Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

Átírás

1 BELÜGYMINISZTÉRIUM BM/2983/2013. KIM/536/2013. A évi CXII. törvény 27. (5)-(7) bekezdésének rendelkezései szerint: NEM NYILVÁNOS. Készült: március 12-én ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól Budapest, március

2 2 1. Az egyeztetés alapadatai 2. Az egyeztetésben részt vevők E G Y E Z T E T É S I L A P honlapon való közzététel időpontja: február 26. közigazgatási egyeztetésre megküldés: február 26. közigazgatási egyeztetés lezárása: március 4. államtitkári értekezlet időpontja: március 14. kormányülés időpontja 2.1. A Kormány ügyrendje / jogszabály alapján egyetértésre vagy véleményezésre jogosultak intézmény Miniszterelnökség Honvédelmi Minisztérium Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Külügyminisztérium Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Emberi Erőforrások Minisztériuma Nemzetgazdasági Minisztérium Vidékfejlesztési Minisztérium egyetért X X X X X nem ért egyet nem adott észrevételt X észrevétele maradt fenn X X 2.2. Egyéb állami szervek (Legfelsőbb Bíróság, Legfőbb Ügyészség, Alkotmánybíróság stb.) egyéb állami szerv egyetért nem ért egyet nem adott véleményt észrevétele maradt fenn 2.3. Társadalmi szervezetek társadalmi szervezet egyetért nem ért egyet nem adott véleményt észrevétele maradt fenn

3 3 V E Z E T Ő I Ö S S Z E F O G L A L Ó 1. Az előterjesztés célja Az előterjesztés elfogadásával elérni kívánt közpolitikai cél az építési beruházások minőségének biztosítása az építési termékek építménybe történő betervezése és beépítése során. a) Az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 305/2011/EU rendelet) szükségessé teszi a hazai építési termékekre vonatkozó szabályok és alkalmazásuk felülvizsgálatát. A 305/2011/EU rendelet március 24-én lépett hatályba, legnagyobb, érdemi része július 1-jétől alkalmazandó, ez a határnap az építési termékekre vonatkozó hatályos hazai szabályozás felülvizsgálatának és átdolgozásának végső határideje is. Mivel a 305/2011/EU rendelet közvetlenül hatályos, július 1-étől valamennyi előírása feltétel nélkül alkalmazandó. A pozitív norma-kollízió elkerülése érdekében a meglévő hazai szabályozás egy részének így a harmonizált szabványok, illetve az európai műszaki értékeléssel szabályozott építési termékek területén megfelelőség igazolást előíró hazai jogszabályokat is hatályon kívül helyezése szükséges és a hazai szabályozás és a 305/2011/EU rendelet között az összhangot meg kell teremteni. A 305/2011/EU rendelet alapvetően az építési termékek forgalomba hozatalára tartalmaz szabályokat. A forgalomba hozatal tekintetében további szabályozási jogosultsággal a Nemzetgazdasági Minisztérium (a továbbiakban: NGM) rendelkezik. A 305/2011/EU rendelet nem szabályozza a teljes építési termékkört, továbbá az építési termék építménybe történő betervezésére és beépítésére vonatkozóan sem rendelkezik, így a 305/2011/EU rendelet által nem szabályozott esetekre meg kell alkotni a rendelettel összhangba hozott építési termékekre vonatkozó hazai szabályozást. b) Új szabályozás megalkotása Az építési termékek beépítési feltételeinek meghatározása különösen a következő szempontok alapján az építőanyag-gyártó vállalkozások versenyképességének javítása; a kis- és középvállalkozások piacra jutásának megkönnyítése; egyszerűbb, érthetőbb felhasználási szabályok; az építésgazdasági szereplők adminisztratív terheinek csökkentése; a felhasználók számára garanciák beépítése a termékek építési célra való alkalmasságáról; az építmények biztonságos, egészséges és jó minőségben való megvalósítása;

4 4 a fenntartható fejlődés elveinek megfelelő építési termékek alkalmazásának elősegítése. c) Szabályozási területek Meghatározzuk A) a 305/2011/EU rendelet által szabályozott építési termékeket és beépítési feltételeiket azzal, hogy csak a tervező által megadott, elvárt terméktulajdonságokkal rendelkező termékek szakszerű beépítésére kerülhessen sor. B) a 305/2011/EU rendelet által nem szabályozott építési termékek betervezési és beépítési feltételeit azzal, hogy harmonizált szabvány vagy európai műszaki értékelés hiányában is, szakszerű beépítéssel, megfelelő építési termék kiválasztásával, a tervező által meghatározott elvárt terméktulajdonságok teljesülhessenek. C) a betervezési és beépítés, illetve felhasználás szempontjából speciálisan kezelendő termékcsoportok beépítési feltételeit: a) a hagyományos (és természetes) építőanyagok alkalmazását; b) az építés helyszínén gyártott építési termékek felhasználását; c) a kis szériában, egyedileg készített termékek beépítésének megkönnyítését; d) a bontott építési termékek felhasználásának elősegítését. A hazai szabályozásban ugyanakkor meg kell határozni azon eljárásokat és dokumentációkat, amelyek ezekben az esetekben is garantálják az építményekre vonatozó alapvető követelmények teljesülését. D) azokat az átmeneti szabályokat, melyek lehetővé teszik a) a jelenleg raktáron, készleten vagy legyártás alatt lévő, már bevizsgált, és a megfelelőség igazolással ellátott építési termékek alkalmazását a július 1.- je után készített tervdokumentációk esetében is; b) a július 1.-je után, a 305/2011/EU rendelet szabályai szerint dokumentált építési termékek alkalmazását a 305/2011/EU rendelet hatályba lépését megelőző időszakban készített tervdokumentációk alkalmazása esetében; c) a hazai műszaki specifikációk alapján megfelelőség igazolással ellátott építési termékek felhasználását. E) a sajátos építményfajták esetében alkalmazandó, esetleg eltérő szabályokat. d) A szabályozás tartalma Az előterjesztés több ponton is szemléletváltást vezet be az építési termékek építménybe történő betervezési és beépítési feltételeinek meghatározásában. A jelenlegi, sok tekintetben bürokratikus, költséges és adminisztratív terheket eredményező eljárást egy új szemléletű követelményrendszer váltja fel, amely alapvetően a forgalomba-hozatal feltételeinek átalakult jogintézményeit veszi egységesen alapul. A) A 305/2011/EU rendelet által szabályozott építési termékek beépítési követelményeinek, a teljesítménykövetelmények kötelező, fő termékcsoportonként való meghatározása. Előny: A jogszabály olyan terméktulajdonságokat határoz meg, amelyek alapján az építtető a tervezési szerződésben, a tervezési programban, a tervező a tervdokumentációban (a kivitelezési dokumentációban vagy ennek hiányában az engedélyezési dokumentációban) rögzíteni tudja az elvárt teljesítményértékeket, vagy

5 5 osztályokat. A tervezők számára az elvárt teljesítmények előírása könnyebb, hiszen csak az általánostól eltérő alkalmazások során kell az elvárt termék teljesítmény kategóriákat meghatározni. A javasolt megoldás előnyei ellensúlyozzák a hátrányt, mivel így hatékonyabban ellenőrizhető az alapvető követelmények teljesülése, az építési folyamat megfelelő és elvárt minősége. A tervezők számára egyértelmű, hogy melyek azok a terméktulajdonságok, melyek termékcsoportonként tipikusan alapvetőnek minősülnek, ugyanakkor az eltérés lehetősége is adott a tervezés során. A gyártók számára szintén garancia a minden szereplőt egyenlően terhelő, egyértelmű szakmai-piaci elvárás, amelyet ugyanakkor többletnyilatkozat tartalommal felülteljesíthetnek. Az építési termék piac szereplői az előzetes konzultációk során támogatták ezt a megoldást. B) A 305/2011/EU rendelet által nem szabályozott építési termékek betervezési és beépítési feltételeinek meghatározása (azok a termékek, amelyekre nincs elfogadott harmonizált európai szabvány és európai műszaki értékelést sem adtak ki). Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) rendelkezései szerint a 305/2011/EU rendelet által nem szabályozott esetekben is előírás az elvárt műszaki teljesítmények betartása. Az építtető, a tervező a teljesítménykövetelményeket a termék harmonizált vagy nem harmonizált jellegére tekintet nélkül meghatározza. A 305/2011/EU rendelet által nem szabályozott esetekben is a teljesítménynyilatkozat megkövetelése, a tervezői előírások és így az alapvető követelmények igazolt teljesülése akkor lehetséges, ha a hiányzó harmonizált műszaki előírások valamilyen hiteles dokumentummal pótolhatók. Ezért rendelkezni kell a megalapozó dokumentumok kidolgozásának feltételeiről és szabályairól is. A 305/2011/EU rendeletben nem szabályozott esetekben az építési termék beépíthetőségét a harmonizált szabvánnyal vagy európai műszaki értékeléssel lefedett termékekkel azonos rendszer szerint kell kialakítani. A speciális alkalmazások kivételével, a sorozatban gyártott termékek esetében egy hazai műszaki dokumentum kötelező jelleggel előírná a tervezett beépítéshez kapcsolódó terméktulajdonságokat és esetleg ezek elvárt minimum vagy maximum értékét, osztályba sorolását. A szabályozás meghatározná a nem harmonizált területen a teljesítménynyilatkozat kiállításának szabályait. A szabályozás meghatározza a teljesítménynyilatkozatok kiállításának alapdokumentumát, illetve a hazai műszaki dokumentum előállításának szabályait: amennyiben a tervezett felhasználási területre vonatkozóan elfogadtak európai értékelési dokumentumot (EAD), úgy figyelembe kellene venni annak előírásait a hazai műszaki értékelés elkészítésénél. Ezek alapján a teljesítménynyilatkozat kiadható lenne. amennyiben az adott építési termékre van érvényes építőipari műszaki engedély (ÉME), úgy az alapján, annak lejártáig a teljesítménynyilatkozat a fentiek figyelembe vétele mellett a nem harmonizált területen is kiadható.

6 6 amennyiben az adott építési terméket magyar szabvány (vagy magyar szabványként bevezetett, nem harmonizált európai szabvány vagy magyar előszabvány) szabályozza, és ez a dokumentum meghatározza a beépítés módjához köthető alapvető terméktulajdonságokat, valamint ezek vizsgálatának és ellenőrzésének (számítás, táblázat) módszerét, továbbá a teljesítmény állandóság értékelésének és ellenőrzésének módozatát, ez alapján teljesítménynyilatkozat adható. amennyiben sem európai értékelési dokumentum, sem korábban kiadott hazai műszaki specifikáció nem áll rendelkezésre és a gyártó nem szándékozik európai műszaki értékelést (ETA) készíttetni különösen innovatív építési termékek esetében lehetőséget kellene adni számára a hazai beépítésre feljogosító műszaki specifikáció (az építőipari műszaki engedélynek funkciójában megfelelő) hazai műszaki értékelési dokumentum készíttetésére. Ennek az az indoka, hogy a hazai kidolgozású műszaki specifikáció várhatóan olcsóbb, mint az európai szinten kidolgozandó. Az európai forgalmazásra alapot adó harmonizált műszaki specifikáció, az európai műszaki engedély (ETA), amelyet széles körű egyeztetést követően angol nyelven kellett elkészíteni, és rend szerint tartalmazta a termék első típusvizsgálatát is átlagosan ezer euróba került (3-4,5 millió Ft). Az árat a szükséges vizsgálatok jellege és száma befolyásolja. A hazai forgalmazásra alapot adó építőipari műszaki engedély (ÉME) önmagában ezer Ft költséggel járt, ehhez az első típusvizsgálatok költségei adódtak hozzá, amelyek 1-2 milliós költséget jelentettek átlagosan. Különösen a roncsolásos vizsgálatok és a homlokzati tűzterjedési vizsgálatok költségesek. Az európai műszaki értékelési dokumentumok kidolgozására az MKEH által kijelölt szervezetek készíthetnék el ezt a hazai műszaki értékelési dokumentumot, amely alapja lehetne a gyártó teljesítménynyilatkozatának. A nemzeti műszaki értékelést az európai értékelési dokumentum (EAD) vagy érvényes építőipari műszaki engedély (ÉME) esetén is lehet kérni, illetve akkor is, ha a kölcsönös elismerés elve alapján külföldi engedéllyel rendelkezik egy építési termék. Amennyiben az EAD, MSZ, ETAG, ÉME stb. vagy a külföldi megfelelést igazoló dokumentum a hatályos jogszabályoknak (mérési módszerek, követelmények stb.) tartalmában megfelel és az értékelési dokumentum alátámasztására alkalmas, úgy azt kötelező lenne figyelembe venni az eljárás során. Ha a termék időközben harmonizált termékkörbe kerül, a hazai műszaki értékelési dokumentumot vissza kellene vonni. C) A felhasználás szempontjából speciálisan kezelendő termékcsoportok beépítési feltételei A 305/2011/EU rendelet szerint a harmonizált műszaki specifikációval szabályozott építési termékekhez a gyártó minden esetben teljesítménynyilatkozatot ad. A kivételek köre: egyedileg készített termékek (305/2011/EU rendelet 5. cikk a) pont) az építési helyszínén gyártott építési termékek (305/2011/EU rendelet 5. cikk b) pont)

7 7 a műemlékvédelem területén felhasznált építési termékek (305/2011/EU rendelet 5. cikk b) pont) A 305/2011/EU rendeletben nem meghatározott, de hasonlóan különleges alkalmazású termékek: hagyományos (és természetes) építési termékek és eljárások (a helyi felhasználás miatt nincsenek harmonizált műszaki specifikációk hatályban); a bontott építési termékek (nemzeti szabályozás hatáskörébe tartoznak a környezetvédelmi szempontok miatt, továbbá mert nem jellemző a határon átnyúló bontott termék forgalmazás). A betervezési és beépítési követelmények megállapításának lehetőségei: Az építési termék és a felhasználás jellegéhez alkalmazkodó megengedő, rugalmas szabályozás: a) Valamennyi kivétel esetében önkéntesen tehetne teljesítménynyilatkozatot a gyártó, amennyiben így dönt, vagy ezt a felhasználóval, vagy a tervezővel kötött szerződése rögzíti, illetve, ha a termék speciális jellege, vagy a beépítés különleges követelményei alapján ez indokolt. b) Ha az általános lehetőségekkel a gyártó nem él (nem kér európai műszaki értékelést, hazai műszaki értékelést, nincs szabvány, korábban kiadott építőipari műszaki engedély vagy európai értékelési dokumentum hatályban a termékre), úgy a felelős műszaki vezető építési naplónyilatkozata igazolhatja az Étv teljesülését, az építési termék beépítésre való alkalmasságát. Ehhez a felelős műszaki vezető szakértő, illetve (akkreditált vizsgálólaboratórium) közreműködését is igénybe veheti. Tekintettel arra, hogy különösen a hagyományos vagy egyedi épületszerkezetek esetében az építményekkel szemben támasztott alapvető követelmények teljesítését nem az építési termékekkel, hanem az építési termékekből egyedileg kialakított (a helyszínen épített) épületszerkezetekkel vagy épületrészekkel szemben kell igazolni (pl. falszerkezetekkel szembeni tűzvédelmi követelmények), az engedélyezési eljárásban is meg kell vizsgálni új eljárási elemek beiktatásának, vagy a meglévő eljárási elemek módosításának lehetőségét (pl. meglévő szakhatóság szakkérdési körének bővítése, szakintézet vagy szakértő kötelező bevonása). Egyedi tartószerkezetek esetében előírható a 305/2011/EU rendeletben előírt kötelező felülvizsgálat. A jelenlegi és az új szabályozás összehasonlítása JELENLEGI SZABÁLYOZÁS Minden építési terméket csak megfelelőség igazolással lehet forgalomba hozni és beépíteni, ez a termék építési célra való alkalmasságát is igazolja. ÚJ SZABÁLYOZÁS július 1-jétől Az építési termék tervezett célra való megfelelőségéről a felhasználó (tervező, felelős műszaki vezető) dönt. A termék képességéről, teljesítményéről a gyártó a forgalomba hozatalhoz a harmonizált szabvány által szabályozott termékkörben kötelezően, a sorozatban gyártott CE jelöléssel nem rendelkező más építési

8 8 A harmonizált szabvány hiányában a gyártó minden esetben köteles európai műszaki engedélyt kérni (amelynek kidolgoztatása drága és több évet vesz igénybe), ahhoz, hogy korlátozás nélkül az EU piacán forgalmazhassa az építési terméket (CE jelöléssel). CE jelölést csak a harmonizált szabvány és az európai műszaki engedély alapján gyártott építési termékek kaphatnak, ha megfelelőségüket az előírt eljárásnak megfelelően értékelik, és erről a gyártó (illetve a tanúsító szervezet) megfelelőség igazolást adott ki. Hazai forgalmazás céljára a CE jelölés nélküli termékek esetében kötelező az építőipari műszaki engedély (kivéve az egyedi termékeket). A szabványok vagy az európai műszaki engedélyek, a hazai építőipari műszaki engedély is tartalmazták a termékre vonatkozó műszaki követelményeket. A harmonizált szabványban vagy az európai műszaki engedélyben felsorolt valamennyi terméktulajdonság esetében nyilatkozni kellett a műszaki specifikációban meghatározott követelménynek való megfelelőségről. termékekre a beépítés feltételeként, teljesítménynyilatkozatot ad ki. Harmonizált szabvány hiányában a gyártó dönthet úgy, hogy nem kér európai műszaki értékelést. Ha kér, akkor gyorsabb eljárásban juthat hozzá, az EU piacán korlátozásmentes a forgalmazás és elhelyezheti a CE jelölést a terméken. CE jelölés elhelyezésére csak a harmonizált szabvány által, vagy európai műszaki értékeléssel szabályozott termékek esetében van lehetőség, ha a gyártó teljesítménynyilatkozatot tesz. A CE jelölés még nem jelent megfelelőséget! A CE jelölés nélküli termékek közül a helyszínen előre gyártott termékek, a bontott termékek, a természetes és hagyományos termékek és a műemléki alkalmazások esetében a felelős műszaki vezető nyilatkozata elegendő a beépítéshez. A CE jelölés nélküli többi termék esetében a teljesítménynyilatkozathoz felhasználhatóak a nem harmonizált európai szabványok, a tisztán magyar szabványok, a korábban kiadott építőipari műszaki engedélyek és felhasználhatóak a külföldi vizsgálati eredmények, illetve tanúsítványok. Ezek hiányában nemzeti műszaki értékelést kell készíttetni. A szabványok illetve a többi műszaki specifikáció csak a beépítési lehetőségeket, az ezeknek megfelelő alapvető terméktulajdonságokat és az ezek vizsgálatához szükséges módszereket határozza meg. Csak a lényeges termék-képességekről kell vagy lehet nyilatkozni. Ha jogszabály az építési termékre követelményt állapít meg, arra vonatkozóan kötelező nyilatkozni. A forgalomba hozatalhoz legalább egy terméktulajdonságról kell nyilatkozni. Csak a lényeges termékjellemzőkről kell nyilatkozni és a tervező ezekből is az adott feladatnak megfelelően választhat.

9 9 D) Átmeneti szabályok: Az átmeneti intézkedéseket már többségében az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet már tartalmazza. Emellett javaslat a hazai műszaki specifikációk alapján megfelelőség igazolással ellátott építési termékekre teljesítménynyilatkozat kiadására ad lehetőséget a gyártó döntése alapján a hazai műszaki specifikáció alapján, annak érvényességi idején belül. E) Sajátos építményfajták: e) A sajátos építményfajták esetében a jogszabály csak eltérő szabályozás hiányában kerül alkalmazásra. Egyeztetések: Az előzetes egyeztetések már a 305/2011/EU rendelet tárgyalása során folyamatosak voltak a piac szereplőivel, az érintett minisztériumokkal és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szakembereivel. A 305/2011/EU rendelet megjelenése óta az Országos Építésügyi Fórum majd az Országos Építésügyi és Településrendezési Tanács (OÉTT) munkacsoportja keretében a bevezetés lehetséges megoldásai és a szükséges intézkedések több alkalommal megvitatásra kerültek. Az OÉTT munkacsoportja november 19-én és január 10-én munkacsoporti szinten foglalkozott a szabályozás koncepciójával, január 23-án az OÉTT ülésén került megtárgyalásra. Az OÉTT ülésére az érintett társtárcák is meghívásra kerültek. A javaslatokat a tervezet kidolgozása során mérlegeltük, és többségében figyelembe vettük. Előzetes egyeztetés történt a piacfelügyeleti törvény alkalmazása és az új piacfelügyeleti kormányrendeletek előkészítése során az EU rendelet fogalmainak beillesztése érdekében az NGM-mel. A kijelölési szabályok tekintetében az MKEH-val, továbbá a jelenleg a kijelölést végző szervezetekkel. A honvédelmi célú sajátos építményekre vonatkozó szabályok beépítésére a HM szövegjavaslatot tett, amely a rendelet-tervezetbe bekerült január 17-én a BM Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Tűzvédelmi Főosztályával történt előzetes egyeztetés az új szabályozás koncepciójáról. Több alkalommal történt egyeztetés a Magyar Építőanyagipari Szövetséggel (MÉÁSZ). Az egyes termékcsoportok lényeges termékjellemzőinek meghatározása már mintegy másfél éve folyik a MÉÁSZ tagszövetségeinek részvételével és az ÉMI Nonprofit Kft szakembereinek bevonásával. 2. Az igénybe vett eszközök 2.1. Jogalkotás Az előterjesztésben megfogalmazott cél megvalósítása érdekében az előterjesztés egy új kormányrendelet megalkotására tesz javaslatot. Az előterjesztés 1. mellékletét képező kormányrendelet 5. (2)-(4) bekezdéseiben, valamint a 8. és 9. -ában meghatározott szabályozási kör az NGM szabályozási kompetenciájába tartozik, azonban enélkül az itt megjelölt építési termékkör tekintetében a követelmények érvényesítése nem lehetséges Egyéb intézkedés Nem szükséges.

10 Alternatívák Az előterjesztésnek nincs más alternatívája. 3. Kormányprogramhoz való viszony A Nemzeti Együttműködés Programja kimondja: Kiemelt szerepet az építőiparnak, a mezőgazdaságnak és a turizmusnak! A Nemzeti Együttműködés Programjában meghatározott célok elérése a lakossági ügyfelekre háruló adminisztratív terhek csökkentése a Magyary Program Egyszerűsítési Programjának elfogadásáról szóló 1304/2011. (IX. 2.) Korm. határozatban és a vállalkozói adminisztratív költségek csökkentése az erre irányuló, Egyszerű Állam című középtávú kormányzati programról szóló 1405/2011 (XI. 25.) Korm. határozatban meghatározottakkal összhangban. 4. Előzmények, kapcsolódások A következő már hatályba lépett - jogszabályok előírásai a 305/2011/EU rendelet bevezetéséhez és alkalmazásához kapcsolódnak és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaznak: az Étv.-nek a évi CLVII. törvénnyel történt módosítása o 41. (1-2) bekezdés az építési termékek betervezésének és beépítésének feltételeiről, o 41. (3) bekezdés a műszaki értékelő szervek kijelölése, eljárása valamint o a 62. (1) bekezdés 20. pont felhatalmazása az építési termékek beépítési követelményeivel kapcsolatos részletes szabályokat tartalmazó rendelet megalkotására; az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) kormányrendelet o 62. (2) bekezdés a) pontja, miszerint az építésfelügyelet ellenőrzi az építési termékek beépítésére vonatkozó szabályok betartását; o 8. melléklet I. fejezet (az építészeti-műszaki dokumentáció tartalma) pontja az építési termékek teljesítmény-jellemzőinek módosítása az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet módosítása o 4. melléklet 13. pont az építési termékekkel kapcsolatos ismeretek a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) kormányrendelet módosítása o 14. termékinformációs kapcsolattartó pontok kijelölése (az EU Rend. 10. cikk kötelezettségének eleget téve); o 15. (1) k) pont az építési termékek műszaki értékelését végző szervezetek és teljesítmény-állandóságot értékelő és ellenőrző szervezetek kijelölésére vonatkozó kizárólagos hatáskör telepítése (a 305/2011/EU rendelet 29. és 40. cikk kötelezettségének eleget téve), valamint o és 10. pont jogharmonizációs záradék az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) kormányrendelet módosítása

11 11 o 9. (10-11) bekezdés, mely szerint a tervező a kivitelezési tervek készítése során meghatározza az alkalmazásra kerülő építési termékeket, o 12. (2) bekezdés h) pontja, mely szerint a kivitelező feladata a kivitelezés befejeztével az építési termékek teljesítménynyilatkozatainak átadása, o 13. (3) bekezdés o)-p) pontok a felelős műszaki vezető feladata a megfelelő építési termék beépítésének az ellenőrzése, a termék-helyettesítés szabályai, o 16. (3) bekezdés j) pontja az építési műszaki ellenőr feladata a teljesítménynyilatkozatok meglétének ellenőrzése, o 22. (2) bekezdése a kivitelezési dokumentáció tartalmazza a beépítésre kerülő termékek minőségének meghatározását, o 22/A. (2-4) bekezdések a megfelelő építési termék kiválasztása, az építési termék helyettesítésének szabályai o 27. (5) e) pontja az e-napló mellékletei a teljesítménynyilatkozatok a piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló 6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet o 3. (3) bekezdésében, o 5. (1) és (2) bekezdésében és o 10. -ában a 305/2011/EU rendelet szerinti teljesítménynyilatkozatokra vonatkozó szabályokat állapít meg. a piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló Korm. rendelettel összefüggő egyes Korm. rendeletek módosításáról szóló 7/2013. (I. 18.) Korm. rendelet o 10. -ának (3) bekezdésében módosítja a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendeletet az NFH piacfelügyeleti feladatkörének kiterjesztésére vonatkozóan. 5. Európai uniós kapcsolódások 5.1. A tervezetbeli szabályozás európai uniós jogi vonatkozásai Az előterjesztés a 305/2011/EU rendelet bevezetéséhez kapcsolódik és a gyakorlati alkalmazásához szükséges kiegészítő szabályokat állapítja meg. A 305/2011/EU rendelet április 4-én az Európai Unió Hivatalos Lapjának L88. számában jelent meg és április 24-én lépett hatályba. A rendelet előírásainak többsége, a 3 28., a , az , a 65. és 66. cikke, valamint az I., II., III. és V. melléklet azonban csak július 1-jétől alkalmazandó. Amikor az építési termékre alkalmazható a 305/2011/EU rendelet IV. fejezetében meghatározott harmonizált műszaki előírás - ezen belül különösen a harmonizált európai szabvány - akkor rendelet előírásait kell alkalmazni. Ezekben az esetekben a 305/2011/EU rendelet gyakorlatilag előírja a harmonizált szabvány alkalmazását. Azonban a jelen előterjesztés 1. mellékletét képező tervezet nem érinti a 305/2011/EU rendelet által szabályozott termékeket, és a többi termék esetében a gyártók számára választható a magyar vagy nem harmonizált európai szabvány alkalmazása, de lehetőség van arra, hogy más módon is igazolják a termék teljesítményét.

12 Előzetes véleményezési kötelezettség áll fenn az Európai Unió joga alapján. Az előterjesztés az áruk és egyes szolgáltatások szabad áramlásának biztosításával összefüggésben egyes európai uniós jogi aktusokban előírt bejelentési, értesítési, tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettségek teljesítéséről szóló 102/2009. (V. 11.) Korm. rendelet 2. (1) bekezdés ca) pontja szerinti műszaki leírást tartalmaz, ezért előzetes véleményezési kötelezettség áll fenn az Európai Unió joga alapján A tervezet az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatást nem tartalmaz. 6. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk Az előterjesztés Országgyűlési tárgyalást nem igényel. 7. Társadalmi egyeztetés Az építési termékek építménybe történő betervezési és beépítési követelményeinek kidolgozása az Országos Építésügyi és Településrendezési Tanács (OÉTT) munkacsoportjának keretében zajlott. Az OÉTT tagjai a szakmai képviseleti oldal részéről a Magyar Építész Kamara, a Magyar Mérnöki Kamara, az Építésügyi Igazgatási Szakmai Kollégium, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége, a Magyar Építőanyagipari Szövetség, az építésüggyel összefüggő építész és mérnökképzéssel érintett felsőoktatási intézmények építésüggyel kapcsolatos karainak képviselője, a Magyar Urbanisztikai Társaság, az Országos Főépítészi Kollégium, a Magyar Építőművészek Szövetsége, a Megyei Jogú Városok Főépítészi Kollégiuma, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesület. Az OÉTT március 4-ei ülésén a jogszabály tervezetet megtárgyalta. 8. Vitás kérdések A Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: VM) megjegyzi, hogy a tervezetből nem derül ki egyértelműen, mit kell tenni a bontott anyagból történő beruházások során fellépő problémák kiküszöbölésére. A VM javasolja továbbá, hogy a bontott anyagokra vonatkozó szabályozás a támogatásokra vonatkozó jogszabályokra tekintettel kerüljön meghatározásra. Az előterjesztés célja az építési termékek beépítési feltételeinek meghatározása annak érdekében, hogy az építmény a megfelelő minőségi követelményeket kielégítse. A bontott építési termék

13 13 felhasználásának szabályai előkészítésénél a jelenleg is alkalmazott megoldást vette alapul az előterjesztő. A jellemzően lakossági építkezések során felhasznált bontott építési termék felhasználásának nincsenek az előterjesztő által ismert támogatási vonatkozásai. Ezzel szemben a bontott építési termék kinyerése és beépítésre alkalmassá tétele során a környezetvédelmi, hulladékkezelési szabályokat értelemszerűen be kell tartani. Ezek meghatározása azonban nem ennek az előterjesztésnek a tárgya. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium számos helyen a normaszöveg olyan tartalmú kiegészítését javasolja, amely kijelölt vagy akkreditált vizsgáló laboratórium, illetve szakértői intézet kötelező bevonását írná elő. A 3. (4) bekezdése kivételével a normaszövegbe az észrevétel beépítésre került. Az előterjesztő álláspontja az, hogy a javaslat fenti bekezdésbe történő beépítése a gyártók részére nemcsak adminisztratív, hanem jelentős anyagi terhet is jelentene, továbbá akár több hónappal is meghosszabbítaná a beruházások átfutási idejét. A javaslat ellentmond a Kormány Magyary Programjának, illetve ellentétben áll az Egyszerű Állam programmal. 9. Az előterjesztés kommunikációja 1. Milyen kommunikáció javasolt az előterjesztés elfogadása esetén? követő vagy kezdeményező* *a kívánt kommunikációs forma aláhúzandó! 2. A tájékoztatás módja: Kormányülést követő szóvivői tájékoztató igen Tárcaközlemény nem Tárca által szervezett sajtótájékoztató nem 3. Fő üzenet: Az előterjesztés több ponton is szemléletváltást vezet be az építési termékek építménybe történő betervezési és beépítési feltételeinek meghatározásában: a jelenlegi, sok tekintetben bürokratikus, költséges és adminisztratív terheket eredményező eljárást egy új szemléletű követelményrendszer váltja fel. 4. Részletes kommunikációs terv: Kérem a Kormányt, hogy az előterjesztést és a határozati javaslatot fogadja el. Budapest, március Dr. Pintér Sándor

14 14 H A T Á R O Z A T I J A V A S L A T A Kormány megtárgyalta és elfogadta az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló előterjesztést és elrendeli az előterjesztés mellékletét képező kormányrendeletnek a Magyar Közlönyben történő kihirdetését.

15 15 1. melléklet a BM/2983/2013. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány./2013. ( ) Korm. rendelete az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 62. (1) bekezdés 20. pontjában, a 8., 9. és 16. tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a 13. tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 62. (1) bekezdés 3. pontjában, a 14. tekintetében a közúti közlekedésről szóló évi I. törvény 48. (3) bekezdés a) pont 7. alpontjában, valamint a vasúti közlekedésről szóló évi CLXXXIII. törvény 88. (1) bekezdés a) pontjában, a 15. tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 62. (1) bekezdés 7. pontjában, a 17. tekintetében a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvény 47. (1) bekezdés g) pontjában és a termékek piacfelügyeletéről szóló évi LXXXVIII. törvény 30. (1) bekezdés a) pontjában, a 18. tekintetében a jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény 31. (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Általános rendelkezések 1. (1) E rendeletet az építési tevékenység megvalósításához szükséges tervek készítése során az építési termék építménybe történő betervezésére, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokra és ellenőrzésre, az építőipari kivitelezési tevékenység végzése során az építménybe történő beépítésre, az építési termékek teljesítményértékelését végző és a teljesítményállandóságot ellenőrző, műszaki értékelő szervezetek eljárására kell alkalmazni. (2) Eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában e rendelet rendelkezéseit a sajátos építményfajtákkal kapcsolatos építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokra és ellenőrzésre is alkalmazni kell.

16 16 (3) Az építési termékre vonatkozó e rendelet 5. (2) bekezdésében levő tartalmi követelményeknek megfelelő nemzeti szabvány alkalmazását úgy kell tekinteni, hogy az e rendelet követelményeinek megfelel. 2. Értelmező rendelkezések 2. E rendelet alkalmazásában: 1. alapvető jellemzők: az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 305/2011/EU rendelet) 305/2011/EU rendelet I. fejezet 2. cikk 4. pontja szerinti meghatározás, 2. bontott építési termék: építmény bontása során keletkezett, újbóli felhasználásra szánt, újrafeldolgozás nélkül beépítésre szánt anyag, szerkezet, 3. egyedi műszaki dokumentáció: a 305/2011/EU rendelet I. fejezet 2. cikk 15. pontja szerinti dokumentáció, 4. egyedi termék: nem sorozatban gyártott, meghatározott célra szánt, egyedileg tervezett és legyártott építési termék, amely egyetlen, beazonosítható építménybe kerül beépítésre, 5. elvárt műszaki teljesítmény: az építési termék olyan lényeges terméktulajdonsága, amely az építményre vonatkozó alapvető követelmények teljesüléséhez szükséges, valamint a terméktulajdonsághoz kapcsolódó elvárt szint, osztály vagy leírás, 6. európai műszaki értékelés: a 305/2011/EU rendelet I. fejezet 2. cikk 13. pontja szerinti értékelés, 7. építési termék: a 305/2011/EU rendelet I. fejezet 2. cikk 1. pontja szerinti építési termék, 8. építési termék teljesítménye: a 305/2011/EU rendelet I. fejezet 2. cikk 5. pontja szerinti építési termék teljesítmény, 9. építményekre vonatkozó alapvető követelmények: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározott alapvető követelmények, 10. gyártó: a 305/2011/EU rendelet I. fejezet 2. cikk 19. pontja szerinti személy, vagy szervezet, 11. hagyományos, vagy természetes építési termék: ismert és gyakorolt hagyományos eljárással előállított, az előállítás körzetében helyi felhasználásra szánt, fa, terméskő, föld, agyag, vályog, nád, szalma és más természetes vagy növényi anyagok és az ezekből jellemzően nem sorozatban gyártott építési termékek, 12. harmonizált szabvány: a 305/2011/EU rendelet I. fejezet 2. cikk 11. pontja szerinti szabvány, 13. lényeges terméktulajdonság: az építési termék olyan teljesítménye, amely a termék tervezett felhasználása során az építményben való elhelyezkedés, az épületszerkezeti szempontból betöltött szerep és a környezeti hatások figyelembe vétele mellett az alapvető követelmények teljesülése szempontjából meghatározó és a megfelelő termék kiválasztásához nélkülözhetetlen, 14. műemlék épületbe beépített építési termék: a 305/2011/EU rendelet II. fejezet 5. cikk c) pontja szerinti egyedi termék, 15. nemzeti műszaki értékelés: műszaki előírás, amely a sorozatban gyártott építési termékre vonatkozó más műszaki előírás hiányában a gyártói teljesítménynyilatkozat alapdokumentuma,

17 17 szintek, osztályok, vagy leírás megadásával tartalmazza a termék tervezett felhasználásához kapcsolódó, nyilatkozatba foglalandó alapvető jellemzőket, továbbá meghatározza a teljesítményállandóság értékelésére és ellenőrzésére szolgáló rendszert, 16. teljesítménynyilatkozat: az építési termék gyártója által kiállított olyan dokumentum, amely az építési termék teljesítményét a termékre vonatkozó műszaki előírásnak megfelelően, hitelesen igazolja, 17. termékre vonatkozó műszaki előírás: a teljesítménynyilatkozat műszaki tartalmú alapdokumentuma, mely lehet harmonizált európai szabvány, európai műszaki értékelés, vagy ennek hiányában nem harmonizált európai szabvány, más magyar nemzeti szabvány, Magyarország területén elfogadott nemzeti műszaki értékelés, vagy hatályos építőipari műszaki engedély, 18. tervezett felhasználás: az építési termék gyártója által meghatározott az építési termékre vonatkozó rendeltetés. 3. Elvárt műszaki teljesítmény 3. (1) Az építési termék akkor teljesíti az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 41. (1) bekezdésben foglalt követelményeket, ha a) a tervező az építési-műszaki dokumentációban a 4. (1) bekezdésében felsoroltak szerint állapítja meg a beépítendő építési termékek alapvető jellemzői tekintetében azok elvárt teljesítményét, és b) a beépítés során a tervező előírásai mellett, figyelembe veszik az építési termék gyártójának a termék teljesítményére vonatkozó nyilatkozatát és a tárolására, szállítására, beépítésére vonatkozó előírásait is. (2) Az építési termék elvárt műszaki teljesítménynek való megfelelését a) általános esetben az építési termék gyártói teljesítménynyilatkozat, b) egyedi, hagyományos, természetes, bontott vagy műemléki épületbe beépített építési termék beépítése esetében a felelős műszaki vezető építési naplóban tett nyilatkozata igazolja. (3) Ahol jogszabály az építési termékkel szemben követelményt állapít meg, ott az építési termék beépíthetőségének feltétele, hogy a teljesítménynyilatkozat tartalmazza a követelménynek való megfelelést igazoló termékjellemzőt. (4) Ahol jogszabály olyan épületszerkezettel szemben állapít meg követelményt, amely önmagában nem egy építési termék vagy nem egy készlet elemeinek összeszerelésével jön létre, hanem több építési termékből, az építési helyszínen, az építési tevékenység során keletkezik, akkor a követelmény teljesítését a tervező az építészeti-műszaki dokumentációban az adott szakterület műszaki előírásai szerint igazolja.

18 18 4. Az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének szabályai 4. (1) A tervező az építménybe betervezett építési termék elvárt műszaki teljesítményét az építésügyi hatósági engedélyhez előírt építészeti-műszaki dokumentációban a) az építési termék építményben való felhasználásának módja, b) az építési termék várható élettartama alatt az építésből, az építmény használatából és az üzemeltetéséből származó hatások, c) az építményt érő várható hatások, és d) a jogszabályokban az építési termékre, valamint a tervezett épületszerkezetre vonatkozóan meghatározott követelmények és szakmai szabályok figyelembevételével az építményekre vonatkozó alapvető követelményeknek való megfelelés igazolásához szükséges részletességgel határozza meg. (2) A tervező a kivitelezés megkezdéséhez szükséges kivitelezési dokumentáció elkészítése során az elvárt műszaki teljesítmények alapján meghatározza a beépítésre kerülő építési termékeket. A meghatározásnak a termék kereskedelmi forgalomból való beszerzéséhez elegendő információt kell tartalmaznia. (3) Ha az 1.melléklet az építési termékre vonatkozóan a jellemző beépítési mód függvényében lényeges terméktulajdonságokat állapítja meg, az építési termék elvárt műszaki teljesítményét a tervező ezekkel a terméktulajdonságokkal határozza meg. (4) A (3) bekezdésben meghatározott feltételektől a tervező a beépítés feltételeinek függvényében eltérhet. (5) Ha a tervező az építésügyi hatósági engedélyezési dokumentációban egy bizonyos, egyértelműen beazonosítható építési terméket jelöl meg, az egyben az elvárt műszaki teljesítmény meghatározását is jelenti azzal, hogy ilyen esetben a termék műszaki előírásában foglalt összes teljesítménykategória lényegesnek tekintendő és az elvárt műszaki teljesítmény ezek szintje, osztálya vagy leírása. 5. A teljesítmény igazolása 5. (1) Az építési termék a 7. -ban felsorolt építési termékek kivételével az építménybe akkor építhető be, ha termék teljesítményét a) a harmonizált szabvány által, vagy európai műszaki értékeléssel szabályozott termékek esetében a 305/2011/EU rendelet rendelkezéseinek megfelelően, vagy b) a termékre vonatkozó harmonizált európai szabvány hiányában a (2) és (3) bekezdés szerinti teljesítménynyilatkozat igazolja.

19 19 (2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a teljesítménynyilatkozatot nem harmonizált európai szabvány, nemzetközi szabvány, magyar nemzeti szabvány, vagy július 1-je előtt kiadott hatályos építőipari műszaki engedély alapján is ki lehet állítani, ha a felsorolt dokumentumokból az építési termék tervezett felhasználása szempontjából lényeges, alapvető termékjellemzők, ezek vizsgálatának, értékelésének módszerei és a teljesítményállandóság értékelésének és ellenőrzésének a 305/2011/EU rendelet V. melléklete szerinti rendszere meghatározható. (3) Ha a (2) bekezdés szerinti dokumentumok egyike, vagy a dokumentumok összessége nem szolgáltat elegendő információt a teljesítménynyilatkozat kiállításához, a gyártó választása szerint a rendelkezésére álló dokumentumok felhasználásával, belföldi célú betervezés és beépítés céljából, a 8. szerinti eljárással nemzeti műszaki értékelést, vagy a 305/2011/EU rendeletben előírt eljárás szerint az EGT területén történő felhasználás céljából, európai műszaki értékelést készíttethet. (4) Azoknak az építési termékeknek az esetében, ahol nincs elfogadott harmonizált európai szabvány és nem készült európai műszaki értékelés, a teljesítménynyilatkozat legalább az alábbi adatokat és információt tartalmazza a) a terméktípus meghatározását, amelyre a teljesítménynyilatkozatot kiadták, b) az építési termékek teljesítmény állandóságának értékelési és ellenőrzési rendszerét, az 305/2011/EU rendelet V. mellékletben szereplő rendszernek vagy rendszereknek megfelelően, c) az egyes alapvető jellemzők értékelésére használt szabvány, nemzeti műszaki értékelés vagy a 11. szerinti építőipari műszaki engedély hivatkozási számát és kibocsátási dátumát, d) az építési termék rendeltetését, a gyártó által figyelembe vett tervezett beépítési módját, e) a nyilatkozatban szereplő egy vagy több rendeltetés vonatkozásában az alapvető jellemzők felsorolását, f) az építési termék teljesítményét, a nyilatkozatban szereplő egy vagy több rendeltetés szempontjából releváns alapvető jellemző tekintetében az 1. melléklet figyelembe vételével, g) az építési termék-szintek vagy osztályok szerinti, vagy leírásban, vagy számítás eredményeképpen megadott teljesítményét a jogszabályban előírt követelményekre vonatkozóan, h) a c) pontban felsorolt, olyan alapvető jellemzők tekintetében, amelyekre nincs megállapítva a termék teljesítménye, az NPD (No Performance Determined nincs meghatározott teljesítmény) betűket kell feltüntetni. (5) A termék teljesítmény állandóságának értékelésére és ellenőrzésére a (2) bekezdésben felsorolt esetekben a 305/2011/EU rendelet V. melléklet 2. pontja szerinti kijelölt szervezetek jogosultak, amennyiben a kijelölési területük kiterjed a teljesítménynyilatkozat alapját képező dokumentumra. A szervezeteknek meg kell felelniük a 305/2011/EU rendelet szerinti bejelentett szervezetekre vonatkozó követelményeknek.

20 20 6. A honvédelmi és katonai célú építményekbe a NATO értékelési eljárás szerinti igazoló dokumentummal rendelkező építési termékek további hazai teljesítményértékelési és minősítési eljárás nélkül betervezhetők és beépíthetők. 7. (1) Ha az építési termék egyedi, az építkezés helyszínén gyártott, vagy műemlék építménybe beépített, illetve bontott, hagyományos, vagy természetes építési termék és a gyártó által önkéntesen kiadott teljesítménynyilatkozat nem áll rendelkezésre, az építési termék akkor építhető be, ha a beépítéséért felelős műszaki vezető az építési naplóban tett nyilatkozatával igazolja, hogy az építési termék tervezett beépítése megfelel az Étv ában foglaltaknak. Az igazoláshoz a felelős műszaki vezető szakértő, szakértői intézmény vagy akkreditált vizsgálólaboratórium közreműködését is igénybe veheti. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a gyártó önkéntes teljesítménynyilatkozatot tehet a 5. (1) bekezdésében meghatározottak szerint, ha a) ezt a felhasználóval, tervezővel kötött szerződése rögzíti, b) ezt a termék speciális jellege, vagy a beépítés különleges követelményei vagy más körülmények indokolják. (3) Ha az építési termék olyan építési termékkörbe tartozik, amelyre a 305/2011/EU rendelet V. melléklete szerinti 1+, vagy 1 rendszer alkalmazását írja elő az Európai Bizottság vonatkozó határozata, az (1) bekezdés szerinti mentesség akkor vehető igénybe, ha az igazoláshoz a felelős műszaki vezető szakértő, szakértői intézet, vagy akkreditált vizsgáló laboratórium közreműködését dokumentáltan igénybe vette. 6. Nemzeti műszaki értékelés 8. (1) Nemzeti műszaki értékelés kiállítható európai értékelési dokumentum, július 1-je előtt kiadott, hatályos építőipari műszaki engedély, a kölcsönös elismerés elve alapján figyelembe vett külföldi forgalomba hozatali engedély, vagy más, az építési termék teljesítményét hitelesen igazoló műszaki dokumentum, tanúsítvány vagy akkreditált vizsgáló laboratórium vizsgálati jelentése alapján. (2) A felhasznált műszaki dokumentumnak értékelhető információt kell tartalmaznia az építési termék tervezett felhasználása, alapvető termékjellemzői, a termékjellemzők szintje, osztálya vagy kategóriája, a teljesítményértékelés módja vagy a teljesítmény állandóság ellenőrzése szempontjából. (3) Ha az igazoló dokumentum a hatályos jogszabályi követelményeknek (mérési módszerek stb.) és a (2) bekezdésben foglalt tartalmi követelményeknek megfelel és így a nemzeti műszaki

21 21 értékelés alátámasztására alkalmas, úgy azt az eljárás során a műszaki értékelő szervezet figyelembe veszi. (4) A nemzeti műszaki értékelést az európai műszaki értékelések kidolgozására külön jogszabály szerint kijelölt műszaki értékelő szervezet készítheti a gyártó, illetve meghatalmazott képviselője megbízása alapján. Az eljárásra és a szervezetekkel szemben támasztott követelményekre a 305/2011/EU rendelet műszaki értékelő szervezetekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. 9. (1) Az építési termék gyártójának vagy meghatalmazott képviselőjének írásos megbízása esetén a műszaki értékelő szervezet a műszaki dokumentáció kézhezvételétől számított 30 napon belül munkaprogramot készít, amelyben feltünteti a nemzeti műszaki értékelés elkészítéséhez szükséges számítások, helyszíni értékelések, laboratóriumi vizsgálatok és egyéb feladatok tervét, a kidolgozás várható időtartamát, valamint a figyelembe vehető, a termékre vonatkozó műszaki dokumentumok listáját. (2) A nemzeti műszaki értékelés kidolgozásának eljárása során figyelembe kell venni az 305/2011/EU rendelet 20. cikk (1) bekezdésében megállapított elveket. A gyártó kérésére az innovatív termékek és a gyártási titkot tartalmazó műszaki részleteket bizalmasan kell kezelni. (3) A nemzeti műszaki értékelés tartalmazza legalább a) az építési termék általános leírását és felhasználási területét; b) a termék gyártó által meghatározott rendeltetése szempontjából lényeges, továbbá a gyártó és a műszaki értékelést végző szervezet által közösen megállapított alapvető jellemtulajdonságok felsorolását és a szintekkel, osztályokkal, értékkel vagy leírással meghatározott termékjellemzőket; c) azokat a módszereket és feltételeket, amelyek ezen alapvető jellemzők tekintetében a termék teljesítményének értékeléséhez szükségesek; d) a nemzeti műszaki értékelés azonosító számát, e) a műszaki értékelő szervezet nevét, címét, f) a gyártó vagy meghatalmazott képviselőjének nevét és címét, g) a gyártóhely címét és h) a műszaki értékelést készítő szervezet cégszerű aláírását, az aláírók nevét és beosztását. (4) A nemzeti műszaki értékelésben szükséges meghatározni az alkalmazandó üzemi gyártásellenőrzés alapelveit, figyelembe véve a szóban forgó építési termék gyártási eljárásának körülményeit, ha erre vonatkozóan jogszabály előírást nem tartalmaz. A nemzeti műszaki értékelésnek meg kell határoznia az Európai Bizottság határozatainak megfelelően a teljesítmény állandóságának értékelésénél és ellenőrzésénél alkalmazható rendszert, összhangban a 305/2011/EU rendelet V. mellékletével. (5) A nemzeti műszaki értékelés kidolgozásának időtartama a műszaki dokumentáció és a termékminták rendelkezésre bocsátásától számított legfeljebb 90 nap. Ettől eltérő időtartamban a munkaprogram alapján a műszaki értékelő és a megrendelő megállapodhat.

22 22 E rendelet július 1-jén lép hatályba. 7. Záró rendelkezések Az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló 3/2003. (I. 25.) BM-GKM- KvVM együttes rendelet 5. -ának előírásai szerint július 1-je előtt kiadott építőipari műszaki engedély az érvényességének idejéig, de legfeljebb július 1-ig hatályban marad. Az építőipari műszaki engedély alapján végzett első típusvizsgálatok vizsgálati eredménye felhasználható teljesítménynyilatkozat kiadására. 12. (1) E rendelet az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. (2) E rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv cikkében előírt előzetes bejelentése megtörtént. 13. (1) Az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 1/A. (2) bekezdésében az az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben szövegrész helyébe az a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 94. (1) bekezdés a) pontjában szöveg lép. (2) Az R1. 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul. (3) Hatályát veszti az R1. 3. (2) bekezdés c) pontja. 14. A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4. (2) bekezdés l) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép: