A DEVIZAPIAC ALAPJAI

Átírás

1 A DEVIZAPIAC ALAPJAI Mi lehet vonzóbb annál, mint egy olyan piacon kereskedni, amelynek a világon mindenki a szereplıje? A devizapiac talán az egyetlen piac, amely sohasem alszik, a kereskedés az egyes idızónákon keresztül, a nap 24 órájában folyik, követve a világ országaiban található pénzügyi központok nyitva tartását. A folyamatos piacnak köszönhetıen a devizapiac nem okozhat olyan (a részvény- vagy határidıs piacon nem ritka) meglepetést, hogy a nyitó és az elızı napi záróár között akár több százalék eltérés is lehet. Az internet fejlıdésével a devizapiacok még nagyobb folytonosságot kaptak, a szereplık folyamatos növekedésével pedig egyre közelebb kerültek az üzletelni kívánó felek, ami a költségek további csökkenését eredményezte. Bátran kijelenthetjük tehát, hogy a devizapiac a világ legfejlettebb, legátláthatóbb, legolcsóbb és egyben leglikvidebb OTC (tızsdén kívüli) piaca. Természetesen nem kell feltétlenül devizával rendelkeznünk ahhoz, hogy érezzük ennek a piacnak a mozgásait, elég, ha csak a boltban külföldrıl származó árut vásárolunk, tankolunk a kocsinkba, vagy kifizetjük a gázszámlánkat. A devizák egymással szembeni mozgása mindig ott van a hétköznapjainkban, csak lehet, hogy nem fordítunk rá kellı figyelmet. A nemzetközi kereskedelem bıvülésével, az utazások olcsóbbá és a külföldi munkavállalás könnyebbé válásával pedig a devizapiacok még inkább részévé válnak mindennapjainknak. Mi az a devizapiac? A legegyszerőbb definíció szerint a devizapiac az a hely, ahol a világ összes devizaváltást igénylı szereplıje egymásra talál. Azt is mondhatnánk, hogy a devizapiac a világ legfontosabb piaca, melynek közvetve vagy közvetlenül mindenki a szereplıje, és az ezen a piacon lejátszódó mozgások senkit nem hagynak érintetlenül. A devizapiacok legnagyobb szereplıi a kereskedelmi bankok, nem véletlenül nevezik a devizapiacot bankközi devizapiacnak. A pénzintézetek üzletkötéseinek célja a saját devizakockázatuk kezelése mellett ügyfeleik kiszolgálása, illetve nem utolsósorban a saját számlás kereskedés, mely a piaci forgalomnak akár a jelentıs részét is adhatja. A nemzetközi kereskedelemmel foglalkozó vállalatok, multinacionális cégek szintén fontos szereplıi a devizapiacoknak. Amíg a termelés az egyik országban, az eladás egy másik országban történik, ezek a vállalatok komoly devizakockázattal rendelkeznek, melynek fedezésére, illetve magára a deviza átváltására is a devizapiacot használják. A ritkábban elıforduló, de az összeget tekintve sokkal jelentısebb vállalati akvizíciókhoz kapcsolódó devizavásárlások már nem hagyják figyelmen kívül a piac szereplıit. A központi bankok - bár nem a legnagyobb szereplıi a devizapiacoknak - aktivitását mégis mindenki árgus szemekkel követi. Ennek oka az, hogy céljaik elérése

2 érdekében alkalmanként a devizapiaci árfolyamok mozgásaiba is beavatkoznak (devizapiaci intervenció). Az elmúlt 10 év során a fedezeti alapok aktivitása mutatta a legnagyobb mértékő fejlıdést a devizapiacokon, melyek így meghatározó szereplıi lettek ennek a piacnak. Spekulatív jellegő üzletkötéseikkel nagy befolyást tudnak gyakorolni a mozgásokra, hiszen az ezen befektetık által kezelt vagyon gyakran nagyobb erıt képvisel a piacon, mint egy jegybanké.a nagy befektetési alapok (pl. nyugdíjalapok) elsısorban az eltérı devizában denominált részvénybefektetéseikhez szükséges devizavásárlásokat bonyolítják le a devizapiacon. A brókercégek nem közvetlenül vesznek részt a kereskedésben, hanem általában az árjegyzık (market maker) árait közvetítik kereskedési rendszereiken keresztül az ügyfeleik felé. Az internetalapú kereskedési rendszerek fejlıdésével a brókercégek által generált forgalom gyakran már megközelíti a kereskedelmi bankok által lebonyolított forgalmat. A leglikvidebb piac a világon Miért tekintjük a devizapiacot a világon a leglikvidebb piacnak? A devizapiac a világ legnagyobb forgalmú piaca, mind a tranzakciók számát, mind a tranzakciók értékét tekintve. Pontos méretére vonatkozólag leginkább csak becslések vannak, mivel a kereskedés nem központi helyen történik, mint például a részvények esetében a tızsdéken, ahol egyszerően lemérhetı egy kereskedési nap forgalma. Mindezek ellenére a BIS (Bank for International Settlements, Nemzetközi Fizetések Bankja) jelentésében szereplı forgalmi adatokat mérvadónak tekintik a piacon. A BIS háromévente teszi közzé a devizapiac méretére vonatkozó adatait, a legfrissebb, 2007 áprilisában közzétett jelentése szerint a devizapiac napi átlagos forgalma ben 3200 milliárd USD volt, ami több mint 50%-os növekedésnek felel meg a korábbi jelentésében szereplı forgalomhoz képest. A felmérések szerint 2008-ban a piac további 40%-al bıvült, míg az elmúlt 10 év során a devizapiac meghétszerezte forgalmát. A devizapiac méretét jól szemlélteti, ha forgalmát a tızsdék forgalmához viszonyítjuk. A devizák közül csak az euróban lebonyolított napi forgalom a New Yorki-tızsde (NYSE) napi forgalmának több mint ötszöröse, pedig az euró a devizapiac napi összforgalmát tekintve csak a második helyen van a dollár után.

3 A legfontosabb devizanemek Ahány ország, majdnem annyi deviza, a devizapiacok forgalmának meghatározó részét mégis csupán néhány deviza adja. A Bank of England által készített elemzés jól szemlélteti a devizapárok megoszlását a napi forgalomban. Devizakeresztek: hogyan értelmezzük? A devizapiacokon történı befektetés során mindig egy devizát cserélünk el egy másik devizára. Amennyiben a forint gyengülésére számítunk, eurót veszünk forint ellenében, míg fordított esetben eurót adunk, és forintot vásárolunk. A tranzakció során mindig az árfolyam játssza a fıszerepet, az árfolyam pedig a devizapárban szereplı két deviza viszonyát mutatja. Egy devizapárban a baloldali deviza a bázisdeviza, míg a jobboldali deviza a változó deviza. Az árfolyam mindig az egy bázisdeviza értékét fejezi ki a változó deviza egységében. Ha például az EURUSD árfolyama 1,4720, akkor ez azt jelenti, hogy 1 euró 1,4720 dollárt ér. Az árfolyamot általában négy tizedesjegyig jegyzik, viszont napjainkban az internetes kereskedési rendszerek elterjedésével nem ritka az 5 tizedesjegyig történı árfolyamjegyzés sem. Az utolsó tizedesjegyet (leszámítva a legújabb trendet) hívják pip-nek, vagyis pontnak.

4 A devizapiaci konvenció kitér annak szabályára, hogy mely devizát jegyezzük melyik devizával szemben. Ezen konvenció értelmében az euró a devizák devizája, vagyis mindig bázisként szerepel, ıt követi a rangsorban a GBP, az AUD, az USD, a CAD, majd a JPY. A kereskedés során mindig a bázisdevizát adjuk vagy vesszük a változó devizával szemben. A kereskedési rendszereken, árfolyamtáblákon, hírügynökségek csatornáin általában két árfolyam van feltüntetve, a bid (vételi) és az ask (eladási) árfolyam, de elıfordulhat, hogy csak egy árfolyam szerepel, ebben az esetben ez a bid árfolyam. Nem szabad összetéveszteni, hogy az árfolyamjegyzés mindig az árfolyamjegyzı irányából van feltüntetve, vagyis vételi árfolyamon tünteti fel vételi szándékát, míg eladási árfolyamon jelzi eladási szándékát. A devizapiac használóiként (market user) számunkra a bid árfolyam jelzi azt az árfolyamot, ahol a bázisdevizát értékesíthetjük, míg az ask árfolyam (vagy offer) jelzi azt az árfolyamot, amelyen a bázisdevizát megvásárolhatjuk. Amennyiben a következı jegyzést látjuk az EURHUF-ra: 271,00 / 271,40 az azt jelenti, hogy 271,00-án tudunk eurót értékesíteni (HUF-ot venni), illetve 271,40- en tudunk EUR-t vásárolni (illetve HUF-ot eladni) A két árfolyam közötti különbséget nevezzük spreadnek. Minél közelebb van egymáshoz a két árfolyam, annál mélyebb és likvidebb egy piac, jelezve az eladók és a vevık nagy számát és egyben közelségét egymáshoz. Short és long ügyletek A devizapiacok szépsége abban rejlik, hogy a megkötött ügyleteknél az egyik devizát váltjuk át a másik devizára, vagyis amíg az egyik devizát vesszük, a másikat adjuk, így egy idıben lehet vételi (long) és eladási (short) pozíciónk. A devizapiac az egyetlen olyan piac, ahol mindig egy deviza erısödésére spekulálhatunk, hogy melyikre, az csupán attól függ, honnan közelítjük az adott devizát. A devizapiaci konvenciók szerint természetesen az ügylet irányát mindig a bázisdeviza határozza meg, ugyanakkor logikailag egy EURHUF long pozíció megegyezik egy HUFEUR short pozícióval, mivel mindkét tranzakció euróvételt és forinteladást jelent a befektetı számára. Maradva a devizapiaci konvencióknál, amennyiben a bázisdevizát vesszük, azaz long pozíciónk van a bázisdevizára, akkor abban vagyunk érdekeltek, hogy a bázisdeviza minél többet érjen a változó devizával szemben, vagyis a változó deviza leértékelıdjön a bázisdevizával szemben. Egyszerő példánál maradva, amennyiben a forint értékvesztésére számítunk az euróval szemben, EURHUF long pozíciót nyitunk,

5 így a forint értékvesztésével minden egyes euró több forintot fog érni. EURHUF long pozíció esetében tehát az árfolyam emelkedésében vagyunk érdekeltek. Amíg például a részvénypiacokon nincs minden esetben lehetıség short pozíció nyitására, illetve ha van is, azt bármikor beszüntethetik, addig a devizapiacon ez nehezen kivitelezhetı. Próbáljunk belegondolni, hogy miként festene, ha euróért vehetnénk amerikai dollárt, de fordítva nem. Továbbra is maradva a konvencióknál, a devizapiacokon köthetünk olyan ügyletet is, amelynél a bázisdeviza értékvesztésére számítva eladjuk azt a változó devizával szemben, más néven shortoljuk a bázisdevizát a változóval szemben. Az euró dollárral szembeni értékvesztésére számítva (vagyis a dollár erısödésére spekulálva) EURUSD short pozíciót nyithatunk. Az árfolyam csökkenésével, vagyis az EUR értékvesztésével egyre kevesebb USD-t kell fizetni 1 euróért, így az eurót eladva például 1,5 dollárért, majd visszavéve 1,45 dollárért, profitot érhetünk el. Az eredmény elszámolása Konkrét kereskedési példák 1., Long Amennyiben a dollár erısödésére számítunk a svájci frankkal szemben, USDCHF long (vételi) pozíciót nyitunk: 100,000 USDCHF vétel 1,0215-ös árfolyamon Az árfolyam kedvezı irányú elmozdulásával még aznap zárjuk az ügyletet. Az ügylet lezárása azonos mennyiségő, azonos devizapárban, viszont ellentétes irányú ügylet megkötésével történik: 100,000 USDCHF eladás 1,0270-es árfolyamon Devizaügyletek esetében az eredmény elsıdlegesen mindig a változó devizában képzıdik meg. Példánkban az elszámolás az alábbiak szerint történik: Vétel 100,000 USD eladás 102,150 CHF (nyitó ügylet) Eladás 100,000 USD vétel 102,700 CHF (záró ügylet) Eredmény: 0 USD CHF A devizában megképzıdött eredményt az üzletkötésbe bevont kereskedelmi bank konvertálja magyar forintra (illetve a számla devizanemére). A konverzió ebben az esetben 550 CHF eladását jelenti az üzletkötésbe bevont bank vételi árfolyamán.

6 2. Short Amennyiben a GBP erısödésére számítunk az euróval szemben, akkor EURGBP short pozíciót kell nyitnunk az euró és az angol font viszonyában, ugyanis az euró a bázisdeviza, így ha a font erısödésére számítunk, az eurót adjuk a fonttal szemben: 250,000 EURGBP eladás 0,9030-as árfolyamon. Az ügylet még aznap lezárásra kerül ellentétes irányú ügylet megkötésével: 250,000 EURGBP vétel 0,9045-ös árfolyamon. Az ügylet elszámolása az alábbiak szerint történik: Eladás 250,000 EUR vétel 225,750 GBP (nyitó ügylet) Vétel 250,000 EUR eladás 226,125 GBP (záró ügylet) Eredmény: 0 EUR -375 GBP A devizában keletkezı eredmény konvertálódik magyar forintra, az üzletkötésbe bevont kereskedelmi bank ebben az esetben forint ellenében értékesít számunkra 375 GBP-t az eladási árfolyamon, így számlánk végül forintban terhelıdik.