MONOK ISTVÁN. A magyarországi f nemesség könyves m veltsége a XVI XVII. században. Értekezés a Magyar Tudományos Akadémia doktora cím elnyéréséért

Átírás

1 MONOK ISTVÁN A magyarországi f nemesség könyves m veltsége a XVI XVII. században Értekezés a Magyar Tudományos Akadémia doktora cím elnyéréséért TÉZISEK Szeged Eger Chatou 2010

2 A dolgozat tartalma El szó Nemesi udvar és könyvkultúra Magyarországon a XVI XVII. században az interpretáció lehet ségei A nemesség könyves m veltségének forrásai Királyi udvar fejedelmi udvar F nemesi könyvtárak Összegzés Az Istvánffy-könyvtár Vinicán és Paukovecen A Mikulich-könyvtár Belecen A Zrínyi család könyvtárai Csáktornyán A Bánffy család alsólindvai udvara és könyves m veltsége A Batthyány család németújvári udvara és könyves m veltsége A Nádasdy család sárvári és pottendorffi udvara és könyves m veltsége Az Esterházy-könyvtárak Lakompakon, Fraknón és Kismartonban A Thurzó család könyvtárai A Pálffyak könyvei Az Illésházy-könyvtárak A Czobor család könyvei Majthényi György könyvei Kesselk n A Révay család könyves ügyei Az Ostrosith-könyvtár Illaván A Berényi család könyvtára Karancsberényben(?), könyveik Temetvényen A Forgách család könyvtárai A Rákóczi-könyvtárak Pázmány Miklós könyvei A Balassa család könyvei Csáky István könyvtára A Thököly család könyvei A Szirmay család könyvtárai Bercsényi Miklós könyvtára Ungváron Felhasznált szakirodalom Rövidítések 2

3 A dolgozat tartalmi összefoglalása, tézisek A XVI XVII. századi magyarországi arisztokrácia könyvtárainak és olvasmánym veltségének számbavételekor természetes módon kett s korláttal kellett számolnom. Az egyik a forráshelyzet, a másik a saját olvasottságom, felkészültségem. Az utóbbi azért fontos, mert a feltárt dokumentumok megközelítését, elemzési módját meghatározó tényez. Miután az ismert források jelent s részének felkutatásában magam is részt vettem, a forrásközeliségben eltöltött évtizedek alatt megtanultam köt dni az adatokhoz. Nem egy-egy eszmei áramlat megjelenésének igazolásához próbálok adatokat gy jteni, hanem fordítva, az adatok tartalmának megismeréséhez kísérelem meg az elméleti ismereteket megszerezni. Mindezt azzal a mottóval, amelyet tanulmányom elején idéztem. A könyvr l, és nem a szövegr l beszélni könnyebb, de egyben nehéz is. Folytonos a csábítás, hogy egy-egy szellemi áramlat megjelenésekor elmerüljön az ember annak megismerésében, elemzésében, ám ez az út veszélyes, a megismert jelenségek között kedvencek lehetnek, vagyis jelent ségüket túlértékelhetjük, ha nem vesszük komolyan az adatok figyelmeztetését. A forráshelyzet távolról sem mondható ideálisnak. A f nemes családok ingó vagyonának összeírása nem bírt akkora jelent séggel, mint a szegényebb társadalmi rétegekhez tartozók esetében. Ráadásul a Mohács utáni két évszázadban a hivatali írásbeliség rendszeressége nem hasonlítható a Habsburg Birodalmon belüli id szakéhoz, és a jelzett id szakban az ország többször hadm veleti területté vált, vagyis a levéltári anyag pusztulása már a korban jelent snek mondható. A XVIII. századtól kezd d levéltári rendezések, iratselejtezések, továbbá a t zesetek, majd a második világháború, illetve az 1956-os forradalom idején bekövetkezett iratveszteség legalábbis egyenetlenné teszi a dolgozatomban tárgyalt téma megismerését. Értve ez utóbbi alatt azt, hogy családonként az id ben és földrajzi egységenként nehéz olyan forrásanyagot felmutatni, amely az elemzéseket egységes szempontok szerint lehet vé teszi. Az udvari kultúra és ezen belül a f nemesek könyves m veltsége gazdag örökséget tudhatott magáénak a középkori Magyarországtól. A királyi udvar példaadó szerepe, ereje a m vel dési intézményrendszer egyházak, iskolák, m vészetek, könyvkiadás (másolás, nyomda), könyvtárak támogatásában és fenntartásában megfelel hatással volt a f papi és f úri réteg tagjaira. A Jagelló-kor gazdag kulturális élete a tanúbizonyság ennek az állításnak az igazolására. A Mohácsi csatavesztés, az ország megosztása, a királyi udvar hiánya, Erdély elszakítása a királyságtól, majd ennek XVII. század közepi pusztulása olyan keretet jelentett a 3

4 m vel dési élet számára, amely nem annak gazdag, gond nélküli virágzása irányába mutatott. A magyarországi és erdélyi arisztokrácia tagjai az udvari kultúra kereteinek kialakításakor tudatosan vállaltak olyan szerepet, amely részben a királyi udvaré lett volna. Ez a tudatosság a reformált egyházak szervezésében, majd az újjászervez d katolikus egyház intézményeinek kialakításában, ezek támogatásában, illetve a birtokok m vel dési intézményrendszerének fenntartásában nyilvánult meg. A könyv az udvari kultúrában A könyvek beszerzése, a könyvtár kialakítása az udvar közéleti és m vel dési szerepvállalásának minden eleméhez szükséges, legalábbis hasznos volt. Értve ez alatt a diszciplináris tanítást (praeceptorok, udvari iskola), a vallási életet (papok, lelkészek), a gazdálkodást (várnagy, jószágigazgató, kertész, mesterek), az általános m vel dést (m vészek), a köz-, és hétköznapi életet (jogász, orvos) és utoljára említve, ám talán a legfontosabb szerepet, a katonai és politikai szerepvállalást (f úr, családtagjai, familiárisai). A könyvbeszerzés módjai nagy mértékben eltértek a többi ország f nemességének szokásaitól. Az arisztokrata örökölhetett könyveket, illetve házassága révén is kerülhetett jelent s könyvmennyiség az udvarába. Láthattunk példát könyvszeret asszonyokra, akik a maguk könyveit, vagy éppen szüleikt l örökölt bibliotékát tudhattak magukénak. Külön ki kell emelni annak a jelent ségét, ha a magyar arisztokrata külföldi asszonyt hozott a házhoz, hiszen ez utóbbi gyakran egészen eltér könyvbeszerzési lehet ségekkel bírt otthonában. A Habsburg Birodalom, a német fejedelemségek, vagy az itáliai városállamok, hercegségek nagy családjaiból származó feleségek (és néha a Magyarországra költöz férjek) több esteben láttuk ezt korszer, közel kortárs kiadású könyvanyagot hoztak magukkal az itteni udvarba. Az itthoni gyarapítási források közül els ként a család tagjainak mecenatúrája eredményeként megjelent könyveket említem. A f úri család birtokán esetlegesen m köd nyomda, vagy ott el értelmiségi könyvének támogatása volt az els lépés a könyvek megszerzésének lehet sége felé. Emellett a helyi vásárlási nagyon sz k lehet séggel is éltek. Miután szervezett könyvkereskedelem az általam vizsgált korszakban nem m ködött Magyarországon, a városokba látogató f úr, de jellemz en az udvar beszerz i megvették a sz kös kínálat darabjait. Ez a vásárlási lehet ség országrészenként más és más volt. A horvátországi megyékb l rendszeresen jártak a tiszttartók Velencébe, Grácba, vagy éppen Bécsbe, ugyanígy a nyugat-magyarországi területekr l, és a nyugati Felföldr l is. Az északi 4

5 területekr l Krakkó, vagy éppen Brno, Olomouc hasonlóan elérhet volt. Ez a lehet ség a Tiszahát, a Partium, vagy éppen Erdély urainak nem adatott meg. A f úri család tagja esetenként megvásárolta elhunyt tiszttartójának vagy más udvari alkalmazottjának könyvörökségét, de arra is hoztunk példát, amikor az udvari lelkész a f úrra hagyta könyveit. A könyvbeszerzés szempontjából jóval jelent sebb szerepe volt a f úr alumniumának. A család támogatásával külföldre utazó diák általában kapcsolatban maradt az udvarral, így folyamatosan kérhettek t le könyveket, amelyeket vagy tanulmányai végén hozott haza, vagy az arra járó keresked kkel hazaküldte azokat. Néha küldtek könyvvásári- vagy kiadói katalógusokat is. Ezekb l a f úr kijelölhette a neki tetsz címeket. A legjobb, a f úr olvasmányízlését leginkább mutató könyvbeszerzési mód azonban az volt, ha alkalom adódott a külföldi könyvesboltokban való személyes válogatásra. A magyarországi és erdélyi arisztokrácia tagjai is peregrináltak, vagy lovagi túrán (Kavalierstour) vettek részt. A külföldi utazások különböz céllal történtek. Az egyetemi tanulás (peregrinatio academica), lovagi túra mellett utaztak diplomáciai küldetésben (legatio), de részt vettek uralkodók koronázásán, vagy éppen külföldi hadjáratokban is. Tudunk olyan esetekr l is, amikor a magyar arisztokrata család valamelyik külföldi, jelent s kiadóval személyes kapcsolatot alakított ki (Batthyány Wechel; Nádasdy Moretus, Blaeu; Esterházy Blaeu stb). Ez esetben a külföldi partner persze a saját kiadványait helyezte el térbe az ajánlatában, de nem kizárólagosan. A könyvbeszerzésr l általánosságban tehát elmondhatjuk, hogy kevés olyan alkalom adódott a magyarországi f úri családok életében, amikor a saját ízlésük szerint választhatták a könyveket. A f úri könyvtárak nem csak a használat szempontjait tekintve voltak igazi udvari, közös használatú könyvtárak, hanem arculatuk megformálásában is. Nem véletlenül volt gyakoribb a magyar udvari környezetben az et amicorum bejegyzés-típus, mint Európa nyugati felén. A kulturális ízlés és a könyv viszonyának tekintetében is hordoz egyedi jegyeket a magyar f úri könyves kultúra. Az eddigiekb l kiderült, hogy a f úr olvasmánykultúrájának alakulása nagyon er sen kényszerpályán mozgott, kevéssé volt egyéni ízlése meghatározó. Ett l függetlenül a családi, politikai kapcsolatai mentén a császári és a rokon családok udvarai jelent sen hozzájárultak ennek az ízlésnek az alakulásához. A kíváncsiság más országok és a kora újkorban már más világok (földrészek) iránt természetes emberi tulajdonságként élt, a minta követése pedig már társadalmi kötelezettségek és a szokások miatt is meghatározott volt. Az Európában kialakuló ritkasággy jtemények, majd múzeumok a gy jtés tevékenységét kínálták mintául. A megismert külföldi udvarok zenei, m vészeti, színházi világa pedig 5

6 intenzívebbé tették a kultúra iránti igény kialakulását. Az út ehhez a magyar f úr számára is természetes tevékenységek köré szervez d divatokon keresztül vezetett: a vívás, a lovaglás, a lótartás m vészete, a kertkultúra kiteljesedése, a kés reneszánsz virágzása mellett a modern építészeti stílus, a barokk megjelenése mind olyan jelenségek, amelyek az olvasottság alapú m veltség iránti követelményeket is alakította, formálta. De maga a politika m vészete, a hadtudomány is megváltozott. A magyarországi és erdélyi arisztokrácia számára a vallási komponens er sebbnek mondható, mint nyugat-európai osztályos társaik esetében. Az új vallás, majd az ennek változásai mentén kialakuló új egyházak, az újjászervez d katolikus egyház intézményeinek létrehozása, fenntartása, az egyházi életben való aktív részvétel arra kötelezte a f urakat, hogy az európai átlagnál jobban tájékozódjanak a vallás dolgában. A szegény egyházi környezet pedig folyamatosan igényelte a közvetlen patronátust. Magyarországon olyan intézményes keretei is kialakulak a f urak egyházi életben való részvételének, mint a zsinatokon való elnöklés (akkor is, ha neki más volt a vallása), vagy Erdélyben a Református F konzisztórium munkájában való napi feladatválallás. Az ország politikai irányításában a legf bb kérdés korszakunk egészében az volt, hogy miként oldható meg a középkori Magyar Királyság területi és állami egységének helyreállítása, amelynek kulcskérdése a török ki zésének módja volt. Ennek a célnak sok mindent alárendeltek: még vallási meggy z désük alakításában is szerepet játszott. Pázmány Péter sikeres rekatolizációs akciói mögött világosan látszik az az érv, hogy a császárral, a katolikus szövetséggel együtt, Erdélyt magyarnak megtartva, Franciaországgal kiegyezve van esélye a cselekvésnek. A szentgotthárdi csata felvillantotta az esélyt is, majd a vasvári béke meghozta azt a tudatot, hogy k számolhatnak a császárral, nem számol velük (szándékos a sarkításom). Az olvasmányízlést alakító tényez k sorában ezzel eljutottunk a könyvek használata kérdéséhez. Az arisztokrácia könyvhasználata persze családonként és személyenként eltér. Dolgozatom szerkezetét azért is alakítottam úgy, hogy a horvátországi megyékt l indultam, a nyugat-magyarországi és nyugati felföldi területeken át jutottunk a Partium irányába, majd innen átlépünk Erdélybe. A forrásadottságok is olyanok, hogy ez az földrajzi elhelyezkedést követ elbeszélés egyben többé-kevésbé kronologikus rendet is magában hordoz, már ami az egyes családokban az els dokumentáltan könyvtárral bíró generációk id szakát illeti. Az is igaz, hogy a délnyugati, a nyugati határhoz közel él k el bb szerezték meg a császári udvarban is elterjedt olvasmányokat, általánosságban modernebb, korszer bb az a könyvanyag, amelyet az udvaraikban regisztrálhattunk. 6

7 Az egyes családoknál igyekeztem figyelmemet arra az olvasmányrétegre szegezni, amely a tulajdonos számára, életrajzából ismerhet en leginkább fontosnak volt gondolható. Nem véletlen, hogy visszatér módon utalok mindig a historikus, a jogi, és f ként a politikaelméleti, hadtudományi munkák jellegére. Egy-egy könyvtár, olvasmányanyag modernségének egyik fokmér jévé ennek az olvasmány-rétegnek a frissességét tettem. A másik elemzési szempont a könyvanyag nyelvi összetétele volt. A latin hivatalos nyelvként természetes ismeretnek számított. A horvátországi megyékben az olasz, és másodsorban a német, a nyugat-magyarországi udvarokban a német, és másodsorban az olasz volt a nyelvismereti sorrend. A Felföldön a f urak jelent s része tudott valamelyest szlovákul, és talán eligazodott az írott cseh nyelvben, néha a lengyelben is. Németül f ként a Bécsben vagy Prágában gyakrabban megfordulók tanultak meg. A francia nyelv ismerete a XVII. század közepét l a modernség egyik mércéje. Batthyány Boldizsár kivételes a XVI. századi f urak között franciás m veltségével, de a XVIII. század elején sok család könyvtárában voltak könyvek ezen a nyelven. Az a jelenség, hogy a politikai elméletek között a francia, és az ez által nagyban befolyásolt olasz iskolákhoz tartozó szerz k munkáit tartották a korban és ma is így hisszük modernnek, véletlennek mondható. Igaz, a hadtudományok, vagy a szület ben lév mérnöki tudományok német szerz i határozottan korszer ek voltak, és így is értelmeztem. A nyelvismeret, és a modern ismeretek tehát a nyugat-magyarországi udvarokban él ket avatják korszer bbé. A szórakozás, a civilizált élet, és a könyvolvasás is összefügg jelenségek. A korban ennek, ahogy az udvari élet szervezésének is, elmélete is volt. A magyarországi f úri könyvtárakban is megjelentek ezek az elméletek, igaz, jelenlétük ritkaságnak számított. Ahogy a divatkönyveké, a különböz játékokról szóló munkáké is. A szórakoztató olvasmányok a XVI. században még jellemz en az ókori szerz k latin kiadásai voltak, ritkán láthatunk a könyvjegyzékeken német, olasz, esetlegesen francia szépirodalmi tételeket. Ez utóbbiak szaporodnak folyamatosan a XVII. század végéig, amikor már az ókori szerz ket is az említett három nyelven olvasták, illetve megjelentek az udvarlást, a szerelmi élet szabályait leíró munkák is. És ezeket már nemcsak a f urak, hanem az udvar n tagjai is olvasták. Az asszonyok olvasmányai a napi vallásgyakorlat könyvei mellett f leg a házi patika fogásait leíró m vek, szakácskönyvek és persze a szépirodalmi munkák voltak. A f nemesi udvarok hatása a köznemesi réteg tagjainak m vel dési szokásaira a példaadás erejével hatott. Ugyanakkor a XVI XVII. század folyamán kialakult az udvarok gazdasági értelmiségként értelmezhet rétege (jószágigazgatók, várnagyok stb.) ezek közül 7

8 számosan a kis-, és középnemesség tagjai voltak, akik maguk is iskolázott, olvasott emberek lévén, befolyással lehettek a f úri család kulturális életének alakítására, a könyvtár anyagának gyarapítására. A XVIII. század elejére, mivel a társadalmi el menetelhez ekkor már szempont volt a f úr vallási hovatartozása is, kialakult egy m velt, olvasottságában a f úrakéval veteked köznemesi csoport, amelynek két legmarkánsabb képvisel je Szirmay András és Ráday Pál volt. A magyarországi f nemesség olvasmánym veltségét nehéz európai összehasonlításban szemlélni, tekintve, hogy alapvet en eltér kulturális intézményrendszer vette körül az egyes országokban él ket. Igaz ez még a közép-európai régió államait tekintve is. Csehországban a jelen lév császári udvar, a mellé települt értelmiség teremtett alapvet en más viszonyokat, Lengyelországban a két központ (Krakkó és Varsó) m vel désszervez ereje (egyetem, királyi udvar) volt lényegesen más. Nem is beszélve a jelent s könyvtermel központokkal, könyvvásárokkal bíró területek nemességér l. Külön-külön vizsgálva azonban a jelenségeket, egy-egy f úr könyvtárának összehasonlítása a hasonló gazdagságú európai példákkal azt mutatja, hogy a magyar arisztokratának nem feltétlenül kell szégyenkeznie. Az alapvet különbség kétségtelenül a könyvhasználatban résztvev népesség számában mutatkozik. Magyarországon tudunk kiemelked példákat hozni egy-egy arisztokrata m veltségének felmutatásában, de tudnunk kell azt, hogy a magyarországi népességnek csak elenyész része találkozott a könyvvel, vagyis a f úri családoknak folyamatos feladata maradt olyan m vel dési program kidolgozása, amelynek keretében az általános kulturáltsági szintet emelniük kellett. Dolgozatomban erre is hoztam példákat. 8

9 A dolgozat témakörében megjelent f bb írásaim MONOK István: Könyvkatalógusok és könyvjegyzékek Magyarországon, Forrástipológia, forráskritika, forráskiadás. Szeged, Scriptum. (Olvasmánytörténeti Dolgozatok, V.) MONOK István: A magyarországi f nemesség könyvgy jtési szokásai a XVI XVII. században. CaféBábel, 14. kötet (Gy jtés). 1994/ MONOK István: Francia szerz k a magyar nemesség olvasmányaiban Csongrád megyei Könyvtáros, MONOK István: A Rákóczi-család könyvtárai Bibliotheken der Familie-Rákóczi, Szeged, Scriptum. (A Kárpát-medence koraújkori könyvtárai Bibliotheken im Karpatenbecken der frühen Neuzeit, I.) MONOK István: A 16. századi köznemesség m veltségér l. In: Nádasdy Tamás ( ). Tudományos emlékülés: szeptember Szerk.: SÖPTEI István. Sárvár, 1999, Nádasdy Ferenc Múzeum MONOK István: A francia könyv jelenléte a magyarországi olvasmányanyagban a században. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk.: FODOR Pál, PÁLFFY Géza, TÓTH István György. Bp., 2002, MTA TTI. (Gazdaság- és társadalomtörténeti kötetek, 2.) MONOK István: Die Bibliothek des Johann Jacob Knaus. Die Reste einer württenbergischen protestantischen Bibliothek in Güssing. In: Jahrbuch des Ungarischen Kulturinstitutes in Stuttgart. Hrsg. von Gyula KURUCZ. Stuttgart, MONOK István: Württenbergi exulánsok Batthyány Ferenc udvarában. MKsz, MONOK István: Die kulturvermittelnde Rolle des Batthyány-Hofes an der Wende vom 16. zum 17. Jahrhundert. In: Deutsche Sprache und Kultur, Literatur und Presse in Westungarn/Burgenland. Hrsg. von Wynfrid KRIEGLEDER, Andrea SEIDLER. Bremen, 2004, Edition Lumière MONOK István: Exulanten aus Bayern, Oberpfalz und Pfalz am Batthyány-Hof an der Wende des 16. und 17. Jahrhunderts. Ungarn Jahrbuch, Bd MONOK István: Nyitott kérdések a Bibliotheca Corviniana kora újkori történetében. In: A holló jegyében. Fejezetek a corvinák történetéb l. Szerk.: MONOK István. Bp., 2004, Corvina Kiadó, OSZK

10 Bibliotheken in Güssing im 16. und 17. Jahrhundert. Hrsg. von István MONOK, Péter ÖTVÖS. Band II: István MONOK Péter ÖTVÖS Edina ZVARA: Balthasar Batthyány und seine Bibliothek. Eisenstadt, (Burgenländische Forschungen. Sonderband, XXVI.) MONOK István: Arisztokraták és könyvkultúra a XVI XVII. században két birodalom határán. A Bánffy-család alsólindvai udvara és könyves m veltsége. A Nádasdy-család sárvári és pottendorfi udvara és könyves m veltsége. A Batthyány-család németújvári udvara és könyves m veltsége. In: Kék vér, fekete tinta. Arisztokrata könyvgy jtemények, Szerk.: MONOK István. Bp., 2005, OSZK , , , MONOK István: Esterházy Pál könyvtára és olvasmányai. In: Arisztokrácia, m vészetek, mecenatúra. Az Esterházy-család. A április án megtartott konferencia el adásai. Szerk.: CZOMA László. Keszthely, 2005, Kastélymúzeum. (Kastélykonferenciák, III.) MONOK István: A bibliás Rákóciak. Bp., 2006, Kossuth Kiadó. MONOK István: Batthyány Boldizsár, a franciás. Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historiae Litterarum Hungaricarum, Tomus XXIX. Ötvös Péter Festschrift. Szeged, MONOK István: Ex libris Nicolai Bethlen et amicorum Az et amicorum bejegyzésr l és a közös könyvhasználatról. In: Humanizmus és gratuláció. Szolgálatomat ajánlom a 60 éves Jankovics Józsefnek. Szerk.: CSÁSZTVAY Tünde, NYERGES Judit. Bp., 2009, Balassi Kiadó MONOK István: Udvartartási minták, korszer ismeretanyag a század fordulójának f úri könyvtáraiban Magyarországon. In: Színlelés és rejt zködés. A kora újkori magyar politika szerepjátékai. Szerk.: G. ETÉNYI Nóra, HORN Ildikó. Bp., 2010, L'Harmattan Kiadó