XX. ÉVFOLYAM 23. SZÁM DECEMBER 18. ÁRA: 1775 Ft ÖNKORMÁNYZAT SPORT TURISZTIKA. Felhívás! TARTALOM I. RÉSZ JOGSZABÁLYOK

Átírás

1 XX. ÉVFOLYAM 23. SZÁM DECEMBER 18. ÁRA: 1775 Ft ÖNKORMÁNYZAT SPORT TURISZTIKA AZ ÖNKORMÁNYZATI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA Felhívás! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét a közlöny utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a évi elõfizetési árainkra. TARTALOM Oldal I. RÉSZ JOGSZABÁLYOK évi CVIII. törvény a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló évi CXXVI. törvény, a Vám-és Pénzügyõrségrõl szóló évi XIX. törvény, valamint a kulturális örökség védelmérõl szóló évi LXIV. törvény módosításáról évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrõl évi CXVII. törvény a Magyar Köztársaság évi költségvetésérõl szóló évi CII. törvény módosításáról évi CXXI. törvény a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény módosításáról évi CXXIII. törvény a Fõvárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló évi CXXXIII. törvény módosításáról /2009. (XI. 10.) Korm. rendelet a közbiztonság és a közrend védelmében, illetve fenntartásában közremûködõ szervezetekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvény okán szükséges egyes kormányrendeletek módosításáról /2009. (XI. 13.) Korm. rendelet a területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet módosításáról /2009. (XI. 18.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekrõl szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról /2009. (XI. 26.) Korm. rendelet a tûzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekrõl és a tûzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályairól /2009. (XI. 26.) Korm. rendelet a polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletérõl szóló 155/2003. (X. 1.) Korm. rendelet módosításáról /2009. (XI. 18.) ÖM rendelet az üzletszerûen végzett ingatlanközvetítõi, valamint az üzletszerû ingatlanvagyon-értékelõ és közvetítõi tevékenység folytatásának feltételeirõl, az eljárás részletes szabályairól /2009. (XI. 30.) ÖM rendelet a tûzoltóságok legkisebb erõ- és eszközállományáról, a Riasztási és Segítségnyújtási Tervrõl, a mûködési területrõl, valamint a tûzoltóságok vonulásaival kapcsolatos költségek megtérítésérõl /2009. (XI. 13.) OKM rendelet a helyi önkormányzatok részére az önkormányzati és egyéb hivatásos zenei elõadó-mûvészeti szervezetek mûködésére adható támogatások igénybevételének rendjérõl szóló 8/2009. (III. 4.) OKM rendelet módosításáról

2 4018 BELÜGYI KÖZLÖNY 23. szám HATÁROZATOK 109/2009. (XI. 18.) AB határozata az Alkotmánybíróság határozata /2009. (XI. 20.) AB határozata az Alkotmánybíróság határozata /2009. (XI. 20.) AB határozata az Alkotmánybíróság határozata /2009. (XI. 20.) AB határozata az Alkotmánybíróság határozata /2009. (XI. 20.) AB határozata az Alkotmánybíróság határozata /2009. (XI. 20.) AB határozata az Alkotmánybíróság határozata /2009. (XI. 20.) AB határozata az Alkotmánybíróság határozata UTASÍTÁSOK 12/2009. (XI. 6.) ÖM utasítás a belföldi hivatalos kiküldetés rendjérõl szóló belsõ szabályzat és az ideiglenes külföldi kiküldetés rendjérõl szóló belsõ szabályzat kiadásáról szóló 10/2009. (VI. 19.) ÖM utasítás módosításáról IV. RÉSZ TURISZTIKA október 1. és október 31. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által engedélyezett és nyilvántartásába bejegyzett utazási vállalkozások október 1. és október 31. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásából kérelemre törölt engedélyek október 1. és október 31. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásába az utazási vállalkozó tevékenységének utazásközvetítõire történõ módosítás bejegyzése A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának feltételei V. RÉSZ KÖZLEMÉNYEK Az Országos Tisztifõorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatóságának közleményei A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány 2010-es pályázatai A Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács közleménye a évi céltámogatások ütemezésérõl Kistarcsa Város Önkormányzatának évi pénzügyi beszámolója VI. RÉSZ HIVATALOS ÉRTESÍTÕ PÁLYÁZATI FELHÍVÁSOKRÓL

3 23. szám BELÜGYI KÖZLÖNY 4019 I. rész Jogszabályok évi CVIII. törvény a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló CXXVI. törvény, a Vám- és Pénzügyõrségrõl szóló évi XIX. törvény, valamint a kulturális örökség védelmérõl szóló évi LXIV. törvény módosításáról* A Kormány 247/2009. (XI. 10.) rendelete a közbiztonság és a közrend védelmében, illetve fenntartásában közremûködõ szervezetekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvény okán szükséges egyes kormányrendeletek módosításáról* *A rendelet a Magyar Közlöny november 10-én megjelent 157. számában fellelhetõ. *A törvény a Magyar Közlöny november 10-én megjelent 157. számában fellelhetõ évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrõl* A Kormány 249/2009. (XI. 13.) rendelete a területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet módosításáról* *A törvény a Magyar Közlöny november 16-án megjelent 161. számában fellelhetõ. *A rendelet a Magyar Közlöny november 13-án megjelent 159. számában fellelhetõ évi CXVII. törvény a Magyar Köztársaság évi költségvetésérõl szóló évi CII. törvény módosításáról* *A törvény a Magyar Közlöny november 16-án megjelent 161. számában fellelhetõ. A Kormány 253/2009. (XI. 18.) Korm. rendelete az egyes szabálysértésekrõl szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról évi CXXI. törvény a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény módosításáról* *A törvény a Magyar Közlöny november 26-án megjelent 169. számában fellelhetõ évi CXXIII. törvény a Fõvárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló évi CXXXIII. törvény módosításáról* *A törvény a Magyar Közlöny november 26-án megjelent 169. számában fellelhetõ. A szabálysértésekrõl szóló évi LXIX. törvény 166. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el: 1. Az egyes szabálysértésekrõl szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 10/C. -a a következõ új (2) (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (2) bekezdés megjelölése (4) bekezdésre változik: (2) Aki a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet mûködésében a feloszlatás után részt vesz, ötvenezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható. (3) Aki nyilvános rendezvényen a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet egyenruháját vagy formaruháját viseli, továbbá aki nyilvános rendezvényen olyan egyenruhát vagy formaruhát visel, amelyrõl annak jellegzetes tulajdonságai miatt bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet egyenruhája, formaruhája ismerhetõ fel, ötvenezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható.

4 4020 BELÜGYI KÖZLÖNY 23. szám 2. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba. (2) Az R. 10/C. jelenlegi (2) bekezdésében az (1) bekezdésben szövegrész helyébe az (1) (3) bekezdésben szöveg lép. Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök A Kormány 261/2009. (XI. 26.) Korm. rendelete a tûzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekrõl és a tûzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályairól A Kormány a tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról szóló évi XXXI. törvény 47. (1) bekezdés a) pontjában, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló évi LXXVI. törvény 53. a) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 174/A. (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: 1. (1) A Kormány elsõ fokú tûzvédelmi hatóságként a (2) (4) bekezdésben, a 4. -ban és más kormányrendeletben meghatározott kivételekkel a hivatásos önkormányzati tûzoltóságot jelöli ki, amely a) az épületek, építmények tûzvédelmi használati elõírásai, valamint a tûzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos elõírások alól kérelemre eltérést engedélyezhet, b) a beépített tûzjelzõ, tûzoltó berendezések létesítési és használatbavételi ügyeiben jár el, c) lefolytatja a tûzvizsgálati eljárást, d) tûzvizsgálati jelentést ad ki, e) a tûz- vagy robbanásveszélyes munkahelyen azt a munkavállalót, aki a munkakörével kapcsolatos tûzvédelmi elõírásokat, illetõleg a tûzjelzésre vagy tûzoltásra szolgáló eszközök, felszerelések használatát nem ismeri, a szükséges ismeretek megszerzéséig az ott folytatott tevékenységtõl eltiltja, f) a jogszabályok keretei között megállapítja a tûzvédelmi kötelezettségeket. (2) A Kormány az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóságot (a továbbiakban: OKF) jelöli ki elsõ fokú tûzvédelmi hatóságként a következõ ügycsoportokban: a) azon tûzoltó-technikai termék forgalmazásának engedélyezése, amelyek tûzvédelmi biztonságossági követelményeire nincs irányadó jogszabály, honosított harmonizált szabvány, b) az épületek, építmények tûzvédelmi létesítési elõírásai alól eltérés engedélyezése, c) a külön jogszabályban meghatározott esetekben döntés a védelem egyenértékûségérõl, d) az EGT-megállapodásban részes államokon, illetve Törökországon kívüli harmadik országból származó tûzoltó-technikai termék, tûz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés forgalmazásának, használatának, beépítésének, készenlétben tartásának engedélyezése, e) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tûzvédelmi ügyeiben való eljárás, f) a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 12. (1) bekezdésében meghatározott tevékenységekkel, valamint a Ttv. 46/A. -a szerinti tûzvédelmi szakértõi tevékenységekkel összefüggõ közigazgatási hatósági eljárásokban, g) eljárás azon beépített tûzoltó berendezések létesítési és használatbavételi ügyeiben, amelyek tervezése és kivitelezése jogszabályban, nemzeti szabványban teljes körûen nem szabályozott. (3) A Kormány elsõ fokú tûzvédelmi hatóságként a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot (Budapesten a Fõvárosi Tûzoltóparancsnokságot) jelöli ki a hegesztõk és az építõipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzõk, az A és B tûzveszélyességi osztályba sorolt anyagok tárolását vagy feldolgozását, technológiai felhasználását végzõk, a propán-bután gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását végzõk, továbbá a propán-bután gáz üzemû targoncák kezelõi, az üzemanyagtöltõ-állomások üzemviteli dolgozói, valamint a tûzoltó-vízforrások felülvizsgálatát végzõk tûzvédelmi szakvizsgáztatásával összefüggõ oktatásszervezõi és tûzvédelmi szakvizsgáztatási tevékenységekkel összefüggõ közigazgatási hatósági eljárásokban. (4) A Kormány elsõ fokú tûzvédelmi hatóságként az (1) bekezdésben meghatározott esetekben az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság Repülõtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóságát (a továbbiakban: RKI) jelöli ki a) a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülõtér tûzvédelmi ügyeiben, valamint b) a polgári repülõterek beépített tûzjelzõ, tûzoltó berendezések létesítési, átalakítási, bõvítési és használatbavételi ügyeiben.

5 23. szám BELÜGYI KÖZLÖNY (1) A Kormány másodfokú tûzvédelmi hatóságként az 1. (1) bekezdésében meghatározott esetekben a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság igazgatóját, a fõváros területén és az 1. (3) és (4) bekezdésében meghatározott esetekben az OKF-et jelöli ki. (2) Az 1. (2) bekezdésében meghatározott esetekben a Kormány másodfokú tûzvédelmi hatóságként a katasztrófák elleni védekezésért felelõs minisztert jelöli ki. 3. (1) A Kormány elsõ fokú tûzvédelmi szakhatóságként ha kormányrendelet másként nem rendelkezik a hivatásos önkormányzati tûzoltóságot jelöli ki. (2) A Kormány elsõ fokú tûzvédelmi szakhatóságként az RKI-t jelöli ki a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülõteret érintõ közigazgatási hatósági eljárásokban. (3) A Kormány elsõ fokú tûzvédelmi szakhatóságként a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményei vonatkozásában az OKF-et jelöli ki a tûzvédelmi elõírások érvényesülése kérdésében a beruházási és felújítási munkálatokkal kapcsolatos tervek engedélyeztetése, valamint a használatbavételi eljárások során. (4) A Kormány a másodfokú tûzvédelmi szakhatóságként ha kormányrendelet másként nem rendelkezik a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság igazgatóját jelöli ki. (5) A Kormány a (6) bekezdésben foglalt kivétellel másodfokú tûzvédelmi szakhatóságként az OKF-et jelöli ki a) a fõváros területén, b) azokban az ügyekben, ahol az RKI elsõ fokú tûzvédelmi szakhatóságként járt el, valamint c) azokban az ügyekben, ahol a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság igazgatója elsõ fokú tûzvédelmi szakhatóságként járt el. (6) A Kormány másodfokú tûzvédelmi szakhatóságként a (3) bekezdésben meghatározott esetekben a katasztrófák elleni védekezésért felelõs minisztert jelöli ki. 4. (1) A Magyar Honvédség, a honvédelemért felelõs miniszter közvetlen irányítása, fenntartói irányítása, valamint közvetlen felügyelete alá tartozó szervezetek elhelyezését szolgáló létesítmények tekintetében, az 1. (1) bekezdése, valamint az 1. (2) bekezdés b) és g) pontja vonatkozásában tûzvédelmi hatóságként elsõ fokon, országos illetékességgel a Honvédelmi Minisztérium Központi Ellenõrzési és Hatósági Hivatal, másodfokon, országos illetékességgel a honvédelemért felelõs miniszter jár el. (2) A Kormány a Magyar Honvédség, a honvédelemért felelõs miniszter közvetlen irányítása, fenntartói irányítása, valamint közvetlen felügyelete alá tartozó szervezetek elhelyezését szolgáló létesítmények tekintetében a tûzvédelmi elõírások érvényesülése kérdésében a beruházási és felújítási munkálatokkal kapcsolatos tervek engedélyeztetése, a használatbavételi, valamint az üzemeltetés-engedélyezési eljárások során elsõ fokú tûzvédelmi szakhatóságként, országos illetékességgel a Honvédelmi Minisztérium Központi Ellenõrzési és Hatósági Hivatalt, másodfokon, országos illetékességgel a honvédelemért felelõs minisztert jelöli ki. 5. (1) A Kormány a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel az OKF-et jelöli ki a Ttv. 12. (1) bekezdésében meghatározott tevékenységek, valamint a Ttv. 46/A. -a szerinti tûzvédelmi szakértõi tevékenység tekintetében. (2) A Kormány a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot (Budapesten a Fõvárosi Tûzoltóparancsnokságot) jelöli ki a hegesztõk és az építõipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzõk, az A és B tûzveszélyességi osztályba sorolt anyagok tárolását vagy feldolgozását, technológiai felhasználását végzõk, a propán-bután gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását végzõk, továbbá a propán-bután gáz üzemû targoncák kezelõi, az üzemanyagtöltõ-állomások üzemviteli dolgozói, valamint a tûzoltó-vízforrások felülvizsgálatát végzõk tûzvédelmi szakvizsgáztatásával összefüggõ oktatásszervezõi és tûzvédelmi szakvizsgáztatási tevékenységek tekintetében. 6. A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 8/B. (2) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A Kormány a polgári repülõtér létesítésére és fejlesztésére irányuló eljárásban, valamint az állami repülõtér létesítésére és fejlesztésére irányuló eljárásban) b) a katasztrófa- és tûzvédelemmel összefüggõ létesítési és használati szabályoknak való megfelelés kérdésében az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság Repülõtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóságát, (szakhatóságként jelöli ki.)

6 4022 BELÜGYI KÖZLÖNY 23. szám 7. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba. (2) A 6. és a 7. (3) bekezdése az e rendelet hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. Ez a bekezdés a hatálybalépését követõ második napon hatályát veszti. (3) Hatályát veszti a tûzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekrõl és a tûzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályairól szóló 79/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet. Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök A Kormány 263/2009. (XI. 26.) Korm. rendelete a polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletrõl szóló 155/2003. (X. 1.) Korm. rendelet módosításáról* * A rendelet a Magyar Közlöny november 26-án megjelent 169. számában fellelhetõ. Az önkormányzati miniszter 31/2009. (XI. 18.) ÖM rendelete az üzletszerûen végzett ingatlanközvetítõi, valamint az üzletszerû ingatlanvagyon-értékelõ és közvetítõi tevékenység folytatásának feltételeirõl, az eljárás részletes szabályairól A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXXVIII. törvény 87/B. -ában kapott felhatalmazás alapján, az önkormányzati miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 132/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. (1) Üzletszerûen végzett ingatlanközvetítõi, illetõleg üzletszerûen végzett ingatlanvagyon-értékelõ és közvetítõi tevékenységet (a továbbiakban: szolgáltatási tevékenység) az folytathat, aki rendelkezik az önkormányzati és területfejlesztési miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott ingatlanközvetítõi, valamint ingatlanvagyon-értékelõ és közvetítõi szakmai képesítéssel. (2) Szolgáltatási tevékenységet az folytathat a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 64/C. (2) bekezdésében foglaltakon túl, aki a) köztartozásmentes adózó, valamint b) e rendelet szerinti feltételeket teljesítette. 2. (1) A szolgáltatási tevékenység folytatásához szükséges engedély iránti kérelem az Lt. 64/C. (3) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza a) az ingatlanközvetítõ, ingatlanvagyon-értékelõ és közvetítõ szolgáltató (a továbbiakban: szolgáltató) aa) szakképesítését tanúsító bizonyítványát (oklevelét) kiállító intézmény megjelölését, a kiadás helyét és idõpontját, ab) munkáltatójának nevét és székhelyét, b) a szolgáltatás nyújtása során használni kívánt nyelv (nyelvek) megjelölését, c) a hatósággal való kapcsolattartás módját. (2) A szolgáltató az 1. -ban foglalt feltételek meglétét az Lt. 64/C. (3) bekezdésében foglaltakon túl az alábbi okiratokkal igazolja: a) harminc napnál nem régebben kiállított közokirat, amely szerint a bejelentõ köztartozásmentes adózó, kivéve, ha a bejelentõ szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, b) az eljárási illeték megfizetésének igazolása, c) ha a szolgáltatásnyújtásra egy személyesen közremûködõ tagja vagy alkalmazottja, egyéni vállalkozó esetében egy foglalkoztatottja által jogosult egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozók hatósági nyilvántartásba vételérõl szóló igazolás másolata, egyéb gazdálkodó szervezet esetében három hónapnál nem régebbi cégkivonat. (3) Amennyiben a szolgáltató nem csatolja a (2) bekezdés a) és c) pontjai szerinti iratokat, az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság (a továbbiakban: hatóság) az engedélyezés feltételeinek megállapítása érdekében adatszolgáltatási kérelemmel fordul a nyilvántartást vezetõ hatósághoz. 3. (1) A hatóság az Lt. 64/D. (3) bekezdésében foglaltakon túl visszavonja az engedélyét annak a szolgáltatónak, aki a) a hatóság számára olyan valótlan tartalmú bejelentést tett, melynek érdemi befolyása volt az engedély iránti ké-

7 23. szám BELÜGYI KÖZLÖNY 4023 relem elbírálására, illetve a szolgáltatási tevékenység jogszerû végzésének az ellenõrzésére, b) a hatósági ellenõrzést akadályozza. (2) A szolgáltatónál a tevékenység folytatásához szükséges adatokban bekövetkezett változást a hatóság évente legalább egy alkalommal ellenõrzi. 4. (1) Gazdálkodó szervezet esetében a szolgáltató bejelentése a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) 22. (1) bekezdésében meghatározott adatokon túl tartalmazza a) a szolgáltató aa) cégjegyzékszámát, egyéni vállalkozó esetében a hatósági nyilvántartásba vétel számát, ab) tevékenységi körét, b) a képviseletre jogosult személy, egyéni vállalkozó nevét, lakóhelyét, c) a gazdálkodó szervezet személyesen közremûködõ tagja vagy alkalmazottja, illetve foglalkoztatottja nevét, a részére kiadott engedély számát, d) a hatósággal való kapcsolattartás módját, e) a szolgáltatás nyújtása során használni kívánt nyelv (nyelvek) megjelölését. (2) A szolgáltató gazdálkodó szervezet a bejelentésében az 1. -ban foglalt feltételek meglétét az alábbi okiratokkal igazolja: a) harminc napnál nem régebben kiállított közokirat, amely szerint a bejelentõ köztartozásmentes adózó, kivéve, ha a bejelentõ szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, b) gazdálkodó szervezet esetében három hónapnál nem régebbi cégkivonat, egyéni vállalkozó esetében egyéni vállalkozók hatósági nyilvántartásba vételérõl szóló igazolás másolata, c) az eljárási illeték megfizetésének igazolása. (3) Amennyiben a gazdálkodó szervezet nem csatolja a (2) bekezdés a) és b) pontjai szerinti iratokat, a hatóság a bejelentés feltételeinek megállapítása érdekében adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szolgáltatásról nyilvántartást vezetõ hatósághoz. 5. (1) A hatóság törli a nyilvántartásból azt a gazdálkodó szervezetet, a) amelyet az adott tevékenységre vonatkozó jogszabályi elõírások megsértése miatt a bíróság jogerõsen eltiltott a tevékenység folytatásától, b) amely ellen a bíróság felszámolási eljárást rendelt el, c) amelyet a cégbíróság hivatalból törölt a cégnyilvántartásból, illetve egyéni vállalkozó esetében a hatósági nyilvántartásból. (2) A hatóság e feltétel biztosításáig megtiltja a szolgáltatási tevékenység végzését annak a gazdálkodó szervezetnek, amelynek személyesen közremûködõ tagja vagy alkalmazottja, illetve foglalkoztatottja a tevékenység folytatásának feltételével már nem rendelkezik. (3) A hatóság a tiltásra okot adó körülmény megszüntetésétõl számított 1 éves idõtartamra megtiltja a szolgáltatási tevékenység végzését annak a gazdálkodó szervezetnek, a) amely a hatóság számára olyan valótlan tartalmú bejelentést tett, melynek érdemi befolyása volt a bejelentés elbírálására, illetve a szolgáltatási tevékenység jogszerû végzésének az ellenõrzésére, b) amely a hatósági ellenõrzést akadályozza. (4) A szolgáltatónál a tevékenység folytatásához szükséges adatokban bekövetkezett változást a hatóság évente legalább egy alkalommal ellenõrzi. 6. A nyilvántartást szolgáltatásonként elkülönítve kell vezetni a) az engedéllyel rendelkezõ ingatlanközvetítõkrõl és ingatlanvagyon-értékelõ és közvetítõkrõl, b) az üzletszerû ingatlanközvetítõi, illetõleg az üzletszerû ingatlanvagyon-értékelõ és közvetítõi tevékenység folytatására jogosult gazdálkodó szervezetekrõl. 7. (1) Az üzletszerû ingatlanközvetítõi, valamint üzletszerû ingatlanvagyon-értékelõ és közvetítõi tevékenységet folytató szolgáltatókról vezetett nyilvántartás a Szolgtv. 26. (2) bekezdésében és az Lt. 64/D. (1) bekezdésében foglaltakon túl a következõ adatokat és a tevékenységgel összefüggõ egyes tényeket tartalmazza: a) a gazdálkodó szervezet (munkáltató) megnevezése, székhelye, amennyiben a gazdálkodó szervezet a szolgáltatási tevékenység nyújtására a nyilvántartásba vett személyesen közremûködõ tagja vagy alkalmazottja, illetve foglalkoztatottja által jogosult, b) a szolgáltatás nyújtása során használni kívánt nyelv, c) a tevékenység gyakorlására jogosító szakképesítésnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplõ azonosító száma, d) a szakképesítést tanúsító bizonyítványt (oklevelet) kiállító intézmény megjelölése, a kiadás helye és idõpontja, e) a nyilvántartásba vétel idõpontja, f) nyilvántartási szám, g) igazgatási ügyirat ügyszáma.

8 4024 BELÜGYI KÖZLÖNY 23. szám (2) A nyilvántartásnak az (1) bekezdés a), b), e) és f) pontjaiban említett adatai nyilvánosak. (3) A nyilvántartás az üzletszerû ingatlanközvetítõi, valamint üzletszerû ingatlanvagyon-értékelõ és közvetítõi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet alábbi adatait tartalmazza, amelyek nyilvánosak: a) cégjegyzékszám, egyéni vállalkozó esetében nyilvántartási szám, b) a képviseletre jogosult személy, egyéni vállalkozó neve, lakóhelye, c) a szolgáltatási tevékenység nyújtásának végzésére engedéllyel rendelkezõ személyesen közremûködõ tag vagy alkalmazott neve, a részére kiállított engedély nyilvántartási száma, d) nyelvhasználat. 8. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követõen benyújtott engedély iránti kérelmekre és bejelentésekre kell alkalmazni. (2) Azon gazdálkodó szervezeteknek, amelyek a szolgáltatási tevékenység folytatásának feltételeivel rendelkeznek, és e rendelet hatálybalépését megelõzõen szolgáltatási tevékenységet folytattak ha e tevékenységüket folytatni kívánják, a rendelet hatálybalépését követõ 6 hónapon belül meg kell tenniük bejelentésüket a hatóság felé. (3) Ez a rendelet a belsõ piaci szolgáltatásokról szóló, december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. és 10. cikkeinek való megfelelést szolgálja. (4) E rendelet rendelkezései nem érintik a rendelet hatálybalépését megelõzõen megszerzett jogosultságok, valamint a szakképesítést tanúsító bizonyítványok érvényességét. Varga Zoltán s. k., önkormányzati miniszter Az önkormányzati miniszter 32/2009. (XI. 30.) ÖM rendelete a tûzoltóságok legkisebb erõ- és eszközállományáról, a Riasztási és Segítségnyújtási Tervrõl, a mûködési területrõl, valamint a tûzoltóságok vonulásaival kapcsolatos költségek megtérítésérõl A tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról szóló évi XXXI. törvény 47. -a (2) bekezdésének 7., 8., 11., 13. és 20. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az önkormányzati miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 132/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. -ának c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: A hivatásos önkormányzati tûzoltóságok és az önkéntes tûzoltóságok szervezési kategóriába sorolása 1. (1) A szervezési kategóriák meghatározásának alapja a hivatásos önkormányzati tûzoltóságok és az önkéntes tûzoltóságok (a továbbiakban: tûzoltóságok) elsõdleges mûködési körzetének (a továbbiakban: körzet) reális veszélyeztetettsége. (2) A reális veszélyeztetettség meghatározására a mentõ-tûzvédelmet befolyásoló szempontok (a továbbiakban: veszélyeztetõ tényezõk) figyelembevételével kerül sor. (3) Veszélyeztetõ tényezõk az alaptényezõk és a korrekciós tényezõk összessége. (4) Alaptényezõk a következõk: a) a körzethez tartozó települések (a továbbiakban: település) lakosságszáma, b) a település közigazgatási területének nagysága, c) a település ipari területének nagysága, d) a településen az idegenforgalmi vendégéjszakák száma. (5) Korrekciós tényezõk a következõk: a) a körzet területének erdõsültségi aránya, b) a településen található középmagas és magas épületek száma, c) a körzet területén található nyílt vízfelületek területének nagysága, d) a körzet területén áthaladó gyorsforgalmi utak, valamint az 1 és a 2 számjegyû fõútvonalak hossza. 2. (1) A tûzoltóságok szervezési kategóriába sorolását az alaptényezõk súlyozásával számított, a veszélyeztetettséget kifejezõ pontszám határozza meg. (2) Az alaptényezõk súlyozása során a település lakosságszáma 80,5, a település közigazgatási területének nagysága 15, a település ipari területének nagysága 3, a településen az idegenforgalmi vendégéjszakák száma 1,5 súlyszázalékban kerül figyelembevételre. (3) Az egyes szervezési kategóriák és azok ponthatárai a következõk: a) az I. szervezési kategória 0 900; b) a II. szervezési kategória ; c) a III. szervezési kategória ; d) a IV. szervezési kategória ; e) az V. szervezési kategória ; f) a VI. szervezési kategória ; g) a VII. szervezési kategória ;

9 23. szám BELÜGYI KÖZLÖNY 4025 h) a VII. kiemelt szervezési kategória 8501-tõl. (4) A (3) bekezdés szerinti ponthatárok értékének ±5%-os tartománya olyan átfedési területet (toleranciasávot) képez, amelyen belül a korrekciós tényezõk figyelembevételével a tûzoltóságok magasabb vagy alacsonyabb szervezési kategóriába sorolhatók. (5) Az a hivatásos önkormányzati tûzoltóság, amelynek mûködési területe reális veszélyeztetettsége alapján kialakított pontszáma a mûködési terület változása miatt csökken, a mûködési területének megváltozását követõ évtõl számított 3 éven belül (a továbbiakban: türelmi idõ) nem sorolható alacsonyabb szervezési kategóriába. (6) Az (5) bekezdés szerinti hivatásos önkormányzati tûzoltóság, a 3 éves türelmi idõ leteltével a veszélyeztetettségét kifejezõ pontszám szerinti kategóriába kerül. 3. A tûzoltóságok szervezési kategóriákba történõ besorolását a mûködési területek reális veszélyeztetettsége alapján e rendelet 1. melléklete tartalmazza. A hivatásos önkormányzati tûzoltóságok központilag finanszírozott létszáma 4. A hivatásos önkormányzati tûzoltóságok központilag finanszírozott létszámát e rendelet 2. melléklete tartalmazza. A hivatásos önkormányzati és az önkéntes tûzoltóságok készenlétben tartandó legkisebb gépjármû és technikai eszköz állománya 5. (1) A tûzoltóságok különleges erõ és eszköz állományának meghatározása a korrekciós veszélyeztetõ tényezõk figyelembevételével történik. (2) A tûzoltóságok készenlétben tartandó legkisebb gépjármû és technikai eszköz állományát e rendelet 3. melléklete tartalmazza. (3) A tûzoltóságok készenlétben tartandó legkisebb gépjármû és technikai eszköz állományának kezeléséhez szükséges minimális létszámot e rendelet 4. melléklete tartalmazza. Azt csökkenteni a szakmai felügyeletet gyakorló megyei katasztrófavédelmi igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) igazgatójának, a Fõvárosi Tûzoltóparancsnokság (a továbbiakban: FTP) vonatkozásában az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság (a továbbiakban: OKF) fõigazgatójának (a továbbiakban együtt: fõigazgató) az írásos halasztást nem tûrõ esetekben elõzetes szóbeli engedélyével lehet. (4) A tûzoltóságok a készenlétben tartandó legkisebb gépjármû és technikai eszköz állományukkal, a körzetben általánosan elõforduló káresetek felszámolására önállóan, azt meghaladó mértékû terheléssel járó események felszámolására e rendelet 5. mellékletben meghatározott mûködési területek figyelembevételével készített Riasztási és Segítségnyújtási Tervekben tervezett tûzoltóságokkal közösen alkalmasak. A Riasztási és Segítségnyújtási Terv 6. (1) A Riasztási és Segítségnyújtási Terv (a továbbiakban: RST kötet) tûzesetek eloltására, mûszaki mentést igénylõ események felszámolására és a katasztrófák elleni védekezésre irányuló terv, amely a) a tûzoltóságok és a létesítményi tûzoltóságok, valamint külön jogszabály alapján a Repülõtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: RKI), b) az alapszabályukban tûzoltási és mûszaki mentési tevékenységet vállaló tûzoltó egyesületek, c) önkéntes adatszolgáltatás alapján a gazdálkodási tevékenységet folytató magánszemélyek, jogi személyek, valamint a magán- és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetei erõi és eszközei igénybevételének rendjét határozza meg. (2) A bázisok mûködési területét (elsõdleges mûködési körzet és segítségnyújtási mûködési körzet) és különleges technikai eszközeit a 6. melléklet tartalmazza. Az RST kötet tartalmi követelményeit e rendelet 7. melléklete rögzíti. Az egységes adatbázis létrehozása, kezelése érdekében az RST kötet részét képezõ RST adatlapok formáját e rendelet 8. melléklete határozza meg. Az egységes RST adatbázis létrehozásáról és mûködéséröl a fõigazgató intézkedik. (3) Az RST kötetbõl az OKF Központi Ügyeletén (a továbbiakban: Központi Ügyelet) kell elhelyezni a) a tûzoltóságok elsõdleges és segítségnyújtási mûködési körzetét (a továbbiakban együtt: mûködési terület), valamint légi jármû balesete esetén az RKI mûködési területét magába foglaló jegyzéket, b) a településekre vonatkozó RST adatlapokat, c) a hivatásos önkormányzati tûzoltóságoknak az ország egész területére térítésmentesen igénybe vehetõ, a rendelet 9. mellékletében felsorolt technikai eszközeinek jegyzékét. 7. (1) A tûzoltóságok elsõdleges mûködési körzetükre, valamint légi jármû balesete esetén az RKI a mûködési területére köteles RST kötetet készíteni.

10 4026 BELÜGYI KÖZLÖNY 23. szám (2) Az elkészült RST kötetet 3 munkanapon belül köteles egy példányban, nyomtatott formában, jóváhagyásra felterjeszteni a) a tûzoltóságok a szakmai felügyeletet ellátó igazgatóságra, b) az FTP és az RKI, az OKF-re. (3) Ha a tûzoltóságok elsõdleges mûködési körzete átnyúlik egy másik megye közigazgatási területére, akkor a jóváhagyáshoz szükséges a közigazgatási terület szerint illetékes igazgatóság egyetértése is. Az egyetértést a jóváhagyó igazgatóság, az FTP és az RKI esetén az OKF köteles beszerezni. 8. Az RST kötetbe történõ tervezésrõl az RST kötet készítõje tájékoztatja az érintett a) településen mûködõ létesítményi tûzoltóságokat és az alapszabályukban tûzoltási és mûszaki mentési tevékenységet vállaló tûzoltó egyesületeket, b) tûzoltóságok elsõdleges mûködési körzetén, valamint az RKI mûködési területén gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeket, jogi személyeket, jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezeteket, amelyektõl az RST kötetet készítõ tûzoltóságok, illetve az RKI tûzoltási vagy mûszaki mentési célra jármûveket, eszközöket, felszereléseket, anyagokat tervez igénybe venni. 9. (1) Az RST kötet készítõje az RST kötetek adattartalmában bekövetkezõ változásokat soron kívül átvezeti, amelyrõl az érintetteket haladéktalanul tájékoztatja. (2) A hatályos RST köteteket a készítõ tûzoltóságok, valamint az RKI híradóügyeletén, továbbá az igazgatóság ügyeletén, és az RST kötetben tervezett tûzoltó gépjármûfecskendõkön kell elhelyezni. (3) A készítõ tûzoltóságok az FTP kivételével a jóváhagyott RST kötetet megküldi az igazgatóságra. Az RST adatlapokat a készítõ tûzoltóságok és az RKI megküldi a segítségnyújtásra betervezett tûzoltóságokra. Az igazgatóság, az RKI és az FTP az RST adatlapokat megküldik azon igazgatóságok számára, amelyek szakmai felügyelete alá tartozó tûzoltóságok gépjármûveit betervezték. Az igazgatóság, az RKI és az FTP a jóváhagyott RST kötetbõl e rendelet 6. -ának (3) bekezdésében meghatározott dokumentumokat megküldik a Központi Ügyeletnek. (4) A Regionális Mûszaki Mentõ Bázis (a továbbiakban: bázis) különleges technikai eszközeit az RST kötetben tervezõ tûzoltóságok, valamint az RKI, az érintett településekre vonatkozó adatlapot kötelesek a tervezett bázist üzemeltetõ hivatásos önkormányzati tûzoltóságra megküldeni. Az adatlapok összeállításánál a bázis elsõdleges mûködési körzetén elhelyezkedõ tûzoltóságok, valamint az RKI kötelesek egymással együttmûködni. 10. (1) A tûzoltáshoz, illetõleg a mûszaki mentéshez szükséges erõk és eszközök riasztását az RST adatlap alapján a jelzést értékelõ személy döntése szerint kell végrehajtani. (2) Az RST adatlapon rögzítettek szerinti erõk, eszközök riasztását a tûzoltóságok elsõdleges mûködési körzete szerinti híradóügyeletes hajtja végre a saját erõk, eszközök részére. A riasztással egyidejûleg értesíteni kell az alapszabályában mentõ-tûzvédelmi feladatok ellátását vállaló és a mûködési körzet szerinti tûzoltóságokkal együttmûködési megállapodással rendelkezõ tûzoltó egyesületet. A segítségnyújtásra tervezett tûzoltóságok erõinek, eszközeinek riasztását, az igazgatóság ügyeletese az FTP esetében az FTP Hírközpontja hajtja végre. (3) A tûzoltás- vagy mentésvezetõ döntése alapján a bázis különleges technikai eszközeinek a riasztása a bázist üzemeltetõ hivatásos önkormányzati tûzoltóság elsõdleges mûködési körzetébe, az üzemeltetõ hivatásos önkormányzati tûzoltóság híradóügyeletesének, egyéb esetben az igazgatóság ügyeletesének feladata. (4) A tûzoltóságok a mûködési területükön kívülre is kötelesek vonulni, ha azt számukra a Központi Ügyelet elrendeli, egyéb esetben mûködési területüket csak az fõigazgató engedélyével hagyhatják el. A bázis különleges technikai eszközeinek riasztását mûködési területén és azon túl is a Központi Ügyelet közvetlenül is elrendelheti. (5) A bázisok különleges technikai eszközei az üzemeltetést végzõ hivatásos önkormányzati tûzoltóságok különleges szerállományához tartoznak. Olyan tûzoltási, mûszaki mentési, katasztrófaveszélyt megelõzõ, illetve katasztrófahelyzetben a védekezési feladatok végrehajtásához vehetõk igénybe, ahol a tûzoltóságok egyéb eszközei mennyiségükbõl vagy teljesítményükbõl adódóan nem elegendõek az esemény felszámolásához. 11. (1) A létesítményi tûzoltóság a saját mûködési területén kívülre csak akkor riasztható, ha az RST kötet alapján igénybe vehetõ erõk és eszközök nem elegendõek a tûzoltáshoz, mûszaki mentéshez, vagy késedelmes kiérkezésük hátráltatná ezen feladatok ellátását. (2) Az önkéntes tûzoltóságokat önkéntes kötelezettségvállalás esetén segítségnyújtásra a katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter által kijelölt területen tervezni kell, amennyiben vállalják, hogy az elsõdleges mûködési körzetük védelmét e rendeletben meghatározott szinten, a segítségnyújtással egyidejûleg biztosítani képesek. A tûzoltóságok mûködési területével kapcsolatos általános szabályok

11 23. szám BELÜGYI KÖZLÖNY Település szétválása, új település alakítása esetén a település létrejöttével vagy szétválásával egyidejûleg meg kell határozni, hogy a település mely tûzoltóságok elsõdleges mûködési körzetéhez tartozik. A meghatározás alapjául az adott település elérhetõségi ideje szolgál. A beavatkozással kapcsolatos költségek megtérítése 13. (1) A hivatásos önkormányzati tûzoltóság vonulásainak költségét, az erre a célra biztosított költségkeret mértékéig, annak terhére meg kell téríteni: a) a mûködési területén kívül elrendelt vonulás esetén, b) a bázis különleges technikai eszközeinek a mûködési területen kívüli igénybevételekor. (2) Az önkéntes tûzoltóság vonulásainak költségét a mûködési területén kívül elrendelt vonulások esetén kivéve, ha a mûködési területen túli segítségnyújtást a 11. (2) bekezdése alapján önként vállalták az erre a célra biztosított költségkeret mértékéig, annak terhére meg kell téríteni. (3) A létesítményi tûzoltóság vonulásainak költségét a külön jogszabályban meghatározott mûködési területén kívül elrendelt vonulások esetében az erre a célra biztosított költségkeret mértékéig, annak terhére kell megtéríteni. (4) Az RST kötetben szereplõ, a tûzoltóságok erõin eszközein kívüli, vagy a 13. (3) bekezdésébe nem tartozó erõk, eszközök igénybevételével felmerült költségeket a tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról szóló törvény és a Polgári Törvénykönyvrõl szóló törvény elõírásainak megfelelõen kell megtéríteni. (5) A tûzoltó egyesület beavatkozásai költségét, az erre a célra biztosított költségkeret mértékéig, annak terhére meg kell téríteni, ha értesítését követõen az egyesület a megjelölt helyszínre indult, kivéve, ha a beavatkozás azokon a településeken, létesítményekben történik, amelyekre alapszabályában, együttmûködési megállapodás(ok)ban az egyesület ellenszolgáltatás nélküli kötelezettségként vállalta a tûzoltási és mûszaki mentési tevékenységet. 14. (1) Az e rendeletben meghatározott igénybevétel esetén a beavatkozás költségeként számolható el: a) a 13. (1) bekezdésének a) pontja, valamint a (2) (3) és (5) bekezdéseiben foglaltak esetében a vonulással és az állomáshelyre történõ visszatéréssel, illetõleg a beavatkozással összefüggésben felhasznált hajtóanyag, kenõanyag és a beavatkozás során felhasznált oltógáz, oltópor, habképzõ anyag (a továbbiakban együtt: oltóanyag) és a felitató anyag értéke, b) a 13. (1) bekezdésének b) pontja esetében a vonulással és az állomáshelyre történõ visszatéréssel, illetõleg a beavatkozással összefüggésben felhasznált hajtóanyag, a cserefelépítményes gépjármûvek málhaterében rendszeresített és a beavatkozás során szakmailag indokoltan elhasznált anyag értéke, c) a vonulás, a beavatkozás és az állomáshelyre történõ visszatérés során, önhibán kívül keletkezett olyan kár, amely más jogviszonyból nem térül meg. (2) A tûzoltó gépjármûvek elszámolható költségnormáit a mûködési területen érvényes elõírásokkal egyezõen kell alkalmazni. 15. A 13. (1) (3) és (5) bekezdéseiben foglalt esetekben az igénybevétel költségeit a riasztásra jogosultak általi elrendelés esetén az OKF, az erre a célra biztosított költségkeret mértékéig, annak terhére téríti meg. 16. (1) Az igénybevétellel kapcsolatos költségtérítést az igénybe vett tûzoltóságok és létesítményi tûzoltóság parancsnoka az igénybevétel helye szerint a fõvárosi tûzoltóparancsnok, illetve a területileg illetékes igazgatóság útján igényli az OKF-tõl a 10. mellékletben meghatározott igénybejelentõ nyomtatványon és adatlapon. (2) A költségtérítési igény jogosságát a fõvárosi tûzoltóparancsnok, illetve a megyei katasztrófavédelmi igazgató megvizsgálja, és véleményével kiegészítve, a kérelem benyújtásától számított 10 napon belül felterjeszti az OKF-re. (3) A költségtérítési igény jogosságáról és mértékérõl a fõigazgató a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül dönt. 17. (1) Ez a rendelet december 1-jén lép hatályba. (2) Hatályát veszti a Riasztási és Segítségnyújtási Tervrõl, a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tûzoltóságok mûködési területérõl, valamint a tûzoltóságok vonulásaival kapcsolatos költségek megtérítésérõl szóló 57/2005. (XI. 30.) BM rendelet, valamint a hivatásos önkormányzati tûzoltóságok központilag finanszírozott létszámáról, valamint a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tûzoltóságok szervezési kategóriába sorolásáról és a készenlétben tartandó legkisebb gépjármû és technikai eszköz állományról szóló 11/2008. (XI. 26.) ÖM rendelet. Ez a bekezdés a rendelet hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. 18. (1) A tûzoltóság tûzoltási és mûszaki mentési tevékenységének szabályairól szóló 1/2003. (I. 9.) BM rendelet

12 4028 BELÜGYI KÖZLÖNY 23. szám (a továbbiakban: R.) melléklete 4. számú függelékének 3. pontja a következõ 3.3. alponttal egészül ki: 3.3. Szolgálatszervezés szervezési kategóriánkénti elvei: a) III. szervezési kategóriába tartozó HÖT-ök esetén 1. Az erdõtüzes gépjármû kezelõjét, valamint két kezelõhelyes magasból mentõ esetén a második kezelõi létszámot, segítségnyújtásra történõ önálló riasztás esetén az I. fecskendõ terhére kell biztosítani; 2. A vízszállító létszáma önálló segítségnyújtásra történõ riasztás esetén 1 fõvel csökkenthetõ. Az 1 fõ parancsnoki döntés szerint az erdõtüzes vagy a magasból mentõ gépjármûre átcsoportosítható; 3. Az I. szer segítségnyújtásra történõ vonulása esetén a vízszállító 2 fõ létszáma parancsnoki döntés alapján a tartalék gépjármûfecskendõre átcsoportosítható; b) IV. szervezési kategóriába tartozó HÖT-ök esetén 1. Az I. szer létszáma segítségnyújtásra történõ riasztáskor 1 fõvel csökkenthetõ. Az 1 fõ parancsnoki döntés szerint a vízszállítóra, vagy a vízszállító 1 fõs létszámával együtt a tartalék gépjármûfecskendõre átcsoportosítható; 2. A K teher vagy az erdõtüzes gépjármû kezelõjét, valamint két kezelõhelyes magasból mentõ esetén a második kezelõt, segítségnyújtásra történõ önálló riasztás esetén az I. fecskendõ terhére kell biztosítani; c) V. szervezési kategóriába tartozó HÖT-ök esetén 1. A K teher vagy az erdõtüzes gépjármû kezelõjét, valamint a mûszaki mentõszer vagy a két kezelõhelyes magasból mentõ esetén a második kezelõt, segítségnyújtásra történõ önálló riasztás esetén a II. fecskendõ terhére kell biztosítani. A szerek egyidejû segítségnyújtásra történõ riasztása esetén a parancsnok intézkedjen az átcsoportosított létszám pótlásáról; 2. Az egyedi speciális konténerszállító jármû létszám nélkül tartható készenlétben, riasztása esetén a kezelõi létszám biztosítására a parancsnok saját hatáskörben intézkedik; d) VI. szervezési kategóriába tartozó HÖT-ök esetén a K teher vagy az erdõtüzes gépjármû kezelõjét, valamint a mûszaki mentõszer vagy a két kezelõhelyes magasból mentõ esetén a második kezelõt, segítségnyújtásra történõ önálló riasztás esetén a III. fecskendõ terhére kell biztosítani. A szerek egyidejû segítségnyújtásra történõ riasztása esetén a parancsnok intézkedjen az átcsoportosított létszám pótlásáról; e) VII. és VII. kiemelt szervezési kategóriába tartozó HÖT-ök esetén 1. A K teher vagy az erdõtüzes gépjármû kezelõjét, valamint a mûszaki mentõszer vagy a két kezelõhelyes magasból mentõ esetén a második kezelõt, segítségnyújtásra történõ önálló riasztás esetén a III. fecskendõ terhére kell biztosítani. A szerek egyidejû segítségnyújtásra történõ riasztása esetén a parancsnok intézkedjen az átcsoportosított létszám pótlásáról; 2. Az egyedi por-hab konténerszállító jármû létszám nélkül tartható készenlétben, riasztása esetén a kezelõi létszám biztosítására a parancsnok saját hatáskörben intézkedik. (2) Az R. melléklete 4. számú függelékének 6. pontja a következõ alponttal egészül ki: 6.3. Amennyiben a párhuzamosítás lehetõsége nem áll fenn, a K tehert vagy az erdõtüzes gépjármûvet létszám nélkül kell készenlétben tartani, riasztása esetén a kezelõt a 12. pontban meghatározottak szerint kell biztosítani A magasból mentõ és a mûszaki mentõ szereket 1-1 fõvel kell készenlétben tartani, üzemeltetésük más jogszabályban, vagy a gyártó által kiadott kezelõi utasításban meghatározott kezelõi létszámmal történik Két kezelõhelyes magasból mentõ és a mûszaki mentõszer segítségnyújtásra történõ önálló risztása esetén csak két kezelõvel vonultatható. A második kezelõt a szervezési kategóriánként meghatározott szer terhére kell biztosítani Azon tûzoltóságokon, ahol a gépjármû és technikai állománytábla szerint két magasból mentõ áll készenlétben az elsõdleges a két kezelõhelyes magasból mentõ, melyet két fõvel kell készenlétben tartani. A másodlagos magasból mentõt egy fõvel kell készenlétben tartani. Abban az esetben, ha az is két kezelõhelyes, segítségnyújtásra történõ önálló riasztás esetén a szervezési kategóriánként meghatározott szer terhére második kezelõt kell biztosítani A Regionális Mûszaki Mentõ Bázisokon a két konténerszállító gépjármût három fõ kezelõvel kell készenlétben tartani, egyidejû riasztásuk esetén parancsnoki döntés szerint a kezelõi létszám átcsoportosítható. 19. A tûzoltósági célokat szolgáló ingatlanok, tûzvédelmi berendezések, szakfelszerelések rendeltetéstõl eltérõ használatának szabályairól szóló 34/1996. (XII. 29.) BM rendelet 2. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (3) A készenlétben tartott tûzoltó gépjármûveket és szakfelszereléseket csak akkor lehet rendeltetésüktõl eltérõ célra használni, ha azok folyamatosan riaszthatók, illetõleg az eltérõ célra használt gépjármûvek és szakfelszerelések a tûzoltóság elsõdleges mûködési körzetét nem hagyják el. 20. A 18. és a 19. a rendelet hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. Ez a a rendelet hatálybalépését követõ második napon hatályát veszti. Varga Zoltán s. k., önkormányzati miniszter

13 23. szám BELÜGYI KÖZLÖNY melléklet a 32/2009. (XI. 30.) ÖM rendelethez A mûködési terület reális veszélyeztetettsége alapján kialakított szervezési kategóriák és az egyes kategóriákba tartozó tûzoltóságok pontszáma Tûzoltóság Kategória ÖT Pontszámok ÖNKÉNTES TÛZOLTÓSÁ- GOK (ÖT) I. Véménd (Baranya megye) 225 Répcelak (Vas megye) 320 Bajna (Komárom-Esztergom megye) 375 Vámosmikola 2 (Pest megye) 400 Kadarkút (Somogy megye) 401 Abádszalók (Jász-Nagykun-Szolnok megye) 461 Tiszanána (Heves megye) 471 Vál (Fejér megye) 473 Kerekegyháza (Bács-Kiskun megye) 488 Bátaszék (Tolna megye) 512 Nagyigmánd (Komárom-Esztergom megye) 513 Ács (Komárom-Esztergom megye) 539 Bélapátfalva (Heves megye) 562 Kecel (Bács-Kiskun megye) 564 Soltvadkert (Bács-Kiskun megye) 565 Böhönye (Somogy megye) 570 Tótkomlós (Békés megye) 583 Ruzsa (Csongrád megye) 590 Újfehértó (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 622 Egyek (Hajdú-Bihar megye) 625 Jászárokszállás 1 (Jász-Nagykun-Szolnok megye) 660 Kunhegyes (Jász-Nagykun-Szolnok megye) 662 Vasvár (Vas megye) 680 Baktalórántháza (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 703 Tab 2 (Somogy megye) 716 Kõszeg (Vas megye) 718 Zalaszentgrót (Zala megye) 732 Lajosmizse (Bács-Kiskun megye) 767 Tolna (Tolna megye) 775 Gyomaendrõd (Békés megye) 786 Komádi (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 810 Zirc (Veszprém megye) 815 Sümeg (Veszprém megye) 816 Jánoshalma (Bács-Kiskun megye) 826 Bácsalmás (Bács-Kiskun megye) 842 Szakoly (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 845 Csurgó (Somogy megye) 855 Celldömölk 1 (Vas megye) 884 Kisbér (Komárom-Esztergom megye) 892

14 4030 BELÜGYI KÖZLÖNY 23. szám Tûzoltóság Kategória ÖT Pontszámok ÖNKÉNTES TÛZOLTÓSÁ- GOK (ÖT) II. Polgárdi (Fejér megye) 927 Tiszakécske (Bács-Kiskun megye) 934 Oroszlány (Komárom-Esztergom megye) 935 Békés (Békés megye) 942 Szabadszállás (Bács-Kiskun megye) 966 Balmazújváros (Hajdú-Bihar megye) 972 Csepreg (Vas megye) 1002 Tapolca (Veszprém megye) 1005 Jászkisér (Jász-Nagykun-Szolnok megye) 1030 Pásztó (Nógrád megye) 1030 Kunszentmiklós (Bács-Kiskun megye) 1043 Törökszentmiklós (Jász-Nagykun-Szolnok megye) 1059 Csenger (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 1066 Tamási (Tolna megye) 1094 Tiszaföldvár (Jász-Nagykun-Szolnok megye) 1147 Mór (Fejér megye) 1164 Ibrány (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 1170 Nagykõrös (Pest megye) 1173 III. Tiszavasvári (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 1206 Kisújszállás (Jász-Nagykun-Szolnok megye) 1220 Pomáz (Pest megye) 1222 Létavértes (Hajdú-Bihar megye) 1234 Ráckeve (Pest megye) 1303 Vámospércs (Hajdú-Bihar megye) 1304 Balatonfüred (Veszprém megye) 1335 Bicske (Fejér megye) 1365 Fehérgyarmat (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 1401 Vásárosnamény (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 1713 Balatonboglár (Somogy megye) 1742 Hajdúböszörmény (Hajdú-Bihar megye) 2049

15 23. szám BELÜGYI KÖZLÖNY 4031 Tûzoltóság Kategória HÖT Pontszámok HIVATÁSOS ÖNKORMÁNY- ZATI TÛZOLTÓ- SÁGOK (HÖT) I. Záhony (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 822 II. Badacsonytomaj (Veszprém megye) 1011 Csongrád (Csongrád megye) 1033 Kiskõrös (Bács-Kiskun megye) 1055 Kunszentmárton (Jász-Nagykun-Szolnok megye) 1125 Szendrõ (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) 1128 III. Tiszafüred (Jász-Nagykun-Szolnok megye) 1179 Komárom (Komárom-Esztergom megye) 1223 Balatonfûzfõ (Veszprém megye) 1246 Hajdúnánás (Hajdú-Bihar megye) 1292 Nyergesújfalu (Komárom-Esztergom megye) 1299 Barcs (Somogy megye) 1333 Nagyatád (Somogy megye) 1398 Mezõtúr (Jász-Nagykun-Szolnok megye) 1481 Karcag (Jász-Nagykun-Szolnok megye) 1514 Lenti (Zala megye) 1540 Heves (Heves megye) 1688 Szentes (Csongrád megye) 1728

16 4032 BELÜGYI KÖZLÖNY 23. szám Tûzoltóság Kategória HÖT Pontszámok HIVATÁSOS ÖNKORMÁNY- ZATI TÛZOLTÓ- SÁGOK (HÖT) III. Pétfürdõ (Veszprém megye) 1744 Szentendre (Pest megye) 1790 Kapuvár (Gyõr-Moson-Sopron megye) 1831 Komló (Baranya megye) 1869 Csorna (Gyõr-Moson-Sopron megye) 1872 Marcali (Somogy megye) 1886 IV. Szarvas 3 (Békés megye) 1343 Nyírbátor (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 1970 Makó (Csongrád megye) 1997 Mohács (Baranya megye) 2034 Paks (Tolna megye) 2038 Mezõkovácsháza (Békés megye) 2039 Jászberény (Jász-Nagykun-Szolnok megye) 2060 Siklós (Baranya megye) 2129 Szeghalom (Békés megye) 2141 Dombóvár (Tolna megye) 2211 Berettyóújfalu (Hajdú-Bihar megye) 2263 Hajdúszoboszló (Hajdú-Bihar megye) 2264 Hódmezõvásárhely (Csongrád megye) 2295 Ajka (Veszprém megye) 2296 Sárvár (Vas megye) 2311 Kiskunfélegyháza (Bács-Kiskun megye) 2336 Körmend (Vas megye) 2349 Püspökladány (Hajdú-Bihar megye) 2377 Dabas (Pest megye) 2425 Esztergom (Komárom-Esztergom megye) 2434 Encs (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) 2446 Nagykáta (Pest megye) 2471 Szigetvár (Baranya megye) 2472 Sárbogárd (Fejér megye) 2562 Gyula (Békés megye) 2619 Szerencs (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) 2664 Mezõkövesd (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) 2685 Kalocsa (Bács-Kiskun megye) 2689 Tiszaújváros (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) 2709 Orosháza (Békés megye) 2722 Kisvárda (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 2854 Ózd (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) 2941 Sátoraljaújhely (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) 3024 Kiskunhalas (Bács-Kiskun megye) 3061 Sopron (Gyõr-Moson-Sopron megye) 3134 Mosonmagyaróvár (Gyõr-Moson-Sopron megye) 3135

17 23. szám BELÜGYI KÖZLÖNY 4033 Tûzoltóság Kategória HÖT Pontszámok HIVATÁSOS ÖNKORMÁNY- ZATI TÛZOLTÓ- SÁGOK (HÖT) V. Mátészalka 3 (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 2649 Veszprém (Veszprém megye) 3059 Gyöngyös (Heves megye) 3095 Pápa (Veszprém megye) 3104 Balassagyarmat (Nógrád megye) 3220 Baja (Bács-Kiskun megye) 3246 Hatvan (Heves megye) 3328 Siófok (Somogy megye) 3357 Keszthely (Zala megye) 3372 Szigetszentmiklós (Pest megye) 3481 Cegléd (Pest megye) 3514 Kazincbarcika (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) 3619 Dunaújváros (Fejér megye) 3842 Zalaegerszeg (Zala megye) 3983 Szekszárd (Tolna megye) 4085 Monor (Pest megye) 4216 VI. Békéscsaba 3 (Békés megye) 3842 Salgótarján (Nógrád megye) 3996 Szombathely (Vas megye) 4201 Szolnok (Jász-Nagykun-Szolnok megye) 4285 Vác (Pest megye) 4288 Nagykanizsa (Zala megye) 4338 Gödöllõ (Pest megye) 4489 Tatabánya (Komárom-Esztergom megye) 4508 Eger (Heves megye) 4593 Kecskemét (Bács-Kiskun megye) 4739 Kaposvár (Somogy megye) 4746 VII. Érd (Pest megye) 6353 Nyíregyháza (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 6924 Székesfehérvár (Fejér megye) 7095 Pécs (Baranya megye) 7161 Gyõr (Gyõr-Moson-Sopron megye) 7559 VII.k. Debrecen (Hajdú-Bihar megye) 8187 Szeged (Csongrád megye) 8663 Miskolc (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) 9668 Kategóriába nem sorolt Fõvárosi Tûzoltóparancsnokság 1 Azon új önkéntes tûzoltóságok kerültek megjelölésre, melyek a részükre meghatározott mûködési terület mentõ-tûzvédelmi feladatainak ellátását december 1-jével kezdik meg. 2 Azon önkéntes tûzoltóságok kerültek megjelölésre, melyek elsõdleges mûködési körzetéhez január 1-jétõl újabb települések kerülnek csatolásra. 3 A HÖT veszélyeztetettségét mutató pontérték december 1-jével, az elsõdleges mûködési körzet változásával módosul, a HÖT a megállapított türelmi idõre tekintettel nem kerül más szervezési kategóriába.

18 4034 BELÜGYI KÖZLÖNY 23. szám 2. melléklet a 32/2009. (XI. 30.) ÖM rendelethez A hivatásos önkormányzati tûzoltóságok központilag finanszírozott létszáma Szervezési kategória Tûzoltóság A készenléti jellegû szolgálattal rendelkezõ hivatásos önkormányzati tûzoltóságok létszáma Megye Készenléti jellegû szolgálati létszám Irányító, ügyviteli és technikai létszám Tûzmegelõzési létszám I. Záhony SZ-SZ-B II. Badacsonytomaj Veszprém Csongrád Csongrád Kiskõrös B-K Kunszentmárton J-N-SZ Szendrõ B-A-Z III. Balatonfûzfõ Veszprém Barcs Somogy Csorna GY-M-S Hajdúnánás H-B Heves Heves Kapuvár GY-M-S Karcag J-N-SZ Komárom K-E Komló Baranya Lenti Zala Marcali Somogy Mezõtúr J-N-SZ Nagyatád Somogy Nyergesújfalu K-E Pétfürdõ Veszprém Szentendre Pest Szentes Csongrád Tiszafüred J-N-SZ Létszám összesen

19 23. szám BELÜGYI KÖZLÖNY 4035 Szervezési kategória Tûzoltóság A készenléti jellegû szolgálattal rendelkezõ hivatásos önkormányzati tûzoltóságok létszáma Megye Készenléti jellegû szolgálati létszám Irányító, ügyviteli és technikai létszám Tûzmegelõzési létszám IV. Ajka Veszprém Berettyóújfalu H-B Dabas Pest Dombóvár Tolna Encs B-A-Z Esztergom K-E Gyula Békés Hajdúszoboszló H-B Hódmezõvásárhely Csongrád Jászberény J-N-SZ Kalocsa B-K Kiskunfélegyháza B-K Kiskunhalas B-K Kisvárda SZ-SZ-B Körmend Vas Makó Csongrád Mezõkovácsháza Békés Mezõkövesd B-A-Z Mohács Baranya IV. Mosonmagyaróvár GY-M-S Létszám összesen Nagykáta Pest Nyírbátor SZ-SZ-B Orosháza Békés Ózd B-A-Z Paks Tolna Püspökladány H-B Sárbogárd Fejér Sárvár Vas Sátoraljaújhely B-A-Z Siklós Baranya Sopron GY-M-S Szarvas Békés Szeghalom Békés Szerencs B-A-Z Szigetvár Baranya Tiszaújváros B-A-Z

20 4036 BELÜGYI KÖZLÖNY 23. szám Szervezési kategória Tûzoltóság A készenléti jellegû szolgálattal rendelkezõ hivatásos önkormányzati tûzoltóságok létszáma Megye Készenléti jellegû szolgálati létszám Irányító, ügyviteli és technikai létszám Tûzmegelõzési létszám V. Baja B-K Létszám összesen Balassagyarmat Nógrád Cegléd Pest Dunaújváros Fejér Gyöngyös Heves Hatvan Heves Kazincbarcika B-A-Z Keszthely Zala Mátészalka SZ-SZ-B Monor Pest Pápa Veszprém Siófok Somogy Szekszárd Tolna Szigetszentmiklós Pest Veszprém Veszprém Zalaegerszeg Zala VI. Békéscsaba Békés Eger Heves Gödöllõ Pest Kaposvár Somogy Kecskemét B-K Nagykanizsa Zala Salgótarján Nógrád Szolnok J-N-SZ Szombathely Vas Tatabánya K-E Vác Pest VII. Érd Pest VII. kiemelt Gyõr GY-M-S Nyíregyháza SZ-SZ-B Pécs Baranya Székesfehérvár Fejér Debrecen H-B Miskolc B-A-Z Szeged Csongrád Budapest Összesen A készenléti jellegû szolgálattal nem rendelkezõ hivatásos önkormányzati tûzoltóságok létszáma Tûzoltóság Megye Parancsnok Tûzmegelõzési létszám Ügyviteli alkalmazott Létszám összesen Bicske Fejér Bonyhád Tolna