KUTATÓSZOLGÁLATI JELENTÉS A MEZİGAZDASÁGI SZAKTANÁCSADÓI RENDSZERRİL

Átírás

1 ORSZÁGGYŐLÉSI KÖNYVTÁR - KÉPV ISELİI KUTATÓSZOLGÁLAT KUTATÓSZOLGÁLATI JELENTÉS A MEZİGAZDASÁGI SZAKTANÁCSADÓI RENDSZERRİL ÖSSZEÁLLÍTOTTA: DR. SZILÁGYI PÉTER ZOLTÁN SZEPTEMBER

2 A Képviselıi Kutatószolgálat információs szolgáltatásai: elemzések, forrás- és sajtószemlék, kronológiák ( ) TÉMACSOPORTOK ADATVÉDELEM AGRÁRPOLITIKA Az állategészségügyrıl (elemzés, 2005) A bormarketingrıl (elemzés, 2007) Az európai uniós agrártámogatási forrásokról (sajtószemle, 2004) A fogyasztóvédelemrıl (elemzés, 2007) A géntechnológiáról (elemzés, 2005) A géntechnológiáról II. Koegzisztencia szabályozás (elemzés, 2006) A madárinfluenzáról (sajtószemle, 2005, 2006) Madárinfluenza : Gráf József nyilatkozatai (sajtószemle, 2006) A mezıgazdasági és vidékfejlesztési támogatás egyes kérdéseirıl (sajtószemle, 2005) A mezıgazdasági termékek és élelmiszerek tulajdonságainak védelmérıl (elemzés, 2005) A mezıgazdasági termékek és élelmiszerek tulajdonságainak védelmérıl (elemzés, 2005) A mezıgazdasági termelést sújtó katasztrófa jellegő elemi károk enyhítésérıl (elemzés, 2005) A mezıgazdasági termelık nyugdíj elıtti támogatásáról (sajtószemle, 2005) A termıföld-nyilvántartásról (elemzés, 2007) A Választókerületi Adattárról (ismertetés, keresési segédlet) BIZTONSÁGPOLITIKA CIVIL TÁRSADALOM EGÉSZSÉGÜGY TÁRSADALOMBIZTOSITÁS ENERGIAPOLITIKA ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS ESÉLYEGYENLİSÉG EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA HIRKÖZLÉS IFJÚSÁGPOLITIKA IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INGATLANKEZELÉS KÁBITÓSZEREK ELLENI KÜZDELEM KERESKEDELEM KÖRNYEZETVÉDELEM KÖZIGAZGATÁS KÖZLEKEDÉSPOLITIKA KUTATÁS-FEJLESZTÉS OKTATÁSPOLITIKA ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK PÉNZÜGYI POLITIKA RENDÉSZET SPORT VÁLASZTÁSOK, PARLAMENTEK LEGFRISSEBB ANYAGAINK Országos népszavazások és népi kezdeményezések 12 európai országban (elemzés) A szociális szolgáltatások változásairól (elemzés) A termıföld-nyilvántartásról (elemzés) A Választókerületi Adattárról (ismertetés, keresési segédlet) 2

3 Elıszó A Képviselıi Kutatószolgálat a törvényhozást nemzetközi kitekintést is nyújtó elemzésekkel, a kormányzati ellenırzési tevékenységet bizottsági meghallgatási háttéranyagokkal, a képviselıi munkát a választókerületekre vonatkozó statisztikai adatokkal, sajtószemlékkel és elemzésekkel támogatja. Ez a kutatószolgálati jelentés a T/3162. számú, Az agrárgazdaság fejlesztésérıl szóló évi CXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz készült. A törvényjavaslat általános indoklása szerint "A tervezet célja, hogy az agrárgazdaság és az agrárvidékfejlesztés mőködésének elısegítése érdekében szabályozza a szakértıi és a szaktanácsadási mőködés engedélyezésével, valamint a termésbecslési eljárással kapcsolatos adatszolgáltatás szabályait, összhangban a személyes adatok védelmérıl és a közérdekő adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. törvényben foglaltakkal." A Kutatószolgálati jelentés a mezıgazdasági szaktanácsadói rendszer (Farm Advisory System, FAS) létrejöttéhez vezetı kölcsönös-megfeleltetési követlményeket, a FAS kialakulását, annak magyarországi és egyes tagállami megvalósulását vizsgálja meg. Az összeállítás elkészítéséhez tanulmányokat, elemzéseket, szakdolgozatokat, valamint újságcikkeket használtunk fel. Sok segítséget kaptunk Zana Gabriellától, az Európai Parlamenti Könyvtár információs munkatársától, Huber Éva Mónikától, az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet munkatársától, valamint Belgium, Csehország, Finnország, Hollandia és Luxemburg mezıgazdaságért felelıs minisztériumának munkatársaitól. A Képviselıi Kutatószolgálat (kutatoszolgalat@parlament.hu, telefon: ), s elsısorban e kutatószolgálati jelentés összeállítója készséggel áll további információkkal a téma iránt érdeklıdık rendelkezésére (dr. Szilágyi Péter Zoltán, telefon: , peter.szilagyi@ogyk.hu ) 3

4 Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 5 II. A kölcsönös megfeleltetés követelménye (Cross Compliance) A Közös Agrárpolitika reformja és a kölcsönösmegfelelés A kölcsönös megfeleltetés szabályozása A kölcsönös-megfeleltetési követelményeknek való megfelelés ellenırzése Szankciók A kölcsönös megfeleltetés az állampolgárok érdekében III. Mezıgazdasági Szaktanácsadói Rendszer jogszabályi alapja IV. Kölcsönös megfeleltetés és a mezıgazdasági szaktanácsadási rendszer Magyarországon A magyar agrár-szaktanácsadási rendszer a) A magyar agrár-szaktanácsadási rendszer szervezeti felépítése b) Az agrár-szaktanácsadók oktatása, képzése Az agrár-szaktanácsadási rendszer finanszírozása V. Kölcsönös megfeleltetés és agrár-szaktanácsadás az Európai Unió néhány tagállamában I. Általános kérdések II. Finanszírozással kapcsolatos kérdések Ausztria Belgium Cseh Köztársaság Dánia Finnország Franciaország Hollandia Luxemburg

5 I. Bevezetés Az Európai Unió az agrár-vidékfejlesztési politikája keretében elıtérbe helyezi a környezettudatos gazdálkodást, az agrár-környezetvédelmi elıírások összekapcsolását a közvetlen kifizetési (farmtámogatási) rendszerrel. Az EU Tanácsa 1782/2003. számú rendeletében elıírta a tagállamok számára, hogy január 1-jétıl fel kell állítani egy vagy több tanácsadó hálózatot, hogy azok a környezet megóvásáról, az élelmiszerbiztonság fejlesztésérıl és az állatokkal való kíméletes bánásmódról szóló elıírások kapcsán segítse és informálja a gazdálkodókat. A felállítandó tanácsadói rendszer legfıbb célja egy minden gazda számára elérhetı és könnyen igénybe vehetı, magas színvonalú, egységes szolgáltató rendszer kiépítése volt. Olyané, amely a január 1-jétıl minden tagország számára kötelezı Mezıgazdasági Tanácsadó Rendszerrel (Farm Advisory System FAS) szemben támasztott követelményeknek megfelel. II. A kölcsönös megfeleltetés követelménye (Cross Compliance) Az Európai Unió Tanácsa rendeletekben szabályozza a közös agrárpolitika (KAP) keretében a mezıgazdasági termelık, ill. a mezıgazdasági üzemek részére adható közvetlen, illetve vidékfejlesztési támogatásokat. A támogatások odaítéléséhez egységes alapelveken nyugvó de a tagállam sajátosságaihoz igazodó - feltételeket, elıírásokat kell megállapítani. Az elıírások konkrét tartalmi elemeit az egyes tagállamokban a környezeti viszonyok, a meglévı földhasználat, gazdálkodási gyakorlat és mezıgazdasági üzemszerkezet figyelembevételével kell megállapítani. 1. A Közös Agrárpolitika reformja és a kölcsönösmegfelelés A tagállamok miniszterei szeptemberi találkozójukon fogadták el a Közös Agrárpolitika alapvetı reformját. A reform teljesen átszabja a mezıgazdasági támogatások rendszerét, melyek nagy részét függetlenítik a termelés mennyiségétıl (kettéválasztás). A tagállamok ugyanakkor korlátozottan továbbra is köthetik a támogatást a termelés mértékéhez a termelés volumenének megırzése céljából. A reform az új, egységesített mezıgazdasági támogatások feltételéül szabta a környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági és állatjóléti követelmények teljesítését (kölcsönösmegfelelés). A cél, hogy a termelık versenyképesebbek és piacorientáltabbak legyenek, miközben megtartják jövedelmük stabilitását. Az új rendszerben a nagyobb termelıknek kifizetett közvetlen támogatások csökkenésével több pénz jut a környezetvédelemre és a minıségi állattartásra. Ahhoz, hogy a 2013-ig tartó idıszakban az EU-tagállamok betartsák a kötött költségvetési terveket, pénzügyi fegyelmi mechanizmust vezettek be. 5

6 A KAP reform egyes elemeit 2004 és 2005 között vezették be, az egységes mezıgazdasági támogatások 2005-tıl léptek életbe. Egyes tagállamok ugyanakkor idıleges felmentést kaptak az egységes kifizetés bevezetésére, nekik legkésıbb 2007-ben kell csatlakozniuk az új rendszerhez. A 2004-ben csatlakozott tagállamoknak, amelyek a közvetlen támogatások SAPS (egységes területalapú kifizetési rendszer) rendszerét alkalmazzák (Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia), eredetileg 2009-tıl kell áttérniük a 2003-as reformcsomagban definiált egységes támogatási rendszer (Single Payment Scheme) végrehajtására. 1 A Bizottság legújabb javaslata szerint a 2004-ben csatlakozott tagállamoknak 2009 helyett csak egy három éves átmeneti idıszak után, 2012 körül kellene átállniuk teljesen a kölcsönösmegfelelés rendszerére A kölcsönös megfeleltetés szabályozása A évi KAP reform kapcsán nyilvánvalóvá vált, hogy a kifizetéseknek mindinkább elı kell segíteni azon célok megvalósulását is, melyeket az EU prioritásként kezel. Ezek a célok a környezet megóvása, az élelmiszerbiztonság, az állatok kímélete, valamint a mezıgazdasági földterület "jó mezıgazdasági és környezeti állapotban" való tartása. Ezen törekvéseket az 1782/2003/EK Tanácsi rendelet 3 és annak végrehajtási szabályait tartalmazó 796/2004/EK Tanácsi rendelet 4 a közvetlen kifizetésekhez kapcsolódóan kölcsönös - megfeleltetés (Cross Compliance) néven határozta meg. (További pontosítások a 2025/2006/EK rendeletben 5 és a 2012/2006/EK Tanácsi rendeletben 6 olvashatók.) E szabályrendszer szerint az 1782/2003/EK rendelet III. és IV. mellékletében meghatározott "jó mezıgazdasági és környezeti állapot", valamint a felsorolt 19 irányelv illetve rendelet betartása válik kötelezıvé több lépésben a "Farmtámogatás"-t (SPS) alkalmazó tagállamokban, valamint egyes vidékfejlesztési támogatásoknál EUvonal, április 6, 3 A Tanács 1782/2003/EK rendelete (2003. szeptember 29.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezıgazdasági termelık részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról 4 A Bizottság 796/2004/EK rendelete (2004. április 21.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezıgazdasági termelık részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet által elıírt kölcsönösös megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenırzési rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról 5 A Bizottság 2025/2005/EK rendelete ( december 13. ) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról 6 A Tanács 2012/2006/EK rendelete ( december 19. ) a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezıgazdasági termelık részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK tanácsi rendelet módosításáról és helyesbítésérıl, valamint az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK rendelet módosításáról 6

7 A Kölcsönösmegfelelés követelménye összeköttetést teremt a gazdáknak juttatott támogatások (SAPS, ill. SPS), valamint egyes közérdekő követelmények betartása között. Fı céljai közé tartozik az európai mezıgazdaság és vidékfejlesztés fenntarthatóságának biztosítása, a KAP társadalmi elvárásoknak való megfeleltetése és társadalmi elfogadottságának növelése. 7 A rendelet értelmében a kölcsönös- megfeleltetés követelménye két fı elemet tartalmaz: jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket (Statutory Management Requirements, SMRs); továbbá a mezıgazdasági földterületek jó környezeti és ökológiai állapotára vonatkozó elıírásokat (maintenance of land in Good Agricultural and Environmental Condition, GAEC) 8, ahogyan ez az 1782/2003/EK Rendelet 3. cikk (1), 4.cikk (1) és 5. cikk (1) bekezdéseiben olvasható: "A közvetlen kifizetésben részesülı mezıgazdasági termelı köteles betartani a III. mellékletben említett, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket az említett mellékletben megállapított idıbeli ütemezés szerint, továbbá a mezıgazdasági földterületek jó környezeti és ökológiai állapotára vonatkozóan az 5. cikkben megállapított elıírásokat. A III. mellékletben említett, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket a közösségi jogszabályok a következı területeken állapítják meg: - köz-, állat- és növényegészségügy, - környezet, - állatok kímélete." (...) A tagállamok a IV. mellékletben kialakított keret alapján nemzeti vagy regionális szinten meghatározzák a jó mezıgazdasági és ökológiai állapotra vonatkozó minimumkövetelményeket, figyelembe véve az érintett területek olyan egyedi sajátosságait, mint a talaj- és az éghajlati viszonyok, a meglévı gazdálkodási rendszerek, a földhasználat, a vetésforgó, a gazdálkodási gyakorlat és a mezıgazdasági üzemszerkezet. (...)" 7 Inge Van Oost: Farm Advisory System in the scope of Cross Compliance obligations and possibilities for the new Member States. Forrás: Közép-Európai efarmer Konferencia A 2004-ben csatlakozott tagállamoknak, amelyek a közvetlen támogatások SAPS (egységes területalapú kifizetési rendszer) rendszerét alkalmazzák, 2009-tıl kell áttérniük az SMRs (jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények) végrehajtására. A Bizottság június 11-ei javaslata egy három éves átmeneti idıszakot engedélyezne a végrehajtásra. Románia és Bulgária számára az átmeneti idıszak 2012-ben venné kezdetét. 7

8 Az 1782/2003/EK számú Rendelet III. melléklete A 3. és a 4. cikkben említett, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények tıl alkalmazandó Környezetvédelem 1. A Tanács április 2-i 79/409/EGK irányelve a vadon élı madarak védelmérıl 2. A Tanács december 17-i 80/68/EGK irányelve a felszín alatti vizek egyes veszélyes anyagok okozta szennyezés elleni védelmérıl 3. A Tanács június 12-i 86/278/EGK irányelve a szennyvíziszap mezıgazdasági felhasználása során a környezet, és különösen a talaj védelmérıl 4. A Tanács december 12-i 91/676/EGK irányelve a vizek mezıgazdasági eredető nitrátszennyezéssel szembeni védelmérıl 5. A Tanács május 21-i 92/43/EGK irányelve a természetes élıhelyek, valamint a vadon élı állatok és növények védelmérıl 3. cikk, a 4. cikk (1), (2) és (4) bekezdése, 5., 7. és 8. cikk 4. és 5. cikk 3. cikk 4. és 5. cikk 6., 13., 15. cikk és a 22. cikk b) pontja Köz- és állategészségügy Állatok azonosítása és nyilvántartása 6. A Tanács november 27-i 92/102/EGK irányelve az állatok azonosításáról és nyilvántartásáról 7. A Bizottság december 29-i 2629/97/EK rendelete a 820/97/EK tanácsi rendeletnek a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének keretében létrehozott füljelzık, állomány-nyilvántartások és marhalevelek tekintetében történı végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról 8. Az Európai Parlament és a Tanács július 17-i 1760/2000/EK rendelete a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézésérıl, valamint a 820/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezésérıl 8a. A Tanács december 17-i 21/2004/EK rendelete a juhés kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet, továbbá a 92/101/EGK és 64/432/EGK irányelv módosításáról 3., 4. és 5. cikk 6. és 8. cikk 4. és 7. cikk 3., 4. és 5. cikk 8

9 tıl alkalmazandó Köz-, állat- és növényegészségügy 9. A Tanács július 15-i 91/414/EGK irányelve a növényvédı szerek forgalomba hozataláról 10. A Tanács április 29-i 96/22/EK irányelve az egyes hormon- vagy tireosztatikus hatású anyagoknak és a ß- agonistáknak az állattenyésztésben történı felhasználására vonatkozó tilalomról, valamint a 81/602/EGK, a 88/146/EGK és a 88/299/EGK irányelv hatályon kívül helyezésérıl 11. Az Európai Parlament és a Tanács január 28-i 178/2002/EK rendelete az élelmiszerjog általános elveirıl és követelményeirıl, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról 12. Az Európai Parlament és a Tanács május 22-i 999/2001/EK rendelete egyes fertızı szivacsos agyvelıbántalmak megelızésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról Megbetegedések bejelentése 3. cikk 3., 4., 5. és 7. cikk 14. és 15. cikk, a 17. cikk (1) bekezdése, 18., 19. és 20. cikk 7., 11., 12., 13. és 15. cikk 13. A Tanács november 18-i 85/511/EGK irányelve a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedések bevezetésérıl 14. A Tanács december 17-i 92/119/EGK irányelve az egyes állatbetegségek elleni védekezésre irányuló általános közösségi intézkedések, valamint a sertések hólyagos betegségére vonatkozó külön intézkedések bevezetésérıl 15. A Tanács november 20-i 2000/75/EK irányelve a kéknyelv betegség elleni védekezésre és felszámolására vonatkozó külön rendelkezések megállapításáról 3. cikk 3. cikk 3. cikk tıl alkalmazandó Állatok kímélete 16. A Tanács november 19-i 91/629/EGK irányelve a borjak védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról 17. A Tanács november 19-i 91/630/EGK irányelve a sertések védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról 18. A Tanács július 20-i 98/58/EGK irányelve a tenyésztés céljából tartott állatok védelmérıl 3. és 4. cikk 3. cikk és a 4. cikk (1) bekezdése 4. cikk 9

10 Az 1782/2003/EK számú Rendelet IV. melléklete Az 5. cikkben említett jó mezıgazdasági- és ökológiai állapot fenntartása Tárgy Talajerózió: A talaj megóvása megfelelı intézkedések révén A talaj szervesanyag-tartalma: A talaj szervesanyag-tartalmának fenntartása megfelelı gyakorlat révén Talajszerkezet: A talajszerkezet fenntartása megfelelı intézkedések révén A környezet megırzésének minimális szintje: A környezetmegırzés minimális szintjének biztosítása és az élıhelyek károsításának elkerülése Elıírások - minimális talajborítás - termıhely-specifikus minimális földgazdálkodás - talajmegtartó teraszos mővelés - adott esetben a vetésforgóra vonatkozó elıírások - tarlómővelés - megfelelı gépek használata - minimális állománysőrőség és/vagy a megfelelı állattartási rendszer - az állandó legelık védelme - a tájkép jellegzetességeinek megóvása - a nem kívánt növények elszaporodásának megakadályozása a mezıgazdasági földterületen A fentiek szerint, tehát a Kölcsönös - megfeleltetés alkalmazása során a gazdálkodónak a tevékenysége során a felsorolt valamennyi jogszabálynak meg kell felelni, tehát nem csak azt kell alkalmazni, amely szerint éppen a tevékenységet végzi, hanem kölcsönösbe" a többinek is eleget kell tenni: pl. szerves trágyát juttat ki a nitrát rendelet szabályai szerint, eközben a gyommentesítés követelményét, vagy éppen a természeti értékek védelmét is teljesíteni kell. 3. A kölcsönös-megfeleltetési követelményeknek való megfelelés ellenırzése A kölcsönös-megfeleltetési követelményeknek való megfelelés ellenırzése a már létezı Integrált Igazgatási és Ellenırzési Rendszeren (IIER) kölcsönösül valósul meg. "(...) közvetlen kifizetési rendszerek egy integrált igazgatási és ellenırzési alá tartoznak. Az 1782/2003/EK rendelet a szóban forgó (Integrált Igazgatási és Ellenırzési Rendszer, szerk.) integrált rendszerre épít, és tárgykörébe utalja mind az általa létrehozott közvetlen kifizetési rendszerek, mind a kölcsönösös megfeleltetési kötelezettségek betartásának irányítását és ellenırzését." 9 9 A Bizottság 796/2004/EK rendelete, (indoklás 2.bekezdése) 10

11 2005-ben a kölcsönösmeg-feleltetés által érintett gazdák közel 5 százalékánál összesen 241 ezer helyszíni szemlét tartottak. A vizsgálatok által érintett termelık 11,9 százalékánál állapítottak meg olyan mulasztást, ami a közvetlen kifizetések csökkentését vonta maga után. A szabályok megsértésére az esetek többségében a jószágok azonosításával és nyilvántartásával kapcsolatban került sor, a fennmaradó esetek a terület jó mezıgazdasági és környezeti állapotban való megóvásával és a nitrátokra vonatkozó irányelv megsértésével álltak kapcsolatban. 10 Az európai agrártermelık és a tagállamok szőnni nem akaró panaszaira reagálva az Európai Bizottság június 11-én javaslatokat 11 terjesztett elı a kölcsönös-megfeleltetési szabályok egyszerősítésére, amelyek értelmében az alanyi jogon járó közvetlen jövedelemtámogatások kifizetését elıre meghatározott környezetvédelmi, állat- és növényegészségügyi normák betartásától teszik függıvé. "A közös agrárpolitika 2003-as reformja keretében bevezetett kölcsönös-megfeleltetési szabályok bonyolultságuk miatt vörös posztónak számítanak a gazdák szemében." 12 A Bizottság javaslat szerint a tagállami hatóságok elnézıbbek lennének kisebb szabálysértések esetén, egységesítenék az ellenırzést és bizonyos helyszíni vizsgálatok elıtt elıre értesítenék a termelıket. Tisztában vagyok azzal, hogy sok gazda nagyon nem örül a kölcsönösmegfelelésnek. De ez helyes módszer és szükséges is a fenntartása. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem változtathatunk a szabályokon úgy, hogy azok a jelenleginél hatékonyabban mőködjenek hangsúlyozta Mariann Fischer Boel uniós agrárbiztos. A Bizottság javaslata az alábbi megállapításokat tartalmazza a kölcsönös-megfeleltetési követelmények betartásának ellenırzése kapcsán: A tagállamoknak nem kell olyan szabálysértési esetekben eljárniuk, amelyek nem érik el a direkt támogatások minimális csökkentésének szintjét. Egy figyelmeztetı levelet ugyanakkor ebben az esetben is ki kell küldeni a mulasztáson ért gazdának és késıbb is a körmére kell nézni. A Bizottság egy úgynevezett de minimis szabály bevezetését javasolja, ami mentesítené a támogatáscsökkentés alól az 50 eurónál kisebb büntetéssel sújtott termelıket. Figyelmeztetı levél kiküldésére és késıbb ellenırzésekre azonban az ilyen esetekben is sor kerülne. A Bizottság egy minimum 1 százalékos egységes ellenırzési ráta bevezetését javasolja a kölcsönösmegfelelés helyszíni ellenırzése során. Jelenleg az ellenırzések fokozását vonja maga után, ha a helyszíni vizsgálatok jelentıs mértékő mulasztásokra derítenek fényt. A jövıben az intenzívebb ellenırzéseknek a kockázati elemekre és nem általában a kölcsönös-megfeleltetési normákra kell fókuszálniuk. 10 Bruxinfó, január 1., 11 Improving the Cross-Compliance system 12 Az EU Tájékoztató Szolgálat hírlevele április FE5CBC6B4/0/94EUh%C3%ADrlev%C3%A9l doc 11

12 A Bizottság felkínálja annak lehetıségét, hogy amennyiben az ellenırzések céljai nem kerülnek veszélybe, 14 nappal elıre értesítsék a gazdálkodókat a helyszíni ellenırzések megkezdésérıl. Az élelmiszerbiztonságra, az állategészségügyre, az állattartásra és a jószágok azonosítására és nyilvántartására koncentráló ellenırzésekrıl viszont a jövıben sem lesz elızetes értesítés. A nemzeti hatóságokat arra kérik majd, hogy határozzák meg azt az idıszakot, ami az optimális a legtöbb kötelezettség számonkérésére. Az ellenırzéseket csak a földterület felén kell végrehajtani és nem az egész gazdaságban. A gazdáknak legkésıbb három hónappal az ellenırzések után kézhez kell kapniuk az ellenırzésrıl szóló jelentést. A Bizottság az úgynevezett ellenırzési minta jobb kiválasztását ígéri, a szúrópróbaszerő elemet is ideértve. A Bizottság tisztázni fogja, hogy a tagállamoknak milyen információt kell adniuk a gazdáknak. Mivel a kölcsönös-megfeleltetési követelmény rendszere számos szakigazgatási területet ölel át (például köz- és állategészségügy, növényvédelem), ezért a tagországoknak garantálniuk kell a szakhatóságok közötti megfelelı együttmőködést Szankciók A támogatások feltételéül meghatározott szabályok, a kölcsönös megfeleltetés be nem tartása esetén a gazdálkodók felé történı kifizetéseket meghatározott mértékben csökkenteni kell, vagy ki kell zárni ıket a támogatás körébıl. A büntetés nagysága a megnem-felelés mértékétıl függ. Gondatlanság esetén a támogatás 1- tıl 15%-ig terjedhet, míg a kölcsönös-megfeleltetési követelmények szándékos megsértése esetén a támogatás legkevesebb 15%-át teszi ki a büntetés mértéke. A büntetés halmozódhat is azokban az esetekben, ha a gazdálkodó a földterület több pontján is megsérti a követelményeket, illetve ha egymás után többször is elköveti a szabálytalanságot. Ezekben az esetekben a büntetés nagyon szigorú lehet. 5. A kölcsönös megfeleltetés az állampolgárok érdekében A kölcsönösmegfeleltetés során figyelembe veendı környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági, állategészségügyi és állatjóléti normák erısítik a fogyasztói bizalmat és növelik a gazdálkodás környezeti fenntarthatóságát. Az EU és nemzeti prioritások azt szolgálják, hogy a mezıgazdaságban, az erdıgazdálkodásban, az élelmiszer-feldolgozásban a mennyiség helyett a hatékonyság és a minıség kerüljön elıtérbe. 13 Az Európai Bizottság KAP-reformmal kapcsolatos honlapja: 12

13 A tagállamoknak valamennyi mezıgazdasági földterületet beleértve a tényleges mezıgazdasági hasznosítás alatt nem álló termıterületeket is jó mezıgazdasági és környezeti állapotban kell tartania, és ennek édekében a helyes gazdálkodásra, a környezet megóvására kell ösztönöznie a termıföldet használókat. A természeti környezet védelme akkor biztosítható terjes körően, ha a gazdálkodók tisztán látják e feladat jelentıségét és érdekeltek az EU prioritásait adó szabályzórendszer megtartásában. Számukra ezek a szabályok csak akkor tarthatók be, ha az ebbıl származó jövedelem csökkenését kompenzálják, hiszen pl.nem tehet arról egy gazdálkodó, hogy erózió veszélyes helyen, vagy nitrátérzékeny területen kell gazdálkodnia, de ezen területek védelmében elıírt külön feltételek jelentısen meghaladhatják anyagi erejét és bizonyos fokú versenyhátrányt indukálhat számára a többi gazdálkodóval szemben. Környezetvédelmi szolgáltatása tehát mindenképpen támogatásra érdemes. 14 E célkitőzésnek megfelelı rendszerek kidolgozása érdekében azokat az alapelveket amelyeket a nagyapák évszázados tapasztalataik alapján megtanultak és ismertek és alkalmaztak azt ismét érdemes felfedezni, és a kor fejlettségi színvonalán újrafogalmazni" Sztahura Erzsébet: Környezetvédelmi követelmények, Környezetvédelmi elıírások a kölcsönösmegfelelés alkalmazásában, Budapest szeptember Ángyán, 1993: in Sztahura Erzsébet: Környezetvédelmi követelmények, Környezetvédelmi elıírások a kölcsönösmegfelelés alkalmazásában, Budapest szeptember

14 III. Mezıgazdasági Szaktanácsadói Rendszer jogszabályi alapja A kölcsönösmegfeleltetési követelményeket lefektetı KAP reform során a már hivatkozott rendelet elıírta a tagállamok számára, hogy január 1-ig hozzanak létre olyan Mezıgazdasági Szaktanácsadói Rendszert (FAS), amely segítséget nyújt a gazdák számára a kölcsönösmegfeleltetési követelményeknak való megfelelésben. "A tagállamok január 1-jéig létrehozzák a mezıgazdasági termelıket a földdel és a mezıgazdasági üzemben folytatott gazdálkodásban segíteni hivatott tanácsadó rendszert (a továbbiakban: mezıgazdasági tanácsadó rendszer), amelyet egy vagy több kijelölt hatóság vagy magánszerv mőködtet." 1782/2003/EK Rendelete 13. cikk (1) A szaktanácsadási rendszer bevezetésének célja, hogy a gazdálkodó külsı szakember, tanácsadó segítségével képes legyen a közvetlen támogatásokhoz kapcsolódóan vállalt, és gyakran nehezen átlátható feltételek teljesítésére. 16 "A tanácsadói tevékenységnek legalább (...) a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményekre, valamint a mezıgazdasági földterületek jó mezıgazdasági és ökológiai állapotára mindenképpen ki kell terjednie." 1782/2003/EK Rendelete 13. cikk (2) A gazdálkodó pénzügyi támogatást igényelhet a tanácsadó munkadíjának fedezetére. A mezıgazdasági termelık önkéntes alapon kapcsolódhatnak be a rendszerbe, és elsıbbséget kell biztosítani azok részére, akik meghatározott éves összeg feletti közvetlen kifizetésben részesülnek. "A mezıgazdasági termelık önkéntes alapon kapcsolódhatnak be a mezıgazdasági tanácsadó rendszerbe. A tagállamok elınyben részesítik azokat a mezıgazdasági termelıket, akik évente több mint EUR közvetlen kifizetésben részesülnek." 1782/2003/EK Rendelete 14. cikk A mezıgazdasági termelık részére nyújtandó szaktanácsadás jellegébıl fakadóan indokolt, hogy a tanácsadói tevékenység során szerzett információkat bizalmasan kezeljék, a közösségi vagy a nemzeti jog súlyos megsértése esetének kivételével. "A Bizottság legkésıbb december 31-ig jelentést nyújt be a mezıgazdasági tanácsadó rendszer alkalmazásáról (...)" 1782/2003/EK Rendelete 16. cikk Jean-Jacques JAFFRELOT, a Bizottság Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Fıigazgatóság munkatársának tájékoztatása szerint ez idáig még nem készült a FAS tagállami megvalósulásáról bizottsági áttekintés, de mőhely-beszélgetés keretében október 2-a és 4-e között az olaszországi Barza di Isprában megtárgyalják a kölcsönösmegfeleléssel kapcsolatos menedzsmenti, ellenırzési és tanácsadási kérdéseket. 16 EU követelmény az új mezıgazdasági szaktanácsadási rendszer, EU-Info, augusztus

15 IV. Kölcsönös megfeleltetés és a mezıgazdasági szaktanácsadási rendszer Magyarországon Az 1782/2003/EK Tanácsi rendelet 4. cikkében általánosan ismertetett és a III. mellékletében részletesen felsorolt irányelveket átültetı nemzeti jogszabályok jelentıs része nem új kelető, hiszen általában már a 2004 évi csatlakozást megelızıen hatályba léptek és azokat az illetékes hatóságok folyamatosan érvényesítik. Továbbá a fenti tanácsi rendeletben meghatározott egyes követelményeket már a termıföldrıl szóló LV. törvény is tartalmazta, tehát a Kölcsönös megfeleltetés révén a gazdálkodóknak jogszabályi kötelezettségeiknek kell eleget tenniük. A környezet védelme érdekében kifejtett tevékenységük tulajdonképpen szolgáltatás a társadalom többi szereplıje részére is (rendezett vidéki környezet, tiszta vizek, levegı, egészséges élelmiszer stb.) ezért a támogatások odaítélésével ezért szolgáltatási díj" jár érte. Ugyancsak nem ismeretlenek ezek az elıírások azon termelık számára sem akik az Agrárkörnyezet-gazdálkodási támogatásokat vették igénybe, illetve a kedvezıtlen adottságú területek kompenzációs támogatásában vesznek részt 2004-tıl kezdıdıen. Számukra kötelezıen betartandó a gazdaságuk teljes területén a 4/2004. (1.13.) FVM rendeletben meghatározott Helyes Gazdálkodási Gyakorlat" (HGGY), mely sok esetben mintaprojektjét" jelentette számos, a kölcsönös megfeleltetésben meghatározott irányelv, illetve a nemzeti jogszabály betartatásának. A HGGY zömében tartalmazza azokat a környezet és természetvédelmi alapelveket, melyek az említett támogatási kritériumok között is szerepelnek, mint pl. általános elvként a nitrátérzékeny területen gazdálkodóknak a nitrátrendelet elıírásait alkalmazni kell, továbbá nitrátérzékeny területen a szerves eredető nitrogén-hatóanyag mértéke évente nem haladhatja meg a 170/kg mennyiséget, maximalizált hektáronkénti állategység, szennyvíziszap felhasználás során a vonatkozó jogszabályokat be kell tartani stb. 17 A 4/2004. (1.13.) FVM rendelet 2. mellékletében a jogalkotó következı témakörökre vonatkozóan fogalmazza meg a helyes gazdálkodási gyakorlat elıírásait: 1. Szántóföldi növénytermesztés 2. Gyepgazdálkodás 3. Tápanyag-gazdálkodás 4. Növényvédelem 5. Természet- és tájvédelem (a védett területeken és az Érzékeny Természeti Területek célprogramoknál) 6. Állattartás 7. Talajerózió 8. Talaj szervesanyag-tartalma 9. Talajszerkezet 10. A mővelés minimális szintje 11. A gazdaság területének rendben tartása 12. Kötelezı nyilvántartások 17 Sztahura Erzsébet: Környezetvédelmi követelmények, Környezetvédelmi elıírások a kölcsönösmegfelelés alkalmazásában, Budapest szeptember

16 1. A magyar agrár-szaktanácsadási rendszer október 1-én a Leonardo da Vinci program keretén belül több ország 18 részvételével alakult meg az Agrárszaktanácsadók szakmai kompetenciái és azok tanúsítása a szolgáltatások piaci versenyében ( Competencies and certifications of agriculture advisors in the world of competitive market of service business Agriculture Advisor's Competencies" AAC ) elnevezéső mintaprojekt, melynek célja, hogy elemezze, összehasonlítsa és megerısítse a mezıgazdasági szaktanácsadók hatáskörét és szakértelmét. 19 A projekt elsı szakaszában valamennyi érintett állam elemzést készített az akkor hatályos mezıgazdasági szaktanácsadási rendszerrıl, majd ezeket megvitatva segítették a résztvevık egymást a KAP-reformra és a 1782/2003/EK számú Rendelet által felállítandó Mezıgazdasági Szaktanácsadási Rendszerre való felkészülésben. 20 A következıkben az AAC-projekt honlapján 21 található információk és hatályos jogszabályok alapján ismertetjük a magyar agrár-szaktanácsadási rendszert. a) A magyar agrár-szaktanácsadási rendszer szervezeti felépítése A Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) felelıs az agrárszaktanácsadási rendszer irányításáért. A magyar agrár-szaktanácsadási rendszer szervezeti felépítését a közös agrárpolitika keretébe tartozó egyes támogatási rendszerek mőködését segítı mezıgazdasági szaktanácsadási rendszerrıl szóló 73/2007. (VII. 27.) FVM rendelet szabályozza. Az FVM Vidékfejlesztési Képzési és Szaktanácsadási Intézet (FVM-KSZI) mint Országos Szaktanácsadási Központ nyilvántartja a szaktanácsadók teljesítményét, továbbképzését, elvégzi a szaktanácsadók éves munkájának értékelését, mőködteti a mezıgazdasági szaktanácsadók munkáját segítı informatikai rendszert, valamint az Európai Unió tagországainak mezıgazdasági szaktanácsadó szervezeteivel kapcsolatot létesít és tart fenn, a nemzetközi kapcsolatok keretében képviseli a magyar mezıgazdasági szaktanácsadást. A hét Regionális Szaktanácsadási Központ (RSZK), amelyek egyetemek keretében mőködnek az Országos Szaktanácsadási Központtal együttmőködve továbbképzést és vizsgáztatást 22 biztosítanak a szaktanácsadók részére, valamint a régióban naprakész, régióspecifikus információkkal látja el a területi szaktanácsadási központokat és elısegíti a szaktanácsadók és az ügyfelek kapcsolatteremtését Az AAC-rıl bıvebb információ az alábbi honlapon található: Vizsgakérdések: 16

17 A területi szaktanácsadási központokat (TSzK) pályázat alapján az FVM jelöli ki. TSzKként való elismerést az irányító hatóság által kiírt pályázati felhívás 23 szerint lehet kérelmezni. Az FVM rendelet 8. -a alapján az a szervezet kérheti TSzK-ként történı elismerését, amely: (...) vállalja, hogy mezıgazdasági szaktanácsadókkal munkavégzésre vonatkozó jogviszonyt létesít, vállalja, hogy az Európai Unió kölcsönösös megfeleltetésre, helyes mezıgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó elıírásainak (...) megfelelı vizsgával rendelkezı szaktanácsadókkal munkavégzésre vonatkozó jogviszonyt létesít, (...) alkalmas a magas színvonalú szaktanácsadói munka ellátására, vállalja, hogy egy vagy több szolgáltatási végpontot 24 mőködtet, (...) A TSzK a mezıgazdasági termelık vagy erdıgazdálkodók megrendelésére, a velük kötött megállapodás alapján, a hazai és közösségi jogszabályokban meghatározott - és a közösségi, illetve a nemzeti támogatásokra vonatkozó jogszabályok alapján támogatásban részesíthetı - szaktanácsadói szolgáltatást végez közvetlenül a TSzK székhelyén, az általa területi korlátozások nélkül mőködtetett szolgáltatási végpontokon, vagy a megrendelı székhelyén, telephelyén. A TSzK legfontosabb feladatai 25 közé tartozik: polgári jogi szerzıdés keretében a mezıgazdasági termelık és erdıgazdálkodók igényei alapján szaktanácsadási szolgáltatás nyújtása; szervezi és irányítja a szaktanácsadóinak a munkáját, kapcsolatot tart a témaspecialistákkal, a szakmai szaktanácsadási központokkal, támogatja azok munkáját, (...). A szaktanácsadók és a TSzK-k részére naprakész szakmai, tudományos információkat nyújtó agrár-kutatóintézeteket Szakmai Szaktanácsadási Központoknak hívjuk. Összehasonlítva a magyar agrár-szaktanácsadási rendszert a többi AAC partner országáéval, azt találjuk, hogy a szaktanácsadási rendszer szervezete hasonló a cseh rendszeréhez, amennyiben a szaktanácsadási szolgáltatás zömét egyéni vállalkozó szaktanácsadók nyújtják, míg számos más AAC- partner országában pl. Németország (Bajorország, Szászország) Lengyelország, Szlovákia a szaktanácsdók többségét állami szervezetek alkalmazzák. Az NVT tanácsadói rendszer ideiglenes szerepe az agrár - szaktanácsadási rendszerben 23 Pályázati felhívás a mezı- és erdıgazdasági szaktanácsadást szolgáltató szervezetek EU-konform Területi Szaktanácsadási Központként való elızetes nyilvántartásba vételére 24 szolgáltatási végpont: a területi szaktanácsadási központ szaktanácsadási szolgáltató irodája, amely rendelkezik a szaktanácsadáshoz szükséges tárgyi és személyi feltételekkel, de szerzıdéskötésre és számlakibocsátásra nem jogosult. 25 Az FVM rendelet 10. -a alapján 17

18 A 65/2005. (VII. 14.) FVM rendelettel életre hívott, a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervhez kapcsolódó Tanácsadói Rendszer keretében a kölcsönösös megfeleltetési követelményekkel kapcsolatban kaptak a gazdák tájékoztatást, január 1. és június 30. között. b) Az agrár-szaktanácsadók oktatása, képzése Az oktatási és képzési valamint a szakmai gyakorlatra vonatkozó követelmények a Szaktanácsadói Névjegyzékrıl szóló FVM rendeletben 26 találhatók. Valamennyi szaktanácsadóval szemben támasztott követelmény az agrár-felsıoktatásban szerzett diploma, és legalább 3 éves szakmai gyakorlat. Egyes egyetemeken a hallgatók választhatják a szaktanácsadás tantárgyat, melyet 2 évig tanulhatnak (4 félévben). A BSc vagy MSc fokozat megszerzése után a végzısök ismereteiket tovább bıvíthetik szakmérnök-képzés keretében. A szaktanácsadó a Névjegyzékbe való felvételét követıen egy éven belül köteles szaktanácsadói alapvizsgát tenni az agrár-szakigazgatás, a mezıgazdasági szaktanácsadás módszertana, az EU élelmiszergazdasága és az informatika agrár-szaktanácsadók számára tantárgyakból. A szaktanácsadóknak évenkénti továbbképzésen kell részt venniük és le kell tenniük az ezt követı vizsgát. A továbbképzések fı témaköre az érvényben levı nemzeti és EU-s támogatási rendszerek. Magyarországon a szaktanácsadók képzettségi követelménye felsıfokú oktatásban szerzett diploma, valamint a többéves szakmai gyakorlat hasonlóan Lengyelországhoz, Csehországhoz vagy Ausztriához. A magyar szaktanácsadók részére kötelezı alapvizsga és a kötelezı, rendszeres továbbképzés hasonló a bajor és a szász rendszeréhez. Hazánkban az egyetemi kurzusok keretében folyik szaktanácsadó képzés, hasonlóan Ausztriához és Bajorországhoz. 26 A Szaktanácsadói Névjegyzékrıl sóló 95/1999. (XI. 5.) FVM rendelet, 18

19 2. Az agrár-szaktanácsadási rendszer finanszírozása Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK rendelet a szaktanácsadáshoz kapcsolódóan az alábbiakról rendelkezik: Praembulum (18) bekezdés A rendelet vidékfejlesztésrıl szóló IV. címében, az elsı tengely intézkedései között találjuk az alábbi elıírást: "A mezıgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességére irányuló támogatás az alábbiakra vonatkozik: (...) iv. tanácsadási szolgáltatások mezıgazdasági termelık és erdıgazdálkodók általi igénybevétele; (20. cikk a/iv.pont) (...)" A 24. cikk 1. pontja az alábbiakban részletezi a fenti rendelkezés célját: "Tanácsadási szolgáltatások igénybevétele A 20. cikk a) pontjának iv. alpontjában elıírt támogatás célja, hogy a mezıgazdasági termelıket és az erdıtulajdonosokat segítse a gazdaságuk összteljesítményének javítására irányuló tanácsadási szolgáltatások igénybevételébıl származó költségeket viselésében. A mezıgazdasági termelıknek nyújtott tanácsadási szolgáltatás legalább a következıkre terjed ki: a) az 1782/2003/EK rendelet 4. és 5. cikkében, valamint III. és IV. mellékletében elıírt jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények és a jó mezıgazdasági és ökológiai állapot; b) a közösségi jogszabályokon alapuló munkahelyi biztonsági elıírások. A 24. cikk 2. pontja értelmében a tanácsadási szolgáltatások igénybevételére adható támogatás felsı határának a mellékletben megállapított értékeket kell tekinteni." 24. cikk (2) bekezdés Tanácsadási szolgáltatások max. 80 % A rendelet támogatási összegekre és azok arányára vonatkozó melléklete A támogatható költségbıl tanácsadási szolgáltatásonként Maximális támogatható összeg 19

20 Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a szaktanácsadási szolgáltatások igénybevételéhez nyújtandó támogatások részletes feltételeirıl az 52/2007. (VI. 28.) FVM rendelet rendelkezik. "A támogatott célterületek, a támogatás jellege 3. (1) Támogatás az alábbi célterületekre irányuló, a TSzK által nyújtott szaktanácsadási szolgáltatások után vehetı igénybe: a) a kölcsönösös megfeleltetés elıírásainak való megfelelés; b) a közösségi jogszabályokon alapuló munkahelyi biztonsági elıírások betartása; c) a gazdálkodás összteljesítményének javítása. A támogatás mértéke 4. (1) A szaktanácsadási szolgáltatás esetén a támogatási összeg megállapítása egy naptári évben ügyfelenként a 2. számú mellékletben szereplı határértékek figyelembevételével történik. (...) 1. Erdıgazdálkodó esetén: Erdıgazdálkodó erdıterületének mérete (ha) a támogatási kérelem benyújtásának idıpontjában Támogatás összegének felsı határa (forint/ügyfél/naptári év) < Mezıgazdasági termelı esetén: Mezıgazdasági termelık gazdaságmérete (EUME) Támogatás összegének felsı határa (forint/ügyfél/naptári év) < Kertészeti termelı esetén: Kertészeti termelık kertészeti gazdaságmérete (EUME) Támogatás összegének felsı határa (forint/ügyfél/naptári év) < (4) A támogatás mértéke ügyfelenként nem haladhatja meg a szaktanácsadási szolgáltatásonként elszámolható összes kiadás 80%-át. (5) Nem támogatható az olyan TSzK-val kötött szolgáltatási szerzıdésen alapuló támogatási kérelem, amely forintot - erdıgazdálkodó ügyfél esetében forintot - el nem érı összegő támogatás igénylésére irányul. 20

21 A támogatási kérelem benyújtása 6. (1) Az ügyfél a támogatási kérelmét a TSzK integrált rendszerén kölcsönösül nyújthatja be. (...) (2) A TSzK a vele szolgáltatási szerzıdést kötött ügyfelek támogatási kérelmeit összesítve nyújtja be a TSzK székhelye szerint területileg illetékes Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) kirendeltséghez. A támogatási kérelem elbírálása 7. A támogatási kérelmeket a TSzK kvótájának figyelembevételével az MVH a (...) TSzK és az ügyfél között létrejött szolgáltatási szerzıdés dátuma szerinti sorrend alapján bírálja el azzal, hogy a euro vagy annál nagyobb összegő közvetlen kifizetés támogatásban részesülı ügyfelek a bírálat során elsıbbséget élveznek. Kifizetési kérelem 8. (1) Kifizetési kérelmet az az ügyfél nyújthat be, aki rendelkezik az MVH által kibocsátott szaktanácsadási szolgáltatások igénybevételéhez nyújtandó támogatási kérelmet jóváhagyó támogatási határozattal." Az Európai Unió vidékfejlesztési bizottsága szeptember 21-én egyhangú szavazással elfogadta az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot. A Program agrár-szaktanácsadás finanszírozására vonatkozó legfontosabb pontja: "Támogatást azok a mezıgazdasági termelık és erdıgazdálkodók kaphatnak, akik - a nemzeti szabályzatoknak megfelelıen- szaktanácsadói szerzıdést kötnek bármely akkreditált Területi Szaktanácsadási Központtal, melynek idıtartama maximum egy év. A gazdálkodók kérvényezhetnek második szerzıdést, de csak abban az esetben, ha nagyobb változás áll be a gazdálkodási körülményekben."

22 V. Kölcsönös megfeleltetés és agrár-szaktanácsadás az Európai Unió néhány tagállamában A már korábban idézett AAC-project mellett további elemzések és kutatások is zajlottak a Kölcsönös-megfeleltetési követelmények és az Agrár-szaktanácsadási Rendszerre való tagállami felkészülésrıl. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 28 együttmőködésben az Európai Bizottság Egyesített Kutatóközpontjával (Joint Research Centre of the European Commission 29 ) 2005-ben kétéves kutatásba kezdett, melynek tárgya elsısorban a környezetvédelmi tárgyú kölcsönös-megfeleltetési követelmények elemzése, illetve azoknak a mezıgazdasági tanácsadói rendszerre való hatása volt. A project hivatalos angol elnevezése: Study on Environmental Cross-compliance Indicators in the context of the Farm Advisory System (CIFAS) 30 A tanulmány célja hasonlóan az AAC projektéhez a FAS hatékony tagállami megvalósításának elısegítése. A CIFAS tanulmány elkészítése során többek között felmérést készítettek az tagállamok aktuális (2005-ös) mezıgazdasági tanácsadói rendszerérıl, késıbbi terveikrıl. Elsısorban gyakorlati oldalról közelítették meg a FAS létrehozatala kapcsán felmerülı szempontokat, melynek érdekében a következı kérdéseket tették fel a tagállamok kompetens hatóságai számára: I. Általános kérdések 1. A jelenlegi (2005) agrár-tanácsadási rendszerben hogyan és ki segíti a gazdákat tanácsadással? 2. A jelenlegi agrár-tanácsadási rendszert fogják-e annak érdekében módosítani, hogy megfeleljen a FAS követelményeinek, vagy pedig egy teljesen új rendszert fognak bevezetni? 3. A FAS alkalmazása közben milyen eszközöket kívánnak alkalmazni? (internet, személyes tanácsadás, mőhely- beszélgetések, szemináriumok, stb.) 4. A tanácsadás a helyszínen (gazdaság) fog megvalósulni? 5. Ki fogja a tanácsadást végezni? (közhivatalok, magánvállatok) 6. A tanácsadás csak a kölcsönös-megfeleltetési követelményekre vonatkozik, vagy tervezik-e tágabb körő föld- és farmgazdálkodási tanácsadás nyújtását is és más tanácsadási programokkal való szoros kapcsolatot? 7. Hogyan szándékozzák a tanácsadói rendszert hirdetni? (pl. újságban) 8. A gazdálkodók hány százalékát kívánják a szolgáltatással elérni?

23 II. Finanszírozással kapcsolatos kérdések 9. A jelenlegi (2005) tanácsadói rendszer finanszírozása 10. A FAS-t részben vagy egészben finanszírozzák az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból? 11. A tanácsadás során elsıbbséget élveznek-e azok a gazdák, akik eurónál nagyobb közvetlen kifizetéső támogatásban részesülnek, illetve létezik-e egyéb elsıbbséget élvezı csoport? 12. A tanácsadás ingyenes lesz a gazdák számára, vagy pedig a költségek egy részét nekik kell állni? 13. A tanácsadáshoz kapcsolódik-e kölcsönös-megfelelétetési követelmények betartásának ellenırzése, vagy a tanácsadás és az ellenırzés elkülönülnek? 14. Meghatározott jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények (Statutory Management Requirements, SMRs) és mezıgazdasági földterületek jó környezeti és ökológiai állapotára vonatkozó elıírások (maintenance of land in Good Agricultural and Environmental Condition, GAEC) különösen érintik a gazdálkodókat. A tanácsadói rendszer fog-e ezekre a speciális szempontokra koncentrálni, vagy pedig az összes kölcsönös-megfeleltetési mutatóra egyforma figyelmet szentel? A felmérés készítıi ezekre a kérdésekre várták a választ a tagállamoktól. A CIFAS honlapján található információ alapján a beérkezett adatokat nem frissítették, de a Képviselıi Kutatószolgálat felvette a kapcsolatot a felmérésben résztvevı szervezetekkel, így az onnan kapott friss információkat ismertetjük. Ahonnan nem kaptunk választ, ott a 2005-ös adatokra hagyatkoztunk. 23

24 Ausztria (2005. évi adat) 1. kérdés A legtöbb mezıgazdasághoz kapcsolódó tanácsadási kérdésben a FAS bevezetése elıtt az Agrárkamara volt illetékes. A tanácsadók célirányos képzésben vesznek részt az Osztrák Agrár-tanári és Tanácsadói Továbbképzı Fıiskolában 31 posztgraduális képzés keretében. A tanácsadás fı kérdéseiben a Mezıgazdasági Minisztérium bír hatáskörrel. Valamennyi szövetségi tartományban (9) van egy agárkamara és valamennyi kerületben (98) van egy tanácsadói iroda. 2. kérdés A FAS elıtti rendszert módosították a FAS követelményei szerint. 3. kérdés A FAS keretében megvalósuló tanácsadás során a kérdésben szereplı eszközökön kívül kézikönyv - kiadványokkal és tanácsadói névjegyzék átadásával valósul meg kérdés A tanácsadás a helyszínen valósul meg kérdés Az agrárkamara és egyéb szervezetek. 6. kérdés 2005-ben errıl még nem született döntés 7.kérdés újság, internet 8. kérdés Legalább azokat a gazdálkodókat kívánják a szolgáltatással elérni, akik eurónál magasabb összegő közvetlen kifizetésben részesülnek 31 információ a képzés jellegérıl: 32 további információk német nyelven: 33 A tanácsadókra vonatkozó követelményekrıl bıvebb angol nyelvő anyag áll a Kutatószolgálat rendelkezésére, melyet kérésre szívesen elküldünk az érdeklıdıknek. Az anyag sajnos már nem található meg a világhálón. 24

25 10. kérdés 2005-ben errıl még nem született döntés 11. kérdés A nál magasabb összegő közvetlen kifizetésben részesülı, valamint a magas állatállománnyal rendelkezı gazdák 12. kérdés 2005-ben errıl még nem született döntés 13. kérdés Továbbra is elkülönül az ellenırzés és a tanácsadás 14. kérdés A tanácsadás régiók és gazdálkodási típusok szerint különbözik. 25