XII. KÁRPÁT-MEDENCEI KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA
|
|
|
- Katalin Halászné
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 XII. KÁRPÁT-MEDENCEI KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA 12 TH ENVIRONMENTAL SCIENCE CONFERENCE OF THE CARPATHIAN BASIN Tanulmánykötet június 1 4. Beregszász, Ukrajna
2 Szerkesztette: Csicsek Gábor Kiss Ibolya Pincehelyi Zita Éva ISBN Kiadó: PTE TTK Szentágothai János Protestáns Szakkollégium Dr. Hatvani Zsolt Nyomda: B-Group Kft. Felelős vezető: Borbély Zsolt Az összefoglalók tartalmáért kizárólag a szerzők felelősek. A szerkesztési munkákat március 10-én lezártuk.
3 Ökológiai termesztés hatása meggyfajták mikroanatómiai jellemzőire TÓTH CSILLA, K. KRAJNYÁK EDIT, VÁGVÖLGYI SÁNDOR Nyíregyházi Egyetem, Műszaki és Agrártudományi Intézet, Agrártudományi és Környezetgazdálkodási Intézeti Tanszék Összefoglalás Összehasonlító levélanatómiai vizsgálatokat végeztünk annak érdekében, hogy megállapítsuk, egyes meggyfajták esetében az eltérő termesztési környezet, agrotechnikai módszer mennyiben determinálja a jellemző levélanatómiai paraméterek (középér-, alsó- és felső levél-epidermisz vastagság, epidermiszsejtek sejtfalának lefutása, sztómaszám, szivacsos parenchyma levélközépen belüli vastagsága, oszlopos klorenchyma vastagsága, -sorszáma, sejt közötti járatok mérete) alakulását. Kulcsszavak meggyfajták, ökológai termesztés, konvencionális gazdálkodás, mikroanatómia Bevezetés A levelek szöveti jellemzői nagyban változnak attól függően, hogy a levelek milyen ökológiai tényezők hatásainak vannak kitéve. Akár ugyanazon növény különböző szintjein fejlődött levelek között is nagy eltérések adódhatnak, csak abból adódóan is, hogy az adott levelek pl. árnyékos, vagy napnak kitett helyen fejlődnek (Stover, 1951; Esau, 1953; Haraszty, 1988). Komplexebb ökológiai hatásokat elemezve pedig egyértelműen megállapítható, hogy a termőhelyi viszonyoknak (talajadottság, hidrológiai viszonyok), vagy az alkalmazott agrotechnikai eljárásoknak (ökológiai-, konvencionális gazdálkodási mód alkalmazott talaj-előkészítés, tápanyag-utánpótlás, gyom- és növényvédelem) mind kvalitatív, mind kvantitatív levélanatómiai tulajdonságokra gyakorolt hatása is kimutatható. Az ökológiai tényezők hatásai lemérhetőek a levelek kutikula-vastagságának alakulásán, a levél szőrözöttségi fokán, a levélmezophyllum kompaktságán, vastagságán, a sztómák számának és méretének alakulásán, de összefüggés van az erek elhelyezkedésének sűrűsége és a vízelvezető szövetek (paliszád parenchyma) között is (Stover, 1951; Eames & MacDaniels, 1947; Metcalfe & s Chalk, 1950; Haraszty, 1988). Vizsgálatunk célja volt, hogy megállapítsuk, egyes meggyfajták esetében az eltérő termesztési környezet, agrotechnikai módszer mennyiben determinálja a jellemző levélanatómiai paraméterek (középér-, alsó- és felső levélepidermisz vastagság, epidermisz-sejtek sejtfalának lefutása, sztómaszám, szivacsos parenchyma levélközépen belüli vastagsága, oszlopos klorenchyma vastagsága, -sorszáma, sejt közötti járatok mérete) alakulását. 199
4 Anyag és módszer A levélanatómiai vizsgálatokban felhasznált levelek közép-nyírségi kovárványos barna erdőtalajokon, illetve szatmár-beregi öntés talajokon kialakított organikus- és konvencionális meggyültetvényekről kerültek begyűjtésre. Vizsgálat alá vontunk négy, mind a konvencionális (hagyományos) gazdálkodásban, mind a bio(ökológiai)termesztésben leginkább preferált meggyfajtát, úgy mint a Kántorjánosi, Újfehértói fürtös, Érdi bőtermő, valamint a Debreceni bőtermő fajtát. Minden mintafajtából gazdaságonként db növényegyedről gyűjtöttünk mintát, két ismétlésben, egyedenként 5-5 levelet begyűjtve. A leveleket kb cm-es magasságból, a hajtáscsúcstól számított nóduszról gyűjtöttük, majd Strasburger-Flemming-féle konzerváló oldatban rögzítettük. A mintákból epidermisz nyúzatot és keresztmetszetet készítettünk. Az epidermisz-vizsgálatokhoz mind az alsó-, mind a felső levélepidermisz vizsgálatához kollódiumos nyúzatok készültek. A sztómák számlálása LEICA fénymikroszkóppal történt, az egységnyi felületre eső sztómaszám okulármikroszkóp segítségével lett meghatározva. A levélkeresztmetszetek készítése szánka-mikrotómmal történt. A leveleket desztillált víz:háztartási hypo=1:1 arányú keverékében derítettük, desztillált vizes mosatást követően a lúgos kémhatást néhány csepp 10%-os ecetsavval közömbösítettük. Ismételt desztillált vizes öblítést követően a metszeteket toluidinkékkel festettük, a metszetek vizsgálata Axioskop 2 plus mikroszkóppal történt. A kvantitatív jellemzőket DIGIPLAN 1.6 digitális mérőprogram segítségével kerültek rögzítésre. A képeket SONY SSC DC18P Color Video kamerával digitálisan archiváltuk. A képek rögzítésére POWER VIDEO CAPTURE szoftvert alkalmaztunk. Valamennyi kvantitatív jellemzőt 10 ismétlésben mértünk, adatainkat adatmátrixba rögzítettük, majd az SPSS for Windows szoftverrel értékeltük. Eredmények Epidermisz A kovencionális- és a biogazdaságokból származó meggylevelek esetében az epidermisz nyúzatokat vizsgálva alapvető különbség nem volt megállapítható az epidermisz-sejtek alakja, illeszkedése és mérete között (1. ábra). Valamennyi nyúzaton a fajokra jellemző szintbeli sztómák voltak azonosíthatóak (2. ábra). Az epidermisz-sejtek jellemző képződményeiként változó számú Ca-oxalát rozetták azonosíthatóak be (1. ábra). Rozetták a felső epidermiszen, valamint a főér alatti szövetállományban voltak azonosíthatóak, a konvencionális gazdaságokból származó mintákban nagyobb mennyiségben voltak jelen, mint a biogazdálkodásból származó minták esetében. 200
5 Debreceni bőtermő - BIO Debreceni bőtermő - KONVENCIO- NÁLIS Érdi bőtermő - BIO Érdi bőtermő - Kántorjánosi - BIO Kántorjánosi - Újfehértói fürtös - BIO Újfehértói fürtös - KONVENCIONÁ- LIS 1. ábra. A felső epidermiszt alkotó sejtek sejtfalának lefutása a vizsgált meggyfajták esetében Epidermisz vastagságok Mind a felső-, mind az alsó epidermiszek vastagságát vizsgálva megállapítható, hogy a Nyírség termőtájból származó, a biogazdálkodási körülmények 201
6 között termesztett minták esetében, a konvencionális művelés alatt álló fajtákkal szemben nagyobb értékek voltak mérhetőek (1. táblázat). 1. táblázat. A felső epidermisz vastagságának (µm) alakulása a vizsgált meggyfajtákban NYÍRSÉG SZATMÁR- BEREGI SÍK NYÍRSÉG SZATMÁR- BEREGI SÍK felső epidermisz (μm) m-bio-újfehértói fürtös (Nyírség) 45,272 d m-bio-érdi bőtermő (Nyírség) 45,058 d m-bio-debreceni bőtermő (Nyírség) 41,215 de m-bio-kántorjánosi (Nyírség) 40,649 de m-ko-debreceni bőtermő (Nyírség) 35,9809 bcd m-ko-újfehértói fürtös (Nyírség) 35,0172 bcd m-ko-érdi bőtermő (Nyírség) 29,864 abc m-ko-kántorjánosi (Nyírség) 26,152 a m-bio-újfehértói fürtös (Szatmár-Beregi sík) 42,448 de m-bio-debreceni bőtermő (Szatmár-Beregi sík) 37,901 cde m-ko-érdi bőtermő (Szatmár-Beregi sík) 37,446 cde m-bio-kántorjánosi (Szatmár-Beregi sík) 36,404 bcd m-ko-debreceni bőtermő (Szatmár-Beregi sík) 32,153 abc m-ko-kántorjánosi (Szatmár-Beregi sík) 28,806 ab alsó epidermisz (μm) m-bio-újfehértói fürtös (Nyírség) 27,089 d m-bio-érdi bőtermő (Nyírség) 24,804 de m-bio-debreceni bőtermő (Nyírség) 20,694 bcd m-bio-kántorjánosi (Nyírség) 20,062 bc m-ko-debreceni bőtermő (Nyírség) 18,56 ab m-ko-újfehértói fürtös (Nyírség) 17,929 ab m-ko-érdi bőtermő (Nyírség) 17,361 ab m-ko-kántorjánosi (Nyírség) 14,711 a m-bio-újfehértói fürtös (Szatmár-Beregi sík) 24,157 cde m-bio-debreceni bőtermő (Szatmár-Beregi sík) 19,591 abc m-ko-érdi bőtermő (Szatmár-Beregi sík) 18,856 ab m-bio-kántorjánosi (Szatmár-Beregi sík) 18,581 ab m-ko-debreceni bőtermő (Szatmár-Beregi sík) 17,417 ab m-ko-kántorjánosi (Szatmár-Beregi sík) 17,09 ab A Szatmár-Beregi síkon termesztett fajták esetében az alkalmazott agrotechnikai eljárások között ilyen egyértelmű különbség nem volt megállapítható, bár a statisztikai különbség a két termesztési mód között azért látható. A Nyírségből származó mintáknál, mind a két gazdálkodási forma esetében nagyobb epidermisz-vastagságok voltak mérhetőek. 202
7 Debreceni bőtermő - BIO Debreceni bőtermő - Érdi bőtermő - BIO Érdi bőtermő - Kántorjánosi - BIO Kántorjánosi - Újfehértói fürtös - BIO Újfehértói fürtös - 2. ábra. Az alsó epidermisz és az egységnyi felületre eső sztómák számának alakulása a vizsgált meggyfajták esetében A levélkeresztmetszeteket vizsgálva eltérések állapíthatóak meg a levélmezofillumot felépítő oszlopos és szivacsos állomány sejtsorainak számát illetőleg. Az oszlopos réteg vastagsága valamennyi fajta esetében 2 sejtsoros ( ábra). A szivacsos állomány a biogazdálkodásokból származó meggyfaj- 203
8 ták esetében 5-6 sejtsor vastagságú, míg a konvencionális gazdálkodásokból származó fajták esetében 4-5 sejtsor vastagságúra tehető. Debreceni bőtermő - BIO Érdi bőtermő - BIO Kántorjánosi - BIO Újfehértói fürtös - BIO 3. ábra. A levélmezofillum és a főér alakulása a vizsgált bio-meggyfajták esetében (Nyírség termőtáj) 204
9 Debreceni bőtermő Érdi bőtermő Kántorjánosi Újfehértói fürtös 4. ábra. A levélmezofillum és a főér alakulása a vizsgált konvencionális meggyfajták esetében (Nyírség termőtáj) 205
10 Debreceni bőtermő - BIO Érdi bőtermő - BIO Kántorjánosi - BIO Újfehértói fürtös - BIO 5. ábra. A levélmezofillum és a főér alakulása a vizsgált bio-meggyfajták esetében (Szatmár-Beregi sík termőtáj) 206
11 Debreceni bőtermő - Érdi bőtermő Kántorjánosi Újfehértói fürtös 6. ábra. A levélmezofillum és a főér alakulása a vizsgált konvencionális meggyfajták esetében (Szatmár-Beregi sík termőtáj) Levélközép-levélfél A nyírségi termőtájon valamennyi vizsgált biotermesztésű meggy-fajta levélközép-vastagsága nagyobb értéket mutatott a konvencionális gazdaságokban termesztett mintákhoz képest. Ez a különbség statisztikailag is bizonyítható (2. táblázat). 207
12 2. táblázat. A levélközép- és a levélfél-vastagságának (µm) alakulása a vizsgált meggyfajtákban NYÍRSÉG SZATMÁR- BEREGI SÍK NYÍRSÉG SZATMÁR- BEREGI SÍK levélközép (μm) m-bio-újfehértói fürtös (Nyírség) 1220,97 d m-bio-érdi bőtermő (Nyírség) 1177,691 d m-bio-debreceni bőtermő (Nyírség) 1037,936 c m-bio-kántorjánosi (Nyírség) 1032,297 c m-ko-debrecenibőtermő (Nyírség) 899,362 b m-ko-újfehértóifürtös (Nyírség) 883,046 b m-ko-érdibőtermő (Nyírség) 867,179 b m-ko-kántorjánosi (Nyírség) 697,457 a m-bio-újfehértói fürtös (Szatmár-Beregi sík) 1040,142 c m-bio-debreceni bőtermő (Szatmár-Beregi sík) 1023,064 c m-ko-érdi bőtermő (Szatmár-Beregi sík) 1003,698 c m-bio-kántorjánosi (Szatmár-Beregi sík) 999,597 c m-ko-debreceni bőtermő (Szatmár-Beregi sík) 876,269 b m-ko-kántorjánosi (Szatmár-Beregi sík) 843,8403 b levélfél (μm) m-bio-újfehértói fürtös (Nyírség) 368,592 d m-bio-érdi bőtermő (Nyírség) 338,487 cd m-bio- debreceni bőtermő (Nyírség) 331,849 bcd m-bio-kántorjánosi (Nyírség) 308,828 bc m-ko-debreceni bőtermő (Nyírség) 297,959 abc m-ko-újfehértói fürtös (Nyírség) 293,8103 abc m-ko-érdi bőtermő (Nyírség) 284,872 ab m-ko-kántorjánosi (Nyírség) 258,053 a m-bio-újfehértói fürtös (Szatmár-Beregi sík) 332,769 bcd m-bio-debreceni bőtermő (Szatmár-Beregi sík) 306,8889 abc m-ko-érdi bőtermő (Szatmár-Beregi sík) 302,606 abc m-bio-kántorjánosi (Szatmár-Beregi sík) 301,812 abc m-ko-debreceni bőtermő (Szatmár-Beregi sík) 291,188 abc m-ko-kántorjánosi (Szatmár-Beregi sík) 282,725 ab A Szatmár-Beregi síkon az előzőekhez hasonló következtetéseket vonhatunk le, azzal a megjegyzéssel, hogy a konvencionális Érdi bőtermő a bio Kántorjánosinál (amely a Nyírség termőtájon a biotermesztésű meggy-fajták közül a legvékonyabb levélközéppel rendelkezett) nagyobb levélközép-értékekkel jellemezhető. A két termőhelyről begyűjtött minták közül a Nyírség termőtájon biogazdálkodási körülmények között termesztettek esetében 20%-kal nagyobb értékeket mértünk ezen paraméter tekintetében, mint a szatmár-beregi mintaterületekről származóak esetében. A termőhelyi adottságokat nem figyelembe véve csak az agrotechnikai eljárások hatását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a biogazdálkodásból származó levélminták erősebb, masszívabb szöveti struktúrával jellemezhetőek. 208
13 A levélfél esetében a fentiekhez hasonló következtetések vonhatóak le, azonban a statisztikai különbség egyik termőtájon sem volt szignifikáns (2. táblázat). Oszlopos klorenchyma A Nyírség termőtájon az oszlopos klorenchyma levélközépen belüli vastagsága a biogazdaságból származó minták esetében nagyobb, mint a konvencionális minták esetében tapasztalható. Ugyanakkor megállapítható, hogy a termőhelyi adottságok is befolyásolják az oszlopos klorenchyma vastagságát, a nyírségi homokon termesztett minták esetében az értékek felülmúlják a szatmár-beregi barna erdőtalajon termesztett mintáknál mérhető értékeket (3. táblázat). 3. táblázat. Az oszlopos klorenchyma vastagságának (µm) alakulása a vizsgált meggyfajtákban NYÍRSÉG SZATMÁR- BEREGI SÍK oszlopos klorenchyma (μm) m-bio-újfehértói fürtös (Nyírség) 154,016 f m-bio-érdi bőtermő (Nyírség) 135,617 e m-bio-debreceni bőtermő (Nyírség) 127,243 cde m-bio-kántorjánosi (Nyírség) 126,854 cde m-ko-debreceni bőtermő (Nyírség) 112,805 bcd m-ko-újfehértói fürtös (Nyírség) 110,855 bc m-ko-érdi bőtermő (Nyírség) 96,31 ab m-ko-kántorjánosi (Nyírség) 87,807 a m-bio-újfehértói fürtös (Szatmár-Beregi sík) 132,026 de m-bio-debreceni bőtermő (Szatmár-Beregi sík) 120,263 cde m-ko-érdi bőtermő (Szatmár-Beregi sík) 118,641 cde m-bio-kántorjánosi (Szatmár-Beregi sík) 114,894 bcd m-ko-debreceni bőtermő (Szatmár-Beregi sík) 98,084 ab m-ko-kántorjánosi (Szatmár-Beregi sík) 88,672 a Sejtközötti járat A sejtközötti járatok kiterjedtségének alakulásában szintén beszámolhatunk a termesztési módok (ökogazdálkodásból kikerült mintáknál nagyobb a kiterjedtség) és a termőhely-típusok (a nyírségi mintáknál mért értékek jelentősen meghaladják a szatmári mintáknál mérhető értékeket) szignifikáns hatásáról (4. táblázat). Sztóma A Nyírség termőtájon szignifikáns különbség tapasztalható az alkalmazott agrotechnikai eljárások sztómaszámra gyakorolt hatását illetőleg, a biogazdálkodásokból származó ugyanazon fajták esetében az egységnyi területre eső sztómaszám értéke felülmúlja a konvencionális gazdaságokból származó fajtákét (5. táblázat). A termőhelyek sztómaszámra gyakorolt hatása szignifikánsan nem volt kimutatható. 209
14 4. táblázat. A sejtközötti járatok kiterjedtségének (µm 2 ) alakulása a vizsgált meggyfajtákban NYÍRSÉG SZATMÁR- BEREGI SÍK sejtközötti járat (μm 2 ) m-bio-újfehértói fürtös (Nyírség) 5132,929 f m-bio-érdi bőtermő (Nyírség) 3194,484 e m-bio-debreceni bőtermő (Nyírség) 2609,767 cde m-bio-kántorjánosi (Nyírség) 2342,579 bcde m-ko-debreceni bőtermő (Nyírség) 1868,075 abc m-ko-újfehértói fürtös (Nyírség) 1738,253 abc m-ko-érdi bőtermő (Nyírség) 1586,344 ab m-ko-kántorjánosi (Nyírség) 1260,791 a m-bio-újfehértói fürtös (Szatmár-Beregi sík) 2873,666 de m-bio-debreceni bőtermő (Szatmár-Beregi sík) 2108,309 abcd m-ko-érdi bőtermő (Szatmár-Beregi sík) 2100,97 abcd m-bio-kántorjánosi (Szatmár-Beregi sík) 1994,67 abcd m-ko-debreceni bőtermő (Szatmár-Beregi sík) 1687,727 abc m-ko-kántorjánosi (Szatmár-Beregi sík) 1555,571 ab Következtetések Meggyminták esetében megállapítható, hogy a vizsgált levélanatómiai paraméterek értékeinek alakulására szignifikáns hatást gyakorolnak egyrészt a termőhelyi adottságok, másrészt az alkalmazott agrotechnikai eljárások. Az alkalmazott agrotechnikai eljárások hatása felülírja a termőhelyi adottságok jellemző levélparaméterekre kifejtett hatását, hiszen termőhelyi adottságoktól függetlenül is, a biogazdálkodásból származó levélminták erősebb, masszívabb szöveti struktúrával jellemezhetőek. 5. táblázat. Az egységnyi levélfelületre eső sztómaszám (db/0,25 mm 2 ) alakulása a vizsgált almafajtákban NYÍRSÉG SZATMÁR- BEREGI SÍK sztóma (db/0,25 mm 2 ) m-bio-újfehértói fürtös (Nyírség) 53,5 c m-bio-érdi bőtermő (Nyírség) 51,94 c m-bio-debreceni bőtermő (Nyírség) 51,6 c m-bio-kántorjánosi (Nyírség) 48,4 bc m-ko-érdi bőtermő (Nyírség) 39,748 ab m-ko-debreceni bőtermő (Nyírség) 39,14 ab m-ko-újfehértói fürtös (Nyírség) 36,9 ab m-ko-kántorjánosi (Nyírség) 28,196 a m-bio-debreceni bőtermő (Szatmár-Beregi sík) 53 c m-ko-érdi bőtermő (Szatmár-Beregi sík) 52,3 c m-ko-debreceni bőtermő (Szatmár-Beregi sík) 51,5 c m-bio-kántorjánosi (Szatmár-Beregi sík) 41,8 bc m-bio-újfehértói fürtös (Szatmár-Beregi sík) 39,4 ab m-ko-kántorjánosi (Szatmár-Beregi sík) 37,1 ab 210
15 Köszönetnyilvánítás A kutatást a Norvég Alap Agrárinnováció fejlesztése: Organikus gazdálkodás biológiai alapjainak komplex agronómiai, bioanalitikai vizsgálata az ÉA régiót jól reprezentáló fajták tekintetében (EA_NORVEGALAP- BIOBEL09) projekt támogatta. Comparison of Leaf Anatomy in Organically Grown Sour Cherry Trees Abstract We made comparative leaf anatomy examinations (thickness of leaf blade, thickness of cuticule and epidermis, extension of intercellular spaces, number of stomata per unit of surface) to determine the connection between various growing parameters, cultivation methods and microanatomical parameters of the sour cherry tree leaves. Only the cultivar characteristics affected the microanatomy parameters. In case of sour cherry the growing parameters and cultivation methods equally influenced the leaf anatomy parameters. The thickness of leaf blade, epidermis, and palisade parenchyma layer was higher in case of organic farming. This research was supported by EA_NORVEGALAP-BIOBEL09 project. Keywords sour cherry, organic farming, conventional farming, leaf anatomy Irodalomjegyzék HARASZTY Á. (1988): Növényszervezettan és növényélettan.tankönyvkiadó. Budapest EAMES A. J., MACDANIELS L., H. (1942): An Introduction to Plant Anatomy. McGraw-Hill Book Company, Inc. New York and London, , , , p. ESAU K. (1953): Plant anatomy. John &Wiley Sons Inc , , p. METCLAFE C. R., CHALK L. (1950): Anatomy of the Dicotyledon. Vol. II. Clarendon Press. Oxford p. STOVER E. L. (1951): An Introduction to the Anatomy of Seed Plants. D. C. Heath and Company. Boston , , p. 211
ORGANIKUS GAZDÁLKODÁS BIOLÓGIAI ALAPJAINAK BIOANALITIKAI VIZSGÁLATA AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓT JÓL REPREZENTÁLÓ FAJTÁK TEKINTETÉBEN
ORGANIKUS GAZDÁLKODÁS BIOLÓGIAI ALAPJAINAK BIOANALITIKAI VIZSGÁLATA AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓT JÓL REPREZENTÁLÓ FAJTÁK TEKINTETÉBEN EA_NORVÉGALAP-BIOBEL9 BIO/NEM BIO AGRÁRTERMÉKEK BELTARTALMI ÉRTÉKEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA
Tormafajták levélszöveti szerkezete és az Albugo candida gombafertőzöttség közötti összefüggések feltárása
KERTGAZDASÁG 51 (2019) 1 Tormafajták levélszöveti szerkezete és az Albugo candida gombafertőzöttség közötti összefüggések feltárása IRINYINÉ OLÁH KATALIN, TÓTH CSILLA Nyíregyházi Egyetem Műszaki és Agrártudományi
DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS
Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 271 276. HULLADÉKOK TEHERBÍRÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA CPT-EREDMÉNYEK ALAPJÁN DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST
AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA ISKOLA VEZETŐ DR. GÁBORJÁNYI RICHARD MTA DOKTORA AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE
Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul
Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC Goudriaan mikroklímaszimulációs modellje III. 29. lecke
KONFERENCIA FELHÍVÁS
KONFERENCIA FELHÍVÁS Őshonos- és Tájfajták - Ökotermékek Egészséges táplálkozás - Vidékfejlesztés A XXI. század mezőgazdasági stratégiái TUDOMÁNYOS KONFERENCIA 2016. október 05-07. Nyíregyházi Egyetem,
TAKARMÁNYOZÁSI CÉLÚ GMO MENTES SZÓJABAB TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYES AGROTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA MELLETT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN
TAKARMÁNYOZÁSI CÉLÚ GMO MENTES SZÓJABAB TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYES AGROTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA MELLETT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN A projekt címe: A GMO mentes minőségi takarmány szója termesztés
JEGYZÉK a teljes publikációs tevékenységről
NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA MŰSZAKI ÉS MEZŐGAZDASÁGI KAR Agrártudományi Tanszék JEGYZÉK a teljes publikációs tevékenységről Név: Beosztás: DR. SZABÓ BÉLA Ph.D. főiskolai adjunktus 1. Könyvek, könyvrészletek,
DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Fölhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Debrecen, Böszörményi út 138
A T C DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Fölhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Debrecen, Böszörményi út 138 BALMAZ típusú mélylazító munkájának minősítése
Anyagtakarékos permetezőgépek vizsgálatának eredményei Dimitrievits György, Gulyás Zoltán, Kovács László (MGI), Kalmár Imre (TSF MFK)
Anyagtakarékos permetezőgépek vizsgálatának eredményei Dimitrievits György, Gulyás Zoltán, Kovács László (MGI), Kalmár Imre (TSF MFK) 1 1. Előzmények A vegyszeres növényvédelem eredményessége és környezetre
Molnár Levente Farkas
Centrales kovaalgák ultrastrukturális változatosságának vizsgálata hagyományos és geometriai morfometriai módszerekkel és összefüggése a környezeti változókkal Molnár Levente Farkas I. Bevezetés A veszélyeztetett
A fotodegradációs folyamat színváltoztató hatása a bútoriparban felhasználható faanyagoknál
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A fotodegradációs folyamat színváltoztató hatása a bútoriparban felhasználható faanyagoknál Persze László Sopron 2014 Az értekezés Nyugat-magyarországi Egyetem Simonyi Károly
First experiences with Gd fuel assemblies in. Tamás Parkó, Botond Beliczai AER Symposium 2009.09.21 25.
First experiences with Gd fuel assemblies in the Paks NPP Tams Parkó, Botond Beliczai AER Symposium 2009.09.21 25. Introduction From 2006 we increased the heat power of our units by 8% For reaching this
XI. KÁRPÁT-MEDENCEI KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA. egyben a. XIII. Szentágothai János Transzdiszciplináris Konferencia és Hallgatói Verseny
XI. KÁRPÁT-MEDENCEI KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA egyben a XIII. Szentágothai János Transzdiszciplináris Konferencia és Hallgatói Verseny 2015. május 6-9. Pécs, Magyarország 11th Carpathian Basin Conference
PEAC SZŐLÉSZETI ÉS BORÁSZATI KUTATÓINTÉZET,
PEAC SZŐLÉSZETI ÉS BORÁSZATI KUTATÓINTÉZET, BADACSONY BESZÁMOLÓ JELENTÉS A szőlőültetvényben, kisparcellás kísérlet keretében, a Symbivit nevű, mikorrhiza gombát tartalmazó mikrobiológiai készítmény vizsgálatának
Szennyvíziszap komposzt energiafűzre (Salix viminalis L.) gyakorolt hatásának vizsgálata
Szennyvíziszap komposzt energiafűzre (Salix viminalis L.) gyakorolt hatásának vizsgálata Bányácski Sándor mezőgazdasági mérnök szak IV. évfolyam Témavezető: Prof.dr. habil. Simon László Bevezetés A biomassza
A fény hatásának tanulmányozása néhány zárvatermő növény levelének és szárának szerkezetében
György Éva A fény hatásának tanulmányozása néhány zárvatermő növény levelének és szárának szerkezetében György Éva Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem / Sapientia Hungarian University of Transylvania,
Oktatási anyagaink az agrár szektorban
Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 II. nemzetközi workshop HUSK/1101/1.1.1/0361 project Oktatási anyagaink az agrár szektorban Kövesd Andrea TREBAG KFT Life Long Learning
Növényvédelmi Tudományos Napok 2015
Növényvédelmi Tudományos Napok 05 Budapest 6. NÖVÉNYVÉDELMI TUDOMÁNYOS NAPOK Szerkesztők HORVÁTH JÓZSEF HALTRICH ATTILA MOLNÁR JÁNOS Budapest 05. február 7-8. ii Szerkesztőbizottság Kiss Levente Horváth
A precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei
A precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei Harnos Zsolt Csete László "Precíziós növénytermesztés" NKFP projekt konferencia Bábolna 2004. június 7-8. 1 A precíziós mezőgazdaság egy olyan farm
Effect of the different parameters to the surface roughness in freeform surface milling
19 November 0, Budapest Effect of the different parameters to the surface roughness in freeform surface milling Balázs MIKÓ Óbuda University 1 Abstract Effect of the different parameters to the surface
KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN
KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN KARDOS LEVENTE 1*, SIMONNÉ DUDÁS ANITA 1, VERMES LÁSZLÓ 1 1 Szent István Egyetem Kertészettudományi
XI. KÁRPÁT-MEDENCEI KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA. Tanulmánykötet május 6-9. Pécs
XI. KÁRPÁT-MEDENCEI KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA Tanulmánykötet 2015. május 6-9. Pécs Szerkesztette: Csicsek Gábor Kiss Ibolya ISBN 978-963-642-873-0 Kiadó: Szentágothai János Szakkollégium dr. Hatvani
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
Az évjárat hatása a búza mennyiségi és minıségi paramétereire, valamint gyomosodási viszonyaira
Az évjárat hatása a búza mennyiségi és minıségi paramétereire, valamint gyomosodási viszonyaira Tarnawa Ákos MTA Élelmiszertudományi Komplex Bizottságának Élelmiszerfehérje-kémiai Munkabizottságának Ülése,
Publikációs lista Szabó Szilárd
Publikációs lista Szabó Szilárd Tanulmányok Börcsök Áron - Bernáth Zsolt - Kircsi Andrea - Kiss Márta - Kósa Beatrix - Szabó Szilárd 1998. A Kisgyőri - medence és galya egyedi tájértékei - A "Nem védett
VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN
VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az
Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben
Kökény Mónika 1 Tóth Zoltán 2 Hotváth Zoltán 3 - Csitári Gábor 4 Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben Development of microbial biomass and humus quality in a
I. évfolyam, 3. szám, Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA április
I. évfolyam, 3. szám, 2014 Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA 2014. április Mezőgazdasági inputok havi forgalma Mezőgazdasági inputok havi forgalma 2014. április I. évfolyam, 3.
Kincses Sándorné DE AGTC MÉK Agrokémiai és Talajtani Intézet E-mail: kincsesi@agr.unideb.hu. Absztrakt
A bio- és a hagyományos termesztésű vöröshagyma termésmennyiségének, antioxidáns kapacitásának és nitrát-tartalmának összehasonlítása (A bio vagy a hagyományos termesztésű zöldségek a kedvezőbb tulajdonságúak
NYOMÁSOS ÖNTÉS KÖZBEN ÉBREDŐ NYOMÁSVISZONYOK MÉRÉTECHNOLÓGIAI TERVEZÉSE DEVELOPMENT OF CAVITY PRESSURE MEASUREMENT FOR HIGH PRESURE DIE CASTING
Anyagmérnöki Tudományok, 39/1 (2016) pp. 82 86. NYOMÁSOS ÖNTÉS KÖZBEN ÉBREDŐ NYOMÁSVISZONYOK MÉRÉTECHNOLÓGIAI TERVEZÉSE DEVELOPMENT OF CAVITY PRESSURE MEASUREMENT FOR HIGH PRESURE DIE CASTING LEDNICZKY
A magyarországi termőhely-osztályozásról
A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet
PUBLIKÁCIÓS ÉS ALKOTÁSI TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSE, IDÉZETTSÉG Oktatói, kutatói munkakörök betöltéséhez, magasabb fokozatba történı kinevezéshez.
FARKAS GABRIELLA PUBLIKÁCIÓS ÉS ALKOTÁSI TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSE, IDÉZETTSÉG Oktatói, kutatói munkakörök betöltéséhez, magasabb fokozatba történı kinevezéshez. könyv, könyvrészlet oktatási anyag folyóiratcikkek
Gyenge adottságú és szárazodó termőhelyen történő fa alapanyag termelésének megalapozása VM determinációs projekt
Újabb módszerek az erdészeti termőhely minősítésben Rásó János Csiha Imre Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet Püspökladányi Kísérleti Állomás Gyenge adottságú és szárazodó
X. FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA
X. FIATAL ŰSZAKIAK TUDOÁNYOS ÜLÉSSZAKA Kolozsvár, 2005. március 18-19. AZ 123 FÁZISÚ SZINTRLÉSSL LŐÁLLÍTOTT YBa 2 Cu 3 O x TÍPUSÚ SZUPRAVZTŐ VIZSGÁLATA Kósa János Végvári Ferenc Kecskeméti Főiskola GAF
PUBLIKÁCIÓS LISTA. KARÁCSONY P. (2008): A hazai gabonaágazat nemzetközi versenyképessége. XXXII. Óvári Tudományos Nap, Mosonmagyaróvár (elıadás)
PUBLIKÁCIÓS LISTA 1. Magyar nyelvő elıadás és poszter KARÁCSONY P. DEBRECENI A. (2010): Az iskolázottság szerepe a magyar agrárgazdaság versenyképességében. Intelektuálny kapitál, ako konkurencná vyhoda
Szaktanácsadási folyamat szabályozása ME/75-03
D E B R E C E N I E G Y E T E M Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar 2. kiadás Hatályba léptetve: 2010. május 05. Készítette: Jóváhagyta
TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A növényi szövetek összehasonlító vizsgálata mikroszkóppal 1. (osztódószövet, bőrszövet)
TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A növényi szövetek összehasonlító vizsgálata mikroszkóppal 1. (osztódószövet, bőrszövet) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Az élőlények rendszere az alábbi kis táblázatban
A Műszaki és Agrártudományi Intézet pályázati eredményei ( )
A Műszaki és Agrártudományi Intézet pályázati eredményei (2005-2015) Agrártudományi és Környezetgazdálkodási Intézeti Tanszék A pályázat 1. OTKA T043479 A rizoszférában lezajló folyamatok tanulmányozása
A VÁGÁSI KOR, A VÁGÁSI SÚLY ÉS A ROSTÉLYOS KERESZTMETSZET ALAKULÁSA FEHÉR KÉK BELGA ÉS CHAROLAIS KERESZTEZETT HÍZÓBIKÁK ESETÉBEN
A vágási kor, a vágási súly és a rostélyos keresztmetszet alakulása fehér kék belga és charolais keresztezett hízóbikák esetében 1 () A VÁGÁSI KOR, A VÁGÁSI SÚLY ÉS A ROSTÉLYOS KERESZTMETSZET ALAKULÁSA
A Kecskeméti Jubileum paradicsomfajta érésdinamikájának statisztikai vizsgálata
Borsa Béla FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet 2100 Gödöllő, Tessedik S.u.4. Tel.: (28) 511 611 E.posta: borsa@fvmmi.hu A Kecskeméti Jubileum paradicsomfajta érésdinamikájának statisztikai vizsgálata
A magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában
A magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában Tóth Katalin, Tóthmérész Béla, Török Péter, Kelemen András, Miglécz Tamás, Deák Balázs, Radócz Szilvia, Simon Edina, Lukács Balázs, Valkó
Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
A fenntartható szőlőtermesztés fajtaválasztékának bővítése új nemes-rezisztens fajtákkal, fajta specifikus környezetkímélő termesztés-technológia kialakítása és innovatív bio termék prototípusának kifejlesztése
Az állományon belüli és kívüli hőmérséklet különbség alakulása a nappali órákban a koronatér fölötti térben május és október közötti időszak során
Eredmények Részletes jelentésünkben a 2005-ös év adatait dolgoztuk fel. Természetesen a korábbi évek adatait is feldolgoztuk, de a terjedelmi korlátok miatt csak egy évet részletezünk. A tárgyévben az
Scan 1200 teljesítmény-értékelés evaluation 1/5
evaluation 1/5 interscience Feladat Összefoglalónk célja a Scan 1200 teljesítmény-értékelése manuális és automata telepszámlálások összehasonlításával. Az összehasonlító kísérleteket Petri-csészés leoltást
INTEGRÁLT TERMESZTÉS A KERTÉSZETI ÉS SZÁNTÓFÖLDI KULTÚRÁKBAN (XXXIV.)
INTEGRÁLT TERMESZTÉS A KERTÉSZETI ÉS SZÁNTÓFÖLDI KULTÚRÁKBAN (XXXIV.) Budapest, 2017. november 23. A rendezvény szervezői: Földművelésügyi Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály Növény- és Talajvédelmi
A vörösréz és az S235J2G3 szénacél korróziója transzformátorolajokban
National Institute for R&D in Electrical Engineering ICPE-CA Bucharest, Romania www.icpe-ca.ro A vörösréz és az S235J2G3 szénacél korróziója transzformátorolajokban Red copper and S235J2G3 carbon steel
A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: A különböző kémhatású talajok eltérő termőképességének megismertetése
A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: A különböző kémhatású talajok eltérő termőképességének megismertetése Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: homoktalaj, erdőtalaj, desztillált víz, 0,02 m/m %-os
ÁPOLÓI KOMPETENCIÁK MÉRÉSE KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TERÜLETI GYAKORLATOKRA Doktori tézisek Tulkán Ibolya
ÁPOLÓI KOMPETENCIÁK MÉRÉSE KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TERÜLETI GYAKORLATOKRA Doktori tézisek Tulkán Ibolya Semmelweis Egyetem Patológiai Tudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Hollós Sándor tanszékvezető
Régi gyümölcsfajták szerepe a biodiverzitás fenntartásában
2015.10.09. Régi gyümölcsfajták szerepe a biodiverzitás fenntartásában Összeállította: Dr. Szabó Tibor Tájfajták kialakulása Kultúrnövényeink nem Európai eredetűek A legtöbb fajtőshonosnak kell mondanunk
A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére
A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére Fehér Milán 1 Baranyai Edina 2 Bársony Péter 1 Juhász Péter
DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZAFNER GÁBOR
DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZAFNER GÁBOR MOSONMAGYARÓVÁR 2014 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Mosonmagyaróvár Matematika, Fizika és Informatika Intézet Ujhelyi
A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE
A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE Manninger M., Edelényi M., Jereb L., Pödör Z. VII. Erdő-klíma konferencia Debrecen, 2012. augusztus 30-31. Vázlat Célkitűzések Adatok Statisztikai,
A glejes talajrétegek megjelenésének becslése térinformatikai módszerekkel. Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter
A glejes talajrétegek megjelenésének becslése térinformatikai módszerekkel Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz Intézet VIII. Kárpát-medencei Környezettudományi
KÖVETELMÉNYRENDSZER ANGOL KÖZÉP-, FELSŐFOKÚ PROFEX II. KURZUS
KÖVETELMÉNYRENDSZER ANGOL KÖZÉP-, FELSŐFOKÚ PROFEX II. KURZUS Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar, Nyelvi Kommunikációs Központ Tantárgy neve: Angol PROFEX II nyelvizsga-előkészítő kódja: kreditértéke:
A magyar leányok menarche-kora az ezredforduló időszakában (Joubert Kálmán, Gyenis Gyula, Darvay Sarolta, Ágfalvi Rózsa) ...
Tartalomjegyzék Bevezetés... 11 A vizsgálat mintavételi rendszere, az elemszám alakulása, megbízhatósági számítások... 13 A vizsgálati minta általános jellemzői és a vizsgált antropometriai adatok néhány
FARMAKOBOTANIKA I. FÉLÉV / 1. GYAKORLAT
FARMAKOBOTANIKA I. FÉLÉV / 1. GYAKORLAT MIKROSZKÓPOS TECHNIKÁK, PREPARÁTUM KÉSZÍTÉS Rögzítés nélküli minták vizsgálata Kézi metszetek frissen begyűjtött anyagból hisztokémiai vizsgálatok (keményítő, sejtfalanyagok,
Növekvı arzén adagokkal kezelt öntözıvíz hatása a paradicsom és a saláta növényi részenkénti arzén tartalmára és eloszlására
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: Dr. Kocsis László, egyetemi tanár Témavezetők: Dr. Nádasyné Dr. Ihárosi Erzsébet,
III. ATK Tudományos Nap
Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont III. ATK Tudományos Nap Összefoglalók Szerkesztette JANDA TIBOR 2014. november 13. Martonvásár Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi
Levélfelület-index és albedó változása légköri kadmium szennyezés hatására kukorica növényen 2010 és 2011 között
Levélfelület-index és albedó változása légköri kadmium szennyezés hatására kukorica növényen 2010 és 2011 között Illés Bernadett Anda Angéla PE GK Meteorológia és Vízgazdálkodás Tanszék Budapest, 2012.
ÉDESBURGONYA TERMESZTÉS
ÉDESBURGONYA TERMESZTÉS Balla Zoltán Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Nyíregyháza 2017. március
A KUKORICA STRESSZREZISZTENCIA KUTATÁSOK EREDMÉNYEIBŐL
A martonvásári agrárkutatások hatodik évtizede A KUKORICA STRESSZREZISZTENCIA KUTATÁSOK EREDMÉNYEIBŐL MARTON L. CSABA, SZŐKE CSABA ÉS PINTÉR JÁNOS Kukoricanemesítési Osztály Bevezetés Hazai éghajlati viszonyaink
A TALAJ-NÖVÉNY-LÉGKÖR RENDSZER MODELLEZÉSÉNEK LÉPTÉKFÜGGŐ PROBLÉMÁI
A TALAJ-NÖVÉNY-LÉGKÖR RENDSZER MODELLEZÉSÉNEK LÉPTÉKFÜGGŐ PROBLÉMÁI A léptékfüggés megjelenése a talaj vízgazdálkodási tulajdonságaiban valamint megfigyelt hőmérsékleti adatsorokban Sándor Renáta MTA ATK
VIZSGÁLATI JEGYZİKÖNYV TALAJVIZSGÁLAT
í á ő á é ö é é é é é í é ő á á ö é é é ó á á é é é é ő á á ő é ő í é é ü ő é é á é é ő á é ö é ü á ó ű é é é ő é é ü ö ö á á ó é á é á ó é ü á á é é ő á é é ó á á í á ö ü é ö ö á á ő é á á á á á á é ó
NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Növényélettani kézikönyvek Arteca, R.N. (1996): Plant Growth Substances. Principles and Applications. Chapman & Hall,
Ökológiai és integrált gazdálkodással termesztett csonthéjas és almatermésű gyümölcsök mikrobiológiai és kémiai analízise
Ökológiai és integrált gazdálkodással termesztett csonthéjas és almatermésű gyümölcsök mikrobiológiai és kémiai analízise Doktori értekezés tézisei Pintér Szilvia Készült a Központi Környezet-és Élelmiszer-tudományi
Animal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 5 Issue 4 Különszám Gödöllı 2009 137 TEHENÉSZETI, VISSZAFORGATOTT-VIZES ÖBLÍTÉSŐ TRÁGYAELTÁVOLÍTÁS MŐSZAKI
Új könyvek a SZIE AGK (Tessedik Campus) Könyvtárában NÖVÉNYTERMESZTÉS. Csili és társai Fajták, termesztés, receptek Cser Kiadó, pld.
Új könyvek a SZIE AGK (Tessedik Campus) Könyvtárában NÖVÉNYTERMESZTÉS A hagyományos szántóföldi növénytermesztés a moldvai csángó magyaroknál Halász Péter General Press. 2015 Csili és társai Fajták, termesztés,
Részvételi kutatás a hazai ökogazdálkodás fejlesztéséért Dr. Dre ler Dóra, üg vezető
Részvételi kutatás a hazai ökogazdálkodás fejlesztéséért Dr. Dre ler Dóra, üg vezető OMÉK Budapest, 2015. szeptember 25. Idővo al Célunk: A e zetközi szi tű tudományos kutatás elő ozdítása a hazai ökológiai
Raktározó alapszövet vizsgálata
A kísérlet megnevezése, célkitűzései: Raktározó alapszövet funkciójának bemutatása Metszetkészítés Mikroszkóp használat gyakorlása Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: almamag, csírázó burgonya, sárgarépa,
Az ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Magyarországon
Az ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Magyarországon Dr. Németh Krisztina Tudományos főmunkatárs NAIK Szőlészeti és Borászati Kutató Állomás Kecskemét- Katonatelep Budapest 2016. december 02. Ökológiai
FOLYÉKONY ÉS POR ALAKÚ MOSÓSZEREK IRRITÁCIÓS HATÁSÁNAK ÉS MOSÁSI TULAJDONSÁGAINAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum FOLYÉKONY ÉS POR ALAKÚ MOSÓSZEREK IRRITÁCIÓS HATÁSÁNAK ÉS MOSÁSI TULAJDONSÁGAINAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Varga Dóra Környezettudomány
Normál látók és színtévesztők szemkamerás vizsgálatainak statisztikai megközelítése
II. Magyar Szemmozgáskutatás Konferencia / II. Hungarian Conference on Eye Movements 2016. június 10. Kecskemét Cím: Normál látók és színtévesztők szemkamerás vizsgálatainak statisztikai megközelítése
Bevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András
Vizsgakövetelmények Ismerje a(z élettelen és élő) környezet fogalmát. Elemezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés. Legyen képes esettanulmányok alapján a biológiai jelzések
Termékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén 1 (5)
Termékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén 1 (5) Termékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén Kertész Tamás Báder
CAPSICI FRUCTUS. Paprikatermés
Capsici fructus Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.2-1 07/2008:1859 CAPSICI FRUCTUS Paprikatermés DEFINÍCIÓ A drog a termesztett paprika Capsicum annuum L. var. minimum (Miller) Heiser és a cserjés (chili) paprika Capsicum
Hagyományos és új fejlesztésű fűrészszalagok összehasonlító vizsgálata Dr. Gerencsér Kinga, Varga Erzsébet A cikkben a szerzők a különböző szalagfűrészlapok összehasonlítását mutatják be. A vizsgálatok
Az emberi vér vizsgálata. Vércsoportmeghatározás, kvalitatív és kvantitatív vérképelemzés és vércukormérés A mérési adatok elemzése és értékelése
Az emberi vér vizsgálata Vércsoportmeghatározás, kvalitatív és kvantitatív vérképelemzés és vércukormérés A mérési adatok elemzése és értékelése Biológia BSc. B gyakorlat fehérvérsejt (granulocita) vérplazma
XXXIX. TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIÁJÁRA
A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA MŰSZAKI ÉS MEZŐGAZDASÁGI KARÁNAK TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI TANÁCSA tisztelettel meghívja Önt a XXXIX. TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIÁJÁRA A konferencia időpontja: 2011. december 07. (szerda)
8. ELŐADÁS. A bőrszövetrendszer és az exogén kiválasztórendszerek
8. ELŐADÁS A bőrszövetrendszer és az exogén kiválasztórendszerek A NÖVÉNYI SZÖVETEK CSOPORTOSÍTÁSA OSZTÓDÓ SZÖVET ÁLLANDÓSULT SZÖVET Topográfiai alapon Eredet szerint Topográfiai alapon Eredet szerint
A KUKORICA ÖNTÖZÉSES TERMESZTÉSÉNEK GAZDASÁGI KÉRDÉSEI A HAJDÚSÁGI LÖSZHÁTON
A KUKORICA ÖNTÖZÉSES TERMESZTÉSÉNEK GAZDASÁGI KÉRDÉSEI A HAJDÚSÁGI LÖSZHÁTON Sulyok Dénes 1 Rátonyi Tamás 1 Nagy János 1 - Fodor Nándor 2 1 Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Földműveléstani és Területfejlesztési
A felület vizsgálata mikrokeménységméréssel
Óbuda University e Bulletin Vol. 2, No. 1, 2011 A felület vizsgálata mikrokeménységméréssel Kovács-Coskun Tünde, Bitay Enikő Óbudai Egyetem, Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar kovacs.tunde@bgk.uni-obuda.hu
CSAPADÉK ÉS TALAJVÍZSZINT ÉRTÉKEK SPEKTRÁLIS ELEMZÉSE A MEZŐKERESZTES-I ADATOK ALAPJÁN*
A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat, Bányászat, 66. kötet, (2004) p. 103-108 CSAPADÉK ÉS TALAJVÍZSZINT ÉRTÉKEK SPEKTRÁLIS ELEMZÉSE A MEZŐKERESZTES-I ADATOK ALAPJÁN* Dr.h.c.mult. Dr. Kovács Ferenc az
Földminőség, fenntartható és környezetbarát gazdálkodás
Földminőség, fenntartható és környezetbarát gazdálkodás A földminősítés elvi alapjai Rajkai Kálmán MTA TAKI Copyright 1996-98 Dale Carnegie & Associates, Inc. 1 Az előadás felépítése Cél: a földminősítés
PRÓBAMÉRÉSEK TEREPI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT KÖNNYŰ EJTŐSÚLYOS DINAMIKUS TERHELŐTÁRCSÁVAL
Miskolci Egyetem, Multidiszciplináris tudományok, 1. kötet (011) 1. szám, pp. 75-8. PRÓBAMÉRÉSEK TEREPI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT KÖNNYŰ EJTŐSÚLYOS DINAMIKUS TERHELŐTÁRCSÁVAL Makó Ágnes PhD hallgató, I. évfolyam
Élettelen ökológiai tényezők
A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Savas eső környezetkárosító hatásainak megfigyelése Metszetkészítés, mikroszkópos megfigyelés Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: víz, kénes-sav, lakmusz,
Ökológiai igény. Növekedési sajátosságok. Birs fajtakutatás. Táplálkozásbiológiai érték Konstantinápolyi
Birsfajták megfigyelése génbankokban Összeállította: Dr. Szabó Tibor Tápiószele 2014. 10. 21. Ökológiai igény Elő- és Közép-Ázsiából származik Meleg- és fényigényes gyümölcsfaj Téli lehűlésektől (-20 -
MTA Doktori értekezés
MTA Doktori értekezés Összefoglaló-Tézis füzet Egyes gazdasági haszonhalaink hímivartermékeinek mélyhűtése, a technológia standardizálásának kidolgozása és gyakorlati alkalmazása Dr. Urbányi Béla Gödöllő
FATERMÉSI FOK MEGHATÁROZÁSA AZ EGÉSZÁLLOMÁNY ÁTLAGNÖVEDÉKE ALAPJÁN
4. évfolyam 2. szám 2 0 1 4 101 107. oldal FATERMÉSI FOK MEGHATÁROZÁSA AZ EGÉSZÁLLOMÁNY ÁTLAGNÖVEDÉKE ALAPJÁN Veperdi Gábor Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdômérnöki Kar Kivonat A fatermési fok meghatározása
EOLIKUS HATÁSOK VIZSGÁLATA KŐZETEK FELSZÍNÉN A DÉL-PESTI SÍKSÁG PLEISZTOCÉNJÉBEN
EOLIKUS HATÁSOK VIZSGÁLATA KŐZETEK FELSZÍNÉN A DÉL-PESTI SÍKSÁG PLEISZTOCÉNJÉBEN SZABÓ DÓRA SZILVIA Alcím mintájának szerkesztése KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ Témavezető: Dr. Józsa Sándor Adjunktus
Az öntözés tízparancsolata
1. Az öntözés - mint vízgazdálkodási kategória - a víz hasznosításának egyik módja, egyben az adott helyen rendelkezésünkre álló víz felhasználásának egyik eszköze és az adott (vízgyűjtő)terület vízháztartásának
Embléma ARCULATI KÉZIKÖNYV
Embléma 1 ARCULATI 2 Embléma 3 Az airled emblémával együtt kell használni az ERDF finanszírozásra vonatkozó mondatot*. Amennyiben CE+EU logóval használatos, akkor a szöveget a 3 logó teljes hosszában fel
Csima Judit május 10.
Asszociációs-szabályok, 3. rész Csima Judit BME, VIK, Számítástudományi és Információelméleti Tanszék 2018. május 10. Csima Judit Asszociációs-szabályok, 3. rész 1 / 21 Eddig mi volt? Apriori-algoval gyakori
ALTERNATÍV NÖVÉNYEK HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ MEZŐGAZDASÁGI FEJLESZTÉSÉBEN
ALTERNATÍV NÖVÉNYEK HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ MEZŐGAZDASÁGI FEJLESZTÉSÉBEN ÖSSZEFOGLALÁS Blaskó Lajos 1 1 Debreceni Egyetem MTK Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet E-mail: blasko@agr.unideb.hu
14. N.4. A klímaváltozás hatása a legelőgazdálkodásra
14. N.4. A klímaváltozás hatása a legelőgazdálkodásra Szabó Ferenc, Tempfli Károly, Gulyás László, Pongrácz László, Nagy Géza /NYME MÉK, DE Összefoglalás A részfeladat keretében az időjárási tényezőknek
- Eredmények BAR kiegészítésű táptalajokon (Koncentráció 0,25; 0,5; 0,75; 1,0 mg/l)
A Hosta Gold Drop fajtával folytatott kísérletek eredményei A felszaporítást BA, BAR, KIN, TOP és Titavit tartalmú táptalajok különböző koncentrációit tartalmazó közegeken végeztük, fél MS alaptáptalajon,
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A MEGGY ÉS A KÖRTE TERMELÉSI KOCKÁZATÁT MEGHATÁROZÓ FŐBB TÉNYEZŐK ELEMZÉSE.
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A MEGGY ÉS A KÖRTE TERMELÉSI KOCKÁZATÁT MEGHATÁROZÓ FŐBB TÉNYEZŐK ELEMZÉSE Persely Szilvia Témavezetők: Dr. Ertsey Imre professzor emeritus Dr. Nyéki József emeritus
Nyugat-magyarországi Egyetem, SEK, TTMK, Biológiai Intézet, Növénytani Tanszék, 9701-Szombathely, Pf.170, magdolnad@ttmk.nyme.hu; kja@ttmk.nyme.
K A N I T Z I A Journal of Botany Kanitzia 16: 133 145., Szombathely, 2008 2009 LEVÉLANATÓMIAI VIZSGÁLATOK FESTUCA ALTISSIMA All. ÉS FESTUCA DRYMEJA Mert. & W. D. J. Koch POPULÁCIÓKON DANI MAGDOLNA, KOVÁCS
A statisztika oktatásának átalakulása a felsőoktatásban
A statisztika oktatásának átalakulása a felsőoktatásban (A debreceni példa) Dr. Balogh Péter docens Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar
Vérsejtszámlálás. Bürker kamra
1. Vérsejtszámlálás Eszközök ujjbegy fertőtlenítéshez spray steril, egyszer használatos injekciós tű/ ujjbegyszúró gumikesztyű vatta (vér törlése ujjbegyről) keverőpipetta (piros 1:100 és fehér golyós