A KULTÚRA SZEREPE A FORDÍTÁSBAN (A FORDÍTÓ KULTURÁLIS KOMPETENCIÁJA SZEMSZÖGÉBŐL) TELLINGER DUŠAN
|
|
- Anna Oroszné
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A KULTÚRA SZEREPE A FORDÍTÁSBAN (A FORDÍTÓ KULTURÁLIS KOMPETENCIÁJA SZEMSZÖGÉBŐL) TELLINGER DUŠAN Jelen tanulmány a fordítás kulturális hátterét vizsgálja a fordító kulturális kompetenciája szemszögéből, mely az eredményes fordítás záloga is a többi kompetencia mellett. Fontosságát tekintve megelőzi a fordítói, a kommunikatív, a pragmatikai, a szociolingvisztikai stb. kompetenciákat. Az eltérő kultúrák közötti közvetítés egyre nagyobb hangsúlyt kap a műfordításban, és a fordítói tevékenység új értelmezése szerint a fordítási műveletek alapkövét képezi. A fordítónak át kell hidalnia a kultúrák közötti különbségeket, amelyek pl. a reáliákban és az etnokulturémákban mint szövegelemekben vannak kódolva. Az utóbbiak a társadalmi konvenciókat és a morális értékrendszereket, mint a kultúra specifikus elemeit is magukban foglalják. Amikor a globalizáció folyamatáról beszélünk, szemügyre kell vennünk, hogyan hat ez a folyamat a lefordítandó művek színvonalára, amely annak az eredménye, hogy egy széles skálán milyen tényezők hatnak egymásra. Ezek tényezők bemutatása nagyon aktuális téma a mai fordítástudományban és jelen tanulmány is ehhez a kutatáshoz kíván hozzájárulni. Az euro-amerikai kultúrövezethez tartozó olvasóközönség pl. bizonyos előítéleteket táplál az afrikai, illetve az ázsiai kultúrák specifikus jegyei, valamint a volt gyarmatok irodalmi alkotásai iránt (kivételt talán csak Japán képez). De a nyugat-európai olvasó sokszor szintén leereszkedően tekint a kisebb közép-európai népek és nyelvközösségek irodalmára, a volt Szovjetunió kisebb-nagyobb nemzeteinek írásbeliségéről nem is beszélve. A nyílt kultúr-sovinizmus, ahogyan azt a XX. század első felében ismerhettük, már a múlté, de a jelenlegi nyugati szemlélet az idegen kultúrákhoz még mindig gyakran lenézően viszonyul, nemegyszer a felsőbbrendű kultúra szemszögéből tekint. 1. A fordítás mögötti döntő jellegű tényezők Történelmi síkon érdekes anyagot nyújtanak egyazon mű különböző korszakokban keletkezett fordításai - a változó emberi társadalom igazi tükörképei. Egy eredeti mű összehasonlítása egy ugyanazon nyelvre átültetett fordításaival rámutat a fordítók kulturális kompetenciájának fontosságára, ami a mű kulturális hátterének ismeretével van szoros kapcsolatban. Rendkívül bonyolult helyzettel találkozhatunk tehát klasszikus művek többszöri magyar fordításainál, mint ahogy arról könyvében Cs. Jónás Erzsébet, Csehov-drámák magyar fordításainak elemzésekor, beszámol: Csehov esetében a századforduló eszmei-társadalmi kulturológiai hátterét ugyanúgy górcső alá kell venni, mint Csehov pályaképének
2 16 Teliinger Dušan önéletrajzi vonásait, beleértve életének kapcsolatrendszerét is. Hasonlóképpen valamennyi fordítója kortörténeti hátterét, nemzeti irodalmi értékrendjét és személyes családi hátteréből hozott kommunikatív kompetenciáját elemezni kell. Ugyanez érvényes a mindenkori befogadó korstílusára, normarendszerére is." (Cs. Jónás 2001: ) Csehovnál maradva azt is megemlíthetjük, hogyan viszonyultak a múltban, és hogyan viszonyulnak a jelenben a fordítók e nagy színpadi mester" műveiben található kulturális elemekhez, elsősorban a reáliákhoz. Míg a múltban azt várták el a fordítóktól, hogy az eredetihez való hűség jeleként hagyják meg a reáliákat a célnyelvi szövegben még akkor is, ha ettől a fordítást kissé erőltetett vagy nehézkes lesz, a modern felfogás szerint már nem fontos ennyire görcsösen ragaszkodni a reáliákhoz a célnyelvi szövegekben. EITŐI tanúskodnak pl. a Csehov drámák cseh fordításai is, amelyek a 70-es évek végén készültek. Ekkor a cseh közönség körében változás történt az orosz klasszikusok megítélését illetően. Ez az áttörés majdnem egy évtizeddel előzte meg a peresztrojka szabadabb kulturális politikáját az orosz és a szovjet irodalom közvetítésében, amiről körülbelül a 70-es évek derekától ékes példát szolgáltat Leoš Suchafípának, Csehov neves cseh fordítójának a hozzáállása a klasszikus művek kulturális értékeihez - akkortájt ez éles ellentétben állt az uralkodó rendszer kultúrpolitikájával. Rendkívül fontos tehát egy nemzet irodalmának egy teljesen idegen közegbe való befogadásánál megérteni annak a társadalomnak a helyzetét, amely nyelvére történik egy irodalmi mű átültetése is. Ahogyan ezt a jelenkori fordításelmélet értelmezi, a fordítóra azok a hatalmi viszonyok vannak hatással, amelyeket saját kultúrája tart fenn a célnyelvi kultúrával szemben. Tehát nyilvánvaló, hogy a fordításban fontos szerepet játszik a kulturális hegemónia, és a fordítók gyakran ennek alapján manipulálják az eredeti szöveget azért, hogy a célnyelvi szöveg összeegyeztethető legyen egy meghatározott modellel" (Simigné Fenyő 2006: 9). Itt bizonyos feszültség alakul ki a befogadó irodalmi kontextus és a lefordítandó irodalmi mű között, amely egy az irodalomban jártas célnyelvi olvasó számára jól érzékelhető. A második világháború után a csehszlovák kultúra egyértelműen a szovjet kultúrpolitikának volt alárendelve. Szovjet hegemónia volt tapasztalható a kultúra számos területén. Ez alól talán kivételt képezett az a rövid enyhülési időszak, amelyhez a Szovjetunióban Hruscsov járult hozzá, ami kihatott a szovjet érdekszférához tartozó többi államra is. Említést érdemel az 1968-as prágai tavasz is, beleértve azt az öt előző évet, amely Dubček 1963-as színrelépésével kezdődik. A legkeményebb keleti befolyás éveiben ( között és a 68-as megszállást követő ún. normalizációs" időszakban) az orosz és a szovjet irodalom domináns helyzetbe került a többi irodalommal szemben, s ekkor a fordítói tevékenység is az uralkodó ideológia kiszolgálójává vált. Ezekről a történelmi szakaszokról (az 50-es és 70-es évekről) a következőképpen számol be a közelmúltban megjelent
3 A kultúra szerepe a fordításban 17 könyvében Eva Maliti-Franová, a Szlovák Tudományos Akadémia tagja, az orosz irodalom és fordítástudomány kutatója: Ezek olyan időszakok, amelyek likvidálják a természetes feszültség mértékét a fordítás és az ideológia között az ideológia javára. így a fordítás elveszíti a kulturális híd szerepét a nemzetek között és az önmaga jellegét változtatja meg - az.ideológia hordozójává' válik." (Maliti- Fraflová 2007:10.) A magyar fordítástudomány is hasonlóan vélekedik az ideológia szerepének megítélésében az irodalmi művek átültetésénél egyik kultúrából a másikba, hisz Magyarország majdnem ugyanazon történelmi folyamatokon ment keresztül a második világháború után, mint Csehszlovákia. Arra, hogy a fordítói tevékenység során miként fonódik össze kultúra és ideológia, Simigné Fenyő Sarolta is rámutat egyik tanulmányában, amikor azt körvonalazza, hogy milyen szerepet tölt be a fordításban a kultúra: A fordítás nem csupán azt jelenti, hogy a fordító az egyik szövegből 'átmegy' a másikba, a szavakat egyik konténerből a másikba helyezi. Fordításkor kulturális közvetítést valósít meg, egy teljes kultúrát 'szállít' egy másik kultúrába, és ezt a szállítást minden esetben valamilyen ideológia hatja át, amely mögött ott van a fordító mint befogadó személyisége, ismeretrendszere, interpretációs és újragondolási képessége, valamint teljes környezete, a társadalmi-politikai miliő, amely körülveszi, azaz saját kultúrája." (Simigné Fenyő 2006:13.) Ez egybehangzik a csehszlovák fordítástudomány nagy alakjának, Anton Popoviőnak a nézeteivel is, aki már a 60-as és a 70-es évek táján megfogalmazta azt a kultúrszenzibilis hozzáállást", amely a fordítói munkát áthatja, amely oly jelentős mértékben van jelen napjaink fordítástudományában is, és amelyet gyakran szkoposz-teónaként említ a szakirodalom. A. Popovié már több mint harminc évvel ezelőtt úgy értelmezte a fordítói munka végeredményét, hogy benne nem csak az idegen kultúra elemei ( tematikai, nyelvi és szélesebb értelemben stilisztikai elemek, amelyek az eredeti mű 'kultúrájának' hordozói" Popoviő 1975: 278) nyilvánulnak meg, hanem jelen van benne a hazai kultúra is, amelyet A. Popoviő a következőképpen értelmezett: tematikai és nyelvi elemek a fordításban, amelyek a fordító kulturális és irodalmi hovatartozását reprezentálják és amelyek az olvasói konvenciók kifejezői" (Popoviő, uo.). 2. A reáliák mint a kultúrák közötti különbségek hordozói A reáliák megítéléséhez abból is kiindulhatunk, vajon milyen hatással lehet egy idegen kultúra a befogadására még fel nem készült olvasó, illetve az ismeretlen célnyelvi kultúrába bekerülő egyén számára. Ilyenkor gyakran fellép a kultúrsokk, amelyet a Heidelbergi Egyetem docense, fordításszakértője, Barbara Löwe németorosz viszonylatban a következőképpen fogalmaz meg: Kultúrsokknak nevezünk minden olyan elkerülhetetlen és változatos folyamatot, amely különböző kultúrák képviselőinek kapcsolatfelvételénél megy végbe. Elsősorban (de nemcsak) az idegen kultúrával való első tapasztalat van erős hatással a lelki és fizikai állapotra."
4 18 Teliinger Dušan (Löwe 2003: 128.) Az idegen kultúrák specifikus elemei közé tartoznak mindenekelőtt a reáliák, olyan jeltárgyak és szokások, amelyek egy bizonyos társadalmat, nemzetet, országot, de kontinenst is megkülönböztetnek egymástól (pl. Latin-Amerikát Európától). Tágabb értelemben tehát nemcsak az országok és nemzetek között vannak különbségek az életformák által kialakított reáliákban, hanem egész földrészek között is, ahogy arra reália-definíciójában Elisabeth Markstein osztrák fordításkutató is rámutat: véleménye szerint a reáliák egy nemzeti/etnikai formáció, egy nemzeti/etnikai kultúra identitásának hordozói a legszélesebb értelemben - és egy országnak, régiónak, földrésznek tulajdoníthatók" (Markstein 1998: 288). Markstein reália-definíció megfogalmazása nagyon közel áll ahhoz, ahogyan a reáliákat Szergej Vlahov és Szider Florin a közös könyvükben értelmezik. A fordítástudományban gyakran idézett könyvben sűrített formában majdnem minden benne van, amit a reáliákról mondani tudunk. E könyv két változatában (az első, 1960-as kiadás után még egy átdolgozott és máig is aktuális kiadás következett 1980-ban) szerepelnek talán a lehető legpontosabban megfogalmazott reália-definíciók, amelyekre nem csak E. Markstein hivatkozik, de egy sor más fordításkutató is. Megemlíthetjük tehát, hogyan definiálja a Vlahov- Florin szerzőpáros a reáliákat a könyv újabb változatában: a reáliák - amelyek egy-egy nemzetre jellemző szavak az őket megalkotó nemzet életét és világnézetét tükrözik" (Vlahov-Florin 1980: 9). A mindennapi élet, a nyelv, a kultúra és az irodalom területén létező sajátosságok nehezen fordítható, jellegzetes reáliák formájában nyilvánulnak meg. Eredetileg a reáliák alatt csak bizonyos tárgyakat vagy fogalmakat értettek, mint a nemzeti jelleg kifejezőit. De joggal teszi fel a kérdést Klaudy Kinga a reáliák határairól: Valóban csak az egy-egy nyelvközösségre sajátosan jellemző tárgyak (ruhák, pénzek, ételek, italok), tartoznak-e bele a reáliák fogalmába, vagy ide kell sorolnunk az ünnepeket, történelmi eseményeket, neveket, megszólításokat stb. is?" (Klaudy 1999: 60.) Itt már inkább az etnokulturémák szélesebb skálája bontakozik ki, amely kifejezést többen is alkalmazták már a fordítástudományban, köztük Jozef Sipko szlovák rasszista is, aki a következőket érti az etnokulturéma kifejezésen: személynevek és irodalmi hősök nevei, különböző reáliák megnevezései (adminisztrációs elnevezések, hivatások, pénzek, mértékegységek, ételek és italok), megszólítások, érzelmi kifejezések" (Sipko 1999: 8-9). Gyakran ezek a kulturális elemek egy adott kultúrkör tagjai, azaz egy adott nyelv anyanyelvi beszélői számára annyira banálisak, hogy sem nyelvhasználatukban, sem viselkedésükben nem tudatosul kellőképpen, hogy ők egy adott kultúra normáit követik. Egy idegen számára viszont gondot jelenthet a kultúrák közötti különbség. A szemtől szembeni kommunikáció során kultúrsokkhoz vezethet, és ugyanez lehet a helyzet egy irodalmi mű fogadtatásakor is. A reáliák szinte univerzális tudást, pontosabban világismeretet követelnek
5 A kultúra szerepe a fordításban 19 manapság, és ez kihat a fordítástudományra is, hiszen a fordítói kompetencia meghatározásakor is a világkultúra ( Weltkultur") vagy globális kultúra elsajátításán van a hangsúly. A sikeres reália-fordítás záloga a célnyelv és célkultúra tökéletes elsajátítása (és természetesen a forrásnyelv és forráskultúra kitűnő ismerete is), amitől aztán nemcsak a fordítás sikere függ, hanem az az alapfeltétel is, hogy a fordító felismeri-e a reáliákat a szövegben, hisz gyakran rejtett formában vannak jelen. Hol is fordulnak elő leggyakrabban ezek a kultúr-specifikus lexikai kódegységek? Ahogy már említettük, minden népnek vagy országnak megvannak a jellegzetes életkörülményei, amelyek főképpen a földrajzi adottságok következményei. Az éghajlat tehát mélyen áthatja pl. a lakóhelyek jellegzetességeit és az építészetet. Még egy bizonyos országon belül is különbségek vannak a házak típusai között is, ahogy azt nagyobb országok esetében már jól érzékelhetjük - szembetűnő különbségeket vehetünk észre Németország északi és déli részein: míg a tipikus német Fachwerk"-házak a közép- és délnyugati régiókra jellemzőek, északon és Bajorországban ezek (kivéve a frankok lakta vidéket) nem találhatók meg. A lakásépítéssel kapcsolatos kultúra mellett második helyen szokás említeni az étkezési szokásokat, hiszen ezek is nagymértékben függnek az éghajlattól és általában a földrajzi adottságoktól. Kínában pl. nem volt szokás meginni a tehéntejet, csak az utóbbi időben kezdték népszerűsíteni kormánydöntés alapján. Európa különböző országaiban is nagy eltérések mutatkoznak az étkezési szokásokban: elég csak megemlíteni a mediterrán térség vitamindús, zöldségekben és gyümölcsökben gazdag ételeit, szemben az északiak (pl. a litvánok) nehéz, magas zsírtartalmú ételeivel, ami szintén az éghajlat függvényének tekinthető. Az ételeken és étkezési szokásokon kívül az élet szinte minden területén előfordulnak egy adott nyelvközösség kultúrájára, szokásaira jellemző reáliák - mértékegységek, hivatalok elnevezései, társadalmi rangok - és ezek idegeneknek, más kultúrák képviselőinek okoznak problémát, akiknek útja az adott országba vezet. Ehhez speciális előkészítés szükséges, hogy a vendéglátó ország normáit, illemszabályait akaratlanul is meg ne sértsük. így érthetők meg azok a félreértések is, amelyek pl. a színek eltérő asszociációjával kapcsolatosak. Gondoljunk csak a francia elnökjelölt Ségoléne Royal közelmúltban történt kínai látogatására, amikor ő, tanácsadói figyelmeztetése ellenére, fehér öltözéket választott az ottani fellépései során. Ez Kínában azért nem volt helyénvaló, mert ott a fehér a gyász színe, míg Franciaországban Royal helyesen választotta ezt a színt az elnökválasztás előtti kampányban, mert a franciák számára a fehér becsületességet és tisztaságot jelent. A reáliák sokfélesége nemcsak a viselkedési normákat jellemzi, hanem az egész társadalmi felépítményt is a filmművészetet, a festészetet, a zenét, a szobrászatot. Mindezek az adott nemzet lelkületének és gondolkodásmódjának kifejezői, de megnyilvánulnak a politikai struktúrában, a jogrendszerben és a
6 20 Teliinger Dušan közgazdaságban is. Annak, hogy a fordítások eredményeképpen megjelenő irodalmi alkotásokat a célnyelvi olvasók megértsék, gyakran az lenne a feltétele, hogy a célnyelvi kultúra képviselői a reáliák körébe tartozó tárgyakat vagy fogalmakat közvetlenül is megismerjék. Ezt egy egészen egyszerű példával kívánom szemléltetni. A közép-európai országokban jól ismert reália például a kifli, vagy Szlovákiában a knédli. Az a kifli vagy knédli, amihez mi hozzászoktunk, más összetételű és más ízű például a németeknél. A kifli németországi ekvivalense a Hörnchen édes pékáru, nem sós vagy sajtos, mint nálunk. Annak, aki a mi ízvilágunkhoz szokott hozzá, csalódást okozhat. Hasonló a helyzet a knédlivel, amely a németeknél nem kelesztett tésztából készül, hanem burgonyaalapú tésztás gombóc, és Klofi néven ismert. 3. A kultúra értelmezése a fordításelméletben A jelenkori kultúrszenzibilis felfogás a fordítástudományban (amely az ismert szkoposz-xeőúébaa testesült meg) nemcsak a két munkakultúra ismeretének fontosságára mutat rá, hanem arra is, hogy a fordítás folyamatában összeméri magát a forrásnyelvi kultúra a célnyelvi kultúrával. Ahogyan azt Heidrun Witte a kulturális kompetenciával foglalkozó írásában kifejti: a 'fordítói kultúrkompetencia' nemcsak a munkakultúrák ismeretét foglalja magában (a 'kompetenciát a kultúrákban'), hanem a kultúrák közötti különbségekre vonatkozó ismereteket, és az ezen ismeretek alapján kialakult kompetenciát is" (Witte 1998: 346). Witte 2000-ben megjelent könyvében a kultúrán belüli kompetenciával ( Kompetenz-in-Kulturen") szemben a kultúrák közötti kompetencia ( Kompetenz-zwischen-Kulturen") fontosságát hangsúlyozza, könyvében a korábbinál nagyobb teret kapnak a kultúrák közötti kompetencia kialakítására vonatkozó tréning-programok. Ezen utóbbiak a fordítás oktatásába is beépíthetők. A német kutatóhoz hasonló gondolatokat fogalmaz meg tanulmányában Spiczéné Bukovszki Edit, amikor a következőket íija: Rendkívül fontos egy nemzet identitása szempontjából, hogy mit gondolnak róla mások, milyen kép él róla a köztudatban." (Spiczéné Bukovszki 2006: 15.) Hiszen H. Witte is azon elmélkedik, hogy mennyire behatárolja az interkulturális helyzetet a fordításban (de a tolmácsolásban is) az a tényező, milyen ismereteik vannak a két kultúra képviselőinek (azaz a forrás- és a célnyelvi kultúra képviselőinek) egymásról, és hogyan látják egymás kultúráját a maguk szemszögéből. Osztanunk kell Witte véleményét, aki hangoztatja, mennyire fontos, hogy a fordítónak legyenek ismeretei és tapasztalatai a két egybevetendő kultúráról: Csak egy ilyen 'kultúrák közötti kompetencia' teszi lehetővé a fordító és a tolmács számára, hogy az interkulturális kapcsolatban előre lássa és esetleg kompenzálhassa vagy korrigálhassa az interakciós partnerek viselkedését." (Witte 1998: 347.)
7 A kultúra szerepe a fordításban 21 Összegzés A körvonalazott kulturális problémakört a fordítástudományban nagy figyelemmel vizsgálja egy egész sor kutató és munkájuk eredményével nem egyszer találkozhatunk szaklapokban, tanulmánykötetekben vagy monográfiákban. A reáliák kutatásának alapjait eredetileg a két bolgár szerző, Vlahov és Florin rakta le. Rájuk való hivatkozással, de új kutatási lehetőségeket is előre vetítve tárgyalja a reáliák kérdéskörét Klaudy Kinga és a szlovák Jozef Sipko. A kultúrára jellemző hatalmi viszonyok, valamint a nemzeti identitás kérdéskörével Simigné Fenyő Sarolta és Spiczéné Bukovszki Edit munkái foglalkoznak. Kimagaslanak a fordítás mint kulturális közvetítés szempontjából a német fordítástudomány által elért eredmények, amelyek talán kondenzált formában leginkább H. Witte munkásságában mutatkoznak meg, aki a kulturális kompetencia beavatott ismerője és megfogalmazója. Ehhez az irányvonalhoz kapcsolódik a jelen tanulmány is, amely egyúttal megkísérelt betekintést nyújtani abba is, hogy milyen problémákat vet fel a szerző legújabb könyvében a fordítás kulturális hátteréről, mint a kétnyelvű kommunikáció folyamatának talán leglényegesebb eleméről. Irodalom Cs. Jónás, E. 2001: Kontrasztív szövegszemantikai vizsgálatok (Csehov-drámák magyar fordításai), Nyíregyháza: Bessenyei György Könyvkiadó Klaudy, K. 1999: Bevezetés a fordítás gyakorlatába, Budapest: Scholastica Löwe, B. 2003: Kulturkompetenz versus Kulturschock - Beispiel Russland", in Chen, H. Jäger, H. (Hg.): KulturSchock: Mit anderen Augen sehen - Leben in fremden Kulturen, Bielefeld: Verlag Peter Rump, Maliti-Fraňová, E. 2007: Tabuizovaná prekladateľka Zora Jesenská, Bratislava: VEDA, vydavateľstvo Slovenskej Akadémie Vied Markstein, E. 1998: Realia", in Snell-Hornby, M. - Hönig, H. G. - Kußmaul, P. Schmitt, P. A. (Hg.): Handbuch Translation, Tübingen: Stauffenburg Verlag Brigitte Narr, Popovič, A. 1975: Teória umeleckého prekladu, Bratislava: Tatran Simigné Fenyő, S. 2006: Paradigmaváltás a fordításban", Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, I. évf. 1. sz., Sipko, J. 1999: Etnokulturnij bazisz ruszko-slovackih perevodov, Prešov: Náuka Spiczéné Bukovszki, E. 2006: Fordítási stratégiák a kultúrák közötti közvetítés szolgálatában", Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, I. évf. 1. sz., Vlahov, Sz. Florin, Sz. 1980: Neperevodimoje v perevode, Moszkva: Mezsdunarodnüje otnosenija Witte, H. 1998: Die Rolle der Kulturkompetenz", in Snell-Homby, M. - Hönig, H. G. - Kußmaul, P. - Schmitt, P. A. (Hg.): Handbuch Translation,
8 22 Teliinger Dušan Tübingen: Stauffenburg Verlag Brigitte Narr, 34. Witte, H. 2000: Die Kulturkompetenz des Translators. Begriffliche Grundlegung und Didaktisierung, Tübingen: Stauffenburg Verlag Brigitte Narr
AZ ETNOKULTURÉMÁK SZEREPE A MŰFORDÍTÁSBAN TELLINGER DUSÁN
AZ ETNOKULTURÉMÁK SZEREPE A MŰFORDÍTÁSBAN TELLINGER DUSÁN Bevezetés Jelen tanulmány a reáliák kérdéskörét, majd azoknak egy tágabb értelmezését mutatja be. A reália terminusnak kettős értelme van. Egyrészt
A MÉRTÉKEGYSÉGEK SZEREPE A MŰFORDÍTÁSBAN
Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, II. évfolyam, 1. szám, (2007) pp. 29-33. A MÉRTÉKEGYSÉGEK SZEREPE A MŰFORDÍTÁSBAN TELLINGER DUŠAN 04001 Košice, Gerlachovská 8. tellinger.dusan@zoznam.sk Kivonat:
A reáliák fordítása Honti Enikő
A reáliák fordítása Honti Enikő Az alábbiakban a reáliák fordításakor felmerülő kérdéseket vizsgálom. Ezzel a problémával minden fordító szembesül és minden fordítónak az a célja, hogy minél adekvátabb
Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban
Interkulturális kommunikáció Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Kultúra: a szó jelentései az Értelmező szótár+ alapján (Tinta, 2007: 938.) O Mindaz az anyagi, szellemi érték, amelyet az emberi
TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015
TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai
1 SZÛCS TIBOR A MAGYAR VERS KETTÕS NYELVI TÜKÖRBEN: NÉMET ÉS OLASZ FORDÍTÁSOKBAN 2 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ 64. SZÛCS TIBOR A MAGYAR VERS KETTÕS NYELVI TÜKÖRBEN: NÉMET ÉS OLASZ FORDÍTÁSOKBAN
Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág. Germanisztika alapszak (BA) német szakirány 2019-től fölvett hallgatóknak
Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág Germanisztika alapszak (BA) német szakirány 2019-től fölvett hallgatóknak 1 Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium
REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS
REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Indított szakirányok: Képzési terület, képzési ág: bölcsészettudomány Képzési ciklus: szakirányú
Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág. Germanisztika alapszak (BA) német szakirány 2017-től fölvett hallgatóknak
Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág Germanisztika alapszak (BA) német szakirány 2017-től fölvett hallgatóknak 1 Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium
Bevezetés a kommunikációelméletbe 4.
Bevezetés a kommunikációelméletbe 4. A jelek természetes jelek mesterséges jelek szimptómák szignálok szimbólumok 1 Pierce: jelfelosztás ikon Index szimbólum Pierce: jelfelosztás IKON hasonlóságon alapul:
Analógiák és eltérések szövevénye
Thomka Beáta Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) 117(2013) Analógiák és eltérések szövevénye Sőtér István komparatista módszeréről Az európai önismeret és a közös hagyományát őrző művelődéstörténet megbecsülése
HU ISSN 1219-543X PUBLICA TIONES UNIVERSITATIS MISKOLCINENSIS SECTIO PHILOSOPHICA TOMUS XII. - FASCICULUS 1. E TYPOGRAPHEO UNIVERSITATIS
HU ISSN 1219-543X PUBLICA TIONES UNIVERSITATIS MISKOLCINENSIS SECTIO PHILOSOPHICA TOMUS XII. - FASCICULUS 1. E TYPOGRAPHEO UNIVERSITATIS MISKOLC 2007 Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Philosophica
Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág. Germanisztika alapszak (BA) német nemzetiségi szakirány a 2017-tól fölvett hallgatóknak
Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág Germanisztika alapszak (BA) német nemzetiségi szakirány a 2017-tól fölvett hallgatóknak 1 Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy
Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág. Germanisztika alapszak (BA) német nemzetiségi szakirány. a 2015-tól fölvett hallgatóknak
Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág Germanisztika alapszak (BA) német nemzetiségi szakirány a 2015-tól fölvett hallgatóknak 1 Jelek, rövidítések: G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat
REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Indított szakirányok:
REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Indított szakirányok: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat):
REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK
REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK 1 Indított szakirányok: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): A szakért felelős kar: Képzési idő: FRANCIA NYELVI REFERENS
Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016
Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.
HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0156/153. Módosítás. Isabella Adinolfi, Rosa D'Amato, Rolandas Paksas az EFDD képviselőcsoport nevében
21.3.2019 A8-0156/153 153 5 preambulumbekezdés (5) Az európai kulturális sokféleség előmozdításához elengedhetetlenek a jól fejlődő és stabil kulturális és kreatív ágazatok, amelyek széles és sokrétű közönségeknek
AZONOSSÁG ÉS MÁSSÁG. A MŰFORDÍTÁS-ELMÉLET NÉHÁNY TERMINOLÓGIAI KÉRDÉSE
Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, II. évfolyam, I. szám, (2007) pp. 21-28. AZONOSSÁG ÉS MÁSSÁG. A MŰFORDÍTÁS-ELMÉLET NÉHÁNY TERMINOLÓGIAI KÉRDÉSE LŐRINCZ JULIANNA Eszterházy Károly Főiskola,
Célnyelvi civilizáció tantárgy. (német nyelv) 5.-8. évfolyam
I. Bevezetés Célnyelvi civilizáció tantárgy (német nyelv) 5.-8. évfolyam Az önálló tematikával megjelenő, de a célnyelvek keretei között is oktatható célnyelvi civilizáció tantárgy tanításának az a célja,
Mozgóképkultúra és médiaismeret Helyi tanterv. 12. évfolyam 72 óra
Mozgóképkultúra és médiaismeret Helyi tanterv 12. évfolyam 72 óra A tantárgyról általánosságban: A mozgóképkultúra és médiaismeret elsősorban a médiaszövegek szövegértési képességének fejlesztését és az
IDEGEN NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
IDEGEN NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI Az idegen nyelv érettségi vizsga célja Az idegen nyelvi érettségi vizsga célja a kommunikatív nyelvtudás mérése, azaz annak megállapítása, hogy a vizsgázó
Urkom Aleksander AZ IDENTITÁS PERCEPCIÓJA A SZERB MINT IDEGEN NYELV TANULÁSA SORÁN
IDENTITÁS Urkom Aleksander AZ IDENTITÁS PERCEPCIÓJA A SZERB MINT IDEGEN NYELV TANULÁSA SORÁN Ha megkíséreljük definiálni mit is értünk identitás alatt, egy nehéz és összetett kérdéskörrel találjuk szembe
2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG
1 SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ XXXIX. SZATHMÁRI ISTVÁN
FRANCIA-MAGYAR BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI SZAKFORDITÓ. szakirányú továbbképzési szak
FRANCIA-MAGYAR BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI SZAKFORDITÓ szakirányú továbbképzési szak A szak felvételének feltétele: Alapképzésben szerzett fokozat és szakképzettség birtokában bölcsészettudomány képzési területen
BA Germanisztika alapképzés mintatanterve (180 kredit, 6 félév)
BA Germanisztika alapképzés mintatanterve (180 kredit, 6 félév) Neptun kód Tanegység Heti Féléves Beszámolási óraszám óraszám kötelezettség Kredit Megjegyzés Előfeltétel 1. év 1. félév BTSBN001X01 Filozófia
Multikulturális nevelés Inkluzív nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016
Multikulturális nevelés Inkluzív nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Az iskolával szembeni társadalmi igények A tudásközvetítő funkció A szocializációs funkció A társadalmi integrációs (ezen belül a mobilitási)
TANEGYSÉGLISTA (BA) MODERN FILOLÓGIA KÉPZÉSI ÁG
TANEGYSÉGLISTA (BA) MODERN FILOLÓGIA KÉPZÉSI ÁG SZLAVISZTIKA ALAPSZAK OROSZ SZAKIRÁNY a 2016-tól fölvett hallgatóknak 1 Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz
HELYI TANTERV MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANTÁRGYBÓL
HELYI TANTERV MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANTÁRGYBÓL MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET A szabályozásnak megfelelően az iskolánk 9. évfolyamán kötelezően választható tantárgy a mozgóképkultúra és médiaismeret,
Földrajz 7. évfolyam
Földrajz 7. évfolyam Heti 1 óra, Évi 36 óra Célok és feladatok: - A térszemlélet fejlesztése a Föld méretviszonyainak összehasonlítása révén. Időbeli tájékozódás fejlesztése, az oksági gondolkodás erősítése.
Kelet-ázsiai kultúrák diszciplináris minor a 2017-től fölvett hallgatóknak
Kelet-ázsiai kultúrák diszciplináris minor a 2017-től fölvett hallgatóknak A minorokat elsődlegesen az ELTE BTK hallgatóinak hirdetjük meg, az előírt bemeneti követelmények figyelembevételével. A fennmaradó
Debreceni Szakképzési Centrum Baross Gábor Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma. 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 203033
Debreceni Szakképzési Centrum Baross Gábor Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 203033 Pedagógiai program Német nyelv tantárgy helyi tanterve A nevelőtestület
CIVILIZÁCIÓ 5-8. ÉVFOLYAM
CIVILIZÁCIÓ 5-8. ÉVFOLYAM 1 Civilizáció 5-8. évfolyam I. Célja, feladata: Az önálló tematikával megjelenő, de a célnyelvek keretei között oktatható célnyelvi civilizáció tantárgy tanításának az a célja,
Az önszabályozó tanulás megalapozása. Nahalka István ny. egyetemi docens
Az önszabályozó tanulás megalapozása Nahalka István ny. egyetemi docens nahalkai@gmail.com A tanulásról I. Hagyományosan a tanulást ismeretek és képességek elsajátításaként, átvételeként értelmezzük A
Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág
Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág Szlavisztika alapszak Orosz szakirány a 2015-től fölvett hallgatóknak 1 Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz
Jegyzőkönyv. Készült: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Oktatási Bizottságának 2013. 05. 15-én tartott ülésén.
Jegyzőkönyv Készült: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Oktatási Bizottságának 2013. 05. 15-én tartott ülésén. Jelen vannak: Pocsai Blanka, a bizottság elnöke, Dr. Révész Mihály, a bizottság alelnöke,
TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231
TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb
Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében
Figyelő Kiss Zsuzsanna Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében Bódy Zsombor Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Budapest, Osiris, 2003. 641 o. Nehéz a Bevezetés a társadalomtörténetbe
A FOGYATÉKOSSÁG ORVOSI ÉS TÁRSADALMI MODELLJÉNEK
PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNY KAR DOKTORI ISKOLA DOKTORI ÉRTEKEZÉS A FOGYATÉKOSSÁG ORVOSI ÉS TÁRSADALMI MODELLJÉNEK SZINTÉZISE, KÜLÖNÖSEN A MUNKAJOG TERÜLETÉN KONZULENS: DR. GYULAVÁRI
Explicitáció és implicitáció a fordítói kompetencia függvényében. Makkos Anikó Robin Edina ELTE Fordítástudományi Doktori program
Explicitáció és implicitáció a fordítói kompetencia függvényében Makkos Anikó Robin Edina ELTE Fordítástudományi Doktori program A fordítói kompetencia Nyelvoktatás/nyelvvizsgáztatás: minden tanuló (T)
Készítette: Badik Dóra Kovács Jázmin Orosz Blanka
Készítette: Badik Dóra Kovács Jázmin Orosz Blanka A XIX. század elején már létezett egy színházpártoló csoport Veszprémben, főként az iskolai színjátszás köré épülve. A század második felében aztán egyre
TARTALOM. I. RÉSZ. A FORDÍTÁS TÖRTÉNETE 1. A fordítás és a fordítói gondolkodás kezdetei... 13
TARTALOM Bevezetés... 9 I. RÉSZ. A FORDÍTÁS TÖRTÉNETE 1. A fordítás és a fordítói gondolkodás kezdetei... 13 2. A fordítás és a fordításról való gondolkodás kialakulása és fejlődése Oroszországban... 27
HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy
Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy 0-2 - 2-1 óraszámokra Készítette: Csajáginé Nikl Katalin szaktanár Ellenőrizték:
Az ISO 17100:2015 szabványban szereplő szakkifejezések és meghatározásuk
Az ISO 17100:2015 szabványban szereplő szakkifejezések és meghatározásuk Az ISO 17000:2015 tanúsítvány megszerzése alkalmából az OFFI Zrt. munkatársai örömmel teszik közkinccsé a legújabb iparági szabványban
(4 félév, 20+30=50 kredit; nappali)
Érvényes: 201/201 tanévtől Mintatanterv kód: BJPSP1201BASPN, BJPSP2201BASPN, BFSSP1201BASPN, BFSSP2201BASPN, BJPSP3201BASPN, BJPSP201BASPN Mintatanterv keleti nyelvek és kultúrák BA szakos hallgatók számára
2
1 SZÉKELY GÁBOR EGY SAJÁTOS NYELVI JELENSÉG, A FOKOZÁS 2 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ 66. SZÉKELY GÁBOR EGY SAJÁTOS NYELVI JELENSÉG, A FOKOZÁS TINTA KÖNYVKIADÓ BUDAPEST, 2007 4 KÖNYVEM
NYELVI KOMPETENCIA - KOMMUNIKATÍV KOMPETENCIA
SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ 58. NYELVI KOMPETENCIA - KOMMUNIKATÍV KOMPETENCIA Szerkesztette: GECSŐ TAMÁS KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLA, SZÉKESFEHÉRVÁR TINTA KÖNYVKIADÓ, BUDAPEST 2006 TARTALOM
1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás
1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás A korrupció latin eredetű szó, mely megrontást, megvesztegetést, valamilyen kártételt, rossz útra csábítást jelent. Az ún. korrupciós
Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei
Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség
Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág
Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág Szlavisztika alapszak szlovák szakirány a 2016-tól felvett hallgatóknak Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz
Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola
Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Tankönyv: Apáczai Kiadó Rajz és vizuális kultúra Minimum követelmények 1. évfolyam Képzelőerő, belső képalkotás fejlődése. Az életkornak megfelelő, felismerhető ábrázolás
TANEGYSÉGLISTA (BA) MODERN FILOLÓGIA KÉPZÉSI ÁG
TANEGYSÉGLISTA (BA) MODERN FILOLÓGIA KÉPZÉSI ÁG SZLAVISZTIKA ALAPSZAK SZLOVÉN SZAKIRÁNY 2016-tól felvett hallgatóknak 1 Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz
UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat
Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz
A gimnázium és az általános iskola Környezeti Nevelési Programja
2. számú melléklet A gimnázium és az általános iskola Környezeti Nevelési Programja a kemény, de előrelátó demokratikusságra nem annyira az ösztöneink és logikánk taníthatnak meg jobban (hisz az ellenkezőjére
Pedagógiai program. Hatvani Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola 3000 Hatvan Balassi Bálint út 17.
2015 Pedagógiai program Hatvani Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola 3000 Hatvan Balassi Bálint út 17. 1 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 6 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,
A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv
82 Takács Judit A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv Lapunk 2008. szeptemberi számában a Kitekintõ címû rovatban a nemzeti stratégiai dokumentumok rendszerét ismertettük a fontosabb európai stratégiai
Tanterv a két tanítási nyelvű általános iskolai célnyelvi civilizáció tantárgy oktatásához 5-8.
Tanterv a két tanítási nyelvű általános iskolai célnyelvi civilizáció tantárgy oktatásához 5-8. I. Bevezetés Az önálló tematikával megjelenő, de a célnyelvek keretei között is oktatható célnyelvi civilizáció
Minden szinten, szinte minden... Kultúrák találkozása. Herneczki Katalin szeptember 13.
Minden szinten, szinte minden... Kultúrák találkozása Herneczki Katalin 2019. szeptember 13. ENSZ körkérdés Kérem, mondja meg őszinte véleményét arról, hogyan lehetne megoldani az élelmiszer hiányt a világ
Az elmúlt évtizedekben a nemzetközi migráció, a globalizáció, az angol nyelv terjedése, a kommunikációs technológia fejlődése gyökeresen átformálta Európa hagyományos nyelvi térképét. A nyelvi és kulturális
II. kötet A DÉLSZLÁVOK LÉLEKTANI SAJÁTOSSÁGAI
II. kötet A DÉLSZLÁVOK LÉLEKTANI SAJÁTOSSÁGAI TERV ÉS MÓDSZER A lélektani sajátosságok mint az emberföldrajz vizsgálati tárgya. A közvetlen megfigyelés módszere a lélektani jelleg meghatározásában. Közvetett
HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN
SZAK Andrea HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN LOCAL CONFLICTS IN THE PRESS A tanulmány a tartalomelemzés módszertanával vizsgálja az írott sajtóban megjelent 2004-es koszovói konfliktus, s egyben vizsgálja
Többnyelvűség az Európai Unióban A többnyelvűség volt az egyik fő témája a február i EU kulturális miniszteri konferenciának Brüssz
36. Az EU a többnyelvűségről 2008 február 1 Többnyelvűség az Európai Unióban - 2008 A többnyelvűség volt az egyik fő témája a 2008. február 14-15-i EU kulturális miniszteri konferenciának Brüsszelben.
Mester Béla: Szabadságunk születése
balázs péter Mester Béla: Szabadságunk születése A modern politikai közösség antropológiája Kálvin Jánostól John Locke-ig. Budapest, argumentum kiadó Bibó istván szellemi műhely, 2010. Balog iván, dénes
NYÍLT NAP ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI SZAKFORDÍTÓ TOLMÁCS ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI SZAKNYELVI KOMMUNIKÁTOR
NYÍLT NAP 2017. 04. 27. ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI SZAKFORDÍTÓ TOLMÁCS ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI SZAKNYELVI KOMMUNIKÁTOR Dr. Demeter Éva szakvezető, egyetemi docens SZTE ÁOK Orvosi Szaknyelvi Kommunikációs
PAX BRITANNICA. Brit külügyi iratok a második világháború utáni Kelet-Közép-Európáról
PAX BRITANNICA Brit külügyi iratok a második világháború utáni Kelet-Közép-Európáról 1942-1943 OSIRIS KIADÓ BUDAPEST, 1996 TARTALOM ELŐSZÓ 11 BEVEZETÉS 15 I. KELET-EURÓPAI KONFÖDERÁCIÓK 43 BEVEZETÉS 43
SZLAVISZTIKA BA HÁLÓ NAPPALI KÉPZÉS
SZLAVISZTIKA BA HÁLÓ NAPPALI KÉPZÉS Tantárgy neve I. Alapozó ismeretek Bevezetés a filozófiába (Filozófiatörténet) Félév és óraszám 1 2 3 4 5 6 Számonkérés típusa 30 kollokvium 2 Társadalmi ismeretek kollokvium
A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le
NYELVTANULÁSI MOTIVÁCIÓ AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK KÖRÉBEN: KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS ELŐTT ÉS UTÁN (T47111) A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk
MŰVÉSZETEK VIZUÁLIS KULTÚRA 11-12.évfolyam
MŰVÉSZETEK VIZUÁLIS KULTÚRA 11-12.évfolyam Készült az 55/2012. (XII.21.) számú EMMI rendelet kerettanterve alapján. Vizuális kultúrából az alkotótevékenység gyakorlása ebben a szakaszban is fontos szerepet
A nyelv valóságfelidéző szerepe az elvonatkoztatásra képes gondolkodáson
A nyelv és gondolkodás viszonya A nyelv fogalma: a legegyetemesebb jelrendszer. Egy nagyobb közösség, általában egy nemzet tulajdona. A külső és a belső valóságot minden más jelrendszernél pontosabban
Bói Anna. Konfliktus? K. könyvecskék sorozat 1.
Bói Anna Konfliktus? K könyvecskék sorozat 1. Tartalom: Üdvözölöm a kedves Olvasót! Nem lehetne konfliktusok nélkül élni? Lehet konfliktusokkal jól élni? Akkor miért rossz mégis annyira? Megoldás K Összegzés
JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam
JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk
TÁRSADALMI, ÁLLAMPOLGÁRI ÉS GAZDASÁGI ISMERETEK
TÁRSADALMI, ÁLLAMPOLGÁRI ÉS GAZDASÁGI ISMERETEK I. Óraszámok: Évfolyam Heti óraszám Éves óraszám 5. 2 74 6. 2 74 II. Célok és feladatok Az 5 6. évfolyamon történő társadalomismeret-oktatás céljai sokrétűek.
SZOCIÁLIS MENEDZSER. szakirányú továbbképzési szak. Kiknek ajánljuk? Azoknak, akik el szeretnének elhelyezkedni, vagy már dolgoznak:
SZOCIÁLIS MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Kiknek ajánljuk? Azoknak, akik el szeretnének elhelyezkedni, vagy már dolgoznak: nonprofit szervezetek vezetői szintjein, állami szférában a szociális
TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme
Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág
Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág Szlavisztika alapszak szerb szakirány a 2016-tól felvett hallgatóknak 1 Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz
A szaktanácsadó lehetőségei a tantárgyi és iskolafüggetlen szövegértés fejlesztésében. Oktatási Hivatal Kaposvári Pedagógiai Oktatási Központ
A szaktanácsadó lehetőségei a tantárgyi és iskolafüggetlen szövegértés fejlesztésében Dr. Kis Szilvia Zsuzsanna főosztályvezető Kisasszondi Katalin pedagógiai referens Oktatási Hivatal Kaposvári Pedagógiai
Keleti Nyelvek és Kultúrák Intézete 2016/2017-es tanév őszi félév
Keleti nyelvek és kultúrák alapszak japán szakirány I-III. évfolyam, japán minor, Japanológia mesterképzési szak I-II. évfolyam 1 BJP 4210 Japán irodalomtörténet I. előadás 2x45 2 BJP 9210 Japán irodalomtörténet
TANEGYSÉGLISTA (BA) MODERN FILOLÓGIA KÉPZÉSI ÁG
TANEGYSÉGLISTA (BA) MODERN FILOLÓGIA KÉPZÉSI ÁG SZLAVISZTIKA ALAPSZAK CSEH SZAKIRÁNY a 2016-tól felvett hallgatóknak 1 Jelek, rövidítések: G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga k
Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.
Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,
Európai integráció - európai kérdések
28 KÜMZSÉG Csák László: Európai integráció - európai kérdések 1998. Szeged "Ön Európát rabolja éppen. - búgja az asszony. Ugyan már, kedvesem, mit nem mond! - kacsint az úr. Hát hol van itt Európa? Nézzen
SZLAVISZTIKA BA HÁLÓ NAPPALI KÉPZÉS
SZLAVISZTIKA BA HÁLÓ NAPPALI KÉPZÉS Tantárgy neve I. Alapozó ismeretek Bevezetés a filozófiába (Filozófiatörténet) Félév és óraszám 1 2 3 4 5 6 Számonkérés típusa 30 kollokvium 2 Társadalmi ismeretek 15
ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM
ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁJÁT ELLÁTÓ SPECIÁLIS SZAKISKOLA KÖTELEZŐ 9/E ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMÁNAK HELYI TANTERVE Célok és
Az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és
Vizuális kultúra 1. évfolyam, első félév : A közvetlen környezet megfigyelése és 1.évfolyam, év vége : A közvetlen környezet megfigyelése és Alkotótevékenység és látványok, műalkotások szemlélése során
ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó
ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak
9. évfolyam 2011/3-4. szám Volume 9. issue 3-4/December 2011
T ANUL MÁNY OK HOMOKI ANDREA A pedagógus-továbbképzési rendszer jellemzői a kereslet és a kínálat függvényében egy dél-alföldi kisváros integrált alapfokú közoktatási intézményeiben dolgozó pedagógusok
Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág
Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág Szlavisztika alapszak szerb szakirány a 2015-től fölvett hallgatóknak 1 Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz
AZ ANYANYELVI JOGOK SZABÁLYOZÁSA ROMÁNIÁBAN
Varga Attila * AZ ANYANYELVI JOGOK SZABÁLYOZÁSA ROMÁNIÁBAN I. Nyelvpolitika nyelvi jogok. Fogalmi keret A nyelv és politika a Kárpát-medencében élő népek kapcsolatát évszázadokra visszamenően, hányattatott
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a 8 évfolyamos gimnáziumok számára készült. Két nagy szakaszra bomlik: az első az 5 8. évfolyam, a második a 9 12. évfolyam tematikai egységeit tartalmazza
Szubszidiaritás az EU és tagállamai regionális politikájában
KENGYEL ÁKOS 1 Szubszidiaritás az EU és tagállamai regionális politikájában A tanulmány az Európai Unió kohéziós (regionális fejlesztési) politikája vonatkozásában vizsgálja meg a szubszidiaritás elvének
A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Orosz nyelv. Általános útmutató
A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Orosz nyelv Általános útmutató A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontoknál adható maximális pontszámot mutatja. A Beszédtempó,
A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben
Iskolakultúra 1999/6 7 Hoffmann X Rózsa A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben A mögöttünk álló év legtöbbször hallott-olvasott, oktatásüggyel kapcsolatos kifejezése minden bizonnyal a minőségbiztosítás
SZLAVISZTIKA BA LEVELEZİ KÉPZÉS
SZLAVISZTIKA BA LEVELEZİ KÉPZÉS Tantárgy neve I. Alapozó ismeretek Bevezetés a filozófiába (Filozófiatörténet) Félév és óraszám 1 2 3 4 5 6 Számonkérés típusa 14 kollokvium 2 Társadalmi ismeretek 7 kollokvium
2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im
A TÁMOP 4.1.2-08/1/B pályázat 13. "Módszertani sztenderdek kidolgozása a pedagógusjelöltek pályaalkalmasságára és a képzés eredményességére irányuló kutatásokhoz" című alprojekt 2.3 A SZTENDERDEK 0-5.
Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése
Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,
Készítette: Dr. Knorrné Csányi Zsuzsanna könyvtárvezető. Budapest, 2010. december 15.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtárának Gyűjtőköri Szabályzata Készítette: Dr. Knorrné Csányi Zsuzsanna könyvtárvezető Budapest, 2010. december 15. A Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtárának
FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA
FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA A FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZIESÍTÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI MILYEN LESZ AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁS 2020 UTÁN? KITEKINTÉSSEL A KÖZÉP-EURÓPAI TÉRSÉGRE Budapest, 2019. június 5. A Tempus
Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés
A CENTROPE K+F EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés Első eredmények Az ÖAR-Regionalberatung GmbH és a CONVELOP cooperative knowledge design gmbh együttműködésében Graz, 2010. február
Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.
Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.1 (A) változatához Magyar nyelv és irodalom az általános iskolák 5 8. évfolyama
SZLAVISZTIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK
SZLAVISZTIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: szlavisztika (Slavonic Studies) 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága
A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága Kiss Jenő* 1. A konferencia programja már önmagában is világosan jelzi, mennyire változatos, sokféle az a közeg, amelyben a Kárpát-medencei magyarság