Bevezetés. Fenntartható környezet- és erőforrásgazdálkodás. Természet Társadalom- Gazdaság. Oktató: Dr. Csáfor Hajnalka

Átírás

1 Fenntartható környezet- és erőforrásgazdálkodás I. rész (2011. október 21.) Oktató: Dr. Csáfor Hajnalka tanszékvezető főiskolai docens Regionális és Környezetgazdaságtan Tanszék Eszterházy Károly Főiskola Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar es tanév I. félév Bevezetés Több anyagot és energiát használ az emberiség (a gazdaság és a társadalom), mint amennyi újratermelődni képes, és több hulladékot/szennyező anyagot termel, mint amennyit a Föld természetes hulladékasszimiláló kapacitása hatástalanítani képes, és amire a szükségletek azonos színvonalon való kielégítéséhez feltétlenül szükség volna. Fontos cél a környezetminőség iránti igény kialakítása a jobb jövőben való hit kialakítása környezettudatosság Magyarországon a fenntartható fejlődés (SD) megvalósítása még nem a fogyasztás visszaszorítását/korlátozását jelenti, hanem a természeti erőforrásokkal való takarékos és hatékony gazdálkodást és a kisebb környezetszennyezést. Természet Társadalom- Gazdaság Ökológiai közgazdaságtan: A természet rendszeréből és logikájából indul ki, megpróbál globális szinten hosszú távú választ adni a természet és társadalom alapkonfliktusára. Feltárja a természet és a gazdaság közötti alapvető konfliktusokat, cél a gazdaság és a bioszféra összhangja, a gazdaság nyílt folyamatainak a természet mintájára való zárása. Természet Társadalom (gazdaság nyílt folyamatok, természet zárt rendszer) Környezetgazdaságtan: A gazdaságból indul ki, és azt mondja, hogy a piaci viszonyokat átalakítva, érzékennyé lehet tenni a gazdaságot és a tágabb társadalmat a természeti problémákra. Cél a gazdasági és társadalmi hatások környezet-konform irányba való terelése, a gazdaság környezetbarát fejlesztése. Gazdaság Érzékennyé tenni a társadalmat Paradigma Dimenzió Fő célkitűzés Ember/ természet kapcsolat A legfőbb fenyegetések Fő témák Ki viseli a költségeket? Alapvető hiányosságok Prériközgazdaságtan végtelen gazdasági növekedésben és prosperitásban megtestesülő haladás Környezetgazdaságtan az ökológia és a gazdasági növekedés közötti átváltások (vagyvagy jellegű kapcsolat) Ökológiai gazdaságtan fenntarthatóság, amely a zöld növekedés megkerülhetetlen korlátja rendkívül antropocentrikus erőteljesen antropocentrikus enyhén antropocentrikus éhség, szegénység, betegség, természeti katasztrófák szabad hozzáférés/ szabad javak, a végtelen természeti erőforrások kitermelése a magán- tulajdonosok (jórészt a nagyközönség, különösen a szegények) kreatív, de mechanikus; nincs tisztában az ökológiai egyensúly jelentőségével a szennyezés egészségügyi hatásai, veszélyeztetett fajok orvoslás/védekezés, gazdasági externália miatt bekövetkező ökológiai problémák felismerése a jövedelemadót fizetők (jórészt a nagyközönség) a prériközgazdaságtan hívta életre a mélyökológiára adott válaszként, bőségben kénytelen gondolkodni Erőforrás-kimerülés; szegénység, népességnövekedés globális hatékonyság, az ökológia gazdaságivá tétele, egymásrautaltság a szennyezők fizetnek (termelők és fogyasztók) (szegények) alábecsüli a társadalmi tényezőket, kissé mechanisztikus, a bizonytalansággal nem számol Föld eltartóképessége (carrying capacity, az ökológiában egy adott terület eltartóképességén azt a populációt értjük, amelyet egy terület képes eltartani anélkül, hogy károsodna) Hulladékasszimiláló képesség (a környezet szennyezésbefogadó/elnyelő képességének mértéke) Termodinamika I. törvénye (megmaradási törvény: minden termelésnövekedésnek két hatása van: 1. energiát és anyagot igényel, 2. növeli a környezet hulladékasszimiláló kapacitásának terhelését mennyiségi korlát) Termodinamika II. törvénye (entrópia törvény: az energia áramlásának a törvénye, a hasznosság negatív mértéke, a környezet degradálódása minőségi korlát) THL-görbe (az anyagi javak növekedésével a környezeti javakban csökkenés következik be) A bioszféra és a gazdaság kapcsolatrendszere 1

2 A gazdaság nyitott láncainak zárása A környezet és természetvédelem történeti áttekintése (elméletek, nemzetközi gyakorlat) 1. Input mérséklése 2. Tisztább termelési eljárások 3. Fogyasztási intenzitás mérséklése 4. Újrahasználat (reuse) 5. Újrahasznosítás (recycling) 6. Hulladékok semlegesítése A gyökerek XIX. Századig nyúlnak vissza (természetjáró turizmus, cserkészmozgalom), de társadalmi mozgalommá csak az 1960-as évek második felétől vált. Elméletek, publikációk 1962 Rachel Carson Néma (csendes) tavasz 1972 A növekedés határai (Limits to Growth) MIT csoport D. Meadows 0 növekedés 1976 Leontief világmodell (ENSZ) Nemzetközi gyakorlat 1968 A Római Klub megalakulása 1969 U-Thant kiáltványa 1970 USA Föld napja Nixon: EPA, Clean Air Act 1972 Stockholm ENSZ konferencia az emberi környezetről UNEP létrehozása : EK I-IV. Környezetvédelmi Akcióprogram Magyar gyakorlat 1972 UNEP tagság 1976 I. környezetvédelmi törvény (1976/II. tv.) Szervezeti, jogszabályi keretek kialakítása (OKTH) Elméletek, publikációk 1987 A Brundtland Bizottság jelentése: Our Common Future (Közös Jövőnk) a fenntartható fejlődés módszertana Nemzetközi gyakorlat Brundtland Bizottság működése (ENSZ) Magyar gyakorlat 1987 Montreali Jegyzőkönyv KVM, KTM, KÖM 1989 Csatlakozás a Montreali Jegyzőkönyvhöz 1992 Rio de Janeiro Környezet és Fejlődés Világkonferencia (ENSZ) EU V. Környezetvédelmi Akcióprogram (A fenntarthatóság felé) 1997 Kyoto 1995 Környezetvédelmi törvény (1995/LIII.) NKP 2002 Johannesburg NKP II VI. Környezetvédelmi Akcióprogram (A mi jövőnk a mi választásunk) 1960-as évek 1962 Rachel Carson: Néma tavasz Gyors technológiai fejlődés a II. vh. után (légiközlekedés, híradástechnika, tudományos vívmányok) Gyorsuló termelés: Nyersanyagkészletek feltárása (a nem újratermelődő nyersanyagok készlete egyre csökken) Fogy a termőtalaj Romlik a levegő és a vizek minősége Növekednek az ipartelepek és a városok Melléktermékül pedig hihetetlen mennyiségű hulladék keletkezik. Siedentopf (csillagász MODELLÉV (Láng I o.) Amerikai tengerbiológus A DDT káros hatásairól ír Fikció, de tudományos alapja van Jelentősége: felhívja a figyelmet a környezeti problémák súlyosságára A DDT felhalmozódása a táplálékláncban 2

3 1960-as évek 1962 Néma tavasz Rachel Carson megkongatja a vészharangot, ennek hatására a környezetvédelem bevonul a társadalmi tudatba 1964 Nemzetközi Biológiai Program (IBP) a környezetvédelem alapelveinek lefektetése: A növény- és élővilág produktivitásának megőrzése Kutatók összefogása, együttműködése Az élelmiszermennyiség növelése (az alultápláltság megszüntetése) Természeti erőforrások ésszerű felhasználása Intenzív kutatás, nemzetközi együttműködés Eredménye: felkeltette az érdeklődést a súlyos gondokkal szemben, nemzetközi tudományos összefogást hozott as évek Népességnövekedés: demográfia robbanás ,5 mrd fő mrd fő ,3 mrd fő mrd fő mrd fő (Probléma: 100-ból 95 a fejlődő országokban születik, a népességnövekedés sokkal gyorsabb a fejlődő országokban a népesség arányai eltolódnak ) Következmények: egyre több vízre, energiára, élelemre, lakásra, munkára, egészségügyi ellátásra van szükség! A városokba költözés folyamata nem áll meg, sőt gyorsul (2050-re a 8 mrd földlakóból 6,5 mrd fog városokban élni, míg csak 1,5 mrd fő egyéb településeken) 1960-as évek 1960-as évektől az ENSZ egyre többet foglalkozik a környezetvédelemmel a környezetvédelem átlépi az országhatárokat 1969: U Tant (burmai elnök) kiáltványa az egész emberiséget fenyegető környezeti válságról (Láng I., o.) Az ENSZ kitűzi a Stockholmi ENSZ világkonferencia időpontját: 1972 (ide magyar delegáció is készült, de a szovjet állami nyomásra nem vettünk részt a tanácskozáson) 1970-es évek 1970: az USA-ban először rendezik meg 1970 április 22-én a Föld napját rendezvények, felvonulások a föld rombolása elleni tiltakozás jegyében innen számítják a modern környezetvédelmi mozgalmak megjelenését. A Föld napját a mai napig ünneplik szerte a világon április 22-én. 1970: UNESCO: Ember és Bioszféra Program (MAB) a természet és a társadalom kölcsönhatásait vizsgáló komplex kormányközi egyezmény az UNEP Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja (kp: Kenya, Nairobi) Segítségével sikerült a nemzeti kormányok környezetvédelmi politikáinak összehangolása és egységesítése es évek 1972: Növekedés határai Római Klub jelentése 1972-Római Klub A növekedés határai Cél: Időről időre felhívni a nemzetközi szervezetek és nemzeti kormányok képviselőinek figyelmét az emberiség veszélyeztetett helyzetére egy-egy konkrét világprobléma felvázolásával, tanulmányozásával Vizsgálat ( ): népesedés iparosodás élelmiszertermelés környezetterhelés nyersanyagkészletek csökkenése Eredmény: Ha a gazdaság növekedési üteme követi a tendenciákat, akkor a jövő évszázad végére elérjük a növekedés határát Ajánlat: Zéró gazdasági növekedés 3

4 1970-es évek Növekedés határai Római Klub jelentése Hiányosságok: Alábecsülték az emberiség beavatkozásának várható hatékonyságát A fejlődő országokban a záró növekedés koncepció egyet jelentett volna a szegénység és az elmaradottság konzerválásával Minden kritika ellenére azonban felrázta a világ lelkiismeretét! 1972 június Stockholmi ENSZ Környezetvédelmi Világkonferencia ENSZ Konferencia az Emberi Környezetről (113 ország) Azóta június 5. Környezetvédelmi Világnap es évek A Stockholmi ENSZ Környezetvédelmi Világkonferencia dokumentumai: Nyilatkozat az emberi környezetről (problémák) Nyilatkozat az irányelvekről (26 irányelv) Akcióprogram javaslatok Szervezeti intézkedések 1976: Leontief Világmodell (ENSZ) tól (1992-ig): az EK I-IV. Környezetvédelmi Akcióprogramok Leontief féle világmodell 1970-es évek 1973-ban az ENSZ arra kereste a választ, milyen összefüggésben állnak egymással az ENSZ Fejlesztési Stratégiája és a környezeti problémák Vizsgálat: ökológiai tényezők hogyan befolyásolják a gazdasági növekedést mennyire helytállóak a nemzetközi fejlesztési stratégiák Hipotézis: A környezetszennyezés és a környezetvédelem problémája technikailag megoldható, de költséges és 1981 között az ENSZ egy sor szakmai konferenciát rendezett: az élelmezés, népességnövekedés, településfejlesztés, elsivatagosodás, az egészségügy, az agrárreform, és az új és megújuló energiaforrások kérdésében. Elméletek, publikációk 1987 A Brundtland Bizottság jelentése: Our Common Future (Közös Jövőnk) a fenntartható fejlődés módszertana Nemzetközi gyakorlat Brundtland Bizottság működése (ENSZ) Magyar gyakorlat 1987 Montreali Jegyzőkönyv KVM, KTM, KÖM 1989 Csatlakozás a Montreali Jegyzőkönyvhöz 1992 Rio de Janeiro Környezet és Fejlődés Világkonferencia (ENSZ) EU V. Környezetvédelmi Akcióprogram (A fenntarthatóság felé) 1997 Kyoto 1995 Környezetvédelmi törvény (1995/LIII.) NKP 2002 Johannesburg NKP II VI. Környezetvédelmi Akcióprogram (A mi jövőnk a mi választásunk) 1980-es évek GLOBÁLIS SZEMLÉLETVÁLTOZÁS A nemzetközi szervezetek felismerték, hogy: a környezetvédelem globális, hosszú időhorizontban kell gondolkodni és cselekedni a környezet- és gazdaságpolitikát át kell hangolni 4

5 Fenntartható Fejlődés Sustainable Development Környezet és Fejlesztés Világbizottság Brundtald Bizottság (1983) (22 tag, Magyarországról: Láng István akadémikus) Cél: a környezetvédelem és a fejlesztés kritikus kérdésinek vizsgálata, reális javaslattétel kidolgozása a kezelésre javaslattétel új nemzetközi együttműködési formákra környezeti érzékenységet és akciókészséget befolyásoló programok kezdeményezése Eredmény: Közös Jövőnk (1987) Our Common Future Környezet és fejlesztés felvázolása 2000-ig, és az azt követő időszakig nyúló világstratégia kidolgozása. A fenntartható fejlődés fogalma A fenntartható fejlődés olyan komplex folyamat, amely biztosítani tudja a jelen szükségleteinek kielégítését, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk lehetőségeit saját szükségleteik kielégítésére. A fogalom a fenntartható gazdasági, ökológiai és társadalmi fejlődést jelenti. Donella és Denis Meadows fenntarthatónak azt a társadalmat nevezi: amely képes nemzedékeken át fennmaradni, amely elég előrelátó, elég rugalmas és elég bölcs ahhoz, hogy ne ássa alá saját fizikai vagy társadalmi éltető rendszerét. (Meadows [2000] 271. o.) A fenntartható fejlődés kilenc alapelve: 1.Figyelem és gondoskodás az életközösségekről 2.Az ember életminőségének javítása 3.A Föld életképességének és diverzitásának a megőrzése Az életet támogató rendszerek megőrzése A biodiverzitás megőrzése A megújuló erőforrások folytonos felhasználhatóságának biztosítása 4.A meg nem újuló erőforrások használatának minimalizálása 5.A Föld eltartóképessége által meghatározott kereteken belül kell maradni 6.Meg kell változtatni az emberek attitűdjét és magatartását 7.Lehetővé kell tenni, hogy a közösségek gondoskodjanak a saját környezetükről 8.Biztosítani kell az integrált fejlődés és természetvédelem nemzeti kereteit 9.Globális szövetséget kell létrehozni A természeti erőforrásoknak a fenntartható fejlődés szempontjából három csoportját szokás megkülönböztetni: megújuló természeti erőforrások /víz, szél, nap, biomassza stb./, nem megújulók /ásványok, fosszilis energiahordozók, hidrológia folyamatok/, részben megújulóak /talajtermékenység, hulladékasszimiláló kapacitás, geotermikus energia, sztratoszférikus ózon/. A fenntartható fejlődés követelményei a következőkben összegezhetőek: a megújuló természeti erőforrások felhasználásának mértéke kisebb vagy megegyező legyen a természetes vagy irányított regenerálódó (megújuló) képességük mértékével; a hulladék keletkezésének mértéke/üteme kisebb vagy megegyező legyen a környezet szennyezés befogadó képességének mértékével, amit a környezet asszimilációs kapacitása határoz meg; a kimerülő erőforrások ésszerű felhasználási üteme, amit részben a kimerülő erőforrásoknak a megújulókkal való helyettesíthetősége, részben a technológiai haladás határoz meg. A fenti elvek megsértése erőforrás szűkösséghez vezet, feltéve, hogy: a környezet nyújtotta szolgáltatások és javak alapvetőek, nélkülözhetetlenek a gazdasági rendszer számára; léteznek nem kielégítő helyettesítési lehetőségek az újratermelhető tőke és a környezeti funkciók között; a környezeti funkciókat a technikai haladás adott mértéke nem növeli. 5

6 Természeti tőke: Olyan felhalmozott természeti erőforrás, amely valamilyen szolgáltatást (hasznos áramot) biztosít, tart fenn. A természeti tőke elemei a következők: Nem megújuló, ökoszisztémából kitermelt erőforrások Megújuló, ökoszisztémák által előállított illetve fenntartott erőforrások Környezeti szolgáltatások A fenntartható fejlődés értelmezései Gyenge fenntarthatóság Weak Sustainability A természeti tőke felváltható művi tőkével Gazdaság Bioszféra Társadalom Szigorú fenntarthatóság Strong Sustainability A természeti tőke nem váltható fel művi tőkével Bioszféra Társadalom Gazdaság Környezeti fenntarthatóság Environmental Sustainability Nemcsak a tőkemennyiséget, hanem minden általa biztosított anyagáramot, szolgáltatást is meg kell őrizni. A természeti tőke hozadékát, a természeti tőke által nyújtott javakat és szolgáltatásokat kell szinten tartani és nem csak a tőke értékét. A fenntarthatóság szintjei 1980-es évek globális szint nagyregionális (pl. EU) szint nemzeti szint helyi (lokális) és kisregionális szint Agenda 21 Feladatok a 21. századra 1987: Montreáli jegyzőkönyv A montreali jegyzőkönyv az ózont bontó halogénezett szénhidrogén halogénezett szénhidrogén-származékok (CFC-k) emisszióját volt hivatott korlátozni. A CFC-k és az ózon ritkulása közti kapcsolatot 1987-re sikerült bizonyossá tenni, a jegyzőkönyvet 1987 szeptember 16-án bocsátották aláírásra, 1989 január 1-jével lépett életbe es évek 1992 június 3-11, Rió: ENSZ Környezet és Fejlődés Konferencia (Bergeni előkészítő konferencia 1990-ben, ahol 5 szakmai érdekcsoport ülésezett: ipar, tudomány, szakszervezetek, társadalmi mozgalmak és ifjúsági szervezetek) A konferencia dokumentumai: Miniszteri Nyilatkozat: 1. Fenntartható gazdaság 2. Fenntartható ipari tevékenység és energiahasználat 3. Környezettudatosság 4. Elővigyázatosság Közös feladatok a cselekvésre 1990-es évek A Riói konferencia (172 állam) Célja: olyan stratégiák és megoldások kidolgozása, amelyek révén a világ minden részében megállítható és megfordítható a környezet pusztulása úgy, hogy nagyobb nemzetközi erőfeszítések történjenek a fenntartható környezettudatos fejlődés érdekében. Egyezmények: Föld Charta (kötelezettségvállalások) Feladatok a 21. századra (Agenda 21) a SD átfogó programja és a Riói Nyilatkozat a SD alapelvei Éghajlatváltozási keretegyezmény (Riói egyezmény az üvegházhatású gázok kibocsátásnak visszaszorításáról) Biológiai sokféleség védelméről szóló egyezmény Erdők védelméről szóló egyezmény 6

7 1990-es évek 1990-es évek Agenda 21 - Biblia (4 rész, 40 fejezet): A fenntartható fejlődés alapvető társadalmi és gazdasági témakörei Környezeti és természeti problémák Társadalmi csoportok szerepe, feladatai, igényei A fenntartható fejlődés megvalósításához szükséges eszközök: oktatás, nevelés, pénzügyi formák, intézményrendszer, tudomány, jogi eszközök, technológiák 1997: Rió+5 New York: A riói világkonferencia után öt évvel az ENSZ Közgyűlés Rendkívüli Ülésszaka értékelte a Riói Konferencia programjának megvalósítását a világkonferencia óta eltelt időszakban. Az ENSZ és szakosított szervei és más nemzetközi szervezetek is elkészítették saját fenntartható fejlődési programjukat, az OECD ajánlásokat fogadott el 2001-ben. Az Európai Unió is elkészítette Fenntartható Fejlődési Stratégiáját, melyet a júniusi göteborgi ülésen fogadtak el es évek A kiotói jegyzőkönyv, az 1992 májusában véglegesített szövegezésű, 1992 júniusában, Rio de Janeiroban aláírt ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének (UNFCCC) kiegészítő jegyzőkönyve (más néven protokollja), amelyet 1997 december 11-én az UNFCCC tagállamok harmadik konferenciáján, Kiotóban fogadtak el és nyitottak meg ratifikálásra. A Jegyzőkönyv 2005 február 16-án lépett hatályba az Amerikai Egyesült Államok és Ausztrália kivételével a világ összes jelentős országának (köztük a Magyar Köztársaság) támogatásával december 3-án Ausztrália is ratifikálta a jegyzőkönyvet. A Jegyzőkönyvben a fejlett országok vállalták, hogy a es időszakra átlagosan 5,2%-kal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es bázisévhez képest. Ezen belül az egyes országok esetében eltérések vannak, így az Európai Unió eredeti tizenöt tagállama 8%-os csökkentést vállalt. (Magyarország 6%-os csökkentést vállalt.) 21. század 2002 Johannesburg: Fenntartható Fejlődés Világkonferencia III. ENSZ Környezetvédelmi Világkonferencia (Rió+10, Stockholm+30) Cél: áttekintették a riói konferencia óta eltelt tíz évet, értékelték az elért eredményeket, a kitűzött célok megvalósulását, illetve feltárták a megvalósítást akadályozó tényezőket, az elmaradások okait. Agenda 21 megvalósításának értékelése Új kihívások számbavétele, amelyek hatással vannak a fenntartható fejlődésre Specifikus intézkedések, finanszírozási lehetőségek számbavétele Intézményi keretek erősítésének vizsgálata 2009 Koppenhágai Klímacsúcs: a globális átlaghőmérséklet emelkedés veszélyei KÖRNYEZETI, JÓLÉTI, FENNTARTHATÓSÁGI INDIKÁTOROK Zöldülő nemzetgazdasági elszámolások a valódi jólét mértékét kifejező mutatók 1. Mit mérünk és hogyan? 2. A GDP GNP korlátai 3. Új típusú makromutatók: NEW, ISEW,GPI 4. Ökológiai lábnyom, a Humán fejlődés indexe (HDI) 5. Komplex környezeti indikátor (PSR- és DPSIR modellek, ECO-21) Makromutatók hiányosságai: A GDP (hazai) és a GNP (nemzeti) korlátai - A jólét mértéke = az áruk összértéke (monetarizált értékösszeg) -A nemzeti elszámolások nem tükrözik a környezeti minőségben és a természeti erőforrás készletekben bekövetkezett változásokat - A GDP-t alkotó jövedelmek között nem szerepelnek azok a szolgáltatások, amelyeket a természet nyújt - GDP növelőként jelenik meg a számos környezetvédelmi kiadás (end-of-pipe) - A megelőző, környezetbarát, anyag- és energiatakarékos gazdálkodás negatívan hat a GDP-re 7

8 Új típusú makromutatók Nettó Gazdasági Jólét (Net Economic Welfare, NEW) W. Nordhaus - J. Tobin, 1970 GNP + szabadidő, háziasszonyok által otthon elvégzett munka csináld magad tevékenységek - környezetszennyezésnek, a modern urbanizáció más hátrányainak ki nem fizetett költségeit és egyéb korrekciós tényezők Növekvő, de a GNP-nél lassabb ütemben Új típusú makromutatók Fenntartható Gazdasági Jólét Indexe Index of Sustainable Economic Welfare, ISEW Herman Daly, John Cob A NEW-hoz hasonlóan flow típusú Fontos előrelépés a NEW mutatóhoz képest: - fogyasztási egyenlőtlenségek jólétre gyak. hatása - hosszú távú környezeti károsodások jelenértéke GNP között az USA-ban látványos növekedést mutat, az ISEW pedig 1950-hez képest szinte semmit sem változott, 1976 óta csökkent Az egy főre jutó GDP és az ISEW Ausztriában A GPI kiszámítása Genuine Progress Indicator, 1995 (ISEW - (+) társadalmi és ökológia költségek (és hasznok) Az új mutatóknak is vannak hiányosságai Nem veszik figyelembe a következőket: Biológia diverzitás csökkenése A munkahelyi környezet értéke (az ott megjelenő előnyök és hátrányok) Fekete gazdaság Vízügyi beruházásokkal okozott károk + Szabadalmi problémák is adódnak (adatszerzés nehézségei, becslések, a károk pénzben való kifejezésének nehézségei) Az ökológiai lábnyom (ÖL) mutató 1995-ben Kanadában megjelent az Ökológiai lábnyomunk. Az emberi hatás mérséklése a Földön című könyv Mathis Wackernagel és William E. Rees Minden emberi tevékenységet és folyamatot a földterület egyenértékére számítanak át 8

9 Az ökológiai lábnyom (ÖL) mutató Az ökológiai lábnyom összetevői Energiatermelés fosszilis tüzelőkből Épített környezet Élelmiszertermelés Erdőterület faipari termékekhez Definíció: Az a föld (és víz) terület, melyre egy meghatározott emberi népesség és életszínvonal végtelen ideig való eltartásához lenne szükség. Annak értéke, hogy mennyi termékeny földre és vízre van szüksége egy személynek, városnak, országnak vagy az emberiségnek az összes elfogyasztott erőforrás megtermeléséhez és az összes megtermelt hulladék elnyeléséhez az uralkodó technológia használatával. Ez a föld bárhol lehetne a világon. Az Ökológiai lábnyomot területegységekben mérik. Az ökológiai lábnyom (ÖL) mutató kritikái Az ökológiai lábnyom-elemzéseket több szempontból is bírálták, többek között azért, hogy nem veszi számításba a többszörös célra használt területeket, vagy hogy a becslések nagy része az északi életstílus alapján készült és nem vonatkoztatható mindenkire. Ezenkívül a modell egyéb hibái közé tartozik az is, hogy képtelen az egy háztartásban élők külön fogyasztóként való kezelésére (például egy tízgyerekes nagy házban élő családnak könnyen lehet kisebb lábnyoma, mint egy kisebb házban élő egyedülálló fogyasztónak.) Hogy kiküszöböljék a fenti hibákat, az ökológiai lábnyom-modelleket folyamatosan finomítják. Még így is az elemzések inkább tekintendőek jelzésértékűnek, mint a fenntarthatóság pontos mérőszámának. Az ökológiai lábnyom elsődleges célja emiatt leginkább az erőforrás-takarékosság tudatosítása és a figyelem felkeltése az iparosodott országokban. HDI Human Development Index HDI Human Development Index Az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja által ben kidolgozott mutatószám A HDI komponensei: - az egy főre jutó GDP, vásárlóerő paritáson számolva - az iskolázottság szintje (a felnőtt lakosság olvasási aránya kétharmados, az iskolában eltöltött évek átlagos száma is egyharmados súllyal) -születéskor várható élettartam További fejlesztési lehetőségek: hajléktalanság, kábítószerfüggés, öngyilkosság, bűnözés, vagyoni helyzet. 9

10 HDI Human Development Index Komplex környezet indikátorok - PSR-modell - DPSIR- modell - ECO-21 indikátor D Driving force (hajtóerő) P Pressure (terhelés) S State (állapot) I Impact (hatás) R Response (válasz) A PSR modell elvi felépítése DPSIR modell elvi felépítése Az ECO-21 indikátormátrix elvi felépítése Az ECO-21 mutató jellemzői - Aggregált mutató: a PSR model mindhárom összetevőjének megfelelő egy-egy aggregált érték, egyszerűen számítható, a jelenlegi statisztikai adatok birtokában megbízhatóan lehet becsülni - Környezeti jellemzőség: Egyaránt jellemző az ágazatok környezetterhelésére, a környezeti elemek állapotára és a válaszintézkedésekre - Időbeni homogenitás: Adatsora legalább 10 évre visszamenőleg előállítható és a legalább 10 évre előretekintő jövőképe is viszonylag egyszerűen számítható - Térbeni reprezentativitás: Mind nemzetközi, mind hazai, mind regionális léptékben összehasonlíthatóvá tehető - Értelmezhetőség: Jól kommunikálható, egyszerűen magyarázható, megjegyezhető 10

11 A KÖRNYEZET GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE (a házidolgozat elkészítéséhez nyújt elméleti hátteret) 1. A természeti tőke mérésének sajátosságai 2. A teljes gazdasági érték (!) 3. Környezetértékelési módszerek 4. Környezeti kárértékelés 5. Költség-haszon, költség-hatékonyság elemzés 6. Környezeti hatásvizsgálat (KHV) 7. Környezeti szempontú technológia- és termékértékelés A természeti tőke sajátos mérésének okai A piac zavartalan működésének egyik alapfeltétele, hogy a piac valamennyi résztvevője teljes mértékben tájékozott az árúk mennyiségi és minőségi jellemzőiről, valamint adás-vételük feltételeiről. Kérdés, hogy mi a helyzet akkor, ha a környezeti javak válnak a gazdasági értékelés tárgyává. Sok probléma abból adódik, hogy számos természeti erőforrásnak nincs reális ára, s az emberek nem fizetik meg a szennyezésük által okozott károkat. Ha az embereknek meg kellene fizetni azokat a károkat, amelyek az általuk okozott kellemetlenségek miatt következnek be, sokkal több erőforrást lehetne ezeknek a kellemetlenségeknek a megelőzésére fordítani (K. Boulding, 1993) A természeti tőke sajátos mérésének okai A környezet értékelésekor ugyanakkor nem használhatók a közgazdasági elemzések során széles körben alkalmazott értékelési módszerek. Ennek okai a környezeti javak sajátos közgazdasági természetével függenek össze: Okok: szabad javak, közjavak diszkontálási sajátosságok externáliák Ár = 0 Haszonáldozat kts = 0 S i (1+r) i S i = összeg r = diszkontláb i = évek száma A természeti tőke sajátos mérésének okai Szabad javak közjavak (Free Goods) Fogyasztásuk oszthatatlan, mindenki számára hozzáférhetők, használatukból senki nem zárható ki. (oszthatatlanság: egy valaki által történő fogyasztás nem csökkenti érzékelhetően a mások számára rendelkezésre álló mennyiséget) Például: szép táj, tiszta levegő, biodiverzitás Közrosszak (CO2 kibocsátás, fajok pusztulása, savas esők) Közlegelő tragédiája Közjavak tragédiája Potyautas magatartás (a kizárás lehetőségének a hiányából fakad) A természeti tőke sajátos mérésének okai A diszkontláb megválasztásánál a következőket javasolt figyelembe venni: Nem használható az aktuális kamatlábbal szinkronban lévő, egyéb gazdasági beruházásoknál alkalmazott kamatláb Rövidebb távú beruházási döntéseknél alkalmazható a normál diszkontláb Hosszú távú környezeti döntéseknél javasolt csökkentett (nullához közeli) diszkontlábat használni. A természeti tőkét jelentős mértékben befolyásoló fejlesztési döntéseknél célszerű nulla, esetleg negatív diszkontlábat alkalmazni. A természeti tőke sajátos mérésének okai Az externáliás hatásokra a következők jellemzők: Pozitív és negatív hatások (nem fizet és nem térítik meg a kárát) A negatív externális hatások növelik a közrosszat A negatív externális hatások által okozott kárt a termelők nem térítik meg, a vállalat profitjából nem vonják le az externális költségeket Előfordulhat, hogy olyan tevékenységeket folytatók vállalkozási tűnnek profitábilisnak (és hasznosnak) amelyek tevékenysége társadalmi hatásaikat tekintve károsak. A káros, de profitot hozó tevékenység (a pozitív gazdasági tevékenységből fakadóan) a banki és a tőzsdei szférából is vonzza a forrásokat, ennek megfelelően a tevékenység fokozódik, aminek következtében a társadalmi jólét egyre csökken. 11

12 A természeti tőke sajátos mérése A természeti erőforrások értékösszetevői A környezet gazdasági értékelésének az eredményei az alábbi területek alkalmazhatók: A környezetet érintő beruházások költség-haszon elemzése során A döntéshozók részéről környezetvédelmi szabályzók kidolgozása során, a szabályozás módjának és mértékének a meghatározásához Különböző hatásokra a természeti erőforrásokban bekövetkezett értékváltozások becslésére A környezetszennyezés hatására felmerülő externális költségek meghatározására A természeti vagyon értékének a meghatározására a nemzetgazdasági elszámolások készítése során A környezetértékelési módszerek típusai Piaci árakon alapuló közgazdasági értékelési módszerek Megfigyelt piac - Költségalapú értékelési módszerek Kinyilvánított egyéni preferenciák: - Utazási költség módszer -Hedonikus értékelés Haszonátvitel Feltárt egyéni preferenciákon alapuló közgazdasági értékelési módszerek - Feltételes rangsorolás - Feltételes választás - Feltételes értékelés : -WTP -WTA A környezetértékelési módszerek típusai A költség alapú értékelés esetén a környezeti változások hatásainak figyelembe vételére valamely termék piaci árát ill. korrigált piaci árát használjuk: Helyettesítési költség-módszer (degradáció utáni helyettesítés költsége) Árnyékberuházás, vagy árnyékprojekt-módszer (árnyékberuházás egy a természeti erőforrások rombolását előidéző beruházáshoz kapcsolódó helyreállító beruházás - költségeinek becslése) Helyreállítási költség-módszer (a leromlott környezeti állapot helyreállításának költsége ex post értékelés) Védekezési költségek módszere (a kedvezőtlen környezeti hatás bekövetkezésének csökkentése, illetve a bekövetkezéskor a károk enyhítése többletköltségekkel jár) Termelékenységváltozás alapú módszer (a környezeti hatások befolyásolhatják a termékek előállítási költségeit, ezen költségek változásai alapján számítható a változások pénzbeli értéke pl. a levegőminőség romlása és mg-i termelékenységcsökkenés) A környezetértékelési módszerek típusai A kinyilvánított preferenciák esetében a szakértők megfigyelt magatartás alapján értékelnek. Az emberek piaci döntéseik során sok esetben kifejezik a környezeti javakkal kapcsolatos preferenciáikat. (Inkább csak a használati értéket veszik számba.) Utazásiköltség-módszer: leginkább olyan környezeti javak értékének a meghatározására alkalmas, amelyek esetében a rekreációs tőke meghatározó. Pl. parkok és természeti látványosságok. A terület értékét az odalátogatók utazásra fordított költségeinek alapján mérik (ide tartozik az utazásra fordított és ott eltöltött idő haszonáldozat-költsége, az odajutás költsége, a helyszínen fizetett díjak). Hedonikus ármódszer: a környezeti szolgáltatások értékét azon keresztül próbálja megragadni, hogy azok hogyan befolyásolják bizonyos piaci javak, legfőképpen a környéken lévő ingatlanok értékét. A környezeti minőségben bekövetkezett változások hatással vannak az ingatlanárakra. Az ingatlanok ára különféle komponensekből áll, amelyek különféle súllyal szerepelnek. A módszertani problémák mellett szükséges a vásárlók környezeti tájékozottsága is. A leginkább tengerparti ingatlanok, vagy repülőterek közelében lévő ingatlanok esetében használják. A környezetértékelési módszerek típusai A feltárt preferenciákon alapuló módszerek esetében különféle láthatóvá tett előnyök és hátrányok értékelése történik. A módszerrel nem az emberek valós piaci viselkedését vizsgálják, hanem egy feltételezett, hipotetikus helyzet alapján történik a becslés. (Jobban figyelembe veszik a nem használattal összefüggő értékeket is.) Feltételes rangsorolás módszere: egy-egy környezeti jószág bizonyos jellemzőt tartalmazó választási helyzetek elemzésére kérik a megkérdezetteket. Az esetleges szkenáriókat rangsorolni kell. Egymással ütköző célok esetében alkalmas a kompromisszum megtalálására. Feltételes választás módszere: egy-egy környezeti jószág bizonyos jellemzőt tartalmazó választási helyzetek elemzésére kérik a megkérdezetteket. Az esetleges szkenáriók estében egyszerre mindig két-két alternatíva közül kell választani. Feltételes értékelés módszere: kérdőíves felmérésen alapul, egy bizonyos haszonért mennyit hajlandóak fizetni (WTP), vagy mekkora kompenzációt igényelnének (WTA) a környezetromlásért cserébe. 12

13 A környezetértékelési módszerek típusai A haszonátvitel módszere nem tekinthető önálló módszernek, lényege, hogy valamely korábbi, hasonló problémára végzett környezetértékelés eredményeiből következtetünk a vizsgált jószág értékére. Fontos, hogy olyan kiinduló értékelést találjunk, ami hasonló problématerületre irányul, hasonló jószágot vizsgál, és amely megfelelő módon lett végrehajtva. Az értékelés lépései: 1. Hasonló témájú kiinduló tanulmányok keresése 2. A kiinduló tanulmányok közül a legalkalmasabb(ak) kiválasztása 3. A kiválasztott tanulmány(ok) minőségének az értékelése 4. A szükséges korrekciók elvégzése, számítások készítése A környezeti kárértékelés A negatív externális hatások értékének becslése Környezeti károk: Emberi egészségre gyakorolt hatás Élő természetben okozott károk Az épített környezetben keletkezett károk A kár nagyságának becsléséhez: meg kell határozni az érintett kategóriákat; meg kell becsülni a szennyező emissziók és az érintett kategóriáknak okozott kár közötti fizikai kapcsolatot; meg kell becsülni az érintett felek reakcióit a károkozás mérséklésére; és gazdasági, pénzbeni értéket kell adni a fizikai, biológiai károknak Költség-haszon elemzés (CBA) Olyan fejlesztések elemzésére szolgál, amelyeket közpénzből, közösségi céllal valósítanak meg. (döntéselőkészítés) "Ha valami a gazdaság egyik része - egy vagy több személy illetve csoport - számára hasznot vagy veszteséget jelent, az a gazdaság egészére nem feltétlenül jelent hasznot vagy veszteséget. Márpedig a költség-haszon elemzés során a gazdaság egésze, egy meghatározott társadalom jóléte érdekel bennünket, nem pedig ennek valamely kisebb része." (A. Mishan) A teljes társadalom számára jelentkező költségeket és hasznokat figyelembe kell venni. Költség-haszon elemzés A költséghaszon elemzés lépései: 1. A projekt meghatározása 2. A projekt hatásainak az azonosítása 3. A gazdaságilag releváns hatások meghatározása 4. A releváns hatások fizikai mennyiségekben történő kifejezése 5. A hatások pénzbeli kifejezése 6. Diszkontálás (jelenérték meghatározása) 7. A nettó jelenérték kiszámítása 8. Érzékenységelemzés Költség-hatékonyság elemzés (CEA) A költség-haszon és a költséghatékonyság elemzés összehasonlítása A költség-hatékonyság elemzés leggyakrabban optimalizálási eljárást jelent, a legköltséghatékonyabb megoldás megkeresését. Az optimalizálási eljárás ebben az összefüggésben egy szisztematikus módszer a cél teljesítésének legalacsonyabb költségű eszköze megtalálására. 13

14 A környezeti hatástanulmány (KHT) készítés alapfolyamata Nagy mennyiségű információt bocsát a döntéshozók rendelkezésére, amelyek fontosságát nekik kell mérlegelni és figyelembevételükről nekik kell dönteni. KHV hatásmátrix Környezeti szempontú technológia és termékértékelés A termékértékelés életciklus-elemzés szakaszai Technológiaértékelés: választás technológiák között, ha az új technológia csökkentett keresletet jelent a természeti javak és szolgáltatások iránt. Termékértékelés életciklus-elemzés: termékek, folyamatok és szolgáltatások teljes életciklusa alatt vizsgálja azok környezeti hatásait az egyes környezeti tényezőkre. 14