FAVI ENGEDÉLYKÖTELES TEVÉKENYSÉGEK ALRENDSZER ALAP-BEJELENTŐLAPOK KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ. Útmutató

Átírás

1 Útmutató a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetésével, terhelésével kapcsolatos adatszolgáltatáshoz szükséges alap-, és részletes-adatlapok kitöltéséhez

2 Tartalomjegyzék 1. Általános tudnivalók Az adatszolgáltatás célja A bejelentők köre Engedélyköteles tevékenységek típusai Fogalmak Adatszolgáltatásra vonatkozó általános szabályok Az adatszolgáltatás lépései Az adatlapcsomag általános ismertetése Változások bejelentése Hibásan bejelentett adatok kijavítása Változáskódok használata az adatszolgáltatásban Az adatok érvényessége, valódisága és ellenőrzése Az adatszolgáltatás teljesítésének határideje Az adatszolgáltatás során közölt adatok kezelése, felhasználása Állattartó telepek adatszolgáltatásával kapcsolatos tudnivalók FAVI adatszolgáltatás köteles állattartó telepek Az állattartó telepek adatszolgáltatásánál felmerülő egyéb kérdések Útmutató a BORÍTÓLAP kitöltéséhez Útmutató a TH lap (Telephely lap) kitöltéséhez Útmutató az EH lap (Engedélyköteles tevékenység hely lap) kitöltéséhez Útmutató az EH ANYAG lap kitöltéséhez Útmutató az R lap (Részletes lap) kitöltéséhez Útmutató a TEÁOR lap (Tevékenység lap) kitöltéséhez Útmutató az ENG lap (Engedély lap) kitöltéséhez

3 Általános tudnivalók 1. Általános tudnivalók A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kr.) célja a felszín alatti vizek: jó állapotának biztosításával és annak fenntartásával, szennyezésének fokozatos csökkentésével és megelőzésével, hasznosítható készleteinek hosszú távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználattal, a földtani közeg kármentesítésével összefüggő feladatok, jogok és kötelezettségek megállapítása. A Kr. 34. (3) bekezdése alapján a miniszter a felszín alatti víz és földtani közeg veszélyeztetésével, terhelésével, szennyezésével, károsításával és kármentesítésével, továbbá mindezek hatásával összefüggő információk és adatok gyűjtésére, kezelésére és nyilvántartására az irányítása alatt álló központi és területi szervek útján állami feladatként, az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer részeként, és a hatósági nyilvántartási rendszerrel összehangoltan működteti a Felszín alatti vizek és a földtani közegek környezetvédelmi nyilvántartási rendszerét (FAVI). A Kr. 16. (1) bekezdése alapján a felszín alatti víz veszélyeztetésével, terhelésével járó tevékenységek jellemzőit az Alap-bejelentőlap a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetéséről, terheléséről megnevezésű bejelentőlapon, illetve Részletes bejelentőlap a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetéséről, terheléséről megnevezésű adatlapon kell benyújtani az engedélyköteles tevékenység helye szerint illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez (továbbiakban: felügyelőség). Az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges adatlapokat a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról szóló 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet 1. számú melléklete (EA alap-adatlap) tartalmazza. Az adatszolgáltatás nyilvántartására a Kr szerinti FAVI rendszer engedélyköteles tevékenységek alrendszere (továbbiakban: ) szolgál. 1.1 Az adatszolgáltatás célja A Kr. végrehajtásához szükség van a felszín alatti vizeket veszélyeztető és szennyező források és tevékenységek számbavételére és a felszín alatti vizekre gyakorolt hatásaik figyelemmel kísérésére. Ezt a célt szolgálja a Kr. szerinti adatszolgáltatás, amely egyben Magyarország Európai Uniós (EU) adatszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítéséhez is biztosítja a szükséges adatokat. 3

4 Általános tudnivalók 1.2 A bejelentők köre A Kr a értelmében alap-adatlapot kell benyújtania annak, aki engedélyköteles tevékenységet szándékozik megkezdeni és engedély, vagy szakhatósági állásfoglalás iránt kérelmet nyújt be, a felügyelőség határozata alapján engedélyköteles tevékenység miatt alap-adatlap benyújtására kötelezett, a rendelet hatálybalépésekor már engedélyköteles tevékenységet folytat, továbbá akit a 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet arra kötelez. Részletes adatlapot kell benyújtania annak, aki engedélyköteles háztartási igényt meghaladó tevékenységet szándékozik megkezdeni a Kr. hatálybalépését követően és engedély, vagy szakhatósági állásfoglalás iránt kérelmet nyújt be, akit a felügyelőség határozattal részletes bejelentőlap benyújtására kötelez, továbbá aki a Kr. 13. (1) bekezdése szerinti engedélyköteles tevékenységet folytat és tevékenysége során szennyező anyagot helyez el évi 100 tonna felett, amelynél a felszín alatti vízre vonatkozó (B) szennyezettségi határérték (6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 2. melléklet, és 3. melléklet B rész) 1 mg/l, vagy azon felüli; évi 1 tonna felett, amelynél a felszín alatti vízre vonatkozó (B) szennyezettségi határérték 1 mg/l alatti. 1.3 Engedélyköteles tevékenységek típusai A adatszolgáltatás keretében jelentendő engedélyköteles tevékenységek típusai: közvetlen bevezetés felszín alatti vízbe, földtani közegbe (kutak, objektum jellegű létesítmények igénybevételével) a Kr. 9., 10. és 11. -ban foglalt kivételek esetében, a Kr. szerinti feltételek teljesülésekor; elhelyezés: olyan tevékenység, amelynek célja az anyagok lerakása, tárolása a földtani közeg felszínén, vagy a földtani közegben műszaki védelemmel, vagy annak hiányával. 1.4 Fogalmak Az adatszolgáltatással kapcsolatban használt fogalmak a 13. függelékben találhatók. (A függelékek több adatszolgáltatási rendszerhez közösen kerültek kidolgozásra, ezért a számozás nem egyezik meg az előfordulási sorrenddel.) 4

5 Adatszolgáltatásra vonatkozó általános szabályok 2. Adatszolgáltatásra vonatkozó általános szabályok 2.1 Az adatszolgáltatás lépései Az adatszolgáltatás az Alap-bejelentőlap a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetéséről, terheléséről megnevezésű adatlapokon történik. Az adatszolgáltatást a következő lépések szerint kell végrehajtani: Az adatszolgáltatás első lépése (új engedélyköteles tevékenység esetében) a környezetvédelmi alapnyilvántartáshoz szükséges adatok egyszeri bejelentése a Környezetvédelmi Alapnyilvántartó Rendszerbe (KAR). A KAR rendszerbe történő bejelentkezés a külön jogszabályban meghatározott 1 KAR adatlapok megfelelő rovatainak kitöltésével és a kitöltött nyomtatványok illetékes felügyelőség részére történő megküldésével teljesíthető. A KAR adatlapok a KvVM honlapjáról, a címen letölthetők. A KAR rendszerbe történő bejelentkezés után a felügyelőség az adatszolgáltató számára megküldi a KÜJ és a KTJ (amely a jelen adatlapon telephely esetében TH KTJ, engedélyköteles tevékenység esetében EH KTJ) azonosítókat, melyeket az adatszolgáltatónak a FAVI adatszolgáltatás, valamint a felügyelőségnél kezdeményezett hatósági ügyintézések során a továbbiakban használnia kell. Kérjük, hogy a KAR adatszolgáltatás KTJ adatlap környezetvédelmi objektum adatai 3. Megnevezés rovatának kitöltésénél vegyék figyelembe a jelen adatszolgáltatásban, az EH lapon, az 1.1 Engedélyköteles tevékenység helyének megnevezése pont kitöltésére megadott szempontokat! A adatszolgáltatás esetében az EH KTJ nem egyezhet meg a TH KTJ-vel, ezért fordítsanak külön figyelmet arra, hogy TH KTJ igénylése esetén, a KAR adatszolgáltatás KTJ lapján, a környezetvédelmi objektum adatai 4. A bejelentett objektum telephely? kérdésnél X-szel jelöljék, hogy az objektum telephely. EH KTJ igénylés esetén a fentieknek megfelelően nem kell X-et tenni. Amennyiben a telephely már más környezetvédelmi adatszolgáltatás következtében rendelkezik KTJ-vel, ugyanazt kell használni TH KTJ-ként a adatszolgáltatásnál. Az adatszolgáltatás második lépése a alap-adatlap, illetve részletes-adatlap kitöltése a Kr. és a jelen kitöltési útmutató alapján. 1 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet a környezeti alapnyilvántartásról 5

6 Adatszolgáltatásra vonatkozó általános szabályok 2.2 Az adatlapcsomag általános ismertetése Az adatszolgáltatás magában foglalja: a Borítólap a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetéséről, terheléséről lapot. A borítólap az adatszolgáltató azonosítását biztosítja. Az Alap-adatlap a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetéséről, terheléséről adatlap sorozatot, mely a o TH telephelyet azonosító és annak adatait tartalmazó, o EH, az engedélyköteles tevékenységről és a tevékenység helyére vonatkozó adatokat tartalmazó, o EH ANYAG, az engedélyköteles tevékenység helyén bevezetett/ elhelyezett anyagok adatait tartalmazó, o TEÁOR, az engedélyköteles helyhez kapcsolódó tevékenység TEÁOR számát tartalmazó, o ENG, az engedélyköteles tevékenységhez kapcsolódó engedélyek adatait tartalmazó lapokból áll. Az R a Részletes adatlap a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetéséről, terheléséről szóló az engedélyköteles tevékenység helyén bevezetett/ elhelyezett anyagok adatait részletesen tartalmazó adatlapot. A részletes jelentést az különbözteti meg a alapbejelentéstől, hogy az előbbi R lapot is tartalmaz. A részletes jelentés kitöltése és feldolgozása az alapbejelentéssel azonos módon történik, ezért a továbbiakban az alapbejelentés fogalmába (ha a szöveg ezt külön nem említi) bele kell érteni a részletes jelentést is. Egy adatlapcsomagban egy ügyfélnek csak egy telephelyére vonatkozó adatok jelenthetők be. Egy adatlapcsomagban egyszerre több engedélyköteles tevékenységi hely adatlapja is elhelyezhető, de ezeknek az EH helyeknek mindig ugyanahhoz a telephelyhez kell tartozniuk. Ha egy időben több telephely adatlapjának beküldése válik szükségessé, akkor telephelyenként külön-külön adatlapcsomagot kell készíteni! Abban a kérdésben, hogy az adott adatlapcsomag az ügyfél melyik telephelyére vonatkozik, az adatlapcsomagban elhelyezett TH lap a mérvadó. A adatszolgáltatásban a borító mellett, ezért egy TH lap kitöltése mindig kötelező, és egy adatlapcsomag mindig csak egy TH lapot tartalmazhat! 6

7 Adatszolgáltatásra vonatkozó általános szabályok Az adatlapok közti logikai kapcsolatot a következő ábra szemlélteti: A fenti ábrán abban az esetben, ha egy adatlaphoz a hozzá kapcsolódó lapból több is tartozhat, azt a vonal végén látható jel jelzi. Pl. egy TH laphoz, több EH lapot is ki lehet tölteni. 7

8 Adatszolgáltatásra vonatkozó általános szabályok Az ábrán az adatlapokat jelképező téglalapokban egyes mezőnevek felsorolásra kerültek. Ezek az ún. elsődleges azonosítók, amelyek az adatok azonosításában kiemelkedő szereppel bírnak. Fontos szabály, hogy az elsődleges azonosító mezőket minden esetben ki kell tölteni, és később nem lehet megváltoztatni. Az adatlapok feldolgozásakor az elsődleges azonosító mezők hiánya megakadályozza az adatok számítógépes rögzítését, ezért ilyenkor a hatóság az adatszolgáltatás javítását fogja kezdeményezni. Egy adatlapcsomagban minden alkalommal ki kell tölteni, és be kell nyújtani az adatszolgáltatás azonosítását célzó borítólapot, és a telephely azonosítása érdekében el kell helyezni egy TH lapot is. Fontos, hogy az adatlapokat gondosan, a rendelkezésre álló információkat közölve töltsék ki. Az egyes adatlapoknál, ha valamely adat esetében a rendelkezésre álló hely kevésnek bizonyul, szükség szerinti számban ugyanazon laptípus másolata használható. Az adatszolgáltatásban az adatlapokat a következő sorrendben kell elhelyezni: Borítólap TH EH EH ANYAG R TEÁOR ENG A sorba rakott adatlapokat 1-től kezdődően folyamatos oldalszámozással kell ellátni és ezt a fejléc minden rovatában fel kell tüntetni. 2.3 Változások bejelentése A bejelentés benyújtása után bekövetkező, az alap-adatlap tartalmát érintő változásokat a Kr (4) bekezdés alapján a változást követő 15 napon belül, az adatszolgáltatónak alap-adatlapon be kell jelentenie. A változások bejelentése vonatkoztatási dátumhoz kötött, azaz a borítón fel kell tüntetni, hogy a beküldött adatok mely dátumtól kezdve érvényesek. A megadott dátum előtti időszakban a korábban bejelentett adatok, a dátum után pedig az újonnan bejelentett adatok lesznek figyelembe véve. Az anyagforgalomban bekövetkezett 25%-nál nagyobb változásokat, közvetlen bevezetéseknél pedig minden változást a Kr. 16. alapján szintén jelenteni kell. Az ezekre az adatokra 8

9 Adatszolgáltatásra vonatkozó általános szabályok vonatkozó változásjelentést alap-adatlapon kell beküldeni az illetékes felügyelőségre a tárgyévet követő év január 31-ig, a tárgyév utolsó napján érvényes adatokkal. Amennyiben az adatszolgáltatónak az adott helyről éves jelentési kötelezettsége van, úgy az anyagforgalomban bekövetkezett változást az alap-adatlapon nem kell jelentenie. A változásjelentésekkel kapcsolatos általános szabály, hogy időben egymást követő adatokat szabad csak beküldeni. Tehát nem fogadható el olyan eset, amikor egy korábbi időpontra vonatkozó változásjelenést később küldenek be azután, hogy egy időben később bekövetkezett állapotot már bejelentettek. A fenti szabályt adattípusonként kell betartani. Ha pl. egy telephelyre beküldtek egy ével érvényes változásjelentést, amelyben a TH lapon, a telephely adatok változásait jelentették, akkor ezt követően, egy i vonatkoztatási dátummal, még beküldhető egy olyan változásjelentés, amelyben csak egy engedélyköteles hely adatai módosulnak. Feltéve, hogy ahhoz az engedélyköteles helyhez tarozó adatok ezt megelőző módosítása előtt történt. 2.4 Hibásan bejelentett adatok kijavítása Abban az esetben, ha valamely adatot hibásan küldtek be, és azt az adatszolgáltató észlelte, vagy a felügyelőség egy beküldött adatszolgáltatás kijavítására szólított fel, akkor javítójelentést kell összeállítani és beküldeni. A változásjelentés és a javítás között lényeges különbség, hogy a javítás az adatbázisban már létező, adott vonatkoztatási dátumhoz tartozó adatok átírását célozza meg (a régi adatok felülíródnak), míg változásjelentés esetén, a bejelentett adatokat a megadott vonatkoztatási dátumtól kell érvényesnek tekinteni. Ez utóbbi esetben tehát egy új vonatkoztatási dátum kerül az adatbázisba, és a régi adatok nem íródnak felül. A megadott vonatkoztatási dátumig a régi, azt követően pedig az új adatok lesznek érvényesek. Abban az esetben, ha az első alapbejelentés után több változásjelentést is tettek, majd ezt követően egy javítójelentés beküldésére is szükség van, akkor a javító jelentés (J) mindig csak a legutolsó állapotra vonatkozhat. Korábbi vonatkoztatási dátumra, visszamenőleges javítás nem fogadható el. A javító jelentés borítóján a vonatkoztatási dátum mezőt mindig üresen kell hagyni. Ha kitöltésre kerül, akkor az adatlapok feldolgozásakor figyelmen kívül fog maradni. 9

10 Adatszolgáltatásra vonatkozó általános szabályok A változásjelentő és a javító adatszolgáltatások esetén általános szabály, hogy csak azokat az adatlapokat kell az adatszolgáltatásba elhelyezni, amelyeken módosulás van. Ilyenkor az adatlapokon csak a módosuló mezőket kell kitölteni. Azokat a mezőket, amelyekben nincs változás, üresen kell hagyni. Táblázatos adatlap esetén (pl. TEÁOR lap) mindezt a táblázat egész sorára kell értelmezni. Csak azokat a sorokat kell kitölteni, amelyekben változás van. Ebben az esetben a sor teljes kitöltése kötelező! Az adatlapok értelmezését a borítón feltüntetett adatszolgáltatás típus határozza meg. Ha a borítón javítójelentést tüntettek fel, akkor az adatlapcsomagban minden adatlapot javításként kell felfogni, és nem lehet az adatlapcsomagban változásjelentés. Ugyanez érvényes fordítva is. 2.5 Változáskódok használata az adatszolgáltatásban Az adatlapokon az elsődleges azonosító adatok kivételével bármely adat módosítása lehetséges, illetve bizonyos adatok utólagos törlésére is lehetőség van pl. azért mert hibásan adták meg, és a helyes adat nem ismert. Az adatszolgáltatás adatlapjain az adatok előtt egy ún. Adatváltozás kód mező található, amelyet változásjelentés vagy javító jelentés esetén lehet használni. Az alapbejelentés vagy részletes jelentés első beküldésekor amikor új, még be nem jelentett adatok megadásáról van szó a változás kód oszlopot üresen kell hagyni! Változásjelentés vagy javító jelentés kitöltése esetén szükség lehet a változás kód használatára. Az adatok előtt elhelyezett Adatváltozás kód az adott adat (illetve táblázat esetén, a táblázat sor) törlésének jelzésére szolgál. Ha változás vagy javító jelentésben egy korábban bejelentett adatot törölni kell, akkor a változás kód mezőbe írjon egy T betűt, és az adatmezőt hagyja üresen. A változáskód kizárólag csak az adat törlésére szolgál. Ha az adat módosult, akkor a mezőben adja meg az új értéket, és a változáskód mezőt ne töltse ki! Törlés nem minden adat esetében lehetséges. Egy korábban bejelentett adat csak akkor törölhető, ha annak megadása nem kötelező. A kötelező adatok törlése nem megengedett, ettől függetlenül a kötelező adat módosítása ha nem elsődleges azonosítóról van szó elvégezhető. Változás vagy javító jelentő adatlapon, ilyenkor adja meg az új értéket, amely az adatszolgáltatás feldolgozásakor fel fogja váltani a korábban bejelentett adatot. 10

11 Adatszolgáltatásra vonatkozó általános szabályok 2.6 Az adatok érvényessége, valódisága és ellenőrzése Első alapbejelentés és változásjelentés esetén a vonatkoztatási dátum szerint érvényes adatokat kell közölni. Olyan adatokat kell megadni, amelyek a valós helyzetnek megfelelőek, illetve a tevékenységgel kapcsolatos dokumentumokban, okmányokban szereplő adatokkal megegyeznek. Az adatlapokon, illetve az útmutatóban megjelölt dokumentumokban közölt adatok valódiságáért az adatszolgáltató felelős. A valóságnak nem megfelelő adatok közlése, vagy a hatósági kötelezésben előírt adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén az adatszolgáltató a Kr. 37. (1) bekezdés szerint bírságot köteles fizetni. A felügyelőség az adatszolgáltatást ellenőrzi, melynek során az adatszolgáltatásban foglaltakat igazoló, alátámasztó dokumentumokat (pl. engedélyek, mérési jegyzőkönyvek stb.) az ellenőrzést végző kérésére be kell mutatni. A hatóság felszólítására az esetleges hiányokat pótolni kell. Az adatszolgáltatást az engedélyköteles hely szerint illetékes felügyelőséghez kell benyújtani. A hovatartozást illetően felvilágosítást lehet kérni a felügyelőségektől, vagy a települési önkormányzatok polgármesteri hivatalaiban. 2.7 Az adatszolgáltatás teljesítésének határideje Az alap-adatlapot és a részletes-adatlapot az engedély, vagy szakhatósági állásfoglalás iránt kérelmet benyújtó adatszolgáltatónak a kérelem benyújtásával egyidejűleg; a felügyelőség határozatával kötelezett adatszolgáltatónak a határozatban megjelölt időpontig; a már meglévő, de még be nem jelentett engedélyköteles tevékenységet folytató adatszolgáltatónak a Kr. 16. alapján; a külön jogszabályban előírt adatlap benyújtási kötelezettség esetén az ott meghatározott határidőre kell benyújtania. Amennyiben a bejelentett engedélyköteles hellyel, vagy valamely eljárással kapcsolatban (pl. környezetvédelmi felülvizsgálat) új információ kerül megállapításra, akkor az adatszolgáltatást annak megfelelően módosítani szükséges. 11

12 Adatszolgáltatásra vonatkozó általános szabályok 2.8 Az adatszolgáltatás során közölt adatok kezelése, felhasználása Az adatlapokat egy példányban kell benyújtani, a benyújtottal azonosan kitöltött második sorozat adatlapot a hozzá kapcsolódó dokumentumokkal együtt az iratkezelés szabályai szerint meg kell őrizni. Az adatszolgáltató személyének változása esetén az átadásig keletkezett minden adatlap másolatát az új adatszolgáltatónak át kell adni. A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 51. (1) bekezdése alapján a környezet állapotára, igénybevételére és használatára vonatkozó adatok a közérdekű adatokra vonatkozó jogszabályok szerint kezelendők. Az adatgyűjtés jogszabály alapján elrendelt hatósági célú adatgyűjtésnek minősül. Ha az adatszolgáltatásban közölt adatok, vagy azok egy része szolgálati titkot, vagy államtitkot képvisel, a bejelentőlapot, vagy annak érintett részét megfelelően minősíteni kell. A bejelentőlapon közölt adatokat a felügyelőség a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. törvény, továbbá az államtitokról és a szolgálati titokról szóló évi LXV. törvény és ennek végrehajtását szolgáló rendelet előírásainak megfelelően kezeli. Az, hogy az eljárás vagy anyag szabadalmi oltalom alá esik, nem lehet akadálya az adatlapok kitöltésének, de az adatszolgáltató jelezheti a szabadalmi oltalom tényét. 12

13 Állattartó telepek adatszolgáltatása 3. Állattartó telepek adatszolgáltatásával kapcsolatos tudnivalók 3.1 FAVI adatszolgáltatás köteles állattartó telepek A mezőgazdasági tevékenységet folytatók esetében is minden olyan tevékenység engedélyköteles tevékenységnek minősül, ami a Kr a alapján annak tekinthető, tehát a szennyező anyag, vagy szennyező anyagot tartalmazó anyag elhelyezése, továbbá felszín alatti vízbe történő közvetlen és/vagy közvetett bevezetése, a Kr. 9., 10. és 11. -ban foglaltakra figyelemmel (pl.: trágya gyűjtése, tárolása erre szolgáló tárolóhelyen, szabad téren, vagy mélyalmos rendszer esetében az istállóban). Engedélyköteles tevékenységnek minősül az állattartással kapcsolatos vegyszer, vagy egyéb szennyező anyag (fertőtlenítő szerek, veszélyes hulladékok, üzemanyag) tárolása is, továbbá növénytermesztés esetében a műtrágya és a növényvédőszer tárolása. A Kr. alapján nem tartozik a rendelet hatálya alá az egy háztartás igényeit meg nem haladó tevékenység. Az egy háztartás igényeit meg nem haladó állatlétszám a vegyes állattartás esetében 5 számosállat/ingatlanban, baromfi esetében 3 számosállat/ingatlanban került meghatározásra. A számosállat az állattenyésztés fogalomkörében az 500 kg élőtömegű állategyedet, vagy csoportot jelenti. A következő táblázat a szóban forgó állatállomány számosállatban való kifejezéséhez nyújt segítséget. Megmutatja, hogy az egyes állatfajok esetében hány példány tesz ki egy számosállatnyit. Állatfaj 1 számosállat (500 kg) (db) ló 1 5 szarvasmarha 1 5 növendék marha, vagy csikó (idősebb 1 évesnél)/szarvas növendék marha, vagy csikó ( fiatalabb 1 évesnél)/őz sertés/vaddisznó 5 25 strucc 6 18 süldő juh , ill. 3 számos állat (db) 13

14 Állattartó telepek adatszolgáltatása Állatfaj 1 számosállat (500 kg) (db) bárány tojótyúk/kacsa/liba/fácán broiler csirke , ill. 3 számos állat (db) A Kr. szerint a mezőgazdasági, illetve az erdőgazdálkodási tevékenység során a természetes terhelésből, továbbá egyes anyagok felhasználásából származó terhelés engedélyezése külön jogszabály szerint történik. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (I. 7.) Korm. rendelet alapján kerül engedélyezésre a felhasználás előtt a termőföldön ideiglenesen elhelyezett hígtrágya. Mindezek alapján az állattartó telepekről származó híg-, illetve istállótrágya, továbbá a szennyvíz iszap mezőgazdasági felhasználása (azaz a termőföldre történő kijuttatása) szintén nem esik a Kr. hatálya alá, így az ilyen engedély alapján folytatott tevékenység nem minősül FAVI adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, engedélyköteles tevékenységnek. 3.2 Az állattartó telepek adatszolgáltatásánál felmerülő egyéb kérdések Az érintett adatlapoknál megtalálhatók azok a megjegyzések, amelyek a következő kérdésekkel kapcsolatban támogatják az adatlapok kitöltését állattartó telepek esetében: a nem kötelezően kitöltendő, illetve a választható mezők megadása az engedélyköteles tevékenység megnevezésében használt, ajánlott kifejezések az állattartó tevékenység végzésénél a hely és a keletkezési hely meghatározása és egymáshoz való kapcsolódásuk az anyagmennyiség meghatározása o trágyatárolásnál o dögkutaknál, (ideiglenes) dögtárolóknál a környezetvédelmi megelőző intézkedések, műszaki védelem szóhasználata. Amennyiben a alap-adatlap és részletes-adatlap kitöltésével kapcsolatban bármilyen nehézség lép föl, segítségért az illetékes felügyelőséghez fordulhatnak. Elérhetőségük a KvVM internetes oldalán ( megtalálható. 14

15 Borítólap 4. Útmutató a BORÍTÓLAP kitöltéséhez A borítólapot minden adatszolgáltatáshoz ki kell tölteni, e nélkül nem lehet az adatlapokat beküldeni. Egy adatszolgáltató (jogilag önálló személy) egy borító alatt egyszerre csak egy telephely adatszolgáltatását küldheti be. Ezáltal annyi adatlapcsomagot kell készíteni vagyis annyi borítólapot kell kitölteni ahány telephelye van az adatszolgáltatónak. Egy adatlap csomagban egyszerre több engedélyköteles tevékenységi hely adatlapja is elhelyezhető, fontos kritérium azonban, hogy az engedélyköteles tevékenységi helyeknek ugyanazon telephelyhez kell tartozniuk. Adatlap fejléce Vonatkozási dátum (feltételtől függően kötelező) A vonatkoztatási dátum az adatlapokon feltüntetett adatok érvényességének kezdetét határozza meg. A dátum a következő adatlapoknál kerül figyelembe vételre: TH lap EH lap TEÁOR lap ENG lap Az ANYAG és az R lapok tárgyév mezőt tartalmaznak, ezért ezekben az esetekben az itt megadott tárgyév adja meg, hogy mikorra vonatkoznak az adatok. (Ilyenkor, borítón lévő a vonatkoztatási dátum figyelmen kívül marad.) A vonatkozási dátum mezőt az adatszolgáltatás típusától függően az alábbi szabályok szerint kell kitölteni: Adatszolgáltatás típusa A első alapbejelentés V változásjelentés J javító jelentés Vonatkozási dátum kitöltése Kitöltése mindig kötelező! Azt a dátumot kell megadni, amelytől kezdve az első alapbejelentésben bejelentett állapot érvényes. Ha az adatszolgáltatás TH, EH, TEÁOR vagy ENG lapot tartalmaz, akkor a kitöltése kötelező! Azt a dátumot kell megadni, amelytől kezdve a bejelenteni kívánt változás fennáll. Mindig üresen kell hagyni! A javítás a legutolsó bejelentett állapotra vonatkozik. 15

16 Borítólap Adatszolgáltatás típusa T alapbejelentés törlése EM engedélyköteles tevékenység megszűnése a telephelyen AM adatszolgáltatási kötelezettség megszűnése a telephelyen Vonatkozási dátum kitöltése Üresen kell hagyni! Kitöltése kötelező! Az engedélyköteles tevékenység megszűnésének dátumát kell megadni. Kitöltése kötelező! Az adatszolgáltatási kötelezettség megszűnésének dátumát kell megadni. A vonatkozási dátum pontatlan kitöltése az adatszolgáltatás megismételtetését vonhatja maga után. Adatszolgáltatás típusa (kitöltése kötelező) A adatszolgáltatás beküldésének okára utal, amely lehet első alapbejelentés, változásjelentés, javítójelentés, törlés és megszűnés. A mezőben megadható kódok az alábbiak: Jel A első alapbejelentés V változásjelentés J javító jelentés Megnevezés Nyilvántartásban még nem szereplő FAVI telephely, és engedélyköteles tevékenységi hely adatainak bejelentése. Egy telephelynek csak egy alapbejelentése lehet, amely után változásjelentést vagy javítójelentést lehet csak beküldeni. Ha a telephelyen új engedélyköteles tevékenységi hely létesült, azt is változásjelentésben kell bejelenteni. A már nyilvántartásba vett telephely és engedélyköteles tevékenységi hely adataiban történt változások bejelentése. Változásjelentést kell készíteni, ha: a telephely alapadatai megváltoztak, új engedélyköteles hely létesült a meglévő engedélyköteles helyek adatai megváltoztak, valamely engedélyköteles hely megszűnt. FAVI telephely, vagy engedélyköteles tevékenységi hely korábbi bejelentésben közölt adatainak javítása. Kezdeményezheti a felügyelőség, vagy az adatszolgáltató saját elhatározásból is beküldheti, ha az adatszolgáltatásában hibát fedezett fel. A javító jelentés csak a legutolsó vonatkoztatási dátumra érkezhet. 16

17 Borítólap Jel T alapbejelentés törlése EM engedélyköteles tevékenység megszűnése a telephelyen AM adatszolgáltatási kötelezettség megszűnése a telephelyen Megnevezés Ha az adott telephely alapbejelentése tévedés miatt feleslegesen került a nyilvántartásba (pl. elrontották a TH KTJ-t), ezért utólag törölni kell. A telephely törlése azt vonja maga után, hogy a telephely valamennyi adata, köztük a telephelyen lévő összes engedélyköteles hely, és azok éves jelentései is törlődnek. Ha a bejelentett telephelyen engedélyköteles tevékenységeket tovább már nem folytatnak. Ha a bejelentett telephelyen engedélyköteles tevékenységet a továbbiakban már nem az adatszolgáltató végzi (pl. a telephely eladásra, vagy bérbeadásra került). Az EM (engedélyköteles tevékenység megszűnése a telephelyen) és az AM (adatszolgáltatási kötelezettség megszűnése a telephelyen) kódokat a borítólapon csak abban az esetben lehet használni, ha az adatszolgáltató a telephelyen lévő összes engedélyköteles tevékenységi hely megszüntetését, illetve az összes engedélyköteles tevékenységi helyre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség megszüntetését kívánja bejelenteni. Ezekben az esetekben elég csak a borítólapot (és a telephelyt azonosító TH lapot) beküldeni a megfelelő kódok (EM, vagy AM) feltüntetésével. Miután a borítón szereplő adatszolgáltatás típus a teljes adatlapcsomagra vonatkozik, ezért egy csomag egyszerre csak alap, változás, vagy javító jelentés tételére, ill. a tevékenység, vagy az adatszolgáltatási kötelezettség megszűntetésére használható. Egy adatlapcsomagon belül a többféle adatlap típus kitöltésére nincs lehetőség. Pl. nem lehet egy adatlapcsomagban változást és javítást is bejelenteni. Adatszolgáltató ügyfél adatai 1. KÜJ (Környezetvédelmi Ügyfél Jel) (kitöltése kötelező) A KÜJ szám a környezetvédelmi ügyekben a felügyelőséghez forduló ügyfelek egyértelmű azonosítását szolgálja. A felügyelőség a (környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendeletben meghatározott) KAR adatszolgáltatás beküldése után állapítja meg a KÜJ számot, s erről az ügyfelet értesíti. Miután az adatszolgáltató hivatalos értesítést kapott a KÜJ számról, a későbbiekben valamennyi adatszolgáltatáshoz ezt az azonosítót kell használnia. A mezőben a adatszolgáltatásra kötelezett ügyfél KÜJ számát kell feltüntetni. Ha az adatszolgáltató más adatszolgáltatásból vagy környezetvédelmi eljárásból kifolyólag már rendelkezik KÜJ azonosítóval, akkor azt kell megadnia. Ha az azonosító 17

18 Borítólap még nem áll rendelkezésre, akkor a fenti rendelet szerinti KAR adatszolgáltatást ki kell tölteni, és a szükséges azonosítót meg kell kérni. Amennyiben a telephelyen az adatszolgáltatásra kötelezett ügyfél megváltozik, az új ügyfélnek a saját KÜJ azonosítójával, de a régi ügyfél által használt KTJ-kre új alapbejelentést kell tennie. Ügyfélváltozás esetén, a bejelentési kötelezettség mindig az új ügyfelet terheli. 2. Ügyfél neve (kitöltése kötelező) A KAR adatszolgáltatásban megadott elnevezést kell feltüntetni. A mezőbe írt adatot nem dolgozzák fel. A mező azért kapott helyet a borítólapon, hogy az adatlapcsomag kezelését megkönnyítse, és számítógépes feldolgozás nélkül megállapítható legyen, hogy mely ügyfél adatszolgáltatásáról van szó. Ha az ügyfél megnevezése megváltozott (ugyanaz a cég az adatszolgáltatásra kötelezett, csak a cég elnevezése módosult) akkor a változást KAR változásjelentésben kell bejelenteni. Ha csak a borítón tüntetik fel a megváltozott nevet, az még nem tekinthető változásjelentésnek. Adatszolgáltatásra vonatkozó adatok 3. Benyújtott lapok összegzése (kitöltése kötelező) Az adatlapok jele alá a kitöltött laptípusok száma alapbejelentés, változás- és javító jelentés esetén is beírandó. (Itt az adatlapok típusonkénti darabszámát kell figyelembe venni.) A mellékletekhez szintén az adatlap-csomaghoz csatolt mellékletek darabszámát kell beírni. A mellékletekkel kapcsolatban ügyelni kell arra, hogy mindegyik mellékletről világosan kiderüljön, hogy az a telephelyhez (TH laphoz) vagy valamelyik engedélyköteles helyhez (EH laphoz) tartozik. Engedélyköteles hely esetén annak is egyértelműnek kell lennie, hogy a melléklet melyik helyhez tartozik. 18

19 Borítólap 4. Adatszolgáltatás teljesítésének módja (kitöltése kötelező) Az adatszolgáltatás teljesítésének módját kóddal kell megadni a következő táblázat szerint: Kód jelentése A KvVM internetes honlapján ( letölthető formában közzétett, kitöltött és aláírt papír adatlapokon 1 történő adatszolgáltatás Elektronikus adathordozón 2 történő adatszolgáltatás Interneten 3 történő adatszolgáltatás Kód jele A S I Az elektronikus adathordozón történő adatszolgáltatás esetén minden alkalommal az adathordozó mellé csatolni kell egy borítólapot papíron kitöltve és cégszerű aláírással ellátva. Az Internetes adatszolgáltatást ügyfélkapu segítségével lehet majd teljesíteni, mellyel kapcsolatos további információk a címről kiindulva lesznek elérhetők. (Az Internetes adatszolgáltatási lehetőség jelen útmutató összeállításakor még kialakítás alatt állt.) Az adatszolgáltatást az ügyfélkapu használatára vonatkozó szabályok szerint kell végrehajtani. Az adatlapokhoz mellékelni kell a szükséges dokumentumok (pl. térképek, engedélyek) másolatát is az egyes adatlapokhoz tartozó kitöltési utasítás szerint. Amennyiben elektronikus formában történik az adatszolgáltatás, a mellékleteket szintén elektronikus formában kell összeállítani, JPG vagy PDF állományokban. 5. Cégszerű aláírásra jogosult személy neve (kitöltése kötelező) Az adatlapot cégszerű aláírásával ellátó személy neve. Amennyiben az adatlapot ketten is aláírják, akkor elég az egyik személy nevét beírni. 6. Cégszerű aláírásra jogosult személy beosztása (kitöltése kötelező) Az adatlapot cégszerű aláírásával ellátó személy beosztása. Amennyiben az adatlapot ketten is aláírják, akkor elég az 5. ponthoz beírt személy beosztását beírni. 1 Papír adatlapokon történő adatszolgáltatás körébe tartozik a KvVM honlapján közzétett adatkitöltő és vonalkódelőállító (KvAdatszolg) számítógépes programmal készített, vonalkódos formában kinyomtatott és aláírt papír adatlap is. 2 Elektronikus adathordozón (CD, DVD, stb.) történő adatszolgáltatás, a KvVM honlapján közzétett, és a minisztérium által meghatározott adatstruktúrában. 3 Ügyfélkapu regisztrációval rendelkezők részére lehetőség lesz az adatszolgáltatás internetes beküldésére. (Az útmutató összeállításakor még nem állt rendelkezésre!) 19

20 Borítólap 7. Kitöltés dátuma (kitöltése kötelező) Az adatszolgáltatás cégszerű aláírással történő ellátásának időpontja, mely dátum egyben az adatlapcsomag egészének kitöltésére vonatkozik. Cégszerű aláírás, bélyegző Az adatlapcsomagban közölt adatok hitelességét a borítólapon cégszerű aláírással kell igazolni. Felügyelőségi beérkeztetés (A környezetvédelmi hatóság tölti ki) Az adatlap alján található kérdéscsoportot az illetékes környezetvédelmi hatóság tölti ki. 20

21 TH lap 5. Útmutató a TH lap (Telephely lap) kitöltéséhez A telephely adatlapon annak a telephelynek az adatait szükséges megadni, amelyen a bejelenteni kívánt engedélyköteles tevékenységi hely(ek) található(k). Az adatszolgáltatásban a TH lap azonosítja, hogy az adatszolgáltatás az adatszolgáltató mely telephelyre vonatkozik. Egy TH lapot ezért mindig kötelező az adatlapcsomagban elhelyezni függetlenül attól, hogy első alapbejelentésről, változásjelentésről vagy javítójelentésről van szó. Ha a TH lap kitöltésére csak a telephely azonosítása miatt kerül sor (pl. változás vagy javító jelentés esetén, amikor a telephely adatait nem kell módosítani), akkor a TH lapon elegendő csak a fejlécet, és az 1.2 Telephely (TH) KTJ (Környezetvédelmi Területi Jel) mezőt kitölteni. A többi mező ilyenkor üresen maradhat. Ha az adatszolgáltás célja az első alapbejelentés beküldése, akkor a TH lapot teljesen ki kell tölteni! Adatlap fejléce KÜJ (Környezetvédelmi Ügyfél Jel) (kitöltése kötelező) A felügyelőség által meghatározott és megküldött azonosítót kell használni. Oldalszám (kitöltése kötelező) Az adatlapokat a 2.2 fejezet végén ismertetettek szerint sorba kell rendezni, folyamatos oldalszámmal kell ellátni, és a mezőben meg kell adni az adott lap sorszámát. Adatlap Adatszolgáltatás típusa (a mezőt üresen kell hagyni) A borítón megadott adatszolgáltatás típus kód a TH lap értelmezését egyértelműen meghatározza, ezért ezt a mezőt nem kell kitölteni. Amennyiben kitöltésre kerül, az adatlap feldolgozásakor figyelmen kívül marad. Ha a borítón a T, AM vagy EM adatszolgáltatás típust adták meg, akkor a TH lapon csak a fejlécet, és az 1.2 Telephely (TH) KTJ (Környezetvédelmi Területi Jel) mezőt kell kitölteni. 21

22 TH lap Adatváltozás kódok (törlés esetén kell kitölteni) Az adatlap mezőszintű változás kódokat tartalmaz, amelyeket akkor lehet használni, ha a borítón az adatszolgáltatás típusa: V változásjelentés, vagy J javító jelentés. A mezőt akkor kell csak kitölteni, ha egy korábban bejelentett adatot törölni kell. Ebben az esetben az adatváltozás kód mezőbe egy T betűt kell írni, és az adatmezőt üresen kell hagyni. Ha egy kérdésre adott válasz módosításáról van szó, akkor a módosítást nem kell jelezni az adatváltozás kód mezőben. Ilyenkor az adatváltozás kódot hagyja üresen, és az adatmezőben adja meg az új értéket. 1. Telephely 1.1 Megnevezése (kitöltése kötelező) A telephelyek megkülönböztetésére szolgáló megnevezés, ami a további környezetvédelmi eljárások során a hivatalos dokumentumokon is szerepelni fog. A telephely megnevezésekor a KAR adatlapon megadott megnevezést kell alkalmazni a felügyelőségre tett bejelentést követő visszaigazolás alapján. 1.2 Telephely (TH) KTJ (Környezetvédelmi Területi Jel) (kitöltése kötelező) A telephelyet egyedileg azonosító Környezetvédelmi Területi Jel kitöltése valamennyi jelentéstípus esetén kötelező. Első adatszolgáltatásnál, amennyiben még nincs a telephelynek KTJ száma, azt a adatlap beadása előtt KAR adatlap kitöltésével kell igényelni az illetékes felügyelőségtől (Lásd a 2.1 fejezetben leírtakat!). 1.3 A telephely területe (kitöltése kötelező) A bejelentett telephely horizontális kiterjedését kell beírni m 2 -ben. 1.4 A telephelyen történik-e állattartás (kitöltése kötelező) A kérdésre 1. igen a válasz, ha a telephely területén az adatszolgáltató állattartási tevékenységgel (is) foglalkozik egy háztartás igényét meghaladó mértékben. 2. nem a válasz, ha az adatszolgáltató nem végez a telephelyen egy háztartás igényét meghaladó mértékű állattartási tevékenységet. 22

23 TH lap 2. Kapcsolattartó személy (kitöltése kötelező) A telephellyel és az ott végzett engedélyköteles tevékenység(ek)el kapcsolatos kérdésekben felvilágosítást adó személy adatai. Az alábbiakat kell kitölteni: 2.1 Neve 2.2 Telefonszáma 2.3 Fax száma 2.4 címe 23

24 EH lap 6. Útmutató az EH lap (Engedélyköteles tevékenység hely lap) kitöltéséhez Az EH jelű adatlap célja az engedélyköteles tevékenység, illetve helyének lehatárolása és a hely legfontosabb jellemzőinek bemutatása. Az EH adatlap a TH Telephely adatlaphoz kapcsolódik. Az első alapbejelentésben annyi EH lapot kell kitölteni, ahány engedélyköteles tevékenységi hely található az adott telephelyen. Az engedélyköteles tevékenység helyét az adatszolgáltató határolja le a tevékenység és annak területi elhelyezkedésének figyelembevételével. Az irányadó szempontok ehhez az alábbiak: Az EH lapon helyként bejelentett területeket úgy kell meghatározni, hogy azok tartalmazzanak minden olyan területet, amelyet az adatszolgáltató az adatlapon megjelölt engedélyköteles tevékenység folytatására használ akár tulajdonosként, akár bármilyen egyéb jogviszony (pl. használati jog, haszonélvezet, szerződés) alapján. Egy bejelentett helyen csak egy felszín alatti vízbe történő közvetlen és/vagy közvetett bevezetés, elhelyezés legyen, kivéve, ha azonos tevékenységekből származó, (hasonló paraméterű, hasonló műszaki védelemmel ellátott stb.) egymáshoz közel lévő helyeket egy helyként lehet azonosítani. Ilyen lehet pl. egy több kazettából álló zagytér, vagy több tartályból álló tartálypark. Több, egymás mellé telepített kúton keresztül történő bevezetés esetén minden kutat külön EH adatlapon kell bejelenteni. Amennyiben az adatszolgáltatással érintett területen többféle bevezetés és elhelyezés is történik (pl.: a felszín alatti vízbe való közvetlen bevezetés kúton keresztül, földmedencében való elhelyezés, hordós tárolás, stb.), akkor ezeket külön-külön EH lapon kell bejelenteni. Adatlap fejléce KÜJ (Környezetvédelmi Ügyfél Jel) (kitöltése kötelező) A felügyelőség által meghatározott és megküldött azonosítót kell használni. TH KTJ (kitöltése kötelező) A telephelyet egyedileg azonosító Környezetvédelmi Területi Jel, amelyhez az engedélyköteles hely tartozik. A TH KTJ megegyezik a TH lapon az 1.2-es kérdésnél megadott KTJ számmal. Kitöltése valamennyi jelentéstípus esetén kötelező! 24

25 EH lap EH KTJ (kitöltése kötelező) Az engedélyköteles tevékenységi helyet azonosító Környezetvédelmi Területi Jel, ahol az adott az engedélyköteles tevékenység folyik. Kitöltése valamennyi jelentéstípus esetén kötelező. Első adatszolgáltatásnál, amennyiben még nincs az engedélyköteles helynek KTJ száma, azt a adatlap beadása előtt KAR adatlap kitöltésével kell igényelni az illetékes felügyelőségtől (Lásd a 2.1 fejezetben leírtakat!). Oldalszám (kitöltése kötelező) Az adatlapokat a 2.2 fejezet végén ismertetettek szerint sorba kell rendezni, folyamatos oldalszámmal kell ellátni, és a mezőben meg kell adni az adott lap sorszámát. Adatlap Adatszolgáltatás típusa (feltételtől függően kötelező) Az EH lap kitöltésének okára utal, amely lehet új bejelentés, változásjelentés, javítójelentés, törlés és megszűnés. A mezőben megadható kódok az alábbiak: Jel U új EH bejelentése V változásjelentés Megnevezés Az első alapbejelentés beküldése után előfordulhat, hogy a telephelyen további engedélyköteles hely bejelentése válik szükségessé. Ebben az esetben a borítón változásjelentést kell feltüntetni, és az EH lapon az U kódot kell alkalmazni. A már nyilvántartásba vett engedélyköteles tevékenységi hely adataiban történt változások bejelentése. J javító jelentés A felügyelőség kezdeményezése alapján, vagy az adatszolgáltató által észlelt hibás adatszolgáltatásból eredő adatok javítása esetén. T EH hely törlése Ha az adott engedélyköteles hely tévedés miatt feleslegesen került a nyilvántartásba (pl. elrontották az EH KTJ-t), ezért utólag törölni kell. Mindez azt vonja maga után, hogy a helyhez eddig bejelentett adatok, köztük az éves jelentések is törlődnek. 25

26 EH lap Jel EM engedélyköteles tevékenység megszűnése AM adatszolgáltatási kötelezettség megszűnése a helyen Megnevezés Ha a bejelentett tevékenységi helyen az adott tevékenységet tovább nem folytatják. Ha a bejelentett helyen a tevékenységet a továbbiakban már nem az adatszolgáltató végzi (pl. a hely eladásra, vagy bérbeadásra került) Lényeges különbség van a borítón lévő adatszolgáltatás típus, és az EH lapon feltüntetett adatszolgáltatás típus között. Az előbbi az egész adatszolgáltatásra vonatkozik, míg az utóbbi csak egy adott engedélyköteles tevékenységi helyre. Az EH lapon az adatszolgáltatást típus használata nagymértékben a borító lapon megadott adatszolgáltatási kódtól függ. Az EH lapon csak akkor lehet a mezőt kitölteni, ha a borítón a V változásjelentés, vagy a J javító jelentés adatszolgáltatás típust tüntették fel. Minden más esetben a mezőt üresen kell hagyni. A borítón lévő adatszolgáltatás típustól függően, az EH lapon a következő táblázat szerinti adatszolgáltatás típus kódokat lehet megadni: Ha a borítón a következő adatszolgáltatás típus van megadva A első alapbejelentés V változásjelentés J javító jelentés T alapbejelentés törlése EM engedélyköteles tevékenység megszűnése a telephelyen AM adatszolgáltatási kötelezettség megszűnése a telephelyen akkor az EH lapon a következő adatszolgáltatás típust lehet használni Az EH lapon az adatszolgáltatás típus mezőt üresen kell hagyni! U új EH bejelentése V változásjelentés EM engedélyköteles tevékenység megszűnése AM adatszolgáltatási kötelezettség megszűnése a helyen J javító jelentés T EH hely törlése EH lap nem kerül kitöltésre. Az EH lapon az EM és az AM adatszolgáltatás típusok használatával nem szűntethető meg a telephely összes engedélyköteles tevékenységi helye, illetve az összes hely adatszolgáltatási kötelezettsége. Legalább egy érvényes, és adatszolgáltatási kötelezettséggel rendelkező helynek maradnia kell. Ha az adatszolgáltató a telephely összes engedélyköteles tevékenységi helyén befejezte a tevékenységét, akkor a telephely a továbbiakban már nem minősül jelentésköteles telephelynek (függetlenül attól, hogy a telephely még létezik, és 26

27 EH lap ott más tevékenységet folytatnak). Ebben az esetben a borítón, a megfelelő adatszolgáltatás típust feltüntetve, a telephely egészére vonatkozóan kell a jelentési kötelezettséget megszüntetni. Adatváltozás kódok (törlés esetén kell kitölteni) Az adatlap mezőszintű változás kódokat tartalmaz, amelyeket akkor lehet használni, ha az EH lap adatszolgáltatás típusa mezőjében az alábbi kódokat adták meg: V változásjelentés, vagy J javító jelentés. Az adatváltozás kód mezőt akkor kell csak kitölteni, ha egy korábban bejelentett adatot törölni kell. Ebben az esetben a mezőbe egy T betűt kell írni, és az adatmezőt üresen kell hagyni. Ha egy kérdésre adott válasz módosításáról van szó, akkor azt nem kell jelezni az adatváltozás kód mezőben. A kódot hagyja üresen, és az adatmezőben adja meg az új értéket. 1. Az engedélyköteles tevékenység helye 1.1 Az engedélyköteles tevékenység helyének megnevezése Az engedélyköteles hely megkülönböztetésére szolgáló név (pl. földalatti kénsavtároló tartályok, hígtrágya tároló, veszélyes hulladék tároló stb.). Az időszakos vízfolyásba történő bevezetés esetén a hely megnevezésében az időszakos vízfolyás nevének is szerepelnie kell! (Pl. szennyvízbevezetés a 2. számú ideiglenes vízfolyásba.) A megnevezésnek meg kell egyeznie a KAR adatlapon bejelentett megnevezéssel. 1.2 Az engedélyköteles tevékenység helye az adatszolgáltatás időpontjában (kitöltése kötelező) 1 már üzemel, 2 még nem üzemel. Amennyiben az engedélyköteles tevékenységet az adott helyen megkezdeni szándékozik és ezért a Kr (2) bekezdés a) pontja szerint az adatszolgáltatást az engedély, vagy a szakhatósági állásfoglalás kéréséhez mellékeli, úgy a 2. még nem üzemel választ kell megjelölni. Amennyiben az adatszolgáltató az engedélyköteles tevékenységet az adott helyen a Kr. hatálybalépésekor már végzi, úgy az 1. már üzemel választ kell megadni. Abban a kérdésben, hogy egy engedélyköteles tevékenységi hely üzemelő vagy tervezett, az itt megadott válasz a mérvadó. Változás esetén ennek az adatnak a módosítása csak egyirányú 27

28 EH lap lehet: még nem üzemel-ről módosulhat már üzemel-re, amikor a tervezett tevékenység ténylegesen megkezdődik. Ellentétes irányú módosítás nem lehetséges! Ha egy üzemelő engedélyköteles tevékenységet megszüntettek, akkor ennek jelentésére nem ezt a mezőt kell használni, hanem az EH lapon az Adatszolgáltatás típusa mezőben kell az EM kódot használni. 2. A hely kiterjedése 2.1 Horizontális kiterjedés (kitöltése kötelező) Az engedélyköteles tevékenység helyének horizontális kiterjedését m 2 -ben kell megadni. Bevezetés (kút) esetén a mezőben 0-t kell feltüntetni. 2.2 Vertikális kiterjedés (kitöltése kötelező) A legnagyobb terepszint alatti mélységet kell megadni méterben. Bevezetés (kút) estén a kút talpmélységét kell megadni (onnan mérve, ahol a kút magassági koordinátáját (Z) megadták). Amennyiben a tevékenység a terepszinten folyik, akkor a hely vertikális kiterjedése (a legnagyobb terepszint alatti mélység) 0 m. 2.3 A hely magassági (Z) koordinátája Az engedélyköteles tevékenység helyének magassági (Z) koordinátáját kell mbf-ben meghatározni. A koordinátát mérés alapján kell megadni. A mérést azon a ponton kell elvégezni, ahol a hely vertikális kiterjedését (tehát a legnagyobb terepszint alatti mélységet) megadták. A mérést elhelyezés esetén az engedélyköteles hely terepszinti magasságában kell elvégezni, bevezetés (pl. kút) esetén a mérés terepszinti magasságban, vagy a csőperem magasságában is elvégezhető. Az utóbbi esetben a mérés helyét a 2.4 pont alatt fel kell tüntetni. 2.4 Bevezetés (kút) esetén az EOV-Z koordináta mérési helye Csak bevezetés (pl. kút) esetén kell kitölteni. A kérdésre azt a kódot kell megadni, ahol a magassági (Z) koordináta mérése történt. A kódok a következők lehetnek: Kód Megnevezés 1 Terepszint 2 Csőperem 28

29 EH lap 3. Bevezetés esetén a hely (kút) szűrőzési adatai Ezt a kérdéscsoportot csak kutak esetén kell kitölteni 3.1 Hány szűrőzött szakasza van a kútnak? (feltételtől függően kötelező) Válaszként a kiépített kút szűrőzött szakaszainak számát kell megadni. A nullát kell megadni talpon való elszivárgás esetén. 9-et kell beírni, ha a kút szűrőzött szakaszainak száma 9, vagy annál több. 3.2 A teljes szűrőzött szakasz kezdő pontja (teteje) (feltételtől függően kötelező) A kiépített kút első szűrőzött szakaszának legfelső pontja méterben megadva attól a ponttól számítva, ahol a kút magassági (Z) koordinátáját mérték. 3.3 A teljes szűrőzött szakasz végpontja (alja) (feltételtől függően kötelező) A kiépített kút utolsó szűrőzött szakaszának legalsó pontja méterben megadva attól a ponttól számítva, ahol a kút magassági (Z) koordinátáját mérték. 4. A helyről benyújtott térképek léptéke (feltételtől függően kötelező) Az adatszolgáltatás mellékleteként az engedélyköteles tevékenység helyéről átnézeti és részletes térképet kell beküldeni. A térképeken be kell jelölni az engedélyköteles helyeket (EH) a KTJ azonosítók feltüntetésével. Átnézeti térképként (4.1 kérdés) lehetőség szerint legalább 1 : méretarányú térképet kell mellékelni, amelyen az engedélyköteles helyek megtalálhatók. Részletes térképként (4.2 kérdés) lehetőség szerint legalább 1 : méretarányú, vagy ehhez közelálló léptékű térképet (pl. földhivatali térkép) kell mellékelni. A csatolt térképek méretarányának megfelelő számokat kell beírni az adatlapra. Nem kell térképet mellékelni, ha az adatszolgáltatás benyújtásával egyidejűleg az adatszolgáltató engedély, szakhatósági állásfoglalás iránti kérelmet is bead, melyhez térképet is csatol. Nem kell térképet mellékelni abban az esetben sem, ha az adatszolgáltató a helyre a felügyelőség által bármilyen jogcímen kiadott engedéllyel rendelkezik, és ezen eljárás keretében az előbbiekben részletezetteknek megfelelő térképeket már benyújtotta. Ezekben az esetekben is meg kell adni a helyről benyújtott térképek léptékét. 5. Az engedélyköteles tevékenység helye az adatszolgáltató tulajdona (kitöltése kötelező) A választ az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogokat, vagy a jogviszonyt alátámasztó okmányokra alapozva kell feltüntetni. 29