10/ Dolgozatunkban. Mg a színalumínium szilárdságát is nagymértékben javítja (1. ábra). A Mg-os ötvözeteket jó tulajdonságaik

Átírás

1 _ NEHÉZIPARI_MÜSZAKI /1956 EGYETEM _ KOHÓGEPTANI És KÉPLEIKENYALAKITÁSTANI TANSZEK VAS ÉS SZILlCIUM SZENNYEZÉS HATÁSA AZ Al-Mgg ÖTVÖZETRE FODOR LÁSZLÓ-HERENDI REZSÖ-SZERMEK OTTÓ-VOITH MÁRTON V é kohómérnökhallgatók - Dolgozatunkban a 3% magnéziumot tartalmazó hidronálium (Al- Mgg) talakíthatóságára, lágyulására és újrakristályosodására vonatkozó vizsgálataink eredményéről számolumk be Az Mg-o-s ötvözetek ugyanis nagyon jól ellenállnak a korróziónak, különösen a tengervíz maró hatásánalk, de a Mg a színalumínium szilárdságát is nagymértékben javítja (1 ábra) A Mg-os ötvözeteket jó tulajdonságaik miatt mind gyakrabban alkalmazzák, első- 0', kp/mm? sorban plattírozásra, duralra borító lemezként ráhengerelve, tehát korrózíóvédelem céljából Ha a duralt színalumíniummal borítanánk, az alapfém szükséges nemesítésekor az Al borító réteg kilágyul Ez a teljes keresztmetszetre vonatkoztatva is jelentős szilárdságcsökkenést jelent, ezenkívül jelentőseen leszállítja a dural kifáradási határát is Ezért a dural lemezeket Mg vagy Mg- Si-tartalmú Al lemezzel borítják Ezeknek az Mg-tartalma a korrózióval szemben nagy ellenállást és kilágyított állapotban Is nagy szilárdságot kölcsönöz Az Al-Mg ötvözetet azonban az iparban kohóalumíniumból készítik, önként felmerül tehát az a kérdés, milyen hatása Van a kohóalumínium szennyezőinek a Mg-os Ötvözetek tulajdonságaira 1 ábra A vizsgálathoz szükséges ötvözeteket 150/0 szóda+500fb kríolit-i-sbo/ü konyhasó összetételű sófürdő alatt olvasz- 30 2, / / 20 Aa 15 10/ 5 o INHE IX F-N-SW / anya-h *A dolgozatot a Kohógéptaní és Képlékenyalakítástaííí Taxiszcik részéről dr Kiss Ervin egyetemi docens bírálta 95

2 tottuk A sófürdő az oxidálódásetól is véd, de az ötvözetekről adagolás közben az O -t is leoldja, sőt a Mg kiégését is megakadályozza Mindig 6 mm falvastagságú kokillába öntöttünk Hibátlan tuskót azonban csak előmelegített kokillában és meleg alaplapon sikerült előállítani, mert a hideg kokillában a megmerevediés túlságosan gyors volt és a fém a vékony kokillát nem töltötte ki mindenütt A túlságosan meleg kokilla falára viszont rásült a tuskó Gyakorlat szerint a legkedvezőbb Öntési hőmérséklet 700 Co, a kokilla hőmérséklete pedig 300 CG A tuskók pontos összetételét színképelemzéssel határoztuk meg (i táblázat) 1 táblázat A kísérlethez használt anyagok összetétele Anyag jele Ötvözőtartalom "Kg Mg Fe sí 01 3, , ,5 0,3 0, ,7 0,4 0, ,8 0,9 0, , , ,25 0, Öntött állapotban csaknem minden Al-ötvözet rosszul alakítható nemcsak hidegen, hanem melegen is Ez a megállapítás különösen érvényes a nagyobb Mg-tartalmtiakra, aminek az az okra, hogy ötvözött álla- Herniogoxiizúll i ("öntött szövet Anyag jele í Alakitás mértéke 0,0 3 ni!) sm ábra potban a szilárd oldat kristályai rétegesek,- a perémükönötvöző fémek-- ben az átlagosnál gazdagabbak és emiatt elég ridegek Rendszerint még eutektikum is van a kristályok között és ez az ötvözetet még ridegebbé teszi 96

3 A Éppen emiatt minden tuskót 425 CO-on 12 órás izzítás után gyorsan hűtve howmogewnwizáltuk,hogy az oldott Ötvözők oldatban maradjanak, Jelen esetben nem volna feltétlenül szükséges a vízben való hűtés, a Mg igen lassú diffúziója miatt A hosszú izzítási időt az öntött tuskó durva szövete miatt választottuk A homogenizált és örntött tuskó alakíthatósága közti különbséget a 2 ábra mutatja, Az ugyanolyan összetételű, homogenizált tuskó jóval nagyobb mértékű alakítást bír el; az anyag kevésbé repedezik Az alakítást mégis óvatosan kezdtük (0,3 mm-es nyomásokkal) Az egyes tuskókat 20, 40, 60 és 80% fogyásig hengereltük A szennyezők természetesen rontják az alakíthatóságot (3 ábra) Az ábrából az is lát- Anyag jt-lc Hí ' , ábra szik, hogy a Si az alakíthatóságot sokkal erősebben rontja, mint a F e Pl a 16 jelű anyagban a Fe igen sok (O,9 0/0), a Si pedig kevesebb mint a 14 jelűben, a darab szélei mégis kevésbé repedeztek meg Az alakított ötvözeteket a gyakorlatban rendszerint hőkezelik Eközben természetesen az anyag tulajdonságai is megváltoznak A változások közül a ikeménységet és a szemnagyságot vizsgáltuk mert ezek a lágyulásra és az újrakristályosodásra vetnek fényt Keményedés a hideghengerlés folyamán A szennyezők az alkalmazott kis mennyiségben a keményedő képességén (egységnyi alakváltozásra létrejövő keménységnövekedés) lényegesen nem változtatnak (a 4 ábrán a görbék iránytangensei megközelítően egyeznek), de a keménység abszolút értékét növelik 7

4 720 i e kp/mmí s ü h (HVZ 33 keménység o 20 w sa eo NHE/Xf-H-S-I/ Fogyás "A, 4 ábra Az alakítás 2 táblázat Vickers-keménység a hideghengerlés alatt, kp/mm* A n y a g J- e 1 e mérgíke O Három anyagnak Viclkems-módszernel meghatározott keménységét a 2 táblázatban közöljük A 34 jelű ötvözet keménysége kiugrik, mert benne elég sok Fe és Si is van, tehát FeSiAl5 vegyület keletkezhetett Lágyítási kísérletek Ismeretes, hogy a kílágyulás hőmérsékletet és mértékét az izzítás hőmérséklete, az előzetes alakítás mértéke és az anyag összetétele is módosítja Vagyis a lágyulás annál nagyobb mértékű és annál kisebb hőmérsékleten jelentkezik, minél erősebb volt az előzetes hidegalakítás és minél hosszabb az izzítás időtartama Ezeknek a tényezőknek a hidronáliumra gyakorolt hatását vizsgáltuk Az alakított lemezeket különböző hőmérsékleten, különböző ideig melegítettük Lassú lehűlés után a CSÍSZOJJBÍUkOTI Vickers-keménységet mértünk Az eredményeket különböző szempontok szerint szerkesztett diagramokon ábrázoltuk, éspedig három, a szennyezés szempontjából egymástól legtávolabb álló ötvözetre vonatkozóan: 01 jelű kevés Fe, kevés Si 16 jelű sok Fe, kevés Si 26 jelű kevés Fe, sok Si 98

5 ' _ Az alakítás hatása Az 5-7 ábra a választott három ötvözetnevk különböző hőmérsékleten 30 perc alatt végbemenő kilágyulását mutatja, az alakítás függvényében Ezek is mutatják azt az általános törvényszerűséget, hogy az erősebben alakított anyag hamanabb kezd lágyulni és rövidebb idő alatt ki É 100 E Anyag je/e- 01 É w Szennyezés: 0,22 Fe +0,15 Sz" időtartama =3o min E Lágyítás 70 k oa 50 w H: 200 aoo m: ami Lágyitás hőmérséklete, co 5_ ábra ídőtartama: 30 min ILÚÚyÜÚS / Anyag jele: 26 3 e kp/mm? 'O5 8 (HW, * Szennyezés:025 7 Fe + 0,8 % S! Vékonyvonat: 20 % alakítás XX Vastag vonat 80 % alakítás XX 75 mm 4 e: keménység o lágyítás hőmérséklete CG 6 ábra ÍS lágyul A jobban alakított anyag rendszerint kissé jobban kilágyul, mint akevésbé alakított A 01 és 26 anyag lágyulási gövrbéineik különleges alakja van A kohóalumíníum Si-tarmalma nagy hőmérsékleten (350 Co felett) oldódik lehűlés közben pedig MggSi alakban szegregál, ha nincs teljes egé- 7'; _ 90

6 22 e ámo- 3 Anyag jele-fő N 90 - É Szennyezes : 0,25 fe o 0,8Si E, w lágyítás időtartama : 30 min "e; 70 20% É g w f a 1aa 2aa 300 I JHE-Jiiil lágyítás hőmérséklete, (10 7_ ábra szében vassal F esial,-, vegyületté lekötve Ez a helyzet a fenti két ötvöz-etben is: 350 CO felett a Si oldatban megy és növeli az Al keménységét és szilárdságát Ilyesmit a 16 jelű anyagban nem tapasztalunk, mert ebben a vegyületképződwéshez elég vas van Az Al, a Mg- és Sí-vel az itt előforduló kis koncentrációk mellett binér szilárd oldatot alkot (Fe-vel nem) Ternér összetételben: az Al ötvözetek egyik legstabilisabb fázisának, a MggSi-nek keletkezése után marad még szabadon Mg, mert Mg ) 1,73 Si Tehát a Mg szilárd állapotban oldódik is az Al-ban A szilárd oldatok tulajdonsága a lágyításnál is érvényesül: a keménység a lágyulást megelőzően észrevehető NE 700 ' I u g Lagyztás zdatartama: 30 min 90 A vonat: í ÚÜo/o fogyás B vonat : É w 40% [agyas í" 70 É 0) É xm-"í; B B ; _- A BÉT?) 400 ma 2aa 3aa aba F-H-S-V ;N_H_E/_1 Lágyitás hőmérséklete,c" 8, á bra 100

7 Szennyezés: % 7, mértékben nő, a lágyulás pedig jóval nagyobb hőmérséklet közben megy végbe, mint a szinfémekben Hogy a szennyezők hatását jobban megfigyelhessük, az 5w-7 ábra iágyulási görbéjét egy diagramba rajzoltuk össze (8 ábra, 40 és 80 % fogyás, 01, 16, 26 és 34 jelű anyagon) A szennyezettebb anyag valamivel jobban kilágyul, éspedig a Fe-ben gazdagabb erősebben, mint a nagy Si-tartalmú A mindkettőben egyformán gazdag ötvözet azonban nem, mert ebben FeSiAlr, vegyület keletkezhetik amely közismerten igen kemény fázis Az izzítás időtartamának hatása Már említettük, hogy ha adott hőmérsékleten hosszabb ideig tartjuk az ötvözetet, keménysége csökken, tehát jobban kilágyul Ezt érzékeltetik a 9-11, ábrák Az izzitásokat 15, 30 és 60 percig Végeztük Dia-v "E W É 90 80' E g 70 o/o fog o s Anyag jele- 76 agvafe *0,77-/o 5; Lagyzfas zdofarlama- 30 mm a * 50 1oo 200 abo 400 sao NHEM F-nvs-v Lágy/fás hőmérséklete, c" 9 abtsa 100 Lágyitás időfartamaúümin É 90 Anyag jele: 76 - E Szennyezés 3/a Fe +0, 75 %5: S- 80 Vékony vonal _ fagyás is Vastag vonal = 80 % fagyás w, 70 13'; b; g 60 E 50 n-o * w r a ma 2oa 300 4aa nmslr-g-sl Lagg/tás hamérsé/r/ete, c" 10 ábra 701

8 több - Vastag ' wa lágyítás időtarmma: 30 min E ya- g Anyag jele: 01 3% Szennyezés: 0,22 v Fe oa,15'/o SI 9? Vékony vonal: 20% fagyás É vonat-bú "A fogyás b, _t m 50 É 5: N X" 15 min wa raa zba 360 aoo' w unr-h-s-v lágyítás hőmérséklete, c" 11 ábra gramot most is csak az előbbiekben már kiemelt három jellemző anyagra rajzoltunk Altalában a kilágyulás utáni keménység aszimptótikusan közeledik egy, az anyagtól és hőmérséklettől függő értékhez Ezen a lágyítás időtartama, de még a megelőző alakítás sem sokat változtat Tehát az lemezek várható keménysége hőkezelés után 50 kp/mm2 köru Al1-li1/Ig3 e=sz Szennyezés és alakítás hatása a szövetre (újrakristályosodás) - - A teljes kilágyulás egyúttal újrakrístályosodással is párosul Az új-rakristályoso-dás mértékére legerősebb hatása az alakítás mértékének és az izzítás hőmérsékletének van Kevésbé hat az izzítás ideje, a felmelegítés sebessége és az alakítás előtti szerrmagyság Ezeket a kísérleteimikben lehetőleg állandó értéken tartottuk A szemunvagyságowt 2 g NaOH + 4 g NG2CO3+ 94 g HgO összetételű oldat segítségével tettük láthatóvá, több más marószerrel való eredménytelen próbálkozás után A szemniagyságmérést mikroszkópon szemcseszámlálás-sal végeztük Az eredményeket a 12 és 13 ábrák mutatják be Ezekből a következőket olvashatjuk ki: egyébként azonos körülmények között Erősebben alakított fémben csíra keletkezik, tehát a szövet finomabb lesz Ugyanabban az örtvözetben, azonos deformáció után, nagyobb hőmérsékleten a térfogategységtben keletkező csírák száma is több, vagyis 30 perces izzításkor 500 CO-on a szövet finomabbá válik, mint 300 CO-on Hosszú ideig tartó izzítás természetesen szövetdurvulást okoz 500 CG volt a legmagasabb hőmérséklet, amelyen vizsgálatainkat 102

9 15% amo- E lágyítás hőmérséklete 500 co laggítas időtartama 30 min k S k É, ÉGOO? % V) V) É "v; m, NHE IXf-H-S-Y aa ea lfogya'&6/0 12 ábra g: S m lágyítás hőmérséklete 300 = c" lágyítás időtartama: gemcseteratet, O 30 min At/agas b S'n NHE ILFH-S-V Foggas, % 13 ábra végeztük Ez a hőmérséklet durvakristályosodábst még kis deformáció után sem okozott, mert a csíraképződnés gyorsabb volt, mint a kriszmallítok növekedési sebessége A lcrístmályosordástc minden idegen fázis zavarja, mert a akadályozza krísztallitok növekedését Ezért a heterogén szövet mindig finomabb, mint az ugyanolyan összetételű homogén szövet Ez a hatás az előbb említett csíraképződxés növekedési folyamatára szup-erponálódik Az újrakristályosodásí küszöb 300 Co-on 10 fogyás között mozog, 500 Co-nál 10% alatt van

10 IRODALOM Geleji Sándor: Alumínium-kézikönyv Mérnöki Továbbképző Intézet, Bpest, 1949 Verő József: Alkalmazott metallográfia Felsőoktatási Jegyzetellátó V_ Bpest, 1952 Zeerleder, A: Technologie des Aluminiums und seiner Leichtiegierungen Akademische Verlagsgesellschaft Leipzig, 1947 Zeerleder, A: Technologie der Leichtmetalle Rascher Verlag, Zürich, 1947 Geleji Sándor: A színesfémek félgyártmányainak technológiája Akadémiai Kiadó, Bpest, 1952 BJll/lílHl/ÍE SACOPEHI/IH CHJIABA )KEJ1E3OM H KPEMHl/IEM HA CHJIABA An-Mm II (DOIIOP-II XEPEHIII/I-O CEPMERJH BOFIT P E 3 IO M E PaÖoTa sannmaetcn CÜJIHBONI An-Mrs; Ha3blBaeMblM FHIIPOHHJII/lczwl 14 paccgwarpbmag-t BÍIHHHPIC ISHCOPCHHH cnnaba )'KCJ'IC3OAÍ, KpCMHl/ICM H HX CMCCbIO Ha OTBCDIICBHHHC, Tílfy- HCCTb, OHHII" H HOBTODHyIO KDHCTZLÜJIHSEIILHIO CHJIBBZI EINFLUSS VON EISEN- UND SILIZIUM-VERUNREENIGUNGEN AUF DIE Al-Mgíg-LEGIERUNG L FODOR-R HERENDI-O_ SZERMEK-M VOITH ZUSAMMENFASSUNG Die Arbeit befasst sich mit der Hidronalium-Legierung (Al-Mgg) und untevsucht, welchen Einfluss die Eisen-, Si1izium- und die gemeinsame Verunreinigung der beiden Stoffe auf die Hárte, Formbarkeit, Erweichung und Rekristallisation der Legierung ausübt THE INFLUENCE OF IKON AND SILICIUM IMPURITIES IN Al-Mgg ALLOYS L FODOR-R HERENDI-O SZERMEK-M VOITH S U M M A R Y Dealing with the alloy nhydronalium" (Al-Mgg), the paper investigates the influence of íron and silicium (or both) impurities on the hardening, shaping properties, softening, and re-crystallisation of the alloy UINFLUENCE DE UIMPURETÉ DE FER ET DE SILICIUM DANS UALLIAGE Al-Mgg L FODOR-R HERENDI-O SZERMEK-M VOITH RÉSUMÉ Uétude traite lialliage hydronalium (A1-Mg3)et elle examine l'action influence ' sur la durcissement, sur la plasticité et sur la récristallisation de Yalliage sur Fimpureté du fer et du silicium ainsi que sur Fimpureté de ces deux éléments ensembles 104

11 NEHEZIPARI MÜSZAKI EGYETEM KÖZLEMÉNYEI A IX KÖTET A NME Tudományos Diákegyesületében készült hallgatói tudományos munkák gyűjteménye Szerkesztő bizottság: Dr_ FALK RICHÁRD Dr_ GELEJI SÁNDOR Dr TERPLÁN ZÉNÓ MISKOLC 1964

12 A kötet ábráit HERCZEG egyetemi ISTVÁN adjunktus Dr VINCZE ENDRÉNÉ tanszéki technikus és SCHOLTZ tanszéki PÉTERNÉ mechanikus készítette Nehézipari Műszaki Egyetem, Miskolc "x suuafüf+*"""'vwu EIEHEUXPEMH augzíki (ami: mm

13 A NEHÉZIPARI MÜSZAKI EGYETEM MAGYAR NYELVÚ KÖZLEMÉNYEI IX KÖTETÉNEK TARTALOMJEGYZÉKE Asszonyi Csaba: A lineáris programozás alapfeladatairól Balás László-Zsákay János: Az atomenergia alkalmazásának lehetőségei abányászatban Becker Miklós: A Siemens-dinamó hegesztési sajátosságai Béres Árpád-Kováts Attila: Kromálás alkalmazása az Öntöttvasak területén és ennek vizsgálata Bornemissza Imre-Gerentsér Imre-Fruzsina János: A komlói szénelőkészítőmű légszereiből kikerülő középtemmék utánmosásának gazdaságossági vizsgálata Csizmadia Lajos: Palástmarófog feszültségvizsgálata optikai úton Debreczeni Elemér: Egy görbesereg nomogram Dér Éva-Palotás Árpád-Sólyom Jenő: Az acélok edzésekor fellépő méret- Változások okainak kísérleti vizsgálata Deres János: A radiológiai módszerek alkalmazási lehetőségei a pécsi kőszénbányászatban Egerer Frigyes: Radioaktív karottázs alkalmazása a barnakőszén-kutatásban Fodor László-Herendi Rezső-Szermek Ottó-Voith Márton: Vas és szilícium hatása az Al-Mg3 ötvözetre Gulyás Gábor: A mérőszámos ábrázolás alkalmazása a szerszámszerkesztésben Heinemann Zoltán: A geometriai kristálytan egy új matematikai módszere Héjjas István: A pantográi torzításra vonatkozó transzformációs egyenletek Héjjas István: Közönséges harmadrendű differenciálegyenletek grafikus megoldásáról Hrabéczi Jenő: Hidropneumatikus fúróaggregát továbbfejlesztése Kováts Attila: A C-görbék vizsgálatáról S Nagy Sándor-Bánszki János: Csavarkulcs optikai feszültséganalízise Rédei András: Blokkhengerállvány optikai feszültségvizsgálata Scholtz Péter: Egyszerű kiegyensúlyozó gép terve Szenyán J ózsef-vida László: Az öntöttvas folyékonysága, ill_ formatöltő képessége Tatár Iván: Főforgácsoló erő mérése esztergapadokon Zitás István: A méretmegadás szabványai

14 , TPYLILI BlI/IIJJKOJILIHLCKOPOIIOJII-ITEXHHLIECKOPO IIHCTIITYTA THPREJIOII IIPOMHIIIJIEHHOCTI/I (BEHPPI/IH) COLIEPHiAHIIE, H AcoHu: Ocnonmao zsanauu nnueüuoro nporpasuxuponanua JI BaJam-H Jhauan: BOSMODRHOCTH IIPYIMBHOHPIH aromuofi auepmn n ropuoaanogcmoü npomhmnehhoqtn M Belmep; CBapoqHHe ocoóehnocm mzruamo GnMeHca A Bepem-A IioBau: HpnMeHeHHe xpomannpobahna npn Bmpaóorxe uyryna II BopHeMncca-II POpeHTJJIep-H Hpymnna: ÜI-COHOMHHHOGIW) xenon- Hnrenbnoro oóorameuna nposxemytcoqnoro Ilponynra, noayqaemoro m; BOHaymnmx RJIaGCIHIHIRaTOPOB (baópnxcn B Kmmo JI Llnazxxazma: Onmqecxnü Meron uccsxejlobaunz-i Hanpamermü na ayóue Immztrupecnoro (ppeaepe i) Heópenenn: Honorpamra nyrnca IípHBHX í) liep-a HaJoTauh-E IIIOÍZÍOM; Hxcnepuxrenraabnoe HCCJIOfLOBaHIIB npn- rmh HBMGHGHIDI paamepoa upn sarcamce crann H liepem: Bosnoncnocru npxmenenne PaJHOJOIYHIGCKIlX MGTOJOB B noóuue Raxuennoroyrzxannlleq (D Brepep: HpnMeHeHne pannoaxcmnxxoro kapartam-a, B noncne óyporo Kamc- HHOFO ymn, II 'Í?o;Lop-ZI XGPBHJH-O CepMeH-M BoüT: BJnuHne JiICOpOIIIIJ-IX JKGIIBOOM n Icpemmen Ha onnan Aa-Mra 1' Pyxm: IIpuMeHeHne naoópaatennn namepxmenbnnmn nmppaxln n IIpOGKTHpoBaHuu oópaóarusammnx HHOTpyMeHTOB 3 Xeünemaxx: Honuü starexxamqecnrxü nem: reonempnqccxcoíá RpIICTaJJOFpadHHJ II Xemn: Tpancdaopxaunonuue ypabhehi/ih, omocamuecu 1; ncxcaazeurxn) nan- Torpaxpa H Xeam: Fpatfn/Iqecxoe pemc-hrxe OŐhIICHOBBIíHHX AudMpepeHnnanxunnx ypan- Hennü TPBTbBÜ creneux: E Xpaóeun; Ycorsepmeucmonauue rnnponuenmawlnleokom cnepnnslnnom arr- perawa A IioBaq: I/Iccnegonanne npmsux C III III HaPb-H Baucun: Onruuecuxxü auazms HaIIpHJKeIIIIH npn nuroron- JIOHMH raeqnoro mroua A Pegen: OIITHHBGKIIÜ nccnegonauxxs; Hanpnmexiua Ha CTaHHHG Gnxommra TuIḤloan: IIpocToü ŐaIaHCIIPOBOHHHÜ CTaHOI-C H CenaH-ÍI Bajna: Tenyuecrs qyryna I/I TaTap: Ha I/IBMBPBHKBycnmn peaanna TonapHoM ctahkb H_'311Ta1u:'CTaH,'xa1)THnpocw-annenmx paamepos ;,,

15 MITTEILUNGEN DER TECHNISCHEN UN IVERSITÁT FÜR DIE SCHWER- INDUSTRIE, MISKOLC (UNGARN) INHALTVERZEICHNIS Cs Asszonyi: Über die Grundaufgaben der linearen Prograrrxierung L Balás-J Zsákay: Anwendungsrrxöglichkeiten der Kerneneergie im Bergbau M Becker: Die SchWeisse-igenschaften der Siemens-Dynamo-maschine Á Béres-A Kováts: Anwendung des Chromierens bei Gusseisen und entsprechendeprüfung I Bornemissza-I Gerentsér-J Fruzsina: Wirtschaftlíchtkeituntersuchung deur Nachwásche des aus den Windsicherten der Kohlenaufbereítungsanlage Komló gelangenden Zwischeaaproduktes Csizmadia: Optische Spannungsprüfung von L Walzenfráserzáhnen E Debreczeni: Ein KurVenschar-Nomogram É Dér-Á Palotás-J Sólyom: Experimertelle Untersuchung der Ursachen der beim Hárten von Stáhlen auftretenden Massveránderungen J Deres: Die Möglichkeiten der Anwendung der Radiologfie-Vexfahren ím steinkohlenbergbaupécs F Egerer: Anwendung radioaktiver Carottage bei der Braunkohlenschürfung L Fodor-R Herendi-O Szermek-M Voith: Einfluss von Eisen- und Silizium-Verunreinigungm auf die Al-Mga-Legierung G Gulyás: Anwendung devr Kennzifferdarstellung bei der Werkzeugkonstruktion Z Heinemann: Ein neues mathematisches Verfahren der geometrischen Kristallehre I Héjjas: Die Transfomnationsgleichungen betreffend Verzerrung des Panthograp-hen I Héjjas: Über die graphische Lösung normaler Differentialgleichungem drirttengrades J Hrabéczi: Weiterentwicklung des hydropneumatischen Bohraggregwats A Kováts: Über die Unltersuchung detr C-Kurve S S Nagy-J Bánszki: Optische Spannungsanalyse von Schrauben-Schlüsseln A Rédei: Optische Spannungsprüfung des Blockwalzgerüstes P Scholtz: Plan einer einfachen Auswuchtmaschine J Szenyáw-L Vida: Die Fliesbarkeit bzw Formenfüllfáhigkeit von Gusseisen I Tatár: Untersuchung der Spankraft auf Drehbánxken I Zitás: Normen der Massangaben

16 PUBLICATIONS OF THE TECHNICAL UNIVERSITY OF THE HEAVY INDUSTRIES, MISKOLC (HUNGARY) INDEX Cs Asszonyi: On fundamenrtal tasks of linear pmgrammjng L Balás-J Zsákay: Potentíal uses nuclear energy ín of míníng M Becker: Weldíng characterístícs of Síemens-dynamo Á Béres-A Kováts: The applícation of chromatíon to cast írons and íts testíng I Bornemissza-I Gerentsér-J Fruzsina: An inquíry on the economy of susequeint washíng of the middlíngs obtained Írom aír jígs of the coal separatoratkomló Csizmadia: Optícal testíng L of tensíons ín a cutter síde-tooth ' E Debreczeni: Nomogram of a set of curves É Dér-Á Palotás-J Sólyom: Experímental ínvestígation of the causes of, changes in síze of steels occurríng duríng hardeníng J Deres: Potentíal applícatíons of radíology ín the coal míníng at Pécs F Egerer: The applícation of radíoactive survey unit (carotage) ín prospectíng forbrowncoal L Fodor-R Herendi-O Szermák-M Voith: The influence of íron and sílícíum impuritíes ín Al-Mgg alloys Gulyás: The applícatíon of índex-number G layout drawing ín tools design Z Heinemann: A new níathematícal method of geometrícal crystallography I Héjjas: T-ransfornuation eqííatíons relatíng to the dístortíon of panthographs I Héjjas: On the graphic solutíon of ordínary dífferentíal cubíc equations J Hrabéczy: Improvement to a hydropneumatíc bore agregate A Kováts: On the ínvestígatíon of C-curves a wrench S, S Nagy-J Bánszky: Optícal tensíon analysís of A Rédei: Opticad tensiíon analysís of a block-roll stand P Scholtz: Shematíc design of a símpl balancíng machíne, J Szenyán-L Vida: The fluídity of cast íron or its capacíty to fíll the mould I Tatár: Measurement oí cuttíng force ín lathes I Zitás: Standards of dimensíoníng 220

17 Szenyán-L, ANNALES DE UUNIVERSITÉ DE LTNDUSTRIE LOURDE DE MISKOLC (HON GRIE) TABLE DES MATIÉRES Cs Asszonyi: Des táches fondamentales de la programmation linéaire L Balázs-J Zsákay: Les possibilités dapplication de Pénergie atomique dans l'industrie miniére M Becker: Caractéristíque de soudage de la dynamo Siemens Á Béres-A Kováts: Applicatiown de chromage dans le domaíne des fontes ewt sonexamen, I Bornemissza-I Gerentsér-J Fruzsina: Examen d'économíe du relavage du mixte sortant des classeurs á vent de la régie Komló povur la preparation du charbon L Csizntadia: Essai de tension par voie optique de la dent á fraiser la surface E Debreczeni: Un nomogramme de courbe nombreuse É Dér-Á Palotás-J Sólyom: Essai expérimental des causes de changement de dimensions survenu á l'occasion de la trempe des acíers J Deres: Les possibilités d'application des systémes radiologiques dan Pexploitatíon des mines de houlle de Pécs F Egerer: Application du caro-ttage radíoactif dans la prospection de laligrmite L Fodor-R Herendi-O Szemnek-M Voith: Action de Fimpureté de fer et de sílicium dans Palliage Al-Mgg G Gulyás: Application de la descriptions de numero de mesure dans la conwstruction d'outils Z Heinemann: Un nouvewau systéme mathématique de la cristallographie géometrique I Héjjas: Équations de transformation consernant la distorsion du pantographe I Héjjas: De la solution graphique des équations dífférentielles communes de troisiéme ordre J Hrabéczi: Développemevnt progressif de la Pagrégat de forage hydropneu v A Kováts: De l'essai des courbes C S S Nagy-J Bánszki: Analyse de tension optique de la clef á écrou A Rédei: Essai de tension optique de Péchafaud cylindre monobloc de P Scholtz: Plan d'un compensateur simple J Vida: État liquide de la fonte, resp sa capacité de remplissage de forme I Tatár: Mesure de la puissance de coupe principale sur les bancs de tour I Zitás: Les normes de Pindication des measures 221

18 2509 F Felelős kiadó: Dr Terplán Zénó Megjelent 500 példányban, 19,5 A,'5 ív terjedelemben Borsod megyei Nyomdaipari V, Miskolc - - v: Méry György