KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

Átírás

1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A KSH JELENTI GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM I II. negyedév Budapest, 2013

2 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISSN Készült a Tájékoztatási főosztályon, a KSH összes szakfőosztályának közreműködésével Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök Főosztályvezető: Szabó István Felelős szerkesztő: Freid Mónika főosztályvezető-helyettes Készítették: Andrejcsik Linda, Bakos Norbert, Deák Tiborné, Freid Mónika, Herzog Tamás, Jávorszkyné Nagy Anikó, Kelemen Nóra, Kovács Krisztián, Majoros Marcella, Molnár Beatrix, Nagyné Pakula Urszula, Oparin-Salamon Melinda Internet: info@ksh.hu (telefon), (fax) Borítóterv: Lounge Design Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft

3 TARTALOM GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM, JANUÁR JÚNIUS...5 Összefoglalás...5 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS Makrogazdasági és pénzügyi folyamatok...12 Hazai és nemzetközi makrogazdasági folyamatok...12 Külkereskedelem...19 Államháztartás, központi költségvetés...21 A háztartások pénzügyi vagyona...26 Ágazati teljesítmények...28 Mezőgazdaság...28 Ipar...30 Építőipar...33 Lakásépítés...35 Kiskereskedelem...36 Turizmus, vendéglátás...38 Társadalmi és jövedelmi folyamatok...40 Demográfiai helyzet...40 Foglalkoztatottság, keresetek...41 Fogyasztói árak...48 Bűncselekmények...50 IDŐSZAKI INFORMÁCIÓK A haltermelés és -fogyasztás alakulása a világon és Magyarországon...51 TÁBLÁZATOK FÜGGELÉK...104

4

5 GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM, JANUÁR JÚNIUS Összefoglalás Hazai és nemzetközi makrogazdasági folyamatok 2013 elején a globális pénz- és tőkepiacokra a pozitív hangulat volt a jellemző, amelyet a jegybankok likviditásfokozó intézkedései erősítettek. Március április folyamán ugyanakkor a ciprusi bankválság következtében újra felerősödtek a recesszió miatti félelmek. Emellett a világgazdaság növekedési kilátásait rontja több, meghatározónak számító fejlődő ország teljesítményének lendületvesztése. A Nemzetközi Valutaalap legfrissebb előrejelzése szerint a globális gazdaság teljesítménye 2013-ban 3,1%-kal fog bővülni. A túlnyomórészt fejlett országokat tömörítő OECD egészére számított GDP 2013 II. negyedévében az I. negyedévi 0,6%-os bővülést követően 0,9%-kal 1 emelkedett az előző év azonos időszakához képest első hat hónapjában az Egyesült Államok gazdasági teljesítménye 1,4, Kínáé 7,8, Japáné 0,5%-kal bővült az egy évvel azelőttihez képest 2. Az előzetes adatok alapján 2013 I. félévében az Európai Unió (EU-27) tagországainak együttes teljesítménye 0,5%-kal 2 volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A csökkenésben számottevő szerepet játszik a dél-európai országok recessziója. Az unió legnagyobb nemzetgazdasága, Németország teljesítménye gyakorlatilag stagnált (+0,1% 2 ). Hazánk bruttó hazai terméke a KSH korlátozott információs bázisra épülő gyorsbecslése szerint 2013 II. negyedévében 0,5%-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest, 2013 I. félévében pedig összességében 0,2%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól II. negyedévében az előző negyedévhez képest a szezonálisan és naptárhatással kiigazított index (100,1%) alapján gyakorlatilag stagnált a magyar gazdaság. 1 Szezonálisan kiigazított. 2 Szezonálisan és munkanaphatással kiigazított.

6 6 A KSH JELENTI I II. negyedév 2013 január júniusában a nemzetközi összehasonlítás során használt szezonálisan és naptárhatással kiigazított index szerint a magyar gazdaság teljesítménye gyakorlatilag stagnált (99,9%) az egy évvel korábbihoz mérten, amellyel az uniós rangsor középmezőnyében helyezkedünk el. A nemzetgazdasági beruházások volumene 2013 II. negyedévében 4,6%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A bővülés öt éve tartó folyamatosan csökkenő tendenciát tört meg. Az alacsony bázishoz mért növekedésen belül az építési beruházások 5,8%-kal, míg a gép- és berendezésberuházások 2,4%-kal emelkedtek I. félévében a beruházások volumene 1,2%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Az előzetes külkereskedelmi adatok szerint a január júniusi időszak egészét tekintve a kivitel és a behozatal euróban kifejezett értéke egyaránt 0,9%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A külkereskedelmi mérleg az első félév végén 3681 millió eurós aktívummal zárt, 61 millió euróval többel, mint az előző év azonos időszakában. A részletesen feldolgozott első öthavi adatok alapján az árufőcsoportok közül a forgalom mindkét irányában a legjelentősebb súlyt képviselő gépek és szállítóeszközök kivitelének és behozatalának volumene egyaránt 2,4%-kal nőtt az egy évvel korábban mérthez képest. A szintén jelentős arányú feldolgozott termékek export- és importvolumene ennél dinamikusabban, 6,1%-kal, illetve 4,2%-kal bővült. Az év első öt hónapjában a külkereskedelmi forgalom forintárszintje az exportban 0,6%-kal, az importban pedig 1,5%-kal volt alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában, így a cserearány 0,9%-kal javult. A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint 2013 január júliusában az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya 851 milliárd forintot tett ki, 414 milliárd forinttal többet, mint a megelőző év azonos időszakában. A romláshoz hozzájárultak a szervezeti változások, amelyek révén 2013-ban már központi költségvetési kiadásként jelentkeztek az átvett egészségügyi, szociális és egyéb intézmények kiadásai, valamint a köznevelésben a pedagógusok illetménye. A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint június végén a háztartások bruttó pénzügyi vagyona 29,0 billió forint volt, 6,7%-kal több az egy évvel korábbinál. A tartozások 9,3 billió forintot, a június véginél 6,8%-kal kevesebbet tettek ki. A két tényező különbségeként előálló nettó pénzügyi vagyon 19,7 billió forint volt, 14%-kal több az egy évvel korábbinál. A tartozások oldalán megjelenő devizahitelek június végi állományi értéke (4,6 billió forint) közel 13%-

7 ÖSSZEFOGLALÁS 7 kal maradt el az egy évvel korábbitól. A háztartások nettó finanszírozási képessége a 2013 második negyedévével záruló elmúlt egy évben 1630 milliárd forint volt, ami a GDP 5,7%-ának felelt meg. Ágazati teljesítmények A bruttó hazai termék II. negyedévi bővüléséhez kedvezően járult hozzá a mezőgazdaság teljesítménye. Míg az ágazat évi gyengébb teljesítménye elsősorban a rendkívüli szárazság következménye, az idei év időjárása az első félévben mentes volt a szélsőségektől, bár nyáron a csapadékhiány erősödött. A mezőgazdasági termékek termelőiár-színvonala 2013 első félévében 12,8%- kal volt magasabb a 2012 azonos időszakinál. A mezőgazdasági termékek felvásárlása 2013 első félévében 6,6%-kal csökkent. A visszaesés a növénytermesztési és kertészeti termékek körében jóval nagyobb mértékű volt, mint az állati termékek esetében. Az ipari termelés volumene 2013 első félévében 1,6%-kal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. A külpiaci értékesítés volumene 1,4%-kal meghaladta az előző év azonos időszakának szintjét, ugyanakkor a hazai eladásoké 4,1%-kal elmaradt attól. Az ipari kibocsátás több mint kilenctizedét előállító feldolgozóipar alágai közül továbbra is a legnagyobb részesedésű járműgyártás az ipar húzóereje, az első félévben volumene 12,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, ugyanakkor a két másik jelentős részesedésű alágban, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában 14,5, az élelmiszeriparban pedig 3,1%-os visszaesés következett be. A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások körében az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés az első félévben 1,8%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, ami gyakorlatilag az előző évihez képest változatlan létszám (+0,1%) mellett következett be. Június végén a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes rendelésállományának volumene 10,5%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A bővülés a korábbi megrendeléseknek köszönhető, júniusban ugyanis az összes új rendelések volumene 5,5%-kal csökkent. Az ipari termelői árak január júniusban 0,3%-kal emelkedtek az előző év azonos időszakihoz képest. A hazai értékesítési árak 0,2%-kal mérséklődtek, elsősorban az energiaszektorban történt árszínvonal-csökkenés miatt, miközben a feldolgozóiparban átlagosan 1,2%-kal nőttek az árak ebben az időszakban. A külpiaci értékesítés árai átlagosan 0,7%-kal emelkedtek a tavalyi év első félévéhez képest.

8 8 A KSH JELENTI I II. negyedév Az építőipari termelés volumene az első félévben 7,2%-kal nőtt a első félévi alacsony bázishoz képest. Az épületek építése 6,7, az egyéb építményeké 7,6%-kal bővült. Az új építőipari szerződések volumene 6,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az építőipari vállalkozások szerződésállománya június végén 11,7%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Az év első felében az építőipar termelői árai 1,6%-kal emelkedtek. Tovább folytatódott a lakásépítés már több mint négy éve tartó csökkenése. Idén az első félévben 2680 új lakást építettek, kétötödével kevesebbet, mint a megelőző év ugyanezen időszakában. Az építésügyi szakhatóságok 3401 lakás építésére adtak ki engedélyt, ez 30%-os csökkenést jelent az egy évvel azelőttihez képest. Az építtetői kör összetételét továbbra is a természetes személyek dominanciája jellemzi, bár az év első felében a vállalkozások által épített lakások aránya kissé emelkedett, néhány Budapesten befejeződött építésnek köszönhetően. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 100 m 2 volt, ez 4 m 2 -rel kevesebb, mint egy évvel korábban. Tovább csökkent a megszűnt lakások száma (383 darab), az első félévben közel 70%-kal. A szolgáltató ágazatok közül a kiskereskedelmi forgalom volumene 2013 első félévében 0,5%-kal maradt el az előző év azonos időszakitól. Az áprilisban és májusban megfigyelt élénkülés megtorpant, júniusban alábbhagyott a lakosság vásárlási kedve: az eladási forgalom 0,9%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az összforgalom csaknem felét kitevő élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem eladásai az első félévben 0,6, a nem élelmiszertermékeké 1,3%-kal csökkentek. Utóbbin belül a legnagyobb visszaesést a bútor-, és műszakicikk-üzletek szenvedték el (6,4%), melyet júniusban a digitális átállás miatti készülékvásárlások némileg enyhítettek. Csökkenő üzemanyagárak mellett ugyanakkor az üzemanyag-forgalom 0,9%-kal bővült az első félévben. A kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek száma 5,9, a vendégéjszakáké 4,9%- kal emelkedett 2013 első félévében. Mind a belföldi-, mind a külföldivendégforgalom bővült a vizsgált időszakban. A vendégforgalom emelkedése a szálláshelyek bruttó árbevételében is megmutatkozott és összesen 10%-os növekedést könyvelhettek el. A vendéglátóhelyek eladási forgalmának volumene az előző évhez képest 1,6%- kal csökkent, és 2013 első hat hónapjában összesen mintegy 350 milliárd forintot tett ki.

9 ÖSSZEFOGLALÁS 9 Társadalmi és jövedelmi folyamatok Az előzetes népmozgalmi adatok alapján 2013 I. félévében gyermek született, 4,5%-kal (1976 fővel) kevesebb, mint egy évvel korábban, a születési arányszám 8,9 ezrelékről 8,5 ezrelékre mérséklődött. Az elhunytak fős száma 4,3%-kal (2874 fővel) elmaradt a I. félévitől, a halálozási arányszám 0,5 ezrelékpontos csökkenés mellett 13,1 ezrelék volt. Mindezek együttes hatására a természetes fogyás 2013 I. félévében főt tett ki, 898 fővel kevesebbet az egy évvel korábbinál. A csecsemőhalálozások aránya egy év alatt 5,4 ezrelékről 5,1 ezrelékre mérséklődött január júniusban házasságot kötöttek, 1,0%-kal kevesebbet, mint 2012 azonos időszakában II. negyedévében a foglalkoztatottak száma a éves népességen belül 3 millió 899 ezer fő volt, 60 ezer fővel (1,6%-kal) több az egy évvel korábbinál. A foglalkoztatási arány 1,1 százalékponttal 58,3%-ra nőtt. A foglalkoztatottság növekedése szinte kizárólag a férfiakhoz kötődött, körükben a foglalkoztatási arány 64,4, a nők esetében pedig 52,4% volt. A foglalkoztatás bővülése jellemezte a éves fiatalokat, a legjobb munkavállalási korú és az idősebb éveseket egyaránt. A javuló foglalkoztatási trend május július időszakában is folytatódott. A foglalkoztatottak 3 millió 931 ezer fős száma 61 ezer fővel, 58,7%-os foglalkoztatási arányuk pedig 1,1 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit. A munkanélküliek száma és aránya szintén a éves népesség körében és az év második negyedévében némileg csökkent 2012 II. negyedévéhez képest. A munkanélküliek 449 ezer fős száma 22 ezerrel, a munkanélküliségi ráta 10,3%-os értéke pedig 0,6 százalékponttal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A férfiak esetében csökkent, a nők körében viszont kissé nőtt a munkanélküliség, előbbiek munkanélküliségi rátája 10,1, utóbbiaké 10,6% volt. A éves fiatalok, továbbá a és az évesek munkanélkülisége egyaránt mérséklődött 2012 II. negyedévéhez képest. A munkanélküliek 49,1%-a legalább egy éve keresett állást, a munkanélküliség átlagos időtartama 18,3 hónapról 17,3 hónapra csökkent egy év alatt május július időszakában a munkanélküliek száma és aránya tovább mérséklődött. A munkanélküliek száma 445 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta pedig 10,2%, előbbi 12 ezerrel, utóbbi 0,4 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál I. félévében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete , ennek nettó összege forint volt. Előbbi 3,4, utóbbi 4,8%-kal haladta meg a I. félévit. A verseny- és a nonprofit szférában egyaránt 4,9%-kal nőttek a nettó bérek, a költségvetés területén a

10 10 A KSH JELENTI I II. negyedév közfoglalkoztatás hatását kiszűrve 5,6%-os emelkedés következett be. A költségvetési és a nonprofit szférában alkalmazottak egy része az adó- és járulékváltozások ellentételezése céljából a keresetbe nem tartozó kompenzációban részesült, a juttatás havi összege bruttó , illetve forint volt. Tovább lassult a fogyasztói árak emelkedésének üteme, negyedik hónapja van 2% alatt az infláció. A háztartásienergia-árak év eleji esése és a tartós fogyasztási cikkek mérséklődő árai mellett a rezsicsökkentés júliusban hatályba lépett elemei is éreztették hatásukat, miközben a gyenge belső kereslet is a csökkenés irányába hatott. Júliusban 1,8, 2013 első hét hónapjában pedig 2,3%-kal emelkedtek az árak az előző év azonos időszakához képest. A nyugdíjasok első hét hónapra számított árindexe (102,2%) kismértékben, de elmaradt a teljes lakosságétól I. félévében 174,9 ezer bűncselekményt regisztráltak, az előző évinél 16%- kal kevesebbet. A mérséklődés leginkább a közrend és a vagyon ellen elkövetett jogsértések számának csökkenéséből adódott, miközben emelkedés jellemezte a kisebb súlyú közlekedési bűncselekményeket. (A növekedés hátterében kizárólag az ittas állapotban történő járművezetés állt.) A jogsértéseken belül az enyhébb elbírálás alá eső vétségek száma, valamint a bűntetteké egyaránt mérséklődött.

11 ÖSSZEFOGLALÁS 11 Összefoglaló adatok (indexek az előző év azonos időszakának százalékában) 1.) január június 1. tábla. Megnevezés január május június január június Ipari indexek termelés 98,2 R 98,2 R 99,4 98,4 értékesítés belföldre 96,1 96,0 R 95,5 95,9 értékesítés exportra 99,3 101,8 R 99,5 101,4 létszám 97,9 100,0 100,3 100,1 termelékenység 100,4 98,1 R 99,0 98,2 Építőipari termelés indexe 93,4 R 105,7 R 112,4 107,2 Mezőgazdasági értékesítés indexe 102,3 94,7 87,7 93,4 Kiskereskedelmi forgalom indexe 97,8 99,6 99,1 99,5 Behozatal értéke, millió euró R értékindexe 100,5 101,1 99,7 100,9 Kivitel értéke, millió euró R értékindexe 100,1 101,8 97,0 100,9 Árindexek ipari termelői árak 104,3 100,3 100,6 100,3 ipari belföldi értékesítési árak 105,3 99,8 99,8 99,8 mezőgazdasági termelői árak 115,4 114,4 106,5 112,8 behozatali forintárak 104,2 98,5.... kiviteli forintárak 102,9 99,4.... Alkalmazásban állók létszáma, ezer fő R index 99,4 99,6 R 100,6 99,8 Munkanélküliségi ráta a), % 11, ,3 b) Bruttó átlagkereset, ezer forint 223,1 R 228,0 R 228,8 228,2 nominális index 104,7 R 103,3 103,7 103,4 Nettó átlagkereset, ezer forint 144,1 R 149,4 R 149,9 149,4 nominális index 102,1 R 104,7 R 105,1 104,8 a) A éves népességen belül. b) április június. R Revideált adat. 2.) január július Megnevezés 2012 január június július január július Fogyasztóiár-index 105,7 102,3 101,8 102,3 Az államháztartás központi alrendszerének egyenlege, milliárd forint Ebből: központi költségvetés társadalombiztosítási alapok

12 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS Makrogazdasági és pénzügyi folyamatok Hazai és nemzetközi makrogazdasági folyamatok elején a globális pénz- és tőkepiacokra a pozitív hangulat volt jellemző, amelyet a jegybankok likviditásbővítő intézkedései fokoztak. Márciusban ugyanakkor újra felerősödtek a félelmek az eurózóna adósságválságának újabb szakasza miatt: a ciprusi bankrendszer súlyos működési zavarai következtében az ottani bankok működését több napra felfüggesztették. Emellett a világgazdaság növekedési kilátásait rontja több, meghatározónak számító fejlődő ország teljesítményének lendületvesztése. A Nemzetközi Valutaalap legfrissebb előrejelzése szerint a globális gazdaság teljesítménye 2013-ban a évihez hasonló mértékben 3,1%-kal fog bővülni. A túlnyomórészt fejlett országokat tömörítő OECD egészére számított GDP 2013 II. negyedévében az I. negyedévi 0,6%-os bővülést követően 0,9%-kal 4 emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Magyarország bruttó hazai terméke a KSH korlátozott információs bázisra épülő gyorsbecslése szerint 2013 II. negyedévében 0,5%-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest. A bővülés öt negyedévnyi csökkenést követően következett be, melyet alapvetően a mezőgazdaság és az építőipar teljesítményének növekedése okozott. A II. negyedévi bővülés csak részben tudta ellensúlyozni az I. negyedévi 0,9%-os csökkenést, így 2013 I. félévében hazánk teljesítménye 0,2%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az előző negyedévhez képest a szezonálisan és naptárhatással kiigazított index alapján 2013 II. negyedévében gyakorlatilag stagnált (100,1%) a magyar gazdaság január júniusában a nemzetközi összehasonlítások során alkalmazott szezonálisan és naptárhatással kiigazított index szerint lényegében nem változott (99,9%) a gazdasági teljesítmény az egy évvel korábbihoz mérten, amellyel az uniós 3 Források: Államadósság Kezelő Központ; Bank of Japan; Budapesti Értéktőzsde; CMA Credit Risk Report; Európai Központi Bank; Eurostat; FAO; Fed; Magyar Nemzeti Bank; National Bureau of Statistics of China; Nemzetközi Valutaalap; OECD; U.S. Energy Information Administration; Yahoo! Finance adatbázis. 4 Szezonálisan kiigazított.

13 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS 13 rangsor középmezőnyében helyezkedünk el. A rendelkezésre álló adatok alapján Csehország kivételével a régiós versenytársak mindegyikében növekedett a gazdasági teljesítmény: Romániában 1,7, Lengyelországban 0,9, valamint Szlovákiában 0,8%-kal. Csehországban ugyanakkor folytatódott a recesszió, 2013 első hat hónapjában 1,8%- kal csökkent a bruttó hazai termék volumene. 1. ábra % 4 A GDP volumenváltozása* (az előző év azonos negyedévéhez képest) I I I I I II. Magyarország * Szezonálisan és munkanaphatással kiigazított. Forrás: Eurostat. EU-27 negyedév Előzetes adatok alapján az Európai Unió (EU-27) tagországainak együttes GDPje 2013 II. negyedévében 0,2, I. félévében 0,5%-kal 5 csökkent az előző év azonos időszakához képest. A 22, adatot közlő tagország közül tízben nőtt a teljesítmény: az Egyesült Királyság (0,8%) mellett többségében a 2004 óta csatlakozott országokban történt emelkedés. A megelőző három évben gazdasági motornak bizonyuló Németország bruttó hazai terméke gyakorlatilag stagnált (+0,1%). A többi nagyobb súlyú nemzetgazdaság közül Franciaország GDP-je szintén alig változott ( 0,1%), Spanyolországé 1,9, Olaszországé 2,2%-kal csökkent. Az eurózóna tagállamainak együttes bruttó hazai terméke 2013 II. negyedévében 0,7, I. félévében 0,9%-kal 5 csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva május 8-án a kedvezőtlen gazdasági helyzet következtében az Európai 5 Szezonálisan és munkanaphatással kiigazított.

14 14 A KSH JELENTI I II. negyedév Központi Bank (EKB) újra kamatot csökkentett: a jegybanki alapkamat mértéke 0,75%-ról 0,50%-ra csökkent. (Az euró bevezetése óta ez a legalacsonyabb kamatszint az euróövezetben.) A kamatvágáshoz az alacsony inflációs szint is teret biztosított az EKB-nak: az euróövezet harmonizált fogyasztóiár-indexe 2013 első félévében 1,6%- kal haladta meg az előző év azonos időszakit. A munkanélküliségi ráta ezzel szemben rekord magasra, 12% fölé emelkedett az euróövezetben. % A GDP volumenváltozása az unióban és legnagyobb gazdaságaiban* (az előző év azonos negyedévéhez képest) I I I I I II. negyedév EU-27 Németország Egyesült Királyság Franciaország * Szezonálisan és munkanaphatással kiigazított. Forrás: Eurostat. 2. ábra Az Egyesült Államok gazdasági teljesítménye 2013 I. félévében 1,4%-kal 6 bővült az előző év azonos időszakához képest. (A II. negyedévben a GDP volumene szintén 1,4%-kal emelkedett.) A növekedés alapjának számító a háztartásokat segítő nonprofit szervezetek fogyasztási kiadásait is magába foglaló háztartások fogyasztási kiadásai 1,9, a bruttó állóeszköz-felhalmozás volumene pedig 2,7%-kal emelkedett. Kedvezően alakult a külkereskedelem teljesítménye is: a behozatal volumenbővülését (0,9%) meghaladta a kivitelé (1,2%). Visszafogta ugyanakkor a gazdasági növekedést a kormányzati fogyasztási kiadások 1,4%-os csökkenése. A jegybank szerepét betöltő 6 Szezonálisan és munkanaphatással kiigazított.

15 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS 15 Fed 2013 első hat hónapjában nem változtatott a napi kamatcélján (0,00 0,25%), mivel a munkanélküliségi ráta továbbra is magasnak számít (7,6%). Ennek ellenére a munkanélküliséget csökkenő tendencia jellemzi. A pénzromlás üteme 2013 első hat hónapjában a Fed által kitűzött 2,0%-os inflációs cél alatt maradt. A kínai gazdaság teljesítménybővülése 2013 I. félévében 7,8%-os volt az előző év azonos időszakához viszonyítva, amihez számottevően hozzájárult az ipari teljesítmény 10,5%-os növekedése első hat hónapjában a fogyasztói árak emelkedése a 4%-os inflációs cél alatti, 3,3%-os volt. Az ázsiai ország külkereskedelmi mérlegében 2013 január júniusában 68,9 milliárd dolláros többlet keletkezett, amely 2012 I. félévéhez mérten az exportforgalom 9,2, az importforgalom 6,7%-os növekedése mellett következett be. Japán gazdasági teljesítménye az I. negyedévi stagnálást követő II. negyedévi 0,9%-os növekedésnek köszönhetően 2013 I. félévében 0,5%-kal 7 emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A belföldi felhasználás 0,9, ezen belül a háztartások fogyasztási kiadásai 1,3, a bruttó állóeszköz-felhalmozás pedig 0,4%-kal bővült. (Utóbbi a II. negyedév folyamán stagnált.) A GDP volumennövekedését viszont számottevően visszafogta a külkereskedelem kedvezőtlen teljesítménye: a kivitel volumene a japán jen gyengülése ellenére 2,0%-kal mérséklődött, a behozatalé ugyanakkor 0,4%-kal bővült első felében a japán jegybank az alapkamat változatlansága mellett további likviditásbővítő intézkedéseket hozott, amelynek hatására a japán jen árfolyamában fordulat következett be: január júniusban nagymértékben, több mint 4 éves mélypontra értékelődött le. (Június végén egy amerikai dollárért 14%-kal több jent kellett fizetni 2012 végéhez képest.) A tovább lazuló monetáris politika ellenére 2013 első hat hónapjában továbbra is csökkenés (0,4%) jellemezte a fogyasztói árak változását I. félévében a munkanélküliségi ráta 4,1%-os volt, júniusban pedig több mint három év után először 4,0% alá került a munkanélküliek aránya. 7 Szezonálisan és munkanaphatással kiigazított

16 16 A KSH JELENTI I II. negyedév 3. ábra % 6 A GDP volumenváltozása* (az előző év azonos negyedévéhez képest) I I I I I II. negyedév OECD Egyesült Államok Japán EU-27 * Szezonálisan kiigazított. Forrás: OECD végéhez hasonlóan I. félév végén is Argentína számított a világ 70, megfigyelésbe bevont országa közül a legkockázatosabbnak. A második legnagyobb csődkockázat Ciprust jellemezte, ahol a helyi bankrendszer erős görög kitettsége miatti bankválság következtében fennakadások voltak az ország gazdasági-pénzügyi működésében. A CMA Datavision számításai szerint a 10 legnagyobb csődvalószínűségű ország között az unióból Ciprus mellett Görögország (4.) és Portugália (8.) szerepel még június végén Magyarország a 18. legkockázatosabb ország volt. A világ legbiztonságosabb országainak az észak-európai államok (sorrendben Norvégia, Svédország és Finnország) számítottak. A jelentős költségvetési hiánnyal és államadóssággal rendelkező Egyesült Államok a negyedik legalacsonyabb csődvalószínűségű ország. Az észak-amerikai államon kívül a 10 legkevésbé kockázatos ország között csak európaiak találhatóak, köztük a rangsorban 10. helyezett Csehország I. negyedévében az Európai Unió és az euróövezet eladósodottsága egyaránt tovább emelkedett: a kormányzati szektor bruttó hazai termékhez viszonyított adóssága 85,9, illetve 92,2% volt. A 27 tagállamból mindössze ötben csökkent a

17 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS 17 mutató értéke: Lettországban 1,6 százalékponttal, a többi tagországban Bulgáriában, Dániában, Németországban és az Egyesült Királyságban 1 százalékpontnál kisebb mértékben. A negyedév folyamán Írország államadóssága emelkedett a legnagyobb mértékben: 7,7 százalékponttal 125,1%-ra, ezen kívül Belgiumé 4,7, Spanyolországé pedig 4,0 százalékponttal növekedett. Az unióban a legnagyobb GDP-arányos adóssággal Görögország rendelkezik (160,5), melyet két, szintén dél-európai ország 130,3%-kal Olaszország, valamint 127,2%-kal Portugália követ. Hazánk a tizedik legeladósodottabb tagállam az unióban. Az adósságrátánk a GDP-hez viszonyítva 82,4%-os volt, amely a számottevő nagyságú nettó hitelfelvétel következtében 3,2 százalékponttal magasabb a év véginél végéhez hasonlóan I. negyedév végén is 13 tagállam felelt meg a maastrichti kritériumnak első hat hónapjában jellemzően kedvező hangulat uralkodott a nemzetközi pénz- és tőkepiacokon, március áprilisában viszont az árfolyammozgásokat a ciprusi események befolyásolták. A részvényárak növekedésének hátterében számos fejlett ország jegybankjának likviditást fokozó intézkedése állt. Június végére a New York-i S&P 500 tőzsdeindex 13, a londoni FTSE 100 index 5,4, a frankfurti DAX tőzsdeindex pedig 4,6%-kal emelkedett az előző év végéhez képest. A főbb tőzsdeindexek a félév folyamán több mint ötéves csúcsra emelkedtek elején az amerikai dollárral és a svájci frankkal szemben egyaránt erősödött az euró februárjában közel másfél éves csúcsra erősödött az euró árfolyama az amerikai dollárral szemben. Az ezt követő két hónapban azonban az eurózóna adósságválságának újabb szakasza miatt fokozatosan veszített az értékéből az euróövezet közös fizetőeszköze. A ciprusi bankválság átmeneti rendeződése után már nem tudott az euró árfolyama az 1,35 amerikai dollár/euró árfolyamszint fölé erősödni I. félév végén 1,3080, január júniusában 1,3134 amerikai dollárt ért egy euró. Utóbbi 1,3%-os erősödést jelent 2012 azonos időszakához képest elején több mint egy évet követően 1 euróért 1,22 svájci franknál többet kellett fizetni, és ezt követően a korábbi szűk sáv helyett egy széles intervallumban mozgott a svájci frank árfolyama. Májusban két és fél év elteltével újra 1,25 svájci frank/euró szint fölé gyengült a helvét fizetőeszköz árfolyama első hat hónapjában az alpesi deviza átlagárfolyama 1,2299 svájci frank/euró volt, ami 2,1%- kal volt gyengébb az előző év hasonló időszakához viszonyítva január júniusában a forint árfolyamának mozgását többek között a magyar jegybank jövőjével kapcsolatos események, a ciprusi bankválság alakulása, valamint a túlzottdeficit-eljárás alól való kikerülés határozta meg. A hazai pénz- és tőkepiacokon az állampapírhozamok májusra rekord alacsony szintre süllyedtek, júniusban viszont összhangban a nemzetközi kötvénypiaci folyamatokkal emelkedés következett be a hozamokban. A jegybanki alapkamat a havi 25

18 18 A KSH JELENTI I II. negyedév bázispontos csökkentéseket követően június végére 4,25%-ra mérséklődött, amely az eddigi legalacsonyabb irányadó kamatláb. (Az első félévben a monetáris lazítást megkönnyítette a középtávú inflációs célt meg nem haladó, 2,3%-os fogyasztóiáremelkedés.) A budapesti BUX tőzsdeindex június végére 4,7%-kal emelkedett 2012 végéhez képest. A forint árfolyamának alakulása a főbb devizákkal szemben, I. félév Megnevezés Árfolyam (forint/deviza) Időszak elején Időszak végén Érték (forint/deviza) Átlagárfolyam 2. tábla Változás az előző év azonos időpontjához képest, % Amerikai dollár 220,85 226,18 225,50 1,0 Euró 292,96 295,16 296,13 0,2 Svájci frank 242,40 239,14 240,82 1,8 Forrás: Magyar Nemzeti Bank. A Nemzetközi Valutaalap által közzétett, minden fontosabb alapanyagot tartalmazó árindex júniusában 5,2%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. (Az energiahordozókat nem tartalmazó árindex 2,1, az energiahordozóké 7,0%-kal növekedett.) Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezete (FAO) által számított globális élelmiszerár-index 9 értéke 2013 júniusában 4,8%-kal magasabb volt az egy évvel ezelőttinél. Az Európában irányadó Brent nyers kőolaj árfolyama 2013 első két hónapjában még növekvő tendenciát mutatott, de április közepére a romló gazdasági kilátások és a ciprusi bankválság okozta feszültség hatására több mint féléves mélypontra (96,84 dollár/hordó) esett vissza. A ciprusi feszültség enyhülését követően a Brent hordónkénti árfolyama június végéig jórészt 100 és 105 dollár között ingadozott június végén 102,49 dollárt adtak egy hordó fekete aranyért, ami 2012 végéhez képest 7,5%-os csökkenést jelent január júniusában az átlagárfolyam 107,34 dollár volt, ami 5,3%-kal volt alacsonyabb az előző év azonos időszakinál. 8 IMF Primary Commodity Price Index. 9 A FAO az élelmiszerár-indexen belül alindexeket tesz közzé a gabonafélék, az olajok, a cukor, a tejtermékek, valamint a húskészítmények árváltozásáról. Az indexeket 55 nyersanyag áralakulása alapján állítják össze és havonta jelentetik meg.

19 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS ábra Alap- és nyersanyagpiaci árfolyamok alakulása Dollár/hordó 150 % január január január január Brent nyers kőolaj havi világpiaci átlagára január FAO élelmiszerár-index ( évek átlaga=100%) Forrás: U.S. Energy Information Administration; FAO január június Külkereskedelem Hazánk külkereskedelmének alakulását az év első három hónapjában előbb a növekedés lassulása, majd fokozatos csökkenés jellemezte. Áprilisban a kivitel és a behozatal újra bővült, amit májusban kismértékű csökkenés követett, mely folyamat júniusban is folytatódott. Az első becslés szerint júniusban az export euróban kifejezett értéke 3,0%-kal, az importé 0,3%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A külkereskedelmi mérleg 583 millió euró aktívumot mutatott, ami 186 millió eurós csökkenést jelent 2012 júniusához mérten. A január júniusi időszak egészében szintén euróban kifejezett adatok alapján az export és az import értéke egyaránt 0,9%-kal volt több, mint egy évvel korábban. Az év első hat hónapjában a külkereskedelmi mérleg 3681 millió eurós többletet mutatott, ami az egyenleg 61 millió eurós javulását jelenti az előző év azonos időszakihoz képest.

20 20 A KSH JELENTI I II. negyedév Az Eurostat első becslése szerint az Európai Unió 27 tagállamának egymás közti forgalma 2013 január júniusában 1414 milliárd eurót tett ki, folyó áron 1%-kal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. Ugyanebben az időszakban a tagállamok unión kívülre irányuló exportjának 5%-os bővülése az import értékének 6%-os csökkenésével párosult, melynek következtében mérlegük a tavalyi 65 milliárd eurós hiány helyett az év első hat hónapjában 35 milliárd eurós többletet mutatott. A részletesen feldolgozott első öthavi adatok alapján Magyarország január májusi exportjának több mint háromnegyedét, importjának pedig héttizedét bonyolította le az unión (EU-27) belül. Az előző év azonos időszakához képest ebben a viszonylatban az export értéke 1,7%-kal növekedett, szemben a 0,4%-kal csökkenő importtal. A kivitel bővülése a régi tagállamokkal (EU-15) folytatott külkereskedelemhez köthető: a teljes magyar termékexport, valamint termékimport valamivel több mint felét adó országcsoport esetében a kivitel 3,2%-kal növekedett, a behozatal pedig 0,4%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az új tagállamok (EU-12) esetében az export 1,9%-kal, az import ennél kisebb mértékben, 0,5%-kal csökkent. A külkereskedelmi mérleg egyenlegének változása a két országcsoport esetében eltérő irányú volt: míg a régi tagállamokkal folytatott külkereskedelmi forgalmunk többlete az előző évi 2126 millió euróról 2757 millió euróra nőtt, az új tagállamok aktívuma 1789 millió euróról 1678 millió euróra csökkent. Az Európai Unión kívüli országokkal lebonyolított forgalom alakulásában az unióstól némiképp eltérő tendenciák érvényesültek. Az ezen országokba irányuló export 2,0%-os növekedése az import 4,8%-os bővülésével párosult, melynek hatására a külkereskedelmi mérleg passzívuma az egy évvel korábbi 1062 millió euróról 1336 millió euróra nőtt január májusában a kivitel volumene 2,4, a behozatalé 2,5%-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest. A kivitel és a behozatal emelkedésében különösen nagy szerep jutott az export és az import egyaránt több mint háromtizedét adó feldolgozott termékeknek, ahol az év első öt hónapjában az átlagosnál nagyobb, az export esetében 6,1, az importnál pedig 4,2%-os növekedés következett be. Az árufőcsoporton belül az új vegyipari beruházásoknak köszönhetően dinamikusan bővült a műanyag-alapanyagok és a kisebb részarányt képviselő illóolajok, illat- és tisztítószerek mindkét irányú forgalma, de jelentősen bővült a szerves vegyi termékek kiviteli, valamint a vas és acél, továbbá az egyéb fémtermékek behozatali volumene is. A legnagyobb súlyt képviselő gyógyszer és gyógyszerészeti termékek exportvolumene átlag körüli mértékben növekedett, behozatala ugyanakkor tizedével maradt el a bázisszinttől.

21 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS 21 A teljes export valamivel több mint felét, valamint az import 45%-át adó gépek és szállítóeszközök kereskedelme a forgalom mindkét irányában 2,4%-kal nőtt. Az árufőcsoporton belül átlagon felüli bővülés jellemezte a közúti jármű, valamint az autóipari beszállításoknak köszönhetően a villamos gépek, készülékek és műszerek kivitelét. A szintén húzóterméknek számító híradás-technikai hangrögzítő és -lejátszó készülékek esetében az import átlag alatti bővülése az export kismértékű csökkenésével párosult. Az energiafejlesztő gépek és berendezések esetében sem a kivitel, sem a behozatal volumene nem érte el az egy évvel korábbi szintet. Az energiahordozók importja 3,1%-kal növekedett, szemben a jóval kisebb értékű exporttal, melynek volumene 3,2%-kal csökkent. A behozatalban a két legnagyobb súlyú árucsoport közül a kőolaj és kőolajtermékek importvolumene csaknem tizedével bővült, szemben a természetes és mesterséges gázokéval, amely az év első öt hónapjában a bázisidőszaki szint alatt maradt. Az élelmiszerek, italok és dohánytermékek exportvolumene 6,7%-kal, importjuké 4,8%-kal csökkent a vizsgált időszakban. Ezen belül az árucsoport kivitelének mintegy negyedét adó gabona és gabonakészítmények exportvolumene harmadával csökkent, melyet a kukoricakiszállítások nagymértékű visszaesése okozott. E kedvezőtlen tendencián némiképp enyhített a búzaexport növekedése, az állati takarmány és az élő állatok kivitelének emelkedése, valamint a tejtermékek és tojás, illetve a zöldségfélék és gyümölcsök mindkét irányú forgalmának volumenbővülése. A nyersanyagok árufőcsoport változatlan áron számított kivitele az év első öt hónapjában 4,7%-kal, behozatala 5,5%-kal volt kevesebb, mint az előző év azonos időszakában január májusában a külkereskedelmi forgalom forintárszintje az exportban 0,6, az importban 1,5%-kal csökkent, így a cserearány 0,9%-kal javult. A két legnagyobb árufőcsoport közül a feldolgozott termékek esetében az exportárak 0,4%- os növekedése az importárak 0,8%-os csökkenésével párosult, a gépek és szállítóeszközök kivitele 1,6%-kal, behozatala 1,4%-kal lett olcsóbb, mint egy évvel korábban. A forint árfolyama az év első öt hónapjában a főbb devizákhoz képest szinte nem változott. Államháztartás, központi költségvetés Az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya a Nemzetgazdasági Minisztérium részletes adatai alapján 2013 I. félévében 722 milliárd forint volt, 204 milliárd forinttal több, mint az előző év azonos időszakában. Az államháztartás nem konszolidált bevétele 7250 milliárd forint

22 22 A KSH JELENTI I II. negyedév volt, folyó áron 6,9%-kal több az egy évvel korábbinál. A kiadások 7971 milliárd forintot tettek ki, 9,2%-kal magasabb összeget, mint 2012 január júniusában. A központi költségvetés 2013 első féléves hiánya 914 milliárd forint volt, 322 milliárd forinttal több, mint 2012 első hat hónapjában. Az alrendszer bevétele 4588 milliárd forintot ért el, 6,7%-kal nagyobb összeget az egy évvel korábbihoz képest. A kiadás esetében 12%-os növekedés adódott, összege 5502 milliárd forint volt. A központi költségvetés bevételének 40%-a fogyasztáshoz kapcsolt adókból származott, amelyek értéke 2,1%-os mérséklődést mutat a I. félévihez képest. Az ide tartozó adónemek közül az áfabevételek 9,0%-os csökkenést követően 1314 milliárd forintot tettek ki. A mérséklődés egyik fontos tényezője volt a kiutalások 14%- os emelkedése, ami a határidő 45 napról 75 napra történő emelésével hozható összefüggésbe. (Ezzel párhuzamosan a bruttó befizetések 0,7%-kal elmaradtak a 2012 I. félévi szinttől.) Jövedéki adóból 411 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, 2,7%-kal kevesebb, mint 2012 I. félévében. A jövedéki adóbevételek több mint fele az üzemanyagok, közel négytizede a dohánygyártmányok, kevesebb, mint tizede pedig a szeszesitalok és egyéb termékek forgalmához kötődött. A január 1-jén bevezetett pénzügyi tranzakciós illetékből 69 milliárd forint bevétele származott a központi költségvetésnek. A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei 1302 milliárd forintot tettek ki, 19%-kal nagyobb összeget, mint 2012 első hat hónapjában. Az ide tartozó bevételek 56%-a a költségvetési szervekhez, 44%-a pedig a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatokhoz kötődött, növekedési ütemeik között nem volt jelentős különbség. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételein belül az EU támogatások több mint kilenctizeddel részesedtek, 527 milliárd forintos összegük közel 110 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbinál. A lakossági befizetések a bevételek 18%-át jelentették, a 815 milliárd forintot kitevő pénzmozgás értéke 6,2%-kal múlta felül a I. félévit. A lakossági befizetések több mint kilenctizedét a személyi jövedelemadóból származó bevételek teszik ki, amelyek 3,2%-kal emelkedtek egy év alatt. A gazdálkodó szervezetek befizetései 461 milliárd forintot tettek ki, 8,9%-kal többet, mint egy évvel korábban. Az ide tartozó adónemek közül a legnagyobb súlyt képviselő társaságiadó-bevételek 5,0%-kal csökkentek, s 152 milliárd forint bevételt jelentettek a központi költségvetésnek. A csökkenés hátterében az áll, hogy a kedvezményes, 10%-os adókulcs kiterjesztése miatt a vállalkozások adóelőleg-fizetési kötelezettsége az egy évvel korábbinál alacsonyabb volt. A pénzügyi szervezetek különadójából származó bevételek a tavaly ilyenkori 8 milliárd forintról 64 milliárd forintra emelkedtek. A növekedés azzal magyarázható, hogy a viszonyítás alapjául szolgáló időszakban a bankoknak a lakossági devizahitelek végtörlesztéséhez

23 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS 23 kapcsolódó veszteségeik egy részére adó-visszatérítés járt. A bányajáradék címén 33 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, 46%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A gazdálkodó szervezeteket érintő, január elsejétől hatályos új adónemekből (kisadózók tételes adójából, kisvállalati adóból és közműadóból) összességében 41 milliárd forint bevétel folyt be az év első felében. A kiadások 53%-át a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok pénzfelhasználása jelentette, amelynek értéke 2931 milliárd forintot tett ki, közel negyedével magasabb összeget, mint 2012 I. félévében. Ezen belül a jelentősebb, 30%- os növekedés a költségvetési szervek kiadásait (1776 milliárd forint) jellemezte, amelynek kialakulásához hozzájárultak azok a kiadások, amelyek a május 1-jén, illetve a január 1-jén átvett önkormányzati intézményekkel, valamint az idén április 1-jén átvett, volt nonprofit egészségügyi gazdasági társaságokkal hozhatóak összefüggésbe. (Állami fenntartásba tavaly májusban az egészségügyi fekvőbetegellátást biztosító intézmények, idén januárban pedig a korábbi önkormányzati/megyei intézményfenntartó központ fenntartásában lévő köznevelési intézmények /az óvodák kivételével/ kerültek. Idén januártól egyes államigazgatási feladatokat /elsősorban okmányirodai feladatokat, gyermekvédelmi és gyámügyi, valamint egyes szociális, környezetvédelmi, természetvédelmi igazgatási ügyeket/ a járási kormányhivatalok látják el, amelyek elvégzéséhez szükséges önkormányzati tisztviselők a járási hivatalok állományába kerültek.) A költségvetési szervek kiadásain belül a személyi juttatásokra ideértve a szociális hozzájárulási adót és a munkaadókat terhelő járulékokat is 977 milliárd forintot fordítottak az I. félévben, 32%-kal többet, mint egy évvel korábban. A dologi kiadások 566 milliárd, a beruházások pedig 96 milliárd forint értékűek voltak. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai 1156 milliárd forintot tettek ki, 17%-kal többet, mint 2012 I. félévében. Ezen kiadások közel kétharmadát az uniós előirányzatokból finanszírozott kiadások jelentik, amelyek értéke harmadával bővült egy év alatt. A nem uniós forrásokból finanszírozott kiadások összege (405 milliárd forint) ezzel szemben mintegy 6%-os csökkenést mutat. Az államháztartás alrendszereinek támogatása 899 milliárd forintot tett ki az I. félévben, 1,1%-kal kevesebbet, mint január júniusban. Az ide tartozó legnagyobb kiadási tételt a társadalombiztosítási ellátásokhoz nyújtott garanciák és hozzájárulások jelentették, amelyek 536 milliárd forintos összege 58%-kal magasabb a tavaly első félévinél. A növekedés egyrészt azzal magyarázható, hogy az Egészségbiztosítási Alapnak a korhatár alatti rokkantsági, rehabilitációs ellátások fedezetét idén kizárólag a költségvetési támogatások jelentették, míg 2012-ben a Nyugdíjbiztosítási Alap is adott át pénzeszközt erre a célra. (A költségvetéstől származó összeg 2012 I. félévében 93 milliárd forintot, az idei év első felében pedig 177 milliárd forintot tett ki.) Ezen felül az Egészségbiztosítási Alap idén két új címen is részesült költségvetési támogatásban (a Munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő

24 24 A KSH JELENTI I II. negyedév hozzájárulás, valamint a kiadások támogatására történő pénzeszközátadás), amelyek együttesen mintegy 122 milliárd forint kiadást jelentettek a költségvetésnek I. féléve során a helyi önkormányzatok 292 milliárd forint összegű támogatásban részesültek, ami összefüggésben számos feladat korábban bemutatott átsorolásával 44%-os visszaesést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A kamatkiadások 637 milliárd forint terhet jelentettek a központi költségvetés számára, 8,0%-kal kevesebbet, mint 2012 első hat hónapjában. A kamatkiadások 71%-a a forintban fennálló adósság után jelentkezett, a fennmaradó része pedig a devizában fennálló adósságot érintette. (A devizaadósság kevesebb, mint hattizede forintban állt fenn.) A 2012 elején létrehozott Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap kiadásai 388 milliárd forintra teljesültek, 6,6%-kal kisebb összegre, mint a tavalyi év első hat hónapja során. Az ide tartozó legnagyobb tételt a családi támogatások jelentették, amelyek összege egy év alatt 223 milliárd forintról 219 milliárd forintra mérséklődött. Az Európai Unió költségvetéséhez történő hozzájárulásunk első féléves összege 187 milliárd forint volt, ami lényegében ugyanakkora (0,3%-kal kisebb) összeg, mint egy évvel korábban. A társadalombiztosítási alapok az első félévet 136 milliárd forintos többlettel zárták, ami az egyenleg 139 milliárd forintos javulását jelenti az egy évvel korábbihoz képest. Az alrendszer bevétele 2439 milliárd forintot tett ki, 8,7%-kal többet, mint 2012 első félévében, a kiadása pedig 2303 milliárd forint volt, 2,4%-kal magasabb, mint egy esztendővel korábban. A pénzmozgások 62%-a a Nyugdíjbiztosítási Alapon keresztül valósult meg, amelynek egyenlege 98 milliárd forintos javulást követően 84 milliárd forintos szufficitet mutat. Az Egészségbiztosítási Alap mérlege 42 milliárd forinttal javult, s a többlet 52 milliárd forintot tett ki. Az év első felében az alrendszer bevételeinek háromnegyedét a járulékokból és hozzájárulásokból származó bevételek jelentették, amelyek 1834 milliárd forintos értéke 5,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A központi költségvetési támogatások és térítések összege 539 milliárd forint volt, 58%-kal több a tavaly január júniusinál. A növekedés a két alap közül az Egészségbiztosítási Alapot érintette, amely a rokkantsági és rehabilitációs ellátások fedezetére 177 milliárd forintot, járulék címen pedig 188 milliárd forintot vett át a költségvetéstől. A növekedéshez hozzájárult továbbá, hogy az Egészségbiztosítási Alap idén két új címen is részesült támogatásban. Az alrendszer kiadásainak 61%-át a nyugellátások jelentették, amelyek összege 1415 milliárd forintot tett ki, 9,2%-kal többet, mint a tavalyi év első felében. Az egészségbiztosítási természetbeni ellátásokra 592 milliárd forintot, az egy évvel korábbinál 3,7%-kal nagyobb összeget fordítottak. Az ide tartozó tételek közül a

25 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS 25 legnagyobb súlyt képviselő gyógyító, megelőző ellátások esetében 8,8%-os növekedés, a gyógyszertámogatásokat illetően ugyanakkor 9,0%-os csökkenés következett be. A gyógyító, megelőző ellátásokra kifizetett összeg növekedésének értékelésekor figyelembe kell venni, hogy az egészségügyi béremelés első ütemét augusztustól fizették ki 2012-ben, valamint azt, hogy az alapellátás (háziorvosi, fogorvosi, védőnői ellátás) finanszírozásában megvalósult 14%-os növekedésre novemberben, azaz ebben az esetben is a bázisidőszakot követően került sor. Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások összege 277 milliárd forintot, a I. félévihez képest fél százalékkal nagyobb összeget tett ki. Az elkülönített állami pénzalapok egyenlege 21 milliárd forinttal vált kedvezőtlenebbé, a többletük 2013 első hat hónapjában 56 milliárd forintot tett ki. A mérleg romlásához a bevételek csökkenése és a kiadások növekedése egyaránt hozzájárult, amelyek az első félév során sorrendben 223 milliárd, illetve 167 milliárd forintot tettek ki. A hat alap közül a Nemzeti Foglalkoztatási Alaphoz kötődött az alrendszer bevételének 74, kiadásának 85%-a, a legnagyobb összegű többlet (25 milliárd forint) és a legjelentősebb mértékű az alrendszer egészével megegyező összegű egyenlegromlás is. Az első félévet mind a hat alap többlettel zárta. A központi költségvetés adósságállománya június végén 22,2 billió forint 10 volt, ami 7,3%-kal meghaladta a 2012 év végit. A pénzügyi instrumentumok közül az állampapírok részesedése 81, a hiteleké pedig 18%-os volt a hatodik hónap végén. Az év első felében az állampapírok állománya 9,7, a hiteleké 1,9%-kal emelkedett. Az állampapírokon belül a lakossági állampapírok állománya 1321 milliárd forintot tett ki június végén, 34%-kal többet, mint 2012 végén. A külföldi befektetők forint állampapír-állománya ennél lényegesen kisebb ütemben, 1,3%-kal emelkedett, összege 5072 milliárd forint volt, ami a teljes forint állampapír-állomány 28%-ának felel meg június végén a költségvetés adósságállományának 58%-át forintban, több mint négytizedét devizában jegyezték, állományaik közel azonos mértékben, 8 9%-kal emelkedtek hat hónap alatt. A nettó adósságfelvétel (az adósságfelvételek és - törlesztések különbsége) 1553 milliárd forintot tett ki az első félévben, ezen belül a forintadósság növekedése 960 milliárd forint, a devizaadósságé pedig 593 milliárd forint volt. (A devizaadósság forintban kimutatott értékére az árfolyamváltozás is hatással van.) A forint idén június végén gyengébb volt, mint 2012 végén, ami a devizaadósságot 121 milliárd forinttal növelte meg január júliusban az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi szemléletű, konszolidált egyenlege a Nemzetgazdasági Minisztérium 10 Egyéb kötelezettségekkel együtt. Az egyéb kötelezettségek az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nél elhelyezett fedezeti összegek, amelyeket a deviza-államadósság kockázatainak csökkentése érdekében megkötött swapműveletek után helyeznek el. Az egyéb kötelezettségek állománya június végén 196 milliárd forintot tett ki, 155 milliárd forinttal kevesebbet, mint 2012 végén, részesedése a központi költségvetés teljes adósságállományából 0,9%-os volt.

26 26 A KSH JELENTI I II. negyedév előzetes adatai alapján 851 milliárd forint hiányt mutatott, 414 milliárd forinttal többet, mint egy évvel korábban. (A változás értékelésekor figyelembe kell venni az intézményi struktúraváltás hatását, amely szerint 2013-ban már központi kiadásként jelentkeztek az átvett egészségügyi, szociális és egyéb intézmények kiadásai, valamint a köznevelésben a pedagógusok illetménye.) A központi költségvetés január júliusi időszakra számított egyenlege 1093 milliárd forintos deficitet mutat, amely mintegy kétszerese az egy évvel azelőttinek. Az elkülönített állami pénzalapok esetében szintén kedvezőtlenebbé vált a mérleg, a 62 milliárd forintot kitevő első hét havi többlet 24 milliárd forinttal kevesebb a tavaly ilyenkorihoz képest. A társadalombiztosítási alapok vonatkozásában ezzel szemben javulás volt megfigyelhető, ennek összege 161 milliárd forintot, a mérleg többlete pedig 180 milliárd forintot tett ki. A háztartások pénzügyi vagyona A Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes adatai szerint 2013 június végén a háztartások bruttó pénzügyi vagyona 29,0 billió forint volt, ami 6,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A bruttó pénzügyi vagyonból vagy másképpen fogalmazva: pénzügyi eszközökön belül 2013 II. negyedévének végén a részvények és részesedések csoportja képviselte a legnagyobb arányt (41%). E csoport állományi értéke június végén 11,8 billió forintot tett ki, 11%-kal magasabb összeget, mint egy évvel korábban. A csoporton belül a legjelentősebb mértékben, 35%-kal a befektetési jegyek állománya emelkedett, nagyrészt az idei év első felében megvalósult vásárlásoknak köszönhetően. A bruttó pénzügyi vagyonból a készpénz és betétek csoportja 36%-os arányt képviselt, június végi állományi értékük ugyanúgy 10,4 billió forintot tett ki, mint egy évvel korábban. A csoporton belül a betétek állománya 7,9 billió, a készpénzé mintegy 2,4 billió forint volt, az előbbi érték szerény mértékben csökkent, az utóbbi határozottabban nőtt a június végihez képest. A biztosítástechnikai tartalékok állománya 3,1 billió forintot tett ki június végén, 3,9%-kal magasabb összeget, mint egy évvel korábban. A biztosítástechnikai tartalékok mintegy felét az életbiztosítási díjtartalékok, közel négytizedét pedig a nyugdíjpénztári díjtartalékok jelentették, növekedési ütemük másfél, illetve 8,1%-os volt. A nem részvény értékpapírok 11 állománya 28%-kal emelkedett egy év alatt, értékük 2,4 billió forint volt június végén. A központi kormányzat által kibocsátott, 11 A csoportba legnagyobbrészt hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó értékpapírok tartoznak. (Forint- és devizaállamkötvények, kincstárjegyek, önkormányzati kötvények, vállalati és hitelintézeti kötvények stb.)