Preparálási és mintavételi módszerek az ökológiában

Átírás

1 Szabó-Debnár Zsuzsanna és Nagy Dávid MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport Debreceni Egyetem, Ökológiai Tanszék 2015 Preparálási és mintavételi módszerek az ökológiában

2 Szárazföldi mintavételi módszerek

3 Mintavétel a populáció elterjedési területe (legtöbbször túl nagy ahhoz hogy az egészet megmintázzuk) mintavételi terület (minden esetben kisebb, mint a populáció elterjedési területe) mintavételi egységek

4 Az egyedek eloszlása szabályos véletlenszerű csoportosult szigetszerű

5 Az egyedek eloszlása szabályos: egy populáció egyedei a vizsgált tér bármely pontján azonos egyedszámban találhatóak meg. ( pl. az énekesmadarak hímjei egy lomberdőben) véletlenszerű: egy populáció egyedei a vizsgált térben teljesen véletlenszerűen fordulnak elő és semmi szabályszerűséget nem mutatnak. (pl. a pionír fűfélék populációi egy homokbuckán)

6 Az egyedek eloszlása csoportosult: egy populáció egyedei a vizsgált térben csoportokat képeznek, a csoportok kisebb-nagyobb távolságra helyezkednek el egymástól, de közöttük egyesével vagy néhányadmagukkal is előfordulnak a populációt alkotó faj egyedei. Ez az eloszlás főként növényekre jellemző a magszóródás vagy az indákkal való szaporodás következményeként. szigetszerű: Egy populáció egyedei a vizsgált térben kisebb-nagyobb csoportokat képeznek, melyek egymástól néha nagyobb távolságra helyezkednek el. Állatpopulációknál a szaporodási időszakban ez a távolság csökkenhet vagy meg is szűnhet. A természetben ez az eloszlás a leggyakoribb. Ilyenek pl. a csoportosan járó nagyemlősök, a rajokban úszó halak, az államalkotó rovarok, de sok növénypopuláció is.

7 Mintavételi eljárások véletlenszerű szabályos rétegzett (irányított)

8 Mintavételi eljárások véletlenszerű: az adott mintavételi pontok kijelölése teljesen véletlenszerűen történik (pl. random táblázat alapján) (a mintavételi terület általában homogén). szabályos: az adott mintavételi pontok kijelölése egy meghatározott szabályszerű forma alapján történik (pl. adott távolságokban ismétlődve) rétegzett (irányított): akkor alkalmazzuk ha a mintavételi terület nem homogén. Ilyenkor részekre osztjuk a területet és minden részből véletlenszerűen veszünk mintát.

9 Abszolút mintavételi módszerek Teljes számlálás: Részleges számlálás: kvadrát módszer, sávtranszekt vonalmenti transzekt Távolságmérés: legközelebbi egyed, legközelebbi szomszéd Eltávolításos csapdázás Arányváltozás: szelektív elvonás fogás-jelölés-visszafogás

10 Kvadrát módszer

11 Kvadrát módszer Ideális kvadrát : (kör) négyzet ker/ter. arány: kör < négyzet < téglalap Kvadrátméret kérdése (gyepben általában 2x2 méteres, erdőben pedig 10x10 méteres kvadrátot alkalmaznak) Alkalmazás: növények (hemi-)szesszilis állatok

12 Sávtranszekt Minden egyedet meg kell találni Szélesség azonos, hossz változó Madarak, nagy testű emlősök Növények: gradiens mentén Vizsgálat - részkvadrátok

13 Részleges számlálás Vonalmenti transzekt ritkás északi erdőkre dolgozták ki vonal - észlelés valószínűség = 1 (a megfigyelő állandó sebességgel sétál) állandó transzektek madarak, emlősök

14 Távolságmérés Legközelebbi egyed módszer 2 3 r 1 1 Egy pontot véletlenszerűen választunk ki (nehézség lehet, hogy az adott pont sokszor közelebb lehet a mintaegység határához, mint egy egyedhez) Legközelebbi 3. egyed megtalálása 2 3 r Távolság m-ben Mért egyed csak egyszer szerepelhet Nagyobb sorszámú egyedek, nagyobb pontosság

15 Távolságmérés Legközelebbi szomszéd módszer Egy pontot véletlenszerűen választunk ki (piros) m m Addig keresgélünk míg egy egyedet (zöld) találunk, majd addig folytatjuk a keresgélést amíg a legközelebbi szomszédját is megtaláljuk(lila) m (két élőlény közötti távolság) mérése méterben Többszörös ismétlés, m átlag

16 Távolságmérés Legközelebbi szomszéd módszer Alkalmazhatóság: Növények, szesszilis (hemiszesszilis) állatok m m Denzitás becslése (egyed/m2) Egyedek eloszlásának vizsgálata

17 Eltávolításos csapdázás Minden egyes csapdázási alkalommal ismert számú állatot eltávolítunk az adott élőhelyről (ezzel befolyásoljuk az egymást követő fogásokat) A fogásszám visszaesése közvetlen összefüggésben van a populáció nagyságával és az eltávolított állatok számával

18 Eltávolításos csapdázás Feltételek: 1) a csapdázási folyamat nem csökkentheti az állat megfogási valószínűségét (nem alkalmazható pl. fűhálózásnál amikor az állatok levetik magukat) 2) a populációnak stabilnak kell maradnia a csapdázási időszak alatt, nem léphet fel jelentős számú születés, halálozás vagy nagyméretű migráció 3) A populáció nem lehet olyan, hogy egy tagjának megfogása egy másik megfogását akadályozza (ez gerinceseknél lehet probléma, ahol egy csapda egy egyedet fog meg) 4) A megfogás valószínűségének egyenlőnek kell lennie minden állatra (ez a legsúlyosabb korlátozás a gyakorlatban)

19 Arányváltozás Szelektív elvonás Populációban két természetes csoport (pl. hímek és nőstények) Arány meghatározása elvonás előtt és után. Elvonás főleg az egyik csoportot érinti. Az arány megváltozásából egyedszám becslése.

20 Arányváltozás Fogás jelölés - visszafogás Elve: ha a populáció egy részét valamilyen módon megjelöljük és visszahelyezzük az eredeti populációba, majd elkeveredés után egy másik mintát veszünk, akkor a második mintában lévő jelölt egyedek és a minta teljes egyedszáma között ugyanaz az arány áll fenn, mint az összes jelölt egyed és a teljes populáció között. Ez alapján a teljes populáció egyedszáma kiszámítható

21 Arányváltozás Fogás jelölés - visszafogás Előnye: pontossága az élőhelyen belüli mintavételi egységek számának becslésétől független. Előfeltétele: az állatok olyan jelölési technikája, amely lehetővé teszi, hogy sértetlen és természetes állapotban lehessen visszaereszteni őket a többi állat közé, és hogy a visszafogásnál ismét fel lehessen ismerni a megjelölt egyedeket.

22 Arányváltozás Fogás jelölés - visszafogás A jelölés további feltételei: Ne akadályozza az állat mozgását Ne legyen kábító hatású Ne csökkentse a túlélési esélyeket Ne feltűnő helyre tegyük a jelölést (tönkreteheti az állat álcázását és a gyűjtő is könnyebben észreveheti őket) A visszafogás valószínűsége azonos legyen Tartósság

23 Arányváltozás Fogás jelölés - visszafogás Előfeltételek: Nagy mozgékonyságú fajoknál tökéletes keveredés szükséges A populációnak a visszafogásig zártnak kell lennie (1 nap) Többszörös jelölés és visszafogás hosszabb időtartam, bonyolult becslés

24 Arányváltozás Fogás jelölés - visszafogás Csoportjelölési módszerek: Nagyszámú állat azonos módon történő megjelölésére szolgálnak. Típusai: 1) festékek és festékoldatok a) művész-olajfestékek: leggyakrabban használt jelölőanyagok (sok színben beszerezhetők). Pl. lepkék, poloskák, sáskák és egyéb ízeltlábúak esetén sikeresen használhatók

25 Arányváltozás Fogás - jelölés - visszafogás b) nitrocellulóz lakkok vagy festékek és alkilvinil gyanták: előnyük hogy gyorsan száradnak. Használható pl. csigákon, sáskákon, ganajtúró bogarakon. c) Fluoreszkáló zománclakkok vagy gumiarábikum: cserebogarak, lepkehernyók jelölésére használják. Sötétedés után UV lámpa fényében láthatók az állatok

26 Arányváltozás Fogás - jelölés - visszafogás d) Fényvisszaverő tulajdonságú festékek: főleg éjszakai észleléshez használják. Ezek az anyagok kisméretű kézilámpa segítségével 10 m távolságig láthatók e) Alkohol és sellak keverékében vagy alkoholban oldott anilinfestékek: bogarak és szövőlepkék jelölésére használták

27 Arányváltozás Fogás - jelölés - visszafogás f) fluoreszkáló festékek: szúnyogok és kullancsok jelölésére használják Alkalmazásuk: A festékek vékony hegyű eszközökkel de szórással is könnyen felvihetők a vizsgált egyedekre.

28 Arányváltozás Fogás - jelölés - visszafogás 2) Por alakú festékek és fluoreszkáló anyagok Szőrös testű rovarok jól jelölhetők por alakú festékekkel. Előnye hogy csak nagyon kevés porra van szükség. Fluoreszkáló anyagokat is gyakran használnak. Ezek UV lámpa segítségével láthatók.

29 Arányváltozás Fogás - jelölés - visszafogás 3) címkék: szalagokat és gyűrűket elsősorban madarak és emlősök megjelölésére használnak. A legtöbb rovar esetében kis méretüknél fogva nem használható ez a módszer. Pillangók és szöcskék esetében azonban használható ez a jelölési mód is. Emlősöknél napjainkra igen elterjedt mód lett a radiotelemetria

30 Arányváltozás Fogás - jelölés - visszafogás 4) megcsonkítás: széles körben alkalmazták gerincesek (halak, hüllők, kétéltűek) jelölésére. Kisebb rovarokon a jelölés olyan nagy lehet a testhez viszonyítva, hogy az jelentősen befolyásolhatja a rovar viselkedését. Ma már etikai okokból azonban nem nagyon használják ezt az eljárást.

31 Arányváltozás Fogás - jelölés - visszafogás 4) Egyéb módszerek: a) belső jelölés injekciózással: mivel a testszövetbe kerül a vedlés során nem vész el b) jelölés festéketetéssel: táplálékba kevert vitális festékkel történik c) ritka kémiai elemek d) radioaktív izotópok: nem stabilak és sugárzás kibocsátása közben lebomlanak A csoportjelölési módszerek csak egyedszámbecslésre használhatók

32 Arányváltozás Fogás - jelölés - visszafogás Egyedi jelölési módszerek: Ha minden egyedet külön-külön jelölünk meg, további információkat nyerhetünk pl. az élettartamáról, elterjedéséről, aktivitásáról. A születési és halálozási ráta sokkal könnyebben számolható ezzel a módszerrel. Az egyedek jelölése történhet a szárnyra rögzített címkékkel Lehet jelölni kisebb rovarok testét különböző helyzetű foltok kombinációjával. Testen és szárnyon elhelyezkedő mintázatokat pl. szitakötőkre, sáskákra, csigákra dolgoztak ki. Egyedi jelölésre a csonkítást is használták

33 Mintavételi módszerek Relatív módszerek

34 Vizuális megfigyelések A megfigyelő begyűjti vagy megszámolja az összes állatot adott időintervallumon vagy területen belül Keresés hatékonysága eltér a különböző élőhelyeken, ezért a rögzített idejű gyűjtés nem kielégítő (bár sokszor csak ez az egyetlen lehetséges módszer) Szippantó: apró rovarok gyűjtése meghatározott idejű becsléseknél

35 Szippantó

36 Radar megfigyelések A mikrohullámú radartechnika alkalmas minden napszakban a rovarok felső rétegbeli mozgásának tanulmányozására Hátránya: 1) Jelenleg bonyolult és drága módszer rovartani kutatásokhoz 2) Faji meghatározás a radarkeresztmetszet alapján nem lehetséges

37 Akusztikus észlelés Korábban madaraknál használták a módszert (hasonló a vonalmenti becsléshez) Rovaroknál jelölés-visszafogási módszerrel és egyéb becslésekkel összehasonlítva használható

38 Feltárás szántás segítségével Nagytestű aggregátumokat képező talajlakó állatok felmérése hagyományos módszerekkel sokszor rendkívül munkaigényes Ganajtúró bogarak lárváit gyorsan fel lehet mérni ha egy transzektet szántanak a legelőn Így az aggregációs mintázat is észlelhető

39 Avarrostálás

40 Avarrostálás Avarrosta Részei: 20x20x5 cm-es fémkeret, mindkét végén nyitott zsák, amelynek felső részében egy nagy lyukátmérőjű rosta van Előnyei: - nagyon hatékonyan gyűjti az avarszint és a talaj legfelső rétegeiben élő ízeltlábúakat -nagyon olcsó (vegyszerigénye egyáltalán nincs) Hátrányai: - a válogatás nagyon időigényes - esőben és eső után közvetlenül nem hatékony

41 Rázás

42 Gyűjtés hálóval vagy hasonló eszközzel

43 Fűhálózás

44 Fűhálózás Fűháló Részei: nyél, keret (leggyakrabban kerek), vászonháló Előnyei: - nagyon hatékonyan gyűjti a növényzeten élő ízeltlábúakat - nagyon olcsó (vegyszerigénye egyáltalán nincs) - a szórványos elterjedésű fajokat arányosan gyűjti Hátrányai: -a válogatás nagyon időigényes - nagy szélben nem használható - a növényzet talajközeli részéről már nem gyűjt hatékonyan -bizonyos csoportoknál (pl. pókok, poloskák, kabócák) kevés ivarérett egyedet gyűjt, nagyrészük juvenilis - nagyon alacsony vegetációban nem használható - Ha 30 cm-nél magasabb a gyep, akkor a véletlenszerű vertikális eloszlású rovaroknak fokozatosan egyre kevesebb részét gyűjti

45 Kopogtató ernyő

46 Kopogtató ernyő Részei: nyél, keret (leggyakrabban kerek), vászonháló (az alján lyukas) Előnyei: - nagyon hatékonyan gyűjti a lombozaton élő ízeltlábúakat - nagyon olcsó (vegyszerigénye egyáltalán nincs) -gyors módszer Hátrányai: - a válogatás viszonylag időigényes - nagy szélben nem gyűjt hatékonyan

47 Gépkocsi csapdák

48 Gépkocsi csapdák Két típus: 1) Gépkocsi tetejére szerelt háló 2) Gépkocsi elejére szerelt háló Baloldali: a levegőben repülő ízeltlábúak gyűjtésére alkalmas Jobboldali: a növényzetről gyűjthetők hatékonyan az ízeltlábúak Előnyei: Viszonylag olcsó, rengeteg egyedet gyűjt, nincs vegyszerigénye Hátrányai: A gépkocsi hangja sok állatot elriaszthat és jelentős lehet a jármű okozta pusztítás is

49 Elfogócsapdák levegő-, repülőcsapdák Álló helyzetű repülőcsapdák, amelyek nem vonzzák az állatokat: - Kúpháló: van egy szélkakasszerű része, amely biztosítja, hogy a szája mindig a széllel szembe forduljon Különösen levéltetvek gyűjtésére kiváló

50 Malaise csapda

51 Malaise csapda

52 Malaise csapda Elől nyitott fekete vagy zöld színű gyapot vagy nylon anyagú sátor Tetőél mentén a belső sarokban felfelé kicsúcsosodik és egy a csapdához vezető nyílásban végződik Többféle változata van (Gressitt-féle, Butler-féle, Townes-féle) A maximális gyűjtés eléréséhez a csapdákat a légi járatokra pl. erdőkben az ösvényekre merőlegesen kell elhelyezni Szeles időben nem használható

53 Ablak csapdák

54 Ablak csapdák

55 Ablak csapdák Repülő bogarak és más olyan rovarok gyűjtésére alkalmas amelyek repülés közben akadálynak ütközve lehullanak Felépítése: Nagy függőleges üveglap, alján vályúval amelyben kevés rögzítő- és nedvesítőszerrel kevert víz van Élő rovarok gyűjtésére is alkalmas lehet, ha a vályút átlátszatlan hengerrel helyettesítjük Ezek végein átlátszó gyűjtőcsövek vannak

56 Szárazföldi csapdák Barber csapda

57 Barber csapda Részei: 0,5 l-es műanyag pohár, fedő, két szeg, ölőfolyadék (70%-os etilén glikol) + detergens -> ölőanyagok nélküli csapda az élvefogó csapda FONTOS!! A pohár nyílásának a talajfelszínnel egy szinten kell lennie Előnyei: -a talajon mozgó ízeltlábúakat nagy hatékonysággal gyűjti -viszonylag olcsó Hátrányai: -nagy a vegyszerigénye -a kisméretű fajokat nem gyűjti hatékonyan -gyakori a megsemmisülés (általában nagyvadak kitúrása által)

58 Barber csapda

59 Tálcsapdák

60 Tálcsapdák Részei: bármilyen alakú és méretű műanyag tál (DE!! lényeges hogy egy adott kutatásnál minden tál egyforma legyen), ölőfolyadék (70%-os etilén glikol) Két típus: 1) Talajra helyezett csapda: jól gyűjti a növényzeten élő fajokat (pl. egyenesszárnyúak) is 2) Karóra kihelyezett csapda: a repülő rovarokat gyűjti hatékonyan A sárga színű tálakkal hártyásszárnyúak (méhek és darazsak) gyűjthetők hatékonyan Hátránya: Gyakran kell őket ellenőrizni, mert vagy túlcsordulnak nagy eső után, vagy kiszáradhatnak a napon

61 Elfogást és a vonzást kombináló repülőcsapdák Ragasztós csapdák A légypapír továbbfejlesztései Fatörzsekre helyezett szalagokat vagy talajra helyezett üveglemezeket kennek be ragasztóval Ragasztóanyagnak kiválóak gyanták és egyes zsírok Ricinusolaj apró rovarok csapdázásakor hatékony

62 Elfogást és a vonzást kombináló repülőcsapdák Ragasztós csapdák Gyantáról eltávolítás: a gyantát a rovarokkal együtt triklór-etilénbe vagy meleg paraffinba kaparjuk, amiből az állatok eltávolíthatók Zsírból eltávolítás: benzin és izopropil-alkohol keveréke oldja a ragasztót A zsír előnyösebb de csak gyengébb rovarokat képes megfogni és magas hőmérsékleten folyóssá válhatnak

63 Ragasztós csapdák Típusai: 1) madárlép 2) ragasztós hálók 3) üveglemez: lehet vízszintes vagy függőleges a fogást esetükben a szín is befolyásolja a függőleges csapdáknál kevésbé fontos a szín, mert itt főként a széltől függ az ütközés 4) forgócsapda: moszkitók csapdázásánál a leghatékonyabb 5) hengeres ragasztós csapda: kályhacső, amely műanyaggal van bevonva

64 Ragasztós csapdák Hengeres ragasztós csapda

65 Ragasztós csapdák

66 Rovarporszívózás

67 Rovarporszívózás Hátrányai: Nagyobb testű gerinctelenek gyűjtésére nem alkalmas Eső után nem gyűjt hatékonyan Válogatásuk időigényes

68 Vizes csapdák

69 Vizes csapdák Egyszerű üveg-, műanyag vagy fémtálakat vízzel töltenek meg és ebbe detergenst és konzerváló folyadékot kevernek Lehetnek átlátszóak vagy színesek Hátrányuk: Gyakran kell őket ellenőrizni, mert vagy túlcsordulnak nagy eső után, vagy kiszáradhatnak a napon Előnyei: A megfogott állatok jó állapotban vannak Akkor is fog állatokat amikor a ragasztócsapda már a kis denzitás miatt nem gyűjt

70 Lámpázás

71 Lámpázás Részei: lámpa, nagyméretű fehér vászonháló A vászont vízszintesen és függőlegesen is ki kell feszíteni Előnyei: Rendkívül nagy számban gyűjti a repülő ízeltlábúakat (elsősorban éjjeli lepkéket) Nincs vegyszerigénye A vizsgálat szempontjából szükségtelen egyedek szabadon engedhetők

72 Fénycsapdák és egyéb vizuális csapdák A fénycsapdák fogásait a következő jelenségek befolyásolják: 1) A fényforrás és a környezet közötti kontraszt (minél nagyobb annál nagyobb a fogási felület) 2) Sok állat hajlamos a lámpa közelében a magas fényintenzitástól megriadni 3) Annak mértéke, hogy az állat mennyire képes közeledésből távolodásra váltani a repülési sebességtől függ (nagyobb rovarok lassabbak) A fényintenzitás növelése fokozza a fogást A működési elv is befolyásolja a fogást (kétszárnyúak inkább wolfram izzószálas lámpákban, míg bizonyos lepefajok inkább UV lámpákban gyakoribbak)

73 Búvóhelycsapdák Szúnyogok tanulmányozására egyik oldalukon nyitott és piros színűre festett kocka alakú dobozokat használnak (resting box) Talajlakó állatok (ászkák, százlábúak, futóbogarak) az élőhelyükön kihelyezett lapos falemezek kihelyezésével csapdázhatók Fészekcsapdák: a fás hajtásokba való lyukak fúrásával készíthetők el vagy fa köldökcsap darabokból amelyek ketté vannak hasítva és össze vannak kötözve. Ha ezeket nyitott végükkel egy falapba szereljük hártyásszárnyúak fogják benépesíteni őket

74 Resting box

75 Csalétkes csapdák Csapdák csoportosítása: 1) varsacsapdák: egy fordított tölcséren keresztül csalogatják be a rovarokat, amelyek élve maradnak. Vérszívók gyűjtésére szén-dioxidot használnak csalogatóanyagnak, legyeknél dögöt, bogarak esetében különböző kivonatokat 2) ütközőcsapdák: a rovarokat valamilyen ragasztó vagy zsír vagy folyadék fogja meg a csalogatóanyag közelében

76 Csalétkes csapdák

77 Csalétkes csapdák A csalogatóanyagok csoportosítása: 1) kariomonok: - legyek esetében dögöt használnak - a rothadó gyümölcs pillangókat a banán vagy az élesztős borecet muslicákat - hidrolizált fehérjék gyümölcslegyeket - szúnyogokat terpénszármazékok - káposztalegyet az allilizo-tiocianát - nagy fenyőormányost a linolénsav metilésztere vonzza 2) feromonok: ezeket nemi vonzóanyagoknak tekintik Legegyszerűbb egy szűz nőstényegyedet alkalmazni csalogatónak

78 Feromon csapdák

79 Preparálási módszerek

80 Növénypreparátum Gyűjtőfelszerelés: Növényásó Zsebkés, metszőolló, kisebb fűrész (fásszárú növényekhez) Jegyzőkönyv, munkanapló Növényhatározó Kézi nagyító Csipeszek, bontótűk, olló Vászonzsákocska vagy nylonzacskó Vonalzó, mérőléc Ételes doboz (nagyobb növényi részek tárolása) Gyűjtőpapíros (jó nedvszívó képesség, pl: régi típusú újságpapír)

81 Növénypreparátum Növénygyűjtő mappa (kemény fedelű karton fedőrész, benne újságok, amik közé kell a növényeket helyezni) Nylonzacskó (megóvja a kiszáradástól és a mechanikai sérülésektől a növényeket)

82 Növénypreparátum Lágyszárú növények: Gyökerestől, gyöktörzsestől szedjük ki őket, hiszen a gyökérzet és annak egyes elemei később fontos határozóbélyegeket jelenthetnek. Fásszárú növények vagy lágyszárú, de bokros növények: Általában egy ágat szedünk, melyen lehetőleg megtalálható a növény levele és ha van, akkor a virágja. Sok esetben a rügyek is fontosak a határozás szempontjából, ezért nem árt, ha a gyűjtött mintákon ezekből is található.

83 Növénypreparátum A növények preparálása terepen: A rövid idő alatt hervadó virágokat, vagy szirmaikat gyorsan hullató virágokat (pl. mákfélék, lenvirág) gyorsan kell elrakni A kisebb növények egészben, meghajlítás nélkül kerüljenek elrakásra Nagyobb termetű, de még egy lapon elférő növényeket Z alakban meghajlítva rakjuk el Könyökformában törjük meg az olyan nagyobb termetű növényeket, amelyek nem férnek el a gyűjtőlapon és utána igazítsuk (pl. nád, ökörfarkkóró) A nagy, vastag virágzatokat (pl. búzavirág, bogáncsfajok) hosszában elvágva tegyük el.

84 Növénypreparátum Szárított preparátumok készítése: Préselés: lepréselése során figyeljünk az elhelyezésre. A levelek színe és fonákja is legyen jól látható. A növényt úgy helyezzük el, hogy a levelei ne lógjanak egymásra vagy más növényi részekre. Ha van virágja a növénynek, akkor a virágot arccal lefordítva kell lepréselni. Ez a virágképlet meghatározása miatt fontos. Ha több virág is van, akkor az egyiket célszerű úgy elhelyezni, hogy a virágzat hátát láthassuk, azaz a csészeleveleket tudjuk majd behatóbban tanulmányozni

85 Növénypreparátum Szárítás szabad levegőn, préselés nélkül: a túl vastag vagy fás növényi részeknél (fatörzs- és ágmetszetek, száraz termések, gyökerek, hagymák, gumók) használjuk. A szárításuk szellős, árnyékos vagy fedett helyen történjen. Szárítás homokkal: háromdimenziós, élethű preparátumok készítése. A preparálni szánt részt szórjuk be nagyon finomszemcsés száraz homokkal úgy, hogy a homok teljesen elfedje a növényi részt.

86 Növénypreparátum Herbárium

87 Növénypreparátum A\3-as vagy B\3-as méretű kartonlapokat használunk, melyre papír ragasztószalaggal ragasztjuk fel a lepréselt növényeket. A kartonlap egyik sarkába egy úgynevezett pecsét kerül. Ezen a címkén kerül feltüntetésre a növény összes fontos adata. (a növény neve, tudományos neve, rendszertani besorolása, gyűjtésének helye és ideje stb.) Amennyiben van termés-mintánk a felragasztott növényhez, úgy ezeket egy kis nejlonzacskóba csomagolva ragasszuk a növény mellé. Ha a termés valamilyen húsos termés, az egyik magot félbe kell vágni és úgy kiszárítani. A lapokat vagy megfelelő méretű mappában kell tárolni vagy kemény, formatartó fedőlapú albummá fűzzük össze.

88 Növénypreparátum Növényi részek összehasonlító gyűjteménye: Módosult szárak és gyökerek gyűjteménye Rügygyűjtemény Levélgyűjtemény Termésgyűjtemény Maggyűjtemény

89 Állatpreparátum Nedves preparálás 70-80%-os alkoholban (pl. férgek, rákok, pókok, lárvák) vagy formaldehidben Kisebb gerinctelenek Üvegcsében tároljuk Ceruzával feliratozott cetli (név, tudományos név, gyűjtés helye, ideje, gyűjtő neve stb.) Száraz preparálás Nagyobb gerinctelenek Egyes lárvatípusok (kabóca, szitakötő, egyes bogarak), ezek kizsigerelése viszont elengedhetetlen

90 Állatpreparátum Száraz preparálás A preparátumi példányokat vagy feltűzzük vagy felragasztjuk, Egyes állatok esetén esetleg szükség lehet további előkészítésre, mint a lepkék és egyes szitakötők szárnyainak a kifeszítése, vagy a bogarak megmerevedett testének az alkoholos felpuhítására. Egyes egyenesszárnyúaknak is szokás az egyik oldali szárnyait kifeszíteni, hiszen a szárnyaikon rengeteg határozóbélyeg található.

91 Állatpreparátum Alkoholos puhító: egy műanyag vagy üveg doboz, benne alkohollal, melybe egy szivacsdarab van. Ebbe a szivacsba szúrják bele a feltűzött példányt, majd a lezárt dobozban állni hagyják pár napig. Mivel az alkohol a lezárt dobozban is párolog (a gőzök lassan felpuhítják, felnedvesítik az állat kiszáradt, megkeményedett testét.

92 Állatpreparátum Bogarak (Coleoptera) Frissen gyűjtött anyagnál azonnal kezdhetjük, de a szárazakat előbb fel kell puhítani A bogarakat különböző méretű rovartűre tűzzük, a jobb szárnyfedőjükön a varrat közelében szúrjuk át A feltűzött bogarakat hungarocell darabokra szúrjuk, és a csápokat illetve a lábakat úgy helyezzük el, hogy minél kevesebb helyet foglaljon el, és csápjai valamint végtagjai védve legyenek Kisebb bogarakat kartonlapra ragasztjuk kis ecsettel (olyan ragasztót használjunk ami jól oldódik vízben, nem zsugorodik, pl. tapétaragasztó) Pl. csökevényes szárnyfedővel rendelkezőket (holyva)

93 Állatpreparátum Feldolgozás raktározás: A már preparált anyagot pontosan felcédulázzuk, majd jól záródó és szabvány méretű rovardobozokban tesszük el

94 Állatpreparátum Hártyásszárnyúak (Hymenoptera) Kétféle preparálás: 4 5 mm-nél nagyobbak rovartűre tűzve Az apróbb testűeket kartonlapra ragasztva Rovartűre tűzésnél ügyelni kell a megfelelő elhelyezéssel, a szárnyak eligazításával, lábak és szájszervek valamint csápok és ivarszervek láthatóvá tételével A kartonlapra ragasztásnál vigyázzunk, hogy a testrészek ne lógjanak le a lapocskáról A petéket és a lárvákat valamint a bábokat 70%-os alkoholban őrizzük meg Érdemes a kisebb gubacsokat is rovartűvel feltűzni

95 Állatpreparátum Hártyásszárnyúak (Hymenoptera)

96 Állatpreparátum Lepkék (Lepidoptera) A befogott lepkével óvatosan kell bánni, hogy ne sérüljenek, fel kell tűzni minél hamarabb, hogy így száradjanak ki A rovartűt a tor közepén szúrjuk a lepkébe Feltűzés után még nem alkalmasak, hogy gyűjteménybe helyezzük, előbb preparálni kell Merev vagy száraz példányokat lágyítjuk Feszítődeszka Sok lepkefajnál határozóbélyeg az ivarszerv (molyok), így azokat is ki kell preparálni

97 Állatpreparátum

98 Állatpreparátum Kétszárnyúak (Diptera) Nagyon érzékenyek a párásodással szemben Válogatás után a nagyobb példányokat a helyszínen felszúrjuk A kisebbeket ha kell puhítjuk, majd felragasztjuk (kisebbeket) Úgy tűzzük fel, hogy az ivarszervek jól láthatóak legyenek (határozási bélyeg), ugyanakkor minden oldalról vizsgálható legyen A kétszárnyúak lárváit 96%-os alkoholban tesszük el

99 Állatpreparátum

100 Állatpreparátum

101 Köszönöm a figyelmet!

102 Várható kérdések: 1. Milyen mintavételi eljárásokat ismersz? 2. Sorold fel a Fűhálózás előnyeit és hátrányait! 3. Sorold fel a csalétkes csapdák típusait és jellemezd azokat! 4. Hogyan kell bogárpreparátumot készíteni? 5. Hogyan készíthetünk szárított növény preparátumot?