a tudomásszerzés napját követő naptól mint kezdőnaptól számított 15. napon postára kell adni. A kézbesítésre az Mt ában foglaltak az irányadóak. A munkáltatói jogkörgyakorló a megállapított hátrányos jogkövetkezmény végrehajtását próbaidőre felfüggesztheti, illetve annak további végrehajtása alól a munkavállalót mentesítheti a KSz 67..-ában foglaltak szerint. A munkáltatói jogkör gyakorlója a határozat kézbesítését követő 30 nap elteltével köteles az érintett munkavállaló nyilatkozatát beszerezni arra nézve, hogy nyújtott-e be keresetet. (9. sz. melléklet) Az érintett munkavállaló az általános együttműködési kötelezettségére tekintettel köteles nyilatkozatot tenni. Amennyiben a munkavállaló a fenti kötelezettsége ellenére a nyilatkozattételt megtagadja, akkor a keresetbenyújtás esetleges megtörténtéről a Jogi Iroda útján kell tájékozódni az illetékes bíróság megkeresésével. Amennyiben a munkavállaló arról nyilatkozik, hogy keresetet nyújtott be, akkor a hátrányos jogkövetkezmény alkalmazásával kapcsolatos valamennyi iratot a Humántámogatás és Működéskoordináció részére kell felterjeszteni, amely továbbítja azokat a Jogi Iroda részére. A hátrányos jogkövetkezmény abban az esetekben tekinthető jogerősnek és végrehajthatónak, ha a kereset benyújtására nyitva álló 30 napos határidő leteltét követően a munkavállaló nyilatkozott arról, hogy nem nyújtott be a határozattal szemben keresetet, a kereset benyújtására nyitva álló 30 napos határidő leteltét követően a munkavállaló nyilatkozatának hiányában az illetékes munkaügyi bíróság jogerősítő záradékkal látta el a határozatot, a munkaügyi jogvita során a bíróság jogerősen döntött az alkalmazott hátrányos jogkövetkezmény hatályának (legalább részbeni) fenntartásáról. A határozat jogerőre emelkedésének időpontját a végrehajtásra szolgáló iraton fel kell tüntetni. A jogerős határozat végrehajtásáról a munkáltatói jogkör gyakorlója lehetőség szerint az eljáró vizsgálóbiztos útján köteles gondoskodni.

18 866 A MÁV Zrt. Értesítője 18. szám A végrehajtás során biztosítani kell, hogy az érintett munkavállalót a döntésben, illetve ezzel összefüggésben, a munkaviszonyra vonatkozó szabályokban foglaltakon túl egyéb hátrányos következmények ne érjék a kártérítésre vonatkozó eltérő szabályok A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítésre vonatkozó anyagi jogi szabályokat a KSz 68. -a tartalmazza. A kártérítés alkalmazása során a jogszerűség és megalapozottság érdekében a munkáltatói jogkörgyakorló lehetőség szerint a vizsgálóbiztos bevonásával jár el. A munkavállalói kártérítési felelősség megállapítására és érvényesítésére az alábbi szabályok alapján kerülhet sor a munkáltatói kárigény érvényesítése A munkáltatói kárigény érvényesítésére abban az esetben kerülhet sor, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója kétséget kizáróan megállapította a károkozás tényét, illetőleg a kárt okozó munkavállaló vétkességét. Tisztázni kell továbbá azt is, hogy nincs-e olyan jogszabályban nevesített körülmény, ami a kártérítési felelősség alkalmazását kizárja vagy korlátozza a kártérítési igény elévülése A kártérítési igény 3 év alatt évül el. A bűncselekménynyel okozott kár megtérítésére irányuló igény 5 év, ha pedig a büntethetőség elévülési ideje hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el. A kártérítési igény elévülése a kár bekövetkezésének napjával veszi kezdetét a kár értékének meghatározása Az okozott kár mértékét pontosan és bizonyítható módon, forintban kifejezett összegben kell megállapítani. Amennyiben a kárérték pontosan nem állapítható meg, akkor a kár értékét bizonyítható kalkulációval kell megállapítani. A munkáltató vétkes közrehatása kármegosztás alapjául szolgál. Ha a munkáltatói jogkörgyakorlója munkáltatói vétkes közrehatást vesz figyelembe, annak elbírálásánál mérlegelnie kell a munkavállaló és a munkáltató közrehatásának arányát, és a kárigény összegét ennek megfelelően kell meghatároznia. Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget a kártérítési igény megállapítása, érvényesítése A kártérítési felelősség megállapítása során meg kell állapítani a KSz 68. -nak megfelelően az elkövetési módot is. Amennyiben ennek minősített esetéről van szó (pl. súlyos gondatlanság), kétséget kizáróan meg kell állapítani ezeket a minősítő tényeket és körülményeket. Amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója tényfeltáró vizsgálat lefolytatását látja indokoltnak, erre vonatkozóan a pontban meghatározottak szerint ide nem értve az eljárási határidőre vonatkozó szabályokat kell eljárni. A kártérítési igény kapcsán lefolytatott tényfeltáró vizsgálatról az eljáró vizsgálóbiztos külön írásbeli jelentést készít. (10. sz. melléklet) A kártérítési igény érvényesítése során kísérletet kell tenni egyezség megkötésére. A felek között létrejött egyezséget írásbeli megállapodásba (11. sz. melléklet) kell foglalni. A megállapodásban rendelkezni kell a kár megfizetés módjáról, az esetleges részletfizetések mértékéről is. Amennyiben a kár megfizetésére a munkavállaló munkabéréből történő levonással kerül majd sor, az egyezségnek tartalmaznia kell munkavállaló hozzájárulását is arra vonatkozóan, hogy a kártérítés összegét munkabéréből levonhassák, továbbá, hogy lemond a jogorvoslat jogáról. Ha a felek között egyezség bármely okból nem jön létre és a kár önkéntes teljesítéssel sem térül meg, a munkáltatói jogkörgyakorlója a kötelező legkisebb munkabér háromszorosát meg nem haladó kárigényét fizetési felszólítással (12. sz. melléklet) is érvényesítheti. A fizetési felszólításban a munkavállalóval közölni kell a kárigényt megalapozó tényeket és körülményeket, a megsértett rendelkezéseket, a kár összegét, a kiszámított kiszabható (érvényesíthető), illetve érvényesíteni kívánt kártérítési összeget. A fizetési felszólítást meg kell indokolni. Ennek tartalmaznia kell, az elfogadott bizonyítékokat, a munkavállaló védekezését, valamint különös tekintettel az érvényesíteni kívánt kárösszegre a figyelembe vett körülményeket, a mérlegelés, a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat, tényeket. A kártérítési egyezség és a fizetési felszólítás előkészítése során a jogszerűség és megalapozottság érdeké-

19 18. szám A MÁV Zrt. Értesítője 867 ben a munkáltatói jogkörgyakorló lehetőség szerint a vizsgálóbiztos közreműködését veszi igénybe. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) háromszorosát meghaladó összegű munkáltatói kárigényt bíróság előtt kell érvényesíteni, és ez esetben az ügy összes iratát a kárigény érvényesítése céljából erre történő határozott utalással a Humán Támogatás és Működéskoordináció útján a Jogi Iroda részére kell megküldeni a kártérítési igény végrehajtása A munkáltatói jogkör gyakorlója fizetési felszólítás kézbesítését követő 30 nap elteltével köteles az érintett munkavállalót nyilatkoztatni arra nézve, hogy nyújtotte be keresetet. (9. sz. melléklet) Az érintett munkavállaló az általános együttműködési kötelezettségére tekintettel köteles nyilatkozatot tenni. Keresetbenyújtás esetén az iratokat a Humán Támogatás és Működéskoordinációhoz útján a Jogi Iroda részére kell megküldeni. A jogerőre emelkedés időpontját a végrehajtásra szolgáló iraton (fizetési felszólításon, egyezségen) fel kell tüntetni. A jogerős fizetési felszólítás, illetve a kártérítési egyezség végrehajtásáról a munkáltatói jogkör gyakorlója lehetőség szerint az eljáró vizsgálóbiztos útján köteles gondoskodni. A munkáltatói kártérítési igény azon a napon válik végrehajthatóvá, amelyen az egyezséget írásba foglalták, a munkavállaló az önkéntes teljesítésre vonatkozó nyilatkozatát megtette, a fizetési felszólítással szembeni kereset benyújtására nyitva álló határidő úgy telt el, hogy a munkavállaló írásbeli nyilatkozata alapján a kereset benyújtására nem került sor, a bírósági határozat jogerőssé vált Ügyviteli rendelkezések a jogkörgyakorló által vezetett nyilvántartásra vonatkozó szabályok A hátrányos jogkövetkezményeket és a kártérítési ügyeket a munkáltatói jogkör gyakorlója az egységes nyilvántartási rend érdekében lehetőség szerint az eljáró vizsgálóbiztos közreműködésével köteles bevezetni A hátrányos jogkövetkezmények és kártérítések elnevezésű elkülönített nyilvántartásba. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az ügy számát és típusát, a kapcsolódó ügyiratok nyilvántartó számát, az adott intézkedéssel érintett munkavállaló nevét, munkakörét, személyi törzsszámát és szervezeti egységét, a tényállás rövid leírását és az okozott kárt, az intézkedés alapjául szolgáló cselekmény elkövetésének és az arról való tudomásszerzésnek az időpontját a károkozó munkavállalóval szemben érvényesíthető kártérítés mértékét, a döntés, az egyezség, a fizetési felszólítás keltét, a kézbesítés módját és idejét, a jogorvoslati határozat számát, keltét és rendelkezését, a jogerőre emelkedés időpontját, a végrehajtásra vonatkozó adatokat, a megjegyzéseket. A munkáltatói intézkedéseket, kártérítéseket tartalmazó ügyiratokat a határozat, a fizetési felszólítás jogerőre emelkedésétől, a kártérítési egyezség létrejöttétől számított 15 évig kell megőrizni. Az azonnali hatályú felmondások megőrzési ideje 50 év. Az előző pontban meghatározott idő elteltével az iratokat meg kell semmisíteni. A nyilvántartókönyv nem selejtezhető az integrált humánirányítási rendszerben (sap) történő nyilvántartásra vonatkozó szabályok A munkáltató jogkör gyakorlója a vizsgálóbiztos útján az illetékes humánpartnernek küldi meg a jogerős határozatot, aki intézkedik a Humán szolgáltatás tájékoztatásáról, illetve a SAP HR rendszerbe történő rögzítésről. Az eredeti dokumentumok szkennelése és a szolgálati táblázatban történő elhelyezése a Humán szolgáltatás feladata. A munkáltatói intézkedések nyilvántartása az SAP HR rendszerben törzsadat karbantartás (PA30) 0034-es Vállalati funkciók infótípuson történik. A rendszerbe csak jogerős határozatok (egyezségek) kerülhetnek rögzítésre. Az infótípus érvényességének kezdete a határozat dátumával, -vége a hátrányos jogkövetkezmény lejáratával, annak hiányában (pl. szolgálati megrovás) a munkajogi általános elévülési idővel megegyező. Amennyiben a munkáltatói intézkedés munkabért érintő rendelkezést tartalmaz, azt a Humánszolgáltató szolgáltatás jövedelemelszámolójának a 014-es Rendszeres járandóságok és levonások infótípuson rögzíteni kell, alapesetben Munkaszerződés módosítás intézkedéssel, 06-os Munkáltatói intézkedés (bünt.) intézkedési ok megjelölése mellett. A KSz 67. c), d) és az e) fajták esetében változik a dolgozó pozíciója, ezért ezekben az esetekben a Munkaszerződés módosítás intézkedéssel, 01-es Szervezetvált. (mutató nem vált), illetve 02-es Munkakör (pozíció) váltás intézkedési okkal kell a rögzítést végrehajtani.

20 868 A MÁV Zrt. Értesítője 18. szám Abban az esetben, ha a munkáltatói intézkedés kártérítést érintő rendelkezést tartalmaz, a levonandó összeget a humán partner értesítése mellett a Humán szolgáltatás Jövedelem elszámoló szervezete rögzíti a 0014-es Rendszeres járandóságok és levonások infótípuson. 5. hivatkozások, MódosItÁsok, hatályon kívül helyezések a Munka Törvénykönyvéről szóló évi I. törvény [Mt.] a MÁV Zrt. Kollektív Szerződése [KSz] Az utasítás hatálybalépésével egyidejűleg a korábban kiadott és többször módosított 56/2004. VIG. Utasítás a rendkívüli felmondáson kívüli munkáltatói intézkedések és a munkavállalói kártérítési felelősség érvényesítésének rendjéről hatályát veszti. 6. hatályba léptetés Ez az utasítás közzététele napján lép hatályba, rendelkezéseit ezt követően kell alkalmazni, mindaddig, amíg a hátrányos jogkövetkezményeket a MÁV Zrt. Kollektív Szerződése megállapítja. 7. MEllÉklEtEk 1. sz. melléklet Értesítés személyes meghallgatásról (lehetséges érintettként) 2. sz. melléklet Értesítés személyes meghallgatásról (tanúként, szakértőként) 3. sz. melléklet Jegyzőkönyv személyes meghallgatásról 4. sz. melléklet Vizsgálóbiztosi jelentés a tényfeltáró vizsgálatról 5. sz. melléklet Értesítés személyes meghallgatásról a döntés-előkészítés során érintettként 6. sz. melléklet Jegyzőkönyv személyes meghallgatásról döntés-előkészítés során érintettként 7. sz. melléklet Határozat hátrányos jogkövetkezmény megállapításáról 8. sz. melléklet Kézbesítési vevény 9. sz. melléklet Munkavállalói nyilatkozat a keresetlevél benyújtásáról 10. sz. melléklet Vizsgálóbiztosi jelentés kártérítési igény megállapításához kapcsolódóan 11. sz. melléklet Egyezségi megállapodás kártérítési igény érvényesítésére 12. sz. melléklet Fizetési felszólítás Dávid Ilona s.k. elnök-vezérigazgató