Minden út Rómába vezet Tóth Balázs

Átírás

1 Minden út Rómába vezet Tóth Balázs

2 Minden út Rómába vezet de az alapvető követelményeken keresztül Tóth Balázs

3 Tartalom CPR Tervezés a jogászok szerint Kinek mi a feladata? Az alapvető követelmények A jogszabály szóhasználata Hol van Róma?

4 CPR Tervezés a jogászok szerint Kinek mi a feladata? Az alapvető követelmények A jogszabály szóhasználata Hol van Róma?

5 Mi van már megint? Az Európai Parlament és a Tanács 305/2011/EU rendelete (2011. március 9.) az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről A Kormány 275/2013. (VII. 16.) Korm. Rendelete az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól

6 305/2011/EU rendelet Construction Product Regulation (CPR) július 1-től teljes egészében alkalmazni kell az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételeket megállapító, március 9-én kiadott 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet (CPR). Minden EU-s tagállamban, így Magyarországon is közvetlenül hatályos EU-s jogszabály, nem kell külön bevezetni Ezzel egyidőben visszavonták a 3/2003 (I.25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet, amely az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részleteit szabályozta

7 305/2011/EU rendelet Construction Product Regulation (CPR) amennyiben a termékre vonatkozik egy harmonizált európai szabvány, akkor a gyártó köteles a rendelet szerinti teljesítménynyilatkozatot adni a július 1. után forgalomba hozott termékeihez többi termék esetén a gyártó európai műszak értékelést (ETA) készíttethet (nem kötelező) valamely műszak értékelő szervezettel (TAB), viszont ha elkészült az európai műszaki értékelés, a teljesítménynyilatkozat kiállítása kötelező a CE jelölést az olyan építési termékeken helyezik el, amelyek tekintetében a gyártó teljesítménynyilatkozatot állított ki. Ha a gyártó nem állított ki teljesítménynyilatkozatot, a termék nem kaphat CE jelölést

8 275/2013 (VII. 16.) Kormányrendelet az építési termékek építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól a kormányrendelet nem a 305/2011/EU rendelet hazai bevezetése, hanem annak kiegészítése forgalmazási kérdésekkel nem foglalkozik minden építési termék esetén, a rendeletben foglalt kivételektől eltekintve, a beépítés feltételeként a teljesítménynyilatkozat megléte kötelező a teljesítménynyilatkozat alapja lehet harmonizált európai szabvány, európai műszaki engedély (ETA, annak lejáratáig), európai műszaki értékelés ( új ETA), építőipari műszaki engedély (ÉME, annak lejáratáig), nemzeti műszaki értékelés (NMÉ), megfelelő tartalmú szabvány

9 Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény Építménybe építési terméket csak az építményekre vonatkozó alapvető követelmények teljesülése mellett szabad betervezni, illetve beépíteni.

10 CPR Tervezés a jogászok szerint Kinek mi a feladata? Az alapvető követelmények A jogszabály szóhasználata Hol van Róma?

11 275/2013 (VII. 16.) Kormányrendelet 3. (1) a) a tervező az építési-műszaki dokumentációban a 4. (1) bekezdésében felsoroltak szerint állapítja meg a beépítendő építési termékek alapvető jellemzői tekintetében azok elvárt teljesítményét (3) Ahol jogszabály az építési termékkel szemben követelményt állapít meg, ott az építési termék beépíthetőségének feltétele, hogy a teljesítménynyilatkozat tartalmazza a követelménynek való megfelelést igazoló termékjellemzőt.

12 275/2013 (VII. 16.) Kormányrendelet (4) Ahol jogszabály olyan épületszerkezettel szemben állapít meg követelményt, amely önmagában nem egy építési termék vagy nem egy készlet elemeinek összeszerelésével jön létre, hanem több építési termékből, az építési helyszínen, az építési tevékenység során keletkezik, akkor a követelmény teljesítését a tervező az építészeti-műszaki dokumentációban az adott szakterület műszaki előírásai szerint igazolja.

13 275/2013 (VII. 16.) Kormányrendelet 4. (1) A tervező az építménybe betervezett építési termék elvárt műszaki teljesítményét a) az építési termék építményben való felhasználásának módja, b) az építési termék várható élettartama alatt az építésből, az építmény használatából és az üzemeltetéséből származó hatások, c) az építményt érő várható hatások, és d) a jogszabályokban az építési termékre, valamint a tervezett épületszerkezetre vonatkozóan meghatározott követelmények és szakmai szabályok figyelembevételével határozza meg.

14 275/2013 (VII. 16.) Kormányrendelet (3) Ha a tervező egy bizonyos, egyértelműen beazonosítható építési terméket jelöl meg, az egyben az elvárt műszaki teljesítmény meghatározását is jelenti, azzal, hogy ilyen esetben a termék műszaki előírásában foglalt összes teljesítménykategória lényegesnek tekintendő és az elvárt műszaki teljesítmény ezek szintje, osztálya vagy leírása.

15 275/2013 (VII. 16.) Kormányrendelet 4. (5) A tervező a kivitelezés megkezdéséhez szükséges kivitelezési dokumentáció elkészítése során az elvárt műszaki teljesítmények alapján meghatározza a beépítésre kerülő építési termékeket. A meghatározásnak a termék kereskedelmi forgalomból való beszerzéséhez elegendő információt kell tartalmaznia.

16 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 3. A kivitelezési szerződés 6:252. [A kivitelezési szerződés] (1) Kivitelezési szerződés alapján a kivitelező építési, szerelési munka elvégzésére és az előállított mű átadására, a megrendelő annak átvételére és díj fizetésére köteles. (2) A munka elvégzéséhez szükséges tervdokumentáció elkészítése és a hatósági engedélyek beszerzése a megrendelő kötelezettsége. (3) A kivitelező köteles a megrendelő által átadott tervdokumentációt a szerződés megkötése előtt megvizsgálni és a megrendelőt a terv felismerhető hibáira, hiányosságaira figyelmeztetni. Ha a terv valamely hibája vagy hiányossága a kivitelezés folyamatában válik felismerhetővé, a kivitelező késedelem nélkül köteles erről a megrendelőt tájékoztatni.

17 CPR Tervezés a jogászok szerint Kinek mi a feladata? Az alapvető követelmények A jogszabály szóhasználata Hol van Róma?

18 Az építtető feladatai A köznapi építési gyakorlatban nem ismeretes mindenki előtt, azonban az építtetőnek nem csak a számlák kiegyenlítése a dolga, több jogszabály is rögzíti, hogy az építési folyamatban az építtetőnek milyen feladatai vannak, miért felelős. Az építtető feladata a folyamat megfelelő szereplőinek kiválasztása, a megfelelő tervező és kivitelező megtalálása, ezen kívül az engedélyek és/vagy tudomásulvételek megszerzése, valamint az is, hogy megfelelően folyjanak a munkálatok.

19 Az építtető feladatai Az építtető feladata a kivitelezési szerződésben, vagy a tervezési programban az építmény funkciójának és a megvalósítás műszaki színvonalának meghatározása. Mindezek természetesen alapvetően befolyásolják a kivitelezés költségeit. A tervezési program olyan szöveges dokumentum, amely tartalmazza az építménnyel szemben előírt alapvető követelmények meghatározását, valamint a tervezési szerződés szerinti építtetői elvárások mennyiségi és minőségi részletezését. A tervezési program véglegezett formája a tervezési szerződés kötelező mellékletét képezi.

20 Az építtető feladatai A tervezési programban rögzíteni kell minden olyan fontos tényt, amelyet a tervezés során figyelembe kell venni. A tervezési programban vizsgálni kell a megújuló energiaforrások használatának lehetőségét, és igény szerint rögzíteni kell a vagyonbiztonsági elvárások mértékét. A tervezési program tartalmazza a tervezési feladat részletes leírását, megnevezve az építési tevékenységet. A tervezési programban a tervezés tárgyától függően ismertetni kell a beruházás költségkeretét is.

21 Az építtető feladatai Az építtető az építésügyi hatósági engedély kérelmezője, az építési beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedélyek jogosultja, illetve az építési-bontási tevékenység megrendelője vagy folytatója. Az építtető felel az építésügyi hatósági engedély, tudomásulvétel megszerzéséért, a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedélyben és a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott tervdokumentációban foglaltak betartásáért. Az építtető felel a kivitelezési tervekben foglaltak betartásáért, valamint az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ellenőrzéséért.

22 Az építtető feladatai Az építtető feladata a kivitelezési dokumentáció meglétéről való gondoskodás, az abban foglaltak betartatása. Amennyiben valamilyen oknál fogva a tervdokumentációban meghatározott építési terméket a kivitelezés során más építési termékkel szükséges helyettesíteni, akkor ez a kivitelezési dokumentációban megjelölt építési termék helyett a megadottal azonos vagy annál jobb teljesítményértékű helyettesítő építési termék kiválasztásával történhet a tervező jóváhagyásával és az építtető egyetértésével az építési naplóban történő rögzítés mellett.

23 Az építtető feladatai Az építtető felel az engedélyezési és kivitelezési terv tervezőjének, az építési műszaki ellenőr, valamint a kivitelező kiválasztásáért.

24 Az tervező feladatai A tervezés során tervező megtervezi az épületet (építményt). A tervező feladata az építmény, az épület, a ház megtervezése és ebbe a környezetbe illeszkedésen, az esztétikai kérdéseken, a funkcionális kialakításon kívül beletartozik a szerkezeteket alkotó építési termékek kiválasztása is.

25 Az tervező feladatai Az építmény nem a tervlapon, elektronikus adathordozón látható/tárolt ábra, hanem olyan materiális produktum, amelynek több évtizeden keresztül állnia és megfelelően működnie kell. A tervező az épületszerkezeteket szakmai tudása és tapasztalata, valamint az adott szakterület műszaki előírásai szerint tervezi meg.

26 Az tervező feladatai Az elvárható hivatástudaton és szakmai tisztességen túlmenően az Építési törvény is rögzíti, hogy a tervező felelős az általa készített építészeti-műszaki tervek (ideértve a kivitelezési terveket is) műszaki tartalmának szakszerűségéért és építészeti minőségéért.

27 A kivitelező feladatai A kivitelező feladata, hogy megvalósítsa az építtető szándékából és egyetértésével a tervező által megtervezett építményt. A kivitelezőnek az építési tevékenység megvalósítása során legalább a tervdokumentációban meghatározott, elvárt műszaki teljesítménnyel rendelkező építési terméket kell beépítenie, ennek ellenőrzése a felelős műszaki vezető feladata.

28 A kivitelező feladatai A felelős műszaki vezető feladata annak ellenőrzése, hogy az építménybe csak a tervező által a kivitelezési dokumentációban meghatározott, legalább az elvárt műszaki teljesítményű építési termék kerüljön beépítésre, és a szakszerű beépítés ellenőrzése.

29 A kivitelező feladatai Amennyiben változatás szükséges valamelyik építési termék vonatkozásában, akkor ez a felelős műszaki vezető feladata, de csak a tervező jóváhagyásával és az építtető egyetértésével történhet. A módosítást az építési naplóban rögzíteni kell. A módosítás természetesen csak a kivitelezési dokumentációban megjelölt építési termékkel azonos vagy annál jobb teljesítmény-értékű termékkel történhet.

30 A kivitelező feladatai Azt, hogy az adott építési termék megfelel-e a tervező által meghatározott elvárt műszaki teljesítménynek, általános esetben az építési termék gyártói teljesítménynyilatkozata igazolja. A kivitelező feladata a kivitelezés befejezésével a mérési jegyzőkönyvek kiállítása valamint az alkalmazott építési termékek teljesítménynyilatkozatainak rendelkezésre bocsátása.

31 A műszaki ellenőr feladatai Az építési műszaki ellenőr az építtető helyszíni képviselője, ebben a minőségében több feladata is van. Az építési műszaki ellenőr feladata az építőipari kivitelezési tevékenység és az építési-szerelési munka szakszerűségének ellenőrzése, mindez a jogerős építési engedély és a hozzá tartozó jóváhagyott építészeti-műszaki dokumentáció, valamint a kivitelezési dokumentáció alapján.

32 A műszaki ellenőr feladatai Ugyancsak az építési műszaki ellenőr feladata az egyes építményfajták műszaki teljesítmény-jellemzőinek ellenőrzése és a beépített építési termékek teljesítmény nyilatkozatai meglétének ellenőrzése.

33 CPR Tervezés a jogászok szerint Kinek mi a feladata? Az alapvető követelmények A jogszabály szóhasználata Hol van Róma?

34 Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény Építménybe építési terméket csak az építményekre vonatkozó alapvető követelmények teljesülése mellett szabad betervezni, illetve beépíteni.

35 Kazinczy Ferenc ( ) A nagy titok (1808) Jót s jól! Ebben áll a nagy titok. Ezt ha nem érted Szánts és vess, s hagyjad másnak az áldozatot.

36 Marcus Vitruvius Pollio (Kr.e. ~ 90-15) Az építészetről FIRMITAS, UTILITAS, VENUSTAS (tartósság, hasznosság, szépség)

37 Mit is írt Andrea Palladio? ( ) Négy könyv az építészetről Három dolgot kell minden épületnél figyelembe venni (amint Vitruvius mondja), amelyek nélkül egyetlen épület sem érdemli meg a dicséretet: és ezek a hasznosság vagy kényelmesség, a tartósság és a szépség. Mert nem lehet tökéletesnek nevezni azt a művet, amely ugyan hasznos, de csak rövid időre, vagy amely hosszabb idő után nem kényelmes, vagy amely mindkettővel bír, de semmiféle kecsességgel nem rendelkezik.

38 275/2013 (VII. 16.) Kormányrendelet 9. építményekre vonatkozó alapvető követelmények: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározott alapvető követelmények az állékonyság és a mechanikai szilárdság, a tűzbiztonság, a higiénia, az egészség- és a környezetvédelem, a biztonságos használat és akadálymentesség, a zaj és rezgés elleni védelem, az energiatakarékosság és hővédelem, az élet- és vagyonvédelem, valamint a természeti erőforrások fenntartható használata

39

40 CPR Tervezés a jogászok szerint Kinek mi a feladata? Az alapvető követelmények A jogszabály szóhasználata Hol van Róma?

41 275/2013 (VII. 16.) Kormányrendelet 3. (1) a) a tervező az építési-műszaki dokumentációban a 4. (1) bekezdésében felsoroltak szerint állapítja meg a beépítendő építési termékek alapvető jellemzői tekintetében azok elvárt teljesítményét

42 275/2013 (VII. 16.) Kormányrendelet 5. elvárt műszaki teljesítmény: az építési termék olyan lényeges terméktulajdonsága, amely az építményre vonatkozó alapvető követelmények teljesüléséhez szükséges, valamint a terméktulajdonsághoz kapcsolódó elvárt szint, osztály vagy leírás,

43 275/2013 (VII. 16.) Kormányrendelet 13. lényeges terméktulajdonság: az építési termék olyan teljesítménye, amely a termék tervezett felhasználása során az építményben való elhelyezkedés, az épületszerkezeti szempontból betöltött szerep és a környezeti hatások figyelembevétele mellett az alapvető követelmények teljesülése szempontjából meghatározó és a megfelelő termék kiválasztásához nélkülözhetetlen,

44 275/2013 (VII. 16.) Kormányrendelet 8. építési termék teljesítménye: a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. fejezet 2. cikk 5. pontja szerinti építési termék teljesítmény, 5. építési termék teljesítménye : a termék releváns alapvető jellemzőire vonatkozó, szintekkel, osztályokkal, illetve leírással kifejezett teljesítménye;

45 275/2013 (VII. 16.) Kormányrendelet 15. teljesítménynyilatkozat: az építési termék gyártója által kiállított olyan dokumentum, amely az építési termék teljesítményét a termékre vonatkozó műszaki előírásnak megfelelően, hitelesen igazolja,

46 275/2013 (VII. 16.) Kormányrendelet 16. termékre vonatkozó műszaki előírás: a teljesítménynyilatkozat műszaki tartalmú alapdokumentuma, mely lehet harmonizált európai szabvány, európai műszaki értékelés, vagy ennek hiányában nem harmonizált európai szabvány, más magyar szabvány, Magyarország területén elfogadott nemzeti műszaki értékelés, vagy hatályos építőipari műszaki engedély,

47 A *-gal jelöltek csak abban az esetben, ha az adott dokumentumból kiolvashatóak az alábbiak: a tervezett felhasználás szempontjából lényeges termékjellemzők, a lényeges termékjellemzők vizsgálatának, értékelésének módszerei, a termék teljesítményállandóság értékelésének és ellenőrzésének a rendszere.

48 A teljesítmény állandóságának értékelésére és ellenőrzésére szolgáló rendszerek A teljesítménynyilatkozatok pontosságának és megbízhatóságának biztosítása érdekében az építési termékek teljesítménye állandóságának értékelésére és ellenőrzésére szolgáló, megfelelő rendszer szerint értékelni kell az építési termékek teljesítményét, és ellenőrizni kell az üzemben folyó gyártást. Az üzemi gyártásellenőrzés különböző rendszereinek alkalmazása attól függ, hogy az adott építési termék illetve a belőle készített építményszerkezet mennyire fontos szerepet tölt be az építményben, mekkora kockázatot jelent egy esetleges meghibásodás.

49

50 275/2013 (VII. 16.) Kormányrendelet 3. (2) Az építési termék elvárt műszaki teljesítménynek való megfelelését a) általános esetben az építési termék gyártói teljesítménynyilatkozat, b) egyedi, hagyományos, természetes, bontott vagy műemléki épületbe beépített építési termék beépítése esetében a felelős műszaki vezető építési naplóban az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet szerint tett nyilatkozattal igazolja.

51 275/2013 (VII. 16.) Kormányrendelet 7. (1) Ha az építési termék egyedi, az építkezés helyszínén gyártott, vagy műemlék építménybe beépített, illetve bontott, hagyományos vagy természetes építési termék és a gyártó által önkéntesen kiadott teljesítménynyilatkozat nem áll rendelkezésre, az építési termék akkor építhető be, ha a beépítéséért felelős műszaki vezető az építési naplóban tett nyilatkozatával igazolja, hogy az építési termék tervezett beépítése megfelel az Étv ában foglaltaknak. Az igazoláshoz a felelős műszaki vezető szakértő, szakértői intézmény vagy akkreditált vizsgálólaboratórium közreműködését is igénybe veheti.

52 275/2013 (VII. 16.) Kormányrendelet (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a gyártó önkéntes teljesítménynyilatkozatot tehet az 5. (1) bekezdésében meghatározottak szerint, ha a) ezt a felhasználóval, tervezővel kötött szerződése rögzíti, b) ezt a termék speciális jellege, vagy a beépítés különleges követelményei vagy más körülmények indokolják.

53 275/2013 (VII. 16.) Kormányrendelet (3) Ha az építési termékre nem vonatkozik harmonizált európai szabvány és nem adtak ki európai műszaki értékelést és olyan építési termékkörbe tartozik, amelyre a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet V. melléklete szerinti 1+, 1 vagy 2+ rendszer* alkalmazását írja elő az Európai Bizottság vonatkozó határozata, az (1) bekezdés szerinti mentesség akkor vehető igénybe, ha az igazoláshoz a felelős műszaki vezető szakértő, szakértői intézet vagy akkreditált vizsgáló laboratórium közreműködését dokumentáltan igénybe vette

54 CPR Tervezés a jogászok szerint Kinek mi a feladata? Az alapvető követelmények A jogszabály szóhasználata Hol van Róma?

55 A tervezés menete Megbízás Technológiai elképzelés Építészeti tervezés Mérnöki tervezés Szerkezet választás FRISOMAT

56 275/2013 (VII. 16.) Kormányrendelet 9. építményekre vonatkozó alapvető követelmények: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározott alapvető követelmények az állékonyság és a mechanikai szilárdság, a tűzbiztonság, a higiénia, az egészség- és a környezetvédelem, a biztonságos használat és akadálymentesség, a zaj és rezgés elleni védelem, az energiatakarékosság és hővédelem, az élet- és vagyonvédelem, valamint a természeti erőforrások fenntartható használata

57 Állékonyság, mechanikai szilárdság 51. (1) Az építményt és annak részeit, szerkezeteit, beépített berendezéseit és vezetékrendszereit úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a megvalósítás és a használat során fellépő várható terhek, hatások ne vezethessenek a) az építmény és részei teljes vagy részleges összeomlásához, b) az építmény és szerkezetei megengedhetetlen mértékű deformációjához, c) az építmény teherhordó szerkezetének jelentős deformációja miatt a beépített berendezések és szerelvények károsodásához, valamint d) az építési tevékenység közben az építés alatt álló szerkezetek és a csatlakozó vagy a szomszédos szerkezetek tönkremeneteléhez.

58 Állékonyság, mechanikai szilárdság (2) Az építményt és szerkezeteit úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a rendeltetésszerű használat során előálló hatások következtében sem az építmény szerkezeteiben (túlzott hőmozgás vagy páralecsapódás, korrózió stb.), sem környezetében vagy a talajban az építményre káros állapotváltozás (kifagyás, talajmozgás stb.) ne következzék be. (3) Az építmény és szerkezetei feleljenek meg a polgári védelem jogszabályban előírt követelményeinek.

59 Tűzbiztonság 52. Az építményt és részeit, az önálló rendeltetési egységet, helyiséget úgy kell megvalósítani, ehhez az építési anyagot, épületszerkezetet és beépített berendezést úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy az esetlegesen keletkező tűz esetén a) állékonyságuk az előírt ideig fennmaradjon, b) a tűz és a füst keletkezése és terjedése korlátozott legyen, c) a tűz a szomszédos önálló rendeltetési egységre, építményre lehetőleg ne terjedhessen tovább, d) az építményben lévők az építményt az előírt időn belül elhagyhassák vagy kimentésük lehetősége műszakilag biztosított legyen, e) a mentőegységek tevékenysége ellátható és biztonságos legyen.

60 Higiénia, egészség- és környezetvédelem 53. (1) Az építményt és részeit, az önálló rendeltetési egységet, helyiséget úgy kell megvalósítani, ehhez az építési anyagot, épületszerkezetet, beépített berendezést és vezetékhálózatot úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy a környezet higiéniáját és a rendeltetésszerű használók egészségét ne veszélyeztesse a) mérgező gázok keletkezése és kibocsátása, b) légszennyező és más veszélyes anyagok keletkezése, c) veszélyes sugárzás, d) szennyezett víz, föld, szilárd és folyékony hulladék, e) az építmény felületein káros nedvesedés keletkezése, megmaradása, f) elektrosztatikus feltöltődés,

61 Higiénia, egészség- és környezetvédelem g) vegyi és korróziós hatás, h) biológiai kártevők megtelepedése, elszaporodása, i) káros mértékű zaj és rezgés, j) fényszennyezés. (2) Az építmények megvalósítása és rendeltetésszerű használata során biztosítani kell a) a helyiségek rendeltetésének megfelelő szellőzési, fűtési, természetes és mesterséges megvilágítási lehetőséget, b) a helyiségek nedvesség (csapadékvíz, talajvíz, talajpára, üzemi víz stb.) elleni védelmét, a páratartalom kicsapódása elleni védelmét, c) megfelelő mennyiségű és minőségű használati és ivóvizet,

62 Higiénia, egészség- és környezetvédelem d) a használat során keletkező szennyvíz és füstgáz elvezetésének lehetőségét, a hulladékok átmeneti tárolásának és eltávolításának lehetőségét, e) az előírt mértékű földelést és villámvédelmet, f) a tisztíthatóság és a karbantarthatóság lehetőségét, g) az egyes önálló rendeltetési egységek egymástól független, zavartalan rendeltetésszerű használati lehetőségét. (3) Az egészségre és a környezetre káros hatású anyagot, szerkezetet, berendezést építési célra felhasználni nem szabad. Anyagot, szerkezetet, berendezést építménybe beépíteni csak olyan módon szabad, hogy az életet, a testi épséget ne veszélyeztesse. (4)

63 Higiénia, egészség- és környezetvédelem (5) Faanyagot a beépítési helyének megfelelő, a tűzvédelemre és a faanyagvédelemre vonatkozó előírásoknak megfelelő égéskésleltető, gombamentesítő, illetőleg rovarkár elleni kezelés után szabad beépíteni. (6) Az építményt és részeit úgy kell megvalósítani, hogy a természetes vagy mesterséges forrásból származó sugárzás káros hatásával szemben a rendeltetésnek megfelelő védelmet nyújtsanak. Építményben a sugárterhelés a vonatkozó jogszabályban meghatározott határértéknél nagyobb nem lehet.

64 Biztonságos használat és akadálymentesség 54. (1) Az építményt és annak részeit úgy kell tervezni, megvalósítani, ehhez az építési terméket, építményszerkezetet és beépített berendezést úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy a rendeltetésszerű használathoz biztonságos feltételeket nyújtsanak és ne okozzanak balesetet, sérülést, például a) elcsúszást, elesést (pl. közlekedés közben), b) megbotlást, mellélépést (pl. nem megfelelő világítás miatt), c) leesést (pl. váratlan szintkülönbség, vagy korlát, mellvédfal hiánya, kialakítási hibája miatt), d) fejsérülést (pl. nem megfelelő szabad belmagasság, szabad keresztmetszet miatt),

65 Biztonságos használat és akadálymentesség e) ütközést (pl. nem megfelelő megvilágítás, tartalék világítás hiánya, tükröződés miatt, vagy építményen belüli járműmozgásból), f) égési sérülést (pl. védelem nélküli forró felülettől, folyadéktól, gőztől), g) áramütést (pl. földelési, szerelési hibából, vagy villámcsapás miatt), h) robbanást (pl. energiahordozó, hőtermelő vezeték, berendezés hibája miatt), i) elakadást, beszorulást (pl. szűkös méretű terek vagy nyílások miatt).

66 Biztonságos használat és akadálymentesség (2) Az építmény megvilágítását, a köz- és díszvilágítást, a fényreklámot és a hirdetőberendezést úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy a fényhatás a) az építmény és a helyiségek, valamint a környezet rendeltetésszerű és biztonságos használatát ne akadályozza, b) a közlekedés biztonságát ne veszélyeztesse, c) az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és d) fényszennyezést ne okozzon.

67 Biztonságos használat és akadálymentesség 54/A. (1) A tervezési programban meg kell határozni a közhasználatú építmény azon építményrészeit, amelyeknél az akadálymentes használatot biztosítani kell. Az akadálymentes használathoz olyan jelző-információs rendszert kell alkalmazni, amely a rendeltetésszerű használó fogyatékos személyt segíti az építmény, építményrész használatában. (2) Az elsődlegesen fogyatékos személyek használatára szolgáló épületet, épületrészt, önálló rendeltetési egységet és helyiséget az akadálymentes használatot biztosító módon kell tervezni és megvalósítani.

68 Zaj- és rezgés elleni védelem 55. (1) Az építményt és részeit, szerkezeteit úgy kell méretezni és megvalósítani, hogy a környezetéből ható zaj- és rezgéshatásoknak (pl. szeizmikus és forgalmi rezgéshatásoknak) az előírt mértékben ellenálljon, illetőleg azt meghatározott mértékig csillapítsa. (2) Az építményt és részeit, az önálló rendeltetési egységet, helyiséget úgy kell megvalósítani, ehhez az építési anyagokat, az épületszerkezeteket és a rögzített berendezési tárgyakat úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy a rendeltetésszerű használatuk során keletkező zaj- és rezgéshatás az építmény helyiségeinek, tereinek és külső környezetének rendeltetésszerű használatát ne akadályozza, az előírt mértéknél nagyobb zaj- és rezgéshatással ne terhelje, továbbá feleljen meg a vonatkozó jogszabályok és szabványok előírásainak.

69 Energiatakarékosság és hővédelem 56. (1) Az építményt és annak részeit úgy kell tervezni és megvalósítani, ehhez az építési terméket megválasztani és beépíteni, hogy a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges energiafelhasználás a lehető legkisebb legyen. A megújuló energiaforrásból származó energia felhasználásának lehetőségét a tervezési programban minden esetben vizsgálni kell. (2) Az építmény térelhatároló szerkezetei és épületgépészeti berendezései az energetikai, a hőtechnikai és a tűzvédelmi előírásoknak megfelelően együttesen legyenek alkalmasak a helyiségek rendeltetésének megfelelő, előírt légállapot biztosítására.

70 Vagyonvédelem 56/A. (1) Az építményre vonatkozó a rendeltetésszerűen elhelyezett (tárolt) vagyontárgyak értékét és fontosságát figyelembe vevő vagyonbiztonsági elvárások mértékét a tervezési programban kell meghatározni. (2) Az építményt és annak részeit úgy kell tervezni, megvalósítani és fenntartani, hogy az ott rendeltetésszerűen elhelyezett (tárolt) vagyontárgyak a tervezési programban meghatározott módon biztonságban legyenek.

71 Vagyonvédelem (3) A vagyonbiztonsági követelményeket az egész építményre vonatkozó összefüggések figyelembevételével így különösen az elhelyezés, a megközelítés, a falazatok, a födémszerkezetek, a tetőzet, a nyílászáró szerkezetek, a zárak, a bekerítés, a megvilágítás, a közlekedési részek és a helyiségek, a közös használatú helyiségek, valamint a kiegészítő helyiségek kell meghatározni és érvényre juttatni. (4) Az építmény egyes részeire, helyiségeire vonatkozó vagyonbiztonság mértéke az építmény egészére meghatározott vagyonbiztonság mértékétől eltérő lehet.

72 Természeti erőforrások fenntartható használata 56/B. Az építmény és annak részeinek tervezése, megvalósítása és bontása során törekedni kell az alábbi fenntarthatósági szempontokra: a) egészséges, a káros anyagoktól mentes belső környezet, a használók kellemes közérzetét biztosító belső kialakítás, b) racionális energiafelhasználás, az energia visszanyerés és a megújuló forrásokból származó energia alkalmazása, az épületgépészeti berendezések energiahatékony üzemeltetése, c) a takarékos vízfelhasználás, a csapadék, a talajvíz, és a szürkevíz hasznosításának lehetősége, vagy a vízfelhasználás hatékony csökkentésére kialakított megfelelő szerelvények alkalmazása,

73 Természeti erőforrások fenntartható használata d) a fenntartható építőanyag felhasználás, amely törekszik a helyi vagy helyben gyártott építőanyagok betervezésére, a bontott építőanyagok szakszerű újrafelhasználására, e) a környezetszennyezés csökkentése, különös tekintettel a fény- és zajszennyezés mérséklésére, a káros anyagok kibocsátásának és a természetes vizek szennyezésének csökkentésére vagy megszüntetésére, f) az ökológiai értékek védelme, amely magában foglalja a védett természeti területek és értékek megóvását, az épített környezet és az élővilág harmóniájának megteremtését, és g) az életciklus vizsgálata.

74 ÁLLÉKONYSÁG ÉS A MECHANIKAI SZILÁRDSÁG REPÜLŐGÉP HANGÁR TERMÉNY TÁROLÓ Oldalirányú nyomás ÁLLATTARTÓ ÉPÜLET SPORT- CSARNOK Nagy tömegek oldalirányú nyomása TŰZBIZTONSÁG Üzemanyag, robbanásveszély A tárolt terménytől függően Kiürítés HIGIÉNIA, AZ EGÉSZSÉG- ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEM BIZTONSÁGOS HASZNÁLAT ÉS AKADÁLYMENTESSÉG Élelmiszeregészségügyi előírások Állategészségügyi előírások Csúszásállóság Nézőtér tisztántartása Csúszásállóság, nagy tömegek mozgása ZAJ ÉS REZGÉS ELLENI VÉDELEM Magas zajterhelés ENERGIATAKARÉKOS SÁG ÉS HŐVÉDELEM Megfelelő hőmérséklet és világítás Megfelelő hőmérséklet és világítás ÉLET- ÉS VAGYONVÉDELEM Terrorizmus elleni védelem TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK FENNTARTHATÓ HASZNÁLATA Természetes anyagok használata

75 Köszönöm a figyelmüket! Tóth Balázs