A KSH jelenti I II. negyedév

Átírás

1 A KSH jelenti I II. negyedév

2 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A KSH JELENTI GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM I II. negyedév Budapest, 2014

3 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISSN A kézirat lezárásának dátuma: augusztus 26. Készült a Tájékoztatási főosztályon, a KSH összes szakfőosztályának közreműködésével Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök Főosztályvezető: Szabó István Felelős szerkesztő: Freid Mónika főosztályvezető-helyettes Készítették: Andrejcsik Linda, Bakos Norbert, Deák Tiborné, Freid Mónika, Herzog Tamás, Jávorszkyné Nagy Anikó, Kelemen Nóra, Kovács Krisztián, Majoros Marcella, Molnár Beatrix, Nagyné Pakula Urszula, Dr. Oparin-Salamon Melinda Internet: info@ksh.hu (telefon), (fax) Borítóterv: Lounge Design Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft

4 TARTALOM GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM, JANUÁR JÚNIUS... 5 Összefoglalás... 5 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS Makrogazdasági és pénzügyi folyamatok Hazai és nemzetközi makrogazdasági folyamatok Külkereskedelem Államháztartás, központi költségvetés A háztartások pénzügyi vagyona Ágazati teljesítmények Mezőgazdaság Ipar Építőipar Lakásépítés és lakáspiaci árak Kiskereskedelem Turizmus, vendéglátás Társadalmi és jövedelmi folyamatok Demográfiai helyzet Foglalkoztatottság, keresetek Fogyasztói árak Személysérüléses közúti közlekedési balesetek Bűncselekmények TÁBLÁZATOK FÜGGELÉK

5

6 GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM, JANUÁR JÚNIUS Összefoglalás Hazai és nemzetközi makrogazdasági és pénzügyi folyamatok 2014 január júniusában a fejlett országok többségében a makrogazdasági folyamatok kedvezően alakultak. A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint a globális gazdaság teljesítménynövekedése gyorsulni fog: a évi 3,2%-os emelkedést követően 2014-ben 3,4% lesz a bővülés mértéke az előző évhez képest I. félévében az Egyesült Államok gazdasági teljesítménye 2,2 1, Kínáé 7,4, Japáné 1,3%-kal 2 bővült az előző év azonos időszakához képest. Az előzetes adatok alapján 2014 első hat hónapjában az Európai Unió (EU-28) tagországainak együttes teljesítménye 1,3%-kal 1 emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Az unió legnagyobb nemzetgazdasága, Németország teljesítménye 1,7%-kal 1 bővült. Hazánk bruttó hazai terméke a KSH korlátozott információs bázisra épülő gyorsbecslése szerint 2014 II. negyedévében 3,9, I. félévében 3,7%-kal növekedett az egy évvel azelőttihez képest. Az emelkedés alapvetően az ipar járműgyártással és a hozzá kapcsolódó beszállítói ágazatokkal összefüggő, valamint az építőipar teljesítménybővülésének köszönhető I. félévében a nemzetközi összehasonlítások során alkalmazott szezonálisan és naptárhatással kiigazított index szerint hazánk gazdasági teljesítménye 3,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, amellyel az uniós rangsor élmezőnyében helyezkedünk el. A régiós versenytársak közül Lengyelországban 3,3, Csehországban 2,7, Romániában 2 2,6, Szlovákiában 2 pedig 2,3%-kal bővült a GDP I. félévében előzetes adatok szerint hazánk termékexportja 41,9 milliárd, importja pedig 38,3 milliárd eurót, 4%-kal többet tett ki az egy évvel korábbinál. A külkereskedelmi mérleg az időszakot 3,6 milliárd eurós többlettel zárta, így a mérleg 245 millió euróval javult a első hathavihoz képest. Júniusban a forgalom a féléves átlaghoz hasonló mértékben, exportban 4,5, 1 Szezonálisan és munkanaphatással kiigazított. 2 Szezonálisan kiigazított.

7 6 A KSH JELENTI I II. negyedév importban pedig 3,8%-kal bővült. A júniusi aktívum 610 millió euró volt, 72 millió euróval több, mint tizenkét hónappal korábban. A részletesen feldolgozott, január májusi adatok szerint a külkereskedelmi termékforgalom volumene a forgalom mindkét irányában 8%-kal bővült a első öthavihoz képest. A hónapok többségében a növekedési ütem 4 és 9% közötti volt, márciusban ugyanakkor két számjegyű növekedést regisztráltunk. A forgalom forintárszínvonala az exportban 0,2%-kal nőtt, az importban viszont 0,4%-kal mérséklődött, a cserearány így 0,6%-kal javult. A forint az euróhoz képest 3,7%- kal leértékelődött, míg a dollárhoz képest 0,9%-kal erősödött január júliusban az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi szemléletű, konszolidált egyenlege a Nemzetgazdasági Minisztérium előzetes adatai alapján 851 milliárd forint hiányt mutatott, ugyanannyit, mint egy évvel korábban. Az alrendszerek közül a központi költségvetés egyenlege 62 milliárd forinttal javult, amely révén az első héthavi deficit 1031 milliárd forintot tett ki. A két másik alrendszer egyenlege ezzel szemben kedvezőtlenebbé vált, a társadalombiztosítási alapok többlete 46 milliárd forinttal 134 milliárd forintra csökkent, az elkülönített állami pénzalapoké pedig 17 milliárd forinttal 46 milliárd forintra mérséklődött. A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint június végén a háztartások bruttó pénzügyi vagyona 35,5 billió forint volt, 6,9%-kal több az egy évvel korábbinál. A tartozások 9,1 billió forintot, az egy évvel korábbinál 3,1%-kal kevesebbet tettek ki. A két tényező különbségeként előálló nettó pénzügyi vagyon 26,4 billió forint volt, 11%-kal több a június véginél. A tartozások oldalán megjelenő devizahitelek állományi értéke (4,3 billió forint) 6,5%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A háztartások nettó finanszírozási képessége a 2014 II. negyedévével záruló elmúlt egy évben 1828 milliárd forint volt, ami a GDP 6,1%- ának felelt meg. Ágazati teljesítmények A mezőgazdasági termékek termelőiár-színvonala 2014 I. félévében 11,8%-kal csökkent az előző év hasonló időszakához képest. A növényi termékek ára jelentősen (18,1%) visszaesett, az élő állatok és állati termékeké ugyanakkor enyhén (1,1%-kal) emelkedett I. félében a mezőgazdasági termelés ráfordítási árai 2013 I. félévéhez képest 4,4%-kal voltak alacsonyabbak, ami a folyó termelőfelhasználás árszínvonalának

8 ÖSSZEFOGLALÁS 7 5,1%-os csökkenéséből és a mezőgazdasági beruházások árszínvonalának 1,2%-os növekedéséből adódott. Az ország állatállományát alapvetően meghatározó valamennyi faj létszáma gyarapodott 2014 I. felében: a szarvasmarhák száma 3, a tyúkoké 8, a sertéseké 7, a juhoké 5%-kal volt több az előző év azonos időszakinál. Az ipari termelés 2013 szeptembere óta folyamatosan bővül, 2014 I. félévében volumene 9,4%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban. A bővülést az I. negyedévben kizárólag a külpiaci értékesítések eredményezték, a II. negyedévben azonban már a hazai értékesítés is növekedett. Az export volumene az I. félévben 12,2, a hazai eladásoké pedig 1,0%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az ipar kibocsátását jelentősen meghatározó feldolgozóiparban az év I. felében két számjegyű, 11,1%-os volumenbővülés volt, és egy kivételével az alágak mindegyikében nőtt a termelés az előző év azonos időszakához képest. Négy alág (a textil- és bőripar, a vegyi anyag, termék gyártása, a kohászat, fémfeldolgozás és a járműgyártás) esetében a növekedés két számjegyű volt. A legnagyobb részesedésű járműgyártásban jelentős, 26,4%-os bővülés ment végbe, elsősorban a közútigépjármű-gyártás kiemelkedő teljesítményének köszönhetően. A szintén jelentős súlyú élelmiszeriparban 7,4%-kal nőtt a változatlan áron számolt termelés. A számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártásában a március óta tartó növekedés következtében a korábban jellemző jelentős visszaesés üteme mérséklődött, az I. félévben átlagosan 1,2%-os volt a csökkenés az egy évvel korábbihoz képest. A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés január júniusban 7,2%-kal nőtt, 2,3%-os létszámnövekedés mellett. Június végén a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes rendelésállományának volumene 20,4%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Az új rendelések volumene 17,7%-kal emelkedett. Az ipari termelői árak az I. félévben átlagosan 0,9%-kal alacsonyabbak voltak, mint egy évvel korábban. A belföldi értékesítési árak 2,1%-kal csökkentek, az exportértékesítés árai alig változtak ( 0,1%). Az építőipari termelés volumene az I. félévben kiemelkedően, 22,8%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, ezen belül az épületek építése 13,3, az egyéb építményeké 34,2%-kal bővült. Az új építőipari szerződések volumene 6,9%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Az építőipari vállalkozások szerződésállománya június végén 57,3%-kal magasabb volt, mint egy évvel

9 8 A KSH JELENTI I II. negyedév korábban. Az I. félévben az építőipar termelői árai átlagosan 2,3%-kal haladták meg a január júniusit. Az I. negyedévben a lakásépítés elmozdult a mélypontról, aminek következtében az első félévben lassú élénkülés volt a lakásszektorban. Az év I. felében 3265 új lakás épült, ami 22%-kal több mint egy évvel korábban. Az építésügyi szakhatóságok 4009 lakás építésére adtak ki engedélyt, ami 18%-os növekedés a I. félévihez képest. Továbbra is a természetes személyek által épített lakások aránya a meghatározóbb (57%), a vállalkozások által épített lakások aránya 41%. A Budapesten épült lakások 72%-át ugyanakkor vállalkozások építették. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 98 m 2 volt, közel 2 m 2 -rel kevesebb, mint egy évvel korábban július 1-jétől átalakult a dohánytermékek kiskereskedelmének szerkezete. Egyidejűleg a kiskereskedelmi adatok forrásában is változás következett be: 2013 júliusától rendelkezésre állnak a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. teljes körű adatállományai. Ezért az idősorban törés állt elő: 2014 első hat hónapjának kiskereskedelmi adatai a fentiek miatt nem összehasonlíthatók 2013 első hat hónapjának adataival. Az összehasonlíthatóság érdekében a KSH a korábbi mintavételes adatgyűjtés adatait is továbbvezette, eszerint júniusban 1,6, az I. félévben pedig 3,8%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző év azonos időszakához képest. Az új (Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt-től származó) adatforrás alapján számított adatok azt mutatják, hogy 2014 júniusában 4,1, az I. félévben 6,2%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene első hat hónapjában a kiskereskedelmi forgalom csaknem felét kitevő élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek eladásai 7,7%-kal haladták meg az előző év azonos időszakit. Ezen belül a forgalom több mint háromnegyedét lebonyolító vegyes termékkörű üzleteké (hiper- és szupermarketeké, vegyesboltoké) 4,6%-kal csökkent, ezzel párhuzamosan elsősorban a dohány-kiskereskedelmet érintő jogszabályváltozások miatt az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 2,2-szeresére emelkedett. A nem élelmiszertermékeket forgalmazó kiskereskedelmi egységek forgalma 2014 január júniusában 4,8%-kal emelkedett 2013 azonos időszakához képest. A tevékenységcsoporton belül a legnagyobb mértékben a textil-, ruházati és lábbeli-kiskereskedelem, valamint az iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem forgalma bővült (15, illetve 11%-kal). A forgalom közel háromtizedét adó bútor-, műszakicikk-üzletek eladásai 3,8, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzleteké 3,9%-kal emelkedett. A könyv-, számítástechnika- és egyébiparcikk-üzleteké ugyanakkor 5,2%-kal csökkent. Az

10 ÖSSZEFOGLALÁS 9 üzemanyag-kiskereskedelem forgalma az I. félévben 4,9%-kal bővült, miközben a járműüzemanyagok fogyasztói ára átlagosan 1,9%-kal csökkent. A kiskereskedelmen kívül számba vett gépjármű- és járműalkatrészkiskereskedelem eladási volumene 2014 első hat hónapjában 3,5%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit. A kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek száma 8,0, a vendégéjszakáké 6,8%- kal emelkedett 2014 I. félévében. Mind a belföldiek, mind a külföldiek vendégforgalma bővült a vizsgált időszakban, a belföldieké 10% feletti mértékben. A vendégforgalom emelkedése a szálláshelyek bruttó árbevételében is megmutatkozott, és összesen 10%-os növekedést könyveltek el. A vendéglátóhelyek eladási forgalmának volumene 6,0%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, értéke 2014 első hat hónapjában összesen 381 milliárd forintot tett ki. Társadalmi és jövedelmi folyamatok Az előzetes népmozgalmi adatok alapján 2014 I. félévében gyermek született, 3,1%-kal (1282 fővel) több, mint egy évvel korábban, a születési arányszám 8,5 ezrelékről 8,8 ezrelékre növekedett. Az elhunytak száma fő volt, ami 3,0%-kal elmaradt a I. félévitől, a halálozási arányszám pedig 0,3 ezrelékpontos csökkenés mellett 12,9 ezreléket tett ki. Mindezek együttes hatására a természetes fogyás fős száma 3231 fővel volt kevesebb az előző évinél első hat hónapjában házasságot kötöttek, 7,8%-kal többet az egy évvel korábbinál. A csecsemőhalandóság január júniusi 4,6 ezrelékes mutatója 0,6 ezrelékponttal alacsonyabb az egy évvel azelőttinél II. negyedévében kedvezően alakultak a munkaerő-piaci mutatók: a foglalkoztatottság bővült, a munkanélküliség mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. A éves foglalkoztatottak száma 4 millió 91 ezer fő volt, 192 ezerrel (4,9%-kal) több a II. negyedévinél, a foglalkoztatási arány pedig 3,4 százalékponttal 61,7%-ra emelkedett. A foglalkoztatás bővülése közel azonos mértékben érintette a férfiakat és a nőket. A férfiak foglalkoztatási aránya 67,8, a nőké 55,7%-ra nőtt. A foglalkoztatási arány a munkaerőpiacon kis számban jelen lévő éves fiataloknál 23,1, a legjobb munkavállalási korú éveseknél 78,5, az éveseknél pedig 41,6%-ra emelkedett. A munkanélküliek száma szintén a éves népesség körében és 2014 II. negyedévében 91 ezer fővel, 358 ezerre esett vissza, a munkanélküliségi ráta 8,0%-os értéke pedig 2,3 százalékponttal maradt el a II. negyedévitől. A

11 10 A KSH JELENTI I II. negyedév munkanélküliek száma nemek szerinti bontásban közel azonos mértékben csökkent, a munkanélküliségi ráta a férfiak esetében 8,0, a nőknél pedig 8,2%-ra süllyedt. Éves összehasonlításban a éves fiatalok (20,0%), a évesek (7,3%), továbbá az évesek (6,3%) munkanélküliségi rátája egyaránt csökkent. A munkanélküliek 51,0%-a legalább egy éve keresett állást, a munkanélküliség átlagos időtartama egy év alatt 17,3-ról 19,0 hónapra emelkedett I. félévében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű 4 havi bruttó átlagkeresete , ennek családi kedvezmény nélkül számított nettó összege forint volt. A kereseteket terhelő járulékok és a személyi jövedelemadó-szabályok változatlansága következtében a bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 3,0%-kal haladta meg a január júniusit. (A közfoglalkoztatás hatását kiszűrve a bruttó és a nettó átlagkereset növekedési üteme szintén megegyezett: 5,7% volt.) A nettó bérek a versenyszférában 4,8, a közfoglalkoztatottak nélküli köz-, illetve nonprofit szférában 7,6, valamint 7,9%- kal emelkedtek. (A költségvetési intézmények és a nonprofit szervezetek esetében a megkülönböztetést a közfoglalkoztatottak jelentős száma indokolja. Ebben a két gazdálkodási formában alkalmazzák a közmunkások több mint 93%-át.) A költségvetési és a nonprofit szférában az alkalmazottak egy része a keresetbe nem tartozó kompenzációban részesült, a juttatás havi összege átlagosan bruttó 9900, illetve 9500 forint volt. A fogyasztói árak júliusban 0,1%-kal emelkedtek, az első hét hónap átlagában pedig nem változtak az előző év azonos időszakához képest. Az infláció fokozatos lassulása, majd megszűnése elsősorban a rezsicsökkentéssel magyarázható, de január júliusban összességében enyhén, 1% alatti mértékben az egyéb cikkek, üzemanyagok, a ruházkodási és a tartós fogyasztási cikkek, valamint az élelmiszerek ára is csökkent, miközben a szeszes italok, dohányáruk és a szolgáltatások továbbra is drágultak. A nyugdíjasok fogyasztóiár-indexe január júliusban 0,6%-kal csökkent első félévében 7,5%-kal több személysérüléses közúti közlekedési baleset történt, mint az előző év azonos időszakában. A balesetek kimenetele súlyosabb volt, amennyiben a halálos balesetek száma 16, a súlyos sérüléssel járóké 9%-kal emelkedett. 3 A éves népességen belül. 4 A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél.

12 ÖSSZEFOGLALÁS I. félévében 156,1 ezer bűncselekményt regisztráltak, közel 19 ezerrel (11%- kal) kevesebbet a I. félévinél. A bűncselekmények sértettjeiként 106,1 ezer természetes személyt vettek nyilvántartásba, ami 4,7%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. 52,4 ezer bűnelkövető vált ismertté, lényegében ugyanannyi ( 0,3%), mint egy évvel korábban.

13 12 A KSH JELENTI I II. negyedév Összefoglaló adatok (indexek az előző év azonos időszakának százalékában) 1.) január június Megnevezés tábla január május június január június Ipari indexek termelés 101,1 R 109,0 111,3 109,4 értékesítés belföldre 97,8 R 99,6 108,4 101,0 értékesítés exportra 104,4 R 111,6 R 115,1 112,2 létszám 100,5 R 102,2 102,7 102,3 termelékenység 100,5 R 106,8 108,9 107,2 Építőipari termelés indexe 108,5 R 126,8 R 109,8 122,8 Mezőgazdasági értékesítés indexe 106,9 111,7 120,3 113,3 Kiskereskedelmi forgalom indexe 101,8 106,6 104,1 106,2 Behozatal értéke, millió euró R értékindexe 101,9 103,9 103,8 103,9 Kivitel értéke, millió euró R értékindexe 102,2 104,1 R 104,5 104,2 Árindexek ipari termelői árak 100,7 99,1 99,4 99,1 ipari belföldi értékesítési árak 99,5 98,0 97,7 97,9 mezőgazdasági termelői árak 92,2 88,9 90,2 88,2 behozatali forintárak 99,4 99,6.... kiviteli forintárak 100,0 100,2.... Alkalmazásban állók létszáma, ezer fő R R index 101,0 R 106,0 R 103,2 105,5 Munkanélküliségi ráta a), % 10, ,0 b) Bruttó átlagkereset, ezer forint 230,7 234,5 237,6 235,0 nominális index 103,4 102,9 103,7 103,0 Nettó átlagkereset, ezer forint 151,1 153,6 155,6 153,9 nominális index 104,9 102,9 103,7 103,0 a) A éves népességen belül. b) április június. R Revideált adat. 2.) január július Megnevezés január június július január július Fogyasztóiár-index 101,7 99,9 100,1 100,0 Az államháztartás központi alrendszerének egyenlege, milliárd forint Ebből: központi költségvetés társadalombiztosítási alapok

14 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS Makrogazdasági és pénzügyi folyamatok Hazai és nemzetközi makrogazdasági folyamatok első hat hónapjában a fejlett országok többségét kedvező gazdasági folyamatok jellemezték. Részben emiatt a Fed monetáris politikájában fordulat következett be, ami hatott a nemzetközi pénz- és tőkepiaci folyamatokra. A globális befektetői hangulatot ugyanakkor rontotta a kelet-ukrán konfliktus. A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint a globális gazdaság teljesítménynövekedése idén gyorsulni fog: a évi 3,2%-os emelkedést követően 2014-ben 3,4% lesz a bővülés mértéke az előző évhez képest. A túlnyomórészt fejlett országokat tömörítő OECD egészére számított GDP az I. negyedévi 2,1%-os emelkedést követően 1,9%-kal 6 meghaladta az egy évvel korábbi szintet. A magyar gazdaság teljesítménye 2013 folyamán növekedési pályára állt, a bővülés 2014 első felében folytatódott. Hazánk bruttó hazai terméke a KSH korlátozott információs bázisra épülő gyorsbecslése szerint 2014 II. negyedévében 3,9, I. félévében 3,7%-kal bővült az egy évvel ezelőttihez képest. (2013 január júniusában a GDP 0,2%-kal mérséklődött.) Az előző negyedévhez képest a szezonálisan és naptárhatással kiigazított index alapján 2014 II. negyedévében 0,8%-kal növekedett a magyar gazdaság. A GDP emelkedése alapvetően a járműgyártás és a hozzá kapcsolódó beszállítói ágazatok termelésbővülése miatt az ipari és az építőipari teljesítmény növekedésének köszönhető I. félévében a nemzetközi összehasonlítások során alkalmazott szezonálisan és naptárhatással kiigazított index szerint hazánk gazdasági teljesítménye 3,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, amellyel az uniós rangsor élmezőnyében helyezkedünk 5 Források: Államadósság Kezelő Központ; Bank of Japan; Budapesti Értéktőzsde; S&P Capital IQ; Európai Központi Bank; Eurostat; FAO; Fed; Magyar Nemzeti Bank; National Bureau of Statistics of China; Nemzetközi Valutaalap; OECD; State Statistics Service of Ukraine; U.S. Energy Information Administration; Yahoo! Finance adatbázis. 6 Szezonálisan kiigazított.

15 14 A KSH JELENTI I II. negyedév el. A rendelkezésre álló adatok alapján a régiós versenytársak közül Lengyelországban 3,3, Csehországban 2,7, Romániában 2,6 7, valamint Szlovákiában 2,3%-kal 7 bővült a GDP. 1. ábra % 6 A GDP volumenváltozása* (az előző év azonos negyedévéhez képest) I I I I I I II. Magyarország EU-28 negyedév * Szezonálisan és munkanaphatással kiigazított. Forrás: Eurostat. Az uniós gazdaság több mint egy évig tartó teljesítménycsökkenése 2013 második felében növekedésbe fordult, ami 2014 első felében folytatódott. Az előzetes adatok alapján az Európai Unió (EU-28) tagországainak együttes GDP-je II. negyedévében 1,2, I. félévében 1,3%-kal emelkedett 9 az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A 22, adatot közlő tagország döntő többségében nőtt a teljesítmény. A nagyobb súlyú nemzetgazdaságok közül 2014 január júniusában az Egyesült Királyság bruttó hazai terméke 3,1, Németországé 1,7, Franciaországé 0,4%-kal bővült. A spanyol gazdaság teljesítménye több mint két év után újra növekedési pályára állt, a bővülés mértéke 0,9% volt. A GDP volumene ugyanakkor négy tagállamban csökkent, közülük Cipruson, Görögországban és Olaszországban folytatódott a recesszió. 7 Szezonálisan kiigazított. 8 Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország és Németország bruttó hazai termék adata az új, ESA 2010 módszertan szerinti. 9 Szezonálisan és munkanaphatással kiigazított.

16 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS 15 A 18 tagországból álló eurózóna 10 bruttó hazai terméke 2014 II. negyedévében 0,7%- kal, január júniusában 0,8%-kal 11 emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Az euróövezet harmonizált fogyasztóiár-indexe 2014 első hat hónapjában átlagosan 0,6%-kal haladta meg az előző évi szintet, ami jóval a 2,0%-os középtávú inflációs cél alatt van. A pénzromlás üteme több mint két éve csökkenő tendenciát mutat (dezinfláció). (Az Európai Unió 28 tagállamában átlagosan 0,7%-kal emelkedtek a fogyasztói árak 2014 január júniusában.) Az inflációs folyamatokat a csökkenő importárakon keresztül részben az erősödő euró befolyásolta. Az eurózónabeli tagállamok közül négyben mérséklődtek a fogyasztói árak, közülük Görögországban és Cipruson a defláció a csökkenő gazdasági teljesítmény mellett következett be. A legnagyobb mértékű (1,5%) infláció Ausztriában volt. Az Európai Központi Bank 2014 júniusában folytatta a közel három éve megkezdett kamatcsökkentési ciklusát: 10 bázisponttal 0,15%-ra mérsékelte az alapkamat mértékét. (Az euró bevezetése óta ez a legalacsonyabb kamatszint az euróövezetben.) Ezzel párhuzamosan a jegybank változtatott monetáris politikáján, a defláció elkerülése és a stabil gazdasági növekedés elérése érdekében. Az uniós gazdaság bővülésére kedvezőtlenül hatott a termék-külkereskedelem alakulása. Az előzetes adatok alapján 2014 első hat hónapjában az áruforgalmi export volumene csökkent, az importé ugyanakkor emelkedett. A termék-külkereskedelem egyenlegében az egy évvel korábbi 31,3 milliárd eurós többlettel szemben 0,9 milliárd eurós hiány keletkezett. (Január májusában a főbb külkereskedelmi partnerek közül a Kínába irányuló export értéke 10%-kal emelkedett, az Oroszországba és a Svájcba irányulóé viszont 12, illetve 22%-kal csökkent.) A belső kereslet alakulását részben meghatározó kiskereskedelmi forgalom volumene 2014 I. félévében 1,9%-kal 12 emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A évesek között az uniós munkanélküliségi ráta 2014 I. félévében átlagosan 10,4%-os 13 volt, ami a megelőző év azonos időszakához képest mérsékelten csökkent. (Az euróövezeti tagállamokban átlagosan 11,7%-os volt a munkanélküliek aránya.) A tagállamok többségében mérséklődött az állásnélküliek aránya, ami Spanyolországban volt a legmagasabb (25%), Ausztriában pedig a legalacsonyabb (4,9%) január elsején 18. tagországként Lettország is csatlakozott az euróövezethez. 11 Szezonálisan és munkanaphatással kiigazított. 12 Munkanaphatással kiigazított. 13 Szezonálisan kiigazított.

17 16 A KSH JELENTI I II. negyedév % A GDP volumenváltozása az unióban és legnagyobb gazdaságaiban* (az előző év azonos negyedévéhez képest) I I I I I I II. negyedév EU-28 Egyesült Királyság Franciaország * Szezonálisan és munkanaphatással kiigazított. Forrás: Eurostat. 2. ábra 2014 I. félévében az Egyesült Államok gazdasági teljesítménye 2,2%-kal 14 haladta meg az egy évvel korábbi szintet. (A II. negyedévben a GDP volumene 2,4%-kal emelkedett.) A bővülést elsősorban a magánszektor fogyasztása és beruházásai okozták: a háztartásokat segítő nonprofit szervezetek fogyasztását is tartalmazó háztartások fogyasztása 2,3, a bruttó állóeszköz-felhalmozás volumene pedig 6,0%-kal emelkedett. A növekedést visszafogta a január eleji, szokatlanul hideg időjárás, emellett kedvezőtlenül alakult a külkereskedelem teljesítménye is: a behozatal volumenbővülése (3,5%) meghaladta a kivitelét (3,1%). Fékezte továbbá a gazdasági növekedést a szövetségi szintű kiadáscsökkentések következtében a kormányzati kereslet 0,9%-os mérséklődése első hat hónapjában a jegybank szerepét betöltő Fed nem változtatott a napi kamatcélján (0,00 0,25%), a decemberi döntése értelmében ugyanakkor fokozatosan csökkentette az eszközvásárlási program keretösszegét (az az összeg, amelyet a Fed értékpapírok vásárlására fordíthat a kötvénypiacokon). A döntés az év elején 14 Szezonálisan és munkanaphatással kiigazított.

18 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS 17 kihatott a globális pénz- és tőkepiacok folyamataira is. A Fed irányváltását támogatta a mérséklődő munkanélküliségi ráta (2014 január júniusában 6,5%, júniusban 6,1%) és az alacsony infláció első hat hónapjában átlagosan 1,7%-kal, május júniusban másfél év után először pedig 2% felett emelkedtek a fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz képest. A kínai gazdaság teljesítménye 2014 II. negyedévében 7,5, I. félévében 7,4%-kal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az ágazatok döntő többségében emelkedett a hozzáadott érték, az iparban 7,2, a szolgáltató szektorban 8,0%-kal első hat hónapjában a pénzromlás üteme a 4%-os inflációs cél alatti, 2,3%-os volt. Az inflációs nyomást mérsékli, hogy az ipari termékek termelői árai 2,0%-kal csökkentek. Az ázsiai ország külkereskedelmi mérlegében 2014 január júniusában 102,9 milliárd dolláros többlet keletkezett, ami 2013 I. félévéhez mérten az exportforgalom 0,9 és az importforgalom 1,5%-os növekedése mellett következett be. A fejlődő országok közül a világ harmadik legnagyobb nemzetgazdaságának számító indiai gazdaság 2014 I. negyedévében 5,9%-kal bővült. Ezt meghaladó teljesítménybővülésre több mint két éve nem volt példa. Kedvezően hatott a növekedésre a háztartások végső fogyasztási kiadásainak 8,2 és az export 11%-os emelkedése, a bruttó állóeszköz-felhalmozás ugyanakkor 0,9%-kal mérséklődött. A gazdaság stabilitását veszélyeztető, 2013-ban 10% feletti infláció 2014 első hat hónapjában mérsékeltebb lett: átlagosan 6,9%-kal emelkedtek a fogyasztói árak az egy évvel korábbi szinthez képest. Brazíliában már a harmadik negyedéve fokozatosan veszít lendületéből a GDP volumennövekedése, ami 2014 I. negyedévében 1,9%-os volt az egy évvel korábbihoz képest. A háztartások végső fogyasztási kiadásai mérsékeltebben bővültek (1,9%) a korábbi negyedévekhez képest, a bruttó állóeszköz-felhalmozás viszont 2,0%-kal csökkent. A világgazdasági teljesítmény közel 3%-át adó Oroszországban a GDP volumene 2014 I. negyedévében 0,7%-kal volt nagyobb, ami az elmúlt több mint két év legalacsonyabb növekedési üteme. Ebben szerepet játszott a háztartási fogyasztási kiadások visszafogottabb bővülése, valamint a bruttó állóeszköz-felhalmozás az erőteljes csökkenése (6,0%). Az orosz gazdaság teljesítményét visszafogta a kelet-ukrán konfliktus, amely Ukrajnára még kedvezőtlenebb hatással volt első három hónapjában az ukrán gazdaság 1,1%-kal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. A legtöbb ágazat hozzáadott értéke csökkent, a beruházás volumene pedig közel 20%-kal zuhant. Az ukrán ipar termelése 2014 január júniusában 4,7%-kal maradt el az egy évvel korábbi szinttől, ezen belül a teljes termelés közel hatodát adó Donyeck régióban 10%-ot meghaladta a visszaesés.

19 18 A KSH JELENTI I II. negyedév Japán gazdasági teljesítménye az I. negyedévi 2,7%-os bővülés és a II. negyedévi stagnálás következtében 2014 I. félévében 1,3%-kal 15 emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A növekedés motorja elsősorban a bruttó állóeszköz-felhalmozás 8,5%-os bővülése volt. A forgalmi adó április eleji (5,0-ról 8,0%-ra történő) emelése miatt a háztartások végső fogyasztási kiadásait ellentétes folyamatok alakították a félév során. Az I. negyedévben az előrehozott vásárlások következtében a fogyasztás bővült (3,4%-kal), a II. negyedévben viszont 2,7%-kal csökkent. (Összességében 0,3%-kal többet fogyasztottak az első hat hónapban a háztartások.) A GDP volumennövekedését viszont az elmúlt két évhez hasonlóan számottevően visszafogta a külkereskedelem kedvezőtlen teljesítménye: a kivitel volumene 7,4, a behozatalé ugyanakkor 10%-kal bővült. Az exportot a gyengülő jen, az importot pedig az adóemelés miatt előrehozott fogyasztás hajtotta első hat hónapjában a japán jegybank monetáris politikája az alapkamat változatlansága mellett végig a likviditás bővítésén alapult. Az intézkedések ellenére a félév folyamán a japán deviza gyengülése megtorpant, és árfolyama nagyrészt 102 japán jen/dollár árfolyamszint körül ingadozott. (A jen értéke 2014 január júniusában így is több mint 7%-kal ért kevesebbet a dollárral szemben, mint 2013 első hat hónapjában.) A laza monetáris politika következtében 2014 január márciusában a fogyasztói árak növekedése 1% feletti volt az előző év azonos időszakához képest, és április júniusban az áfaemelést követően pedig tovább gyorsult a pénzromlás üteme, meghaladva a 3%-ot (legalább ekkora mértékű drágulás utoljára 1991 nyarán volt Japánban) első hat hónapjában átlagosan 2,5%-kal emelkedtek az árak az egy évvel korábbihoz képest. A munkanélküliek aránya 2014 I. félévében tovább csökkent, 3,6%-ra. 15 Szezonálisan kiigazított.

20 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS 19 % I I I I I I II. negyedév OECD* Egyesült Államok* Japán* Kína * Szezonálisan kiigazított. Forrás: OECD. A GDP volumenváltozása (az előző év azonos negyedévéhez képest) 3. ábra I. félév végén az előző negyedévekhez hasonlóan Argentína számított a világ 74, megfigyelésbe bevont országa közül a legkockázatosabbnak. A második legnagyobb csődkockázattal rendelkező Venezuelát Ukrajna követette a harmadik helyen. A 10 legnagyobb csőd-valószínűségű ország között Görögország (5. a rangsorban) és Ciprus (6.) szerepel az uniós tagországok közül. Magyarország javuló kockázati megítélés mellett a 27. legkockázatosabbnak bizonyult az időszak végén. A világ legbiztonságosabb országa Norvégia, amit Svédország és az Egyesült Államok követ a rangsorban. A 10 legkevésbé kockázatos ország között hét köztük négy eurózónabeli uniós tagállam található I. negyedévében az Európai Unió (EU-28) és az euróövezet eladósodottsága egyaránt tovább emelkedett: a kormányzati szektor bruttó hazai termékhez viszonyított adóssága 88,0, illetve 93,9% volt. Az adatot közlő 26 tagállamból tízben csökkent a mutató értéke a I. negyedévi rátához képest, a legnagyobb mértékben (7,7 százalékponttal) Lengyelországban. A csökkenő adósságrátájú tagállamok többsége a

21 20 A KSH JELENTI I II. negyedév maastrichti kritériumot teljesítők közé tartozik. A I. negyedév végét megelőző egy évben a jelentős recesszióban lévő Ciprus államadóssága emelkedett a legnagyobb mértékben (24,6 százalékponttal 112,2%-ra), ezen kívül még Szlovéniáé (23,9 százalékponttal), Görögországé (13,5 százalékponttal), valamint Horvátországé (9,8 százalékponttal) növekedett számottevően. Az unióban a legnagyobb GDP-arányos adóssággal Görögország rendelkezett (174,1%), melyet két, szintén dél-európai ország Olaszország (135,6%) és Portugália (132,9%) követett. Hazánk a tizedik legeladósodottabb tagállam az unióban. Az adósságrátánk a GDP-hez viszonyítva 84,3%- os volt, amely az alacsony hozamok miatti intenzívebb forrásbevonás következtében 1,5 százalékponttal magasabb a I. negyedév véginél. Az egy évvel korábbihoz képest I. negyedév végén is 12 tagállam felelt meg a maastrichti kritériumnak első hat hónapjában a geopolitikai események (kelet-ukrán konfliktus, közelkeleti események) mellett a Fed döntése is befolyásolta a nemzetközi pénz- és tőkepiacok folyamatait. Számos feltörekvő ország devizája nagymértékben veszített az értékéből: 2014 I. félévében többek között az argentin peso átlagárfolyama 59, a délafrikai rand 21, a brazil real 18%-ot gyengült az euróval szemben az egy évvel korábbihoz képest. (A kelet-ukrán konfliktus következtében az orosz rubel 18%-kal értékelődött le.) Az euró árfolyama január április folyamán emelkedő, május-júniusban pedig erőteljesen csökkenő tendenciát mutatott az amerikai dollárral szemben. Összességében a félév folyamán az euró átlagárfolyama (1,3703 dollár/euró) 4,3%-ot erősödött a dollárhoz viszonyítva az egy évvel ezelőttihez képest, ami az importárakon keresztül mérsékelte az euróövezet inflációját. A svájci frankkal szemben továbbra is stabil volt az eurózóna közös fizetőeszköze: 2014 január júniusában mindössze 0,7%-ot gyengült az euró átlagárfolyama. (2014. június végén 1 euró 1,2156 svájci frankot, illetve 1,3658 dollárt ért.) 2014 első hat hónapjában a főbb részvénypiacokat az előző évi dinamikus növekedés után kisebb megtorpanások mellett egy visszafogottabb emelkedés jellemezte: június végére a New York-i S&P 500 tőzsdeindex 6,1, a frankfurti DAX 2,9,%-ot emelkedett, a londoni FTSE 100 index pedig lényegében stagnált (-0,1%) a év végi záróértékhez képest. Előbbi két tőzsdeindex június folyamán új történelmi csúcsot ért el első hat hónapjában a forintárfolyam mozgását többek között a folyamatos alapkamat-csökkentések, az ukrán belpolitika és a kelet-ukrán konfliktus eseményei, valamint a Fed monetáris politikájában bekövetkezett változás is meghatározta. Az euró értéke január közepétől folyamatosan 300 forint felett mozgott. A hazai pénz- és tőkepiacokon az állampapírhozamokat kisebb megszakításokkal továbbra is csökkenő tendencia jellemezte. Ezzel párhuzamosan a külföldi befektetők tulajdonában lévő forintalapú állampapírok állománya június végére számottevő mértékben csökkent (több mint 200 milliárd forinttal) az előző év végéhez képest június végén 4774 milliárd forintnyi értékpapírt birtokoltak a külföldiek, ami az összes forintalapú állampapír több mint harmadát jelentette. A rövid lejáratú hozamok

22 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS 21 alakulását nagymértékben meghatározta a jegybanki alapkamat, ami a folyamatos csökkentések következtében június végére 2,30%-ra mérséklődött. Az irányadó ráta az eddigi legalacsonyabb szintre süllyedt. A folyamatos kamatvágásokat többek között az alacsony, rekordszintre csökkent infláció tette lehetővé. A budapesti BUX tőzsdeindex I. félév végére 0,2%-kal emelkedett a év végi záróértékhez képest. A forint árfolyamának alakulása a főbb devizákkal szemben, I. félév Megnevezés Árfolyam, forint/deviza időszak elején időszak végén értéke, forint/deviza Átlagárfolyam változása az előző év azonos időszakához képest, % Dollár 216,89 227,13 223,93 0,7 Euró 297,79 310,19 306,94 3,7 Svájci frank 241,90 255,26 251,28 4,4 Forrás: Magyar Nemzeti Bank. 2. tábla 2014 I. félévében a globális nyers- és alapanyagpiacokat általában mérsékeltebb árszínvonal jellemezte az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A Nemzetközi Valutaalap által vezetett, minden fontosabb alapanyagot tartalmazó árindex 16 gyakorlatilag stagnált (+0,1%) a megelőző év azonos időszakához képest. (Ezen belül a visszafogottabb ipari kereslet miatt az ipari alap- és nyersanyagokat tartalmazó árindex 5,2%-kal csökkent, az energiahordozóké ugyanakkor 1,6%-kal nőtt.) Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezete (FAO) globális élelmiszerár-indexe január júniusában 2,2%-kal mérséklődött a megelőző évi szinthez képest. Az alindexek közül a félév folyamán rekord árszintre emelkedő tejtermékeké 9,5%-kal növekedett, a gabonaféléké 15, a cukoré 3,7%-kal csökkent január júniusában az Európában irányadó Brent nyers kőolaj árfolyammozgására is hatással voltak az ukrán, valamint a közel-keleti események (az Iszlám Állam térnyerése Irak egyes részeiben). Az év első öt hónapjában alapvetően a 105 és 111 dolláros árfolyamsávban ingadozott a kőolaj árfolyama, júniusban viszont az iraki események következtében meghaladta a 115 dollárt egy hordó nyersolaj ára január júniusában az átlagárfolyam 108,93 dollár volt, ami 1,5%-os drágulást jelent. A 16 IMF Primary Commodity Price Index. 17 A FAO az élelmiszerár-indexen belül alindexeket tesz közzé a gabonafélék, az olajok, a cukor, a tejtermékek, valamint a húskészítmények árváltozásáról. Az indexeket 55 nyersanyag áralakulása alapján állítják össze és havonta jelentetik meg.

23 22 A KSH JELENTI I II. negyedév félév utolsó napján 111,03 dollárt adtak egy hordó fekete aranyért, ami az egy évvel korábbihoz képest 8,3%-os áremelkedést jelent. Alap- és nyersanyagpiaci árfolyamok alakulása 4. ábra Dollár/hordó 125 % I I I I I I II. Brent nyers kőolaj negyedéves világpiaci átlagára IMF ipari alapanyagár-index (2005. év átlaga=100%) Forrás: U.S. Energy Information Administration; Nemzetközi Valutaalap. Külkereskedelem 2014 első félévében előzetes adatok szerint hazánk termékexportja 41,9 milliárd, importja pedig 38,3 milliárd eurót tett ki, mintegy 4%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat. A külkereskedelmi mérleg az időszakot 3,6 milliárd eurós többlettel zárta, így az egyenleg 245 millió euróval javult a 2013 első hat hónapjához képest. Júniusban a forgalom a féléves átlaghoz hasonló mértékben, az exportban 4,5, az importban pedig

24 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS 23 3,8%-kal bővült. Júniusban az aktívum 610 millió euró volt, 72 millió euróval több, mint egy évvel korábban. Az Eurostat első becslése szerint az Európai Unió 28 tagállamának egymás közötti termékforgalma 1463 milliárd eurót tett ki 2014 I. félévében, 3%-kal többet, mint az előző év azonos időszakában. Ugyanezt az időszakot tekintve a tagállamok unión kívülre irányuló exportja 5, az onnan érkező importja pedig 1%-kal csökkent, mérlegük az egy évvel korábbi 31 milliárd eurós többletből 1 milliárd eurós hiányba fordult át. A részletesen feldolgozott, január májusi adatok szerint a magyar termékkülkereskedelem volumene a forgalom mindkét irányában mintegy 8%-kal bővült a első öthavihoz képest. A hónapok többségében a növekedési ütem 4 és 9% közötti volt, márciusban ugyanakkor két számjegyű növekedést regisztráltunk. A forgalom forintárszínvonala exportban 0,2%-kal nőtt, importban viszont 0,4%-kal mérséklődött, a cserearány így 0,6%-kal javult. A forint az euróhoz képest 3,7%-kal leértékelődött, míg a dollárhoz képest 0,9%-kal erősödött. Az első öthavi adatok alapján az exportunk nyolctizedét, az importunknak pedig háromnegyedét az unión belül bonyolítottuk le. Ebben a viszonylatban az export euróértéke 6,3, az importé 11%-kal emelkedett a január májusi szinthez képest. A behozatalnak az exportét meghaladó mértékű növekedéséből adódóan az egyenleg romlott, a többlet az előző év azonos időszaki 4,5 milliárd euróról 3,9 milliárd euróra csökkent. Az összes termékforgalom 56%-át a régi tagállamokkal (EU-15) bonyolítottuk, ebben a viszonylatban az export értéke 9,3, az importé pedig 9,8%-kal nőtt. Az országcsoporttal folytatott kereskedelem mérlege 2,8 milliárdos többletet mutat az első öt hónapban, 174 millió euróval többet az egy évvel korábbinál. Az új, 2004-ben vagy azóta csatlakozott tagállamokba irányuló kivitel valamelyest (euróban mérve 1,1%-kal) mérséklődött, miközben a behozatal jelentős mértékben, 13%-kal bővült. E tagállamok esetében 1,0 milliárd eurós többlet keletkezett, így az egyenleg 829 millió euróval romlott az előző év azonos időszakihoz képest.

25 24 A KSH JELENTI I II. negyedév Millió euró EU-15 Az egyenleg alakulása országcsoportok szerint Új EU-tagok EU-28-on kívüli európai országok Ázsiai országok január május január május Amerikai országok 5. ábra Az Európai Unión kívüli országokkal folytatott kereskedelmünkben az export euróértéke 3,5, az importé pedig 12%-kal csökkent 2013 első öt hónapjához képest. A behozatal nagyobb mértékű csökkenésével összefüggésben az egyenleg kedvezőbbé vált, a 888 millió eurós hiány 829 millió euróval kevesebb az egy évvel korábbinál. A mérlegjavulás legnagyobbrészt az amerikai országokkal lebonyolított külkereskedelem alakulásával magyarázható, amelynek egyenlege jelentős részben az import több mint 40%-os visszaesésének következtében 791 millió euróval javult. Az amerikai országokon kívül az EU-n kívüli európai országok viszonylatában is nőtt az egyenleg (a hiány 241 millió euróval 238 millió euróra csökkent), az ázsiai országok vonatkozásában ugyanakkor romlott a mérleg (a deficit 119 millió euróval, 1,8 milliárd euróra nőtt).

26 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS tábla A külkereskedelmi termékforgalom alakulása országcsoportok szerint, január május Országcsoport Kivitel értékindex a) volumenindex megoszlás a), Behozatal értékindex a) volumenindex megoszlás a), január május=100,0 % január május=100,0 % Európai Unió (EU-28) 109,8 106,3 79,5 114,4 110,6 74,8 EU ,5 109,3 57,9 113,1 109,8 54,4 Új tagállamok 103,3 98,9 21,6 118,0 112,9 20,4 EU-n kívüli országok 100,2 96,5 20,5 93,6 88,1 25,2 ebből: EU-n kívüli európai.. 95,7 9,9.. 90,3 11,5 országok Ázsiai országok.. 87,6 5,1.. 96,5 11,2 Amerikai országok.. 119,3 4,2.. 57,7 2,4 Összesen 107,8 104,1 100,0 108,3 103,9 100,0 a) Euróadatokból számítva. A külkereskedelmünk felét kitevő gépek és szállítóeszközök változatlan áron számított forgalma kivitelben és behozatalban egyaránt mintegy 9%-kal bővült a január májusi szinthez képest. A legnagyobb forgalmú árucsoportnak, a közúti járműveknek az exportvolumene (főként a gépjárműveknek köszönhetően) csaknem felével, az importja pedig (elsősorban az alkatrész-behozatal élénkülésének hatására) közel harmadával bővült a január májusihoz képest, de több mint tizedével nőtt az általános rendeltetésű ipari gépek mindkét irányú forgalmának volumene is. Átlagon felüli volt a volumenbővülés továbbá a villamos gépek, készülékek és műszerek, valamint a gépjárműgyártáshoz kapcsolódó energiafejlesztő gépek (benzin-, illetve dízelmotorok, motoralkatrészek) importjában, valamint az irodagépek és gépi adatfeldolgozó berendezések exportjában is. A híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékek exportja mintegy harmadával, importja pedig negyedével esett vissza, aminek hátterében elsősorban a hazai előállítású mobiltelefonok iránt megmutatkozó világpiaci kereslet visszaesése áll. A külkereskedelmi forgalom mintegy harmadát jelentő feldolgozott termékek esetében a kivitel volumene 6,6, a behozatalé 10%-kal bővült a megelőző év első öt hónapjához képest. Az árufőcsoport mindkét irányú forgalomnövekedésében meghatározó szerep jutott a gépjárműipari termeléshez szükséges termékeknek. Az árufőcsoporton belül jelentősen bővült a szakmai, tudományos ellenőrző műszerek ezen belül az automata szabályozó- vagy ellenőrző műszerek kivitelének, valamint a gumigyártmányok és a csekélyebb részarányú, számos járműipari alkatrészt is magában foglaló bútor és bútorelem behozatalának volumennövekedése. Az árufőcsoport

27 26 A KSH JELENTI I II. negyedév forgalmában szintén jelentős súlyú gyógyszer és gyógyszerészeti termékek export- és importvolumene ugyanakkor kismértékben a január májusi szint alatt maradt. Az energiahordozók importvolumene 0,8, a jóval kisebb jelentőségű exporté 3,3%-kal nőtt január májusihoz képest. A behozatalban a legalacsonyabb forintárindex ezen árufőcsoportra alakult ki, az energiahordozók árszínvonala 4,3%-kal lett alacsonyabb. A kőolaj és kőolajtermékek importvolumene az elszámolástechnikai okokból magas bázishoz képest ugyan némiképp az előző év azonos időszaki szint alatt maradt, a természetes és mesterséges gázoké ugyanakkor tizedével bővült. A villamos energia behozatalában, valamint a hazai energiaexport számottevő részét kitevő kőolaj és kőolajtermékek kivitelében szintén 10%-ot meghaladó volumenbővülést mértünk. Az év első öt hónapjában az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportvolumene 8,5, az importé 7,9%-kal volt magasabb, mint 2013 ugyanezen időszakában. Az árufőcsoporton belül a legnagyobb értékben gabona- és gabonakészítményeket szállítottunk külpiacokra, az árucsoport exportvolumene több mint negyedével nőtt. Egy számjegyű bővülést mértünk a szintén jelentős forgalmú hús és húskészítmények árucsoport behozatalában is, emellett a teljes időszakban törtetlen növekedés jellemezte az állati takarmány exportját, valamint a kávé, tea, kakaó és fűszer árucsoport importját is. 4. tábla A külkereskedelmi termékforgalom alakulása árufőcsoportok szerint, január május Árufőcsoport volumenindex Kivitel értékindex a) megoszlás a), Behozatal megoszlás a), értékindex a) megoszlás a) január május=100,0 % január május=100,0 % Élelmiszerek, italok, dohány 108,5 103,2 7,7 107,9 107,0 5,2 Nyersanyagok 100,0 87,5 2,7 103,1 96,4 2,2 Energiahordozók 103,3 96,7 3,2 100,8 92,8 11,6 Feldolgozott termékek Gépek és szállítóeszközök 106,6 103,4 32,2 110,3 106,6 35,6 108,9 106,2 54,2 109,0 105,2 45,4 Összesen 107,8 104,1 100,0 108,3 103,9 100,0 a) Euróadatokból számítva.

28 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS 27 Államháztartás, központi költségvetés Az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya a Nemzetgazdasági Minisztérium részletes adatai alapján 814 milliárd forint volt 2014 első félévében, 92 milliárd forinttal több, mint 2013 azonos időszakában. Az államháztartás központi alrendszerének nem konszolidált bevétele 7758 milliárd forint volt, folyó áron 7,0%-kal több az egy évvel korábbinál. A kiadások 8572 milliárd forintot tettek ki, 7,5%-kal többet a január júniusinál. A központi költségvetés első félévi hiánya 966 milliárd forint volt, 52 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban. A romláshoz hozzájárult, hogy a volt nonprofit egészségügyi gazdasági társaságok kiadásai 2013 áprilisától, a pedagógusbéremeléssel kapcsolatos kiadás pedig szeptembertől az államháztartás központi alrendszerét terheli. Szintén a kiadási oldalt érintette, hogy a helyi önkormányzatoknak nyújtott támogatások, köztük az adósságuk törlesztéséhez nyújtott támogatások összege meghaladta az előző év azonos időszakit. Az alrendszer bevétele 5017 milliárd forintot tett ki, 9,4%-kal többet az egy évvel korábbinál. A kiadások 8,7%-kal nőttek, összegük 5983 milliárd forint volt. A központi költségvetés bevételének négytizede fogyasztáshoz kapcsolt adókból származott, amelyek értéke 8,7%-kal növekedett a I. félévihez képest. Az ide tartozó adónemek közül az áfabevételek 5,2%-os növekedésével 1383 milliárd forintot tettek ki. A jövedéki adóból származó bevétel 417 milliárd forint volt az első hat hónapban, másfél százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az üzemanyagok értékesítéséhez kapcsolódó jövedékiadó-bevétel 18,5 milliárd forinttal nőtt, s 233 milliárd forintot tett ki. A szeszes italoknál és egyéb termékeknél szintén növekedés, a dohánygyártmányok esetében ugyanakkor csökkenés alakult ki: a 141 milliárd forintos bevétel mintegy tizedével kevesebb a 2013 I. félévihez viszonyítva. A mérséklődést a fogyasztás csökkenése, valamint a piaci szerkezet átrendeződése, azaz a cigarettáról a fogyasztási dohányra való áttérés okozta. (E folyamatokat befolyásolhatta, hogy a dohányáruk fogyasztói ára elsősorban a kiskereskedelmi árrés emelése miatt 19%-kal volt magasabb 2014 I. félévében, mint egy évvel korábban.) A fogyasztáshoz kapcsolt adóbevételek növekedése ugyanakkor legnagyobbrészt a pénzügyi tranzakciós illetéknek tulajdonítható, amelyből 142 milliárd forintnyi, az egy évvel korábbit 73 milliárd forinttal meghaladó összegű bevétel keletkezett. A jelentős növekedés egyrészt azzal magyarázható, hogy a 2013 elején bevezetett adónemmel összefüggésben tavaly januárban még nem keletkezett bevétel, másrészt augusztusban az illeték mértékét megemelték, a készpénzfelvételre vonatkozó, tranzakciónként fizetendő 6000 forintos felső határt pedig eltörölték.

29 28 A KSH JELENTI I II. negyedév A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei 1347 milliárd forintot tettek ki, 3,5%-kal többet, mint 2013 első félévében. A legjelentősebb ide tartozó tételt a költségvetési szervek bevételei jelentették, amelyek 763 milliárd forint összegű pénzbeáramlása 4,1%-kal haladja meg az egy évvel azelőttit. A növekedés fő oka, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár áprilistól a szervezeti változások következtében már a központi költségvetési intézményeknek utalja a működési támogatásait a megszűnt egészségügyi gazdasági társaságok helyett. A fejezeti kezelésű előirányzatok EU-támogatása soron 540 milliárd forint, az egy évvel korábbinál 2,6%-kal több bevétel keletkezett. E bevételt nagyrészt a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret, kisebb részt pedig az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében használták fel (461 milliárd, illetve 72 milliárd forint). A lakossági befizetések a bevételek 17%-át jelentették, a 862 milliárd forintot kitevő pénzmozgás értéke 5,8%-kal múlta felül a január júniusit. A lakossági befizetések több mint kilenctizedét a személyi jövedelemadóból származó bevételek teszik ki, amelyek 5,4%-kal növekedtek egy év alatt. A gazdálkodó szervezetek befizetései 577 milliárd forintot tettek ki, negyedével többet, mint 2013 első hat hónapjában. A növekedés legfontosabb tényezője a 69 milliárd forintról 143 milliárd forintra növekvő egyéb központosított bevételek voltak, a bővülés szoros összefüggésben áll a július 1-jén bevezetett elektronikus útdíjjal. Az ide tartozó adónemek közül a legnagyobb súlyt képviselő társaságiadó-bevétel ötödével növekedett, s 182 milliárd forint bevételt jelentett a központi költségvetésnek. A kiadások 56%-át a költségvetési szervek, valamint a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós és nem uniós pénzfelhasználása jelentette. Értékük összességében 3337 milliárd forint volt, 14%-kal több a 2013 I. félévinél. A költségvetési szervek kiadásai 9,5%-kal nőttek, s 1944 milliárd forintot tettek ki. A növekedés összefüggésben áll a szeptemberben megvalósult pedagógusbér-emeléssel, valamint a áprilistól költségvetési szervként működő, volt nonprofit egészségügyi gazdasági társaságokhoz kapcsolódó kiadásokkal. A költségvetési szervek kiadásain belül személyi juttatásokra és munkaadókat terhelő járulékokra 1138 milliárd forintot fordítottak. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásai 838 milliárd forintot tettek ki, 12%-kal többet, mint január júniusban. A csoporton belül strukturális támogatásokra 726 milliárd forintot fordítottak, amelyen belül a közlekedési, környezeti és energetikai projektek kifizetései voltak számottevő értékűek. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai 556 milliárd forintot tettek ki, és 37%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. Az államháztartás alrendszereinek támogatása 940 milliárd forint összegű volt 2014 I. félévében, 0,9%-kal több az egy évvel azelőttinél. Az ide tartozó legnagyobb, 456 milliárd forint összegű kiadási tételt a társadalombiztosítási ellátásokhoz nyújtott garanciák és hozzájárulások jelentették. E kiadási tételre egy évvel ezelőtt 536 milliárd forintot