A FORRADALOM ESZTENDEJE GYÖNGYÖSÖN.

Átírás

1 A FORRADALOM ESZTENDEJE GYÖNGYÖSÖN ÉVI NOVEMBER I ÉVI AUGUSZTUS 8. A NEMZETI ÜNNEPÉLYEKET RENDEZŐ EGYESÜLET" MEGBÍZÁSÁBÓL IRTA: VARGHA TIVADAR. Hangya" könyvnyomda Gyöngyös.

2 í;, Előszó. A Gyöngyösi Nemzeti Ünnepélyeket Rendező Egyesület" évi február hó 2-án tartott évi rendes közgyűlésében, mint jegyző, beszámoltam röviden az egyesület évi működéséről, melyben természetszerűen vázoltam a közbeeső proletárdiktatúra ideje alatt történt eseményeket is. Jelentésem tudomásulvétele kapcsán, az egyesület azt határozta, hogy a Gyöngyösön történt forradalomi cselekmények röviden írassanak meg és ennek elvégzésével engem bizott meg. A fölötte megtisztelő megbízásnak ime, ahogy gyönge erőmtől tellett, eleget tettem.* írásomnak azonban a történet" elnevezést nem vindikálom, mert érzem, hogy a lefolyt évről történetet irni nálamnál hivatottabb emberek alkalmasak. Mégis összeszedtem mindent, ahogy tudtam és hü képét igyekeztem adni a városunkban lefolyt eseményeknek. Teljes tárgyilagosságra törekedtem, ha valahol mégis eltértem volna attól, «ne tulajdonítsák azt egyéni elfogultságnak, hanem an- <nak a lelki állapotnak, melyen keresztül estem. Sok :gondterhes nap vonult el felettünk, sok álmatlan éjszakába került, míg végre a megváltás napja újra felvirradt. Mint egy kinos, nyugtalan álom, úgy tűnik fel immár előttem a mult és lezárván e lapokat, arra kérem az Istent, hogy többé vissza ne hozza a megpróbáltatások e keserű óráit. Az események megírásánál felhasználtam a városi képviselőtestület, a Nemzeti Tanács és Néptanács jegyzökönyveit, a Hevesmegyei Lapok, a Gyöngyös és

3 Vidéke, a Gyöngyös és a Vörös Mátravidék meglevőegykori számait, hivatalos iratokat, hirdetményeket és, falragaszokat. Sok adatot szolgáltattak jó barátaim, különösen pedig az Ifjúsági Egyesületek érdemes pártoló és rendes tagjai, kik mint ellenforradalmárok minden ténykedésüket, bajaikat, terveiket mindenkor velem beszélték meg. A vértanuk, Welt Ignác és Csipkay Albert kivégzésére vonatkozó részleteket Müller Jen ő segédlelkész urnák Gyöngyösi vértanuk a kommunizmus idejéből*'cimü könyvéből vettem át, melyért e helyen mondok nqkí köszönetet. Végül, fáradtságomért az volna a jutalmam, ha polgártársaim szeretettel fogadnák é kis munkát és ez is eszköz lenne az ő kitartó és önzetlen hazafiságuk további- élesztésére.

4 100. J. Előzmények. Ha igaz a régi közmondás: Három a magyar ágazság beteljesedett a nemzet végzete; a tatárjárás és a mohácsi vész után a harmadik fekete dátum, év november 1-én ránkszakadtak a szerencsét- * lenségek sorozatai. Az 1914 évi augusztus hó l-e óta tartó világháborúban a magyar nép, a magyar katona neve újra világhirtívé vált. A honvéd, a magyar baka, a magyar huszár nevét Oroszország végtelen téréin, a Kárpátok rengetegein, Oláhország sikjain, Szerbia hegyei között, az Alpesek égbe nyúló, örökös hóval, jéggel borított ormain, az olaszországi termékeny síkságokon, Belgium és Franciaország magas kulturáju vidékein, egyaránt remegve és félénk tisztelettel emlegették. Sőt ázsiai Törökország és a Szentföld, Palesztina is látta a magyar katonak kitartó, minden nehézséget lebíró hősiességét. A mi városunk, Gyöngyös, Európa emberrengetegében csak egy pont, mégis számfölött \ akadtak közülök polgárok, kik mint katonák győzelmesen taposták az emiitett vidékek földjeit. A négy és fél évig tartó világháború azonban ^lemorzsolta lassanként az erőket és a dicsőséges elözmények-után, hazafiatlan, átkos aknamunka izgatásai közetkeztében a már majdnem tető alá jutott épületet, egy-két nap alatt mint omlatag kártyavárat, romba döntötte. Négy és fél esztendő megszámlálhatatlan nemzeti Hjncse, dicsősége, felbecsülhetetlen vér és életadója megsemisült egy-két nap alatt s a magyar nemzetet hasonlíthatatlanul mélyebb sírba döntötték, mint amilyen volt a tatárpusztitás, vagy a mohácsi veszedelem. által készített szerencsétlenség, A tatárpusztitás nem egészen két esztendeig tartott, de az erfls lelkű király, IV. Béla, pár év múlva xijra rendbe szedte az országot. A mohácsi csatában a nemzet virágával együtt elpusztult a király is. Az' ország három részre szakadt: Erdélyben önálló magyar fejedelemség létesült, mely a magyar nemzeti eszmét «továbbra fenntartotta, sőt fejlesztette, észak és nyugati

5 Magyarországon a német császárok lettek az urak, míg a haza középső egyharmad részét a török pusztította és rabolta 150 esztendeig. Ma még szerencsétlenebbül állunk. Észak-Magyarországot, le egész a Dunáig, a hazaárulás világbajnokai, a csehek tartják megszállva; Erdélyt és a Bánát egyrészét a bocskoros oláh uralom birtokolja, a Bánát másik részét és Délmagyarországot az egyébként harcias, de durva és műveletlen szerbek nyomorgatják* Nyugatmagyarországot a nyomorba döntött háromszázéves osztrák testvér akarja tőlünk elvenni. Megmaradt az ország közepe hazának, minden életerő nélkül, sivár kilátással a jövőre. A tatárjárás és a mohácsi veszedelem története azonban azt mulatja, hogy eme veszedelmek közül is volt újra való feltámadás* Keresztény mivoltúnk is azt tanitja, hogy a halálból a feltámadás mentette meg az embert. Bizakodó bizakodással nézünk tehát mink is a jövőbe és nemcsak az isteni gondviseléstől várjuk hazánk elszakított részeinek újra való visszaszerzését, hanem a keresztény erkölcs által újra megujhódott magyar erő még szebb és szabadabb hazát fog itt teremteni, mint volt az a már elmúlt időkben. Nem célunk, de terünk sem engedi, hogy az egész országot szétbomlasztó forradalomnak képét adjuk. Itt csupán nagy vonásokban lehet arra kitérnünk és csupán azt akarom elmondani, hogy tőrt ki és miként folyt le Gyöngyösön a forradalom", úgy, ahogy azt, én magam láttam, vagy közvetlen tanuktól hallottam. ' 2. A foradalom kitörése Gyöngyösön. Az ország szétbomlasztásának kézzelfogható jelei évi október 18-án jelentkeznek Magyarországon* mikor Vajda Vojvoda Sándor az oláhok nevében, Ost-»soinack János pedig Fiume város nevében kijelentik az országgyűlésen, hogy az önrendelkezés alapján, állanak. Másnap Juriga Nándor képviselő ugyanezt teszi a tór tok nevében. Horvátország akkor már a maga utján 6

6 100. járt és Mihalovics bán még az érintkezést is megtagadta Magyarországgal. Ausztria már megelőzőleg szétbomlott: Galícia Lengyelországhoz csatlakozott, Csehország önállóan, mint entente szövetséges rendezkedett be, Karinthia, Krajna, Horvátország a déli szláv eszmében találták meg bizonytalan boldogulásukat. A forradalom megindítója Magyarországon a nagy Károlyi nemzetség leszármazottja, 11. Rákóczi Ferenc fejedelem fővezérének, gróf Károlyi Sándornak késői utódja, gróf Károlyi Mihály volt. Istent, hazát tagadó, titkos társulatoknak előbb sötétben bujkáló, majd a magyar szabadelvüség oltalma alatt nyiltan agitáló tagjai által körülvéve, behálózva, egy több százados arisztokrata család legtöbbször tisztelettel körülvett nevét adta oda a nemzet rontására. Ezek között és ezek hatása alatt eszköze lett'mindama bajoknak, melyek nem egészen egy év leforgása alatt tízszeresen túlhaladták a négy és fél évig tartó világ-háboru összes veszteségeit. A budapesti kormányváltságok közepette az október 23-án megalakult Nemzeti Tanács, melyben a Károlyi-párt, radikális párt és szociálista párt egyesült; izgatásait nemcsak az ország minden pontjára, hanem a hadsereg»frontjaira is kiterjesztette. Október 25-én már akadtak a Piavé mentén csapatok, melyek megtagadták az engedelmességet, rá nem sokára felbomlott az olasz földön álló osztrák-magyar hadsereg és minden fegyelem, rend nélkül özönlöttek hazafelé. Az országbomlás közepette létrejött az, olaszokkal az első fegyver szüneti szerződés. Végre is gróf Károlyi Mihály jut mint miniszterelnök az ország élére, de nem azért, hogy rendet csináljon, hanem, hogy a zavarokat még inkább fokozza. Budapesten munkástanácsok alakulnak, katonatanács létesül és a fegyelemnek mindenütt vége. Október 30-án a katona-«és munkástanácsok vezetői arról tanácskoznak, hogy mikor törjön ki a forradalom és az kitört, mielőtt ők akarták volna. Jóleső érzéssel kell azonban megemlíteni, hogy ez u. n. őszi rózsás forradalom külsőleg még nemzeti alapon állott, mert mindenütt a himnuszt és szózatot énekelték. A megalakult Károlyi-kormány első napját Tisza István gróf vére festette vörös-

7 ie, kit budapesti villájában meggyilkoltak. Az uj kor?- mány felrúgta az olaszokkal kötött* u. n. Diaz-féle egyezséget, mely Magyarország természetes határait tette meg demarkacionális vonallá és arra határozta míagát, hogy a franciákkal, kik felé Károlyi állandóan kacsintgatott, köt fegyverszünetet. November 7-én tehát gróf Károlyi Mihály, Jászi Oszkár, Bokányi Dezső, Csernyák Imre és társaik lementek Belgrádba s ott Franchet d. Espérey francia tábornokkal meg is kötötték azt az egyezséget, mely észak Magyarországot a cseheknek, Erdélyt és Délmagyarország egyrészét az oláhoknak, másik részét a szerbeknek adja. Ezzel Magyarország területi épségét Jászi Oszkárnak Károlyiba is átültetett elmélete tönkretette és a sirbadöntötte. Linder Béla hadügyminiszter ismeretes mondása után: Soha többé nem akarok katonát látni a reménység is oda volt, hogy megvédelmezzék a határokat, mert ekkor már katonaság sem volt, mivel a frontról szakadatlanul visszaözönlő katonaságot a kormány kérésére osztrák földön és Galíciában a szó valódi értelmében nemcsak lefegyverezték, de mindenéből ki is fosztották. Az idehaza volt fegyveres erőket pedig,, immár Pogány József és Bőhm Vilmos elvtársak katonatanácsai züllesztették szét. A hadsereg teljes tönkretétele után pedig felkerekedtek az oláhok, csehek és a szerbek és kardcsapásnélkül elfoglalták az ország háromnegyed részét. Az egész országot betöltő izgalmak hullámai ok- \ tóber utolsó napjaiban érkeztek Gyöngyösre, A polgár- \ ság nap-nap után izgatottan tárgyalta a híreket, A keresztényszociális néppárt, de még fokozottabb mérték- ben a radikális és szociálista párt megkezdték működé-* i süket. Ezekről a mozgalmakról azonban vajmi kevés 1 jutott nyilvánosságra, mert a radikikális párt hivei ele- j nyészően csekélyen voltak s különben sem volt a nép- ; ben gyökerük, a szociáldemokrata párt azonban, dr. Horovitz Alfréd, dr. Waldner Fülöp ügyvédek, továbbá Endrész József vasmunkás vezetése alatt annál erősebb,. - de titkos agitációt fejtettek ki. A Károlyi-párt, melynek \ lelke később Novoszad Arthur újságszerkesztő lapja, a* i Gyöngyös" lett, szintén ekkor lépett működésbe. A. r 8

8 100. katholikus népszövetség és ezzel egybeforrva a keresztény néppárt már régebbi idő óta élénk társadalmi tevékenységet fejtett ki; különösen lelkes vezetőik, előbb Virág Venánc szent Ferencrendi áldozár, majd ennek távozása után dr. Somogyi István ügyvéd, a nép felvilágosítása és irányítása tekintetében általános elismerésre tettek szert., A budapesti hirek hallatára dr. Bozsik Pál plébános a néppárt vezető tagjait október 31-én d. u. 6 órára gyűlésre hivta az áll. központi leányiskola- egyik tantermébe. Ugyanezen időre Kemény János. kir. tanácsos, polgármester, a Kereskedelmi Csarnok kezdeményezésére, a városházára hívott össze egy értekezletet. Mikor azonban az előbbi gyűlésről értesült, az utóbbi megnyitását esteli 7 órára tolták ki. A keresztényszociális néppárt a leányiskolában megjelent tagjai tudatában voltak már annak, hogy az ország sorsában jelentős változások történnek és hogy nagy dolgok vannak készülőben. A gyűlésen dr. Bozsik Pál, dr. Somogyi István és többek felszólalása után erős hazafias érzés ülte meg a lelkeket és akként határoztak, hogy a gyöngyösieknek nem szabad a forradalmi irányzatú Nemzeti Tanácshoz csatlakozni, azonban bár teljes bizalommal vannak a Nemzetvédelmi Tanács iránt, mely a nemzeti tanáccsal szemben a keresztény és királyhü elemeket igyekezett összetoborozni, ehhez sem csatlakoznak, csakhogy a gyongyösi polgárság a nehéz órákban ne legyen megosztva. Elhatározták egyúttal, hogy a törvényes rend fenntartását minden erejükkel biztosítani fogják. Hogy pedig a párt tagjaival minél gyorsabban érintkezhessenek, kerületenként bizottságokat szerveztek, melynek tagjai a következők lettek: első negyedben Pogány Béla ipartestületi elnök, Csépány Miklós és Czivinger János birtokosok; a második negyedben Kochán Bertalan szt. Ferencrendi házfőnök, Kovács Pálinkás Pál és Zrubka Ferenc birtokosok; a harmadik negyedben Sill Imre, Tamasy Csépány Pál és Pampuk József birtokosok; a negyedik negyedben Huba Ferenc, Dredor Ferenc és Toldi Pál birtokosok. Dr. Somogyi István és dr. Bozsik Pál vezetése alatt ezek képezték -egyúttal az elnöki tanácsot* Ezután az összes jelenvol-

9 i'ik tgy loiht&uui a vaiusnazara vonultak, hol már akkor sokan voltak jelen és megjelenésük általános meglepetést keltett. A,* elnöki tanács két vezető férfia egymás után adták elő párthiveik határozatát és véleményük teljesen úrrá lett a jelenlévők fölött. A radikális párt részérül dr. Polgár Lajos szólalt fel, vitatván a saját elveiket. Az élénk vitatkozásnak azonban véget vétett egy hivatalos távirat, mely jelentette, hogy a király gróf Károlyi Mihályt miniszterelnökké nevezte ki és megbízta a kormány megalakitással. Ennek hatása alatt most már ugy a vezetők, mint az összes jelen voltak hangulata megváltozott és egyhangúlag elhatározták a gyöngyösi Nemzeti Tanács megalakítását. A keresztény szociális néppárt csatlakozását Tamasy Csépány Pál erős meggyőződésű beszéde jelentette be. i Ezen értekezletből a polgármester a következő kiálltvánnyal fordult a város közönségéhez: é 100.

10 /191b. eln. Polgártársak! A béke áldásos napjai közelegnek, Ő felsége a Király és a Nemzet megtalálták a kibontakozás útját, mely bent az országban rendet és nyugalmat biztosit, ellenségeinkkel pedig méltányos békéhez vezet; Budapesten Nemzeti Tanács* alakult, melynek parancsai szerint igazodunk; mi, Gyöngyös város polgárai kell, hogy ezt hazafias érzelmekkel fogadjuk; városunk képviselőtestülete ma november elsején tartandó közgyűlésünkön vesz erről tudomást, Önökkel pedig, összes polgárainkkal ez uton tudatom 5 ide iktatom a Nemzeti Tanácstól ez érdemben sürgönyileg hozzám érkezett parancsot. A sürgöny szövege következő: Központi körözvény az összes városok főtisztviselőihez. A Nemzeti Tanács közli Magyarország népével, hogy Budapesten átvette a hatalmat; egyetlen csepp magyar vér sem folyt ki; a Király Gróf Károlyi Mihályt nevézíe ki Miniszterelnöknek. A Nemzeti Tanácsból Kormány alakult. A katonaság, munkásság, polgárság, vidék felesküdött a Nemzeti Tanácsnak. Budapesten nyugalom van. A Nemzeti Tanács felhívja Magyarország népét, hogy szent figyelemmel, önfeláldozássá! és nyugalommal őrizze meg a rendet. Személyi életbiztosság megóvása a legnagyobb érdek, aki pusztit, rombolj a nemzet életét veszélyezteti. A Nemzeti Tanács a haza üdve, függetlensége s a béke ' szent érdekében parancsolja, hogy mindenki, nép és katonaság legnagyobb rendben, nyugalomban várják be a tanács utasitásait. A Magyar Nemzeti Tanács. Városunk polgárainak ismert józansága, honszeretete, királyhüsége biztosítja azt, hogy kötelességeinket teljesíteni fogjuk s teljesíteni tudjuk 1 Éljen a Hazai Éljen a Királyi Éljen a Nemzeti Kormány! Gyöngyös, október 31. Kemény János, kir. tan. polgármester.

11 uz ertekezlet határozata alapján a polgármester másnap november 1-én délelőtt 10 órára képviselőtestületi közgyűlést hivott össze, melyet j azonban sajnálatos kőrőlmények megzavartak. A hadsereg bomlás hirei október 31 én érkeztek meg a helybeli kaszárnyába, minek hallatára, de legfőképeji a helybeli szociáldemokrata párt titkos izgatásai következtében, a már régóta szolgáló huszárok fenyegető magatartást kezdtek tanúsítani. Maiss János őrnagy nem lévén ura a helyzetnek, a huszárok egyrészét öszszegyüjtötte és megengedte nekik az elmenetelt. A huszárok még le sem szereltek, hanem a legtöbb teljes felszereléssel, karddal, puskával kelt útra. A. vasúti állomásra való mentükben a nyilt utcán leraktározott boroshordók közül többet feltörtek jés a legtöbb lerészegedett. A felszabadult szenvedély tehát úrrá lett rajtuk és elkezdtek lövöldözni. Az alsóvárosban egész éjjel ropogtak a fegyverek és valóságos szerencse, hogy a kihágásoknak még nem lett áldozata. A duhajkodó és részeg katonák példája, kik csak a hajnali vonattal tudtak Gyöngyösről eltávozni, megbontotta a város éjjeli csendjét. Éjjel ismeretlen tettesek agyon szúrták Mihalik Lajos 40 éves asztalos^ Reggelre a csőcselék is talpon volt és fokozták a zűrzavart. Míg a képviselőtestület összegyűlt és megkezdte tanácskozását, azalatt a városban a rend teljesen felbomlott. Sem a városi rendőrség, sem a csendőrség nem jelentkezett, mert az utóbbiakat felsőbb parancs kaszárnyájukban való tétlen tartózkodásra utasította. A piacon és szomszédos utcákon több boltot feltörtek s azokat a szó valódi értelmében kifosztották. Így kifosztották a Gams-féle rőfös kereskedést, özv.! Deutsch Lőrincné boltját, a Kóhn-féle bazárt, Goldner : Dávid ruhakrreskedését, az úgynevezett Sárika-féle bol- í tot és még többet. Tömérdek sok ablakot bevertek és egyéb pusztításokat végeztek. Néhány siheder az utcán megtámadta Lichtenatern Miksa tartalékos hadnagyot, mert sapkarózsáját nem akarta levenni, mire az egyik támadóját, szintén volt katonát, kardjával oldalba szúrta. A felbőszült tömeg azonban üldözőbe vette a hadnagyot és az a segítségére siető Dezső nevü tarta- 12

12 lékos zászlós öccsével és édes apjával a városházára menekültek. A véres alakok megjelenése a gyülésterenw ben nggy meglepetést keltett, a legtöbben tehát kisiettek, hogy a felizgatott kedélyeket, lecsillapítsák; többen pedig a véres látvány elöl elmenekültek. A véres és megvert két Lichtenstern a rendőrségi szobában találtak pihenőt A megszúrt és súlyos sebében fetrengő legény barátai azonban berontottak ide és a két testvért ugy össze-vissza szurkálták, hogy Dezső a helyszínen meghalt. E gyilkosságok hire gyorsan szétterjedt a városban és az izgatott hangulatot még inkább fokozta, de csak kevesen voltak olyan bátrak, kik ki mertek menni a közönség körébe, hogy az anarchiának véget vessesenek. Dr. Bozsik Pál plébános, a piacra sietett, hol néhány tétlenül szemlélü diákot s, embert vti\ maga mellé és kezében egy esernyővel, rontott a fosztogatók közé. Mikor a piacon valamelyes, rendet teremtettek, a kaszárnyába indqlt, hogy, cs^p^t^ részére fegyvereket szerezzen. Ekkor azonban m$r Kemény János, dr. Hakker Béla főügyész, szintjén a kaszárnyába indultak, ott mintegy 20 2{> embert fegyverrel; l&tak el és segítségükre hívták viss^ajövetelükkor a csendőr^éget is, kikkel egye$ü tqn azután, megkezíítélf a piac éfc kör^ nyező utcáinak megtisztítását. D^, Bpzsik Pál áltfll Q&zsz,etobqrzott qsap^t száma mintegy negyven főre rúgott. Ezeket tízes csapatokra os tgtt4}c és a külső kaszárnyából úgy nyomultad a k^spe feléi A sok rab^ lott holmit sihed^re^, aspfconyok vihogva, röhögve hordta sz^t a külső várósokba és nqm akadt ember, ki azokat elszedte volnál tőjük, A lövöldözés, a vái osb^n cgéjfc nap r\em szüqt meg. felfcrvegyzett önkéntes csapatoknak estig még qlég njunk^juk akadt, akiket ekkor Rósenfeld Emil tűzoltó vehetett. A városháza környékén és a piacon i^métel^p nagyobb tömegek, verődtek össze, kikben, bízni ne.m lehetett. Estefelé ki kellett t^hát az utcákat üríteni s. ifljkor egy ilyen osztag a Petőfi Sándor-utcán fel [elé törekedett, a Duránda fel$ vezető Brez^yinszky-féle utcából élénk fegyverttl^zel fogadták. Ez volt azonban a tömeg zabolátlanságának utolsó fellobbanása, mert a rákövetkező is

13 3.uiuú mar tisztes polgárok állandó ébersége telte nyugodtá. Sajnos a hirtelen összetobor7ott örségbe illetéktelen alakok is bejutottak és egy ilyen megbízhatatlan őr lőtte agyon másnap délelőtt Hanka Kovács András 22 éves volt katonát Suri István 16 éve$ kereskedő tanulót s a város alsó részében Fabriczlus Ferdinánd öreg embert. A gazdátlan lövöldözőktől több sebesülés is történt. Az agyonlőtt Suri Istvánt, mivel az apja szegény vasutas volt, Székely Mihály temettette el saját költségén. 3. A Nemzeti Tanács! A véres forradalmi jelenségek hatása alatt a város képviselölestülete novembej 1-én d. e. gyűlést tartott és megalakította a Nemzeti Tanácsot, melybe a következőket küldötte ki: Bercsényi Gyula bankigazgató'dr. Berkokics Miklós, B. Csépány József, dr. Bozsik Pál, Cserján Károly, Csárdás Ferenc, Tamasy Csépány Pa:, Csötönyi János, Dredor Ferenc, Orüszner Zoltán, dr. Horovitz Alfréd, 1 Neményi Sándor, id. Pogány Béla, dr. Stampfer Mór, Székely Mihály, Zrubka Ferenc, dr. Polgár Lajos, Birnbaum Dezső, Vastagh Zoltán, Nagy Dezső, dr. Somogyi István, ifj. Toldy Pál, Herzog Kálmán, Réh József, Kemény János, dr. Burián Endre, dr. Csuhay Sándor, dr. Qyurcsik László, Barna Dezső, dr. Hakker Béla, Pampuk József, Csépány Józsei (Dredorvő), Csépány Miklós, Bátor István, Füzessi Dezső, Kochán Bertalan ezt. Ferencrendi házfőnök, és Waldner Fülöp. Ezután pedig üdvözlő sürgönyt küldtek a királyhoz és az uj Károlyi kormányhoz. A gyűlés a király zajos éltetésével ért véget. A kikül-, döttek feladata lett a Nemzeti Tanács kibővítése és végleges megszervezése. Első gyűlését 2-án délelőtt tartotta 9 órakor, mikor is megállapította hatáskörét és intézkedett a rend fenntartása dolgában. A Nemzeti Tanács elnökei lettek Kemény János polgármester, c\r. Bozsik Pál plébános, é» dr. Hakker Béla v. főügyé^p. Titkárok lettek: dr. Berkovics Miklós, dr. Horo^z Alfréd, dr. Kossá Lajos, dr. Stampfer Mór, és dr. Waldner Fülöp ügyvédek. Grüssner Jenő bankigazgató, 14

14 100. Aczél József róni. kath. hitoktató. Sebes Gyula tanár és Vargha Tivadar iskolai igazgató. Pénztáros Károly Lajos bankigazgató és Kládok Dezső szintén bankigazgató. A Nemzeti Tanács tagjainak számát 200-ban állapították meg, kik közül volt 103 földművelő, 3 nagybirtokos, 14 önálló iparos mester, 8 iparos segéd, 10 önálló kereskedő, 5 kereskedelmi alkalmazott, 10 magántisztviselő, 23 köztisztviselő, 15 gyári szervezett munkás, 1 gyógyszerész, 6 ügyvéd, 1 nyugdíjas tisztviselő, 1 hírlapíró és egy szerzetes. > E tervezet szerint, melyet dr. Bozsik Pál és Ta<* masy Csépány Pál erős küzdelmei után fogadtak el, a Nemzeti Tanács többsége a földmives osztályból került ki és ezek megvalósítását a vallásos társulatokra bízták. Ezek voltak: a szent Tamás-, szent Kereszt-, szűz Mária- és Szeplőtelen Fogantatású társulat a felsőrészről-, Jézus szive, szent Lélek, szent István és Rozárium tarsulatok az alsórészről. Mindenik társulat megfelelő arányban választotta meg kiküldöttjeit, még pedig dr. Bozsik Pál tervezete és utasításai alapján egyegy kiküldött pap jelenlétében. Ilyen módon sikerült elérni azt, hogy a gyöngyösi Nemzeti Tanács tagjainak túlnyomó része úgy a vallásosság-, mint a hazafias érzés szempontjából, a város legkiválóbb polgáraiból állott, melyhez hasonlót aligha lehetett találni az országban, raert másutt úgyszólván mindenütt, a vallástalan *és hazafiatlan elem jutott a forradalom Által felsziqre. 1 Az összes tagok névsora a következő volt : Bercsényi Gyula, Csépány József buzsinszki, Cserján Károly, Csárdás Ferenc, Tamassy Csépány Pál, Csötönyi János, Dredor Ferenc, Grüssner Zoltán, id. Pogány Béla, Székely Mikály, Zrubka Ferenc, Birnbaum Dezső, Vastagh Zoltán, Nagy Dezső, ifj. Toldy Pál, 'Herzog Kálmán, Réh József, dr. Burián Endre, dr. Csuhay Sándor,, dr. Gyurcsik László, Barna Dezső, Pampuk József, ifj. Csépány József Dredor-vő, Csépány Miklós, Bát >r István, Füzessi Dezső, Kochán Bertalan, Kovács Rob ás István, ifj. Kovács Pálinkás Pál, Maticsek István, Jáger József, Bárányi István, Csiba Ferenc, Deli Ferenc, Székely János, Szatmári Ferenc, Bujdosó János, Hova-

15 nyec Károly, Major István, Kiss Sándor, Tuza György* Vernyihel József, ifj. Pampuk József, Pampuk Imre, Kis Antal, ifj. Juhász Takács Ferenc, Juhász János, Szilágyi József, Hegedűs Mihály, Kis^ István, Taniasy Csépány János, Bágyi József, Vernyik József, Palócz Ferenc, Bozsik József, Tasi István, Juhász Bárányi Pál, id, Bátor András, Mészáros Mihály, Falcsik János, Kis Mihály, Antal Kutyik Lajos, Kovács Brunszvik József, Zimány Ferenc, Bogdány Mihály, Cserta János, Csépány Mihály (Martus vő), Csépány János (Kozmári vő), Kornics Mihály, Bardóczy József, Kis József (Szilágyi), Csépány József (Hannos vő), Zilai József, ifj. Benei János, * Vereb János, Bogdány János (Kozmán vő), Maticsek Ferenc, Réz János, id. Szaniszló István, Szabó Juhász József, Matin János, Toldi Ferenc, Ocsovai Imre, Szatmári János, Nagy B. János, Sebestyén János, ifj. Tani Ferenc, Tóth János, Toldi Ferenc, Bardóczy Mihály, Rab András, Czivinger János, Mizsei Vendel, Rejlik János, Deák Imre, Ambrus János, Tőzsér János, Kovács Pálinkás Pál, Martinecz András, Lehotai János» JarQ3 István, Munkácsi József, Toldi János, Bezzeg János, Toldi István Vasborosi József (Toldi vő), ifj. Kovács Molnár János, Nagy Kovács Antal, Dobsa Gé*a, dr. Kurcz Jakab, Gonda András, Hortolányj- Sándor, Guba Sándor, Jog Andor, Jancsovics József, Schmidt Bálint Mojsza Ferenc, Weinfeld Lipót, Steiner Nándor, Gergely Danó, Keller János, Somló Ferenc, Hegedűs József, Vexler Károly, Pataki János, Peidl Ferenc, Erber Jó~ zsef, Cékmány Antal, Bagi Pál, Junghancz Ferenc, Nemecz József, Endrész József, Rósenthál Nándor, Auscli Izidor, Háhn Mór, Bárok Vilmos, Rósenfeld Emil, Dch inány Ignác, Klein S. Hermann, Büchler Zsigmond, Kozmári János, Kovács Jakab, Lővy Gyula. Szenes Vik mos, Tévén Zoltán, Schaar Miksa, Szabó János, Gajdócki József, Bátori Ferenc, Dózsa József, Kolozsi Jenő, V&rga Miklós, Kuborci Tibor, Fehér Antal, Melicher Géza, Huba Ferenc, Bengyel Antal, Szlovencsák János, Schwarc Géza, Grósz Ármin, Diamant Ármin, ifj. Szántó József, Stark Sándor, Feigl L. H., Hollós Károly Kusner Imre, Havas Pál, Józsa, György, Brengl Matild, Barta Gábor, Sall Kálmán, Losonczy Gyuja, Berko Sándor, 16

16 100. A Nemzeti Tanács imm ár lázasan munkához látott: megalakította az önkéntes polgárőrséget, melynek parancsnokává Maiss János huszárőrnagyot, helyettes parancsnokává pedig Büchler Zsigmond tartalékos tüzérszázadost, Bariska Mihály tartalékos honvédszázadost és dr. Hakker Béla tart. főhadnagyot választották meg. A város egész területére nézve kihirdettetett az ostromállapot; a korcsmák, kávéházak, vendéglők bezárattak és szesztilalom rendeltetett el olyanformán, hogy a déli és estéli étkezéshez három tizedliter bor kiszolgáltatása megengedtetett. A polgárőrség tagjainak fizetésére a város egyenlőre harmincezer koronát utalványozott. Ugyanaznap délután tartott gyűlésben a N. T. * még tovább ment. A polgárőrség ideiglenesen a polgári iskolában helyeztetett el, honnan erős őrségeket adott az összes vámházakhoz, a vasúti állomásra, a polgármester lakására. A városban éjjel és nappal örségek cirkáltak és éberen ügyeltek a tendre. A N. T. a rendőrkapitányság mellé dr. Somogyi István ügyvédet közrendőri és közbiztonsági előadónak rendelte ki. A közellátás zavartalan rendje érdekében a helybeli 6-os huszár ezred fogatai és járómüvei, a Barna Gábor F. fakereskedő cég összes tüzifakészlete, a Gyöngyösvidéki Gőzmalom összes lisztkészlete lefoglaltatott. A gyöngyösi zavargásokkal egyidőben riasztó hirek érkeztek a vidékről is, miért is szükségesnek látszott, hogy a járás községei is a Nemzeti Tanács intézkedései alá helyeztessenek. Nagyobb zavarok voltak Gyöngyöshalászon, hol a Téven-család gazdaságában nagy károkat okoztak, továbbá Gyöngyöstarjánban, honnan a jegyzőt és a kántortanítót el is. űzték, A polgárőrség azonban úgy ezekben, mint a többi községben rendet teremtett, a garázdálkodó.kat elfogta és Gyöngyösre szállította. Hogy a városban és vidéken a rend minél előbb helyre álljon, november 4-én a következő rendelkezések tétettéki Az országos Nemzeti Tanács kebeléből alakult kormány rendeletére közhírré tesszük: A függelemsértés, zendülés, lázadás, szökés, lázongás és fosztogatás bűntettének, rögtönitélő *el járással

17 való fenyegetésének fenntartása mellett, a gyöngyösi állomás parancsnokság területére a rögtönitélő bíráskodás lép életbe a kihirdetés után elkövetett következő bűncselekményekre: 1. gyilkosság bűntettére. 2. rablás bűntettére. 3. gyújtogatás bűntettére, 4. nyilvános erőszakoskodás bűntettére az idegen tulajdonnak gonoszságból való rongálása által. Különösen kiemeljük, hogy a rögtönitélő birásr, kodás alá esik a nyilvános erőszakoskodás a kár nagyságára való tekintet nélkül, ha abból az emberi életre, egészségre, testi biztonságra, vagy mások tulajdonára veszély keleletkezhetik, vagy ha azt vasutakon, az azokhoz tartozó építményeken, gépeken, szállítási vagy más eszközökön követik el. Az állami táviró (telefon) bármely alkatrészének rongálása és üzemének háböritása ugyancsak rögtönitélő bíráskodással toroltatik meg. Figyelmeztetünk tehát minden, a katonai bíráskodásnak alávetett egyént, hogy a fent felsorolt büntettek elkövetésétől tartózkodjanak, ellenkező esetben ezen bűncselekmény elkövetése miatt < kötél Itali halállal bűnhődik. A polgári lakosságra vonatkozólag kihirdetett ost- ; ronióllapot változatlanul életben marad, * j A nemzeti tanács rendeletére. J Gyöngyösi katonai állomásparancsnokság*" / A november 1-i forradalom alkalmával a kaszárnyából nagy mennyiségű katonai felszerelést, ruhát, pokrócokat, fegyvereket vittek el, a feltört boltok készleteit pedig mind elrabolták. A polgárőrség tehát azt tűzte ki első céljául, hogy ezen rablott holmikat viszszaszerezze. Felhívás jelent meg tehát azok beszolgáltatására, akik annak 3 napi határidő alatt engedelmeskedtek, azok részére bűnbocsánat lett adva. Nagy feltűnést keltett, hogy az ismeretlenül maradni akarók nagy mennyiségű lopott holmit hoztak vissza a felsőplebániára. De azért a poldárőrségnek sok munkájába került, míg házkutatások és egyéb módon a rablott holmikat össze szedték. 18

18 100. Eközben Maiss János őrnagy, ki külömben svájci ^honpolgár vojt, eltávozott, a polgárőrség parancsnokává tehát Kenyeres János huszárszázadost választották meg, akinek erélyes vezetése alatt a rend úgy a városban, mint vidéken párnap múlva helyre is állott A rendőrség mellé szervezett nyomozó iroda vezetőjévé dr. Gyurcsik László, segéderőkül pedig dr. -Puky Árpád, dr. Polgár Lajos, dr. Klein Ferenc és dr. >Dorgó Gábor választattak meg. * \ November 5-ike után a város rendje a következő -volt: Csoportosulás tilos volt. A kapukat este 6 órakor be kellett zárni, és csak estéli 7 óráig volt szabad künt járni; 7 órán túl csak a Nemzeti Tanács igazolványával lehetett az utcán tartózkodni.' Az általápos szesztilalmat szigorúan végrehajtották; a vendéglőket és esti 7 óráig november U-ike után pedig 9 óráig tartották nyitva., November 5-én megjelent a kormány felhívása, hogy a katonaság egyrésze vonuljon be. Ennek a felhívásnak, mely a Nemzeti Tanács gyűlésén is szenvedélyesen tárgyaltatott, semmi foganatja sem lett, hogy : mégis valamely fegyveres erő álljon rendelkezési e, elhatározták a nemzetőri zászlóaljak felállítását. A polgárőrség valamint a nemzetőrség tagjai is 30 korona fizetést és egyéb kedvezményeket kaptak. Vállalkozó -ember tehát bőségesen'akadt. A Gyöngyösön felállított nemzetőr különítmény parancsnoka Nádas Márton tartalékos főhadnagy lett. Dr. Bozsik Pál, a Nemzeti Tanács elnöke, féltő gonddal vigyázott arra, hogy a fegyverek megbízható i kezekbe kerüljenek, tehát úgy a polgárőrséghez,' mint a nemzetőrségbe, a nemzetőrség tuíajdonképeni lelke és szolgálatvezetője, Király János földmives, őrmester, a helybeli keresztény szociálista párt elnöke, majdnem kizárólag megbízható elemeket, jobban mondva, pártbeli embereit toborozta össze. Király János tevékenysége azonban nem szorítkozott csupán Gyöngyösre, <henem a járás községeiben is hasonló módon szorgoskodott. Különben a Nemzeti Tanács minden rendelkezésére álló eszközzel igyekezett megakadályozni, thogy Gyödgyösre idegen katonaság tegye be a lábát,

19 nehogy azok esetleg más érdek szolgálatában a nehezen megszervezett nyugalmat megzavarják. Érdekes esemény játszódott le e tekintetben karácsony felé dr. Bozsik Pál plébános szobájában. Ez időben a Felvidék felől csapatostul vonultak vissza katonák. Közismert dolog volt, hogy ezek nagy része akkor már erősen telitve voltak szociáldemokrata eszmékkel, tehát fegyelmük is meglazult. A hadügyminisztérium is többször irányitott Gyöngyösre egy-két.. századot, de dr. Bozsik Pál, mint a Nemzeti Tanács elnöke, eddig mindig megtudta változtatni a miniszteri intézkedéseket, A jelzett napon, este, Bariska Mihály tartalékos százados, á polgárőrség népszerű és fáradha-, tatlan egyik parancsnoka, lélekszakadva sietett a plébánoshoz. ' Plébános ur, baj van! Kápolnán már napok óta vesztegel egy csomó menekült katona s épen most telefonált a parancsnokuk, hogy akármit csinálunk is, a gyöngyösi kaszárnyába jönnek és holnap reggel már itt is lesznek. Dr. Bozsik Pál telefonkapcsolatot kért, mit rövid idő múlva meg is kapott. Ekkor a kővetkező párbeszéd hangzott el: Alezredes ur, a gyöngyösi Nemzeti Tanács nevében tudomására hozom, hogy bármennyire szeretnénk is önöket vendégszeretettel fogadni, élelem hiánya és mivel a város leégése miatt a lakáshiány olyan nagy, Gyöngyösre nem jöhetnek. Mi Gyöngyösre vagyunk irányítva s holnap regggl ott leszünk. Alezredes ur, ismétli dr. Bozsik nyomatékosan, legyen szives tudomásul venni, hogy Gyöngyösre nem jöhetnek. Tessék tudomásul venni, mondja erre mér^ gesen a parancsnok, holnap reggel fegyverrel kezünkben fogunk Gyöngyösre bevonulni. Dr. Bozsik Pál erre pár percnyi türelmet kért, hogy a polgárőrség parancsnokával megbeszélje a dolgot. Megkérdezte tehát Bariska Mihály századost, hogyha idegen katonák mégis Gyöngyösre jönnének, meg merné-e tenni, hogy esetleg fegyveres beavatkozással 20

20 100. lefegyverzi őket s megbizhatók-e emberei? Bariska Mihály megnyugtatta és kijelentette, hogy gépfegyverei is vannak. Mire dr. Bozsik Pál igy telefonált: Tessék tudomásul venni, hogyha Gyöngyösre Jönnek, mi gépfegyverekkel fogjuk önöket fogadni és gfíatonáit lefegyverezzük. Tényleg nem is jött Kápolnáról Gyöngyösre egy katona sem. November 6-án megjutalmazták azokat a polgárőröket és nemzetőröket, kik a november 1-i forradalom alkalmával és azt követő napokon eredményes szolgálatot teljesítettek. Ezek közül 14-en 1000 és 500 kor. Összegű jutalmat kaptak, Hogy a gyöngyösi forradalom még jobban el nem fajult, hogy az olyan gyorsan lehiggadt, mint az eddig elmondottakból látható, abban tehát legnagyobb ^érdeme dr. Bozsik Pál plébánosnak volt. A város képviselőtestülete november hó 10-én tárgyalta ezt és Tol- dy Pál képviselőtestületi tag indítványára elhatározta, hogy dr. Bozsik Pál különös érdemeinek elismerésekében arcképét a város közgyűlési terme részére megfesteti. Dr. Bozsik Pál azonban e kitüntetést szerényen -elhárította magáról. Ugyanakkor a képviselőtestület dr. Bozsik Pálnak, Kemény János polgármesternek, dr. Hakker Béla tiszti főügyésznek, Csépány Miklósnak, Pataky Ferencnek, Burián Gyula, Medveczky Lajos, Tóth.Lajos és Vasanits Lajos, Lützenschwab Ernő mérnöknek elismerését fejezte ki. Rosenfeld Emil birtokos Burián Gyula külön megjutalmazására ezer koronát ajándékozott» Igen érdekes a megjegyzésre, hogy a szociáldemokrata párt keretében alakult Munkástanács november 5-én ad életjelt magáról s ugyanekkor lép ki a városi nyilvánosság szinterére Nemecz József, ki később a város történetébe olyan gyászos betűkkel irta be nevét. A Nemzeti Tanács állandóan permánenciában volt -és a naponkint tartott gyűléseken nem egyszer szenvedélyes felszólalások történtek. A városban pogromhirek *keltek szárnyra, minek hatása alatt Nádas Márion nemsetőrparancsnok állítólag 13 drb, vagy még több fegywert adott át Szánthó Zsigmondnak, megfelelő mennyi-

21 ségü tölténnyel. Csiba József és még néhányan ezt határozottan állították, de Király János, még akkor nemzetőr őrmester, az ügyet közmegnyugvásra elintézte. Az ország szivében, Budapesten október 31-e óta* az idő gyorsaságával változtak a körülmények. Károly király október 26-án Bécsbe távozott Gödöllőről, mivel* pedig a forrongó közállapotok miatt a királlyal való érintkezés nehéz volt, alkotmányos jogai egy részének gyakorlását, a pillanatszülte követelményeknek megfelelően, József főhercegre ruházta. A Károlyi kormány tagjai a budapesti Nemzeti Tanács kebeléből alakultak: meg. Mivel azonban nagy, országos érvényű munkálkodásra képtelen volt, a Nemzeti Tanácsban egyesült pártok egymás ellen intrikáltak; minisztereket állítottak és csaptak el s mivel tetteiket alkotmányos formában irányítani nem tudták, arra kérték a királyt, hogy hivatali esküjök alul mentse fel őket. Ez meg is történt. A Nemzeti Tanács előtt letett eskü azonban most már nem a rend hetyreállitását, vagy legalább ahhoz valóközeledésüket jelentette, hanem ráterelte őket azon sikamlós és nemzetvesztő pályára, melyen már megállás nem volt, mely az egész országot az örvénybe juttatta. Nagy szerencséje volt a zilált állapotok közepette szegény hazánknak, hogy a felfordult rend viszaállitásán* a városok és falvak józan polgársága fáradozott. A belgrádi szerencsétlen fegyverszünet után már hire szárnyalt, hogy a királyságnak vége lesz ' Közben a mi városunk is halad előre^ November 10-én d. u. 2 órakor a Hanisz Imre téren meghatógyász-ünnepély folyt le Ékkor esküdtek fel nyilvánosam az összes tisztviselők, polgárőrség az uj Magyarországra.. A tér nyugati oldalán, hol később az akasztások történtek, emelvény állott, melyen helyet foglaltak Kemény- János polgármester, dr. Bozsik Pál plébános és dr.. Kossa Lajos mint a népgyűlés jegyzője. A közönség a. Himnuszt énekelte, azután Kemény János beszédetr mondott és letette az esküt plébánosunk kezébe. Utána dr. Bozsik Pá! következett, aki beszédében kijelentette^ hogy a magyar hazához, annak alkotmányához örökrehü lesz, attól eltántorochii nem fog soha. Előadta aj

22 szerencsétlen ország helyzetét s felhívott mindenkit a haza határainak megvédelmezésére. Az elnökök esküje után az emelvény két oldalán álló városi, nemzeti tanácsi tagok, és köztisztviselők, végül a polgárőrség tagjai esküdtek. Endrész József a szociáldemokrata párt nevében buzdította a közönséget összetartásra, Tamasy Csépány Pál pedig a keresztény szociális néppárt nevében tett Ígéretet, hogy a balsorsba jutott, szerencsétlen haza felvirágoztatásán kettőzött buzgalommal fognak dolgozni és fáradozni. A gyászünnep, vagy inkább az egyetemes eskü ünnepe a Szózattal zárult... Bölcsőd az, s majdan sírod is... Az alkotmány forma megváltoztatásának kérdése napirenden volt. Erre a közönséget is elő kellett készíteni és felvilágosítani. November 13-án délelőtt a polgári leányiskola tornatermében népes értekezlet volt és itt búcsúztatták el először a 900 éves magyar királyságot. Dr. Bozsik Pál megható, siri hangulatban lefolyt beszéde után Vargha Tivadar azzal zárta szavait, hogy türelmetlenül várjuk azt az időt, mikor szt. István koronája újra régi fényében fog ragyogni a magyar király fején. Hasonló értelemben beszélt Zrubka Ferenc is. ;i Ez értekezlet folytatása volt a Nemzeti Tanácsnak az nap délután tartott az a gyűlése, mely hivatalosan is állástfoglalt a köztársasági államforma mellett. A gyűlés megnyitása után dr. Bozsik Pál itt a következőkép kezdte megrázó beszédét: Temetésre jöttünk. A magyar nemzeti királyság eszméje tartotta azt fenn a tatárdulás és a törökök pusztításai után 900 esztendőn keresztül. A magyar szt, korona.fénye é» ereje tette a magyar nefazetet a nyugati kereszténység és művelődés védpajzsává, hogy inost 900 éves dicsőséggel és megpróbáltatásokkal teljes korszaka után szentereklyének legszentebb jelképévé válljon. A helyzetet el kell fogadnunk, az ár ellen nem uszhatunk." A városházának komoly, régi falai viszhangozzák a néma csendben elhangzott szavakat, de ezek nyomán nem a lemondás kél a hall* gatók szivében, hanem remény arra a jövőre, mikor a hármas bércre beültetett kettős kereszt dicsősége újra a szt. korona erejét fogja hirdetni. 2?

23 A Nemzet i Tanács kimondotta, hogy tudomásúl veszi és csatlakozik a köztársasági kormányformához. November' 15-én, pénteken este, ismét gyűlést tartott a Nemzeti Tanács. Az Országos Nemzeti Tanács értesítette városunkat, hogy a november 16-ári Budapesten tartando alkotmányozó nemzetgyűlésre kinevezte,, illetve meghivt a dr. Hakker Béla v. tiszti főügyészt, Szakkay Ando r v. főjegyzőt és Rósenfeld Emil birtokost. A bejelentés á ltalános meglepetést keltett, mert mindenki azt gon dolta, hogy a kiküldötteket a nép, vagy legalább is a helybeli Nemzeti Tanács fogja megválasztani. Bár,a behivottak személyét illetőleg kifogás nem emeltetet t, mégis mindenkit meglepett ez az intézkedés. Ennek a felfogásnak adott kifejezést dr. Bozsik Pál felszólalá sában, mert a kormány ilyen intézkedése homlok-egyer iest ellenkezik a demokratikus felfogással, A gyűlés az említettek behívását, kik még aznap este el is utaztak,» tudomásúl vette ugyan, azonban a következő s egyhangúlag elfogadott sürgönyt küldötte el Budapestre: Pl Magyar Nemzeti Tanács Budapest, Országház. A gyöngyösi Nemzeti Tanacs a népkormányt és az Országos magyar Nemzeti Tanácsot kezdettől fogva úgy r endeletei végrehajtásában, mint vidékünkön a rend péld ás fenntartásával lelkesen támogatta. A&nban sérelmesnek és a szabadság fogalmával össze nem egyeztetheti >nek tartja, hogy a köztársaság ünnepélyes kikiáltására megkérdezése nélkül a központ önkényesen neveite ki Hakker Béla, Rósenfeld Emil és Szakkay Andor gyöngyösi polgárokat. Be jelentjük, hogy hasonló önkény es eljárás a gyöngyösi magyar népet és a Nemzeti Tanácsot rendkívül elkedvetlenítené. Gyöngyösi Nemzeti Tanácá." Dr. 1 Bozsik Pál szereplése a Nemzeti Tanácsban immár nyi lvánvaló volt. A körülmények kényszerítő hatása alatt elfogadta ugyan az uj fordulatokat, de erősen magyar nemzeties felfogása mindenkor tiltakozott az olyan rendelkezések ellen, mely a nemzeti eszme elnyomását» vagy az igazi haladás letörését jelentette. És ha nem iis mondotta, de beszédeiben már éreztette, hogy Kái'olyiék ténykedéseit törvényteleneknek tartja. A jnásnap Budapesten tartott és rendeletekkel

24 összeszedett nemzfetgyülés kikiáltotta a lyiagyar Népköztársaságot". Magyarország tehát nem köztársaság lett, hanem Népköztársaság", mely azt jelenti, hogy a nemzeti, eszmét immár elejtették és a felfogást inkább a szociálista világnézet uralta. A népköztársaság kikiáltásának napja nemzeti ünneppé tétetett és ettől kezdve a. népkormány a nemzetgyűléstől nyert felhatalmazás alapján, alkotott vagy ki-" adott néptörvényekkel intézte hazánk sorsát Mivel pe- { dig sem a nép,, sem a néhány napig tart$ nemzetgyü-; lés a kiadott néptörvények megalkotásában sem köz-: vetlenül, sem közvetve be nem folyt, gróf Károlyi kor-' mányzását e naptól kezdve diktatúrának lehet nevezni. A városi képviselőtestület ugyanezen napon tartott közgyűlést és a jegyzőkönyv szerint viharos tetszéssel vette tudomásul, á népköztársaság kikiálltását A Nemzeti Tanács időközben a. városban felmerült összes ügyekkel részletesen foglalkozott, különösen pedig a tarthatatlan közélelmezési állapotokat akarta megjavítani, mert arra igen súlyos panaszok voltak. A panaszok tárgya Silbermann József volt, akinek jóakaratától függött Gyöngyös gyomra. Az évi május 21-iki nagy tűzvész óta Gyöngyösön a lakásviszonyok elképzelhetetlenül rosszak voltak. Egymás után;: hozta.; tehát a tanács a jobbnál-jobb határozatokat, A Nemzeti Tanácsban felvetették az eszmét, hogy a külső kaszárnyát lakásokká kell átalakítani. Hosszá és szenvedélyes vitákat folytattak afölött, melybe beleszólt a hadügyminisztérium is. A Nemzeti Tanács egyes : tagjai keresztül akarták vinni a tervet, viszont mások azzal érveltek, hogy a kaszárnya nem létében majd más, városba viszik fiainkat, A sok huza-vona után a terv keresztülvitele, megbukott. ' A rend fenntartása érdekében a polgárőrségre szükség volt, azonban igen sokba került, mert minden» ember zsoldja 30 koronát tett ki. November 18-án Károly Lajos pénztáros 128 ezer koronát kért a fizetésükre, mit természetesen elő kellett teremteni. De a forradalom zavarai között mások is igényekkel léptek fel a Nemzeti Tanáccsal szemben: így a postások a november 18-iki gyűlésen felolvasott kérelmük szerint minder 2!

25 éjjeli szolgálatuk után 30 koronák kiutalványozását kívánták. Panasz tárgyává tétetett a temetések drágasága is*, Felhozták, hogy egy közönséges temetés ára 4000 K. De bizony a bajon nem lehetetett segíteni és a panaszok dacára az árak tovább emelkedtek. A belgrádi gyászos fegyverszünet után végre & kormány is belátta, hogy katonaság nélkül az állam nem szerepelhet. Megjelent tehát a rendelet, hogy az összes tisztek, továbbszolgáló altisztek, valamint az as évfolyamok póttestükhöz azonnal vonuljanak be, A Nemzeti Tanácsban élénk vitát keltettar. elnöknek az a felhívása, hogy a katonaság bevonulásának szükségességéről a közönséget fel kell világosítani, E tárgyban a szociáldernokratá tagok hidegen viselkedtek, mert ők már tudták, hogy ebből úgy semlesz semmi. Nem is lett eredménye a behívásnak, mert Linder volt hadügyminiszter ismeretes mondása után:: Nem akarok többé katonaruhát látni 41 mosolyogva fogadták az ilyen felhívásokat. Mikor a kormány látta, hogy terve fiaskót vallott,, elrendelte, hogy a polgárőrség mellett nemzetőr zászlóaljakat toborozzanak. A nemzetőrség minden tagja polgári rendes fizetésén kivül napi 30 korona pótdijat kapott, a tisztek pedig a rendes járandóságon felül még napi 40 koronát. A viszonyok szerint minden ember után 1 1 tisztet számítottak, mint szakaszparancsnokot. A magasabb kötelékek számára a tiszteket külön számították. A megalakult őrségek a kormányra felesküdtek. A gyöngyösi nemzetőrség pa-i rancsnoka Nádas Márton tartalékos főhadnagy lett, ké-\ sőbb Mihalovics Géza tényleges főhadnagy váltotta őt ; fel a parancsnokságban. Emellett azonban az önkéntesés fizetett polgárőrség is tovább teljesitett szolgálatot. Mivel azonban az önkéntes polgárőrök kötelességeiket nagyon lanyhán teljesítették, sőt el is hanyagolták, az önkéntes szervezetet később megszüntették. Megindultak a társadalmi és pártszervezkedésele is. A látszat szerint az egész városban a keresztény felfogás uralkodott s a Nemzeti Tanács tanácskozásain is ez dominált. A keresztény irányzat azonban kettős- 26

26 irányban haladt: az egyik volt a keresztény néppárt, melynek irányitói a felső és alsó plébániák voltak. E 'táborba tartozandónak gondolta magát minden gazda ember. A másik volt a keresztény szocialista párt, melynek vezérei Király János földmunkás, volt őrmester, segítőtársai pedig Mező Ferenc, Erdélyi János, Herneczki István, Mihalovics József voltak. A párt december 8-án tartotta a gimnázium tornatermében alakuló gyűlését azzal a felhívással, hogy keresztény embereknek keresztény pártban a helye. A gyűlés szónokai a következők voltak: Király János, Dr. Miklós Ferenc, az országos központ kiküldöttje, Dr. Somogyi István és Vargha Tivadar. A gyűlésen Endrész József szociáldemokrata is felszólalt, de a közönség beszéde abbahagyására kényszeritette. E gyűlés után az volt a felfogás, hogy Dr. Somogyi István irányítása nyomán már most a város összes keresztény lakossága a Gyöngyösi Keresztényszocialista pártban és a régebben megalakult ker. szociális néppárt táborában egyesült. A párt azután erős akciót kezdett nemcsak a városban, hanem, a vidéken is. Tette pedig mindezt ellensulyozásúl azért, mert a szociáldemokrata párt lassankint kilépett eddigi elszigeteltségéből és fokozódó merészséggel lépett a legszenvedélyesebb agitáció terére, Ma nyugodtan szemiélve az elmultakat, megállapíthatjuk, hogyha a szociáldemokrata párt higgadt módon végezte volna ügyeit, a gyöngyösi polgárságra később bekövetkezett szorongattatások elmaradtak volna. Gyöngyös város az átélt szenvedéseket e pártnak köszönheti, A radikális párt elnöke Dr. Polgár Lajos, titkára Dr. Stampfer Mór volt. Sajnos dolog, hogy e párt mindenkor a szociáldemokratákat támögatfa, mivel szemben azonban március ^M-ike után velük is csak úgy bántak el a kommunistákká átváltozott szociálisták, mint a keresztény szociálistákkal. A szociáldemokrata párt éltető lelkei Endrész József vasmunkás, Dr. Waldner Fülöp és Dr. Horovitz Alfréd ügyvédek és Gergely Danó részvénytársasági igazgató voltak, kik mellé, rtgy a tisztviselők, mint a munkások sorából nagy gárda csatlakozott. Az egyre fokozódó izgalmas időkben a szociál*

27 100. demokrata párt mindig nagyobb erőre kapott, különösen mikor a földmunkások zöme is hozzájuk csatlakozott, egyre merészebben és kihívóbban léptek fel# Immár hatalmat képviseltek és keresztülvitték a Nemzeti Tanácsban, hogyha tagok száma a pártok számaránya szerint állapittassék' meg, Dr. Horovitz Alfréd, Dr. Waldner Fülöp még türtőztették magukat, de Endrész József már, ki a pártnak elnöke volt, merészen adta elő megjegyzéseit és követeléseit a tanács ülésein. Hatalmasan fel is voltak vértezve, és napról-napra a Kertész-házban^tartatt. gytlléseikerl mintegy külön vá-^ rosi intézmény rendelkezett. A keresztény szociálista párt szintén munkában volt, de mivel itt a higgadtabb és a keresztény névnek megfelelő felfogás uralta a kedélyeket, lassankint tértvesztett. A keresztény eszméknek állandóan legerősebb és legmerészebb védelmezője Dr. Somogyi István ügyvéd és lapja a.gyöngyös és Vidéke' 1 volt. Öt nem lehetett megfélemlíteni, nem lehetett elhallgattatni, hanem szilárd kitartással, magasra emelt fővel haladt tovább előre a keresztény felfogás védelmében és hirdetésében. Ezt az elszánt küzdelmet majdnem az életével fizette meg február 16-án a keresztényszociálisták mulatságára indult feleségével együtt, szintén a Kertész-házban lévő lakásáról. A sötét udvarba érve, szociáldemokrata orozva megtámadta és őt, mint feleségét leütötték, öszsze-vissza verték. A minősíthetetlen tett szociáldemokrata körökön kivül általános, de immár kinos megbotránkozást is keltett, mert látni való volt, hogy ez a párt ilyen eszközök alkalmazásával lép a tarsadalmi élet terére. Somogyi támadóit sikerült elfogni és a városházára zárták el őket. Mi seirt bizonyítja azonban a rendőrség megfogyatkozott hatalmát, mint az, hogy nagy tömeg szociáldemokrata másnap a városházára támadt és kiszabadították elvtársaikat. A Nemzeti Tanács, mint eddig láttuk, eleinte hivatása magaslatán állott. Kimondottta, hogy a városi képviselőtestület határozatait felülvizsgálja és csak* ha magáévá teszi azokat, lehetett végrehajtásukról gondoskodni.