Koncepció a magyar pelletágazat fejlesztéséhez

Átírás

1 Összefoglaló A Magyar Pellet Egyesület jelenleg negyven magyarországi, zömmel KKV és civil tagból álló érdekvédelmi szervezet. Fő célja, hogy segítse a magyar pelletpiac törésektől, visszaesésektől mentes fejlődését. A Magyar Pellet Egyesület véleménye szerint az EU 2020-ra vonatkozó klímapolitikájában foglalt, Magyarországra érvényes 13% megújuló energia arány (ld. 2009/28/EC irányelv) gyors, hatékony és összehangolt intézkedésekkel teljesíthető, amennyiben a még előttünk álló időszakban az egyes megújuló energia területek piacfejlesztése szabályozott módon történik. Szabályozottság alatt a piac keresleti és kínálati kapacitásainak és potenciáljainak összehangolt fejlesztését (növelését) értjük. Álláspontunk szerint a megújuló energiák közül jelenleg a pellet az, amivel önálló alkalmazhatósági lehetősége miatt ténylegesen kiváltható a fűtési energia előállításában jelenleg túlnyomórészt használt földgáz, és ezzel külső energiafüggőségünk csökkenthető. Magyarországon ugyanis az energiafelhasználás összetételének változása az Európai Unió átlagánál kedvezőtlenebb hosszú távú tendenciát mutat. Bár 1990-tól 2004-ig közel 10%-kal csökkent a hazai összes energia felhasználás, a gázfelhasználás 30%-os növekedése révén az import fosszilis energiahordozók részaránya a felhasználásban elérte a 67,3%-ot. A nukleáris fűtőanyag behozatallal együtt az ország importfüggősége így meghaladja a 78,5%-ot, ami energetikai szempontból rendkívül kiszolgáltatottá teszi hazánkat. (Forrás: GKM, 2008.) Meggyőződésünk, hogy bármely hosszú távú nemzeti energetikai stratégia központi eleme az ország energiafüggőségének csökkentése kell, hogy legyen. Számításaink bemutatják, hogy csupán a lakossági szektor 7%-ának hazai gyártásból származó pellet alapú fűtésre való átállása a függőség oldásán túl milyen közvetlen és közvetett hozadékokat eredményez. (Jelen koncepció célkitűzésének célcsoportja az energiaigényét tekintve könnyebben standardizálható, így egzaktabb számítást lehetővé tevő lakossági szektor. A pellet nagyobb léptékű, intézményi felhasználása az egyedi sajátosságokat figyelembe vevő, fűtési energiahordozóra is optimalizált tervezési feladat nélkül nem számítható, - így egy ilyen tanulmány keretei között nagyon nehezen becsülhető.) Célkitűzésünk az alább prognosztizálható fogyasztási igényeken, valamint a hazai alapanyag-potenciál által biztosított lehetőségeken (1. és 2. táblázat) alapul. Magyarország éves, decentralizált (távhő nélküli) hőigénye: 291 PJ, ebből a Magyar Pellet Egyesület a pellet tüzelőanyag számára 7 %-os piaci részesedést tart megvalósíthatónak, azaz 21 PJ-t. Magyar Pellet Egyesület 2010 oldal 1

2 A 2020-as hőtermelésre fordított megújuló energia felhasználás vonatkozásában az EU felé tett vállalásunk 87,1 PJ. Ebből 79 % részarányt képezhet a tűzifa+ egyéb biomassza, azaz 68,809 PJ-t. A fent említett 68,809 PJ hőigény megoszlását fűtési energiahordozót tekintve 70 % tűzifa ill. apríték (árérzékenység és beruházási igény miatt) és 30 % pellet arányában tartjuk megvalósíthatónak, ami éves szinten 21 PJ-t, azaz hozzávetőlegesen 7%-ot jelent. (Forrás: MPE számítás a Stratégia a magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére című tanulmány alapján, GKM, 2008.) 1. táblázat Magyarországi tüzelésre alkalmas szilárd biomassza potenciál - Forrás: MTA 2. táblázat Magyarországi biomassza potenciál - Forrás: MTA A megvalósítandó koncepció mentén elérhető ágazatfejlődés az ország energiafüggetlenség felé tett fontos lépésén túl kiemelten hozzájárul a környezet- és klímavédelemhez a szilárd biomassza hulladékok és melléktermékek feldolgozásával és újrahasznosításával, a CO 2 kibocsátás semlegességével. Emellett vidékfejlesztő, munkahelyteremtő hatása is számottevő. Egyesületünk a következőkben a pelletágazat hazai fejlődésének esélyeit taglalja, illetve ezt segítő javaslatokat tesz. Magyar Pellet Egyesület 2010 oldal 2

3 1. Helyzetelemzés 1.1. Nyugat-európai kitekintés A pelletágazat nyugat-európai fejlődése az elmúlt néhány évben rendkívüli mértékű: 2000 és 2010 között várhatóan több mint tízszeresére nő az európai pelletfogyasztás (3. diagram), és ezt követően is jelentős emelkedés prognosztizálható (4. diagram). A termelési kapacitások növekedése mögött az évente megnyíló új európai pelletüzemek állnak, melyek száma 2008-ban meghaladta a 630-at (Forrás: 3.diagram: Pelletgyártás és felhasználás Európában Forrás: Staffan Melin, diagram: Európai pelletgyártás és pelletfogyasztás, prognózis 2020-ig - Forrás: Pellets@las Magyar Pellet Egyesület 2010 oldal 3

4 A szomszédos Ausztriában az elmúlt évtizedben közel 20-szorosára nőtt a pelletkészülékek száma a lakossági szektorban (5. diagram). 5. diagram: Üzembe helyezett pelletkészülékek Ausztriában Forrás: ProPellets Austria, 2010 A pellettel kapcsolatos elégedettség és várakozások Európa nyugati felében rendkívül magasak. A németországi lakosság körében a Német Energiapellet Szövetség által elvégzett felmérés adatai szerint a pellet ismertsége és elfogadottsága egyaránt ekőkelő helyet vívott ki magának. (6. diagram). 6. diagram: Mely fűtési rendszerek kereskedelmi fellendülését várja a jövőben? - Forrás: DEPV Magyar Pellet Egyesület 2010 oldal 4

5 Miben rejlik a pelletágazat (és a megújulók) sikere Nyugat-Európában? Magyarországgal ellentétben piaci (relatív magas) fosszilis energiahordozó árak segítették az átállást (7. táblázat), míg a pellet ára viszonylag stabilnak mondható. (8. diagram) Tudatos energiapolitika, amely hosszú távú nemzeti energetikai stratégiákra épül. A stratégiák középpontjában a nyugat-európai nemzetek energetikai függőségének, kiszolgáltatottságának csökkentése, illetve a saját előállítású megújuló energiákra támaszkodó önellátási politikák állnak. Sikeres, hatékony szakmai és marketing programok, projektek révén a pellet ismertsége viszonylag rövid idő alatt nagymértékben nőtt. Az állam hatékony támogatási rendszerrel segítette a pellethasználat elterjedését. Kedvezményes ÁFA-kulcsokat alkalmaznak a pelletre, és különböző intenzitású készülék-beszerzési támogatással segítik a pellethasználat elterjedését. Prioritást élvez a hulladék-felhasználás, és a környezettudatos gondolkodás. Erős ágazati szervezetek konszenzusra épülő programjai alapján történik a piacszabályozás (a pelletre jellemző ágazati specialitás, hogy az állam, a tüzelőanyag-gyártók, a készülékgyártók és kereskedők közötti megállapodással lehetséges csak a visszaesések nélküli, fokozatos és szabályozott piacfejlesztés). 7. táblázat: Háztartási földgázárak (Euró/GJ) Forrás: Energia Központ 2009 Magyar Pellet Egyesület 2010 oldal 5

6 8. táblázat: Fűtőolaj és pellet árak Ausztriában - Forrás: ProPellets Austria 1.2. Tények a hazai szilárd biomassza felhasználásról A magyar pelletágazat (a megújulókkal együtt) jelenleg még gyerekcipőben jár. Ennek a nyugat-európai helyzettel párhuzamba állítva a következő okai vannak. Magyarországon a pelletágazat csak 2006-tól, a gázárak világpiaci szinthez való közelítése óta tudott és kezdett erősödni (9. táblázat). A sokáig mesterségesen alacsonyan tartott gázárak, illetve a valamennyi nyugateurópai tendenciával ellentétes, fosszilis energiának nyújtott központi ártámogatás mai napig gátolják mindennemű megújuló energia térnyerését hazánkban és 2009 között 600 milliárd forintot költött az állam lakossági gáz- és távhő támogatásra, ugyanezen időszakban az energiahatékonyságot segítő Nemzeti Energiatakarékossági Program kerete mindössze 10 milliárd forint volt (Forrás: Energia Klub). Nincs hosszú távú magyar energetikai stratégia. Az energiapolitikát ad hoc döntések határozták meg, melyet sokszor lobbyérdekek mozgattak. A gázhálózat penetrációjának rendkívül magas szintje miatt Magyarországon erős a földgáz ágazat lobby képessége (10. táblázat). Noha folyamatosan nő a pellet ismertsége, még kevés és hiányos ismeretekkel rendelkeznek a potenciális felhasználók, valamint az energetikai ágazat résztevői és a döntéshozók is erről - az elsősorban hőenergia előállítására alkalmas - energiahordozóról. Az állami támogatási rendszer a nyugat-európaihoz képest részlegesen és nehézkesen működik. A készülék-beruházást támogató pályázatok kiírása kampányszerű, a pályázat beadása és elbírálása között jellemzően hónapok telnek el, a pályázati keretek bezárása váratlanul történik. A pellet tüzelőanyagra vonatkozó ÁFA támogatás, mint állami ösztönző erő, a nyugateurópai példáktól eltérően nem került alkalmazásra. Magyar Pellet Egyesület 2010 oldal 6

7 Ágazati szervezetek is csak a közelmúltban álltak fel, bár aktívan keresik a kapcsolatokat a döntéshozókkal a megfelelő piacfejlődés segítése érdekében. Ugyanakkor a pelletágazat szereplői között a kapcsolatépítés és az együttműködés a kezdetektől kiemelkedően erősnek mondható. Változás Dátum Földgáz ára (HUF/MJ) aránya % 98 Ft/m3 2,88 Ft/MJ % 102,9 Ft/m3 3,03 Ft/MJ ,8 % 108,87 Ft/m3 3,20 Ft/MJ ,9 % 119,65 Ft/m3 3,52 Ft/MJ ,5 % 127,42 Ft/m3 3,75 Ft/MJ % 127,42 Ft/m3 3,75 Ft/MJ % 133,79 Ft/m3 3,94 Ft/MJ % 120,41 Ft/m3 3,54 Ft/MJ ,7 % 127,28 Ft/m3 3,74 Ft/MJ % 140,01 Ft/m3 4,12 Ft/MJ 9. táblázat: Lakossági földgázár alakulása Magyarországon- Forrás: MPE Háztartási gázfogyasztók száma (ország régiói) [ darab ] Régiók Dél-Alföld régió Dél-Dunántúl régió Észak-Alföld régió Észak-Magyarország régió Közép-Dunántúl régió Közép-Magyarország régió Nyugat-Dunántúl régió Összesen táblázat - Forrás: KSH TSTAR A hazai biomasszával való erőforrás-gazdálkodás pillanatnyi visszás helyzetéről is érdemes néhány szót szólni. Jelenleg az országban rendelkezésre álló biomassza tömeg jelentős részét (mezőgazdasági, faipari, kommunális, erdészeti hulladék) egyáltalán nem hasznosítjuk. A biomassza említésekor azonban az első asszociáció jellemzően nem erre, hanem az erdészeti kitermelésű, energetikai célú felhasználásra kerülő faanyagra (apadék és tűzifa, évente mintegy 3,6 millió m 3 ) vonatkozik. Ennek 88,5%-át jelenleg rendkívül alacsony energiaátalakítási hatékonysággal (elektromos kihozatali hatásfokuk átlagban 27 %, Forrás: KvVM, Klímapolitika, 2008.) a hazai erőművek égetik el. Magyar Pellet Egyesület 2010 oldal 7

8 További fenntartásaink is vannak a hazai biomassza alapanyag állomány ilyen módon történő hasznosításával. Úgy gondoljuk, elsődleges cél az értékes hazai fakészlet értéknövelt termékké történő feldolgozása, majd ezen ipari tevékenységre épülve a kikerülő, immáron igen jó minőségű (tiszta és száraz) melléktermékek feldolgozása és energetikai hasznosítása lehetne. Ezért mind fenntarthatósági, mind környezetvédelmi, mind gazdaságossági szempontból szükségesnek tartjuk a biomassza és az energetikai biomassza fogalmának elkülönítését, és ez utóbbi behatárolását, valamint megjelenítését a szabályozási rendszerben is. Fontosnak tartjuk az energetikai biomassza fogalmon belül a feldolgozási, felhasználási szempontú kategorizálást is annak érdekében, hogy az adott kategóriába tartozó biomassza potenciál energiatartalma a leghatékonyabban hasznosítható legyen. Éles distinkciót kell tehát tennünk a biomasszát rossz, átlag 27%-os hatásfokkal eltüzelő hazai erőművi, és a lakossági szektorban alkalmazható pellettüzelés magas 90-95%-os hatásfoka között. Ráadásul ezt a rendkívül alacsony hatékonyságú biomassza-tüzelést az állam egy torz támogatási rendszerrel még erősíti is: a megújuló energiára fordítandó KÁP összegek kb. 70%-át ezek a kapcsolt erőművek kapják (11. táblázat). 11. táblázat: A támogatott átvételi árú villamosenergiára fordított kompenzáció (KÁP) alakulása ( ) - Forrás: Magyar Energia Hivatal A pelletgyártás ezzel szemben jellemzően hulladékból és melléktermékből (elsősorban faipari, másodsorban mezőgazdasági melléktermékből), annak újrahasznosításával állít elő tüzelőanyagot. Mindezt klímasemleges módon teszi, hiszen eltüzelésekor csak annyi CO 2 -t szabadít fel, ami a biomassza melléktermék természetes elkorhadásakor amúgy is a levegőbe jutna. (12. diagram). Magyar Pellet Egyesület 2010 oldal 8

9 12. melléklet: CO 2 kibocsátás (kg/mwh) különböző fűtési módok esetén - Forrás: Öko-Institut A pellet további előnyeiről az alábbi SWOT analízis szolgál bővebb információval. (13. táblázat Forrás, MPE 2009) S Erősségek - fűtésre alkalmas megújuló energiaforrás - jól tárolható, szemben a nem biomassza alapú megújulókkal - klímasemleges, CO 2 kibocsátását tekintve - jóval tisztább a fosszilis energiahordozóknál - magas hatásfokú égése, és optimális tüzeléstechnikai jellemzői miatt nagyon gazdaságos tüzelőanyag, jelenleg itthon minimum harmadával olcsóbb a gáznál - kényelmi szempontból a gázfűtéssel vetekszik, automatizálható - biztos technológiai háttere van (pellet tüzelőberendezések), jellemzően az elmúlt évek komoly ny-európai fejlesztései miatt - megtérülési ideje jobb a többi megújuló energiafajtánál W Gyengeségek - a felhasználóknál információs deficit van, a pellet nem kellően ismert - nem teljesen tiszta energia (mint pl. a nap, szél), van CO 2 kibocsátása - tárolásáról gondoskodni kell - csak speciális, pellet alapú tüzelőberendezésben égethető - a tüzelőberendezések ára relatív magas, ezért relatív magas a pellettüzelés induló beruházási költsége - drágább, mint a kényelmetlenebb biomassza (fa vagy faapríték alapú) fűtés Magyar Pellet Egyesület 2010 oldal 9

10 O Lehetőségek - multiplikatív hatása van más ágazatokra - hulladék újrahasznosítással is előállítható (faipar, agrárium, erdészet) - energiaültetvények telepítését ösztönzi, így áttételesen az agrárágazat több lábra állását segíti - tág lehetőségei vannak még a pellet, mint tüzelőanyag és a pelletkészülékek innovációjának - speciális, magyar alapanyagokra épülő pellet: az agripellet, és agripellet alapú tüzelőberendezés fejlesztése indokolt T Veszélyek - nem töri át a kommunikációs, tudati gátat a fogyasztóknál a pellet - a faipari hulladékok elérhető mennyisége lokálisan véges - a szakszerűtlen ültetvénytelepítések és rossz minőségű készülék ill. termék kiábrándultságot okozhatnak - a nyugat-európai termékszabványok és készülékfejlesztések feltétel nélküli adaptálása hosszútávon veszélyezteti a magyar piacot 13. táblázat: SWOT analízis pelletre és pellet készülékekre - Forrás: Magyar Pellet Egyesület, 2009 Magyar Pellet Egyesület 2010 oldal 10

11 1.3. A magyarországi pelletágazat jelenlegi helyzete A pelletágazat Nyugat-Európához mérten mintegy tízéves lemaradással, 2008-ban kezdett kialakulni Magyarországon második felében azonban már mintegy fél tucat pelletgyárban kezdődött meg a próbaüzem (14. diagram). 14. diagram Forrás MPE Mérhetővé vált a pelletkészülékek forgalmazási mutatója is, 2008-ban és 2009-ben becsülhetően 1200 pelletkészüléket helyzetek üzembe Magyarországon (15. diagram), 90%-ban földgázt kiváltva. Magyar Pellet Egyesület 2010 oldal 11

12 15. diagram Forrás: MPE A hazai pelletkészülék értékesítést és a pelletfogyasztás dinamikusabb növekedését elsősorban a már említett állami támogatási eszközök esetlegessége illetve teljes hiánya gátolja. A hazai fapellet gyártó üzemek az itthoni piacfejlődés elhúzódása miatt jelenleg több mint 80%-ban exportra termelnek. Magyar Pellet Egyesület 2010 oldal 12

13 2. Célkitűzés A Magyar Pellet Egyesület (MPE) szerint reális cél, hogy szabályozott piacfejlesztéssel, a lakossági célcsoportot tekintve a hazai fűtés és HMVelőállítás energiaigényének 7%-át a pellet adja, kiváltva ezzel évente 716 millió m 3 földgázt (a koncepcióban foglaltak teljesülése esetén a hatodik évtől). Az Európai Unió felé tett 2020-ra vonatkozó 13% megújuló arányvállalásunkból ez 2,38%-ot tehet ki, azaz közel annak egyötödét. Mellékelt számításaink (ld. táblázatok és számítások) szerint megfelelő ütemezéssel és földrajzi elhelyezéssel átlag 5t/h-s termelési kapacitásokkal számolva 41 pelletgyár termelné meg ezt a pellet mennyiséget, amely így közel 234 ezer hazai háztartás fűtési energiával és használati melegvízzel való ellátását garantálhatja biztos, hazai termelésű megújuló energiával. Ugyanennyi a koncepció érvényre jutása esetén részben hazai gyártású - pelletkészülék értékesítését is jelenti mindez a következő hat évben. A MPE által megfogalmazott célkitűzés alapja a MTA országos biomassza potenciál felmérésén alapul. Ezen összesített adatokból nem következtethető ki az alapanyag rendelkezésre állás területi megoszlása, vagyis nem tervezhető egyértelműen az a gazdaságföldrajzi szempontrendszer, amelyre a pelletgyárak elhelyezése, kapacitástervezése alapulhat. A célkitűzésben vázolt szcenárió az alapanyag területi megoszlása alapján módosulhat. Magyar Pellet Egyesület 2010 oldal 13

14 3. A célkitűzés eléréséből fakadó hasznok A fenti célkitűzés eléréséből Magyarország számára a következő, részben számszerűsíthető hasznok adódnának (az adatok részletes kibontását a csatolt számítások tartalmazzák): - Lakosságnál keletkező költségmegtakarítás, melynek mértéke nemzeti szinten, mai árakon számolva: 36,5 Mrd forint (ld. Függelék). - Lakossági elégedettség és életszínvonal növekedése: ez az összeg a háztartásoknál illetve a pellethasználóknál maradó, szabadon felhasználható megtakarítás, ami az életszínvonalat ezen családoknál nem elhanyagolható mértékben emeli, vagy megtakarítások formájában jelenik meg. Hazai viszonylatban az energiaköltség csökkentése rendkívüli jelentőségű. A nemzetközi összehasonlítások azt mutatják, hogy a folyó áron mért hazai egy főre jutó energiakiadás az összes egy főre jutó lakásfenntartási kiadáson belüli aránya 3-4- szerese az EU-15-ben mért hasonló arányhoz (Forrás: A háztartások energiafogyasztása, Energia Központ Nonprofit Kft, 2009). - Energia import csökkenése, ellátásbiztonság növekedése (ld. Függelék gázháború kronológia) - A pelletágazat meginduló fejlődése javítja a külkereskedelmi mérleget, bár nemzetgazdasági szempontból hosszabb távon kívánatos egyre inkább a hazai piac ellátására fókuszálni. - Új, Európában is dinamikusan fejlődő és versenyképes ipari és szolgáltató ágazatok jönnek létre a pelletgyártás, pellet alapú tüzelőberendezés gyártás és forgalmazás, valamint a rendszertervezés és telepítés, kiszolgálás, szervízhálózat, logisztika, kutatás, termékfejlesztés kapcsán. Az európai pelletpiac a következő években várhatóan elmozdul az agripelletek (mezőgazdasági melléktermékből előállított pellet) irányába, miután a megnövekedett fogyasztás kielégítésére nem lesz elegendő a faipari hulladék potenciál. Magyarország vállalkozásai számára nagy lehetőséget hozhat, ha K+F és innovatív tevékenységükkel (pellet receptúrák, új fejlesztésű készülékek) az európai piacon versenyképes termékekkel jelennek meg. - Munkaerő-piaci / munkahelyteremtő hatás: a pelletágazat a célkitűzés elérésekor több, mint 1600 főnek biztosíthatna közvetlenül, ezen felül közvetetten állandó munkalehetőséget (alapanyaggyártás, pelletgyártás, tüzelőberendezés gyártás és forgalmazás, szervízhálózat, stb.) Az 1600 fő egy teljesen új ágazat megteremtésével létrejövő plusz foglalkoztatotti létszám, hiszen a kiváltott gázmennyiség csökkenése nem indokol jelentősebb létszámleépítést ban és 2009-ben becsülhetően 500 új munkahely jött létre a magyar pellet szektorban. Magyar Pellet Egyesület 2010 oldal 14

15 - A foglalkoztatásból jelentős állami bevételek, adók folynak be a költségvetésbe. Csak a járulékbevételekkel számolva ez 3,5 milliárd forint plusz bevételt jelent a célkitűzés elérésétől évente a büdzsé számára (egyéb adóbevételekkel még nem is kalkulálva). - A pelletgyártás, pelletpiac felélénkülése kiváló lehetőség a regionális tőkeképzésre (szolgáltatások, helyben maradó profit, helyi adók), hiszen az energiára kiadott pénz nem hagyja el az országot a csővezetékeken keresztül, hanem lokálisan cirkulál, és újabb munkahelyeket teremt, illetve növeli a fogyasztást és így az életszínvonalat illetve a megtakarításokat. - A pelletgyártási technológia, a pellet tüzelőanyag (agripellet és egyéb hulladék anyagokra alapozott mixtúrák) és az ezek eltüzelésére alkalmas pelletkészülékek kutatás-fejlesztésének és innovációjának számos jelenleg még kiaknázatlan lehetősége van Magyarországon. Ezek a fejlesztések a hazai tudásközpontokra alapozva európai szinten is versenyképesek lehetnének. - Klímavédelmi jelentősége mellett (CO 2 semleges) konkrét bevételt is hoz az átállás, egységes és összefogott rendszerben lehetséges a CO 2 kereskedelem, a hatodik évben a CO 2 kvóta-bevétel meghaladhatja az 5,9 milliárd forintot. Ehhez kapcsolódóan egy független elszámolási és nyilvántartási rendszer felállítása szükséges, amelyben mérhetővé és lehívhatóvá válik egy olyan karbonvagyon hányad, amely jelen pillanatban kihasználatlan. - Multiplikatív húzó hatással bír a kapcsolódó ágazatokra: Erdészeti hulladék-értékesítés és feldolgozás Faipari hulladék-értékesítés erősíti a faipari vállalkozásokat, Mezőgazdasági hulladék-értékesítés és feldolgozás, Energiaültetvény gazdálkodók több lábon állása, művelésből kivont területek hasznosítása, Kommunális hulladék-értékesítés és feldolgozás, Épületgépészet tervezés, kivitelezés, Logisztika alapanyag és tüzelőanyag szállítás, Szolgáltatás készülékjavítás, karbantartás, beüzemelés, Kereskedelem tüzelőanyag, készülék, Kutatás-fejlesztés-innováció exportképes termékek létrehozása. Tüzelő berendezés, pelletáló gépsorok, kiegészítő gépelemek, eszközök gyártása. Magyar Pellet Egyesület 2010 oldal 15

16 4. Támogató intézkedések az állam részéről a célkitűzés eléréséhez A piacélénkülést a fent felsorolt előnyök ellenére számos tényező lassítja, amelyek nagy részét kormányzati, ágazati minisztériumi intézkedéssel lehet felszámolni. Fontos a fejlődés koncepción nyugvó, szabályozott mederben való tartása. Szabályozási képességét az állam a támogatási rendszer megfelelő kialakításával és használatával érheti el. A. Szükséges, hogy a támogatási stratégia átgondolt legyen mind forrásoldalról, mind hozzáférhetőség szempontjából, tényleges ösztönző erővel rendelkezzék, kiszámítható ütemezésű legyen, biztosítva a tervezhetőséget az ágazat szereplői és a felhasználók számára is. A támogatással kapcsolatos eljárásrend bürokratikusságának csökkentése kiemelkedően fontos. Elérendő célok: egyszerűsítés, gyorsítás, automatizmus, tervezhetőség. A jelenlegi gyakorlatban a pályázatokat igénybe vevők részére a ciklusok időkorlátokat szabnak, folyton változnak a támogatással kapcsolatos kritériumrendszerek, és lassú a pályázatok elbírálásának folyamata. Javasoljuk, hogy a lakosságnál ne döntési, hanem megfelelőségi vizsgálat alapján járjon a támogatás, maximum 90 napon belül. Követendőnek tartjuk Ausztria megújuló energia-támogatási mintáját: a minőségi kritériumrendszernek (műszaki előírások, képzett szakemberek stb.) megfelelő szolgáltató hívja le a támogatást a megújuló energetikai beruházást megvalósító fogyasztó után, ezt az összeget a beruházási költségbe eleve beépítve. Az eljárás egyszerűsítésének ösztönző hatása mellett ez egyben a fogyasztó-centrikus piac minőségi fejlődésének alapja is. A Magyar Építőanyagipari Szövetség által kidolgozott KÉK program célkitűzéseivel teljes mértékben egyetért a Magyar Pellet Egyesület, a programban megfogalmazott támogatási rendszer javaslat a megfelelő szakmai kiegészítések beillesztésével, illetve a megújuló energiára alapuló beruházások megfelelő pozícionálásával előremutató. A KÉK Programhoz fűzött kiegészítő javaslataink: - A bónusz rendszer egyéb hatékonysági mutatói közé épüljön be a Megújuló energiával kiváltott fosszilis energia megtakarítás. - A fa és pellettüzelésnél fosszilis energia kiváltása esetén legyen támogatható a vízteres kandallók beépítése. Ennek indoka, hogy az átlagos (az európainál jóval kisebb) méretű magyar háztartások nagy részében a kazánnál kisebb induló beruházási költséggel vállalható beruházás a központi fűtést a gázhoz hasonló kényelmi fokon működtetni képes pelletkandallóval végzett fűtéskorszerűsítés. Magyar Pellet Egyesület 2010 oldal 16

17 B. Javasoljuk a zöldhő fogalmának és támogatásának bevezetését. A zöldáram pozitív, támogatással is elismert megítélése mintájára a zöldhő fogalmának bevezetése, dotálási rendszer kidolgozása, ezzel segítve a megújuló energia további térnyerését. Jelenleg Magyarországon csak a megújulóval termelt villamos energia élvez támogatást, azonban az Európai Bizottság évi döntése szerint ki kell dolgozni egy megújuló hő irányelvet is, amely számszerű célkitűzéseket tartalmaz majd a megújulók részarányára vonatkozóan a fűtés és hűtés területén. Szükséges ezért egy, a megújuló hőtermelést és hűtést megalapozó támogatási rendszer kidolgozásának megkezdése. (Forrás: Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, 2008.) C. A pelletüzem beruházások támogatása a kereslet által indokolt, az ágazat által javasolt ütemben, és a pelletágazatra érvényes gazdaságföldrajzi megfontolások és alapanyag-lehetőségek alapján (szabályozott piacépítés) szükséges. A megújuló energia alkalmazása alapvetően lokális szinten ésszerű és gazdaságos. Ugyanakkor megalapozott, és az eredményességet magukban hordozó energetikai projektekhez kapacitás alapú információs bázisra van szükség. Az Energetikai Biomassza Regiszter, vagyis alapanyag-potenciál országos, kistérségi szintű felmérése - jelenleg nem létezik kistérségi szintre lebontott energetikai biomassza-potenciál felmérés - a beruházási, engedélyezési, támogatási rendszer döntéshozóinak támaszt nyújtana ahhoz, hogy az állami forrásokat életképes, fenntartható projektek mellé rendeljék. D. A költségvetési (állami, önkormányzati) intézmények pelletre alapozott fűtésrekonstrukciójának segítése az EU-s pénzek állam számára való hatékony felhasználását, az állami intézmények működtetésében gyorsan jelentkező és hosszútávú megtakarítást, és a környezetvédelmi céloknak való megfelelést egyidejűleg jelenti. Az olcsóbban működő állam pedig valamennyiünk érdeke. E. Valamennyi EU-s támogatásnál javasoljuk az esélyegyenlőségi és környezeti fenntarthatóság horizontális irányelvének valódi érvényre juttatását a megújuló energiákra vonatkoztatva, vagyis legyen preferált, pályázati pontozásban értékelt szempont, ha valaki bármely EU-forrásból megvalósuló fejlesztésében megújuló energiát használ fel. F. A megújuló tüzelőanyagok preferálását a fosszilis tüzelőanyagokkal szemben kedvezményes ÁFA-kulccsal lehet megoldani, ahogy Nyugat-Európa országai is teszik. Magyarországra konkrét javaslatunk: a pellet ÁFÁ-jának egy előre meghatározott időszakon át történő csökkentésével is támogassuk a hazai piacfejlődést. Megjegyezzük, hogy az így kieső ÁFA-bevételt teljes mértékben kompenzálja a vásárolt pelletkészülékekből befolyó többlet ÁFA (ld. a függelék számításait). G. Orvosolni kell azokat a problémákat, amelyek a jogi szabályozatlanságból fakadnak (szabványok hiánya illetve a pellet nem megfelelő pozícionálása, a pellet nem ismert tüzelőanyag és tüzelési technológia a magyar jogszabályokban és hatóságoknál, pl: kéményseprők). Át kell gondolni és támogatólag megváltoztatni az engedélyező hatóságok eljárásrendjét és a szabályozást ezen megújuló energia ágazat fejlődése érekében is. Magyar Pellet Egyesület 2010 oldal 17

18 H. Kívánatos volna egy független, szakmai alapokon működő, a politikai döntéshozók támogatását élvező, központi költségvetésből finanszírozott iroda vagy irodahálózat létrehozása (hasonló módon, mint Németországban), amely piacépítéssel, fejlesztéssel, szakmai programokkal, döntéstámogató szakpolitikai háttérmunkával foglalkozik. Nem szükséges egy új szervezet felállítása, egy meglévő, felkészült, alkalmas szervezetnek delegált célfeladatként is működtethető. A fent felsorolt intézkedések rangsorolt és ütemezett megvalósítása a kitűzött cél eléréséhez elengedhetetlenül fontos, hasonlóan a szabályozott, visszacsatolt, az ágazat képviselőinek segítségével kialakított koncepció melletti következetességhez. Magyar Pellet Egyesület 2010 oldal 18

19 5. A Magyar Pellet Egyesület eddigi tevékenysége, vállalásai a fentiek elérése érdekében A Magyar Pellet Egyesület célja, hogy törésektől, visszaesésektől mentesen tudjon fejlődni a pelletágazat Magyarországon, hogy az ágazati szereplők számára hosszútávon tisztes megélhetést biztosíthasson, a fogyasztók pedig szabályozott és ellenőrzött piacról tudjanak minőségi terméket vásárolni. A Magyar Pellet Egyesület létrehozta és két éve működteti Védjegy Rendszerét, amely egy szakmai bírálat során értékeli a termékek (tüzelőanyag, tüzelőberendezés és ezekhez tartozó szolgáltatások) alkalmasságát a hazai és nemzetközi szabványok figyelembe vételével. Ezt a tevékenységet jelenleg a tagsági körében gyártott és forgalmazott eszközökre terjeszti ki, s a vevői bizalom erősítése a cél. Ezt a rendszert lehetne kiterjeszteni a teljes hazai kereskedelmi körre. Elengedhetetlen a hazai piac védelmében, és a speciálisan hazai alapanyagokból gyártott termék/termékek, azaz a fa- és agripellet kapcsán a minőségi Magyar Pellet Termékpálya kidolgozása. A Védjegy mellett egy a tagjai számára kötelező pelletüzemi eljárásrend kidolgozását kezdte meg a MPE, illetve az Európai Pellet Tanács tagjaként részt vesz az EN-Plus minőségbiztosítási rendszer kidolgozásában. Az MPE közös marketingprogramjai és kreditpontos mérnök továbbképzési programjai által támogatást nyújt és vár a szemléletformálás elősegítéséhez is. Hatékony, átfogó eszközökre van szükség az oktatásban, általános ismeretterjesztésben mind a szakma (építészek, gépészek, tervezők, szerelők), mind pedig a potenciális felhasználók számára. Az oktatásnak integráltnak, egy kézben összefogottnak kell lennie. A Magyar Pellet Egyesület megfelelő stratégiával rendelkezik a tudatformálás és pellet népszerűsítés programjának elindításához, és szakmai segítségét ajánlja a továbbképzések, felnőttképzések tematikájának kialakításához, mely ma Magyarországon sajnos hiányterületnek számít, és eképp a piacfejlődés egy újabb gátját képezi. Az állam célja, hogy a központi és EU-s támogatások hatékonyan kerüljenek felhasználásra, főleg ne vesszenek el -, azaz a támogatási összegek a legnagyobb fajlagos hozamot produkálják. Célja ezentúl az ágazat hosszútávú fejlődéséből fakadó járulékos hasznok realizálása. Közös felület: ha a pelletpiac keresleti és kínálati oldala összhangba hozható, és a fokozatosság elvét betartva szabályozottan fejlődik, akkor mindkét cél egyszerre teljesül. Az összhang alapja a szabályozhatóság fenntartása. Az állam eszköze erre a támogatások strukturált elosztása, felhasználása, amihez igény esetén a Magyar Pellet Egyesület piaci oldalról nyújt teljeskörű szakmai segítséget. Így kiépíthető az induló ágazat olyan optimális struktúrája, a szektor teljességét felölelő szervezettséggel, ami kizárja az anomáliákat, a túlkereslet vagy túlkínálat okozta töréseket, és az ebből fakadó kiábrándulást. Magyar Pellet Egyesület 2010 oldal 19

20 A szabályozott fejlesztéshez szükséges egy pontos akcióterv kidolgozása, amely a döntéshozók és az ágazat résztvevőinek konszenzusára épül. Különösen fontos az egymásra utalt részterületek összehangolt fejlesztése. Nem véletlen, hogy Nyugat- Európában igen erős ágazati szervezetek jöttek létre, amelyben mind a tüzelőanyagtermelők, mind a készülékgyártók, mind a kereskedők, mind a piaci és államigazgatási szakértők részt vesznek és egy közös stratégia mentén összehangolják tevékenységüket, legyen az kampány munka, szakmai döntés előkészítés, vagy pályázati programok kidolgozása. Nyugat-Európában is a piaci anomáliák felmerülésekor értékelődött fel jelentősen az ágazati szereplők közötti összhang elsődlegessége (ld. a függelék két esettanulmánya). A Magyar Pellet Egyesület is ezt a koordinációt és stratégiaalkotást tartja piacfejlesztési célja egyik fő eszközének, és ezért ajánlja segítségét, piaci tapasztalatát, adatbázisát a döntéshozók számára. Szövetségünk jellemzően egy új iparág magyarországi felépítésébe fektető, erős innovatív képességekkel rendelkező tagokból áll, amelyek összessége garantálja, hogy az MPE képes felállítani azt a monitoring rendszert, amivel ezt a szabályozott piacfejlődést meg lehet valósítani. Az ebből szolgáltatott adatok alapján pedig a támogatási rendszer folyamatos alakítása, igazítása lesz lehetséges, a fokozatos piacfejlesztés fenti szempontjainak érvényesítéséhez és eléréséhez, amely az állam és az ágazati szereplők közös érdeke. Összefoglalva: civil segítségünket és együttműködési készségünket ajánljuk saját szakterületünkön az EU és Magyarország előtt álló megújuló energetikai feladatok elvégzéséhez, közös klímacéljaink eléréséhez és teljesítéséhez, mert mindez valamennyiünk közös érdeke. Ehhez az állam együttműködését, szabályozási tevékenységének és támogatási lehetőségeinek a szakmával összehangolt működtetését kérjük. Magyar Pellet Egyesület 2010 oldal 20

21 FÜGGELÉK Számítások, táblázatok a stratégiai célkitűzés alátámasztásához Készítette: Magyar Pellet Egyesület, I. Átlagos magyar családi ház éves energiaigénye fűtőanyag családi ház (120m2) éves fűtési energiaigénye fűtőérték hatásfok éves tüzelőanyag mennyiség pellet MJ 18 MJ/kg 90 % kg gáz MJ 35 MJ/m3 85 % m3 II. Fogyasztóknál maradó megtakarítási bevétel, éves, nemzeti szinten, pelletfűtés esetén, a célkitűzésben meghatározott 7%-os arányt elérve, mai árakon számolva Magyarország lakossága fő Egy háztartásban élők száma 3 fő Lakások száma, Mo db Pellettel potenciálisan ellátható házak aránya (ld. 19. melléklet) 7 % Pellettel potenciálisan ellátható házak száma db Éves energiaigénye ezen házaknak MJ Éves pelletigény ezen házakhoz t Éves gázigény ezen házakhoz (megtakarítás) m3 Jelenlegi gázár (2009. február) 136 Ft/m3 Gázköltség ezen házakhoz Ft Jelenlegi pelletár 47 Ft/kg Pelletköltség Ft Megtakarítás pellethasználat esetén évente Ft III. Pellettel kiváltható fosszilis energia arányszámának kalkulációja, a 6 éves célidőszak végére, a 7%-os piaci arány elérésekor Magyarország éves gázfelhasználása m3 Pellettel kiváltható éves gázmennyiség m3 Arány 5,51 % Magyarország éves gázenergiafelhasználása GJ Pellettel kiváltható éves gázenergiamennyiség GJ Magyarország éves energiaigénye GJ Magyarországi gázenergia arány 43 % Pellettel kiváltható energia arány 2,38 % Magyar Pellet Egyesület 2010 oldal 21

22 IV. A célkitűzés eléréséhez szükséges pelletgyárak számának kalkulációja, a megcélzott 6. év végére Munkahetek száma évente 49 hét Műszakok száma 3 db Heti munkanapok száma 6 nap Kihasználtság 90 % Kapacitás 5 t/h Éves termelési mennyiség gyáranként t/év Házak éves pelletes energiaigénye MJ Éves pelletigény t Szükséges pelletgyárak száma 41 db V. Alapanyagigény a célkitűzés elérésekor, szélsőséges értékeket (100% ültetvény, 100% tűzifa) tekintve (Megj.: a valós mix, egyben preferenciasorrend: 1. faipari hulladék, 2. energiaültetvény, 3. tűzifa és vágástéri apadék. Faipari hulladék mennyisége nem becsülhető: mert a mindenkori piaci mozgásoknak és igényeknek rendkívül kitett.) Éves gyártandó pelletmennyiség Szükséges alapanyag mennyiség t t Energiaültetvény Éves hozam hektáronként 20 t Vágásforuló 2 év Szükséges terület h Magyarország területe km2 Energiaültetvény aránya 1,812 % Éves tűzifa mennyiség Átlagos fa sűrűség Éves tűzifa mennyiség m3 650 kg/m t Magyar Pellet Egyesület 2010 oldal 22

23 VI. CO 2 kvóta elméleti értéke a megtakarított földgázmennyiségből számolva a jelen stratégiában meghatározott célkitűzés (7%-os pelletfűtés arány a lakossági piacon) elérésekor Éves gázmegtakarítás (ld. II. tábla) Éves CO 2 megtakarítás CO 2 sűrűség Éves CO 2 megtakarítás CO 2 ár CO 2 érték Árfolyam Érték Lakásonkénti gázfogyasztás évente lakásonkénti CO2 kibocsátás évente lakásonkénti CO2 kibocsátás évente m m3 1,98 kg/m t 15 Euro/t Euro 270 Ft/euro Ft m m kg/m3 VII. A célkitűzés eléréséhez felállítandó pelletüzem beruházások lehetséges EU-s/ állami támogatása Pellet üzem beruházási költsége Pelletgyár kapacitása Infrastruktúra Technológia Összesen 1 t/h t/h Szükséges üzemek száma 41 db Összes beruházási költség Ft Állami és EU támogatás 40 % Állami és EU támogatás Ft VIII. A célkitűzés elérésekor létesülő új munkahelyek bér és járulék kalkulációja Létesített munkahelyek Pelletgyár kapacitása Közvetlen Közvetett Összesen 1 t/h t/h Összes munkahely Bérezés Nettó Bérterhek 1 munkavállaló üzem Összes üzem Éves összes üzem Magyar Pellet Egyesület 2010 oldal 23

24 IX. ÁFA bevétel az állam számára célkitűzés eléréséig eladott pelletkészülékek után Értékesítendő kazánok: Átlagos kazánár Értékesítési összérték ÁFA tartalom, költségvetési bevétel db Ft Ft Ft X. Kalkulációk különböző pellet ÁFA-kulcsok alkalmazása esetén Pellettel kiváltható éves gázmennyiség m3 Gázár 136 Ft/m3 Gázmennyiség értéke Ft Gázmennyiség értékének ÁFA tartalma (20%) Ft Éves pelletigény t Pelletár 47 Ft/kg Pelletérték Ft Pelletérték ÁFA tartalma 25%-os Áfa esetén Ft Pelletérték ÁFA tartalma 18%-os Áfa esetén Ft Pelletérték ÁFA tartalma 5%-os Áfa esetén Ft ÁFA bevétel csökkenés 25%-os ÁFA esetén Ft ÁFA bevétel csökkenés 18%-os ÁFA esetén Ft ÁFA bevétel csökkenés 5%-os ÁFA esetén Ft Magyar Pellet Egyesület 2010 oldal 24

25 Gázháborúk kronlológiája június január és 2009 között január június 21. A Gazprom bejelenti, hogy véget vet az Ukrajnával kötött barter megállapodásnak A Gazprom leállítja a gázszállítást Ukrajnának. Folyamatos tárgyalások Oroszország leállította az Ukrajnának szóló gáz szállítását A Gazprom 15 százalékkal csökkentette a gázszállítást A barter megállapodás értelmében Kijev mintegy 25 milliárd köbméter orosz földgázt kap évente az Ukrajna területén áthaladó gáz "tranzitjáért", és figyelmeztet: "európai szintre" akarja emelni az árakat. December 30-án Juscsenko indítványozza Putyinnak, hogy fagyasszák be a gázárat január 10-ig és folytassák a tárgyalásokat. A Gazprom elutasítja és megerősíti: január 1-én leállítják a gázszállításokat. Juscsenko álláspontja támogatására kéri fel az Európai Uniót. Az EU felszólítja a feleket a tárgyalások folytatására. A Gazprom azzal vádolja Kijevet, hogy "illegálisan lecsapolt" 118,9 millió köbméter Európának szánt gázt. Kijev cáfol, de azzal fenyeget, hogy ha a hideg időjárás megköveteli, valóban a megcsapoláshoz folyamodik. Január 3-án Moszkva helyreállítja a nyugati importőröknek szánt gázmennyiség szállítását, és arra kéri az EU-t: gyakoroljon nyomást Ukrajnára, hogy ne csapolja meg az Európának szánt gázt. A két ország folyamatosan tárgyalt egymással a földgáz áráról. A tárgyalások minden évben márciusban kezdődtek, és általában decemberig nem született egyezség júniusában Oroszország megpróbálta bevonni az Európai Uniót (EU) közvetítőként, de részben az orosz grúz háború miatt ettől az Unió elzárkózott. A Gazprom ismételten bejelentette, hogy nem sikerült megállapodnia az ukránokkal, elszámolási vitáik voltak és Ukrajna nem fizette ki 2008-as tartozásait. Az ukrán fél szerint rendben megtörténtek a kifizetések. Az oroszok az európai, vagyis kb. 450 USD árral szemben csak 250 USD árat követeltek, ezzel szemben a Naftogaz csak 174 USD-t hajlandó adni. Emiatt Oroszország leállította az Ukrajnának szóló gáz szállítását, Ukrajna viszont megcsapolta az Európába irányuló gázmennyiséget. Oroszország a hiány visszatáplálását követelte és a vita odáig fajult, hogy az egész gázszállítás leállt. Ez a helyzet állt fenn egészen vasárnapig, január 11-ig, amikor is az orosz, ukrán kormányok, valamint az Unió soros elnöki tisztségét ellátó Csehország diplomatái aláírták a megegyezési nyilatkozatot. Magyarországon január 6-ára leállt a gázszállítás, ami már az előző napokban is kisebb nyomáson és kevesebb mennyiséggel érkezett. Mindezek hatására még 6-án este elrendelték az I. rendű, majd 7-én, szerdán már a II. kategóriájú gázkorlátozást is, amely a nagy ipari fogyasztókat érintette. Emiatt számos nagyüzem leállt. Szerbia magyar segítséget kért. A január 7-8-ai melegebb időjárásnak, az Ausztria irányából érkezett, német Ruhrgas által szállított először még napi 1,5 millió, 8-án, csütörtökön várhatóan már 4 millió m³ pluszban küldött földgáznak, valamint a stratégiai tartalékok megnyitásának köszönhetően 8-án reggel a gazdasági miniszter feloldotta a II. korlátozó kategóriát. Azonban figyelmeztetett, hogy ha a helyzet ismét romlik, újra elrendelhetnek akár magasabb kategóriájú szigorítást is. A gázszállítás az orosz és ukrán kormányfők január 17-i és cégeik január 19-i megállapodása után indult meg. A legnagyobb gondot egyes nehézipari üzemek, valamint egyes energiaigényes gyártási technológiát használó vállalatok kerültek, a Tondach leállította az összes magyarországi üzemét, ugyancsak leállt az esztergomi Suzuki-gyár, a gyulai Húskombinát, a Wienerberger cégcsoport békéscsabai, bátaszéki, valamint kőszegi gyárai. Számos további üzem erőteljesen kénytelen volt csökkenteni termelését. A gázzal elektromos energiát előállító hőerőművek pedig átálltak a kissé drágább kőolajra. A Gazprom 15 százalékkal csökkentette a gázszállítást, miután lejárt a Fehéroroszországnak az adósság törlesztésére adott határidő, és bejelentették, hogy a csökkentés mértéke elérheti a 85 százalékot, amennyiben Minszk nem rendezi tartozását. Június 22-én a Gazprom már 30 százalékkal kevesebb földgázt szállít Fehéroroszországnak, ugyanakkor Minszk jelezte, ha az orosz vállalat folytatja a csökkentést, akkor megcsapolják az Európába vezető gázvezetéket. A gázháború június 25-én lezárult, miután Fehéroroszország kifizette a tartozását. Magyar Pellet Egyesület 2010 oldal 25

26 1. esettanulmány/példa Az állam kiemelten támogatja pelletgyárak építését, egy erre a célra kiírt pályázattal, ami egy előremutatónak értékelhető hozzállás. A beérkezett pályázatokat természetesen a pályázat minősége (és nem lokalitása) függvényében támogatja. De nem vesz figyelembe speciális ágazati szempontokat, pl.: a pelletgyártás erősen lokális orientáltságú (még ha a kezdeti néhány évben, a területi lefedettség eléréséig ez nem is igaz), 5-10 éves távlatban csak akkor lehet nyereséges és versenyképes, ha szállítási költségei minimálisak. Ehhez 50 km-es körzetből kell gyűjtenie az alapanyagot és ugyanekkora körben terítenie a végterméket. A legnagyobb jószándék mellett is előállhat, ha e speciális szempont figyelembe vétele nélkül osztja ki az állam a beruházási támogatásokat, hogy 50 km-es körzeten belül több (akár 5-6) beruházás is támogatást nyer, míg más területeken egy sem. Ez óhatatlanul ahhoz vezet, hogy akár alapanyaghiány, akár egy egyébként szükségtelen árverseny miatt a lokálisan feltorlódott fejlesztések rövid időn belül tönkremennek, így az állami és uniós források tekintélyes része elvész. Mindezt azért, mert nem volt megfelelő koncepció a pályázatok kiírásakor és bírálatakor, és alapvető, az ágazat szempontjából kiemelten fontos logisztikai összefüggéseket nem vesz figyelembe, mert ezek a jellemzően piaci szempontok nem képezik a bírálati szempontrendszer részét. (Természetesen a fent leírt adatok egy erősen leegyszerűsített összefüggést vázoltak fel. Mindezt árnyalja és még komplexebbé teszi az adott piacfejődési státusz az érintett lokációban, a rendelkezésre álló alapanyagmennyiség, az exportpiacok közelsége, és még számtalan egyéb tényező, amelyet a Magyar Pellet Egyesület ismer és képes mérlegelni, annak vonatkozásában tanácsot adni, vagy az alapkoncepció kidolgozásához értékes szakmai segítséget nyújtani.) 2. esettanulmány/példa Az állam kiemelten támogatja megújuló energia (pellet) alapú tüzelőberendezések vásárlását, ami szintén előremutató hozzáállásként értékelhető. Mindezt azonban adott évben olyan mértékben és arányban teszi, amely extrém mértékű készülékvásárlást indukál egy szezonban. Ez (akár egy az átlagosnál hidegebb téllel egybeesve) extrém tüzelőanyagigényt, akár lokális hiányt okozhat a piacon, aminek hatására (természetesen a piaci szereplők között meglévő konszenzus és cselekvési összhang nélkül, aminek megteremtését a Magyar Pellet Egyesület a pelletágazatban egyébként felvállalja) a termelők egekbe emelhetik a tüzelőanyagárakat. Ez az okozott csalódás miatt visszaüt a pelletkészülékpiacra, majd a tüzelőanyagpiacra, ami lefelé menő spirálba húzhatja és évekre visszavetheti a piacfejlődést az adott ágazatban. Mindez megtörtént Nyugat-Európában a 2006/2007-es télen (ld. 15. mellékletben található árkiugrás, piaci anomália), némileg más okokkal is fűszerezve (rendkívül hideg tél, megfelelő mennyiségű tüzelőanyag kínálat hiánya adott időben és helyen, logisztikai hiányosságok, pánikreakciók), de a piacfékező hatás a rákövetkező években ott is fellépett. A fenti két példa is mutatja, hogy ebben az ágazatban különösen fontos az egymásrautalt részterületek összehangolt fejlesztése, amihez elengedhetetlen a piac ismerete, a gyakorlati ismeretek bevonása a fejlesztésbe. Magyar Pellet Egyesület 2010 oldal 26

27 A koncepció összeállításában közreműködtek: Bodri Gabriella Burján Emese Burján Zoltán Deák Levente dr. Ivelics Ramón Jakab Andrea Jancsó Illés Szalontai Gábor Szalontai Bálint Tóvári Péter Belezna, július 18. Bodri Gabriella MPE elnök Tóvári Péter MPE szakmai alelnök Magyar Pellet Egyesület 2010 oldal 27